Pest Megyei Hírlap, 1988. február (32. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-03 / 28. szám

A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖN Kl ADAS'A XXXII. ÉVFOLYAM, 28. SZÁM 1988. FEBRUÁR 3.. SZERDA Hogyan lesz a nyereségből veszteség Merre gurultak a forintok? A vonzáskörzet gazdálkodó- egységei — miként azt az MSZMP városi bizottságának napokban elfogadott jelentése is leszögezi — nyereséggel zárták az 1987-es évet. Egyet­len szépségfólt akad csupán, a megrázkódtatásokkal terhes időszak dacára is a tetszetős listán, a Nefag eredmenyrub- rikája. ahol kereken 6 millió forinttal billent az ellenke­ző oldalra az egyenleg. Adminisztráció Részben eme kirívó kivétel, valamint az a tény, hogy a Nagykunsági Erdő- és Fafel­dolgozó Ga,zdaság egésze messzemenően jo, mintegy 60 millió forint nyereséget köny­velt el, késztetett arra, hogy megvizsgáljuk, mi rejlik a veszteség mögött. Kérdésünk kettős: valóban abszolút érte­lemben is gazdaságtalan ter­meléssel van dolgunk, vagy — ami ismert jelenség a többé- , kevésbé decentralizált gazdál­kodóegységeknél —, az admi­nisztratív folyamatok torzítják el a valóságot. Él bennünk az utóbbinak a gyanúja, tudniillik a helyi te­lep körülbelül 4 millió forint árbevételi elmaradása a ter­vezettől, semmi esetre sem indokolja a nyereség ilyen mérvű elúszását. A termelési feladatok lényegében- tetteiti-- tek, tehát eleve nincs okunk feltételezni, hogy év közben valahol is komoly törést szen­vedett volna a gazdálkodás. Tudni kell azonban azt is, hogy a múlt év a nagyberuhá­zások időszaka volt. — a Kecs­keméti úti üzem rekonstruk­ciója, az új raklapgyártó gép­sor munkába állítása — s no­ha az ide kapcsolódó kiadá­sok nagyjával már a tervké­szítéskor is kalkulálni lehetett, menet közben olyan járulékos költségekkel bővültek, amik hónapokkal korábban még rejtve voltak. Csak időhúzás lenne sorol­ni az idevaló példákat: külön­ben is. objektív tények lévén a végeredményen mit sem változatott volna korai isme­retük, legfeljebb e kellemetlen év végi meglepetésnek tompul az éle. Csakhogy számvetésünk eb­ből a megközelítésből sem kerekedik ki, a logika szerint a veszteségre a főtevékenység, a faipari termelés komoly problémái adhatnának csak magyarázatot, érveink viszont itt nincsenek, hadar Lajos fő­mérnök olyan összefüggéseket I körvonalaz, amelyek átlátása kellő helyismerettel lehetsé­ges. jóllehet azok valójában nagyon is egyszerűek. — A gazdaság tiszteletre ! méltó nyereségét felfoghatjuk úgy is. mint közös szerze­ményt, és alkalom kínálkozhat arra, hogy egy részével azo­nosítsuk magunkat. Ez vi­szont meggondolandó, hiszen a mi adataink is gyökereznek valahol, bizonyos fokú elkü­lönültséget és különbséget fe­jeznek ki az összgazdálkodá- son belül. Nyersanyag — Ugyanakkor vannak a cég gazdálkodásában olyan folyamatok — s ez egyébként nemcsak nálunk igaz — amik esetenként jelentős súlypont- eltolódásokat hoznak létre, és deformálják a valós anyagi vi­szonyokat. Eklatáns példája ennek a nyersanyagellátás ... — A gazdaság társüzemei-;, nelr volt a feladatuk a nagy­kőrösi egység részére az alapanyag-felvásárlás. •• • -érté­kesítés. Ezért ők meghatáro­zott egységárat kaptak tőlünk, függetlenül attól, hogy milyen árön jutottak hozzá. Termé­szetes érdekük fűződött hoz­zá. hogy a nyersanyagot mi­nél magasabb áron adják el, így előfordult, hogy a felvá­sárolt fa színe-javát exportra küldték, a gyengébb minőséget mi kaptuk változatlan, és vi­szonylag magas áron. — Amíg tehát a gazdaságon belül az egyik oldalon szép nyereség keletkezett, a másik részen űr maradt, s ha a múlt évi árakat nézzük, számszerű­leg ez körülbelül 8—10 millió forint, eltolódást jelentett, ami viszont, nálunk néhány milliós veszteség képében jelent meg... — Vagyis a gazdaság nagy­kalapjába került a haszon. — Pontosan így van, éppen ezért ezeket a piaci manőve­reket csak dicsérni tudom, no­ha a mi munkánkat, nem se­gítette elő. Lokálisan viszont nem kis feszültséget okoz. anyagilag is, mint morálisan is. Új feladatkör ■— Nyilván a gazdaságnak sem lehet érdeke, hogy kon­zerválja e szükségtelen konf­liktusokat. Mit tettek feloldá­suk érdekében? — Nos, egy markáns ve­zérigazgatói döntés értelmében 1988-tól az anyagielvásárlás a mi feladatunk lett. A raklap- gyártás adja kenyerünk javát, fontos tehát, hogy az üzem igényeinek legjobban megfe­lelő fatömeg álljon rendelke- zésre. ezt pedig csak az tudja miiyen, aki vele dolgozik. Igen jelentős intézkedés ez, bár fe­lelősség is legalább annyi ta­pad hozzá, mint előny, de a faipar gondjaihoz képest ke­véske gyógyír. — Ráadásul a 88-as év sem kecsegtet sok jóval, a kész­termékek árcsökkenése, érzé­kenyen érintette a telepet, leg­alább 35 millió forint árbevé­teli növekményt szükséges a raklapgyártásból kifacsarni, hogy úgy-ahogy nullára hoz­zuk az egyenleget. De már ez is tisztességes teljesítménynek fog számítani. My. .1. Színház, mozi A Kecskeméti Katona József Színházban délután 5 órakor: Bál a Savoyban. Kabos Gyula bérlet. A Kelemen László Ka­maraszínházban este 7 óra­kor: Az áruló. Öze Lajos bér­let. A szolnoki Szigligeti Szín­házban délután 3-kor Doktor Zsivago. ★ A nagyteremben: Száguldó falka. Színes, szinkronizált ka­nadai kaiandfilm. Előadás 5 és 7 órakor. A stúdióteremben: Hupikék (örpikék. Színes, szinkronizált belga rajzfilm, fél 4-kor. A borítékon az állt: gyermek Lili sok más szokása mel­lett a „borítékos anyagi beosz­tás” módszerét is hozta a há­zasságába. A főiskola elvégzé­se után csupán az első fizeté­sével bánt lezserül, azaz tel­jesen magára költötte. Ezt a könnyelműséget előre így ter­vezte a hosszú, kuporgatós diákévek után. Egyébként azt vallottá, hogy az ember haj­lamos a fizetését egy összeg­ben soknak látni, s ennek megfelelően költekezni a hó elején, aminek egyenes követ­kezménye a hó végi szűkölkö- dés. A módszer lényege a jelzett pénzösszeg szortírozása meg­határozott céloknak megfele­lően. Nála a kezdet kezdetén ez így alakult: élelmiszer, ru­hanemű, havi bevásárlás, rész­letek, villanyszámla, fodrász­kozmetika, szórakozás, várat­lan kiadások, megtakarítás. Lévén hosszú ideig az árak változatlanok, jól tudta egy idő után, hogy a jelzett elne­vezésű borítékokba mennyi szükségeltetik. Később egy gyermek elne­vezésű borítékkal gyarapodott gazdálkodási rendszere. Ez a ía]ta beosztó gyakorlat meg­óvta a túlméretezett költeke­zéstől és a fizetés előtti pénz­zavaroktól. Mint nő és mint feleség büszke volt arra. hogy az évek sora úgy telt el, hogy pénzkiegészítésért nem kellett a férjhez fordulnia, aki egyéb­ként természetesen szintén a család helyzetének javulását segítette elő a keresetével. Idővel a borítékokba kerülő összegek nagysága jelentősen módosult, a szórakozás felira­tú laposodott, a megtakarítás elnevezésű szintúgy, majd végleg megszűnt. Ezzel a me­tódussal ha nehezebben is, de még mindig sikerrel állta az anyagi megpróbáltatásokat. A nincs egy fillérem sem helyzet őt nem jellemezte, kitartóan bízott és hitt a borítékos rend­szerének hasznosságában és mértéktartó erejében. A későbbi árváltozások egy­re gyakrabban tették szüksé­gessé a borítékok heti átvizs­gálását. az általa megszabott egyensúly apró manőverekkel még úgy-ahogy tartható volt. Az előre kalkulálás azonban egyre nehezedett, egyre több­ször fordult elő, hogy a bo­rítékok idő előtt kiürültek. A teljes bizonytalanság ez év januárjában tört rá. Nem is borítékozott előre, de igyeke­zett minél előbb tájékozódni a jövőt illetően, s mi tagadás, szomorú megállapításokra ju­tott. Háztartásának anyagi ké­pe még csak körvonalazódott benne, ez tette kedvetlenné, bizonytalanná és idegessé. Na­gyon hiányzott az e téren ki­alakított biztonság érzése az ügyes gazdálkodás jó érzése, amit már megszokott. A jelentős többletkiadások napról napra fogyasztották pénzkészletét, s ez erősen ag­gasztotta. A hónap vége felé már látta, hogy nem tart ki a pénze, a fizetés előtti hét végi bevásárláshoz segítséget kellett kérni a férjtől, bár a kiadásokról vezetett füzet semmi pazarlásról, luxusról nem tanúskodott. Belepiroso­dott a magyarázkodásba, téte­les füzetét használva a bizo­nyításhoz. Lévén a párja rádiót, tévét hallgató, újságot olvasó em­ber, azaz jól tájékozott, nem lepődött meg e váratlan ké­résen és kisegítette. Ebben az új helyzetben azt tanácsolta Lilinek, hogy ne szakítson a korábbi beosztó gyakorlatával, mert az eddig is jó volt. most pedig egyenesen szükségessé vált. Együtt ültek a borítékok mellé és módosításokat esz­közöltek. A megtakarítás már nem aktuális, szórakozás el­vétve akad. a felnőtt ruház­kodás csökkenthető. A gyer­mekszükséglet kamaszszük­séglétté változott, az ide gon­Vásár - csak egy boltban Ügy tűnik, sikerült tovább mélyíteni a szakadékot, a fő­város és a vidék között: Nagykőrösön szinte nincs té­li vásár! Kezdjük beszámolónkat a pillanatnyilag egyetlen kivé­tellel. Az ófész ruházati áru­házában Tornyi Dezső el­mondta. hogy minden eddigi­nél kisebb árukészlettel ugyan, de elindították két hé­tig tartó s minden cikkre 30 százalék engedményt nyújtó akciójukat. Legtöbb a gyermekholmi, van csizma, félcipő, ezeknek külön pultot állítottak be. Vi­szonylag széles még a válasz­ték női holmikból, s a leg­szűkebb a férfialtnak szánt árucikkekből. Az áruház saját készletéből válogatta össze a kínálatot, s saját árrése ter­hére nyújtja a kedvezményt. A Pest Megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat nagykőrösi üzleteiben nyoma sincs az ilyenkor szokásos reklámtábláknak, áthúzott, át­írt árcéduláknak. — Azért nem ennyire vi­gasztalan a kép — véli Sze- leczky János boltvezető —, hiszen egy hét múlva lesz né­mi árunk. Nem tudtunk most árengedményes árut feltárni, egyrészt mert a raktárkészle­tünk eleve leértékelt, abból további engedményt nem ad­hatunk. A nagykereskedelmi vállalat is későn küldte a rendelést, .még ki sem tudtuk csomagolni. De van valamenv- nyi méterárunk, s jelenleg is kínálunk négyszáz forintos reklámáron ágynemű-garni­túrákat. A cipőboltban éppen fel­mosnak, mondják, fél óra múlva lesznek nyitva. Annyit elmondanak, semmit sem fog­nak leértékelni, Ezt az ember annál is inkább furcsának ér­zi. mert tudja, a sok-sok gyermekcipő, -csizma majd kétszer annyiba kerül, mint elseje előtt, tehát lenne mi­ből árat engedni. De ki isme­ri est az újfajta logikát... ? A gyermekruházati boltban — szintén a Pest megyei Ruhá­zati Kiskereskedelmi Vállala­té, mint az előbbi cipőbolt is — Szabó Györgyné boltveze­tő sajnálkozva tárja szét a kezét: —- Nem, nekünk sincs téli vásárunk. Pedig mindent megpróbáltunk. A nagykernél 1800 forintos pulóvert kínál­tak 1400-ért. Azt hoztam vol­na el? B. O. A legrégibb földműves A földigiliszta a legrégibb földmíves — hívják fel rá a figyelmet a gödi Duna Menti Termelőszövetkezet szakem­berei. A modern mezőgazdaság is­mét felfedezte az Esenia foe- tidát, amelynek segítségével a talaj elveszett energiáját akar­ják pótolni, tudva, hogy élet­funkciója során a talajt hu­musszá alakítja, vagyis a jobb és több termés elősegí- töjévé válik. A termelőszövetkezetek jó tulajdonsága, hogy mind több agrárszakembert alkalmazva, serkentik a szüntelen meg­újulást, alkalmazzák az újabb­nál újabb eljárásokat. Az uj iránti fogékonyságnak is sze­repe van abban, hogy a gö­diek közös gazdasága ismét erősödik évről évre születő jobb eredményeivel. A szövetkezet sződi telepén létesített. úgynevezett hu­muszgyár területén a befe­dett gilisztaágyásban élő, munkálkodó kis állatkák meghatározott idő alatt átdol­gozzák a talajt, puhává teszik a más területekre elszállítha­tó. elteríthető anyagot, melyet akár virágföldként is kínál­hatnak az üzletekben. Minek nevezzelek? Homo sapiensnek nem, mert az nem tesz ilyet. Homo ludenshek sem, hisz az játékos embert jelent, de az sem játszik ilyennel. Ha szaknyelven próbálnám megfogalrriazni. akikor azt kell írnom, hogy animálni személyiség, de ha mara­dok vulgárisnak, akkor azt írom, hogy bestiális-brutá­lis, aki testi erejét fitog­tatva, de csak az éj lep­le alatt köz- és magántu­lajdont tesz tönkre. A központban, a műve­lődési ház előtti nyolcszö­gű hirdetőoszlop üvegtáb­láit vandál módon szilán- kosra verték, az attól mint­egy 10 méterre lévő tele­fonfülke ajtajának üvegét úgyszintén. És vajon a hirdetőoszlop mit árthatott neki? — amikor semmi mást nem „követett ei”. csak a köz­érdekű hirdetményeket, az aktuális kulturális esemé­nyeket tárta az érdeklődők elé. Az elkövető(ik) jellemére az is enged következtetni, hagy az éjszakai sötétséget használja ki, nappal lehet, hogy nagyon jól nevelt „gyermek”. A városban egyre több olyan dolog tapasztalható, ami kifejezetten direkt „behatásra” utál törés, zúzás formájában. és mindez szinte módszeresen, előre kiterveltem Általánosítani sem sza­bad. mert nem a fiatalság egésze ilyen mentalitású, csak egy-két személy vi­selkedik magából kivet­kőzve. Azért, hogy a fiatalabb korosztályt ne lehessen ál­talánosított negatív jelzők­kel illetni, közhelyekkel túltenni magunkat az ilyen szomorú eseményeken, jó lenne kiszűrni vagy tet­ten érni a garázda eleme­ket. V. I. T. Nagyobb [ehetőség, nagyobb felelősség A Petőfi iskolai tornacsar­nokban kettős NB Il-es baj­noki kosárlabda-mérkőzést rendeztek. NB II-ES FÉRFIAK Nagykőrösi Konzervgyár Kinizsi—Áliatorvosiudornáiiyi Egyetem SE (Budapest) 119-78 (57-33). Nk.: Szirmai (12), Horvátit Z. (7), Pásztor (33), Kovács (17), dr. Salgó (8) ; csere: Bútor (17), Módra (9) , Hegedűs (4), Lakatos (8), ifj. Ábrahám (4). Három­száz néző elöttt a vendégek kezdtek jobban és a 4. perc­ben 7-13 volt az állás. A kö­rösiek fokozatosain belelendül­tek és pontos, remek támadá­sokkal már a 6. percig 19-13- ra fordítottak. A helyiek jól játszottak, s csak a 10. perc­ben cseréltek először. Jó do­bóformában a 14.-ben már 20 dőlt többletben egyetértettek. A részletek jó részét már le­tudták, egy összeget az élel­miszerhez tettek pótlásnak, a váratlan kiadások ezután kö­zösek. Az együtt gondolkodás Lilit megnyugtatta kissé, de nosz­talgiával gondolt azokra az időkre, amikor fizetéséből minden borítékba jutott fo­rint és ez a beosztó gazdálko­dás biztonságot és háziasszo­nyi elégedettséget adott. Ma­gában eldöntötte, hogy kozme­tikushoz csak villanyszámla­mentes hónapokban megy, ol­vasás helyett gyakrabban kö- töget és beiratkozik egy sza­bás-varrás tanfolyamra. Pénzgazdálkodása hosszú ideig öröm volt, most kény­szerből fakadó kötelesség lett. Arany János bölcsen megírta: „Földi ember kevéssel beéri, vágyait ha kevesebbre méri." Nagyban és kicsiben meg kell szokni a gondolatot, s meg kell lanulni keretek között létezni, abban a reményben, hogy lesz még újra jobb is. Hogy nehéz? — ez nem vi­tás, a borítékolás is egy ötlet, aki jobbat tud, ne késleked­jen közreadni. Vevők vagyunk rá. Sz. J. pontos (42-22) volt a különb­ség. Az. utolsó, hat percben főleg a fiatalok szerepeltek, bár biztatóan mozogtak és bírták az iramot, hibákat is csináltak. Szünet után a jobb erőben lévő és nagy játékerejű kini- zsisek annak ellenére növel­ték előnyüket, hogy a fővá­rosiak egy pillanatra sem ad­ták fel. Sokszor fel csat tant a vastaps. Külön dicséretet ér­demel Pásztor Attila, aki ki­váló erőben, a lepattanó lab­dák megszerzésében és érté­kesítésében jeleskedett. Már a 11. percben elértük a száz pontot': Hegedűs Ákos dobá­sával. Időnkénti szórakoztató játékban csak a különbség volt kétséges. Az eredmény így alakult, 5 percenként. Az első játék­részben 15-13, 32-17, 46-26 és 57-33. A másodikban 73-44, 95-54. 108-65 és 119-78. NB II-ES NŐK Diósgyőri VTK II.—Nk. Konzervgyár Kinizsi 57-54 (24-21). Nk.: Józsa (18), Ba­j-aki (8), dr. Fülöpné (6), Szappanos (4), Kosa (12); cse­re.: Komáromi (4), Király (2), André. Takács. Kemény, küz­delmes, lendületes volt a já­ték és végig szoros az ered­ményállás a-z NB I-es A cso­portos egyesület tartalékjai­val. A játékvezetők többször túl szigorúak voltak a he­lyiekhez és elnézők a vendé­gekkel szemben. A Kinizsi a 7 percben már 8., a kulcsjá­tékos Szappanos pedig a 12.­ben negyedik személyi hibá­ját is összeszedte, s ezért óva­tosan kellett játszani. Mind­két félnek volt lehetősége, végül a szerencsésebb vendé­gek győztek. Az eredmény, 5 percenként. I félidőben 3-4, 8-13, 13-17 és 24-21. A II-ban: 30-24, 32-27, 44-44. 57-54. ★ A Petőfi iskola aulájába« dr. Ábrahám Tibor szakosz­tályelnök köszöntötte a helyi kosiárlabdások baráti körének tagjait. A társaság önálló jo­gi személlyé alakult át most, ami azt is jelenti, hogy ugyanolyan előírások vonat­koznak ezentúl rájuk, mint a sportkörre és a tanács fel­ügyelete alá • tartoznak. Az anyagi bázis továbbra is a Kinizsi marad, de vállalatok ezentúl őket is támogathat­ják. külön is. Nagyobb lesz a lehetőség, de az anyagi fele­lősség is. Rendezvényeket is terveznek, a szurkolók pedig intézményesen utazhatnak az idegenbeli mérkőzésekre. A férficsaipatnál a fiatalí­tással az a cél. hogy újra fel­jussanak az NB I-be. A taná­csi sportfelügyelő és a ható­sági osztály képviselője jelen­létében 43 személy megalakí­totta az új szervezeti formá­ban működő baráti kört. s vezetőséget választott. Elnök: dr. Fülöp Tibor, helyettese Pintér Miklós, titkár Czirják Józsefné, tagok: Mészáros Dénes és Mester János. S. Z. Apróhirdetések Eladó 69 négyzetmé­teres, két és fél szo­bás lakás, garázzsal, társasházban, Nagy­kőrös, Kossuth L. u. 63. I. em. 2. Érdeklőd­ni kedden és pénte­ken 18 óra után. ___ C secsemőotthon fel- vesz D kategóriás jo­gosítvánnyal. több éves gyakorlattal ren­delkező gépkocsive­zetőt, gázkazánfű­tőt, kisteljesítményű kazánfűtői oklevéllel. — Jelentkezni lehet: Nagykőrös, Rákóczi u. 23. sz. Másfél szobás lakás eladó. — Nagykőrös. Ceglédi u. ll/A, 4. ajtó. Eladó 3 és fél szobás, összkomfortos szövet­kezeti lakás. Érdek­lődni: Nagykőrös. If­júság u. l/B. I. em. 6. sz. alatt, 18 óra után lehet. Szántóföld, Balaton utca és Szénáskert között, megosztva is eladó. — Érdeklődni: Pusztai Imre, Szilágyi u. 1. Eladó: , Nagykőrös, Kun B. u. 2. sz. ház. Érdeklődni egész nap. Eladó üzemelő büfé- falatozó, 80 nm alap- területű, emelet rá­építhető -r telek. Ér­deklődni: Nagykőrös V., Szabadszállási u. 9. sz/ 2400 négyszögöl, hét­éves, kordonos szőlő, új épülettél, felszere­léssel, Nyársapáton eladó. Ipari áram. víz. pince van. Érdeklődni léhet: Cegléd, Széche­nyi u.. 93. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents