Pest Megyei Hírlap, 1988. március (32. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-23 / 70. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA ifrTSirfri,/. .»■: ..... - ______- - . _____________ X XXII. ÉVFOLYAM, 70. SZÁM 1988. MÁRCIUS 23., SZERDA Hamarosan magnót, hűtőládát is Mindig más mutatkozhat he náluk — Önök az elmúlt eszten­dőben igen sikeres termékbe­mutatót tartottak. Néhány nap­pal ezelőtt hasonló rendez­vénnyel jelentkeztek. A ko­rábbi években is volt erre pél­da? — kérdezem Eczetes Im­rénél, a Duna Élelmiszer és Vegyiáru Kereskedelmi Válla­lat ceglédi fiókjának árufor­galmi vezetőjét, fiókigazgató- helyéttest. Egy kis reklám Az előző években is tartot­tunk termékbemutatókat. De igazából 1986-ban fogalmazó­dott meg nálunk ez az elkép­zelés üzletpolitikai célkitűzés­ként. Ezt sugallta a piaci po­zíciónk megőrzése. Annál is inkább, mert egyáltalán létez­ni nehéz manapság. Igaz. hogy nem panaszkodhatunk. Hiszen a forgalmi tervünket 103,7 szá­zalékra teljesítettük. Az ered- rr^énytervünk 17,5 millió fo­rint helyett 20,8 millió lett. Persze a számok mögött nem látszik a rengeteg munka. Min­denesetre fontosnak tartjuk, hogy a partnereinkkel még szorosabb és intenzívebb le­gyen a kapcsolatunk. — Vajon mennyi gyakorlati haszna van a bemutatóknak? Végül is a partnereik tudják, hogy önök mivel foglalkoznak. — Mindenképpen hasznosak ezek a rendezvények. Bár jól­lehet a tevékenységünk való­ban nem ismeretlen. Ám nem árt némi tájékoztató a mun­kánkról, célkitűzéseinkről. Hogy mi az, amivel a vevőin­ket magunkhoz szeretnénk kötni. — Azt, hogy időnként mi­lyen termékek kerülnek be­mutatásra. mi határozza meg? Az hogy egyes áruféleségek nem ,elég kelendőek és ezért egy kis reklámmal fel kell lendíteni a forgalmukat, vagy esetleg valami újdonságot ígérnek? — Ezeknek az ankétoknak kétségtelen van egy ilyen cél­ja. Egyébként mindig más szállítót kérünk fel a bemu­tatkozásra. Egyes termékeket szeretnénk bevinni a köztu­datba, igyekszünk felfuttatni azokat, elterjeszteni a forgal­mazásukat. Újdonságok — Most kiknek adtak lehe­tőséget? — a Biogai Gyógyszerárú­Gyerekek a komputernél Játékszer és segítőtárs Az abonyi Gyulai Gaál Miklós iskola két évvel ez­előtt úgynevezett számítógé­pes nyári táborozást szerve­zett Salgóbányán azoknak a diákoknak, akik vonzalmat éreztek az elektronikus beren­dezések iránt és az ehhez szükséges alapvető • ismeretek elsajátítására vállalkoztak. A nógrádi hegyekben lezajlott akkori program sikerét a fő­városban működő ÉGSZI (Építésgazdasági és Szervezési Intézet) garantálta: szakem­bereket és . berendezéseket küldött a helyszínre. Tavaly nyáron az előzővel azonos módon, s körülmények között egy újabb „tanfolyamot” ren­deztek. Csaknem az első tá­borozással egy időben megala­kult az iskola számítógépes szakköre, s azóta heti egy órában tartja a foglalkozáso­kat Balogh Júlia tanárnő. Tő­le hallottuk a hét végén le­bonyolított számítógépes-ren­dezvény első napján a követ­kezőket: — A szakkörnek száz tag­ja van, de a számítógéppel való barátkozást ennél jóval többen igényelnék. Mivel egyelőre nincs mód a létszám bővítésére, így szeretnénk a kívülállók számára is lehető­vé tenni az ismerkedést, gya­korlást. Miként az elmúlt két nyáron, ezúttal is az ÉGSZI önzetlen, fiatal munkatársai siettek segítségünkre. — Ennek a kétnapos ak­ciónak egy másik, fontos ren­deltetése, hogy a szülők _ is bepillanthassanak a számító­gépek bonyolult világába — kapcsolódó^,be a tájékozta­tásba Földi László, az ÉGSZI üzemeltető technikusa, aki társadalmi munkában vett részt immár harmadszor a közös program megvalósulásá­ban. — Napjaink általános isko­lásai már gyakran beszélnek szüleik előtt ezekről az elek­tronikus berendezésekről, programokról és sok egyéb­ről, ami ezzel összefügg, de az esetek többségében sem az anyukák sem az apukák nem tudják mi az, amiről halla­nak, vagy ha netán a cseme­te egy számítógépet kér, is­meretek hiányában nehezen értik meg, milyen haszonnal járhat a cseppet sem olcsó családi „beruházás”. Ezért örömmel vesszük, ha a gye­rekek felnőttek társaságában érkeznek ide, mi minden eset­leges kérdésre szívesen vá­laszolunk. — És milyenek az első nap tapasztalatai? — Mint látta, sok az érdek­lődő. Eddig legalább 130—150 felnőtt és diák jött el. Sokan és sokat kérdeznek. A szülő­ket leginkább a számítógép gyakorlati haszna érdekli, ami tulajdonképpen nem rossz kérdés, hiszen még a gyere­kek közül is sokan jobbára játékszernek tekintik. Mi ezt. a szemléletet nagyon szeret­nénk feledtetni, mert bár­merre nézünk a világba, ma­holnap az élet minden terüle­tén meghatározó szerepe lesz. Ezért van az például, hogy az itt működő 14 gép közül csak 5-6 használható játékra és en­nek megfelelően a fiatalok némelyike egészen komoly kérdést tett fel. Közéjük tartozott a negye­dik osztályos Kovács László, aki a nagyapjával érkezett ezen a hétvégén az iskola fa­lai közé. A nyugdíjas nagy­papa elbeszéléséből kiderült, hogy unokája kedveli a szá­mítástechnikát, és érdemes volt a látogatásra vállalkozni, mert a kisfiútól olyan isme­retanyagot gyűjtött, amire a rendezvény nélkül belátható időn belül aligha lett volna módja. Laci jeles tanuló, öteszten­dős korában látott először számítógépet és azóta bővíti, gyarapítja ezzel kapcsolatos ismereteit. — Ma először egyszerű, úgynevezett grafikus progra­mokat csináltam, majd az egyik gép belső működési el­vét magyarázták el — mesél­te. Megtudtam, milyen műve­letek elvégzésére alkalmas, elektronikája hogyan dolgoz­za fel az adatokat. — Mi szeretnél lenni, ha felnősz? — Villamosmérnök. Remé­lem, akkor már nem ceru­zával, tollal és állványon ter­veznek, hanem számítógéppel. Gy. F. gyárnak, amely Heiia-készít- ményeit hozta el. Manapság, amikor egyre kevesebb finom import kozmetikai cikket ka­punk, jó, hogyha a kereske­delmi partnereink megisme­rik e hazai termékeket. A Debreceni Konzervgyár meleg­szendvics-krémekkel, a Fehér Megyei GMV a kevésbé is­mert durica tésztával lepett meg bennünket. Rajtuk kívül itt volt a Békéscsabai Kon­zervgyár és a Szerencsi Édes­ipari Vállalat. Persze nem tit­koljuk, egy-egy ilyen bemuta­tótól azt várjuk, hegy a ki­állított cikkekből legalább 2—3 hónapra zökkenőmentes lesz az ellátás. Nincs nagy nyuszi — Ugyanakkor a szakmán kívüli áruféleségeket is sze­retnénk reklámozni. Tavaly elkezdtük a drótfonat, kát­ránypapír, vastalicska forgal­mazását. Hamarosan műszaki cikkekkel bővül a kínálatunk- Ugyanis a napokban megnyí­lik a Délkerrel közös, 450 négy­zetméteres raktárunk. Bízunk benne, hogy különböző típusú magnókat, hűtőládákat, hűtő- szekrényeket is ajánlhatunk majd partnereinknek. Az im­portárukból szintéit szélesebb lesz a választék. — Hogy készültek fel a hús- vétra? — Lesz elegendő margarin, zsír, liszt, vaníliás cukor, sü­tőpof. mazsola és étolaj. Vi­szont kókuszreszelékből saj­nos, nem sok jót ígérhetek. Italokból minden igényt ki tu­dunk elégíteni. A gyerekek nem maradnak édesség nélkül. A negyven-, ötven-, hatvande- kás nyuszik kivételével szinte mindenféle csokoládéfigura van. — És kölnivíz? — Az ipar az igények mint­egy 70 százalékát igazolta vissza. A parfüm és kozmeti- kaicikk-kínálatunk választéko­sabb. Igaz,,.hogy nem pótolják az olcsóbb kölnivizet. Ettől függetlenül, aki locsolkodni akar, annak