Pest Megyei Hírlap, 1988. március (32. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-12 / 61. szám

MEGYEI 1988. MÁRCIUS 12., SZOMBAT VÉGI VILÁGPOLITIKÁI KITEKINTESl Időhúzó taktikázás a tárgyalásokon A NATO álláspontja akadályozza az európai haderöcsökkentést Megtorpanás a genfi afgán—pakisztáni tanácskozás munkájában A nicaraguai kontrák megpróbáltak újabb feltételeket szabni Általános PILLANATKÉP Rendhagyó év ez, a jelek szerint, az amerikai belpoli­tikai csatározásban. Máskor az elnökválasztás négyéven­ként ismétlődő eseménysoro­zata, befelé fordulásrá kény­szeríti az amerikai politikai gépezetet, s a világpolitikai döntéseket ilyenkor elhalaszt­ják. Most, a 20 államban ked­den tartott előválasztás után, már majdnem teljesen bizo­nyos, hogy Bush alelnök lesz a republikánusok nyári konven­ciója (kongresszusa) során a párt hivatalos elnökjelölt je. Az ott résztvevő küldöttek több mint fele ugyanis reá köteles szavazni, s ennek tu­datában főriválisa, Dole sze­nátor kiválni készül a további versengésből. Már lemondta a megválasztására felhívó tv- hirdetéseket, és menesztette Washingtoni kampányirodájá­ban dolgozó korteseinek felét. A demokrata „ellentáborban” változatlanul homályos a kép: & még versenyben maradt, az Itmerikai szavazópolgárok előtt kevéssé ismert, elnökségre pá­lyázó demokratapárti politiku­sok közül, egyetlenegy sem vehetné fel győzelemre esé­lyesen a versenyt, Bush alel- nökkel, ha most tartanák meg a választást — állapítják meg 0 közvéleménykutató irodák. Így a washingtoni vezetés- nek hirtelen nagyobb „játék­tere” támadt arra, hogy kül­politikai kérdések felé for­duljon. Az Egyesült Államok kormányzata e „belpolitikai sikerélményből” merített önbi­zalom jeleként ismét egyolda­lú engedmétiyéKre akarja rá­bírni a Varsói Szerződés or­szágait. Emlékezetes, hogy a NATO-államok nemrég tar­tott csúcstalálkozóján olyan döntést hoztak, hogy a had- színtéri rakéta-nukleáris fegy­vereket a „naprakész korsze­rűség” állapotába fejlesztik, s eközben igyekeznek elérni, hogy a Varsói Szerződés je­lentős egyóldalú csökkentést hajtson végre hagyományos fegyverzetében. Azt állítják ugyanis változatlanul, hogy a szocialista közösség katonai szervezetének túlsúlya volna ebben az arzenálban, s ez eltolódást okozna az erőviszo­nyokban. A valóság ezzel szemben az •— mint szovjet részről a hé­ten nemegyszer rámutattak — hogy a NATO vezetői csupán a harckocsik és a tüzérségi lö- vegek számát tüntetik fel ha­gyományos fegyverzetnek, amikor a Varsói Szerződés „túlsúlyáról” beszélnek. Ar­ról viszont hallgatnak, hogy a hagyományos fegyverzet más olyan jelentős területein, mint a csapásmérő légierőben, vagy a harci helikopterekben az Észak-atlanti Szerződésé a fö­lény. Vagyis csakis valamennyi fegyverzet számbavételével és a mindkét oldalon való egyen­lőtlenségek kiküszöbölésével lehet hozzálátni az európai hagyományos fegyverzetcsök­kentés munkájához, miután az egyensúly alacsonyabb szin­ten már megteremtődött. ISZLÁMÁBÁD ÉS WASHINGTON ZAVARÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSE szélések? Azért, mert a pa­kisztáni kormány ragaszkodik ahhoz, hogy még a szovjet csapatok kivonása előtt ala­kuljon meg egy ideiglenes af­gán kormány Kabulban, amely a jelenlegit váltja fel. Az isz- lámábádi kormánykörök tá­mogatásával pakisztáni terü­leten az afgán kormányelle­nes lázadók hét pártját tömö­rítő front meg is egyezett egy 28 tagú kabinet felállításában. Ebben a helyek háromnegye­dét a külföldön tartózkodó lá­zadóknak tartanák fenn, s az afganisztáni belső erőknek csak hét helyet biztosítanának. A lázadók világossá tették, hogy a kabuli kormányzatban jelenleg részt vevő erőket tel­jesen ki akarják zárni az új ideiglenes kabinetből, s e hét tárcát „jelenleg is Afganisz­tánban élő iszlám személyisé­gekkel kívánják betölteni.” Világos, hogy annak eldön­tése, kik vegyenek részt egy jövendő koalíciós kormány­ban, amely megvalósítja a belső megbékélést, későbbi fel­adat. Jelenleg, amikor háború folyik, a tűzszünet megvaló­sítása, a többmilliós menekült tömeg visszatelepítése, a szov­jet csapatok kivonásának biz­tosítása, az Afganisztán ügyei­be való minden külföldi be­avatkozás megszüntetése az elsőrendű feladat. S ha ezek a feltételek teljesülnek, akkor lehet szó annak eldöntéséről, az afgán nép millióinak meg­kérdezésével, hogy milyen ösz- szetételű kabinet kormányoz­za ezután Afganisztánt. Egy ilyen kabinet mostani, elkapkodott összeállításának időszerűtlen voltát az is még­mutatta, hogv maguk a láza­dók ü viszálykodni kezdtek a tárcák egymás közötti elosztá­sában. Az ellenállási szerve­zet hétpárti szövetségében szakadás keletkezett, mert az ANFF elnevezésű, mérsékel­tebb nézeteket valló párt, ki­vált a frontból. Ez arra kész­tet másik két, még mérsékelt­nek mondható szervezetet is, hogy hasonló lépést fontolgas­son. Ha ez megtörténik, ak­kor a hétpárti front négytagú­ra zsugorodik, s csupán a szél­sőséges elemeket egyesíti. Ezek pedig jelenleg a véron­tás folytatását sürgetik több­ségükben, egészen addig, amíg meg nem döntik fegyverrel a kabuli kormányt, hacsak nem kapitulál teljesen előttük. Ilyen bonyolult helyzetben támasztotta az Egyesült Álla mok váratlanul azt a követe­lést, hogy a Szovjetunió, a genfi okmányok aláírása után, haladéktalanul szüntessen meg minden segítséget és támoga­tást a jelenleg Kabulban kor­mányon levő erőknek. Erről eddig nem volt szó, hiszen csakis a szovjet csapatok tá­vozásának menetrendje volt napirenden. A Szovjetunió nem vállalhatja, hogy meg­szegjen olyan érvényes szer­ződéseket, amelyeket a tör­vényes kabuli kormánnyal kö tött. Úgyhogy ez a washing­toni követelés olyan zavaró manővernek tekinthető, amely veszélyeztetheti a genfi tár gyalások sikerét, és az afga nisztáni háború újabb fellán­golásához vezethet —. mint ar­ra szovjet részről joggal rá mutattak. A március 2-án megkezdett újabb genfi forduló az afga­nisztáni rendezés ügyében, kezdetben ígéretesen alakult. Ügy tűnt, hogy a szovjet csa patok kivonását illetően alá­írásra késs az egyezmény Moszkva és Kabul nagyfokú rugalmassága nyomán. Á pa­kisztáni külügyminiszter ez­után hazautazott kormányá val való konzultációra. Visz- szatérte után azonban olyan merev magatartást tanúsított, hogy nyugati kommentátorok már arról cikkeznek, hogy a tárgyalások lassan zsákutcá­ba jutnak. Miért akadtak el a megbe­tárgyalásokon, sőt. az Ameri­kai Államok Szervezetének képviselőjét is meghívták. Az ellenforradalmárok en­nek ellenére hajthatatlanok voltak. Mint nyugati kom­mentátorok rámutattak: a já­ték arra ment, hogy bebizo­nyítsák a washingtoni tör­vényhozásnak, hogy lehetetlen a békés rendezés, s így a kont­rák segélyezésén át vezet a .rendteremtés az Egyesült Ál­lamok hátsó udvarához tarto­zó Nicaraguában”. Arra is szá­mítottak, hogy hajthatatlansá- gukkal szakadást idéznek elő a sandinista kormányzatban, s a kompromisszumos megoldá­sokat kutató vezetést bíráló elemeket forrófejű akciókra provokálhatják a kormány fegyveres akcióiban részt nem vevő ellenzéke és az egyház ellen. A sandinista vezetés azon­ban elkötelezte magát a gua- temalai békefolyamat végigvi- tele mellett, s higgadtságot és mérsékletet tanúsított. A kont­rák főérve az volt a tárgyalá­sok folytatása ellen, hogy a managuai kormány azokat csupán a tűzszünet kidolgozá­sára akarja korlátozni. Való­ban ez volna az első logikus lépés, s előfeltétele annak, hogy további Intézkedéseket tegyenek a politikai megbéké­lésre. Hiszen. világos, hogy amíg fegyveres harcok dúlnak határvidékeken és a mana­guai kormányerők és a kont­rák újra meg újra megütköz­nek, nem az a kérdés, hogyan érvényesítsék a fegyvernyug­vás utáni szabadságjogokat, hanem az, hogy létrejöjjön a tűzszünet és megszűnjenek a fegyveres összecsapások. A fegyvernyugvás biztosítására katonai intézkedéseket kell tenni, olyan rendszabályokat kidolgozni, amelyek tartózko­dási zónáikat, jelölnek ki a fegyveres ellenforradalmár erőknek és biztosítani azt, hogy ne kerülhessen sor inci­densekre a kormánycsapatok és a kontrák között. A managuai vezetés azon­ban, ennek ellenére, hogy meg­mutassa tárgyalási készségét, beleegyezett abba, hogy az el­jövendő tárgyalások ne korlá­tozódjanak a tűzszünet körül­ményeinek megvitatására, ha­nem előre meg nem határo­zott napirendjük legyen. Ez annyit jelent, hogy bármelyik fél bármilyen problémát fel vethet azok során. Ezek után a kontrák — mivel javaslatu kát elfogadták — nem térhet­tek ki a tárgyalások újrafelvé- tele elől. Abban azonban még nincs megegyezés, hogv mikor folytatódnak nicaraguai terű létén a megbeszélések. Nyu­gati hírmagyarázók bizonyos­ra veszik, hogy erre még a jö­vő hét szerdája előtt sor ke­rül. Árkus István A BÉKEFOLYAMAT NEHÉZ UTJÁN A múlt héten úgy tűnt, hogy a kontrák ellenállásán megtö­rik a közép-amerikai békefo­lyamat. A nicaraguai ellenfar radalmárok — miután újabb biztatásokat kaptak a washing­toni Fehér Házból, hogy segé lyezésökre megkeresik az új lehetőséget —, az utolsó pilla­natban lemondták a nicara­guai területen bejelentett köz­vetlen tűzszüneti tárgyalása kát. Pedig a managuai kor­mány elfogadta azt a kontra követelést is, hogy Obando y Bravo érsek vegyen részt Róma Lemondott az olasz kormány A koalíciós partnerek kö­zött támadt nézeteltérések miatt lemondott péntek este Giovanni Goria olasz minisz­terei nők koalíciós kormánya — jelentette be Carlo Donat- Cattin egészségügyi miniszter a kabinet rendkívüli ülése után. Giovanni Goria a tanácsko­zásról a Quirinale-palotába sietett, hogy tájékoztassa a döntésről Francesco Cossiga köztársasági elnököt. Genf Új szovjet javaslat Az atbm- és űrfegyverekről folytatott genfi szovjet—ame­rikai tárgyalások pénteki tel­jes ülésén a szovjet küldöttség új javaslatcsomagot terjesztett elő a hadászati támadófegy­verek felére csökkentéséről. Az új javaslatok megtétele­kor a szovjet fél figyelembe vette az amerikai megközelí­tést és a KHR—HHR megálla­podás kidolgozása során szer­zett kedvező tapasztalatokat is. Ugyancsak a szovjet fél kez­deményezésére a genfi szov­jet—amerikai tárgyalások ke­retében pénteken szakértők be­vonásával megkezdte munká­ját az a különleges szakértői csoport, amely az ellenőrzés kérdéseit vitatja meg. Foly­tatódik a munka az ellenőr­zésről és a felszámolásról ren­delkező jegyzőkönyveket k' - dolgozó munkacsoportokban is A TASZSZ hírügynökség közölte azt is, hogy a hét fo­lyamán találkozókat tartottak űrfegyverek kérdésében. Elhunyt Pham Hung Életének 76. esztendejében, pénteken elhunyt Pham Hung, a Vietnami KP KB PB tagja, Vietnam miniszterelnöke. A halálhírt a VNA vietnami hírügynökségre hivatkozva a TASZSZ szovjet hírügynökség közölte. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, Németh Károly, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke táviratban fejezte ki részvétét a Vietnami Kommunista Párt Központi Bizottságának, a Vietnami Szocialista Köztársaság Államtaná­csának és Minisztertanácsának Pham Hung elvtárs, a Vietna­mi Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a Vietna­mi Szocialista Köztársaság Minisztertanácsa elnökének el­hunyta alkalmából. Pham Hung — eredeti nevén Pham Van Thien — 1912. június 11-én született a dél-vietnami Cuu Long tartomány Chau Thanh já­rásában. Ifjú kora óta részt vett a forradalmi és felszabadító mozga­lomban. Egyik alapító tagja voll az 1930-ban alakult vietnami kom­munista pártnak. 1931-ben a fran­cia gyarmati hatóságok fogságába esett. Halálos ítéletét később élet­fogytiglani fegyházra változtatták, Pham Hung egészen az 1945-ös augusztusi forradalom győzelméig volt a hírhedt Con Dao börtön- sziget foglya. 1946-ban tagja, ké­sőbb titkára lett az ideiglenes dél­vietnami pártbizottságnak. 1951-ben a Kommunista Párt II. kongresz- szusán a Központi Bizottság tag­jává választották. 1952-től Dél-Viet- nam keleti részén a gyarmatosítók elleni harc vezetője, az ellenállási bizottság elnöke volt. 1956 óta volt tagja a párt politikai bizottságá­nak. 1957-ben ő vezette a Vietna­mi Dolgozók Pártjának küldöttsé­gét a kommunista és munkáspár­tok nemzetközi találkozóján. 1958-ban a központi bizottság titkárává választották. 1958 áprili­sában miniszterelnök-helyettessé nevezték ki. 1967-ben ismét Dél- Vietnamba került, ahol a felsza­badító hadsereg politikai főbizto­sa. E minőségében az egyik köz­ponti vezetője az 1975-ös Ho Si Minh-hadműveletnek, amely meg­hozza a győzelmet, az ország új­raegyesítését. 1976-ban a Vietnami Kommunista Párt KB Politikai Bizottságának tagjává választották és ismét miniszterelnök-helyettes­sé nevezték ki. 1980-tól 1987 feb­ruárjáig a belügyminisztérium élén állt. 1987. június 18-án lett minisz­terelnök és a nemzetgyűlés hon­védelmi bizottságának alelnöke. 1987. június 11-én megkapta a Szovjet Októberi Forradalom Ér­demrendet. Amerikai szenátorok moszkvai látogatása A fegyverzetcsökkentésről A biztonság, a fegyverzet­csökkentés, a nemzetközi sta­bilitás és a bizalomerősítés kérdései voltak annak a meg­beszélésnek a középpontjában, amelyet pénteken folytatott Moszkvában Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára ame­rikai szenátorokkal. A felek kifejezték meggyő­ződésüket, hogy a közepes és rö'údebb hatótávolságú raké­tákról kötött szerződést ratifi­kálni fogják, s ennek eredmé­Mihail Gorbacsov hétfőn érkezik Belgrádba Fejleszthető az együttműködés Jugoszlávia kiemelkedő je­lentőségű eseményként, meg­különböztetett figyelemmel és érdeklődéssel várja Mihail Gorbacsov hivatalos baráti látogatását. Az SZKP KB fő­titkára és felesége több ma­gas rangú politikus kíséreté­ben hétfőn érkezik Belgrád­ba a Jugoszláv Allamelnökség és a JKSZ KB Elnökségének meghívására. A jugoszláv külügyminisz­térium pénteki nemzetközi sajtóértekezletén közölték, hogy Gorbacsov négynapos jugoszláviai tartózkodása ide­jén Lazar Mojszovval, az ál­lamelnökség elnökével a szov­jet—jugoszláv államközi kap­csolatok fejlesztéséről és idő­szerű nemzetközi kérdések­ről, Bosko Kruniccsal, a JKSZ KB elnökség elnökével pedig a két párt együttműködésének erősítéséről, valamint a nem­zetközi kommunista és mun­kásmozgalom helyzetéről tár­gyal. Kölcsönösen tájékoztat­ják egymást országaik szocia­lista építőmunkájáról. Az SZKP KB főtitkára a szerb, a szlovén és a horvát köztársaság vezetőivel is ta­TIBETI LETARTÓZTATÁSOK Az élő Buddha megtestesülésének tartott magas rangú val­lási vezetőt és két tibeti fiatalembert vettek őrizetbe a kinai hatóságok a Lhaszában a múlt hét végén lezajlott zavargások után. A pekingi hivatalos hírközlés szerint mindhármuk el­len azt a vádat emelték, hogy vezető szerepet játszottak a ta­valy októberi szakadár-nacionalista megmozdulások kirobban­tásában. Ez az első hivatalos bejelentés letartóztatásokról azóta, hogy múlt szombaton a tibeti fővárosban újabb, halálos áldozatokat is követelő zavargások voltak. A rendőrséggel vívott összecsa­pásokat hírek szerint a Tibet különválását és a külföldön élő dalai láma hazatérését követelő szerzetesek robbantották ki. Nyugati források tudni vélik, hogy a Kína-ellenes megmozdu­lások kezdete óta emberek százait vették őrizetbe Tibetben. Csak röviden... AZ EGYESÜLT ÁLLA­MOK kormánya pénteken hi­vatalosan közölte, hogy már­cius 21. hatállyal bezáratja a Palesztinái Felszabadítási Szer­vezet ENSZ-képviselctét. Az ENSZ főtitkára ismét tiltako­zott az amerikai szándék ellen. MEGHOSSZABBÍTOTTA a chilei katonai kormány csü­törtökön saját „rendkívüli ha­táskörének” hatályát, amely­nek révén további hat hóna­pon át korlátozhatja a polgá­ri szabadságjogokat, letartóz­tathatja az ellenzék tagjait és csorbíthatja a sajtószabadsá­got. SUHARTO ÁLLAMFŐT ik­tatta be ismét az indonéziai nemzetgyűlés az elnöki tiszt­ségbe. lálkozik és eszmecserét foly­tat, éspedig úgy, hogy két­napos belgrádi tartózkodás után egy-egy napot Ljublja­nában. illetve Dubrovnikban tölt. Felkeres közben néhány nagyüzemet. A látogatás ideje alatt kö­zös nyilatkozatot adnak ki, amely megerősíti az 1955-ös moszkvai és az 1956-os belg­rádi szovjet—jugoszláv dekla­rációk elveinek érvényességét, de azokat továbbfejlesztve és gazdagítva rögzíti a felek ál­láspontját a kétoldalú együtt­működés elmélyítéséről, a pártközi kapcsolatokról. nyeként a hadászati támadó­fegyverek (HTF) és a hagyo­mányos fegyverzet csökkenté­se kerül előtérbe. Mihail Gor­bacsov hangsúlyozta: a Szov­jetunió erőfeszítései arra irá­nyulnak, hogy megbízható megállapodást kössenek a HTF csökkentéséről, egy rossz szerződést ugyanis egyik or­szág törvényhozása sem hagy­na jóvá. Felhívta a figyelmet arra, hogy az utóbbi hetekben Géni­ben aggasztó jelek mutatkoz­nak és néhány hivatalos ame­rikai kijelentés is növelte a bizonytalanságot. Egy kérdésre válaszolva a főtitkár megerősítette: a Szov­jetunió változatlanul közvet­len összefüggést lát a HTF csökkentése é$ az 1972-es ABM-szerződés betartása kö­zött. A szerződés megsértése megsemmisítené a megállapo­dások egész mechanizmusát, és a világűr bekapcsolása le­hetetlenné tenné a fegyverke­zési hajsza megfékezését. A HTF-szerződés hatékonyságát más fegyvertípusok fejlesztése is megkérdőjelezheti. Közéjük tartoznak a tengeri telepíté­sű szárnyas rakéták. A főtitkár nagyra értékelte az amerikai szenátorok moszkvai látogatását, amely jelentősen hozzájárul a szov­jet—amerikai párbeszéd fej­lesztéséhez. Irán nagykövetét fogadta Eduard Sevardnadze Békés politikui megoldás kell Eduard Sevardnadze szov­jet külügyminiszter pénteken Moszkvában fogadta Nasszer Heirani-Novbari iráni nagykö­vetet. A találkozón, amelyre a diplomata kérésére kerítettek sort, a szovjet—iráni viszony alakulását tekintették át, s emellett szó volt az iraki—irá­ni fegyveres konfliktus leg­utóbbi kiéleződéséről — jelen­tette a TASZSZ hírügynöksé­ge. Emlékezetes, hogy az elmúlt időszakban a Szovjetunió kül­ügyminisztériuma kétszer is hivatalosan tiltakozott azért, mert a diplomaták és dolgozók életét is veszélyeztető támadá­sok értek szovjet külképvise­leti épületeket Iránban. Az iraki—iráni háború kiéleződé­séről a szovjet külügyminisz­térium szóvivője többször ki­fejtette, hogy a Szovjetuniót aggasztja a fegyveres konflik­tus fellángolása, a két főváros elleni több rakétatámadás. Moszkvai álláspont szerint a két ország közötti viszonyt bé­kés politikai eszközökkel kell rendezni. Várkonyi Péter ma hazaindul körútjáról Hasznos, eredményes látogatás Március 9—11. között a kormány meghívására hivata­los látogatást tett Űj-Zélan- don Várkonyi Péter külügy­miniszter. Most első ízben járt a hazánktól távol eső Űj-Zélandon magyar külügy­miniszter. A látogatás annak a több országot érintő körút­nak a része, amelyet Várko­nyi Péter az ázsiai és a csen­des-óceáni térségben tett. Az új-zélandi látogatás azt mutatta, hogy a nagy távol­ság, az eltérő történelmi múlt és társadalmi berendezkedés ellenére sok a hasonlóság or­szágaink között. Mindkét or­szág érdekelt a békés fejlő­dést biztosító nemzetközi környezet garantálásában, a béke és a biztonság fenntar­tásában. A közös vonásokat és az együttműködés fejlesztésének fontosságát domborították ki azokon a tárgyalásokon és megbeszéléseken, amelyeket Várkonyi Péter új-zélandi ve­zető politikusokkal, köztük David Lange miniszterelnök­kel folytatott. A magyar külügyminiszter pénteken Üj-Zélandról az ausztráliai Sydneybe érkezett és innen indul haza ma.

Next

/
Thumbnails
Contents