Pest Megyei Hírlap, 1988. március (32. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-21 / 68. szám
mr « iUKGYßi] 198S. MÁRCIUS 21., HÉTFŐ 5 Egy régi stílus jegyében készült totó, amilyet „katonai szolgálatom emlékére” felirattal volt szokás albumba ragasztani. Ok ketten viszont már egy új rend védelméért álltak be a Vörös Hadseregbe VÖRÖS PEST VÁRMEGYE 1919. MÁRCIUS 26. ........Dr. Kökény Dezső polgármester melegen üdvözli a nagykőrösi Direktóriumot, mint az uralomra jutott proletárdiktatúra helybeli köz- igazgatási hatóságát, mely hivatva van a népjólétet előmozdítani, a közrendet, köz- biztonságot és általános helyes társadalmi berendezkedést biztosítani... Polgár- mester és a direktórium megállapodása szerint a városi tanács helyére lép teljes jogkörrel a direktórium ... A városi képviselőtestület, illetve a Néptanács jog és hatáskörét pedig átveszi a Munkástanács. Az összes tisztviselők pedig végzik az eddigi rendes teendőiket.” (Jegyzőkönyv Nagykőrös város tanácsának és direktóriumának együttes üléséről.) ★ „Főszolgabíró Űr! Alulírottak, mint Perbál község elöljárói, azon tiszteletteljes kérelmünket terjesztjük elő, hogy községünk jegyzőjét Pe- rényi Endrét ... méltóztassék utasítani, hogy ezen állásáról mondjon le s a községben ne jelenjen meg többé.” (Perbál község elöljáróságának kérelme.) 1919. MÁRCIUS 31. „Pénzintézeteinkben pénzbevételek nincsenek, mert pénzét senki se helyezi el betétül, — ellenben munkabérek fizetésére és áz egyéb törvényes kiadások teljesítésére a csekély bankjegy készlet nem elegendő, ... ezért sürgősen legalább félmillió bankjegyet kérünk...” (A nagykőrösi direktórium távirata a Pénzintézeti Központnak.) 1919. ÁPRILIS 19. „Jelentem, hogy a gyömrői járásban választásokat a legnagyobb rendben vezettem le, mint azt az utasításban megkaptam, de néhány felelőtlen alak, mert ő nem jutott be a munkástanácsba, mindenféle úton szeretné a választásokat megsemmisíteni.” (Herkner Sándor belügyi politikai meg- bízott jelentése a Belügyi Népbiztosságnak.) 1919. Április 29. „ ... László Arnold részletesen kifejti a vármegye jövendő szervezetét. A vármegye volt a régi bürokratikus rendszer legkonzervatívabb alakulata, telve a felesleges ügyosztályok egész útvesztőjével. Az új rendszernek az alapja az kell hogy legyen, hogy minden ügvet rögtön el lehessen intézni.” (Jegyzőkönyv Pest Vármegye Munkástanácsa Intézőbizottságának alakuló üléséről.) 1919. MÁJUS 24. „Drozda József indítványozza, tekintettel a bpesti prole- társág éhínségére, hogy a község gazda közönsége naponta egy bizonyos mennyiségű nélkülözhető tej vaj, túró szállítson be. Klincsek és több gazda aggályát fejezi ki. hogy ilyen körülmények között a község proletársága marad tej nélkül. Hosszú vitatkozás után abban állapodik meg a tanács, hogy összeírja a tehén állományt és kérdést intéz a gazdákhoz, hogy naponta mennyi tejet tudnak nélkülözni...” (Jegyzőkönyv az isaszegi Munkástanács üléséről.) 1919. MÄJUS 25. „A munkástanács polgárokból áll. Sürgősen proletarizá- landó. Béresek, napszámosok panaszkodnak, hogy még a régi rendszer járja.” (Kerepes község jelentése Pest vármegye direktóriumának.) 1919. MÁJUS 29. „A megye területén szükséges a termelést és az őszi mezőgazdasági munkálatok biztosítását szolgáló műszaki munkálatok végrehajtása ügyében, a mezőgazdasági munkálatok rendes folyamatának érintése nélkül és meggátolásának kizárásával 1919. június 10-étől június 17-ig elrendelem a közmunka igény- bevételét ...” (Pest megye forradalmi kormányzótanácsi biztosának rendelete.) 