Pest Megyei Hírlap, 1988. március (32. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-24 / 71. szám
MA: Ax úi törvény ,,A gyámhatóságok viszont ■? m. agyonterheltek, nem vállal - nem Könnyített ják a hosszadalmas procedúrát, inkább egyszerűen intézeti elhelyezésre utalják be a gyerekeket. Mi a törvény hatályba lépése, tavaly július 1-je óta nem találkoztunk gyámhatóság által kezdeményezett perrel.’’ (3. OLDAL) feltételes módban >•— Az új sze™lél,e.í’.a másfele megkozelitesi IttUVGlOOIn mód, a szokatlan módszerek bátor alkalmazása, a kezdeményezőkészség, az erők összefogása . .. reméljük, a javuló gazdasági teljesítmények a pénzforrásokat is növelik majd, mert hiszek abban, hogy az itt befektetett pénz kamatozza a legtöbbet.”, (5. OLDAL) Edxék ;,A szakosztály élén állhatna XjíSmmM—MwSéíl. vezérigazgató, sőt fő-vezér- éS WOtCfíZXCfOTOm igazgató. A vezető edző lehetne fővezéredző. A hálót a fővezérkapus őrizné, előtte serénykednének a fővezérhátvédek, a játék szervezéséről a fővezér-középpályások gondoskodnának. Az ellenfél kapuját a fővezércsatárok ostromolnák.” (7. OLDAL) Caxdaa „A hazánkban járt külm , 9 , m -, földi vadászok közül vadasxxsakmany mintegy négyszázan nagyvadra, kétezren apróvadra szegezték puskájukat. Elégedettségük eredménye a Pest megyei vadásztársaságok 22 millió 800 ezer forintnyi valutabevétele, amit a főként NSZK-ból és Ausztriából érkezett vadászok fizettek...” (8. OLDAL) PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXII. ÉVFOLYAM, 71. SZÄM Ára: I,2tO forint 1988. MÁRCIUS 24., CSÜTÖRTÖK Hazánkba látogat Jean-Berrcard Raimond Várkonyi Péter külügyminiszter meghívására csütörtökön hivatalos látogatásra hazánkba érkezik Jean-Bernard Raimond, a Francia Köztársaság külügyminisztere. Ülésezik az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága ma, március 24-én folytatja munkáját. Az ülésen megvitatják a párt vezető szerepének érvényesüléséről, a politikai intézményrendszer működésének továbbfejlesztéséről, valamint a Magyar Szocialista Munkáspárt országos értekezletének összehívásáról szóló előterjesztést. Rekonstrukció helyett beruházás Kombinált blokkok A Dunamenti Hőerőmű Vállalat 1976-ban érte el csúcsteljesítményét, a mintegy 2000 megawattos kapacitást. A DHV hazánk egyik legnagyobb villamosenergia-termelő vállalata, így készen kell állnia arra, hogy ne csak napjainkban, de az ezredfordulót követően 13 biztonságosan és nagy kapacitással működjön. Az elmúlt negyedszázad „kikezdte” a berendezéseket, s mivel a hőerőműveket általában 25 évre tervezik, elodázhatatlanná vált a technikaitechnológiai korszerűsítés. A rekonstrukcióra már a B0-as évek közepén felkészültek. Időközben azonban az országos szervek részéről felvetődött olyan megoldás is, amely a Dunamenti Hőerőmű egységeinek hagyományos rekonstrukciója helyett más, ésszerűbb és korszerűbb beruházást javasolt. A rekonst- nikcióra a Magyar Villamos Művek Tröszt 1,8 milliárd forintot hagyott jóvá. Ez az összeg magában foglalta volna a segédüzemek korszerűsítését is. Ennek egyik változataként vetődött fel, hogy a dunántúli mélyművelésű szénmedencék bázisán bővítsék a Dunamenti Hőerőművet 500 megawattnyi villamos kapacitással. Tröszti jóváhagyással határozták úgy, hogy a teljesítményigények fedezésére egy vagy több kombinált, gőz- és gázciklusú blokkot telepítsenek hazánkban. Egy ilyen blokk legcélszerűbb helye a DHV-nál lehetne. A beruházás előkészítésének munkálatai már elkezdődtek. Az első szakaszban