Pest Megyei Hírlap, 1988. március (32. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-19 / 67. szám
Koszfa Rozália kiállítása A csend hangjai - képeken Csak üdvözölni lehet azt a kiállítást, amely a napokban nyílt meg a művelődési központ földszinti kiállítótermében, a Madách Galériában. Üdvözölni, őszinte lelkesedéssel. Mert olyan művészi hitvallás tarul a látogatók szeme elé, amelynek gyöngyszemei nagyon mélyről — az ember csendjéből születtek meg. Valójában ez az a kiállítás, amelyről nem szabadna beszélni sem. Mert önmaga szólal meg olyan nyelven, ami — szomorú tény — egyre kegy- vesztettebb a mai magyar művészetben; hiszen a csend a hangja e festményeknek. Ez a kiállítás az Alföld, az alföldi emberek és sorsok von - zóan egyszerű, megfoghatatlanul szép érintésmozdulata felénk.' S ha már megszegem a némasági fogadalmat, szólok magáról a megnyitóról is. Mert B. Supka Magdolna művészet- történész kandidátus olyan profetikus, magával ragadó erővel és egyéniséggel ontotta szívéből — és nem papírból olvasva! — a szavakat, „leleplezve” a képek történelmisé- gét, esztétikai pompáját, hogy a jelenlevők átélhették azt, amit a festő érezhet képe születése pillanatában, a tér és időnélküliség szent kápráza- tának lebegését, A festményekkel való önmaga azonosulási erejét és hitét szinte „átimád- kozta” a hallgatóságba, megnyerő egyszerűséggel, bájjal, tartalmas, gazdag mondanivalóval. Íme, a titok?! Kiállító- termeink és a kiállítás-megnyitók nem magónyosodnának el, ha érezhetnénk — mint ahogy itt — a tehetség jelenvalóságát. Tehetséget a művészben és a kiállítás mélta- tójában egyaránt. A , nagyközönség hálája így nem maradna el! De ki ez az alkotó, aki gyöngyhalász szívósságával alámerül a csend mélységeibe, s onnan hozza felszínre az ihlet és tehetség intuícióival azokat a művészi értékeket, melyek igazi gyöngyszemként kerültek most a váci tárlatlátogatók elé? A művész: Koszta Rozália. Gyulán született 1925- ben. Főiskolai tanulmányait Budapesten és Leningrádban végezte, tanulmányai befejeztével szülővárosába tért visz- sza. Jelenleg is .Gyulán él és alkot. Műveiből több hazai és külföldi egyéni és csoportkiállítást rendeztek. 1987-ben a hódmezővásárhelyi őszi tárlaton a szakmaközi bizottság munkajutalmát kapta. Kiállítása három témakört ölel lel. A táj szeretete és inspiráló hatása megalkotói az Alföld és á Kárpátalja-sorozat- nak. Bámulatos lelkesedéssel tud elmerülni a jól ismert és szeretett tájban, egy-egy beszédes epizódját ábrázolva. A természet hétköznapját festi meg — de ünnepi 'köntösben. Koszta Rozália legmélyebb élményeit a gyermekkora óta benne élő táj és az ott élő emberek jelentik. Ezt a letisztult, szép belső életérzést a művészet csendjébe és mélységeibe alámerülő hitével és alázatával tükrözik vissza képei. Nemesen egyszerű formákban, sugárzóan tiszta színekben tárul elénk az Alföld-sorozatban az Utca Ajtósfalván, a Zöld vetés, a Falak, és az Országút; a Kárpátalja-soro- zatban a Völgyben, az. Asszonyok. a Hegy tövében, a Fehér templom képek. Telt mélyzöld és kék, vakítóan fehér, izzó színeiből valósággal csoda árad. Elkápráztatnak, szelíd érintéssel a mélyükbe vonnak. Nagy zöld pázsitjai, rétjei szinte szétfeszítik a teret. Színeit mégis szigorú és bölcs harmóniába rendezi. Ez ad szuggesztivitóssal bíró