Pest Megyei Hírlap, 1988. március (32. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-23 / 70. szám
pmtr < 6 1988. MÁRCIUS 23., SZERDA Jogi tanácsok Különélés ® Földmérés • Átmeneti megbízás • A kitüntetettek adózása 9 Fakivágás Fegyelmi eljárás az új munkahelyen Nyilatkozat az adóhatóságnak A vagyon már nem magánügy Atyaisten, csapja össze tenyerét ismerősöm. Ezentúl, ha veszek egy jobbfajta csizmát vagy szőrmekucsmát, azt be kell jelentenem az adóhatóságnak? Ilyen és effajta megmosolyogtató vélemények hangzanak el manapság egyik-másik honfitársunk szájából. Bar helyzetünk valóban egy cseppet sem derülni való, az azért valahogy egy kicsit jellemző ránk, hogv mindig sikerül átesnünk a ló másik oldalára Miről is van szó tulajdonképpen a vagyonnyilatkozat eseteken? Elvileg máig érvényes jogszabály volt Is a vagyonelszámoltatás lehetőségéről, csakhogy ennek alkalmazására nagyon ritkán, többnyire csak bűnügyek esetén került sor. O Négy éve elköltözött egy solymári olvasónk férje a közös háztartásból, és azóta sem bontották fel házasságukat. A feleség Időközben élettársi kapcsolatot létesített, és ezért szeretne elválni, de sehogy sem tud megegyezni férjével. A házasságot a bíróság bármelyik házastárs — illetőleg a házastársak közös — kérelmére felbontja, ha a házaséletük teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott. A bíróságnak tehát a bontási kérelem vizsgálata során először ezt a kérdést kell eldöntenie. A házasélet teljes és helyrehozhatatlan megromlására utal a házasság felbontására irányuló végleges elhatározáson alapuló, befolyásmentes, egyező akaratnyilvánítás. Ezt a közvélemény közös megegyezéses válásnak nevezi. A családjogi törvény szerint azonban nemcsak a házasság felbontásában, hanem a közös gyermek tartásában és elhelyezésében, a gyermek és a szülők közti kapcsolattartás módjában is meg kell egyezniük. Ezenfelül a közös lakás használatára, valamint — az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetése kivételével — a házastársi közös vagyon megosztása kérdésében is meg kell állapodniuk. A bíróság azonban nemcsak ilyen egyezség megléte esetén bontja fel a házasságot, hanem akkor is, ha a házastársak között legalább három éve megszakadt az életközösség úgy, hogy külön lakásban élnek és igazolják azt is, hogy a közös gyermek elhelyezését, valamint tartását e gyermek érdekeinek megfelelően rendezték. • A telekhatár miatt vitája támadt K. Zs.-né verőce- marosi nyugdíjasnak. Ezért fel akarja méretni az ingatlan , de a szomszéd kijelentette. hogy a telkére a földmérőket nem fogja beengedni. Abban az esetben, ha a földrészlet használata miatt vita keletkezik a szomszédok között, a határ holléte legegyszerűbben földméréssel tisztázható. Ezt a területileg illetékes földhivataltól kell kérni. Díját az a fél köteles előlegezni, aki vitatja a meglévő használat jogszerűségét. (Természetesen a költségek végül is azt terhelik, aki jogellenes magatartást tanúsított.) A felmérés során a földhivatal kitűzi a terület határvonalait és azt köteles mindenki tiszteletben tartani. A földmérési munkákat akadályozni . nem szabad, a szomszéd is köteles tehát eltűrni annak elvégzését. A földmérést nagyon sokszor a birtokháborítás keretében igénylik a felek, ilyenkor az ügyet elbíráló hatóságok keresik meg a földhivatalt. Fontos tudnivaló azonban, hogy a földméréssel csak a meglévő rajzoknak megfelelően tüntetik fel a határvonalat. Ha a felek között ennek a kérdése vitás, csak a bírósági eljárás tisztázhatja azt. • B. I.-né péceli adminisztrá- tort néhánv hétre tolefonJceze- léssel akarja megbízni a főnöke. Olvasónk úgy tudja, hogy az áthelyezéshez az ő beleegyezése is szükséges, ezért a döntést jogszerűtlennek tartja. A dolgozót a munkaszerződésnek megfelelően kell foglalkoztatni. Előfordulhat azonban olyan eset, hogy átmenetileg más feladatot is el kell látnia. Ezért úgy rendelkezik a munka törvénykönyve, hogy a dolgozó — indokolt esetben — átmenetileg munkakörébe nem tartozó munkát is köteles ellátni. Tehát a munkáltatónak arra van joga, hogy egyoldalú döntésével más feladatok ellátására kötelezze a dolgozót. Ez az intézkedés nem minősül áthelyezésnek — mert csak meghatározott időre szól —, ezért annak a megtörténtéhez nem szükséges a dolgozó hozzájárulása. A más munkaköri feladatokra való megbízás időtartama a rendkívüli körülményektől eltekintve naptári évenként nem haladhatja meg a három hónapot. A dolgozót azonban nem lehet olyan feladattal megbízni, amely beosztása, kora, egészségi állapota vagy egyéb körülményei miatt rá aránytalanul sérelmes. Ha ezek a feltételek nem állnak fenn, a dolgozó köteles az utasításnak eleget tenni. Természetesen jogosult az eredeti munkakörére járó munkabérre is. flj Április 4-re kitüntetésre terjesztették fel Z. E., nagykőrösi gépírónőt. Adóznom kell-e a kitüntetés után? — kérdezi. A kitüntetésekkel együttjáró pénzjútalom minden esetben adómentes, ha azt állami szerv (Elnöki Tanács, Minisztertanács, miniszterek, országos hatáskörű szervek vezetői, valamint a helyi tanácsok) adományozza. Ugyancsak nem kell adót fizetni a társadalmi szervek, társadalmi és tömegszervezetek országos szerveinek, valamint az ágazati szakszervezeti központok által adományozott kitüntetések után. Az egyéb kitüntetéseknél az évi 5000,— Ft-ig terjedő rész az adómentes. Ilyennek minősül minden egyéb szervezet által alapított kitüntetés, tudományos és művészeti kitüntető cím és díj, kitüntető jelvény, kitüntető emlékérem, érdemérem és más hasonló elismerés. Az adómentesség ezen összeghatárig akkor illeti meg a kitüntetettet, ha az elismerés az átlagon felüli teljesítmény honorálására szolgál, és az adományozás — illetve annak kezdeményezésének joga — meghatározott. A kitüntetés feltétele, hogy az elismerésről készült okiratot a magánszemélynek átadják. Olvasónk tehát a fenti szabályok alapján mentesülhet az adófizetés alól, vagy az 5000,— Ft-on felüli rész után adózik. Megjegyezni kívánjuk még, hogy a társadalmi munkáért kapott jutalom évi 2000,— Ft- os határig mentes az adó alól. • Telket vásárolt Vácrátó- ton A. G., budapesti üzletszerző. Az ingatlanon több fát szeretne kivágni és az iránt érdeklődik, milyen esetekben kell engedélyt kérnie. A fakivágásra eltérő szabályok vonatkoznak, attól függően, hogy gyümölcsfát vagy más növényt kiván-e a tulajdonos a telkéről eltávolítani. Ugyanis csak akkor kell engedélyt kérni a helyi tanácstól gyümölcsfák kivágására. ha annak területe a 3000 m2-t meghaladja. Egyéb fa kivágására viszont előzetes bejelentést kell tenni a helyi tanácshoz, ha pedig a fa az út tartozéka, az útügyi hatósághoz. A bejelentésben meg kell jelölni a kivágás helyét, a fák darabszámát, faját átmérőjét, valamint a bejelentő adatait. A fa kivágása megtiltható, ha az indokolatlan, vagy a bejelentést nem a jogosult terjesztette elő. A hatóság előírhatja, hogy a kivágott fát pótolják. Abban az esetben, ha építési telken vagy külterületen szórványosan áll az élőfa, csak akkor kell engedélyt kérni, ha a fa műemlék jellegű és védett, vagy védett területen áll. A kiszáradt fát a tulajdonos köteles a fa kiszáradását követő év június 30-ig eltávolítani. Ilyenkor is köteles azonban a történtekről a hatóságot tájékoztatni. O Több problémá ja volt mun- kahelyén K. V. diósdi statisztikusnak, ezért munkaviszonyát felmondta. Kilépéskor vezetője közölte vele, hogy fegyelmit indítanak ellene, és az új munkahelvén vonják felelősségre. Elképzelhetetlennek tartom — írja —, hogy bosz- szúból megtehessék. Abban az esetben, ha a dolgozó a munkaviszonyra vonatkozó szabályokat és a munkaszerződésben vállaltakat megsérti, a munkáltató őt felelősségre vonhatja, és fegyelmi büntetéssel sújthatja. A büntetésnek egyik fontos célja á dolgozók nevelése Lehetséges, hogy a fegyelmi eljárást azért nem sikerül határozattal lezárni, mert a munkavállaló élt jogával és egyoldalú nyilatkozatával megszüntette munkaviszonyát. A nevelési célok érdekében ezért rendelkezik úgy a jogszabály, hogy a korábbi munkáltató kérésére az új munkahelyen a korábban elkövetett kötelezettségszegés miatt a dolgozót felelősségre lehet vonni. A dolgozót az új munkahely csak akkor vonhatja felelősségre, ha fegyelmi jogkörrel rendelkezik. A ma- gánmukáltató tehát nem szabhat ki ilyen büntetést. Az új munkahely joga az is, hogy mérlegelje a dolgozó felelősségre vonásának időszerűségét is, hiszen előfordulhat, hogy az új munkahelyen, új környezetben egyáltalán nem szükséges az eljárás indítása. Fontos tudnivaló, hogy a dolgozó ellen fegyelmi eljárást az új munkahely is csak az általános szabályok szerint indíthat meg. Nem vonható felelősségre tehát a dolgozó, ha a kötelezettségszegés felfedezésétől számított három hónap, illetőleg az elkövetéstől számított három (vezető állásúaknál négy, magasabb vezető állásúaknál pedig öt) év eltelt. Olvasónk attól ne tartson, hogy bosszúból hátrányos helyzetbe kerül, hiszen a joggal való visszaélés tilalma miatt a volt munkáltató sem alkalmazhat törvénytelen eszközöket. Ha pedig az új munkahely által kiszabott büntetését mindezek ellenére súlyosnak tartja, a munkaügyi döntőbizottsághoz fordulhat. Dr. Sinka Imre Olvasóink részére minden csil- törtökön 17—19, óra között ingyenes Jogi tanácsadást tartunk Budapest VIII., Blaha Lujza tér 3. szám alatt, beérkezett levelekre pedig folyamatosan válaszolunk. A Házi Jogtanácsadó februári száma a nyugdíjrendelet ismertetőjének második, befejező részében is jó néhány, érdeklődésre számot tartó kérdéssel foglalkozik. Szó esik benne egyebek között a hozzátartozói nyugellátásról, a házastársi pótlékról, a mező- gazdasági szövetkezeti tagok járadékáról, a kivételes nyugdíjakról, arról, hogy milyen kitüntetésekhez jár nyugdíjkiegészítés. Az összeállítás isAz utóbbi évek egyik legvakmerőbb betörője kerül a Ráckevei Bíróság elé, Mysik Gyula 35 éves, foglalkozás nélküli érdi lakos már ismételten volt büntetve. Múlt évben szabadulása után egy használt gépkocsit szerzett magának, ezzel járta be a fővárost és a megyét. Módszeréhez tartozott, hogy a gyanútlan szomszédoktól tudakolta meg: a kiszemelt házak lakói hol dolgoznak, és mikor térnek haza. Egyik éjjel a fővárosban, a Balaton úti benzintöltő-állomás raktárát törte fel, ahonnan kocsijára 2(5 autóabroncsot, marmonkannákat és motorolajat rakott fel. A pesterzsébeti autósboltból gépalkatrészeket, autórádiót szerzett. Majd hogy ne jöjjön ki a gyakorlatból, ajtófeltöréssel a Skála zöldségboltjába tört be, s a pénztárból tízezer forintot, zsebszámológépet és kávécsomagokat zsákmányolt! Az Azúr illatszerbolt és egy virágüzlet pénztárának kifosztása után a magánlakásokra került sor. Az egyik családi ház bejárati Elkerülhető a vita Ezentúl barátkoznunk kell azzal a gondolattal, hogy vagyonunk nem magánügy. Az adóreform, valamint a vagyoni viszonyokban bekövetkező változások szükségessé teszik, hogy az adóhatóságok tájékozottak legyenek a lakosság vagyoni helyzetéről. Ha már a jövedelmek differenciálódásával jelentős értékek halmozódtak fel magánszemélyek kezében. Ezek az értékek részét képezik a nemzeti vagyonnak, és nem lehet morálisan elítélni, ha mögöttük legális szerzési formák állanak, ha valaki például magas jövedelme vagy öröksége révén szerzi vagyonát. Nem kívánatos az olyan vagyonképződés, amely kikerülte az adózást. (A fusizók, a nepperek stb. tevékenysége ráadásul még büntetőszankció alá is esik.) Nézzük, mit mond az 1987. évi VI. törvény a vagyonnyilatkozat tételéről! A belföldi, állandó lakóhellyel rendelkező magánszemély — teljes vagyonáról vagy egyes vagyontárgyairól — a Minisztertanács rendeletével háromévenként, az adóhatóság határozatával pedig legfeljebb évente egy alkalommal vagyonnyilatkozat tételére kötelezhető. Az adóhatóság ilyen határozata ellen jogorvoslatnak nincs helye. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség kiterjed a magánszemély következő tárgyainak felsorolására: az ingatlan- tulajdonra — ideértve a lakásépítő és lakásfenntartó szövetkezet tulajdonában álló lakást is, ha arra a szövetkezet tagját állandó használat illeti meg. Be kell jelenteni az üdülőhasználat jogát és a föld (lakó- és üdülőtelek) tartós használatát is. A jogszabály itt felsorolja azokat a nagy értékű ingóságokat, amelyek részét képezik i erteti a nyugdíjba vonulás előtti tudni- és tennivalókat, azt, hogyan kell igényelni és megállapítani a nyugdíjakat. Megtudható az is, hogy mikor és miért érdemes halasztani a nyugdíjba menetelt, tájékoztatást ad a kiadvány a nyugellátások folyósításáról, a nyugdíj melletti jövedelmek adóztatásáról, a felelősségi szabályokról és a nyugdíjasok jogorvoslásáról. ajtajának felfeszítése után a lakásban a rádió alól húszezer, a varrógép fiókjából tízezer forint került birtokába. Ezután Érdre tette át működési területét. Az egyik lakásból 45 ezer forint készpénz, filmfelvevő és irhabunda lett a zsákmánya, majd Sziget- szentmiklóson félszázezer forint készpénz, ugyanilyen összegű takarékbetétkönyv, s különböző aranyékszerek kerültek a birtokába. Szigethalmon több autót feltört. Az egyik kocsiban talált táskából 55 ezer forintot vitt magával. Ellátogatott Jászberénybe is, ahol egy lakás bejárati ajtaja nem volt bezárva, így a szekrényből könnyűszerrel jutott 180 ezer forinthoz. Ercsiből 86 ezer forintos takarékbetétkönyv, több házból bundák, aranytárgyak, Szigetszent- miklóson egy büfékocsiból gázpalack, majd tíz kiló virsli tűnt el. A bíróság huszonhét rendbeli, nagyobb értékű, üzletszerűen, dolog elleni erőszakkal elkövetett lopásért fogja felelősségre vonni. Asztalos Imre a vagy önbevallásnak. Például az a gépjármű, amely után gépjárműadót kell fizetni, a védett műalkotás és védett gyűjtemény, továbbá minden olyan ingóság, amelynek értéke darabonként vagy készletenként meghaladja a százezer forintot. Az itt fel nem sorolt vagyontárgyak is természetesen feltüntethetők a vagyonnyilatkozatban. Érdemes beírni az értékes aranytárgyakat, szőrmebundákat, az értékes lakberendezési tárgyakat. És mindjárt az első vagyon- bevallásnál tegyük meg ezt, egy esetleges későbbi vita megelőzésére. A mi érdekünk Hangsúlyozni kell, hogy a vagyonbevallásra nem azért kerül sor, hogy utána jó nagy vagyonadót vessenek ki a polgárra, hanem éppen a nyilatkozó érdekében. Ugyanis a jogszabály szerint a vagyonnyilatkozatban nem szereplő vagyontárgyat az adózás szempontjából — az ellenkezője bizonyításáig — úgy kell tekinteni, mintha azt a magánszemély az utolsó vagyonnyilatkozatot követően szerezte volna. Ejtsünk néhány szót a takarékbetétekről ! Erre nem terjed ki a nyilatkozattételi kötelezettség, de a végrehajtási Ha egy ember felhajt néhány pohár bort, sört vagy pálinkát, ez magánügy lenne, ha utána nem ülne be a gépkocsijába és indulna útnak mások testi épségét, életet veszélyeztetve. Dömök Béla János múlt év szeptember 2-án délelőtt sokat ivott, majd lakásáról személygépkocsival ment Tápió- szelén lévő munkahelyére. Ott a műszak kezdete előtt még felhajtott egy deci barackpálinkát és két üveg sört. Főnöke észrevette, hogy a férfi ittas, és megtiltotta neki, hogy tovább dolgozzon. Dömök ekkor az öltözőbe ment, ahol két munkatársa megpróbálta őt az autózásról lebeszélni, de ez nem sikerült. Az ittas ember délután fél hat tájban haladt gépkocsijával mintegy 60-65 kilométeres sebességgel a farmosi úton. A 14-es kilométerkő közelében, vele azonos irányban szorosan az út szélén hajtotta a kerékpárját egy 11 éves kisfiú. Az úton szembejövő forgalom nem volt. A gépkocsivezető észrevette a gyermeket, de nem tartotta be a kerülésnél az oldaltávolságot, s elütötte a kisfiút. A részeg gépkocsivezető ezután sem állt meg, hanem elhajtott. A balesetet azonban mások is látták, egy gépkocsivezető utána hajtott, Farmoson utolérte és megállította. Innen már a rendőrök szállították vissza a baleset helyszínére. A szerencsétlenül járt gyerrendelet a következőket mond- já: „A takarékbetétekben elhelyezett megtakarításra vonatkozó vagyonnyilatkozat akkor fogadható el, ha abban a tulajdonos a betétkönyv számát és a kiállító pénzintézetet feltünteti. Az így azonosított takarékbetétben elhelyezett összegről csatolni kell a pénzintézet igazolását”. Tehát a későbbiekben egy előbukkanó nagyobb összegről nem lehet azt állítani, hogy ez korábban takarékban volt, de erről nem nyilatkozom, mert a takarékbetét, ugye titkos. A házastársi életközösség fennállása alatt a házastársak együttesen tesznek nyilatkozatot a házastársi vagyonközösségbe tartozó vagyontárgyakról. A különvagyonról ugyanabban a nyilatkozatban a tulajdonos elkülönítetten nyilatkozik. Ha a házastársaknak kiskorú gyerekük van, és a gyerek külön vagyoni résszel rendelkezik, akkor a szülői felügyelet jogát gyakorló szülők saját nyilatkozatukban ugyancsak elkülönítetten kell, hogy feltüntessék a gyerek vagyonát. Első ízben nem kell A vagyonnyilatkozat elsőízben való megtételénél nem kell bizonyítani a vagyon eredetét. A vagyonnyilatkozatot az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnak a magánszemély állandó lakhelye szerint illetékes megyei adófelügyelőségénél kell benyújtani. (Nyomtatvány rendelkezésre áll.) Dr. Kertész Éva meken nem lehetett segíteni. Azonnal kórházba szállították, de másnap belehalt súlyos sérüléseibe. A bíróság Dömök Béla Jánost ittas járművezetés bűntettéért, valamint segélynyújtás elmulasztásának bűntettéért négy év nyolc hónap szabadságvesztésre ítélte és a gépjárművezetéstől további öt esztendőre eltiltotta. Az ítélet nem jogerős. A másik halálos baleset ugyancsak jó látási viszonyok között, száraz időben történt. A tragédia okozója a 44 éves Seres László, korábban már négy alkalommal volt büntetve ittas járművezetés miatt. A múlt év szeptember 16-án délelőtt ismét nagyobb meny- nyiségű alkohol elfogyasztása után ült a volán mellé. Po- mázon, a 9 méter széles Árpád fejedelem úton 90 kilométeres sebességgel vezetett egy Zsigulit. Az Árpád fejedelem út 34-36-os számú ház előtt akart átmenni az úttesten egy asszony. Seres későn fékezett és elütötte őt. A szerencsétlenül járt asz- szony olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy kórházba szállítása után életét vesztette. A bíróság Serest halált okozó ittas járművezetés bűntettéért négy év és két hónap szabadságvesztésre ítélte, valamint a gépjárművezetéstől véglegesen eltiltotta. Az ítélet nem jogerős. Gál Judit Járművezetés ittasan Fekete sarok Az elmúlt időszakban a következők jogosítványát vonták be ittas gépjárművezetés miatt: Jakus Gábor gépkocsivezető, Kiskunlacháza. Vajda János u. 5. szám, 1 év; Síró János segédmunkás, Szigetszentmiiítós, Rákóczi u. 17. sz.. 2 év: Murányi Géza bedolgozó, Dunaharaszti, Bajcsy-Zsilinsz- ky u. 266 sz.. 6 hónap; Kiss István burkoló. Halásztelek, Somogyi Béla u. 4. sz., 8 hónap; Tápal József segédmunkás, Taksony, Hámán Kató u. 1. sz„ 10 hónap: Lovicsclt János szakács. Kiskunlacháza, Baj- csy-Zsilinszky u. 18 sz.. 2 hónap; Molnár Attila autószerelő, Vác, Karcsú u. 8. sz., 6 hónap; Kökény János műszerész, Rád, Váci u. 3. sz., 7 hónap; Tóth Tibor gépkocsivezető Nagykörös, Irinyi u. 8. sz., 7 hónap; Erdélyi Gyula áruforgalmi ügyintéző. Nagykörös. Vági-la- kótelep 4/C, 3 hónap: Horváth Gyula vízgépész. Nagykörös. Petőfi u. 41. sz... 4 hónap; Bognár György sertésgondozó. Nagykőrös. Kecskeméti u 21., 3 év: Rojik László villanyszerelő. Monor. Gábor Áron u. 11. sz.. 1 év 6 hónap: Böjté János géplakatos. Monori-erdő. Tölgyfa u. 53. sz., 1 év 4 hónap: Varga József villanyszerelő, (Illő Huber-ta- nya, 10 hónap: Kröpfl Mihály csoportvezető, Pilis, Petőfi u. 30.. 1 év; Bors Ernő művezető, Cegléd, Bodrog u. 18. sz.. 1 év 2 hónap: Farkas László anyagbeszerző, Csemö, Petőfi u. 27. sz., 1 év; Koroknál Sándor gépkocsivezető, Törtei, BesnyŐ u. 51.. 1 év: Ring Péter üzletkötő, Cegléd, Déli u. 72. sz . 1 év; Dávid Sándor edző. Cegléd. Örkényi u. 768. sz., 1 év 4 hó; Varga Pál gépszerelő, Cegléd, Kátaí u. 32/A. sz,, I év 6 hónap. Jó ha tudja A nyugdsgüSIátáísról Betörő a bíróság előtt Környezettanulmány után Meghalt egy asszony és egy kisfiú Ámokfutók az utakon