1919. JÜNIUS 10. „Ma nem szabad arról vitatkozni ... hogy időszerű volt-e a proletárdiktatúra kimondása ... Amelyik percben a volt szociáldemokrata párt ... elfogadta a kommunista párt programját ... mindenki, aki ehhez őszintén, igazán, proletár szívének egész hevületével hozzácsatlakozott, kénytelen ennek magát alávetni ... Mindenki ... cselekedjék úgy, hogy a proletár- diktatúra időszerű legyen ...” (Joanovics Sándor direktóriumi elnök nyilatkozata a Vármegyei Munkástanács ülésén.) 1919. JÜNIUS 11. „A proletáriátus öntudatos munkával és erős kézzel teremti meg azt a rendet és fegyelmet, amelyre úgy romboló, mint az építő munkájában szüksége van. ... Láthatjuk, hogy a proletáriátus úgy a belső, mint a külső ellenségeit egyaránt legyűri, és nevetséges azoknak a vérszegény ellenforradalmárosdit játszó emberkéknek az erőlködése, akik a történelmi szükségszerűséggel szembehelyezkedve útját akarják állni a szocialista eszmék megvalósításának.” (A ceglédi vasutasok határozata a dunántúli vasutassztrájkról.) 1919. JULIUS 1. „Múlt héten lefolyt ellenforradalmi mozgalmak következtében Vác városából a Vörös őrség más helyre ve- zényeltetvén, részben a város közbiztonságának biztosítása céljából, részben pedig az esetleges ellenforradalom el- nyomhatása végett megbízható szakszervezeti munkásokból kettő század állíttatott fel. (A váci vádbiztos távirata a belügyi népbiztosságnak.) 1919. AUGUSZTUS 2. „A ceglédi telefonközpont bemondása szerint a direktórium már nem felel. Román járőrök román tisztek vezetése mellett bevonultak a városba, a direktórium több tagját letartóztatták ...” (Vidéki tudósító jelentése a Magyar Köztársaság sajtóosztályának.) l Diátok i'MriintaiigHmpiUaik imt»eiaoktáft, Cttgiü 4 A mai úttörőmozgalom előzményei 1919-ig nyúlnak vissza. A Tanácsköztársaság idején az Ifjúmunkások Országos Szövetségének keretében jöttek létre a gyermek-ifjúsági szervezetek, az úttörő- csapatok. Az idő rövidsége miatt azonban tevékenységük szinte ki sem bontakozhatott. Ily módon ritkaságszámba megy az az irat, amelyben Mariska Zoltán, a közoktatási népbiztosság megbízottja 1919. június 22-én Cegléd város intézőbizottságától pénzbeli segélyt kér agy „propaganda majális" megrendezéséhez a ceglédi úttörőcsapatoknak. A majálist június 29-én tartották meg. Mariska Zoltán körpecsétjének felirata: Az I. O. SZ. CEGLÉDI ÚTTÖRŐCSAPATAINAK VEZETŐSÉGE. A körirat mezőjében ötágú csillag kontúrja és az 1919-es évszám látható. Kérésének előadásához „A Czeglédi Diákok Cserkészőrszem csapatának parancsnoksága, Czegléd” fejléces levélpapírt használt. Akaratlanul is dokumentálva . ezzel, hogy Cegléden a cserkészcsapat alakult át úttörőcsapattá. Az összeállítást készítette: Horváth Lajos, a Pest Megyei Levéltár munkatársa és M. Nagy Péter. Fotó: Erdős! Agnes. A korabeli újságokat Horváth Jenő gyűjtő bocsátotta a rendelkezésünkre. * • a? y \r xwwgMtw • ss-rIYAR0RSZÁG >.H -.7 iSSS. MÁJtS 3. SZOMSsAT xxvt évmrAM m. szám jsíSSttt ins * Jdombéf • <v-> „A Forradalmi Kormányzótanács XXVI. számú rendeleté értelmében a megyei és járási tanácsokba kiküldendő tagokat választották meg és pedig a pestmegyei Munkás„Ceglédről jelentik, hogy ott május elsején a szakszervezetek és a vörös haderő impozáns felvonulást tartottak. A felvonulásban a környék parasztsága is nagyszámmal volt képviselve. Délután a vásártéren népünnep volt.” „Az emberiség fejlődésének történetében a nőknek a mindenkori világhelyzet és a társadalom kialakulásában való szerepe és közreműködése a múltban nem volt megfelelő azoknak a tulajdonságoknak, amelyekkel a természet a nőt oly gazdagon megajándékozta... A proletár nő ez állam keretében le fogja vetni az örökös gyászfátyolt, amellyel fájdalmait és nélkülözéseit takarta, mert a proletárnőnek szerepe többé nem fog, mint eddig, abban a szűk működési körben kimerülni, hanem gazdag szellemi és lelki tulajdonságainál fogva, sorsának elintézését önmaga fogja kézbe venni, s ennek nyomán a családi és állami élet irányításában a proletár nőnek is vezető szerephez kell jutni.” PÁNCELVONAT. A Magyar Tanácsköztársaság Vörös Hadseregének tíznél valamivel több páncélvonata volt. Ezek közül az „örökölt” szerelvények voltak csak valódiak, a Tanácsköztársaság idején készítetteket pedig úgy alakították ki, illetve át, hogy békés célra épített mozdonyokat és vagonokat páncélzattal és fegyverzettel láttak el. A védelmi háború sajátosságaiból követke zett, hogy a Vörös Hadsereg a páncélvonatokat jól hasznosította a gyalogsági harcok támogató sara. A páncélvonat egy-két ágyúval és hathét géppuskával volt felfegyverezve, harcosai száma elérhette a 30-40 főt. Egy valódi páncélvonat a visszavonuláskor áthaladt, illetve megállt Pécelen is. A fény- képfelvétel ekkor készült. (Az eredeti Varga Mihály péceli helytörténész gyűjteményében található.) A képen jól látható, hogy ez egy vastag páncélzatú, nagy tűzerejű, forgótornyos páncélvonat volt. Elöl-hátul egy-egy mozdony, közöttük két kocsiban az ágyú és a géppuska. Lövés az éjszakában „— Nagytakarítás Pest vármegye székházában. Pest vármegye direktóriuma tegnapi ülésén foglalkozott az ország egyes helyein fel-felbuk- kanó mozgalmakkal, amelyek a régi kizsákmányoló kapitalista rend visszaállítását célozzák. Megállapították, hogy a vörös vármegye az ily irányú mozgalmaktól teljesen mentes és a proletáriátus állig fegyverkezve harcra készen áll, hogy az ellenforradalom huligánjait letiporja. A direktórium ezzel kapcsolatban Békeffy Sándor titkár előadó indítványára elhatározta, hogy harminchat vármegyei tisztviselőt, a kik a reakciót szolgálták, helyükről haladéktalanul elmozdít és sorsukat a vármegye szovjetjére bízza...” SkflrttíJ*t, A katonai sikerek és az ezek nyomán megszilárduló belső rend a Tanácsköztársaság külpolitikai lehetőségeit, az antanthatalmakkal köthető kompromisszum esélyeit is javították — vélték a centristák, közöttük is elsősorban Böhm Vilmos hadügyi népbiztos, majd hadseregfőparancsnok és Weltner Jakab. A különítmények önkényeskedéseire hivatkozva elérték a Cserny-csoport „megrendsza- bályozását", lefegyverezését és tagjainak a frontra küldését. A centristák ezt is az antanttal kötendő kompromisszum reményében hajtották végre. Kevesen tudják, Cserny József csapatának lefegyverzése május 19-én Gödöllőn zajlott le, amihez a hadsereg-főparancsnokság két zászlóaljat és egy tüzérséget vonultatott fel, hogy ha kell, Csernyéket szétverje. Azok azonban félórai tanácskozás után letették a fegyvert. Cserny különítménye pedig veszedelmes erővel rendelkezett. Ekkor, Gödöllőn lerakott fegyvereik a következők voltak: hét száznegyven milliméteres, hat 90 milliméteres aknavető, három 75 milliméteres páncélágyú, hét gyalogsági ágyú, hét gépfegyver, 64 láda bomba, 130 láda kézigránát, 41 rekesz gépfegyverlőszer, 115 láda lőszer gyalogsági ágyúhoz, 807 láda lőszer az aknavetőkhöz, nyolc személyautó és hat teherautó. M ájus 23-án éjjel Bőhm Vilmos Orgovány László közkatonával és Kiss József sofőrrel a vezérkari főnök, Stromfeld Aurél Grassalkovich-kastélybeli irodájából jövet a parkon keresztül kocsikázott a vasúti állomás felé, amikor a csöndes, koromsötét éjszakában lövés dörrent. A merénylő célt tévesztett és elmenekült a park sűrűjében. Bőhm és kísérői annyit láttak csak, hogy egy bőrkabátos Cserny-fiú volt. Úttörők tanácsba negyvenegy tagot, a biai járási tanácsba 18, a po- mázi járási tanácsba 16, a gödöllői járási tanácsba 3 és a kispesti járási tanácsba 3 tagot.”