képi stabilitást műveinek. Lélekkel, teljes tájképein a csend, a mélység, a nyugalom mintha örvénylene. Képeinek hűvössége, melege, hője, illata, napszaka, zuhanó mélysége van. A természet és az élet átérzéséről vallanak, mutatva Koszta Rozália témaérzékenységét. A távolság, a messziség, a házak szigorú zártsága, erődszerűsége egy igaz és hamisítatlan valóság, életforma örök érvényű jelképei. Aki tehetséges művész, az lelke minden költészetét ki tudja fejezni, S Koszta Rozália ezt megteszi1. Mert a csend a hangjuk, a tisztaság a leheletük, a harmónia a természetük e képeknek. Szinte ott érezzük lüktetni bennük Juhász Gyula gyönyörű verssorait; ,.Es minden dolgok mélyén béke ül, / És minden tájak éjén csend lakik, / S a végtelenség összhangot zenél, f S örök valók csupán mély almaink.” Az Alföld-sorozatba tartozik még a Pihenő asszony képe. A festmény előterét szinte teljes bájjal uralja annak a pa- rasztasszonynak az alakja, aki szétterpesztett lábakkal, a mezőt járó parasztemberek elcsendesedő fáradtságával pihen meg, maga mellé ejtve kis mo- tyóját. A mezők, a határok világvándorai. és Koszta Rozália legszebb és legbensőségesebb húrú indíttatásai ők, a természettel összhangban. Az élet igazságát, szépségét és egyszerűségét kutatja bennük. Mint ahogy a harmadik témakörbe tartozó portrékban is. Közülük kiemelkedik az Erdős Kamill cigánykutató emlékére sorozat, ami három képből áll. A világító sárga, barna, vörös színek harmóniája gauguini hatást kelt. A cigányportrék szép. arányos arcvonásain, magabiztos tartásán. az önmagába nyugvó, erőteljes emberség keresetlen nagysága tükröződik. Az ala* kok szelíd méltósággal, elbűvölő természetességgel jelennek meg. Még a cigány lovának is egyéni szépsége, vonzereje van. Kifejező erejű, megragadóan szép a Ketten — a szülők — képe. Lélekelemző hitelességgel festi meg az apa. a parasztember jellegzetes mozdulatlanságát, távolba, messzi- ségbe tekintését, mintegy jelezve az élet elcsandesedését. Ez már egyfajta bűcsúzás is. De az a fajta búcsúzás, ami kemény, méltóságteljes tartást ad a parasztembernek még útja végén is. Mert hiszi, hogy semmi nerr> vész el a természetben, még a gondolat is örök. Két ember harmonikusan szép és megkapó képi egységben való megjelenítése ez a festmény. Portréin Koszta Rozália nem fest ráncokat, mégis következtetni lehet a korukra. Ugyanis, mesteri ügyességgel vetíti ecsetjével a fényfoltokat az arc megfelelő pontjaira, így adva annak karaktert. A Találkozás, az Emlékezés, az Apám nyugdíjban alkotások is meghitt vallomások az emlékezés síkján. Koszta Rozália nem akart és nem is tudott elveivel megalkudni. Meggyőződését, pályáját végigkísérő belső ihle- tettségét soha nem akarta áruba bocsátani. Nem akart csak divatosan, könnyen eladhatót, vásárlásra csábítót festeni. E művészi és emberi tartás — üdvös makacsság! — annál is inkább tiszteletre méltó, hiszen Koszta Rozália mert stilizálva festeni akkor is, amikor a szocialista realizmus formairányzata valamennyi művészeti ágban kifejezési teret magának követelt. ^ Művészete hitet tesz az élet, az élet szépsége mellett. Képei ezért maradandó értékűek. Maradandók azért is, mert megőrzik egy múló és tiszta emberi életforma képét. Állok Koszta Rozália festményei előtt, szívemben valami névtelen meghatódottsággal és