Pest Megyei Hírlap, 1988. március (32. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-02 / 52. szám
önkéntes segítők Milliós értékek megmentéi A Gyömrői Önkéntes Tűzoltóegyesület tagjaival általában akkor találkozom, ha nincsenek szolgálatban. Rokonszenves, segítőkész embereknek ismertem meg valamennyinket. Tavaly nyáron egy felhőszakadás után közelebbről is bepillantást nyerhettem munkájukba, hiszen a szomszédunkban serénykedtek, mivel a garázst és a pincét elöntötte a víz. Többórai megfeszített munkájukba került, amíg rendet csináltak, kiszivattyúzták a vizet a lakás alatti mély helyiségekből. Csak később tudtam meg. hogy ezen a napon hajnalban kerültek ágyba az önkéntesek, mert lerobbant az öreg csotrogányuk, éjfél körül a honvédség vontatta a szertárba a tűzoltóautót... Az imént említett eset csak csepp a tengerben, mert tavaly igazán nem panaszkodhattak munkanélküliségre a gyömrői önkéntes tűzoltók. Ez kiderült Csengődi Ferenc községi parancsnok beszámolójából is, amelyet a napokban megtartott egyesületi közgyűlésen terjesztett elő. Nem kevesebb mint 11 tűzeset történt tavaly a községben, s ezekből egy sajnos emberéletet is követelt. November 6-án egy idős asszony- halálát okozta a tűz az Arany János utcában. Ezenkívül volt tévétűz, gabonagvulladás s másféle kár. Hogy milyen a gyömrői önkéntesek hozzáállása, arra jó példa Kugyelka György, aki munkába menet észlelt egy víkendháztüzet. Átugrott a kerítésen, s a kerti csap segítségével megakadályozta a lángok tovaterjedését, nagyobb kártól mentette meg a tulajdonosokat. A hiányzó tűzcsap Igen sokrétű munka hárult az önkéntes tűzoltókra a múlt évben — hangsúlyozta beszámolójában Csengődi Ferenc. Télen például halmentési akciót szerveztek, a 880-as szivattyúval oxigént juttattak a vastag jég alatt rekedt vízi állatoknak. S nem mindennapi feladat várt rájuk az óév utolsó előtti napján. A Pető- fi-telepen két döglött kecskét kellett a mély kútból a felszínre hozniuk... A gyakorlati munka mellett bőven akadtak operatív intézkedések is. Felhívást tettek közzé, hol lehet tüzet jelenteni a községben. Sajnos igen sok bajuk van a tűzoltóknak az utcákban lévő tűzcsapokkal. Számtalanszor előfordult (legutóbb az Erzsébet-telepi iskolai tűznél), hogy a szürke egyenruhások hiába keresik a lángok közelében a tűzcsapot, nem találják. Ezen sürgősen változtatni kellene, mert sokszor esetleg életeket menthetnek a gyors beavatkozással. A legtöbbet — tűzcsapok vonatkozásában — a Pest Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat helyi üzeme tehetne, igaz, eléggé elfoglaltak, hiszen gyakori a csőtörés és egyéb műszaki hiba. S bár jó a kapcsolat velük, azért jó lenne, ha nem kerülne talonba a tűzcsapok rejtettsége. Tavaly' a monori egy'esület jóvoltából tudták csak üzemképessé tenni a tűzoltókocsit, lévén alkatrészeket alig-alig tudnak hozzá beszerezni. Szerencsére az együttműködés és barátság nemcsak a mono- riakkal, hanem a többi környező községgel megvan. Igen-igen jó a kapcsolatuk a gyömrőieknek például az üllőikkel. Hasonló együttműködésre törekszenek másokkal Leselkedő veszélyek A versenyeken tavaly a korábbinál jobban szerepeltek a gyömrőiek. Az ifjú gárda leány és a felnőtt női raj második helyezést ért el a körzeti versenyen. Igen fontos feladata az önkéntes tűzoltóknak a megelőzés és ellenőrzés. Az aratás idején fokozott készültséget tartottak. A fűtési szezon előtt ellenőrizték a község oktatási és közintézményeit, felhívták a figyelmet a hibákra, leselkedő veszélyekre. Az intő szó azonban nem mindig talált megértésre, példa erre az év elejei Erzsébet-telepi iskola kazánházában történt — szerencsére kár nélküli — tűz. Elismerés, jutatom A Gyömrői önkéntes Tűzoltóegyesület tagjai a társadalmi munkából is kivették részüket a múlt esztendőben. Sok-sok fáradságos órában rendbe tették a szertárral szemközti parkrészletet, amely, évtizedek óta elhanyagolt állapotban . volt. Az iskolások kiköltözése után a tűzoltószertárt hozták rendbe, ma már olyan szép otthonuk van, ahová szívesen térnek be akár oktatásra, akár egy kis tere- íerére. A szertár melletti kerítést megépítették, több helybeli kisiparos, valamint az Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalat, a Rákos Mezeje Tsz, ‘ a Lakszolg és a nagyközségi tanács is támogatta törekvéseik megvalósítását. A munkán kívül jutott idő felüdülésre, kikapcsolódásra egyaránt. Az ifjúgárdistáknak háromnapos gyulai autóbuszkirándulást szerveztek, a felnőttek a Dunakanyarba látogathattak. A vezetőség beszámolójához többen fűztek véleményt. Oláh László százados, a megyei parancsnokság képviselője a tavalyi tűzesetek tapasztalatait, arányait ismertette. Nyilas Tibor, a gyömrői nagyközségi pártbizottság titkára elismeréssel szólt az egyesület tagjainak munkájáról. kérve őket a további helytállásra. Hegedűs György, az egyesület elnöke arról beszélt, hogy milyen jó a kapcsolatuk a tanáccsal és a helyi üzemekkel. Végezetül Simó János tűzoltó hadnagy, az I. fokú hatóság parancsnoka pénzjutalomban részesítette Szilágyi Sándornét és Lengyel Gyulát, továbbá soros és soron kívüli előléptetésben részesített több egyesületi tagot. Az egyesület ugyancsak pénzjutalommal ismerte el több önkéntes áldozatkész munkáját. Gér József A hét végén Kükiötigpíés Az Alsó Tápió Menti Áfész igazgatósága a hét végére, március 5-én, szombat délelőtt léi 10-re hívta össze a szövetkezet évzáró küldöttgyűlését. A tanácskozáson a jelenlévők meghallgathatják és megvitathatják az igazgatóság beszámolóját a múlt évi gazdálkodásról, a felügyelőbizottság jelentését, valamint a nőbizottság tájékoztatóját. Az Alsó Tápió Menti Áfész az utóbbi egy-két évben különösen sokat tett a működési területén élők jobb kereskedelmi ellátásáért. Neuralgikus pontok A tanácsok újabb terhei •A megye kistelepüléseit járva sokszor halljuk a panaszos szavakat: nincs cipész, fodrász, patyolat, női-férfi szabó a faluban. Mindezekért be kell utazni a városba vagy a közeli nagyközségbe. Ugyanezt tapasztalhatjuk a megye számos kistelepülésén. A számszerű vizsgálatok hű képet adnak a neuralgikus pontokról. A megyében lakossági szolgáltatással összesen 18 ezren foglalkoznak, ebből 590-en kistelepüléseken. Az ezer főre jutó lakossági szolgáltatást végzők száma a kistelepüléseken 12, ami jelzi, hogy az ellátási színvonal ezeken a helyeken — még az alapvető szolgáltatásokban is — mintegy egyharmaddal alacsonyabb, mint a megyei átlag. A megyei tanács ipari osztályának helyszíni vizsgálatai, a helyi tanácsok, a HNF-bizott- ságok és a lakosság véleménye szerint a szolgáltatások színvonala a kistelepülések közül négyben jónak, tizenötben elfogadhatónak és huszonötben rossznak minősíthető. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a kistelepüléseit szolgáltatási ellátását javítani szándékozó szervezési intézkedések — átjárásos mozgalom, címfelvételi helyek, túrajáratok — nem minden esetben elégítik ki az ott élők igényeit. Az áruellátás és szolgáltatás feltételeinek a javításáért a helyi tanácsok tehetnek a legtöbbet. Az elmúlt évben több példa is volt erre. mégpedig oly módon, hogy a gazdálkodó szervezeteket, a magánkereskedőket és magánkisKulturális programok Ecseren szerdán 10 órától délelőtti matiné: Az erdők kapitánya (magyar rajzfilm), 15.30-tól logopédia. 17.30-tól zenés torna óvodásoknak, 18.15-től és 19-től dzsesszba- lett. Monoron 10-től 18-ig Gábor Éva Mária szobrászművész Romok című kiállítása a galériában, a filmszínházban 18-tól: Mona Lisa testőre, 20-tól: .. és hamarosan a sötétség. Gyömrőn filmvetítés a művelődési házban 17.30-tól: Száguldó falka (színes, szinkronizált kanadai kalandfilm). Úriban 17.30-tól német nyelvtanfolyam kezdőknek. iparosokat saját forrásaikból támogatták a tanácsok. Így például a kiskereskedelmi üzletek létesítéséhez saját eszközeikből pénzügyi támogatást is adtak. A magánkereskedők és magánkisiparosok kistelepüléseken való működését üzlethelyiséggel, műhellyel segítették a tanácsok, illetve több településen éltek az adóalap-csökkentés lehetőségével. A jövedelemadó bevezetése miatt a kisiparosok számának csökkenésével számolhatunk, ami várhatóan az illegális ipargyakorlók — kontárok — számát fogja növelni, másrészt egyes településeken a szolgáltatás számos formája meg is szűnhet. K. Sz. ^ ŐRI Ma A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM. 52. SZÁM 1988. MÁRCIUS 2.. SZERDA Zárszámadás a Kossuth Tsz-ta Megtalálták a haladás ütemét A mezőgazdasági üzemek a múlt esztendőben igazán kitettek magukért. Jó érzés, hogy ezt az általánosító megállapítást ezúttal a monori körzet egészére is érvényesnek tekinthetjük. Egyetlen közös gazdaság — a Tápióvölgye Termelöszövekezet — maradt el jelentősen az átlagtól, ám saját tavalyelőtti helyzetükhöz képest ők is sokat javítottak pozíciójukon. A többi téesz zárszámadó közgyűlésén szinte mindenütt elhangzott egy- egy olyan mondat, amely az 1987-es esztendőt kiemelkedőnek minősítette. A monori Kossuth. Ts2 történetének például a második legeredményesebb éveként könyvelheti el. A mérleg szerinti tiszta nyereségük 13 millió 524 ezer forint volt, ami a tervezettnél 21,7. az előző évinél 33,7 százalékkal több. A kívülálló azt gondolná, ilyenkor abszolút felhőtlen a szakemberek homloka, jogos hogy ha a vezető és a beosztott csak a szépre emlékezik. Egy teljes gazdasági év értékelésekor azonban rendkívül fontos — és főleg tanulságos a megoldott gondok, problémák felidézése is. A Kossuth Tsz-nek például az összes termelési érték alakulását tükröző számai is fejlődésről tanúskodnak, hiszen a 399 millió forint 11,2 százalékos növekedést tükröz. A kedvező mutatók ellenére sem volt zavartalan a termelésük — mondta a zárszámadó közgyűlésen dr. Farkas Sándor, a szövetkezet elnöke. Ésszerű költségek Az alaptevékenység, s azon belül elsősorban a növénytermesztés számára a kemény, hosszan tartó tél, a késői tavasz, a vegetáció 3-4 hetes csúszása az első számú gazdasági vezető megítélése szerint is komoly gondot okozott. Ehhez járult később az aszálykár, vagyis a haszonkiesés szinte természetes volt. Búzából például 180, burgonyából 683, sárgarépából 107, szőlőből 658 tonnával termett kevesebb a vártnál, sőt kilenc hektár szőlőültetvényt ki is kellett vágniuk. A számítások szerint mindez az árbevételt 12,4 millió forinttal, az ágazatok eredményét, 6,2 millióval csökkentette. Időnként azonban a kényszerhelyzet is nagyon hasznos ösztönző lehet, hiszen az érdekek egyértelműbben kirajzolódnak, s ez segít felismerni a szükséges tennivalókat is. A Kossuth Tsz elnöke is azért dicsérte — joggal — a munkatársait, mert az értékesítési lehetőségek jobb kihasználásával és a költségek ésszerű csökkentésével — az árbevétel mérséklődése ellenére — teljesíteni tudták az ágazat eredménytervét. A monori és a Monor környéki háziasszonyok már régebben dicsérik a Kossuth Tsz húsboltjának ellátását, újabban még több saját terméküket — májast, párizsit, virslit — látni a polcokon. A szövetkezetben azonban más mércével mérik az ágazat tevékenységét. Elégedetlenek például azzal, hogy beruházásra költhető pénz hiányában az állattenyésztésben és a hizlalásban a tartási körülményeken nem sikerült javítaniuk. A hústermelés így a tavalyi szinten maradt: örvendetesnek ítélte viszont dr. Farkas Sándor is a feldolgozás és az értékesítés bővítését, ami egyben a rendelkezésre álló termelőkapacitás jobb kihasználását jelenti. Ennek ellenére az állattenyésztési főágazat jövedelmezősége elmaradt a tervezettől: eredményük a várt 6,2 millió forinttal szemben csak 4,7 millió lett. A másfél millió forintos kiesést a fogyasztói ár év közbeni növekedésének, emiatt a visszafogottabb vásárlásoknak, valamint a dotáció csökkenésének tulajdonítják. Szervezési intézkedések Az alaptevékenységen kívüli ágazatokról a szakemberek körében eltérőek a vélemények. A monori Kossuth Tsz- ben úgy ítélik meg, hogy a termelés feltételeinek romlása, az áremelkedések, a gazdasági, pénzügyi szabályozó- rendszer szigorítása szükségessé teszik ezen tevékenyégek folytatását, bővítését. Ezek köre a szövetkezetben szerteágazó. Az ipari és építőipari szolgáltató ágazatok mellett átalányelszámolású, szolgáltató, bedolgozói, valamint vendéglátó és egyéb, például belkereskedelmi tevékenységet is folytatnak. A kiegészítő ágazatok rugalmasságát, létjogosultságának igazolását látják abban is, hogy az egyedi gondok ellenére az ágazatok többségében a szakirányítók időben felmérték a várható kiesések mértékét, és megtették a szükséges szervezési intézkedéseket az átalányelszámolási és bedolgozórészlegek termelésének növelésére. E részterületek erejét jelzi, hogy az éves üzemi eredményből 62 százalékkal részesednek, az alaptevékenység aránya pedig 38 százalék. Eredményesen A fentiekben fölvázolt kép természetesen közel sem teljes, mindenesetre jelzi azt, milyen úton járnak és milyen ütemben haladnak a szövetkezetbe! iek. Dr. Farkas Sándor elnök úgy fogalmazott — meglehetősen óvatosan — a közgyűlés előtt: „A különféle veszteségtényezők ellenére eredményes évet zártunk, sikerült előbbre lépni a megszilárdulás útján.” Nyilván tovább is akarnak haladni rajta, ami ezután sem lesz könnyű. Szerencsére a megfelelő ütemet már megtalálták hozzá. Vereszki János Csak egy jelet Március 9-én, 16.30 órakor a Monori Művelődési Központban találkozhatnak az érdeklődők Galambos Pál nyáregyházi költővel és megismerhetik Adj, csak egy jelet című versműsorát. Mindenkit szeretettel várnak. r ígéretes változás Kicsik, de azért nagyon jók külön pénzeszközöket tervez, biztosítva ezzel is a dolgozók üdülési lehetőségeit. Szó volt a szocialista brigádok fontosságáról, hiszen szükségük van rájuk. A szövetkezet vezetősége kiemelkedő munkájukat elismerve anyagi elismerésben részesítette a legjobbakat. Szép színfoltja volt a közgyűlésnek, mikor az elnök vezető társa, Nagy János műszaki vezető köszöntötte Fodor Tibort, aki 25 évvel ezelőtt kezdett a szövetkezeti mozgalomban dolgozni, mint ipari tanuló. Több teher Az elnök zárszavában megköszönve a hozzászólásokat kifejtette, hogy az elmúlt év kiemelkedő eredménye után sincs elbizakodásra ok. Keresniük kell továbbra is a termelés bővítésének további lehetőségét, az önálló termékek és a kooperáció területén is. Elő kell segíteni a munkaerő hatékonyabb foglalkoztatásának, tartalékok feltárásának és hasznosításának lehetőségét. Tagadhatatlan: az idei év nem szokványos, nagyon sok a tennivaló. Márkus Sándorné •(ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap) Az ipari szövetkezetek IX. kongresszusának tanácskozásain és azóta is bőven volt szó a kisszövetkezetek létjogosultságáról. A kétezer kisszövetkezet új piacok feltárásával, termékszerkezet-váltással, a költségek csökkentésével és szervezetük korszerűsítésével igyekszik gazdaságosságát megtartani, illetve javítani. Kitérők után A fentieket támasztják alá, a Maglódi Vas- és Fémipari Kisszövetkezet gazdálkodásának eredményei, amelyekről mérlegzáró közgyűlésen adott számot a szövetkezet elnöke Fodor Tibor. A szövetkezet 32 millió 700 ezer forintos tervét 33 millió 51 ezer forintra, vagyis 101,1 százalékra teljesítette. Az éves összköltség 25 millió 630 ezer forint volt. Így a mérleg szerinti nyereség 7 millió 270 ezer forintnak 103,8 százaléka. Mindezt 91 dolgozóval teljesítette. Az ipari bérmunka aránya az 50 százalékot meghaladta. Tavaly kiemelkedően sikeres importkiváltó tevékenységet folytattak. Pénzügyi helyzetük stabil. Lakatosrészlegük az elmúlt év legkiemelkedőbb eredményét zárta. A fentiekben említett kiemelkedő eredmények miatti megkülönböztetett figyelmet és elismerést jelezte, hogy a mérlegzáró közgyűlésen részt vett többek között dr. Szászik Károly, a monori városi jogú nagyközségi pártbizottság első titkára, valamint Harangozó Lajos, a Pest Megyei Szövetkezetek Szövetségének személyzeti osztályvezetője. Import helyett Dr. Szászik Károly hozzászólásában hangsúlyozta, hogy a tisztes eredmény annál inkább ígéretes változás, mert a kollektíva némi kitérők után is megtalálta helyét és gazdálkodásával hozzájárul a népgazdaság helyzetének javításához. Garantált a dolgozók megélhetése és a községpolitikai célokhoz való hozzájárulásuk is jelentős. A Maglódi Vas- és Fémipari Kisszövetkezet vezetése és a pártalapszervezet mindenben segítette egymás munkáját. A belső tartalékok feltárásához és a hozott intézkedésekhez, a belső átcsoportosítások végrehajtásához személyes példamutatással is hozzájárult a párttagság egésze, hiszen csak így sikerülhetett az elmúlt három év eddigi legkiemelkedőbb eredményét elérniük. A kisszövetkezeti forma nem azt jelenti — sokak véleményével ellentétben —, hogy megszűnnek a szociális juttatások, a szociálpolitikai munka. A mérlegzáró közgyűlés az emberekkel való foglalkozás szép eredményeiről is számot adhatott. A törzsgárda megbecsülése, a kiváló dolgozók elismerése, a nyugdíjasokról való gondoskodás megannyi példáját lehetne felsorolni. A szövetkezet a mezőkövesdi üdülőjének a fejlesztéséhez