azért nem kell le­mondania e régi szokásról. F. F. Az idei tél aligha tett bárkit is próbára. A léprigók és csont- tollúak csak március elejére értek hozzánk, jelezve azt, hogy az északabbra eső tája­kon sem volt nagyon hideg az idő. Az alig tél után a tavasz le­heletét a talaj sugárgomba milliárdjai is terjesztik, meg­mozdulnak a dermedt és ál­mos rovarok, s a cinkék tilin- kója hangsort vált. szerelmes­sé válik a daluk. Közeleg a fé­szekrakás. a kotlás ideje, s a ragadozó madarak is már ta­lán a pelyhes húsfalatkákra gondolva díszítik, tisztogatják tollúkat. Tanulniuk kell a madarak­nak, mert a szitáló vércse, sompolygó nyest vagy éppen karvaly támadása végzetes le­het. Az alapelemek már a to- jás-petesejtben, illetőleg emb­rióban is benne vannak, de a mozdulatokat, a tapasztalato­kat élesíteni kell. Vigyázva ar­ra is, hogy a faj ki ne pusz­tuljon. A süvöltők és pirókok elkerülték Ceglédet, nem érez­ték szükségét, hogy vörhenyes ruhájukat megmutassák ne­künk. A verebek hangulata is meg­változott. Némely gömbjuhar­fa olyan számukra, minta vas­OSvasénk levele Gyerekek az út szélén Nem is olyan régen a Ceg­lédi Hírlap hasábjain olvas­hattam a külterületi iskolák eredményeiről és gondjairól. Bizony, csak bólogattam, mert rögtön eszembe jutott tizen­három tanítványom, köztük leginkább az a hat, akik min­den reggel, ha esik, ha fúj, kitartóan várakoznak a tető nélküli bódé szélárnyékos ol­dalánál, s félpercenként ki­kukkantanak az útra, jön-e már a „cifra” busz. Ezek a gyerekek majd két kilométert gyalogolnak a tanyától a hu­zatos buszmegállóig és vissza. És nem panaszkodnak. Eszembe jutott az is, ami­kor az autóbuszunk meghibá­sodása miatt tavaly tavasszal — szép napsütéses idő volt — a növényháztól gyalog vág­tunk neki az útnak, de alig tettünk meg pár métert, jött egy kis busz, és a vezető már terelt is minket befelé: csak nem gondoljuk, hogy kigyalo­golunk egészen Cifrakertig!? De az emberek nem egyfor­mák. Ezt a korszakalkotó megállapítást 1988. március 18-án tettem, amikor is kény­telen voltam a gyerekeket a fél tizenegyes busszal haza- küldeni szakmai elfoglaltsá­gom miatt. A gyerekek felöl­töztek és kiballagtak a busz­megállóba, ugyanúgy, mint máskor, amikor én nem me­gyek velük. Én aznap jó öreg Trabantommal mentem ki az iskolába, ezért ráérősen tet­tem el holmimat a táskámba. Nyugalmam akkor szállt el, amikor a betonra kikanyarod­va megláttam az út szélén po­roszkáló gyerekeimet. Meg­döbbenésemre a következőket mesélték: Jött a busz, a .ve­zető meg is állt, a rajtuk kí­vül ott várakozó két felnőttet fölvette, őket viszont otthagy­ta, mondván, hogy őneki az nem megállóhelye, ahol a gyerekeknek le kell szállni. „Az a két felnőtt is kérlelte a sofőr bácsit, de azt mond­ta, hogy nem lehet...” Döbbenetemet a düh váltot­ta fel. Mérgesen betuszkoltam a hat gyereket közismerten tágas Trabantomba, és — utánam az özönvíz és a rend­őrautó. Szegénykéim azt hit­ték, rájuk vagyok mérges. Pedig ... Ezután első utam a busz- pályaudvarra vezetett, ahol megtudtam, hogy ez a bizo­nyos busz távolsági járat, és valóban nem megállóhelye a növényház. De a kolléga mindjárt itt lesz, jön vissza Kecskemétről, várjam meg. Panorámás busz, BX 39-45 rendszámmal, exluzív piros­fehér karosszéria. Nem tanyasi gyereknek való, még össze- sározná a gumicsizmájával, a tömött, maszatos táskájával. Ősz hajú sofőr, kérésemre, hogy egy fél percre fáradjon le a buszról, egy huszonhárom éves nőnek kijáró mosollyal bólint. Figyelmemet nem ke­rüli el az a férfiutas, aki baj­társiasan mutogat a WC fel­irat felé, és a sofőr nyájasan int, mire a férfi eltávozik az említett irányba. Miközben