rakosgatom élményeimet — a gyöngyszemeket. Mert valamennyien igyekszünk megtalálni az élet hétköznapjaiban elénk hullajtott igazgyöngyöket és örülni szépségüknek. A Madách Galéria most ezt nyújtja felénk. Szórád Ágnes Országos vásár A Vác Városi Tanács termelés-, ellátás-felügyeleti osztályától kapott értesülésünk szerint március 20-án. vasárnap országos állat- és kirakodóvásár lesz a Rádi úti nagytéren. Egyidejűleg tartják a, használt személygépkocsik vásárát a Híradó utca elején kijelölt területen, az Autójavító Kisvállalat parkolójában. Ifjúsági parlament A Vác és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat a napokban rendezte meg fiatal dolgozói számára a hagyományos ifjúsági parlamentet. A vállalat történetében hatodszor került sor ilyen fórum megrendezésére. A tanácskozáson a bolthálózatból és a vállalati központból a 30 évnél fiatalabb dolgozókat képviselő küldöttek vettek részt. Nagy István közgazdasági főosztályvezető megnyitója után Révay János, a vállalat igazgatója számolt be a fiataloknak az 1984-es parlament óta eltelt időszakról. Beszélt a vállalat gazdálkodásáról, s főként a különböző, a fiatalokat érintő kérdésekről. Elmondta az igazgató, hogy a jó eredményekben jelentős szerepe van a fiatalok munkájának. Az összlétszám 52 százaléka 30 év alatti fiatal. Ezt követően a KlSZ-alap- szervezet vezetőségének tevékenységéről hangzott el tájékoztató. A küldöttként részt vevő fiatalok közül hozzászólt Boda János tehergépkocsi-vezető, Tanka Tiborné, a dunakeszi 55. számú, Jakus Zsuzsanna, a verőcemarosi 24. számú, Csikós Judit, az ugyancsak verőcemarosi 192. számú és Szűcs Márta, a gödöllői 20. számú bolt dolgozója. A fiatalok beszéltek gondjaikról, az őket legjobban foglalkoztató kérdésekről. Szó esett munkahelyi állapotról, munkakörülményekről. A tanácskozáson felszólalt Bacsa Tamás, a Szakszervezetek Vác Városi Bizottságának titkára és Felbert Péter, a vállalat szb-titkára is. Végül a parlament küldöttei intézkedési tervet fogadtak el, amely a következő évekre meghatározza a vállalat gazdasági és társadalmi vezetésének feladatait a fiatalok helyzetével kapcsolatban. A sikeres tanácskozás Nagy István elnöki zárszavával ért véget. P. R. XMtia A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM. 67. SZÁM 1988. MÁRCIUS 19.. SZOMBAT Figyelmeztetés és büntetés A KÉSZ egy éve a mérlegen ^ A közterület-ellenőrző $ szervezet igazolta létét, ed- $ digi munkájának mérlege ^ pozitív, összegezte a vcle- ^ menyeket a végrehajtó bi- ^zottság ülésén a városi ta- ^ nács elnöke. A tanács végrehajtó bizottsága a több t; mint egy eve működő szer- § vezet munkájáról készült ^beszámolót hallgatta és vi- ^ tatta meg, majd meghatá- ^ rozta a további feladatokat. A vita során az is kiderült, hogy a lakosság egy része még mindig nincs egészen tisztában a KÉSZ jogaival és feladataival. (Jó néhányan keresték fel már az ügyészséget is, megtudni, hogy a szervezetnek joga van-e például helyszíni bírságolásra.) Erélyes fellépés Feladatainak legfontosabbika a köztisztaságról szóló tanácsrendelet betartatása, ennek érdekében az illegális szemét- lerakás, a parkok rongálásának megakadályozása, a közterületet szabályellenesen használók elleni fellépés, a burkolatfelbontások és helyre- állítások ellenőrzése, a közvilágítás, a közlekedési