a területet készítik elő, valamint felépítik a felvonulási épületeket a fő- és alvállalkozóknak. Egy-két hiánycikktől eltekintve, bőséges a választék vetőmagvakból a Vetőmagtcr- meltető és Értékesítő Vállalat mintaboltjában. Jelenleg mintegy 1200 fajta a kínálat, virágmagból például 130-féle, míg káposztából nem kevesebb mint 18 fajtából válogathatnak a kertészkedők. (Hancsovszki János felvétele) Reagan elnök fogadta Sevardnadzét Moszkvai csúcs május végén Az amerikai külügyminisztériumban kezdte meg szerdán tárgyalásait Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter. Kedden két hosszabb megbeszélést tartott amerikai kollégájával, George Shultz külügyminiszterrel, este vacsorán is találkoztak. A szerdai eszmecsere mintegy két órán át tartott. Ezután Sevardnadze a Fehér Házba volt hivatalos: előbb Reagan elnök hivatalában találkozott az elnökkel, majd ezt követően az elnöki lakosztályban megtartott munkaebéden folytatták az eszmecserét. A TASZSZ szovjet hírügynökség jelentése szerint Sevardnadze szovjet és Shultz amerikai külügyminiszter keddi tárgyalásainak középpontjában a fegyverzetcsökkentés kérdése állt. A miniszterek részletesen megvitatták a hadászati támadófegyverekről, illetve a rakétaelhárító rendszerekről kötendő megállapodás összes fontosabb kérdését, s a még meglévő nézeteltérések megoldási módjait. Ezzel kapcsolatban Sevardnadze és Shultz megállapodott, hogy megfelelő kiegészítő utasításokat küldenek országaik genfi tárgyalócsoportjainak. Szerdán Ronald Reagan elnök rövid megbeszélést folytatott irodájában a szovjet külügyminiszterrel, a megbeszélés után újságírókkal személyesen közölte: május 29-e és június 2-a között tartják meg Moszkvában Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan újabb csúcstalálkozóját. Reagan kijelentette: egyelőre nem tud választ adni arra a kérdésre, hogy elkészül-e erre az időre az új szovjet— amerikai leszerelési szerződés, amely a hadászati fegyverek ötvenszázalékos csökkentéséről rendelkeznék, de azt mondotta, hogy e nélkül is számos kérdésről tudnak tárgyalni Moszkvában. Amikor a mindössze néhány perces nyilvános' nyilatkozat közben az újságírók Sevardnadzéhez intéztek kérdést a szerződéssel kapcsolatban, a szovjet külügyminiszter tréfálkozva jegyezte meg: ha az elnök' nem tud választ adni, ő még kevésbé képes erre. A csúcstalálkozó tervezett menetrendjéről egyelőre nem hangzott el közlés. Szerdán bezárta kapuit a XI. nemzetközi utazási kiállítás és vásár a Hungexpo kőbányai vásárközpont területén. Az idei idegenforgalmi börzén 21 ország csaknem 200 kiállítója mutatta be turisztikai ajánlatait, a látogatók száma meghaladta a 103 ezret. A résztvevő cégek, idegenforgalmi és kereskedelmi vállalatok, utazási irodák H millió forintos forgalmat könyvelhettek el a hat nap alatt. Az egész kiállítás hangulata, a felfokozott érdeklődés mutatta, hogy sokan kívánnak élni a világútlevél adta lehetőségekkel. Erre egyébként számítottak is az utazási irodák, ajánlataik között jó néhányat kifejezetten az egyéni turisták részére állítottak ösz- sze. A külföldi cégek is felkészültek a magyar turisták tömeges fogadására. A szakmai napon sok fontos tárgyalást folytatták, megállapodásokat kötöttek egyebek között Ausztria, az NSZK és Olaszország képviselőivel a csoportos és egyéni utazások lehetőségeinek bővítésére. Építőanyag-körkép szezon előtt Sajnos lesznek hiánycikkek is Ilyenkor márciusban megelevenednek a Tüzép-telepek. Egyre gyakrabban csörren meg a telefon, s egyre többen keresik meg az Hadókat építőanyag-kínálat iránt érdeklődve. Van-e az a bizonyos valami, amire épp szükségük van, s ha nincs, mikorra várható? Ez a kérdés foglalkoztatja manapság az otthonteremtőket, s ez ügyben kerestük fel mi is a Közép-magyarországi Tüzép Vállalatot. Mint Gilla Mihálynétől, az építőanyagosztály vezetőjétől megtudtuk, erre az esztendőre a tavalyihoz hasonló mennyiséget renELADHATÓ B otladozva ugyan de sikerült a megye iparának tetemesebb mértékben növelnie külföldi eladásait 1987-ben. Amiben szerepet játszottak egészséges, jó irányú törekvések, így például a gyártmányszerkezet korszerűsítésére tett erőfeszítések. Szerepe volt ugyanakkor a kivitel bővítésében annak is, hogy az előző évben csökkent az export, azaz az 1987. évi többlet egy része nem más, mint a korábbi állapot elérése... S van még valami, aminek része volt, van a külpiaci eladások növekedésében, de amiről valahogy nem illik beszélni, írni. Ez a kevésbé emlegetett tényező a nyers tapasztalatok egyike, ami szerint valójában minden eladható, nincsen olyan piaci helyzet, amikor senki sem tud eladni. Valakinek mindig sikerül árujára vevőt találni. A lényeg tehát nem ez. A valaki mindig tud eladni nyers tapasztalata mögött ugyanis ott rejlik a lényeg, a válasz megadása arra a kérdésre, az a bizonyos valaki milyen áron tudott eladni?! Hosszú évek óta szűk cipőben járunk. A szűk cipő ellenére érvényesült a lépéskényszer; exportálni kell. A népgazdaságnak szüksége volt és van arra a devizára is, amelyet meglehetősen kedvezőtlen feltételek mellett tudnak az exportálók megszerezni. A kedvezőtlen feltételek döntő részét az érintett cég számára közömbösítette az állami támogatások, visszatérítések, adókedvezmények bonyolult rendszere, azaz gyakran nem okozott különösebb fejtörést, lehet-e az exportot bővíteni. Bármi áron lehetett, lehet. Ez a bármi ár azonban egyre inkább nyomorítja nemcsak a népgazdaságot, hanem a termelő, a forgalmazó cégeket is. A magyarázat egyszerű, és a megyében dolgozó vállalatoknál járva, egyre gyakrabban találkozhatunk a törvényszerű összefüggés felismerésével. Szoros kapcsok vannak ugyanis az exportképesség mennyiségi, minőségi (jövedelmezőségi) jellemzői, az adósságszolgálati kötelezettségek, valamint a fejlett technika behozatala között. A köznapi logika leegyszerűsítő sémáját követve: ha túlságosan sok a kedvezőtlen áron történt eladás, akkor az adósság- szolgálat (azaz a hitelek és kamataik törlesztése) a külpiaci bevételeknek szinte a teljes egészét felemészti, s alig valami marad a fejlett technika importjára. Ez utóbbi hiányában azonban a termelők egyre kevésbé tudnak fejleszteni, fejlődni, növekszik azoknak a termékeknek a köre, amelyeket csakis kedvezőtlen áron lehet eladni... Bűvös, már- már ördögi kör alakul ki! Veszedelmes illúzió lenne abban a hitben ringatni magunkat, hogy most már kívül vagyunk ezen a körön. Sajnos még mindig belül vagyunk, de legalább már felismertük ennek a körnek a létezését, s ami további eredmény, hogy ez a felismerés terjed a gyártók táborában is. Érdekes, de aligha véletlen módon a megyében elsőként a szövetkezeti ipar cégei néztek szembe a bűvös kör nyers valóságával. Igaz. nem azért, mert ott annyival okosabbak, mint az állami iparban, hanem mert kiszolgáltatottabbak a piaci hatásoknak, mint a nagyobb és nagy cégek. A kiszolgáltatottságból azonban az is következik, hogy rugalmasabbak, gyorsabban igazodók, mint mások; a szükség erényt csihol ki. A szövetkezeti ipar 1987-es termelési, értékesítési, kiviteli eredményei a megyében a lista élére tették ezt a területet. A baj az, hogy a szövetkezeti ipar — ami persze nem kisebbíti eredményeik értékét — a termelésből, a kivitelből való részesedése arányait ismerve, nem válthatja meg a világot, azaz nem tud fordulatot előidézni. (A szövetkezeti ipar teljes termelésének értéke a megyében az állami iparénak a tizedét sem éri el.) A fordulatot csakis az állami ipar vállalatai hozhatják létre. Ennek vannak rajtuk kívül álló (szabályozási) feltételei, s olyanok is, amelyek kapun belül teremtendők meg. Ma a két feltételcsoport egyikénél sem látunk hosszú távon eredményt hozó változásokat nagy számban, jelekben persze igen. Kérdés azonban, mi kapjon elsőbbséget, a rövid, avagy a hosszú táv-e? S ajnos, a választ a kényszerhelyzet adhatja; mindkettő. Lehetőségeink erősen korlátozottak. Araszolva tudunk csak előbbre jutni, a rövid távot tehát fokozatosan és folyamatosan hozzá kell igazítani a hosszú táv tartogatta feladatokhoz. Ez a hozzá igazítás türelmet követel, de ugyanakkor folyamatos eredményeket is, hiszen azokra elengedhetetlenül szüksége van az adósságszolgálatnak. A kettős feladat valóban nagy próbája mind az irányításnak, mind a termelőhelyeknek. S ezért nem elegendő pusztán arra figyelni, mi van eladható. Most már arra is jusson figyelem, holnapután lesz-e mit eladni.., M. O. deltek a gyártó vállalatoktól. A legtöbb termék szállítását visszaigazolták, vannak viszont olyanok is, amelyekből hiányra kell számítani az idén. Falazóanyagból van elegendő, annak ellenére, hogy az első negyedévben bizonyos fajtákból az adott időpontban épp nem találtak megfelelőt a vásárlók, de a szerződéskötések értelmében a második negyedévben már nem lesznek ilyen gondok. Van cement és sóder is, bár az utóbbiból elég kiegyensúlyozatlan a szállítás. A tavalyinál tizenöt százalékkal kevesebb tetőfedő palát kínálhatnak, vagyis e termékből hiányra kell számítani. Hasonló a gond az eternit lefolyócsővel, mivel az első félévben a tavalyinak legfeljebb a negyedét tudják szállítani a partnerek, igaz, ezek műanyag termékekkel is helyettesíthetők. Hiány lesz falicsempéböl is, s a tavalyival szemben idén nemcsak választékbeli, hanem mennyiségi szempontból is. Ennek ellensúlyozására az igényeket importból igyekeznek kielégíteni a kereskedők. Csehszlovákiából százezer négyzetméternyi csempét várnak, s elképzelhető, hogy Jugoszláviából is vásárol a Tüzép burkolóanyagot. Padlólapból lesz elegendő, viszont nem biztos, hogy mindenki azt, illetve olyat kap, amire épp vágyik. Legnagyobb gondot azonban az ásványgyapothiány okozhatja; ennek a szigetelő- anyagnak csupán ötven százalékát tudja leszállítani a tapolcai gyár. Ha ilyen mérvű hiányra nem is kell számítani az égetett és betoncserépnél, azért előfordul, hogy korlátozott mennyiségben jut belőlük a Tüzép-telepekre. , Körkefe a KEFA-ból. Monoron, a Kefe- és Faipari Vállalatnál évente mintegy 95 millió forint értékben gyártanak különböző ecseteket, háztartási és ipari keféket. A mintegy kétezer darabból álló gyártmányskálában több termék az import-gépalkatrészek fontos tartozéka. Ilyen a képünkön is látható, az úttisztító berendezéseknél használatos oszlop- és korlátmosó kefe is, amelyből évente mintegy tízezer készül. Kajli Gáborné az óriás keféket köti. (Hancsovszki János felvétele) Több mint százezer látogató Az Utazás ’88 mérlege Magvásár
