Pest Megyei Hírlap, 1988. március (32. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-18 / 66. szám
a képviselőknek és a bizottságoknak elegendő és megfelelő alkalmuk lenne — egy- egy törvényjavaslat befogadására, akkor a plenáris üléseken „parlamentáris” keretek között maradhatna a vita. Az idézett polémiát leszámítva is a mezőgazdaságban megjelenő foglalkoztatási gondok váltották ki a legnagyobb érdeklődést az ülésszakon. Az elfogadott törvény nem oldja fel, de a férfiak esetében évi 1500, a nők esetében pedig 1000 órára korlátozza a téeszek foglalkozási kötelezettségét. Ezzel párhuzamosan azonban lehetőséget teremt különböző belső vállalkozások alakítására és arra, hogy a szövetkezetekhez fűződő háztáji gazdálkodást munkaviszonynak ismerjék el. Tehát nem arra ösztönzi a téeszeket, hogy megszabaduljanak a fölöslegesnek ítélt munkaerőtől, hanem arra, hogy azt különböző foglalkoztatási formákkal a szövetkezetekhez kösse. így gondolja Bánáti András (5. vk., Nagy- káta). a nagykátai Magyar— Koreai Barátság Tsz elnöke is. Nagykátán azt tervezik, hogy a szezonális foglalkoztatási űrt szervezett munkával töltik ki, elsősorban a háztáji gazdaságokra alapozva. így nén-ny éven belül kialakulhat egy olyan munkamódszer, amely a háztáji és a közös gazdaság igényeinek megfelelően mozgatja, csoportosítja át a munkaerőt. Ez hosszú távon megteremti a termelés és az egyén biztonságát. Hasonlóan vélekedik Kre- kács László (8. vk., Albertirsa) az albertirsa—dánszentmik- lósi Micsurin Tsz főkertésze is. Szerinte egy több lábon álló gazdaságban fel sem merülhet a foglalkoztatás gondja. Albertirsán például- inkább az okoz problémát, ha valaki ki akarja venni az éves szabadságát. Átcsoportosítással, új munkalehetőségek felkutatásával még inkább magukhoz akarják kötni a tagságot. A törvény lehetőséget ad belső vállalkozások indítására, s ezzel élni is akarnak. Van olyan elgondolás például, hogy vállalkozóknak adják ki az almáskertekben szükséges ösz- szes kézi munka elvégzését. A csoport a termés értékesítése utáni bevételből törleszti a terület bérleti díját, a szövetkezet által végzett gépi munka ellenértékét, a fennmaradó nyereségen pedig a tagok osztoznak. Ez a szövetkezetnek is előnyös, hiszen ezeknek az embereknek nem kell munkabért fizetni, következésképpen több juthat másoknak. Ez a forma egyszerre ösztönöz minőségi és mennyiségi teljesítmény elérésére. Elképzelhető, hogy már az idén vállalkozásba adják az alma betakarítását, jövőre pedig az almáskert teljes művelését. M indezt abból a felismerésből kiindulva, hogy csak azok a tsz-ek maradnak lábon, amelyek képesek a megújulásra. Az új törvény megteremti ennek jogi feltételeit. Kövess László gyasztási cikkek — köztük a gyermekruhák — áremelkedésének ellentételezéseként a gyermeknevelést könnyítő pénzbeni juttatásokat — január 1-jétől, éves kihatását tekintve — 13,4 milliárd forinttal emelte. Az előre jelzett évközi áremelkedésekkel együtt viszont a gyermekcikkek drágulása összesen mintegy 11 milliárd forint. Az ellentételezés tehát meghaladja a gyermekruházati cikkek árnövekményét. Kifejezetten nehéz helyzetbe a többgyermekes családok kerültek. A kormány intézkedésére és esetenként vállalati kezdeményezésre, az aránytalanul magas gyermekruházati árakat csökkentették, vagy mérsékelni fogják. Az árfeszültség