jelzőlámpák működésének és a közlekedési jelzőtábláknak az ellenőrzése, a szabálytalan utcai hirdetések megszüntetése. Bővülő hatókör Sok vitát váltott ki a KÉSZ autósokkal szembeni fellépése. Feladataik közé tartozik a fő közlekedési utakat szennyező gépjárművek megbírságolása, a belváros területén található roncsautók eltávolítására való intézkedés és a szabálytalanul parkoló gépkocsik tulajdonosaival szemben eljárás kezdeményezése. Természetesen, ez utóbbi váltotta ki a vitákat, ugyanis tavaly összesen 332 esetben róttak ki helyszíni bírságot a tilosban várakozókra. — E téren már az elmúlt év második felében módosult a KÉSZ feladata. A jelenlegi meghatározás szerint, a szabálytalanul várakozó gépjárművek tulajtskolahcvítések, szolgáitaíóudvar Tárgyaláson döntenek Ebben az esztendőben a Ve- rőcemarósi Nagyközségi Közös Tanács 70 millió forinttal gazdálkodik, ami önmagában ugyan nagy összeg, ám ebből mintegy 50 milliót az úgynevezett működési — többek között óvodák, iskolák üzemeltetésével kapcsolatos — kiadások tesznek ki. A fennmaradó összeget beruházásra, fejlesztésre fordíthatják. A tanács felügyelete alá tartozó községekben. Verőcemaroson. Kóspallagon és Szo- kolyán sok olyan feladat van, ami nem tűr halasztást, azonban a felhasználható összeg Vendégként Érsekújváron Több éve tartó jó kapcsolat van az érsekújvári járási úttörőház és a váci Hajós Alfréd Űttöröház között. Énnek keretében hagyomány már a tavaszi vendégszereplés, a művészeti csoportok fellépése. Az elmúlt hétvégen kétnapos programon vettek részt a váci „Vadvirág” népitánc-együttes és a „Kabócá" citerazenekar tagjai. A párkányi űttörőházban és a muzslai kultúrházban adtak színvonalas műsort. A fellépések után hangulatos táncházon vettek részt a magyar és a szlovák pajtások. (Fotók: Iványi Károly né) korlátozott volta miatt kénytelenek rangsorolni. A 20 millióból a villanyhálózat fejlesztésére több, mint egy., útépítésre hárommilliót, járdaépítésre 100 ezer forintot szánnak, s négy új nyilvános telefonfülke felállítására kerül sor. Verőcén és Kismaroson a településfejlesztési hozzájárulást a község lakói iskola- bővítésre szavazták meg. Kismaroson még ebben az évben 220 négyzetméterrel bővül a tanintézet, egyebek közt tornaszobával és tanteremmel. Verőcén befejezik az általános iskola központi fűtésének szerelését, s még az idén megszűnik az egyedi fűtés. Ugyanitt jövőre új tanterem építését tervezik, igy az alsó tagozatos épületben csökkenhet a zsúfoltság. Szokolyán szintén a kővetkező év feladata egy tornaterem építése, olyan megoldással, hogy az iskolát folyosó köti majd össze az étkezővel. Kóspallagon a településfejlesztési hozzájárulást napközis konyha építésére szánják, a megvalósítást a tervidőszak végére tervezik. Lehetősége nyílt Verőcemarosnak a szennyvízcsatornahálózatba való bekapcsolásra is. Ám saját erőből erre nem képesek, így valószínűleg meg kell várniuk az ötéves tervidőszak végét, hiszen a központi keret —' ami számításba jöhetne — már 1990-ig fel van osztva. A szolgáltatói hálózat kiszélesítésére tervbe vették, hogy a mozi-könyvtár 1500 négyszögöles kihasználatlan udvarát szolgáltatóudvarrá alakítják ki, ahol mintegy tizenkét- féle szolgáltatást nyújtanak majd a kisiparosok, kiskereskedők. Az üzletek építéséhez a vállalkozóknak a tanács biztosítja a kivitelezési tervet, beszerzi az engedélyeket, s októberre'tűzték ki a befejezési határidőt. A községek lakossága által elfogadott, fejlesztésekre szánt pénzzel a tanács igyekszik ésszerűen gazdálkodni. Minden ndpvobb beruházásra versen /tárgyalást hirdetnek meg, s rnrev.emenőleg élnek azzal a lehetőséggel, hogy a vállalatokat versenyeztetve a legkedvezőbb áron tudják a munkákat elvégeztetni. (H) donosaival szemben akkor kezdeményezhetnek eljárást, ha az a közúti vágj' a gyalogos- forgalmat akadályozza. (De akkor is büntethetnek, ha például valaki mondjuk a város egyik terének füvesített részére áll be autójával...) A közterület-ellenőrző szervezet figyelmeztetésben, helyszíni bírságban részesítheti a szabálysértőket, és feljelentést is tehet. 1987-ben 3500 esetben éltek figyelmeztetéssel, 772 esetben alkalmaztak helyszíni bírságot, és 130 szabálysértési feljelentést tettek. Munkájukat segíti, hogy a tanács gépkocsijával reggelenként bejárják a várost — „terepszemlét” tartanak —, s ahová szükséges, oda később kimennek. Rendelkeznek fény- képszőgéppel is — s amióta fényképek is készülnek a sza- bálysértésekről, a kirótt bírságok befizetési aránya lényegesen megjavult... A korábbi vizsgálathoz hasonlóan a végrehajtó bizottság is azt állapította meg, hogy a szervezet hatáskörének megfelelően, a törvényes keretek között végzi tevékenységét — és ezt a tevékenységet elismerésre méltónak ítélte. A vb szerint kívánatos lenne, ha a KÉSZ az eddigieknél többet vállalna, kiterjesztené működési területét. Ehhez a tanács igyekszik biztosítani a feltételeket is: a gépkocsikat és speciális fényképezőgépek beszerzését. (Ez utóbbiak rögzítik és a fényképen megjelenítik a felvétel készítésének időpontját — a további vitákat elkerülendő ...) Teljes egyetértésre talált, hogy az’ eredményesebb munka érdekében négyre növeljék a KÉSZ állományát, mivel így két járőrpár alakítható ki. Meglátszik a városon A szervezet tevékenysége nyilván tovább javul, bár egy kívülálló számára nehéz eldönteni, hogy munkájuk meglátszik-e a városon. Kétséges az is, hogy megnövekedett létszámmal képesek lesznek-é leszoktatni a járókelőket a „mindennapi szemetelésről”. Egy azonban tény: akit egyszer megbüntettek, az legközelebb meggondolja, hogy elkö- vesse-e ismét, amiért egyszer már bírságot fizetett. Vagy legalábbis jól körülnéz, mielőtt elköveti... fviegvei sakkversen]; Évek óta hagyománj% hogy a váci Lőwy Sándor Ipar: Szakközépiskola rendezi meg a középiskolások sakk egyéni versenyét. A lányoknál körmérkőzéssel, a fiúknál hétfordulós svájci rendszerben bonyolították le a küzdelmeket. Közben a második forduló után dr. Molnár Lajos az idei megyei középiskolás leány és fiú bajnokcsapatnak, a váci „lőwy- seknek” egy tortát adott át, a megyei sakkszövetség vezetője pedig átadta a győzteseknek járó érmeket. Izgalmas, ötórás küzdelmet hozott a tavalyi úttörő-olimpia két legjobbjának, Izsáknak és Dudásnak a mérkőzése, amely az előbbi győzelmével ért véget. Eredmények: lányok; 1. Kaviár Veronika (Aszód) 4 pont, a 2—4. helyen végzett azonos ponttal Ferenczi Júlia (Aszód), Fodor Zsuzsa (Aszód), Fonád Szilvia (Vác, Lőwy) 3. Fiúk; 1. Arnold Ferenc (Szentendre) 6 pont, 2. Dudás János (Vác, Lőwy) 6 pont, 3. Izsák Gyula (Budaörs), 6 pont. ISSN 0183-2759 (Váci Hírlap)