szabadjára engedem felgyü­lemlett felháborodásomat, fel­hozva érveimet a fagyoskodó gyerekekről — aznap a szél erősen fújt —, az emberség­ről, látom az arcán, hogy női mivoltom lassan megszűnik, és egy kellemetlenkedő, nagy­szájú mitugrásszá kezdek át­lényegülni a szemében. Türelmetlenül mutogatja az óráját, hogy már most is ké­sésben van, és különben is, nem sokáig kellett volna azoknak várniuk, mert egy óra múlva már jött is a má­sik busz. Amikor erre azt válaszoltam, hogy már én szégyellem magam helyette, gúnyosan azt mondta, jó, és köszönés nélkül fellépett szép, tiszta cipőjével azon a lép­csőn, ahová sáros gumicsiz­más láb nem léphet. A WC- ről még csak ezután jött visz- sza a megkönnyebbült utas. Önkéntelenül arra gondoltam, mi lett volna szegénnyel, ha problémája nem fér bele a menetidőbe. Nagy dicsőség az, hogy van­nak még kötelességtudó embe­rek, akik pontosan betartják a munkaidőt, és akiket nem lehet megvesztegetni hat pi­rosra dermedt kezű gyerek mosolyával sem. Kissné Demény Erzsébet tanító cifrakerti iskola Húsvéti bál Március 28-án 19 órakor a Gyulai iskola aulájában tart­ja húsvéti bálját az abonyi fúvószenekari egyesület. A vidám műsorban fellépnek: a Polka Party, Sárközi József, a befőttesüvegek virtuóza, a régi növendékek kamarazene- kara, az apamajorett-csoport. Táncolni a Csanádi trió zené­jére lehet. Gyökér és rügy A természettudományos vagy éppen biológiai gondolkodás terén komoly problémák mu­tatkoznak napjainkban. Leg­alábbis ez jutott — többek között — az eszembe, amikor kezembe vettem a Ceglédi Hírlap A váltás ideje (már­cius 14.) című cikkét. Egyik mondata így szólt: Adósak vagyunk a váltás körülmé­nyeinek és következményeinek megnyugtató rendezésével... Miért? Pedig olykor az életünk egyszerűbb, mint ahogy gon­doljuk, vagy amennyire annak látjuk. A váltásokra is érvé­nyes a megállapítás. Egy vál­lalatvezetői, intézményvezetői váltás néha sokkal hosszab­ban tartó szóbeszéd tárgyát képezi, mint kellene. A korlátozott időre szóló megbízások talán inkább ha­sonlítanak a fák vegetációjá­ra, eleinte a rügyek élettől duzzadok, sejtetik, közeleg a tavasz, majd virágpompába öltöznek, termést hoznak, s ősszel levetik lombjukat a fák — ismét álomba szende- rülnek. Az a fa azonban más lesz, másként viselkedhet a következő vegetációs perió­dusban. De egyszer elkövetkezik a fák vágásérettsége, ilyenkor az erdész természeti bölcses­sége minden kétségünkre vá­laszt ad; az elfáradt, lombját vesztett egyed már nem tölt- . heti be régi, üdítő funkcióját. A természet törvényeinek is­merete és élményszerű átélése igen jó tanácsadó mindenki­nek, s az sem baj, ha rosz- szabb periódusainkban egy ki­csit felidézzük a biológia el­veit. önállta tás arra gondolni, hogy egyetlen ember tevé­kenysége több lehet a társa­dalmi folyamatok kis szaka­szánál. A hasznos emberek munkája a gyökér és a rügy között helyezkedik el. Lehet, hogy nem szépséges funkció, de a homo biologicus „ennyi­re” képes. S. D. Nem késik a bírság Eboltás - még egyszer A Pest Megyei Állategész­ségügyi Állomás rendelkezése értelmében Cegléden is vég­zik az ebek veszettség elleni kötelező védőoltását. A há­rom hónapos és ennél idősebb kutyákat szájkosárral ellátva, pórázon kell a kijelölt helyek­re vezetni. Aki az emberre és állatra egyaránt veszélyes kór elleni injekciózást meg­kísérli elodázni, az a jószág elpusztításával, valamint 5000 forintig terjedő pénzbírsággal számolhat. Az időpontok a következők: Március 23-án 7-től 9 óráig Kovács I. tanyája, Pesti út Naszuton a nádas menti vízben nak a mágnes, nincs olyan napszak, hogy a Kálvária te­mető bejárata melletti fán legalább 8—10 madár ne csi- vitelne. Madarak, hangos ma­darak a javából. A hangjuk csak akkor halkul el, ha az ég­bolt verőfényes részén ragado­zó madár vészjelző árnya su­han el. Reggeli mozgolódás figyel­hető meg a békáknál is. A Do­hány utcán reggelente 6-8 te­tem jelzi, hogy mennek az ősi törvénytől hajtva, a nádas menti vízbe — nászúira. Ez azonban sok veszéllyel jár, széles az úttest, s a béka mégis lassan mozog, az autó pedig gyors. Gyors, akár a hűs vízben lu­bickoló és éledező pióca, ta­lán a napba is néz, kicsit el­bizonytalanodik, hisz közel­ben a párja. Gyűrű helyett csak gyűrűző mozgással köze­lítik meg egymást, ez ugyanis a hamisítatlan piócanász. Nézem a Gerje-parton a víz csillogását és csobbanását. ele­ven világ nyüzsög a lábam előtt, a túlparton pajkos nyu­szipár kacér tartással, mint va­lami táncos pár játszadozik. Az őzikék sem figyelmetle­nek, épp az ivásban zavartam meg őket, a varjak távolabb­ról hallatják a hangjukat, hisz keresik a kedvesebb feketét. Elhúzódnak lassacskán a fész­kelőtelepre, a rőzse-lakóne- gyedbe, ahol az újabb károgók repülnek ki — néhány hét múltával. A fácánok sem sokat mutat­koznak, hisz a tavaszi fokozott táplálkozás után a nász kö­vetkezik; a zöld tojások igen jól összhangban állnak a sar­jadó fűvel. A kunyhók zárja is egyre gyakrabban csikordul a ker­tekben, előkerül a reszelő, mert a szerszámok élüket vesz­tették. a metszőolló különös figyelmet kap. Az elkövetke­ző hetekben a cinegék dalával feleselnek az ollók, hogy a tő­ke szépen fakadjon és a gyü­mölcsfa bőven teremjen. Fa­nyar füst jelzi a kóróégetést, amelyet ha az egész területen végezzük, veszélyt és lefojtott talajéletet okoz. Ablakom mélyedésében le­gyek gyűjtik az aranyos tava­szi napsugarat, a zsongás kö­zelsége már vitathatatlan. A méhesgazda sem tétlen, mert így is sok-sok elhamarkodott virág már kosarat ad a dolgos méheknek. öreg barackfa kér­ge és ága összedörzsölődve nyi­korog —, csak ne legyen fagy... S. D. 226. szám (11. kerület), 14-től 16 óráig az állatkórház (3. ke­rület). Március 24-én 7-től 9 óráig állatkórház (4. kerület), 14-től 16 óráig Törteli út, Hartyányi tanya (12. kerület). Március 25-én 7-től 9 óráig Ugyer, Bubori tanya ,(11. ke­rület), 14-től 16 óráig vásár­tér (5. kerület). Március 28-án 7-től 9 óráig vásártér (6. kerület), 14-től 16 óráig Lenin Tsz telepe, Kecs­kés csárda (12. kerület). Március 33-án 7-től 9 óráig vásártér (7. kerület), 14-től 15 óráig Lenin Tsz központ, Jász­berényi út (13 kerület). Április 1-jén 7-től 9 óráig Kovács I. tanyája, Budai út 256. szám (11. és 14. kerület), 14-től 16 óráig vásártér (9. 1—rület). Április 6-án 7-től 9 óráig vásártér (8. kerület), 14-től 15 óráig CÁT cifrakerti központ (14. kerület), 15-től 16 óráig Nagykátai út, Samu I. úttörő­ház (14. kerület). Április 7-én 7-től 9 óráig állatkór^iáz (10. kerület), 14- től 16 ó Mg állatkórház (13. és 14. kerület). Április 9-én 7-től 9 óráig pótoltás: vásártér. Április 13-án 7-től 9 óráig pótoltás: állatkórház. Táncbemutató Március 27-én 16 órától a városi tornacsarnokban ren­dezik meg a nyolcadik osztá­lyos tanulók haladó társas­tánc-tanfolyamának vizsga­bálját. A műsorban fellép az Afro dzsessztáncklub és a Hí­rős versenytáncklub. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS. Há- lás szívvel mondunk köszönetét mindazoknak, akik szeretett nagy- néném. DARÁNYI JULIANNA te­metésén megjelentek és sírjára koszorút és virágot helyeztek. Kö­szönjük a szociális otthon vezető­ségének is a gondozást. A GYÁ­SZOLÓ CSALÁD. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap) i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents