Pest Megyei Hírlap, 1988. február (32. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-29 / 50. szám
Birkatürelemme! íme, a kiállítás legszebb kosa A nagyüzemi állattenyésztés válságágazata jelenleg a juhászat. Az országban öt év alatt 1,1 millióval csökkent az állomány, ötödével pedig az anyák száma. Egyre több téesz számolja fel juhászatát vagy csökkenti az állományt. Azt jelentené ez, hogy a birkatartás szinte minden esetben ráfizetéses? Erre a megállapításra cáfol rá — évek óta — a törteli Dózsa Termelőszövetkezet juhászata, ami — ismerve a zárszámadási adatokat — több mint 4 millió forinttal járult hozzá a tsz nyereségéhez. — Többesztendős szakszerű tenyésztői munka eredménye, hogy juhászatunk 1978. január 1-je óta törzstenyészet, országosan ismert és elismert — mondja Sebők Mihály ágazatvezető. Az elmúlt évben bz átlagnyírósúly 8 kg volt, amely jóval magasabb az országos átlagnál. A gyapjú mellett a juhászat másik bevételi forrása a bárányszaporulat. A szaporodási mutató az elmúlt évben 149 százalék volt. Ez azt jelenti, hogy nagyon sok az ikerellés és több anya évente kétszer is adott bárányt. A jószágok egy részét saját állományunk utánpótlására meghagyjuk, a jó küllemű, jó genetikai tulajdonságokkal rendelkező kosbárányokat a későbbiek során tenyészkosként értékesítjük. Jelentős számban megy exportra is pecsenye-, illetve hízóbárány. — Ügy tudom, hogy kiállításokon, bemutatókon sem kell szégyenkezniük. — Igen, ez így van. Részt vettünk a legutóbb megrendezett OMÉK-on is, ahonnan Vili nevű kosunk tenyésztői nagydíjjal és a „kiállítás legszebb kosa” kitüntetéssel tért haza. Voltunk Üllőn és Kaposváron szakmai kiállításon, ahol szintén értékes helyezést értünk el. — Az elmúlt esztendő — amikor későn tavaszodon — nem volt könnyű a tartás és takarmányozás szempontjából. — A nyolcvanhatos aszály miatt nem kelt ki a juhlege- lőnek szánt rozsvetés. A késői tavaszodás miatt április 10-ig kellett az állatokat etetni, s ez bizony a takarmányköltségen nagyon meglátszott. Kihasználtuk azonban az alkalmi legelőket, a búza-, napraforgó- és kukoricatarlókat, hasznosítottuk a melléktermékeket, a répacsíkot, répaíar- kot stb. — A törzstenyészet célja és •feladata, hogy új genetikai eljárásokkal jobb tulajdonságú, magasabb hozamú egyedek lássanak napvilágot. E cél érdekében mi az elképzelés, mi a terv? — Már nem tervekről van sző. A gyakorlatban alkalmazzuk a biotechnikai eljárásokat. A múlt év októberében különböző előkészületek után 80 darab fogadó anyába 25 elit anyából kimosott 92 embriót ültettünk be. Januárban ultrahangos vemhesség- vizsgáló eljárással a fogadó anyákból 60-at vemhesnek találtunk. Ezt a munkát felkérésre az Üllői Embriológiai Állomás szakemberei végezték. Kísérletezünk továbbá az ikerellést és a szaporulatot növelő hormonkészítmények adagolásával is. Mindkét kísérlet beváltotta a hozzá fűzött reményeket. — Van-e utánpótlás a juhászaiban? — Ebben a szakmában különösen nagy gondot okoz a feladatok ellátása a szabadságolások és betegségek idején. De a törzsgárdatagokra minden időben lehet számítani. Nincs megoldva a szak- betanítottmunkás-képzés. bérezésben igyekszünk elismerni ezt a látszólag köny- nyű, valójában pedig igen komoly fizikai erőt és szakértelmet igénylő munkát. — Csakugyan válságágazat a juhászat? — Az, ha azzá tesszük. De gondos, szakszerű munkával, I ma is hoz a konyhára, türelem kell hozzá, legalább any- nyi, mint a birkának van. Fodor Imre Adó és vidéke (1.) Változó járulékok Az egyéni és társas kisvállalkozók 1988-tól vállalkozói és személyi jövedelemadó fizetésére kötelezettek. Ez új helyzetet teremt a társadalom- biztosítás területén is. A jogok és kötelezettségek eddig is az elért adóköteles jövedelemre épültek. 1987. december 31-ig a kisiparosok, a magán- kereskedők, a magánkereskedői polgári jogi társaságok, a gazdasági munkaközösségek, az ipari szolgáltató szakcsoportok tagjai a tárgyévet megelőzően elért — általános jövedelemadó-alapot képező — jövedelmük figyelembevételével I—XXI. osztályba lettek besorolva. Ennek alapján lehetett meghatározni a havonta fizetendő társadalombiztosítási járulék összegét, és a társadalombiztosítási ellátásuk alapjául figyelembe vehető — lényegében a tényleges jövedelemtől független — havi fix összegű jövedelmet. Változás, hogy az eddigi osztályos rendszer megszűnt, s a járulékfizetési kötelezettség, egyben a társadalombiztosítási ellátási alapok a ténylegesen elért jövedelmet rugalmasabban követik. A kisiparosok, a magánkereskedők 1988-ban az 1987. évre bevallott általános jövedelemadó alapját képező jövedelmük után negyvenszázalékos mértékű társadalombiztosítási járulék fizetésére kötelezettek, amennyiben az említett jövedelem az évi 36 ezer forintot meghaladja. A havi társadalombiztosítási járulék az évi adóköteles jövedelem 1/12-ed részének negyven százaléka, s a társadalombiztosítási ellátás alapja is az adóköteles jövedelem egy hónapra jutó összege. A járulékfizetési kötelezettségnek van egy felső határa: évi 240 ezer forint jövedelem felett nem kell társadalombiztosítási járulékot fizetni, ez jelenti azt is, hogy a társadalombiztosítási ellátás alapja sem lehet több mint havi 20 ezer forint. Az a kisiparos, magánkereskedő, akinek az 1987. évi jövedelme a 30 ezer forintot nem haladta meg, illetve jövedelme 30 001 és 36 000 forint között volt, jövedelmétől függetlenül továbbra is fix összegű, 400. illetve 900 forint járulék fizetésére kötelezett, a társadalombiztosítási ellátások alapjául pedig havi 2500, illetőleg 2800 forintot vesznek figyelembe. Esetükben tehát a járulékfizetés nem változik át százalékosra. A társas kisvállalkozások tagjai (magánkereskedői polgári jogi társaság, gazdasági munkaközösség, ipari szolgáltató szakcsoport), továbbá az ügyvédi munkaközösségek, a jogtanácsosi munkaközösségek tagjai az előző évben elért adóköteles jövedelmükhöz igazodva az elmondottaknak megfelelően kötelesek 1988-ban társadalombiztosítási járulék fizetésére, illetve jogosultak az ellátásra. Ceglédi társadalombiztosítási kirendeltség NE3 Ellenőri vizsgálatok Kialakult a Ceglédi NEB idei programja, a bizottság különböző szakcsoportjai is megfogalmazták feladataikat. A jelek szerint 1988-ban a népi ellenőrök változatos témákkal foglalkoznak. Egyebek mellett azzal, hogy miként fejtik ki hatásukat a gazdasági szabályozók a termelőszövetkezetekben; mit tudnak felmutatni a juhtenyésztő téeszek; az illetékesek milyen hatékonysággal ellenőrzik a fogyasztói és a termelői árakat; milyen az áruellátás és a fogyasztói érdek- védelem helyzete; változófélben van-e a gyermek- és diákélelmezés; milyen lehetőségeket érdemes számba venni a városi telefonhálózat fejlesztésekor. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA l> ui i XXXII. ÉVFOLYAM, 50. SZÁM 1988. FEBRUAR 29., HÉTFŐ Vissza a jogosítványt Kisiparosok és nagykönyvek A szolgáltatások java részét kisiparosok végzik el városunkban is. Vagy ahogyan egy régi beidegződés alapján nevezzük őket: a maszekok. Mostanában sűrűn hangzik el a vállalkozó elnevezés. Ehhez azonban az kellene, hogy az említettek valóban vállalkozzanak. Ha másra nem is, arra mindenképpen, hogy napi javítani valóinkat kezükbe vegyék. Ehhez meg arra lenne szükség, hogy az új rendelkezések erdejében, most már ők maguk is eligazodjanak. • Farkas Lajos a bognárműhelyben nem tervez bővítést. Azt várja, amit a többi kisiparos, hogy végre tisztázódjanak az adóval kapcsolatos kérdések. A legtöbb gondot számára a várható adminisztrációs munka okozza. — Teljes egészében a lakosságnak dolgozom, mit csinálják azzal a nénikével, aki lapátnyelet készíttet velem, vagy éppen a fűrészét kellene élesíteni? Álljak neki harminc forintról pontos kimutatást vezetni? Eddig a pénztárkönyvben feltüntettem az aznapi bevételt, most mindenről azonnal papírt kéne vezetni. Néha az az érzésem, hogy ez az újfajta könyvvezetés meghaladja a képességeinket. Vegyek fel egy adminisztrátort és fizessek neki havi kétezer forintot, csupán azért, hogy számfejtsen mindent pontosan? Már nem is bánnám, ha jönne az az adóellenőr, akkor legalább megtudnám a büntetésből, mit is kell csinálni. Ha kétszer megbüntetnek, akkor megvisszaadnám az ipart. Csíkcsban Készülnek a tavaszi kollekciók az Elegant Május 1. Ruhagyár ceglédi üzemében. A termékek felét hazai megrendelőiknek, felét külföldi partnereiknek adják el. (Apáti-Tóth Sándor felvételei) W — Kit kérdeztek meg, hogy mi a teendőjük? — Az adóközösség elnöke tartott egy tájékoztatót, úgy általában a reformról. Ott hangzott el, hogy azt kell csinálni, ami le van írva a rendeletben. Igen ám, csakhogy én nem könyvelő vagyok, hanem bognár. Király István asztalos szintén a Kioszban megtartott tájékoztatót említi. És a vállalkozói adót, amiről úgy gondolja, hogy ezzel szorítják vissza a kisiparosi jövedelmeket. Vállalkozói adót 100 ezer forint feletti jövedelem esetén kell a kisiparosnak fizetni, méghozzá 25 százalékot. Az asztalosmester az általános forgalmi adó visszaigényléséről sem igen tudja, hogyan történik majd. — Szabad kézzel kezdtem, az évek alatt gépesítettem, ma már egy szabályszerű kis üzemet működtetek. Három alkalmazottam van, mindnyájan családos emberek, régen nálam dolgoznak. Évek óta két- két tanulót is foglalkoztatok. Most minden bizonytalan, nem tudok mást tenni, mint a vásárlásaimról gyűjteni a számlákat. Hogy kitől, mikor lehet az ÁFA-t visszaigényelni, még nem tudom. — Milyenek a kilátások? Jönnek-e megrendelők? — Akik az elmúlt évben kezdték az építkezést, azok idén is keresni fognak, illetve most is nekik dolgozunk. Űj megrendelővel mostanában nem találkozunk. Félő, hogy az általános forgalmi adó miatt a magáhmegrendelők nem fognak felkeresni. A kö- zületekkel eddig sem volt bajom. ha nagyobb munkát végzünk — mint három éve is a Vasipari Szövetkezetnek a nigériai exportot — az tiszta ügy, harminc napon belül meg kapom a pénzt. — Van-e személyes ismeretsége az adócsoportnál? — Nincs. Egyelőre a pénz' tárkönyvet hitelesítettem. Ebben a helyzetben az a legkényelmetlenebb, hogy mindenki csak vár, csak vár, mert senki sem tud semmi biztosat a jövőre nézve. Amikor Nagy Lajoshoz, a Kiosz ceglédi csoportjának titkárához megyek, az irodában éppen egy kozmetikus hölgy azon meditál, most szövetkezetben dolgozzon-e, ge- bines formában, vagy pedig átnyergeljen a kisiparosokhoz. A titkár invitálja, szívesen látják, csak a mestervizsgáról gondoskodjon időben. Azután előkerülnek a számok. Cegléden december 31-én még 814 kisiparost számoltak, ez a szám ma hatvanhattal kevesebb: ennyien adták vissza az ipart február huszonnegyedikéig. Harminckilenc pedig hat hónapig szüneteltetnek. Közben fizetik az SZTK-t, de ók azok. akik leginkább a kivárásra számítanak. Túlnyomó többségük azok közül kerül ki, akiknek vállalatnál főállásuk van. és vállalkozói jövedelmüket össze kellene vonni a munkabérükkel. Ha a' megszűntek listáját vesszük, akkor találunk ruhajavítót, szerszámkészítőt, festőt, szekérfuvarozót, műszerészt, kőművest, női- és férfiszabót, kovácsot és szőnyeg- tisztítót. Nagy részük a szolgáltatói ágazatból lépett ki. Mezőgazdasági gépszerelő például egy volt a környékben, most már egy sincs. A kis községekben aggasztó a helyzet. Csemőben jelenleg nincs villanyszerelő kisiparos, Tápió- szőlösön pedig gondolkodhatnak • férfiak, kihez is menjen. hajat vágatni, mert az eddigi egyetlen férfifodrász visszaadta az iparigazolványát. — Két-három triciklis szállítónk is volt — mondja Nagy Lajos —, akik hóban-sárban hordták a gázt a lakásokba. Most a szegény kisöreg kérdi tőlem, „Nagy úr, ezt a könyvet nekem is kell vezetnem?” Vagy azt mondja a kovács: „Hetenként egy lovat hoznak, hogy patkói jam meg. Hát most ezért álljak neki irkászolni?...” Az idősebbek a könyvelés miatt szöknek el, félnek az adminisztrációtól. Én személy szerint százezer forint jövedelemig nem köteleznék senkit sem könyvvezetésre, de tudom, ez nem rajtam múlik. Csakhogy így elüldözzük a kis jövedelmű iparosokat a szolgáltatásból. Pár éve még az volt a feladatunk; hogy a községekbe vigyünk iparosokat, mert ott nincs szövetkezeti és vállalati szolgáltatás. Most előállhat egy olyan helyzet, hogy kontárok töltik be az eddigi szakemberek helyét. w — Veszéllyel jár a kontárkodás? — Igen, számítunk arra is, hogy most többen jelentkeznek nálunk, hogy legalizálják eddigi láthatatlan jövedelmüket. Mert az adóhatóság a körmükre nézhet, hogy mennyi a vagyonuk. Ha viszont kisiparosok lennének, tudnák igazolni, honnan a jövedelem. — Mit tesznek a kisiparosok tájékoztatásáért? — A héten kezdődik egy előadás-sorozat, ami az adófőkönyvekkel kapcsolatban segít eligazodni. Mit hova kell írni, mit kell vezetni. — A legtöbb bizonytalanság a vállalkozói adó körül van. — Vállalkozói adót 100 ezer forint feletti jövedelem esetén kell fizetni, de csak a 100 ezer feletti összeg után. — Mi a helyzet az AfA-vísz- szaigénylések körül? — Négy forintba kerül az igénylőlap, és az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalhoz kell benyújtani a kérvényt. — Részesülnek-e kedvezményekben a kisiparosok? — Különösebb kedvezmény idén már nincs. Ha valaki tanulót alkalmaz, kilencezer forintot elengednek a vállalkozói adójából. Csakhogy mire elég az a kilencezer forint? Igaz, Kiosz-segítség is létezik, alkalmanként tanulónevelési pótlékot és társadalmi ösztöndíjat mi adunk. — Mikor találkozhatnak először a kisiparosok adóellenőrökkel? — Ügy tudom, március elsejétől már számíthatnak rájuk. Rab László Költöző sebészet Az általános sebészeti rendelés is átköltözött a Rákóczi úti rendelőintézetbe, s hétfőtől kezdve már itt látják el a kisebb sérüléseket. A baleseti sebesülésekkel kapcsolatos gyógyító teendőket továbbra is a kórházban végzik. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap) a természet adta lehetőségek legteljesebb kihasználásával jövedelmezővé lehet formálni. Régen is jó megélhetést adott.
