Pest Megyei Hírlap, 1988. február (32. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-09 / 33. szám

1988. FEBRUAR 9., KEDD Szovjet—afgán megállapodás (Folytatás az 1. oldalról.) ban > állomásozó szovjet csa­patok kivonásinak tervét. Az afgán vezető televíziós nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a szovjet csapatok ha­zatérésének előfeltétele a kül­ső beavatkozásnak, valamint a kormány megdöntéséért har­coló szélsőséges csoportok fegyverutánpótlásának a meg­szüntetése. Hisszük — mondta Nadzsi- bullah a továbbiakban —, hogy a szovjet csapatok haza­térése után véget érnek ha­zánkban a fegyveres össze­csapások. Ez csak úgy érhető él, ha az afgán kormány el­len jelenleg is harcot folyta­tó erők, felelős hozzáállásról téve tanúbizonyságot, hozzá­járulnak az afgán nép nyu­godt életének kialakításához. Ellenkező esetben — fűzte hozzá Nadzsibullah — szem­bekerülnek a békét óhajtó afgán nép vasakaratával és a rendezésben kötelezettségeket vállaló államokkal. Ha egyes politikai szemé­lyiségek bármilyen ürüggyel megkísérlik meghiúsítani a rendezésről szóló genii egyez­mények aláírását, ennek kö­vetkezményeiért minden fele­lősség őket fogja terhelni — mutatott rá Nadzsibullah. Az afgán vezető végül alá­húzta, hogy a genfi tárgya­lások befejezése és a szovjet csapatok kivonása nem kap­csolhatók a koalíciós kor­mány alakítására tett erőfe­szítések befejezéséhez. Ez és a nemzeti megbékélés afgán I belügy. amelyet az afgánok- j nak kell megoldaniuk. Washington üdvözli a megegyezést Az amerikai külügyminisz­térium szóvivője üdvözölte Mihail Corbacsovnak a szov­jet csapatok Afganisztánból történő kivonásáról tett beje­lentését. A szóvivő szerint a szovjet csapatok kivonásának elfogadható időrendjéről szó­ló megállapodás kulcsfontos­ságú követelmény ahhoz, hogy Genfben létrejöjjön a megegyezés Afganisztánról. Az amerikai külügyminiszté­rium részletesen meg akar ismerkedni a szovjet kormány javaslatával és konzultálni kíván erről Pakisztánnal is. A reális és tartós rendezés elő­feltétele azonban az. hogy a megállapodás elfogadható le­gyen a Pakisztánban és má­sutt levő afgán menekültek számára is — mondotta Charles Redman szóvivő, nem jelezte azonban azt, hogy Washington a különböző af­gán lázadó szervezetekkel is tárgyalni kíván-e a kérdés­ről. Élénk diplomáciai tevékenység Diego Córdovez, az Afga­nisztán ügyében közvetítő ENSZ-megbízott hétfőn visz- szautazott Kabulba, ahonnan nem egészen egy nappal ko­rábban tért vissza a pakisztá­ni fővárosba. Radzsiv Gandhi indiai kor­mányfő hétfőn fogadta Julij Voroncov szovjet külügymi­niszter-helyettest és részletes eszmecserét folytatott vele az Afganisztánnal kapcsolatos ügyekről. A diplomata Mihail Gorbacsov üzenetét is átadta az indiai kormányfőnek. Pályázik a bgnépszeriítlenehb volt kormányfő is Francia elnökjelöltek Raymond Barre volt fran­cia miniszterelnök hétfőn a lyoni kiállítási csarnokban be­jelentette, hogy megpályázza a köztársasági elnök címet Ez­zel teljessé vált a jobboldali pályázók mezőnye — az első fordulóban Jacques Chirac miniszterelnök és Barre pár­harcában dől el,, melyikük jut a második fordulóba, hogy megmérkőzzék a szocialisták . jelöltjével, aki várhatólag Mit­terrand lelépő elnök lesz. Barre jelképes céllal időzí­tette régóta biztos pályázásá­nak bejelentését február 8-ra. Ez pontosan három hónappal a választás döntő, második fordulója előtt van, és Barre ezzel is arra igyekszik* figyel­meztetni a jobboldali szava­zókat, amit a felmérések is sugallnak, hogy nagyobb esé­lye lenne a második forduló­ban Mitterrand legyőzésére, mint Chiracnak. Az 1924-ben Réunion szige­ten született Raymond Barre közgazdasági egyetemi tanár, viszonylag későn, de annál nagyobb becsvággyal lépett po­litikai pályára. Először De Gaulle ipari és kereskedelmi miniszterénél vállalta el az irodafőnöki megbízást 1959- ben. Nyolc év múlva már sze­mélyesen az elnök kérte fel, hogy legyen az EGK brüsszeli bizottságának alelnöke. 1973- ban a központi bank igazgató tanácsának tagja lett, 1975-ben Giscard d’Estaing elnök őt bíz­ta meg a hét, gazdaságilag leg­erősebb tőkés ország első csúcsértekezletének megszer­vezésével. Egy év múlva ke­reskedelmi miniszter lett, majd nyár végére Chirac lemondá­sa után kormányfő, öt évig volt miniszterelnök, s ezalatt a legnépszerűtlenebb kor­mányfő kétes dicsőségét is el­érte. A közel-keleti helyzetről A nyugatnémet fővárosban hétfő délelőtt megkezdődött a (nyugat-)európai közösség külügyminisztereinek egyna­pos értekezlete az úgyneve­zett európai politikai együtt­működés (EPE) intézményesí­tett szervezeti keretei között. A tanácskozás középpontjá­ban a közel-keleti helyzet problémája áll. Először for­dul elő, hogy Husszein Jordá­niái király személyében kül­földi államfő is felszólal majd a nyugati miniszterek köré­ben. Baráti látogatás Orzechowski Moszkvában Marian Orzechowski, a Len­gve) Egyesült Munkáspárt KB Politikai Bizottságának tagja, a Lengyel Népköztársaság kül­ügyminisztere hétfőn a szovjet kormány meghívására hivata­los baráti látogatásra Moszk­vába érkezett. A szovjet főváros repülőte­rén Eduard Sevardnadze, az SZKP KB PB tagja, szovjet külügyminiszter köszöntötte. Gáspár Sándor kínai tárgyalásai Szakszervezeti küldöttség Hétfőn befejezte Kínában tett hivatalos látogatását a Gáspár Sándor vezette ma­gyar szakszervezeti küldöttség és hazaindult Pekingből. A küldöttséget a kínai főváros repülőterén Ni Cse-fu. a Kí­nai Országos Szakszervezeti Szövetség VB-elnöke búcsúz­tatta. Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT elnöke és az általa vezetett szakszervezeti kül­döttség tárgyalásokat folyta­tott Ni Cse-fuval és más szák­szervezeti vezetőkkel. Fogad­ta a küldöttséget Csao Ce- jang, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára is. Hazautazása előtt a ma­gyar küldöttség látogatást tett Kantonban és a sencseni kü­lönleges gazdasági övezetben. Dmitrij Jazov a katonai egyensúlyról Az elegendő védelem alapelve A katonai egyensúlyról, a KHR—HHR-szerződés jelen­tőségéről, a hadászati táma­dófegyverek csökkentésének távlatairól, és az európai ha­gyományos fegyverzet és had­erő korlátozásáról folytatott tárgyalások lehetőségeiről írt terjedelmes elemzést a Pravda hétfői számában Dmitrij Ja­zov hadseregtábornok, az SZKP KB PB póttagja, szov­jet honvédelmi miniszter. Jazov határozottan cáfolja azokat a nyugati állításokat, hogy a KHR—HHR-szerződés hadászati előnyöket biztosíta­na a Szovjetuniónak. Megál­lapítása szerint a katonai egyensúly megmarad mind Európa, mind pedig az egész világ tekintetében. Ugyanak­kor hangsúlyozza a Szovjet­unió készségét az európai ha­gyományos fegyverzet kérdé­sének megvitatására, figye­lembe véve, hogy ez a prob­léma a hadászati támadófegy­verzet kérdésével együtt elő­térbe került. E problémák megoldását a két szövetség haderejének ér­tékelésével kell kezdeni — mutat rá Jazov. A szovjet és amerikai hadászati táma- dófegyVerzef paritásai á szov­jet miniszter egy táblázattal támasztja alá, amely az 1988. január 1-jei állapotokat tük­rözi: Interkontinentális ballisztikus rakéták (IBR) indítóállásai: Ezen belül a több, külön-külön célba juttatható robbanótöltettel ellátott: Tengeralattjáróról indítható ballisztikus rakéták (TBR) indítóállásai: Ezen belül a több robbanótöltetesek: IBR- és TBR-indítóállások összesen : Ezen belül a több robbanótöltetesek: Nehézbombázók (NB): Ezen belül a manőverező robotrcpülögépek hordozására képes: IBR-, TBR- és NB-inditóállások összesen: Ezen belül a több robbanótöltettel ellátott indítóállások: A hadászati hordozókon lévő töltetek száma megközelítőleg: Jazov utal arra, hogy az adatok szerint a Szovjetunió­nak valamivel több hordozó- eszköze van, de az Egyesült Államok változatlanul több robbanótöltettel rendelkezik, s végeredményben a töltetek­kel semmisítik meg a célpon­tokat. Egészében véve azon­ban megközelítőleg egyensúly áll fenn. Jazov határozottan cáfolta azokat a nyugati állításokat, hogy a hagyományos fegyver­ívjetunió USA 13-90 1000 812 530 942 «72 :J88 «40 2332 1672 1200 1190 162 588 72 161 2494 2260 1272 1351 10 000 14 000—16 000 vsz „döntő fölény­nyel” rendelkezne. Jazov végezetül hangsú­lyozza, hogy a Szovjetunió haderejét az elegendő véde­lem alapelve alapján fejlesz­ti: a hagyományos fegyverek terén ez a minimálisan szük­séges mennyiséget és a nagy hatékonyságot jelenti. A Szov­jetunió nem tör erőfölényre, nagyobb biztonságra, de ke­vesebb biztonsággal sem elég­szik meg, nem engedi meg, hogy erőfölényre tegyenek szert vele szemben. Carlucci a hadszíntéri rakéták felváltásáról Korszerűsítés és párbeszéd Az Egyesült Államok és az NSZK között nincs komoly nézeteltérés a hadszíntéri MIUTÁN 1988 első felében az NSZK a Közös Piac (EGK) soros elnöke, a bonni vezetés nagyszabású diplomáciai tevé­kenységbe kezdett. Kohl kan­cellár tíz nap leforgása alatt a gazdasági közösség két kulcsországában is járt, hogy megbeszéléseket folytasson a francia, illetve a brit kor­mányfővel. Párizsban a láto­gatás, amelyre a francia— nyugatnémet barátsági szer­ződés negyedszázados évfor­dulójának megünneplése adott alkalmat, egy fontos egyez­mény aláírásával végződött. Megállapodtak a francia— nyugatnémet vegyes brigád felállításában, s abban, hogy ennek kétévenként, változóan, francia vagy nyugatnémet lesz a parancsnoka. De a fő cél, amely a bonni kancellárt Párizsba vezérelte, az e hét csütörtökjén kezdődő kétna­pos közös piaci csúcsértekez­let előkészítése volt. A tagországok sajtója szin­te egyöntetűen életbevágó fontosságúnak nevezi ezt a magas szintű találkozót, amelynek Brüsszel lesz majd a színhelye. A gazdasági kö­zösségre nézve ilyen kritikus helyzetben még nem ültek össze a tagállamok kormány­fői. Első ízben a Közös Piac történetében az év első hó­napja után még nincs elfoga­dott költségvetése az 1988-as esztendőre az EGK-nak, mivel a tavaly decemberi koppen­hágai csúcson a részvevők nem tudtak erről megegyezni. S ha most sem sikerül meg­állapodniuk, akkor az év kö­zepére üres lesz a Közös Piac kasszája, s ez katasztrofális következményekkel járna az egész közösségre — mint ar­ra a gazdasági hírmagyarázók rámutatnak. KOHL KANCELLÁR Pá­rizsban és Londonban is egyetértésre talált abban hogy a közös kasszát fel kell tölteni. De amíg a bonni és s párizsi vélemény közeli Háttér HOGYAN TÖLTSÉK FEL A KÖZÖS KASSZÁT? a tagországok befizetéseit a közös kasszába fokozatosan növelni kell. addig, amíg ezek a pénzösszegek el nem érik az illető ország bruttó nemzeti termékértékének 1,4 százalékát. Az NSZK és Franciország helyesli e ter­vet, Anglia és Hollandia vi­szont hevesen ellenzi. Lon­don és Hága szerint nincs szükség a hozzájárulások ilyen mértékére akkor, ha csökkentik a mezőgazdasági túltermelés által okozott ki­adásokat. Vagyis a kör újra csak bezárul... hírmagyarázók két­ségbe vonják, hogy ezeket az éles ellentéteket kompromisz- szumos megoldásokkal, a brüsszeli csúcson el lehet majd simítani. Csupán olyan átmeneti határozatra számíta­nak, amely nyomán a Közös Piacnak lesz 1988-ra költség- vetése, de nem szűnik meg a hatalmas deficit. Arra számí­tanak, hogy az egyetértés hiányát az EGK fő kérdései­ben, olyan határozatokkal és nyilatkozatokkal igyekeznek majd leplezni, amelyek a nemzetközi politikára vonat­koznak, s nem gazdasági problémákra. így valószínű­leg felszólítják majd Izraelt, hogy tegyen lépéseket a meg­szállt területeken a vérontás megszüntetésére és síkraszáll- nak Gáza és Ciszjordánia jö­vőjének tárgyalásos úton való rendezése mellett. Ez azért is valószínű, mivel az EGK-fő- városokban kedvezően fogad­ták Mubarak egyiptomi elnök ötpontos béketervét, amely a békés kibontakozásra fogal­mazott meg intézkedéseket. Kommentátorok arra is szá­mítanak, hogy az EGK- csúcstalálkozó foglalkozik majd a washingtoni rakéta­megállapodás utáni európai helyzettel, s további leszere­lési intézkedések szükségessé­gét veti fel a NATO szem­szögéből nézve. Arkus István nukleáris fegyverzet korsze­rűsítését illetően — jelentette ki Frank Carlucci amerikai hadügyminiszter hétfőn. Az NBC televíziónak adott interjújában Carlucci vitatta, hogy az NSZK kormánya el­lenezné az erről már koráb­ban meghozott döntés meg­valósítását. Egyelőre arról van szó, hogy folytatjuk a párbeszédet. Döntenünk kell a Lance típusú hadszíntéri rakéták felváltásáról, mert az új rendszert a kilencvenes évek elejére kell elkészíteni. A korszerűsítés egyes terüle­teken már meg is indult, így például a nukleáris tüzérség fejlesztése terén — mondot­ta a hadügyminiszter. Kije­lentette: az Egyesült Államok akár más katonai programjai rovására is hajlandó növelni a NATO katonai fejlesztésére szánt kiadásait és hasonló magatartást vár el szövetsé­geseitől is. Carlucci azt mondotta, hogy a NATO tagállamai továbbra is meg akarják valósítani a hadszíntéri erők fejlesztésé­ről hozott korábbi döntésüket, s a vita jelenleg a módsze­rekről, a fegyverrendszerek kiválasztásáról és a megvaló­sítás idejéről folyik közöttük, nem pedig arról, hogy sor kerüljön-e a modernizálásra. Interjújában kijelentette: az amerikai katonai költségvetést rövidesen beterjesztik és a korábbi határozatoknak meg­felelően csak 299,5 milliárd dollárt irányozhat elő a Pen­tagon kiadásaira. Ez 33 mil- liárddal kevesebb, mint amennyit a katonai vezetés eredetileg szeretett volna kapni. Ennek megfelelően egyes fejlesztési programokat lelassítanak és csökkentése­ket hajtanak végre a fegyve­res erők állományában is: esetleg megszüntetnek repülő­ezredeket és tartalékállo­mányba helyeznek hadihajó­kat, átszervezéseket hajtanak végre a szárazföldi csapatok­nál is. Azt akarjuk, hogy a kisebb erők teljes mértékben hadra foghatóak legyenek, fenn tudják tartani önmagukat — hangoztatta a miniszter. majdnem azonos volt, Lon­donban Kohl rendkívül hű­vös fogadtatásra talált Ez természetes is, hiszen a Közös Piac költségvetéséhez legnagyobb mértékben hozzá­járuló három ország közül Anglia — mint Thatcher asz- szony nemegyszer rámutatott — kevesebbet kap vissza tá­mogatás formájában, mint a két másik fő befizető. Az EGK 46 milliárdos költségve­tésében ugyanis a legnagyobb kiadási tétel — a teljes bü­dzsé kétharmada — a mező- gazdaságnak jut. Ha tehát 1988-ra már hatmilliárd dol­láros deficittel számolnak, s ezt csökkenteni akarják, ak­kor a mezőgazdaságnak nyúj­tott közös támogatást kell le­faragni — érvelnek London­ban. Ez érthető is, hiszen a francia és nyugatnémet gaz­dáknak jutottak elsősorban a múltban a közös piaci támo­gatások, így Anglia érdekei szerint cselekedett, amikor szót emelt az ellen, hogy a tagállamok pótlólagos befize­téseivel emeljék ezt a támo- : gatást. Thatcher asszony azzal érvelt, hogy értelmetlen azért fizetni, hogy tovább növeked- i jen a túltermelés és hatvá- : nyozódjon az eladhatatlan i élelmiszer. A KOPPENHÁGÁI CSÜCS ■ kudarca után erősödött meg : másik megoldásra való törek­vés Bonnban és Párizsban. Ez • a tervezet arra ösztönözné ! prémiumok fizetésével a gaz- , dákat, hogy bizonyos földte- í rületeiket parlagon hevertes- i sék. Az agrártermelők, ha , legalább egy hektár földjükön nem vetnek gabonát, jogo­sultakká válnának erre a ju­talomra, ha e kötelezettség­vállalásuk mellett legalább öl évig kitartanának és a parla­gon hagyott földek elérnék vetésterületük húsz százalé­kát. A prémium nagysága a földek minősége szerint 200— 600 ECU lenne. (Az ECU a Közös Piac elszámolási egysé­ge, 100 ECU mintegy 5900 Ft illetve 1 ECU az 1,24 ame­rikai dollár). A termőterület bizonyos ré­szének parlagon hevertetésé- vel Angliában is egyetérte­nek. Annál is inkább, mive ugyanúgy, ahogy a mezőgaz­dasági ártámogatásnál történt a prémiumok egy részét fi­zetnék csak a közös piac költségvetésből, s. a több pénz fedezését az egyes tag­államok saját államháztartá­sainak kellene vállalniuk. D< vita van még számos kérdés­ben. Például abban, hogj mekkora nagyságúra korlátoz­zák a Közös Piac gabona- termelését Az NSZK és Franciaország azt szeretné el­érni, hogy ezt a felső határ évi 160 millió tonnában hatá­rozzák meg. Anglia és Hol­landia pedig sokallja ezt, i alacsonyabban kívánja ez megszabni. (Megjegyzendő hogy az EGK gabonatermelé­se tavaly 153 millió tonna kö­rüli volt.) Arról is heves vi­ták zajlanak, hogy csökken­jen-e automatikusan a gabom ára és mennyire, ha a terme­lés túlhaladja az előre kije­lölt határt. A MEZÖGAZDASÄGI mi niszterek egymást sűrűn kö- vető tanácskozásain nem si­- került közelebb jutni a meg­- állapodáshoz. Kiechle, nyu- t gatnémet mezőgazdasági mi­- niszter, a közös piaci agrár- 5 ügyi tárcaviselők tanácsának- soros elnöke, a hírek szerint ä e megbeszélések után meg­- hökkenésének adott hangot i amiatt, hogy mily nagy szét­- húzást tapasztalt az egyes or- '., szágok kormányai között.- McGregor brit mezőgazdasági miniszter pedig kijelentette:- „Koppenhága után visszafelé- haladunk." A mezőgazdasági viszály I nyomán, amely az idei költ­- ségvetést is kérdőjelessé teszi, :, a hírmagyarázók ugyancsak- pesszimisták, amikor a brüsz- i szeli csúcs egy másik napi- i rendi pontjában való előreha­- ladás szükségességéről esik- szó. A tagállamok már elvben e megállapodtak arról, hogy- 1992-re megteremtik az EGK y egységes belső piacát. Ez az- áruk, a személyek, a munka­- erő, a szolgáltatások és a tő- 5 ke szabad forgalmát és áram­- lását jelentené. Ennek azon- t ban több előfeltétele van.- Egyrészt minden tagállamban- több száz ide vonatkozó ren- s deletet kell hozni a kor­it mányszerveknek. De van az i, ügynek tekintélyes pénzügyi- kihatása is. Az egységes bel­- ső piac megteremtéséhez nél­- külözhetetlen az, hogy az- EGK közös pénzalapjai meg- i emelkedjenek. Delors, a Kö­- zös Piac brüsszeli bizottságá­- nak elnöke egy tervet dolgo­zott ki erre, amelyet róla ne­- veztek el. A Delors-terv sze- i- rint az elkövetkező években

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents