Pest Megyei Hírlap, 1988. március (32. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-11 / 60. szám

MEGY Ei] 'ßr 2 1988. MÁRCIUS 11., PÉNTEK Egy helyben topognak a megállapodás aláírásával Genf ben Pakisztán újabb feltételeket támaszt Rí kétesIhárító-rendszerekrói, kísérletekről Változatba a szovjet álláspont A pakisztáni vezetésnek új kabuli kormány megalakítá­sára vonatkozó követelése csak bonyolítja a helyzetet és hátráltatja az afgán—pakisz­táni megállapodás aláírását — hangsúlyozta csütörtöki genfi sajtóértekezletén Nyikolaj Ko- zirjev különleges megbízatású szovjet nagykövet. A diplo­mata furcsállotta, hogy a pa­kisztáni fél, miután a kulcs- problémát — vagyis a szovjet csapatkivonás időrendjének rögzítését — megoldották, újabb feltételeket támaszt. Emiatt a genfi tárgyalások egy helyben topognak. Megítélése szerint a pakisz­táni küldöttség nem a doku­mentum kidolgozására törek­szik, hanem időhúzásra, kitér a még megoldatlan kérdések megoldása elől, és az elért megállapodások ellenére újabb követeléseikkel áll elő. Kozir- ■jev szerint, amennyiben Géni­ben nem születik megállapo­dás, nem zárható ki az afga­nisztáni harcok újabb fellán­golása. A TASZSZ hírügynökség a tárgyalásokat elemző csütör­Jan Masarykról, Csehszlo­vákia II. világháború utá­ni külügyminiszteréről közölt írást csütörtökön a Rudé Prá- vo: A lap Masaryk öngyilkos­ságának negyvenedik évfordu­lója alkalmából méltatta a po­litikus életútját. A Rudé Právo, kiváló dip­lomatának és tiszteletre méltó államférfinak nevezte a tra­gikus körülmények között el­hunyt külügyminisztert, aki még londoni nagykövetként küzdött az ellen, hogy Cseh­szlovákiát az 1938-as.jnüjttche- ni megállapodás értelmében feldarabolják. Jan Masaryk, a II. világháború idején lett az emigráns csehszlovák kormány külügyminisztere. Ö írta alá azt a csehszlovák—szovjet megállapodást, amelynek ér­telmében a Szovjetunió a nagyhatalmak közül elsőként ismerte el Csehszlovákiát a müncheni szerződés előtti stá­IRAK ÉS IRAN KÖZÖTT az immár több mint nyolc esztendeje zajló háborúskodás az elmúlt hetekben új szaka­szába lépett. Ügy tűnik, hogy a két fél manapság nem a frontvonalakon zajló esemé­nyekre vagy a Perzsa (Arab)- öbölben közlekedő olajszállító tankerek elleni akciókra össz­pontosítja a figyelmét, hanem Bagdad, illetve Teherán rom­bolására. Szinte naponta ér­keznek hírek arról, hogy sú­lyos áldozatokat követelő ra­kétatámadások érik mindkét fővárost. Halottak és sebesül­tek, romba dőlt épületek — a legtöbb kulturális érték —, bi­zonytalanság, az indulatok is­métlődő felkorbácsolódása... Mindez kísérőjelensége a vá­rosok háborújának. Hogy mégis miért nem lehet véget vetni ennek az értel­metlen s csak a két fél vesz­teségeit megsokszorozó pusztí­tásnak? Megfigyelők nyolc esztendeje keresik erre a vá­laszt, de eddigi megállapítá­saikat, következtetéseiket sor­ra kudacra ítélte a valóság. Az egykor villámháborúnak indult konfliktus immár esz­tendők óta szedi az áldozatait. Az egymás olajipari berende­zéseinek lerombolása éppen úgy nem tudott megálljt pa­rancsolni, mint a külföldi be­avatkozás veszélye, amely kü­lönösen azótg „jelentkezik” fo­kozottan, hogy a közép-keleti olajkincs elszállítása bizonyta­lanná vált az öböl térségében. A háborúskodás folytatását szolgálja az is, hogy az arab országok eddig még sosem ju­tottak közös álláspontra, s el­térő érdekeik miatt egyik vagy másik felet támogatják. Az elmúlt évek során meg­számlálhatatlan közvetítési kí­sérletre került sor Bagdad és Teherán között, de egyik sem tudott látványos eredményt felmutatni. Annak ellenére toki kommentárjában ugyan­csak kétségbe vonta a pakisz­táni küldöttség tárgyalási szándéltainak komolyságát: a pakisztáni delegáció merev­ségét nem lehet másként mi­nősíteni, mint a vérontás foly­tatására irányuló törekvést — állapítja meg a hírmagyará­zat. A szovjet hírügynökség szerint Iszlámábád ily módon igyekszik biztosítani az or­szág számára az amerikai ka­tonai és gazdasági segítség folytatókét. A TASZSZ szerint bizonyos washingtoni körök is a mel­lett vannak, hogy Pakisztán ne siesse el a megállapodás aláírását. Az amerikai fővá­rosban továbbra is ellentmon­dó nyilatkozatok látnak nap­világot az afgán ellenforra­dalmároknak nyújtott támoga­tások beszüntetésének feltéte­leiről, holott az amerikai kor­mányzat már korábban vál­lalta: a szovjet csapatok ki­vonásának megkezdésével egyidejűleg megszünteti a kormányellenes erők támoga­tását. Ezzel összefüggésben a szov­tusában, és egyetértett azzal, hogy szovjet területen — Lud- vik Svoboda tábornok vezeté­sével — csehszlovák katonai egységeket alakítsanak. A lap elismeréssel szólt arról, hogy a háborút követően is kül­ügyminiszterként működő po­litikus 1948-ban, a haladó erők hatalomra kerülésekor egyér­telműen azok oldalára állt, az akkori kormányválság demok­ratikus megoldását szorgal­mazva. A liberális demokrata Jan Masaryk, bár nem min­denben értett egyet a kommu­nistákkal, az ország háború utáni megújításában szorosan együttműködött velük. A Rudé Právo emlékeztet rá: 1968-ban a jobboldali erők megkérdőjelezték, hogy Jan Masaryk önkezével vetett vé­get életének. Az akkori vizs­gálat azonban ezt az állítást alaptalannak minősítette. sem, hogy az iraki vezetés többször is jelezte, hogy haj­landó a másik féllel megvitat­ni a kialakult helyzetet. Ehhez azonban tűzszünetre lenne szükség. Teherán viszont hajt­hatatlan. Ragaszkodik ahhoz, hogy Bagdadot a világszerve­zet agresszorként bélyegezze meg, menesszék az iraki veze­tést, s az arab ország nagy összegű kártérítést fizessen. Mivel ezek a követelések alig­ha teljesíthetők a másik fél számára, a háború időről idő­re más stratégiai módszerek­kel, de folytatódik. Irak néhány héttel ezelőtt bejelentette, hogy a hatmilliós Teherán s más nagyvárosok ellen indított rakétatámadások fokozásával próbálja „térdre kényszeríteni” ellenfelét. Ma­gyarán: addig folytatódnak a bombázások, amíg a perzsa ország vezetői nem hajlandók tűzszünetet kötni, az ENSZ Biztonsági Tanácsának tavaly nyáron született határozatai alapján. A BT 598-AS SZÄMÜ DÖN­TÉSE azonnali tűzszünetet ír elő, s azt, hogy a közép-keleti konfliktust tárgyalások útján kell rendezni. A dolgok azon­ban nem úgy alakultak — bár mindkét ország elküldte New Yorkba, a világszervezet szék­helyére megbízottját,, s az ENSZ főtitkára is megkísérel­te tekintélyét latba vetni —, ahogy a közvélemény szerette volna. Sőt, az iraki rakétatá­madások állandósulása odáig vezetett, hogy Teheránban azt állították felelős személyisé­gek; Bagdad szovjet gyártmá­jet hírügynökség Frank Car- lucci amerikai hadügyminisz­tert idézi, aki szerint a támo­gatás leállítása csak akkor le­hetséges, ha az amerikai fél meggyőződött a csapatkivonás visszafordíthatatlanná válá­sáról. Irak csütörtökön sajátos fel­tételekhez kötött tűzszünetet jelentett be az Iránnal vívott „városok háborújában”. A bagdadi rádióban felolvasott nyilatkozat szerint a tűzszünet pénteken, közép-európai idő szerint délután 2 órakor lép életbe. Irak azonban vala­mennyi iráni város ellen tá­madást intéz abban az eset­ben, ha Irán szárazföldi erői­vel megtámadja a határ menti iraki városokat. Irak azt is feltételül szabja, hogy Irán nem torolhatja meg tisztán polgári célpontok elle­ni támadásokkal azokat az iraki akciókat, amelyek hajók és gazdasági létesítmények el­len irányulnak. Bagdadban ezenkívül az utolsó csapás jo­gához is ragaszkodnak, arra hivatkozva, hogy a városok elleni háborút Irán kezdte, az ütésváltás utolsó csapását Irak kívánja végrehajtani. Ha Irán visszaüt, akkor Irak felújítja ellencsapásait, amíg Irán meg nem tanulja a leckét — han­goztatta a bagdadi rádió. Az iraki tűzszüneti feltéte­lek közzététele előtt Irán ar­ról tájékoztatta a nyilvánossá­got, hogy tíz rakétát lőtt ki a kuvaiti határ közelében fekvő Um Kaszr iraki kikötőváros­ra. Irak a maga részéről je­lentette, hogy három újabb rakétát lőtt ki Teheránra. Irak — megint csak a bag­dadi rádió szerint — mostani javaslatával esélyt kíván adni arra, hogy hajtsák végre az ENSZ Biztonsági Tanácsának tavaly júliusi, tűzszüneti fel­hívást tartalmazó határozatát. Bagdad követeli az Irán elle­ni átfogó fegyverszállítási ti­lalom elrendelését. Megfigye­nyú rakétákat vet be. Az irá­ni parlament elnöke, Raf- szandzsani még azt követően is hasonló értelmű nyilatkoza­tot adott a teheráni rádiónak, hogy Moszkvában határozot­tan cáfolták ezeket az állítá­sokat. Geraszimov szovjet szó­vivő szerdai sajtóértekezletén ismételten foglalkozott ezzel a kérdéssel. Elmondta, hogy a Szovjetunió í'égebben szállított ugyan Iraknak rövid hatótá­volságú rakétákat, de ezek nem képesek arra, hogy elér­jék a másik ország fővárosát. Az akkori szállításoknak fon­tos feltétele volt, hogy Irak nem korszerűsítheti ezeket az eszközöket. Mindezekre a megállapítá­sokra azt követően került sor, hogy a Szovjetunió két nappal korábban, hétfőn, fontos ja­vaslatokat tett az iraki—iráni konfliktus befejezésére. Azóta Belgrad Hivatalos bejelentés Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára március 14. és 18. között tesz hivatalos láto­gatást Jugoszláviában — je­lentették be hivatalosan csü­törtökön Belgrádban. Mihail Gorbacsov a jugo­szláv államélnökség és a JKSZ KB meghívására érkezik a ju­goszláv fővárosba. lök szerint mindez gyakorlati­lag azt is jelenti, hogy Bagdad elutasítja a Biztonsági Tanács összehívására és kifejezetten „a városok háborújának” megvitatására irányuló szov­jet javaslatot. ★ Lapzárta előtt érkezett, hogy Mir Hoszein Muszavi iráni miniszterelnök bejelentette: országa tegnap, közép-euró­pai idő- szerint 16 órától be­szüntette az iraki városok el­len irányuló támadásokat. A kormányfő a teheráni ka­binet ülése után tette bejelen­tését. A nemzetkön kereskedelemről Ausztria külkereskedelmi kapcsolatainak ezután is fon­tos része lesz a szocialista or­szágokkal folytatott kereske­delem — hangzott el több szo­cialista ország és Ausztria ke­reskedelmi képviselőinek bé­csi nemzetközi konferenciáján. A kelet-európai országokkal folyó kereskedelem problémái címmel tartott tanácskozáson Ausztria, Bulgária, Magyaror­szág, az NDK, Lengyelország, Románia, a Szovjetunió, Cseh­szlovákia és az Osztrák Szö­vetségi Gazdasági Kamara szakemberei vettek részt. FEJTŐ FERENC, az évtize­dek óta Franciaországban élő író, újságíró, történész — kö­ismertté vált ennek a kezde­ményezésnek a lényege: Az ENSZ főtitkára nevezzen ki különmegbízottat, aki közve­títene a hadban álló felek kö­zött. Az indítványban a Biz­tonsági Tanács sürgős össze­hívása s a városok háborújá­nak beszüntetése is központi kérdésként szerepel. Az új szovjet javaslatokat Bagdad­ban és Teheránban is üdvözöl­ték, de egyelőre érdemi válto­zás nem következett be. A RAKÉTAHABORŰ tovább szedi a polgári áldozatokat. Néhány ország máris jelezte, hogy csökkenteni akarja tehe­ráni nagykövetsége létszámát, mert a diplomaták és azok családtagjainak biztonsága ve­szélyben van. Ezek az óvintéz­kedések a helyzet bonyolultsá­gát jelzik, azt, hogy a szov­jet javaslatok haladéktalan végi-ehajtása kiút lehetne a konfliktusból. Nyilvánvaló, hogy egymás nagyvárosainak lerombolása nem döntheti el a háború sorsát, csak a polgá­ri lakosság szenvedéseit fokoz­za. S tegyük hozzá: értelmetle­nül. A szovjet hírügynökség csü­törtökön közölte: a Szovjet­unió a leghatározottabban el­lenzi, hogy az Egyesült Álla­mok a hadászati védelmi kez­deményezés, az SDI-program keretében kísérleteket hajtson végre a világűrben. A TASZSZ ezzel cáfolta az amerikai The New York Times napilapnak azt az értesülését, hogy e kér­désben megváltozott volna a szovjet álláspont, s a Szovjet­unió visszavonta volna az SDI-programmal szembeni fő ellenvetéseit. Julij Voroncov, a szovjet külügyminiszter első helyette­se és Nyikolaj Cservov vezér- ezredes, a szovjet hadsereg ve­zérkarának csoportfőnöke a TASZSZ kérdésére kifejtette: a Szovjetunió változatlanul kitart a washingtoni csúcsta­lálkozón elfogadott közös köz­leményben foglaltak mellett, így szükségesnek tartja egy A Szovjetunió küldöttsége csütörtökön a genfi leszerelé­si értekezleten az amerikai de­legációval együtt előterjesztet­te o nukleáris veszély csök­kentését szolgáló központok létrehozásáról szóló szovjet— amerikai megállapodás szöve­gét és a hozzácsatolt két jegy­zőkönyvet. Az okmányokat Eduard Se- vardnadze szovjet, és George Shultz amerikai külügyminisz­ter írta alá 1987 szeptemberé­ben Washingtonban. A nukleáris veszély csök­kentését szolgáló központok létrehozásáról szóló szovjet— amerikai egyezmény aláírásá­val — hangsúlyozza a TASZSZ — sikerült fontos lépést tenni a bizalom erősítésének útján. A nukleáris háború veszélyé­nek felszámolásához azonban zelgő 80. születésnapja alkal­mából — megkapta a Becsü­letrend lovagi fokozatát. A magas kitüntetést Claude Mal- huret, az emberi jogok állam­titkára íiyújtotta át. HELSINKIBEN finn—szov­jet szakértői megbeszélések folynak az atomerőművek biz­tonságos üzemeltetéséről — je­lentette csütörtökön a TASZSZ. A két ország illetékes szerve­zeteinek képviselői arról tár­gyalnak, miképpen lehet fo­kozni az együttműködést az atomenergetikai létesítmények biztonságfelügyelete terén. SZOVJET—OLASfc külügyi konzultációt tartottak a szov­jet külügyminisztériumban. Elsősorban a vegyi fegyverek betiltásáról és az ENSZ-köz- gyűlés harmadik, rendkívüli leszerelési ülésszakának előké­szítéséről folytattak eszmecse­rét. ŰJ-DELHIBEN több száz ti­beti származású személy, csü­törtökön az indiai fővárosban megpróbáltak Kína új-delhi nagykövetsége elé menetelni, hogy így emlékezzenek meg a kínai hatóságokkal szembeni tibeti megmozdulás 29. évfor­dulójáról. A bambuszbotokkal felszerelt indiai rendőrök a menetet szétoszlatták. Eközben összecsapások robbantak ki — legalább húsz ember, köztük tíz rendőr megsebesült. olyan megállapodás kidolgo­zását, amely mind a szovjet, mind az amerikai felet kötele­zi a rakétaelhárító rendszerek­ről 1972-ben kötött szerződés kutatásokra, kísérletekre vo­natkozó előírásainak — eredeti formájukban történő — be­tartására. Ilyen értelmű utasítást ka­pott a genfi szovjet—amerikai tárgyalásokon résztvevő szov­jet küldöttség is — emlékeztet a TASZSZ, majd hangsúlyoz­za: a szovjet fél határozottan szembe száll a hadászati fegy­verekről kötendő megállapo­dás megkerülésére, a fegyver­kezési verseny más területeken történő fokozására irányuló mindenféle próbálkozással. A világűrbeli kísérletekre vonat­kozó amerikai terveket a Szovjetunió ilyen irányú pró­bálkozásnak tekinti — írja vé­gezetül a TASZSZ. még radikálisabb intézkedé­sekre van szükség, mindenek­előtt a nukleáris fegyverzet szintjének csökkentése, majd pedig az ilyen fegyverek teljes felszámolása érdekében — mu­tat rá a szovjet hírügynökség. SZÓRÓANYAG A San Franciscó-i utcán mindenkinek elállt a szeme- szája, amikor hirtelen pénzes­zsákok és dollárkötegek kezd­tek hullani a kövezetre egy páncélozott pénzszállító autó­ból. A sofőr közben fütyörészve vezette kocsiját, mit sem sejt­ve arról, hogy kinyílt a hát­só ajtó, és az értékes rako­mány egyre csak szóródik, szóródik az utcára. Mire fel­ocsúdott, már 1,7 millió dol­lár jelezte útvonalát, kész­pénzben. Az ámulő járókelők többsé­ge nem tudott ellenállni a gu­ruló dollárok kísértésének, és pillanatok alatt kocsijába vagy zsebébe gyömöszölte az égből hullott ajándékot. Egyetlen ember akadt, aki az első rend­őrőrsön lelkiismeretesen lead­ta a talált pénzt — összesen 40 100 dollárt. Varsói megbeszélések Mock javaslatai Csütörtökön befejezte négy­napos hivatalos lengyelországi látogatását, és hazautazott Alois Mock osztrák alkancel- lár és külügyminiszter. Varsói sajtóértekezleten kiválóaknak minősítette a lengyel vezetők­kel folytatott tárgyalásait, és meggyőződésének adott han­got, hogy e megbeszélések eredményeként lendületeseb­ben fognak fejlődni a lengyel —osztrák kapcsolatok. Az osztrák külügyminiszter 30 konkrét javaslatot terjesz­tett elő a tíz éve stagnáló gaz­dasági együttműködés fejlesz­téséről. Jelezte, hogy osztrák cégek érdeklődnek vegyesvál­lalatok alakítása iránt, s a varsói szállodaépítések mellett szívesen részt vennének a len­gyel főváros új repülőterének építésében is. Az osztrák külügyminiszter hivatalos látogatásra hívta meg Marian Orzechowskit, a lengyel diplomácia vezetőjét. Mock jelezte, hogy még az idén sor kerülhet Zbigniew Messner miniszterelnök bécsi látogatására. Csitári János Rakétabecsapódás után Teheránban RAKÉTAHORDOZÓBÓL DARUVIVŐ Egy Odesszában létrejött szovjet—svájci—nyugatné­met vegyesvállalat fogja gyártani azokat a 140 tonnás darukat, amelyek helyváltoztatásához az SS—20-as ra­kéták leszerelése után szabaddá váló rakétahordozó jár­műveket használják majd fel — közölte csütörtökön a TASZSZ szovjet hírügynökséggel a vegyesvállalat szov­jet vezérigazgatója, Jurij Ozerov. A közeljövőben a fekete-tengeri kikötővárosba ér­keznek a svájd—nyugatnémet Liebherr cég 140 tonna teherbíró képességű daruinak alkatrészei, amelyeket ösz- szeszerelésükkor, a szovjet fél 315 lóerős dízelmotorral lát el. A vcgyesvállalatban 60 százalékos a szovjet részese­dés, a fennmaradó rész a Liebherr cégé. Az Odesszában készült önjáró darukat a Szovjetunión és az NSZK-n kí­vül harmadik országok piacán is értékesíteni kívánják. Jan Masarykra emlékezett a Rudé Právo Kiváló államférfi volt Háttér MEDDIG TART A VÁRO Imk ragaszkodik az utolsó csapás jogához Irán elkezdte Zsák rövid Előterjesztés a genfi leszerelési értekezleten Radikálisabb

Next

/
Thumbnails
Contents