Pest Megyei Hírlap, 1988. március (32. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-01 / 51. szám
NÄGYKÖRÖSI A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM, 51. SZÁM 1988. MÁRCIUS 1., KEDD A fagykár okozta a nagy ráfordításokat Az alaptevékenység nem elég A nagykőrösi Arany János Mezőgazdasági Termelőszövetkezet 1987-ben 372,4 milliós nettó árbevétel mellett 12,5 millió forintos eredményt ért el, s korábbi önmagához képest is jól dolgozott a rendkívül feszített gazdasági környezetben, a rossz időjárási viszonyok közepette. Ezt megtárgyalni gyűltek össze a minap a közös gazdaság tagjai, alkalmazottai, vezetői s meghallgatták Sz. Tóth László elnök beszámolóját. Az elnökségben ott ültek a körzet társgazdaságainak vezetői, a Pest megyei pártbizottság képviseletében Tóth Róza, a kocséri Petőfi Tsz elnöke. Ágazatonként áttekintve a gazdaság munkáját, a szántóföldi növénytermesztésnél máris 6 millió forintos eredményhiánnyal találkozunk. A téli fagykár miatt 650 hektár őszi vetésű növényt kellett kiszántani, s az újrave- téssel nem sikerült kigazdálkodni a nagy ráfordításokat. A napraforgó tudott egyedül eredményt produkálni, s az Állami Biztosító térítése alig csökkentette a kárt. Érdekegyeztetés A zöldségtermesztés sem hozott eredményt, sőt, még tetemesebb lett a bevételkiesés, mint azt tavaly ilyenkor számították. A gyümölcs- termesztés viszont hozott a konyhára, mind az alma, mind a meggy nagyjából any- nyit termett, amennyire számítottak. Sajnos, a szőlőterületet ért fagykár viszont i végzetesnek bizonyult, öt hektár kivételével az egész területet ki kellett selejtezni. S míg az almánál, meggynél az AB térített, a szőlő elfagyására újfent nem ' adtak pénzt, mivel ez nem volt a kockázatban. Az állattenyésztésben a gazdálkodás színvonala javult, csökkent a tartási költség. Figyelemre méltó, hogy ezzel kapcsolatban a termelőszövetkezet elnöke kijelentette: nem ért egyet a kormány intézkedésével, sőt azt elfogadhatatlannak tartja. A dollárbevétel bruttó növelése miatt ugyanis leállították a kistömegű növendékbika exportját. Ugyanakkor a termelőszövetkezeteknek ez így volt gazdaságosabb, s ezáltal — az átlagember számára nyilván — a népgazdaságnak is. A kormány azonban másként látja... A juhászat eredményessége viszont jelentősen elmaradt a tervezettől, a jövőben határozott intézkedéseket terveznek. Az erdőgazdálkodás tervét összességében túlteljesítette. elsősorban mennyiségi és minőségi mutatók alapján. Az is megfogalmazható, hogy a gazdaság alaptevékenységének ágazati eredménye 5 millió forinttal csökkent a tervhez képest. Az alapon kívüli tevékenységek eredménye már kedvezőbb képet mutat, de nagy a szóródás. A vasipari munkákból például jelentős többleteredmény származott, s különösen igaz ez a budapestiek bedolgozására, de átalakították a helyi Vasipari részleg tevékenységét is. Á ruhaipari tevékenység azonban veszteséges, meg is szüntették idén január elsejével a működését. A bútoripari tevékenység — amit tavaly alapoztak meg azzal, hogy potom pénzért megvették a kefegyárat —, egyelőre eredménytelennek bizonyult, most azonban személyi változás után a termékszerkezet módosításával jelentős javulást várnak. Az építőipari szolgáltatásuk csupán átmenő tételként szerepel, a szállítás és a belkereskedelmi tevékenység is eredményes volt. A közös gazdaság 1988-ra lényeges termékszerkezetmódosítást nem tervez, hiszen egyfelől újra változik a gazdálkodás közgazdasági feltételrendszere, másfelől az árváltozásokat egyelőre nem tudják még becsülni sem. Az máris látható, hogy nem lesz kisebb feladat eredményesen gazdálkodni 1988-ban sem, mint a megelőző esztendőkben. A gazdaság egészére 9,7 millió forint nyereséget terveztek, s el lehet azt is mondani, hogy vagyonnövelésre fordítható összegük minimális. A korábbi évek hiteltartozásai miatt most nagyobb fejlesztésre nem gondolhatnak. Gépeket szeretnének vásárolni — traktorállományuk fele nullára leírt —, illetve folytatják majd a meliorációt. Erre annál is inkább szükség van, mivel a 3056 hektár szántó átlagos értéke csupán 9,65 aranykorona. Vita a keresetről Az elnöki beszámolót szenvedélyes hangú hozzászólás követte. Fehér Dénes keresetlen egyszerűséggel fogalmazta meg azt a mindenki által ismert tényt, hogy nehéz időkben még az ág is húzza a szegény embert. Kikelt a személyi jövedelemadó ellen is, mondván, az ő háromezer forintos fizetéséből családot kellene eltartania, nem az államnak fizetni. Gyulai István — bár később szólt hozzá — szintén csatlakozott e szavakhoz. Háromezer forint alatt nem lehet keresni — mondják. Ez igaz, de nagyon a fölött se! A tíz lovat 11 napig gondozni napi nyolc óra hosszat 500 forintért — ki csinálná ezt meg rajtuk kívül? Erdei János — akit mindenki csak Gyurikának nevez — éppen ezzel válaszolt az előtte szólónak. Engem itt mindenki Gyurikának hív, az elnök elvtársat meg Lacikázzák. Nincsenek itt urak. de az igaz komám — fordult Fehér Déneshez — hogy mikor lehetett, te is tudod, hisz együtt voltunk fiatalok! — én tanultam, te meg nem. Most akkor nézz önmagadba is, ha keseregsz. Egyébiránt valószínű, hogy nem az elnök fizetése a magas, hanem a háromezer a kévés . .. Ezt követően saját szakágai gondjait emlegette. Például azt, hogy egy termékértékesítési szerződésben a kötelességek felsorolása oldalakat, a jogoké mindössze borokat tesz ki, s c TESZÖV nem áll a tsz mellé. A jó munkáért Erdey Károly az erdészet eredményeiről szólt, rámutatva, bár vannak, akik azt mondják, a fakitermelésnek nem lehet teljesíthetetlen feladatot adni. inkább a teljesítést, mintsem a munkát irigylik. Ezt követően megköszönte a tsz vezetésének munkáját, amivel a jó eredményhez közelítették a gazdaságot. Czakó Ambrus a gépbeszerzések szükségességét emelte ki, majd a zöldségtermesztésről elmélkedett. Ha a 115 hektár területen 12 forint az eredmény — mi úgy mondanánk, haszon —, egyáltalán érdemes csinálni a hektáronkénti száz forintért? * Ezt követően Pásztor István, az MSZMP Nagykőrösi Városi Bizottságának első titkára kért szót, s az ország, majd a megye gazdálkodásának adatait ismertette, behelyezve oda az Arany János Tsz eredményeit. Mint mondta, az állami támogatás nagyságrendje eléri az eredményét. A közgyűlésen végül kitüntetéseket adtak át a kiemelkedő munkát végzőknek. A brigádok versenyében az első a Jobb munkáért elnevezésű lett, megelőzve a Braun Éva, illetve az Ívfény brigádokat. B. O. Ügyelet Az állatorvosi ügyeleti szolgálat értesíti Nagykőrös, Nyársapát és Kocsér állategészségügyi körzetében lakó állattartókat, hogy március hé napban a következő rend szerint tartanak ügyeletet. Március 5-én reggel 8 órától 7-én reggel 8 óráig, dr. Modor Péter; Állatorvosi rendelő. Tel.: 50-116, vagy 50-725. Március 12-én 8 órától 14-én reggel 8 óráig dr. Balogh József, Nádor u. 1. Tel.: 50-442. Március 19-én reggel 8 órától, 21-én reggel 8 óráig, dr. Zsoldos Zoltán, Kecskeméti u. 44. Tel.: 50-703. Március 26-án reggel 8 órától 28-án reggel 8 óráig, dr. Kassav József, Kalocsa B. u. 10. Tel.: 50-378. Tájkép csata után Mi az, hogy nem mehetek be?! Emberek, gyűrött arcúak, hallgatagok, komor ábráza- túak, szószátyárok, türelmesek, izgágák. Közös a sorsuk, a kórház kapujánál álldogálnák, bebocsátásra várnak. Aztán, amikor eljő az idő, a portás felvonja a sorompót, és a színes, eleven áradat végighömpölyög az udvaron, folyosókon és elözönli a kórtermeket. — Mikor vezették be az új látogatási rendet, és miért volt rá szükség? — kérdezem dr. Túri Józsefet, a ceglédi kórház igazgatóját. — Áprilisban lesz egy éve, hogy áttértünk a napi látogatásra. Ezzel a változtatással nemcsak a lakosság, de a betegek kívánsága is teljesült. Korábban heti két alkalommal jöhettek a hozzátartozók, s amikor kinyitották a külső kaput, özönlött befelé a tömeg. Ez szintén az új elképzelés megvalósítását sugallta. Persze olyan gondok merültek fel, hogy plusztakarításokra lesz szükség, a személyzetnek tovább kell ittmaradni, a konyhai dolgozók munkarendjét is módosíthatjuk... — Természetesen nem mindenki értett egyet velünk. Végül is ezek a dolgozóink elfogadták az érveléseinket, s nem volt komolyabb konfliktus. Megértették: legális lehetőséget adunk a látogatóknak, azt remélve, hogy nem zavarják az osztályok munkáját. Azért választottuk a 4 és 5 óra közötti időpontot, mert akkor legtöbb embernek lejár a munkaideje. S ugyanakkor, ha bárki szeretne az orvossal beszélni, még őt is itt, találja. Mindenesetre a közel egy év tapasztalatai azt mutatják — a lakossági visszajelzések is bennünket igazolnak —, hogy érdemes volt lépnünk. — Azt szokták mondani, ha a beteget gyakran zavarják, az a gyógyulás rovására megy... — Néha hátrányos, máskor előnyös egy-egy látogatás. Mi az utóbbiban jobban bízunk. Például a beteg ódzkodik a műtéttől, akkor a hozzátartozók bevonásával igyekszünk ráébreszteni, hogy az időben elvégzett operáció sokkal eredményesebb, mint egy kései. Nem ritka az sem, hogy valaki feladja, meg akar halni. Ilyenkor bizony nem mindig elég az orvos közreműködése. Hányszor segített már a családtagok egy-két bíztató szava visszaadni az életkedvet! — Gondolom, nagyobb a fertőzési veszély. — Igen. Ez az egyik hátránya a gyakori látogatásnak. Dezső Kázmérné emlékei Fülep Lajos falujában Sok-sok dunántúli utam közül az maradt meg bennem a leginkább, amelyet Zengő- várkonyban, a felejthetetlen Fülep Lajos meghívására tettem férjemmel az egykézés birodalmában. Ez még a harmincas években történt, amikor már ez a szörnyű „népbetegség”, ahogy József Attila is nevezte, egyre fenyegetőbben terjedt a Dunántúl déli végében. A falu, amelyet Fülep Lajos megmutatott nekünk, lehangoló és kísérteties volt egyszerre: elhagyott házak, be- deszkázott ajtók, ablakok, mintha Zengővárkony már nem is az .egyke”, hanem az „egy se” faluja lett volna. Ha találkoztunk néhány emberrel, a velük való beszélgetés még szörnyűbb volt, mint a látvány. Ilyeneket mondtak: „Az egyik fiam meghalt a világháborúban, a másik kivándorolt Amerikába, itt maradtam magamra.” Vagy: „Lányom kisgyereke meghalt, a lányom a kútba ugrott, minek élek?” Aztán a szívszorító élmények után kellemes meglepetés következett. Vendéglátó házigazdánk, a tudós Fülep Lajos kinyitotta előttünk a dolgozószobáját. A bámulattól szavakat sem találtunk. A kis szoba a padlótól a tetőig tele volt könyvekkel : szépirodalom, filozófia, különböző szakkönyvek. Ilyen magánkönyvtárat csak kétszer láttam életemben: egyszer Szabó Ervinnél a Ménesi úton, másodszor az amszter dami egyetemi tanár, Piet Loof házában. És mindez Zengővárkony- ban, ahol a porták udvarát benőtte a fű, s ahol a házak ajtaját vagy csak öregek nyit ják-csukják, vagy végleg be zárták. Hogy került ez a két dolog egymás mellé? A szellem nagyszerűsége és a halni készülő falu? Fülep Lajos elmondta, hogy a sok méltánytalanság elől húzódott ide, a világ végére, és azért zárkózott el minden elől, mert el akarta rejteni megsértett lelkét. Jobb búvóhelyet nem is találhatott volna! Mikor elhagytuk Fülep Lajos nagyszerű baráti házát, sokáig nem tudtunk egymáshoz sem szólni a férjemmel. A két élmény, a lehangoló és a felemelő ott állt szemben a szívünkben és viaskodott. Egyiket sem tudtuk magyarázni: a két miért megválaszolatlan maradt. Később tudtam meg Fülep Ferenctől, Fülep Lajos fiától, a Nemzeti Múzeum (akkori) főigazgatójától, hogy édesapja később feladta önként vállalt száműzetését, és a pécsi egyetem tanára lett. Szerencsénkre tudása, műveltsége nem maradt a zengővárkonyi beszögezett ablakú házak között, hanem mindnyájunk szellemi kincsévé vált. Lejegyezte: Tóth Tibor Hiszen több a mozgás a beteg körül, Éppen ezért az intenzív osztályon igyekszünk minimálisra csökkenteni a látogatás idejét és a létszámot egyaránt. Egyébként indokolt esetben adunk egy személyre szóló rendkívüli engedélyt, erről az osztály vezető főorvosa dönt. — Ügy tudom, nem örülnek annak, ha valaki kisgyermekkel jön. — Valóban így van. Ezt az előírást persze nem mi találtuk ki. Itt sajnos haldoklót, zavart beteget, és számos olyan dolgot láthat a 12 éven aluli gyermek, amely rossz hatással lehet í'á. Ám az, aki mégis ragaszkodik az ilyen találkozáshoz — hogyha lehet —, lent a hallban van erre lehetősége. — Végleges-e ez a látogatási rend? — Egyáltalán nem szentífás a jelenlegi forma. Az biztos, hogy nem tervezzük a folyamatos látogatás bevezetését. Viszont minden ötletet szívesen veszünk. Mert érezzük, ez a változat sem tökéletes. Bár úgy gondoljuk, hogy kompromisszumokkal elfogadható. — Előfordul-e még, hogy az emberek látogatási idő után akarnak bejönni? — Számtalanszor van rá példa — válaszolja Tóth Bar- nabásné portás. — Hozzák a vacsorát, kávét. Sőt, nemegyszer este 10-kor a tiszta ruhát. S ez kellemetlen. — Tettlegességre sor került már? — A belső portán nem. Csak megfenyegettek, hogy belevágnak a liftbe. Viszont egyszer a rendőrséget is kihívtuk. Mindent elkövetnek, hogy a 12 éven aluli gyereket becsempésszék. Főleg szombaton, vasárnap gond ez. Amikor kérem a szülőket, hogy mutassanak valami papírt, miket mondanak . .. ! — Mit mondanak? — Nyomdafestéket nem tűrő trágárságokat. Maga csak egy ... Semmi nem számít nekik. És mi az, hogy én nem mehetek be?! A Túri Jóska nekem haverom. Itt igazgató úr van. Mindegy, nekem megengedi ... Aztán ott vannak az éjszakai látogatók. Beugrálnak a kerítésen. Az ilyen alak megy fel a lépcsőn, megállítanám, csúnyán beint és mocs- kolódik. Hányszor megaláznak bennünket! Álig várjuk, hoigy leteljen a munkaidő és mehessünk haza. — Az emberek többsége persze kulturáltan viselkedik — mondja Dufner Árpádné, a kórház vezető főnővére. Betartják a rendet, időben elmennek. Viszont vannak, akiket alig bírunk elküldeni. Mások későn jönnek, arra hivatkoznak, éppen most fejezték be a munkát. Sajnos, mi nem tudunk ötezer emberhez alkalmazkodni. A takarítók általában vidékiek, némelyiknek fél nyolckor megy az utolsó busza. — Egy látogatás tájkép csata után: sok szemét, kosz, cigarettacsikk — pedig dohányozni nem szabad. Nyolcan- tízen jönnek egy beteghez, leülnek az ágyára, s a rokonok ptt beszélik meg saját bajukat. Mindenféle ételt hoznak; rendben van, hogy nem érkeznek üres kézzel. De például egy diétásnál a gyógyulást késleltetik ezzel. Nemegyszer még fél hétkor is a kórteremben csevegnek. Az orvos és a nővér vizetet tartana, de nem lehet, mert ott a látogató. A szituációk naponta újra és újra ismétlődnek. Pedig csak egyes embereknek kellene picit másképp viselkedniük. F. F. Színház 1 2 3 4 5 6 7 A Kecskeméti Katona József Színházban délután 5 órakor: Otelló. Vörösmarty Mihály bérlet. A Kelemen László Kamara- színházban, este 7 órakor: Tacskó. Kelemen László bérlet. Bemutató előadás. A szolnoki Szigligeti Színházban, este 7 órakor: Doktor Zsivago. Kosarasaink bajnokok Már egy órával a férfi kosárlabda NB II. közép A csoportjának első helyét eldöntő rangadó előtt hangolt a körösi fiatal szurkoló törzsgárda a Petőfi iskolai tornacsarnokban. Közel ötszáz néző előtt az NB I-es Görgényi—Halmos kettős vezette a mérkőzést. Nagykőrösi Konzervgyár Kinizsi—Testnevelési Főiskola SE (Budapest) 103-90 (57-34). Nagykőrösiek: Szirmai (2), Horváth Z. (18), Hegedűs, Kovács (41), dr. Salgó (14); csere: Pásztor (15), Horváth Á. (11), Bútor, Radnay (2), Lakatos. Mindkét csapat egész pályás letámadással, védekezésre nagyon ügyelve kezdett. A fiatalabb testnevelőjelöltek lendületesebbek, a hazaiak pozíciójátékra törekedőek voltak ekkor. Az idegeskedést jelentette, hogy több dobás — itt és ott is — leperdült a gyűrűről. Később mindkét csapat feljavult, s a jó színvonalban főleg a kinizsisek mutattak nagyszerű csapatjátékot. A 16. percben a remek dobóformában levő Kovács Miklós által dobott 41. csapatpont jelentette a körösiek idei 1500. bajnoki kosarát. Sokat számított az is, hogy a helyi szurkolók többször „kibűvölték” a labdát az ellenfél személyi dobásaikor a Kinizsi gyűrűjéből. Szünet után — a bajnokság első szakaszának legfontosabb ösz- szecsapásán (rangadóján) — nyújtották a hazaiak a legjobb teljesítményüket. Már közel harminc ponttal is vezettek a küzdelmes, iramos, hajtós találkozón, a vendégek túl keményen, helyenként durván csökkentették hátrányukat. Az eredmény a következő módon alakult, öt percenként. Az II. félidőben 10-11, 19-16, 40-30 és 54-37; a másodikban 72-45, 82-59, 88-73 és 103-90. A végén nagy ünneplésben részesítették a szurkolók az óriási küzdőszellemű körösi csapatot, amely így az NB II. legerősebb, közép A csoportjának bajnokaként bejutott a rájátszás 6-os osztályozójába. A Malév elleni ötödik, fővárosi mérkőzésre szombaton reggel nyolc órakor indul a szurkolóbusz a bútorbolttól. Hét közben Budapesten Nk. Kgy. Kinizsi—Omker OSC barátságos mérkőzés volt. Az azonos csapatbeli NB II-esek- kel nyolcszor játszottak tíz kosárig. amelyből kettőt a kinizsisek elvesztettek, a többit megnyerték. Nk. Kgy. Kinizsi—Kecskeméti SC ifi 80-59 (44-25). A szomszéd városbeli barátságos női találkozón a körösiek végig kezükben tartották a mérkőzést és a vezetést is. Legjobb dobók: Szappanos (26), Józsa (18) és Kosa (17). Az 1987/88. bajnoki évben 45 női csapat szerepel a kosárlabda női NB II-ben. A közép B csoport végeredménye: 1. F. Vasutas 12 12 — 829-585 28 2. Tatab. BHG 12 9 S 678-56:1 21 3. salg. Kohász 12 6 6 679-607 18 4. Diós. VTK II. 12 6 6 707-642 18 5. Nk. Kgy. K. 12 5 7 753-673 17 6. Sz.-fv. I. II.» 12 4 8 5971-742 15 7. MonoriPed."* 12 — 12 279-713 10 * — 1 büntetőpont levonva. *♦ — 2 büntetőpont levonva Az újszerűén kiírt bajnokság második szakaszában a közép- főcsoport végső 13-15. helyéért játszhatnak a körösi lányok. Kecskeméti Bányai Gimná- - zium—Nk. Kgy. Kinizsi 96-38 (42-20). A szomszéd városban sorra került egyesületi úttörő leány Bács megyei bajnoki mérkőzésen a náluk idősebb és magasabb ellenféllel szemben az első félidőben tartották magukat a körösiek. Ld.: Pörge (12) és Mészáros (6). Keddi sportműsor Asztalitenisz. Konzervgyár Il-es telepi ebédlő, 15.30: Amatőr I.—Konzervgyár Il-es telepi Kilián KISZ alapszervezet, Konzervgyári forgácsolók —Városgazdálkodás, városi férfi csapatbajnoki mérkőzés. Kosárlabda. Toldi tornacsarnok, 15 óra: Nk. Toldi DSK— Ceglédi Gimnázium, ifjúsági megyei bajnoki mérkőzés. S. Z. ISSN 0133—2708 (Nagykörös! Hírlap)