enyhül majd, de változatlanul nagy a társadalmi igény a gyermekneveléssel kapcsolaKét napig tanácskozott az Országgyűlés lövik Lászlóné interpellációját mondja Ezt követően további inter- lellációlc hangzottak el, ezek órában Movik Lászlóné Pest m., 27. vk.), az Ácsai íagyközségi Közös Tanács el- iöke Vác város és környéké- iek sorozatos villamosener- ;ia-ellátási problémái tárgyá- lan interpellált az ipari mi- liszterhez. Elmondotta, hogy a dllamosenergia-ellátás hiányosságait Vác város vezetősége több ízben jelezte az illetékes szerveknek. Ennek ellenére a problémák többsége ma is megoldatlan. Ügy vélekedett: az ÉDÁSZ esztergomi üzemigazgatósága nem képes a gondok megszüntetésére. Javasolta, hogy a váci és szobi kirendeltségeket felfejlesztve önálló Pest megyei üzemigazgatóságot hozzanak létre, s azt lássák el a szükséges technikai felszereléssel. Indítványozta, hogy készüljön átfogó rekonstrukciós terv a villamos rendszerek műszaki színvonalának javítására. Kérte továbbá, hogy e területet csatolják a budapesti székhelyű Elektromos Művekhez. Az interpellációra Horváth Ferenc ipari minisztériumi államtitkár válaszolt. Elmondotta, hogy az Ipari Minisztérium megvizsgálta a jelzett gondokat. Megállapította, hogy az észrevételek megalapozottak. A megtett. Illetve tervezett intézkedésekről szólva kifejtette: a múlt év márciusában megkezdett és idén októberben befejeződő váci transzformátorbővítés eredményeként a térségben a villamosener- gia-ellátás biztonságosabbá válik. A villamos hálózat több éve tartó rekonstrukcióját az Észak-dunántúli Áramszolgáltató Vállalat meggyorsítja, az ehhez szükséges anyagi forrásokról soron kívül gondoskodik a Magyar Villamos Művek Tröszt. Intézkedtek annak érdekében is, hogy az üzemzavarok elhárításához szükséges eszközök helyben, Vácott, illetve az érintett térségben álljanak rendelkezésre. Az áramkimaradásokban személyes mulasztások is szerepet játszottak, ezért az érintett vezetőket fegyelmileg és anyagilag is elmarasztalták, illetve személycserékről döntöttek. Az Ipari Minisztérium intézkedett, hogy a Magyar Villamos- zsírt- ■><*$*>**,. Derültség az ülésteremben «*. (Hancsovszkl János felvételei) Művek Tröszt döntsön arról, hogy a műszaki feltételek javítása érdekében indokolt-e Vác és környékének más vállalathoz csatolása. Az interpellációra adott választ a képviselő, majd az Országgyűlés — három tartózkodással — elfogadta. Ezután további Interpellációkra került sor, majd Pe- ják Emil (Bp. 56. vk.), a HNF Budapesti Bizottságának vezető titkára új nem- zetiségi törvény megalkotására tett indítványt. A most javasolt nemzetiségi törvényben a nemzetiségeknek mint kollektíváknak a számára kellene az alapvető jogosultságokat rögzíteni, s emellett lehet az egyéni jogok érvényesítésének feltételeit, módozatait is továbbfejleszteni. Javasolta törvényben szabályozni a nemzetiségi szervezetek létesítésének módozatait, a kulturális élet, a művelődés, a sajtókiadás, az ismeret- terjesztés, a rádió, a televízió nemzetiségi adásaival kapcsolatos kérdéseket. Átfogóan szükséges szabályozni a nemzetiségi oktatási, nevelési intézmények létesítésének feltételeit, a kétnyelvű közigazgatás ügyét, a nemzetiségi ön- kormányzatokat, az anyakönyvezést, a névhasználatot, a nemzetiségi szokások elismerését. Felvetődik, hogy mivel a nemzetiségi problémák nemcsak kulturális, hanem társadalompolitikai jelentőségűek is, megfontolandó egy nemzetiségi ügyekkel foglalkozó, magas szintű állami szerv létesítése. A javaslat és az ajánlás elfogadása esetén kérte a kormány elnökét, hogy a törvény-előkészítő munka megindításával kapcsolatos intézkedéseket tegye meg — mondotta végezetül a képviselő. Peják Emil törvényalkotási javaslatára reagálva Markója Imre igazságügyminiszter a kormány nevében támogatásáról biztosította Peják Emil javaslatát: vizsgálják meg egy egységes nemzetiségi törvény megalkotásának kérdését. Ezzel kapcsolatban az igazságügyminiszter kérte a képviselőket, hogy a Minisztertanács —* minden bizonnyal pozitív — állásfoglalásáról az év végén tájékoztathassák a parlamentet. Peják Emil törvényalkotási javaslatát az Országgyűlés egyhangúlag elfogadta. A tavaszi ülésszak — amelyen felváltva elnökölt Cser- venka Ferencné, Péter János és Sarlós István — ezzel befejezte munkáját. Kádár János, Németh Károly és Grósz Károly nagy figyelemmel hallgatja a törvénytervezet vitáját gyobb fennakadásokat, a bevezetett adórendszer működőképes. Az adórendszer előkészítéséhez jobb lett volna, ha van még néhány hónapunk. A hiányosságok nagyobb része azonban akkor sem lett volna elkerülhető, mert a gyakorlati működés hozta és hozza létre azok többségét. Tagadhatatlan, hogy vannak működési zavarok is. Sok jogszabály későn jelent meg. A valós hiányok pótlásáról a kormány intézkedik. Nem volt szándékunk, hogy az átállási időszakban a kisiparosok, kiskereskedők közül az erre az időszakra jellemzőnél jóval többen szüneteltessék, esetenként abbahagyják tevékenységüket. Reméljük, átmeneti folyamatról van szó. Szavaznak a képviselők Az adóreformmal egyidejűleg mind a termelői, mind a fogyasztói árak szerkezetében és arányaiban gyökeres változások következtek be. Jelentősen nőtt a fogyasztói és termelői árszint különbsége. Az árrendszer változásainál az ipari termelői árak 3,3 százalékos csökkenésével számoltunk, ezzel szemben az ipari termelői árszínvonal januárban alig mérséklődött. Megváltozott a fogyasztási javak több mint kétharmadának ára, is. Az adó- és árreform társadalmilag leginkább kritikusan fogadott és vitatott témája a gyermekruházati, különösen a csecsemőruházati cikkek árának jelentős emelése. A kormány az árrendezéshez kapcsolódóan az alapvető foAZ ORSZÁGGYŰLÉS TAVASZI ÜLÉSSZAKA tos anyagi problémák enyhítésére. Vonatkozik ez különösen a csecsemőruházat adókulcsának csökkentésére. A gyermekes családok helyzetének javítása csak úgy képzelhető el, ha annak költség- vetési ellentételét megteremtjük, mert e téren a pénzügyi lehetőségek hiányában nincs mozgásterünk. Két-három megoldási javaslatot vizsgálunk. Felhatalmazást kérek arra, hogy az elképzelt lehetőségeket a parlament ad hoc bizottságával együtt alakíthassuk ki. A kormány kötelezettséget Vállalt arra, hogy terven felüli áremelést előidéző központi intézkedést nem hoz, állami, gazdasági intervencióval, a kínálat ösztönzésével, az érvényes árszabályok megtartatá- sával gátat szab az áremelkedéseknek. Az indokolatlan áremelések elleni fellépésben í kéri a társadalmi szervezetek és a lakosság együttműködé- í sét. > Hat képviselő javaslatot jut• tatott el az Országgyűlés elnö- t kéhez, amelyben kérik, hogy ■ a Magyarországon letelepedni ■ szándékozó külföldiek helyze- 1 tének javítása érdekében hoz• zunk létre egy külön pénzügyi ■ alapot. A képviselők javasla• tával a kormány egyetért, és t — más előirányzatok terhére ■ — 300 millió forint átcsopor- - tosítását tervezi e célra. A ■ kormány nevében kérem ehhez a parlament egyetértését . — mondotta végezetül Villányi Miklós. ...^i Az Országgyűlés a pénzügy- í miniszter tájékoztatóját tudo■ másul vette. Ezután a 300 mil- ! lió forint értékű letelepedési l alap létesítését 12 ellenszava- i zattal és 10 tartózkodással el■ fogadták. Újabb napirendi pontra at- 1 térve Sarlós István, az Or- 1 szággyűlés építési és közieke- 1 dési .bizottságának, valamint a településfejlesztési és környe- i zetvédelmi bizottságának együttes jelentését terjesztette a képviselők elé a Ferihegyi nemzetközi repülőtér zaj- övezeteiben teendő környezet- védelmi intézkedésekről. Elmondotta : az Országgyűlés múlt év december 17-i ülésén Dobos Ferencné (Pest m.. 13. vk.), a vecsési Ferihegy Tér- j melőszövetkezet üzemgazdasági osztályvezető-helyettese in- ! terpellált a Ferihegyi nem- I zetközi repülőtér környékének zajvédelme tárgyában. A köz- j lekedési miniszter válaszát az Országgyűlés nem fogadta el. Az ügyet átadták további j vizsgálatra az építési és köz- 1 lekedési bizottságnak, valamint a településfejlesztési és ■ környezetvédelmi bizottságnak. A két bizottság a vizsgálatot cl- végezte, s megállapították: a Fe- ■ rihegyi repülőtér létesítése és í fejlesztése időszakában a környezetvédelmi előírások még nem voltak összhangban a mai igényekkel. Az új beruházásoknál és a rekonstrukcióknál a jövőben már az előkészítési időszakban meg kell teremteni a környezet- védelmi előírások betartásának feltételeit. Most tovább! környezetvédelmi Intézkedéseket tervez a Közlekedési Minisztérium. így megépítik a zajterhelés- és repülés-ellenőrző rendszer újabb létesítményeit, csökkenteni kívánják az éjszakai repülések számát, figyelembe véve a nemzetközi kötelezettségeket. További zajvédő erdősávok telepítésére is sor kerül. Üjabb zajvédő létesítmények épülnek az elkövetkezendő években, és lehetőség van a lakóépületek utólagos akusztikai védelmére is. Az intézkedések várható költsége a három zajövezetben 2,3 milliárd forint. A belső zajövezetekben az építési és telekalakítási tilalmat fenntartják. A középső zajövezetekben az ideiglenes építési és telekalakítási tilalmat a tanácsok megszüntethetik, azt követően, ha megszületnek az e térségre érvényes, módosított építési szabályozások. A külső zajövezetben ilyen tilalom nincs érvényben. A bizottságok több javaslatot fogalmaztak meg a kormánynak, így tudomásul vették, hogy a kormány a VII. ötéves tervidőszakban 600 millió forintot fordít a belső zajövezet környezetvédelmi munkáira. Szükségesnek tartják a Ferihegyi nemzetközi repülőtérrel kapcsolatos környezet- védelmi intézkedések haladéktalan megkezdését. Kérik a kormányt, hogy a munkák a Ferihegyi repülőtér és a repülésirányítás fejlesztéséhez kapcsolódva valósuljanak meg; emellett a legindokoltabb esetekben kerüljön sor egyéni kártalanításokra is. A jelentéssel Dobos Ferencné képviselő és Urbán Lajos Pest megyei képviselek interpellációi közlekedési miniszter egyetértett. A jelentésben foglaltakat az . Országgyűlés egy ellenszavazattal és két tartózkodás ellenében elfogadta.
