Pest Megyei Hírlap, 1988. március (32. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-16 / 64. szám
6 1988. MÁRCIUS 16., SZERDA Jogi tanácsok Orvosválasztás • A lakcímbejelentés és a tulajdon • Jogsértő felmondás • A kerítés létesítése • Csatorna a szomszéd telkén A táppénzalap • Az elveszett értékpapír • összetűzése keletkezett s körzeti orvosával egy ráckevei nyugdíjasnak. Milyen módon kérhetem, hgy más ori voshoz kerüljek? — kérdezi. • A körzeti orvos és beteg kapcsolata bizalmi jellegű, és annak megromlása igen súlyos károkat okozhat, ezért teszik lehetővé jogszabályaink, hogy az állampolgár más körzeti orvos kijelölését kérhesse. Természetesen a körzeti orvosnak is lehetősége van arra, hogy felettesétől a beteg átirányítását kérje hasonló okból. A beteg és az orvos kérését a lakóhely szerinti szakorvosi rendelő vezetője bírálja el. Községekben a tanács szakigazgatási szervéhez kell a kérelmet benvúita- ni. A másik körzeti orvos kijelölése azonban csak kizárólag az azonos szakorvosi rendelőintézet területén történhet, ahová egyébként a beteg lakóhelye szerint tartozik. Ismételt orvoscsere azonban korlátozott, egy éven belül újabb változtatást ugyanis csak indokolt esetben lehet engedélyezni. Abban az esetben azonban, ha az újabb orvost csak közlekedési eszközzel tudja elérni a beteg, költségtérítést nem igényelhet. • Közös családi házukat hosszabb ideje elhagyta egy dunakeszi olvasónk. Most attól tart, hogy házastársa a lakásból kijelenti, és emiatt oda a válás után sem tud visszatérni. A lakcímbejelentés az állampolgárok kötelezettségei közé tartozik, melynek..alap,- ján minden magyar állampolgár és hazánkban letelepedett külföldi köteles a lakóhelyváltoztatás tényéről a helyi tanácsot a lakcímváltozásra szolgáló nyomtatványon tájékoztatni. A lakcím bejelentésének tehát kizárólag államigazgatási jellegű jogkövetkezményei vannak. Ha tehát valaki nem azon a lakcímen tartózkodik, ahová lakcímbejelentése szól, szabálysértést követ el. Téves tehát az az állampolgárok körében elterjedt vélemény,' mely szerint a be-, illetve kijelentkezés jogokat keletkeztet vagy szüntet meg. Természetesen az a körülmény, hogy valaki személyi igazolványával bizonyítja a lakcímét, a hatóság előtt a jogokra vonatkozó határozat meghozatalánál jelentős lehet, de más módon (pl. tanú st.b.) is lehet igazolni a tényleges tartózkodást. Az életvitelszerű ott-tartózkodásnak az állami bérlakásra vonatkozó jogviszony folytatása esetén lehet jelentősége. Ha valakinek személyi tulajdonú lakása van, ott nem köteles tartózkodni, akár üresen is hagyhatja vagy bérbe adhatja. Az elköltözés tehát a tulajdon gyakorlása szempontjából nem jogvesztő jellegű. Ha a tulajdon használata szempontjából a volt házasfelek között vita van, erről a bíróság ítéletében fog határozni. • Munkahelyén felmondtak K. F. ceglédi rendésznek. Véleménye szerint a felmondás indoklása valótlan tényt állít. Hogyan kaphatok elégtételt sérelmemért? — kérdezi. A határozatlan időre létesített munkaviszonyt a dolgozó indokolás nélkül felmondhatja. A munkáltatóra azonban szigorúbb szabályok vonatkoznak* mert a felmondás indokolásától csak akkor lehet eltekintenie, ha a dolgozó egy évnél rövidebb ideje volt a vállalatnál. Abban az esetben azonban, ha a dolgozó kéri, ilyenkor sem mellőz hető az indok közlése. A jogszabályok megkövetelik, hogy a felmondás indoko lása a valóságnak megfelelő legyen. Jogellenes tehát az a munkáltatói magatartás, ha valótlan állításokra hivatkozva szünteti meg a munkaviszonyt. Ilyen esetben a dől gozó a felmondás kézhezvételétől számított 15 napon belül kérelemmel élhet a munkaügyi döntőbizottsághoz és igényelheti munkaviszonyának helyreállítását és kárának megtérítését • G. G. pilisi olvasónknak vitája támadt szomszédjával. Nem tudnak megegyezni abban, hogy a közös telekhatáron lévő kerítés építési költségeit hogyan viseljék. A kerítés létesítésének kötelezettsége nem minden esetben terheli a tulajdonost. Előfordulhat ugyanis, hogy az építésügyi hatóság település- rendezési, közbiztonsági, városképi, köztisztasági, továbbá más közérdekből vagy a használat módja miatt a ke- kerítés építését megtilthatja. Ennek ellenkezője is lehetséges, amikor az iménti esetek miatt kötelezi a kerítés építésére a tulajdonost. Kerítést az építési telek tulajdonosa a telek homlokvonalán, továbbá a közútról nézve a jobb oldali telekhatáron és a hátsó telekhatárnak ettől az oldalhatártól mért fele hosszán köteles megépíteni és fenntartani. Amennyiben az előzőekből nem dönthető el, hogy a szomszédnak kell-e kerítést létesíteni vagy sem, azt javasoljuk, hogy olvasónk forduljon a helyi tanácshoz és kérje annak megállapítását, hogy a kerítés építésének és fenntartásának kötelezettségo milyen mértékben terheli a szomszédot. • „Építkező” jeligéjű levelezőnk telkén a szomszéd szennyvízcsatornát akar átvezetni. Megteheti-e ezt a hozzájárulásom nélkül? — kérdezi. Számos esetben előfordul, hogy a telek csak úgy használható az ott élők számára, hogy a szomszédos területen lakóknak bizonyos kellemetlenséget okoznak. A telki szolgalom alapján valamely ingatlan mindenkori birtokosa más ingatlanát meghatározott terjedelemben használhatja. Ezek közé tartozik a vízvezetési szolgalom létesítése is. A vízvezetési (szennyvízvezetési) jogot a vízügyi hatóság határozata hozza létre. Ennek alapján a szolgalommal terhelt ingatlan tulajdonosa köteles tűrni. hogy a jogosult a vizet (szennyvizet) az ingatlanán keresztül átvezesse és az ehhez szükséges munkákat elvégezze. A szolgalom létesítéséért kártalanítás jár, hiszen ezáltal a szomszéd ingatlanának értéke csökkenhet, míg a jogosult telkének értéke megnövekedik. A vízi szolgalmat nemcsak a vízügyi hatóság határozata hozza létre, hanem a felek is létesíthetnek ilyet szerződéssel. Megállapodásuk érvényességéhez azonban a vízügyi hatóság jóváhagyja szükséges. Fontos tudnivaló, hogy a szolgalmi jogot az ingatlan-nyilvántartásba is be kell jegyezni. A bejegyzés a vízügyi hatóság megkeresésére, illetőleg a jogosult kérelmére történik. • C. B. szlgetszentmlklósl műszaki ellenőr több mint két héten át táppénzes állományban volt gyermeke betegsége miatt. Hogyan állapítják meg részemre a táppénzt? — kérdezi. 1988. január 1-jétől a dolgozók a bruttó jövedelmük alapján kapják a táppénzüket. Mivel a táppénz alapjául szolgáló keresetek napi átlagának megállapításánál a megelőző naptári év keresetét kell figyelembe venni, az 1988. évi keresetet bruttósítani kell. Ezt a munkát a munkáltatóknál működő társadalombiztosítási kifizetési helyek már elvégezték, és ennek alapján folyósítják olvasónk táppénzét is. Fontos változás 1988-tól, hogy táppénz nemcsak a munkanapokra, hanem minden naptári napra jár, ide értve a szabadnapot (általában szombat) és a heti pihenőnapot is (általában vasárnap). Vannak azonban olyan esetek, amikor nem jár táppénz a betegségnek arra az időtartamára, amely alatt munkavégzési kötelezettség hiányában nincs keresetvesztesége a betegnek (pl. katonai szolgálat, fizetés nélküli szabadság stb.). Mivel a táppénz alapját a bruttó jövedelem képezi, természetesen ebből is le kell vonni a magánszemélyek jövedelemadóját. © Elvesztett egy bemutatóra szóló nagy értékű takarék- könyvet egy monori lakos. A takarékpénztárban úgy tájékoztatták, hogy Igen hosszú idő után rendelkezhet újra a pénzével. Az értékpapírok tulajdonosainak érdekét védi az az előírás, amely szerint az elveszett értékpapír megsemmisítése csak szigorú szabályok betartásával lehetséges. A megsemmisítési eljárást az utolsó birtokos vagy az kérheti, akit az értékpapír alapján valamely jog illet meg, vagy valamely kötelezettség terhel. A kérelem alapján a közjegyző hirdetményt bocsát ki. Ebben felhívja az értékpapír birtokosát, hogy azt a hirdetménynek a bíróság hirdető- tábláján való kifüggesztésétől számított egy éven belül mutassa be, mert ellenkező esetben azt semmisnek fogja nyilvánítani. Amennyiben ez az időtartam elmúlik, anélkül, hogy az értékpapírt bemutatták volna, a közjegyző határozatával az értékpapírt semmissé nyilvánítja. Ezt követően lehetőség nyílik arra, hogy a tulajdonos a betétet visszakapja. Dr. Sinka Imre Olvasóink részére minden csütörtökön 17—19 óra között ingyenes jogi tanácsadást tartunk a Budapest VIII., Blaha Lujza tér 3. szám alatt, beérkezett levelekre pedig folyamatosan válaszolunk. Csere, ajándék, vásárlás Az ingatlanok átruházása 1988. február 24-1 számunkban „Az ingatlanvásárlásról” címmel tájékoztató jelent meg Dr. K. É. aláírással. Sajnálatos kéziratcscrc következtében a szerző egy jóval korábbi írását közöltük le. Ennek következtében olvasóink az ingatlan adásvételi szerződés megkötéséhez szükséges eljárásról téves tájékoztatást kaptak. Ezúton közöljük, hogy ma már az ingatlan értékét tanúsító adó- és értékbizonyítványt nem kell beszerezni, és nem kell többé a tulajdonszerzésre vonatkozó nyilatkozatot a tanáccsal záradékoltatni. Az eredetileg tervezett cikket az alábbiakban közóljuk. A tulajdonjog átruházásán a dolog, jelen esetben az ingatlan cseréjét, ajándékozását. adásvételét értjük. Ahhoz, hogy az ingatlan tulajdonjoga átszálljon, az ingatlan átadására nincs szükség, ellenben a tulajdonjog átruházását be kell jelenteni az ingatlan-nyilvántartásba. írott szerződés Ha tehát egy szerződés alapján a bejegyzés megtörténik, a tulajdonjog akkor is átszáll, ha egyébként az új tulajdonos nem vette még birtokba az ingatlant. (Az a személy azonban, aki az ingatlant ugyan már birtokolja, de a tulajdonjog átszállását még nem jegyeztette be az ingatlan-nyilvántartásba, a birtokbavétellel még nem válik tulajdonossá.) A polgári jog nem állít túlságosan szigorú követelményeket a szerződő felekkel szemben, sem úgynevezett teljes bizonyító erejű magánokirati formát, sem közokirat készítését nem írja elő, de a szerződés érvényességi feltételéül megkívánja az írásbeli formát. Az ingatlan tulajdonjogát átruházó szerződés tartalmából okvetlenül ki kell tűnnie a szerződő felek személyének, annak az akaratnyilvánításuknak, hogy az ingatlan tulajdonjogát át akarják egymásra ruházni, a szerződésben pontosan meg kell jelölni az ingatlant és az ellenszolgáltatást (például a vételárat vagy a cseretelket), ha pedig az átruházás ingyenes, ennek is ki kell tűnnie. Az a szerződés, amelyet a felek nem foglaltak írásba, vagy amelyet ugyan írásba foglaltak, de nem tartalmazza a fent elmondott fontos kellékeket, érvénytelen lesz. Tarthat még egyik vagy másik fél a leírtakon kívül más szempontot is fontosnak, azonban az nem érinti a szerződés érvényességét az írásba foglalás elmaradása esetén. Jó tudni, hogy az ingatlanhoz kapcsolódó jog vagy tény keletkezésének, módosulásának vagy megszűnésének bejegyzése iránti kérelmet a bejegyzés alapjául szolgáló szerződés (jognyilatkozat) keltétől számított 30 napon belül kell a földhivatalhoz (és nem az illetékhivatalba, mint a korábbi gyakorlat szerint) benyújtani. Amennyiben a szerződés (jognyilatkozat) létrejöttéhez más személy beleegyezése vagy hatósági jóváhagyás szükséges. úgy a kérelmet a beleegyezéstől, illetve a jóváhagyástól számított 30 napon belül kell benyújtani a földhivatalhoz. A harmincnapos határidő elmulasztása esetén felemelt illetéket kell fizetni. Céltalan színlelés Az illetékekre vonatkozó — ebbe a témába tartozó — jogszabályok közül érdemes kiemelni azt, hogy a lakástulajdon ajándékozása esetén az egyébként járó illeték felét kell fizetni. A visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke az átruházott vagyon forgalmi értékének 15 százaléka. Ez alól azonban több kivétel van. A legjelentősebb az, hogy a lakástulajdon megszerzésének az illetéke a forgalmi érték 2 (kettő) százaléka. Egy gyakorlati kérdésről érdemes még szót ejteni a tulajdonjog átruházásával kapcsolatban. Gyakran megtörténik, hogy a szerződő felek a valódi megállapodásuktól eltérő vételárat tüntetnek fel. Teszik ezt pedig azért, hogy a kisebb ösz- szegben megnevezett vételár után kevesebb illetéket kelljen fizetni. (Mint láttuk, ennek a lakástulajdon után fizetendő viszonylag alacsony összegű illeték miatt inkáb az üdülővásárlás esetén lehet jelentősége, bár egy drága lakás esetén sem közömbös.) Ennek nincs sok értelme, mert az il- leték kirovása előtt a hivatal a helyben szokásos forgalmi érték szerint veti ki úgyis az illetéket. Tehát a „színlelt szerződés” nem éri el célját, legfeljebb még büntetőjogi következményeket is vonhat maga után, ha egyértelműen megállapítható, hogy a felek illetékösszeggel akarták megrövidíteni az államot. Ajánlatos a tulajdonjog átruházásának jogcímét, illetőleg az ellenszolgáltatást a felek valóságos akaratának megfelelően feltüntetni. Dr. Kertész Éva Tolvaj galeri Megbpfa az udvarlót Veszedelmes bűnözőkompánia ügyében hozott ítéletet a Ráckevei Bíróság. A büntetett előéletű 33 éves Rafjael József ráckevei alkalmi munkás, Pírityi Péterné dömsödi lakos, Vidálc József és Kolompár Lajosné különböző bűncselekményeket követtek el. Pirityiné, Vidák József és Raffael József a ráckevei Du- na-parton több hétvégiházban tört be, és onnan vittek magukkal televíziót, rádiót, különböző ruhaneműket. Pirityiné az egyik kocsmában megismerkedett egy kissé spicces fiatalemberrel, akinek a nyakáról letépte az aranyláncát. Más alkalommal a dömsödi strandról lakására csalt egy férfit, Csalás a tököli kirendeltségen Kölcsönök a rokonok nevére útközben kilopta udvarlója zsebéből a pénztárcáját, majd nyomtalanul eltűnt. Pirityiné Kolompár Lajosnéval valamilyen ürüggyel bement az egyik dömsödi házba, ahonnan 7800 forintot loptak. Legközelebb a két asszony tóll- vételi szándékkal keresett fel egy másik családot. Amíg Ko- lompárné sajnálkozását fejezte ki, hogy látogatásuk eredménytelen, Pirityiné közel négyezer forintot tett zsebre. A bíróság Pirityinét kétévi börtönre ítélte, három évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Raffael Józsefet mint visszaesőt egy év és négyhavi szabadságvesztésre, Kolompár Lajosnét nyolchavi, Vidákot hathavi börtönre ítélte a bíróság. Az utóbbi két vádlott büntetését próbaidőre felfüggesztették. Az ítélet nem jogerős. Asztalos Imre TÍZ nap RENDELETÉI A növényvédelemről szól az 1988. évi 2. sz. tvr. Szabadságvesztés. Az 1/1988. (III. 5.) HM—IM-rendelet módosította a katonák szabadság- vesztésének, előzetes letartóztatásának és párfogó felügyeletének végrehajtásáról szóló rendeletet. Pótlékok. A bányászati munkára vonatkozó pótlékok módosításáról a 3/1988. (III. 5.) IpM-rendelet tartalmaz előírásokat. Nyelvvizsga. A belkereskedelmi tevékenységet folytató dolgozók szakmai nyelvvizsgájának szabályait a 3/1988. (III. 5.) KeM-rendelet állapítja meg. Anyagi érdekeltség. A mezőgazdasági nagyüzemek magasabb vezetőállású dolgozóinak anyagi érdekeltségét az 1/1988. (III. 5.) MÉM-rendelet határozza meg. Adóigazgatás. A 4/1988. (III. 5.) PM-rendelet egyszerűsítette 1988. március 15-től a 68/1987. (XII. 14.) PM-rende- letben megállapított szabályokat. A jogszabályok a Magyar Közlöny 1988. évi 5. számában jelentek meg. A vámjog részletes szabályainak megállapításáról és a vámeljárás szabályozásáról szóló 39/1976. (XI. 10.) PM— KkM-rendeletet a módosításokkal egységes szerkezetben a Magyar Közlöny 1988. évi 6. száma tartalmazza. Anyagi erejét meghaladó építkezésbe — családi ház felújításába — kezdett egy középkorú házaspár. Kölcsönt kölcsönre halmoztak, s az asszony munkaköréből adódóan arra is lehetőségük nyílt — legalábbis egy ideig —, hogy csalással fedezzék a pénzhiányt. Két év után azonban minden kiderült. Költséges építkezés Gergics Istvánná 1976-tól dolgozik a Kis-Duna Menti Munkás Takarékszövetkezetnél, 1985. januártól pedig a takarékszövetkezet tököli ki- rendeltségének a vezetője lett. Munkaköréből adódóan feladata volt az igazgatósági elnök által átruházott hatáskörben a benyújtott kölcsönigények engedélyezése hatvan-, illetve nyolcvanezer forintig, áruvásárlásnál pedig összeghatár nélkül. Ezeket a kölcsönöket az igazgatósággal utólag záradékoltatni kellett. Gergics Istvánná öt évvel ezelőtt férjével együtt csalá- diház-felújításhoz kezdett. Ekkor vettek fel hatvanezer forint építési kölcsönt a takarékszövetkezettől oly módon, hogy az úgynevezett „saját erőt’’, azaz húszezer forintot is ismerősöktől kérték kölcsön. A továbbiakban a felújításhoz személyi és terme- i lési hiteleket is felvettek. : Ezek után a takarékszövetkezettől többet már nem kaphattak, ugyanakkor a felvett összegek az építkezéshez nem voltak elegendők. Ezek után a házaspár — mivel további pénzre volt szüksége — ismerőseiket, rokonaikat kérték meg arra, hogy azok a saját nevükben különböző kölcsönöket (személyi, termelési) vegyenek fel, a pénzt adják át nekik, és ők majd a havi részleteket fedezik. Ily módon azonban a törlesztések olyan összegre emelkedtek, melyre a jövedelmük nem nyújtott fedezetet. Így az esedékes részletek befizetése miatt további kölcsönöket kellett más nevére felvenni. Így a házaspár 1985—87 között más nevére felvett 275 ezer forint kölcsönt. Emellett Gergics István is kapott — három alkalommal — összesen 69 ezer 500 forint hitelt a takarékszövetkezettől. A tartozásuk ekkor már 334 ezer 750 forint volt, kilátás nélkül arra, hogy olyan nagyobb összeghez jutnak, ami ezt fedezi. Végül tehát hátralékba kerültek a részletek fizetésével. Meghamisított felentések Gergics Istvánnénak, mint a fiók vezetőjének negyedévenként jelentést kellett készítenie, feltüntetve a kirendeltségen mutatkozó összes befizetési hátralékot. 1986 negyedik negyedévétől kezdve — annak érdekében, hogy ne tűnjön fel a saját adóssága — a jelentéseket rendszeresen meghamisította, azaz a ténylegesnél lényegesen kisebb összegű hátralékot tüntetett fel. Mivel a tököli kirendeltség ily módon kimutatott hátraléka a szövetkezeti szint alatt volt, az asszony még prémiumot is kapott érte. Az ügyletek bonyolítása egyébként úgy történt, hogy a fiókvezetőnő elbírálta, illetve engedélyezte több esetben, a takarékszövetkezet ügyviteli szabályzatának megszegésével, a kölcsönöket. Amikor a férje nevére kérték az ősz- szegeket, elmulasztotta a takarékszövetkezet elnökének az engedélyét beszerezni, holott a szabályzat szerint ez szükséges lett volna. Végül, amikor múlt év nyarán ellenőrzés volt a tököli kirendeltségen, kiderült a csalás. A fiókvezetőnőnek és férjének ekkor még több mint kétszázhatvanezer forint tartozása volt. Az adósságot egyébként, a rokonok segítségével, a büntetőeljárás megindulása után befizették, s így a kár megtérült. A felelősségre vonást azonban így sem kerülhetik el. Az ügyészség vádolja Gergics Istvánnét és Gergics Istvánt jelentős kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalással és magánokirat-hamisítással. Az ügyet rövidesen tárgyalja a Ráckevei Bíróság. Ga. J.
