Pest Megyei Hírlap, 1988. február (32. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-06 / 31. szám

■ Bl S • / ■' /II n( ___ ________w ■ • G ondolatok a városi könyvtárban Az ízlésnevelés buktatói VÁCI ^Ííiiau A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM, 31. SZÁM 1988. FEBRUÁR SZOMBAT Gödről is érkezik kenyér Felújítják a kenyérgyárat 451 fok Fahrenheit. Talán ol­vasták Ray Bradbury regé­nyét, vagy látták az abból ké­szült filmet. Talán emlékeznek még az olt ábrázolt félelmetes jövőképre, a nagybetűs Kul­túra pusztulására, pusztításá­ra. 451 fok, Fahrenheit, a papír égésének hőfoka. Különleges brigádok járják ennek a jövő­nek a városait, elégetve, meg­semmisítve minden fellelhető könyvet, vagy mqndhatnám úgy is, megsemmisítve múltat, jelent, jövőt, igaz és kitalált dolgokat, mindazt, ami egy ci­vilizációt civilizációvá tesz. A tartást. A gyökereket. Egy vi­lág emlékezetét. Ez a regény. És a valóság... Manapság nincs szükség lángokra, sokkal nagyobb pusztításra képes a felejtés, az értékvesztés, vagy inkább értéktévesztés. Fölösle­ges a benzin, a gyufa, az esz­közök sokkal árnyaltabbak. Nem rakunk máglyát a klas­szikusokból, egyszerűen mar­góra tesszük azokat. És ez le­het hogy riasztóbb a fizikai megsemmisítésnél. Az a beszélgetés, melyet a váci Katona Lajos könyvtár­ban Weisz Gábor igazgatóval folytattam, valószínűleg az or­szág valamennyi könyvtárában hasonló irányt 'Vett volna. Pe­dig a műveltség itteni tárháza, ha az1 országos átlaghoz ha­sonlítjuk, jobban áll társainál. A lakosság mintegy 20 száza­léka könyvtári tag, ami úgy 5 százalékkal haladja meg a ma­gyarországi középértéket. Az állomány csak a múlt évben majd 12 ezer kötettel. 3 és fél száz lemezzel, közel 30 video­kazettával gyarapodott, 1 milr lió forint értékben. Jelenleg összesen 200 ezer könyvtári dokumentumot őriznek már a falak között. Ám mindez csak statisztika, mérhető, osztályoz­ható, osztható és szorozható számok halmaza. Ahogy az az évi 100 ezer kölcsönzés is csu­pán újabb adat a képben. De mi van e számok mögött? — Vannak úgynevezett rep­rezentatív hónapjaink, az áp­rilis, az augusztus, a december — mondja Weisz Gábor —, amikor a kölcsönzött műveket műfajuk, jellegük szerint osz­tályozzuk. Tapasztalataink szerint az olvasók érdeklődé­sében az utóbbi időben nagy­fokú átrendezés figyelhető meg. Egyre inkább háttérbe szorul a szépirodalom, az igény inkább az ismeretközlő mun­kákra, egyrészt a történelmi jellegű vagy memoár iroda­lomra, másrészt a közhasznú ismereteket tartalmazó köny­vekre irányul. A klasszikusok iránt sajnos szinte teljesen megszűnt az érdeklődés. — Ugyanez a helyzet a mai irodalommal is? — A kortárs írókat még úgy-ahogy' keresik, elsősorban a tényirodalom iránt van ér­deklődés, de az olvasók zöme kalandregényeket, krimit köl­csönöz. Az állományfejlesztési gyakorlatunknak pedig ehhez kell igazodnia, kénytelenek va­gyunk tudomásul venni a megváltozott keresletet. — Ez mit jelent? — Mi a teljes magyar, könyvtermést beszerezzük, ép­pen csak bizonyos könyvekből nem veszünk egynél több pél­dányt. Hogy ezt egy példával érzékeltessem, kivétel nélkül minden verseskötetet megvá­sárolunk. holott soha le nem kerülnek a polcokról A köz­nek azonban szüksége van ar­ra. hogy valahol összegyűjtsük az ilyen munkákat, hisz nem lehet előre tudni, a kortárs írók között nincs-e egy eljö­vendő József Attila, Tóth Ár­pád Viszont a „sekélyes” iro­dalomból több kötetet szer­zünk be. kicsit érthetően, mi­vel ezeket a műveket sokan, sokszor keresik. — Mi lehet az oka ennek a tendenciának? — Azt hiszem, ennek meg­fejtése túlnőne egy beszélgetés keretein, a probléma talán szociológiai tanulmányt igé­nyelne. De a teljesség igénye nélkül biztosan ott szerepelnek az okok között az iskolai ne­velés hiányosságai és a sza­badidő megkurtulása. — Meglehetősen szomorú kép bontakozik így ki. Nincs a könyvtárnak lehetösege arra, hogy valamiképp befolyásolja ezt a folyamatot? — Mivel itt esztétikai minő­ségek kerülnek középpontba, ebben tehetetlen a könyvtáros, a választás teljesen a szubjek­tumtól függ. Az ízlést nagyon nehéz'irányítani, főleg mert a könyvtárat legtöbben amolyan kölcsönzőgépnek tekintik, ami­be beütik a művet az egyik ol­dalon, és megkapják azt a má­sikon. Valós esélyeink a közre­működésre, tudatformálásra egyedül az információszolgál­tatás területén vannak. Egyál­talán nem mindegy, hogy mondjuk valamely világnézeti töltésű kérdéskörrel foglalkozó számos könyv közül progresz- szív, „langyos” vagy kifejezet­ten konzervatív tanulmány ke­rül az olvasó kezébe. Itt tehát aktív partnerek lehetünk. — Ehhez viszont megfelelő felkészültségű munkatársak szükségesek. Úgy érzi. vannak ilyen emberek Vácott? — Igen, feltétlenül. — Beszéljünk röviden a jö­vőről. Mire számítanak, mire számíthatnak 1988-ban? — Erre nem tudok pontos választ adni. Ügy- néz ki, a be­szerzési keretünk változatlan marad, de ennek reálértéke bizonyára csökkenni fog. Hiá­ba. drágulnak a könyvek. A nehézségek ellenére szeret­nénk szolgáltatásainkat sokré­tűbbé tenni. A Soros-alapít­vány támogatásával sikerült számos klasszikus mű hang­anyagához kazettán hozzájut­ni. Ezeket vakoknak és gyen- génlátóknak kölcsönözzük ki, először a városban, később a környező településeken. Üj­Tanuljunk Mindig bosszankodom, ami­kor olvasom vagy hallom a hirdetést: „Tanuljon nyelve­ket az Arany János nyelv­iskolában!” — Arany János, míg nemzetünk létezik, példa marad. Művei minden ma­gyarul beszélő és író ember számára alapkőnek tekinten­dők. Nem tudunk idegen nyelveket? De beszéljük-e Arany János nyelvét? Ha megjelenik egy új áru­cikk, kinyit egy új üzlet, szinte magától értetődik, hogy idegen szót vagy an­nak erőltetett fordítását vá­lasztja cégérül. Honnan ez a divat? Talán a „minden jó, ami külföldi” tévhitből szár­mazna? Vagy a hivatali nyelv lenne a példamutató, mely szakmai zsargonját a tudás köntösében a nyelvre erőlteti? S ebben sajnos se­gítői a köznyelvet hordozó újságok is. A magyarba oltott idegen­nyelvűség szeretné a művelt­ség, a finomság, a fensőbb- ség ámulatát sugározni. Pe­dig ennek a jelenségnek nem más, mint éppen a tudatlan­ság, a tudálékosság és a pon­gyolaság a szülőanyja. A nyelv orozva végrehajtott le- szúrása. Még hogy nem tudunk nyelveket? Hát honnan vet­tük. az abnormális, unintelli­gens -(!). agilis, blazírt. evi­dens. objektiv, indirekt, bu­tik. natúr, intenzív, abszolút, abszolúte. fiktív szavakat, melyeket a tegnapi újság fél­oldalnyi szövegéből írtam ki?! Pedig mindegyikre van megfelelő magyar szavunk is És tudunk-e magyarul be­szélni? Vagv tanulunk? Hall­gassák csak meg az iskolából kitóduló diákok beszédét. Minden második szavuk kö­tőszóként használt trágárság (Tisztelet a kivételnek.) Az iskolában miért nem tanulnak meg beszélni? Magyarul is Elcsépeltnek hangzik már, hogy a kötelezően tanult ide­gen nyelvek iránt a diákság köreiben ellenérzés uralko­dik. Lehet, de hoav van ez a magyar nyelvvel ? Ülünk az értekezleten. Ké­rem, szóljanak hozzá! — hangzik a felszólítás. Néma donság, hogy áprilistól magán- személyek is kölcsönözhetnek videokazettát. A mi videotá- runk azonban nem azonos a videotékával, azonkívül tud­juk, hogy a magánvideózás az valami egészen más. Szóval nincsenek erről a kezdeménye­zésről különösebb illúzióink. ::::: Nem, nincsenek illúzióink. ■Még annyi illúziónk sincs, mint Bradburvnek volt. Nála azért minden pusztítás, terror, üldözés ellenére végül az em­berek megőriznek egy darabot a kultúrából. Nem könyvek­ben. magukban. Fel-alá járva mondták egymásnak a sorokat, fejezeteket, részleteket. Emlé­kezetből. De emlékszik majd valaki 10—20—100 év múlva erre vagy arra az íróra? Nem a műre, csupán az íróra. Nem, nincsenek illúzióink. De hin­nünk kell az írott szó erejé­ben! Falusy Zsigmond Gyűjtésből — új otthon Kosdon Szarka János Táncsics-dombi háza saj­nálat os módon leégett. A kár akkora volt. hogy Szinte mindenük odave­szett. A hírre azonnal gyűjtést kezdeményeztek a helyi vezetők. Összesen 87 ezer forint lett a falu ösz- szefogásábóV. A tanács 3 ezer forint rendkívüli se­gélyt és egy üresen álló szolgálati lakást adott. Azóta épül a ház, nemso­kára újra birtokba vehe­tik. csend a válasz. Nem azért, mert nincs mondandó, hanem azért, mert nincs meg az az alapvető beszédkészség, az a nyelvtudás, mely a nyilvá­nosságtól ódzkodó izgalmat fel tudná oldani. — Nem akarom, hogy kinevessenek — mondják. S mi lenne, ha mindezt idegen nyelven kel­lene elmondani ? Vagy sokak számára a ma­gyar nyelv is idegen? Radányi Lajos Van meg ereje a magyar futballnak! Egyetértenek ve­lem? Azok biztosan, akik el­múlt vasárnap délelőttjüket a Váci Izzó Baráti Körének köz­gyűlésén töltötték. Látszatra sokan — 118-an —, de emlé­keznek olyan rendezvényre is, amikor tűt se lehetett volna leejteni. Most 230 tagot tarta­nak számon. A közgyűlés, bár közvetlen, baráti hangulatú, mégsem arra való, hogy itt be­széljék meg a csapat elmúlt szezon! játékát. Ezzel szemben, napirendre tűzték a baráti kör anyagi helyzetének ismerteté­sét. Mi tagadás, sok múlik a pénzen. A tagok ezt tudják, s minden ötletüket bedobják. Még egy éve sincs, hogy meg­alakultak. tehát nyugodtan mondhatják tanulóévüket élik. Ezek tapasztalatai igen vegyesek. A klub létrejötte ön­magában is eredmény. Nagy érdeklődés mellett vetítik az idegenben játszott mérkőzések videofilmjéit. Azok is sokan vannak, akik a csapat után erednek, és személyesen lelke­sítik a vidéki mérkőzésen Legalább 5-600 ilyen szurko­lót számolnak alkalmanként. A tagság mégis sokkal cseké­lyebb. Az elmúlt nyáron to­borzási szándékkal 1200 névre­szóló levelet küldtek szét. de számottevő eredménye nem lett. összesen 112 pozitív vá­lasz érkezett vissza,' s ezek többsége némi pénztámogatást is ígért. Nincs más hátra, mint hogy a régi tagok szervezze­nek újabb és újabbakat. A barati kör számlájára ed­dig összesen 1 millió' 47 ezer forint bevétel érkezett. De en­Nyújtott műszakban A lakosság számára észre­vétlenül kezdődött el tavalya a váci kenyérgyár rekonstruk­ciója — és ugyanígy be is fe­jeződött első üteme. Viszont az idén, az egyik kemence fel­újításával megkezdődött a második ütem, amely közvet­lenül is érinti a termelést — és esetleg az ellátást is... Január 25-én kezdték meg a két kemence egyikének tel­jes rekonstrukcióját, amely azt jelenti, hogy ettől a nap­tól csak egy kemence üzemel, vagyis a kenyérgyár kapacitá­sa a felére csökkent. Az ötven­százalékos termeléskiesést a Március 15. téri kisüzemből és a gödi kenyérgyárból pótolják. Mint az illetékesek elmond­ták. a kemence felújítására azért választották ezt az idő­pontot, mert január—február­ban a legalacsonyabb a ke­nyérfogyasztás, illetve az igény. A felújítást a vállalat műszaki gárdája végzi, még­pedig 12 órás, nyújtott műsza­kokban, szombaton és vasár­nap is dolgozva, hogy minél előbb elkészüljön a munka. Mivel az első tavaszi — munkaszünettel járó — ünnep előtt megnőnek az igények, márciusra be akarják fejezni a felújítást, és március 25-én a próbasütést is meg, kívánják tartani. (A gyár rekonstruk­ciója azonban ezzel nem, ér véget.) Az időjárás egyelőre ked­vez: ha a gyárban folyó mun­kát nem is befolyásolja, a szállításban nem okoz semmi zavart. De tél van, s bármi­kor leeshet a hó, csúszóssá válhatnak az utak, akkor pe­dig számítani kell rá, hogy az ellátás nem lesz egészen za­vartalan. Ez érthető, hiszen egy-másfél tonna kenyeret Gödről kell a városba szállí­tani. A kenyérgyár vezetői kérik nek csak kisebb hányada, 77 ezer forint, lakossági bevétel, a zöme vállalati támogatás. Mint például a Budapest Bank Rt. 500 ezer forintja, vagy a Dorogi Szénbányák 30 ezre. Cserébe a pályán illik elhe­lyezni az adományozók hevét, emblémáját. Ezek a bevételek jóllehet a baráti kör számláját duzzasztják, de annak léte nél­kül is befolynának a csapat­hoz. Sokat segíthetne azonban, ha nemcsak magánszemélyek, hanem jogi személyek, vagyis helyi vállalatok is jelentkezné­nek a baráti körbe. Az ő anya­gi segítségük, még a legmini­málisabb is, nagyot „dobna” a kasszán. A jelenlegi pénzügyi hely­zetről szólva, fillérig elszámol­tak a tagoknak. E szerint az egyenleg összege 396 ezer fo­rint. Jelentősebb kiadások kö­zül csak azt a 400 ezer forin­tot emelnénk ki, amit négy já­tékos letelepedési segélyeként fizettek ki. Az összes kiadás — kiszámítható —. 651 ezer fo­rint. Még ilyen nagy számok mellett is szigorúan kell ven­ni a iagdíjfizetést. A tagok egy része mindezt nem veszi komolyan. Ezért javasolta az elnökség, hogy a jövőben há­rom hónap elmaradás után töröljék az ilyen illetőt a lét­számból A hozzászólók támogatták ezt az elképzelést, és rendre hozzátették saját javaslataikat a lakosság megértései ak­kor, ha az időjárás rosszabb­ra fordultával némi fennaka­dás mutatkozna a szállítás­ban ... Szóvá tesszük ;.. a . környékbeli lakosok panasza alapján, hogy a Ma­dách Imre utca 5. számú ház előtt van egy korszerű neon­égő. de az soha nem világít. Az ÉDÁSZ figyelmét már fel­hívták a nagy. forgalmú útsza­kaszra; sok asszony kénytelen sötétben botorkálni a Kötött­árugyárba vagy onnan haza­felé. A hónapok múlnak, az áramszolgáltató vállalat nem intézkedik. A Magyar Hírlap képes be­számolót közölt egy Ipoly menti, gmk keretében működő kigyófarmról, mely gyógysze­rek előállításához szükséges kígyómérget állít elő. A váci kórház komplett műszerpark­kal segíti munkájukat. Az Élet és Irodalom közölte Bor Ambrus Jupp karácsonyai című tárcáját, melyben a szerző háborús emlékeit idéz­te fel, s megemlítette találko­zását váci útja során a város­ban élő emberekkel. A Nógrád című megyei lap megírta, hogy' a Senior Váci Kötöttárugyár kazári gyáregy­ségében idén is folytatják azoknak a fazonoknak a gyár­tását, amelyeket az Adidas cég rendelt tőlük. A Vendéglátás legutóbbi számában Kántor Sándor, a Pest Megyei Vendéglátó Válla­lat igazgatója úgy nyilatko­a további tagtoborzásra. Egy­más érdekesebb felszólalását tapssal jutalmazták, de talán legjobban a csapatról szóló beszámolót várták. Bánfalvi Sándor azzal kezd­te, hogy ébren kell tartani a játékosokban a tüzet. Nem szerencsés helyezési célokat állítani, de nem szabad, hogy a kiesés elkerülése legyen min­den. A játékosok 4-én utaztak Fonyódra, ahol komoly erőn­léti edzést folytatnak. Vissza­érkezésük után heti három edzőmérközést játszanak majd. Két csehszlovák elsőosztályú csapatot is várnak egy-egy ba­ráti találkozóra. Szóba került két új játékos szerződtetése: Deák, kisegítő középpályás az IjTC-ben, majd a Ganz-MÁ- VAG-nál játszott, jelenleg kato­na.' Kóczián csatár, szintén ka­tona, ő jelenleg a Volán játé­kosa. Az ő átszerződését eddig nem sikerült nyélbe ütni; túl sokat kértek érte. Deák szer­ződtetésének viszont nincs akadálya. Sajnos egy rossz hír­ről is beszámolt, nevezetesen Cseri Gábor helyzetéről, aki túl van egy műtéten, de az igénybevételtől újra és újra bedagad a térde. Az orvosok mindent megtesznek érte. A közgyűlés befejezése vi­dám hangulatban zajlott az őszi tombolán megmaradt ajándékkosarat sorsolták ki a jelenlévő tagok között. Dudás Zoltán A lakáspolitikáról Fórum fiataloknak Február 9-én. kedden. Pest megyei látogatása során a Tungsram Rt. Váci Fényfor­rásgyárát keresi fel Szórádi Sándor, a KISZ Központi Bi­zottságának titkára. A délelőtt folyamán, fórum keretében ta­lálkozik a gyár fiataljaival. Szórádi Sándor délután 75 órai kezdettel, a Tungsram kultúrtermében a város KISZ- esei, fiataljai számára tájékoz­tatót tart a KISZ KB lakáspo­litikai koncepciójáról, a KISZ- es munkavállalási akciókról. A rövid tájékoztatót követően a fiatalok kérdéseire vála­szol; szeretné megismerni vé­leményüket, problémáikat. A fiatalok számára fontos kérdésekkel foglalkozó tájé­koztatóra és az ezt követő fó­rumra, beszélgetésre a váro­si KISZ-bizottság minél több érdeklődőre számít. zott, hogy szállodaépítési ter­veik vannak Vácott, s ugyan­ott Duci-buci üzletet nyitnak. Írhatunk... Az a „Váci anziksz”, amit lapunk január 30-i számában „küldtünk” olvasóinknak, nem Várt címzetthez érkezett, Kocsis Iván fotóművészhez. Ha ő meglepődött a cikk tar­talmán, mi kétszeresen meg­lepődtünk azon, amit a ké­peslapüggyel kapcsolatosan elmondott... írásunkban a Dunatours vezetőjét idézve, hírül adtuk, hogy az idegenforgalmi hiva­tal már megrendelt több ezer képeslapot, pótolva a hiányt. (Hogy milyen mennyiséget — és milyen választékban — kapnak, azt egyelőre nem tudta megmondani.) Kocsis Iván hasonló dologról számolt be: tizenkét fotót készített Vác nevezetességeiről, kiadá­sukat jóváhagyta a városi ta­nács vezetése, s ha nem me­rül fel nem várt akadály, a Madách Imre Művelődési Központ kiadásában meg is jelennek még az idegenforgal­mi■ idény előtt. Méghozzá mindegyik tíz-tízezer pél­dányban. A két hír egyenként is ör­vendetes, együtt pedig még örvendetesebb, hiszen akkora lesz a választék váci képesla­pokból, mint talán még soha. Legfeljebb az idegenforgal­miaknak kell szurkolnunk, hogy ne túl régi felvételekből kapjanak, és ne maradjon a nyakukon... Orvosi ügyelet Hétfőtől (8-tól) az alábbi or­vosok tartanak éjszakai és hét­végi ügyeleti szolgálatot a vá­rosban: hétfőn dr. Áfra Ta­más, kedden dr. Bucsek Ti­bor. szerdán dr. Kiss Péter, csütörtökön dr. Hajmer Viktó­ria. pénteken dr. Karmos Ist­ván. szombaton és vasárnap dr. Csupor Éva, a körzetben 12-én dr. Sipos Lajos, 13-án és 14-én dr. Juhász István. Az ügyeletes gyermekorvos szombaton és vasárnap dr. Moys Theodóra. Az ügyelet a régi kórházban (Vác, Március 15. tér 9.. telefon: 11-525) ta­lálható. Fogászati ügyeletet vasár­nap reggel 8 órától délig tart dr. Biró Elemér, a Cházár And­rás utca 17. szám alatti ren­delőben. a régi városi fürdő épületében. ISSN 0133^-2159 (Váci Hírlap) Ne csak idegen nyelveket Vác a hazai lapokban Lelkes tagok Évkezdés az Izzó-körben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents