Pest Megyei Hírlap, 1988. február (32. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-27 / 49. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM, 49. SZÁM' 1988. FEBRUAR 27., SZOMBAT Vajon kiért ülnek bent? Az ügyfél sasszézva távozott Hétfő délután 16 óra 54 perc. Leülök a városi tanács hatósági osztályának irodahelyiségében. Mindjárt kezdődik a hosszabbított ügyfélfogadás. Ma két hölgy és. egy úr tart ügyeletet este fél hétig. Felkészítenek, hogy vajmi kevés érdekességben lesz részem, mert aligha tolonganak az emberek. így hát olvasom az Esti Hírlapot. Na végre, »elfogták a kaposvári szatírt — közlöm a hírt. Azzal sem lesz gond mostanában — hangzik a válasz.' 17 óra. Középkorú férfi nyomja le a kilincset. Néhány papírt vesz elő, s két perc múlva távozik. — Elnézést, megtudhatnám, hogy miért most jött? Es...? — Ne haragudjon, nem akarok az újságban szerepelni. Építési engedélyt intéztem, s amint látta, két percig tartott. A parképítőknél dolgozom, s nálunk mindenki tudja, hogy munkaidő után is lehet a tanácsnál és egyéb hivataloknál ügyet intézni. Hogy más cégek dolgozói mért nem ilyenkor jönnek ügyes-bajos dolgaikkal... fogalmam nincs. Hát ennyit... 17 óra 7 perc. Sötét öltönyös férfi érkezik. (A télikabátja vajon hol lehet?) A szemei furcsán csilognak. Hadarva és némiképp zavarosan adja elő a históriáját. Amíg nem tartózkodtam idehaza, a Józsi bácsi beengedte ezt az albérlőt. Hiába mondom, hogy fizessen vagy különben menjen el. Jöjjön valaki, oszt tegye ki! A végén persze kiderül, hogy tanácsi bérlakásban folyik ez a perpatvar — a városgazdálkodási vállalathoz tartozik a téma. Az ügyfél három perc után kissé sasz- szézva távozik. Az egyik hölgy megjegyzi, hogy ez az ember délelőttönként három- szor-négyszer betéved. 17 óra 11 perc. Csak a neoncsövek zizegnek. S időnként kattan egy magnó, az ügyintézők néhány mondatos levelet diktálnak halkan. A folyosóról olykor léptek zaja szüremlik be, az adócsoportnál megfordulnak néhányan. (Nem csoda.) Nyugodtan olvashatok, mert nem kopogtat újabb ügyfél. Délelőtti roham — Mi igaz abból, hogy a hosszabbított ügyj él fogadást bővíteni fogják? — kérdezem dr. Barna Bálintot, a városi tanács hatósági osztályának vezetőjét. — Őszintén megvallom, erről mit sem tudok. Ugyanis semmi nem indokolja a bővítést. Hiszen hétfőn és szerdán 18 óra 30 percig fogadjuk az állampolgárokat, ráadásul szombaton is mindig tartunk 12 óráig ügyeletet, pénteken pedig 12 óráig jöhet hozzánk, akinek valami elintéznivalója van. Ügy gondolom, 14 hónap elég ahhoz, hogy megalapozott ■ legyen a véleményem. Hiszen 1987. január 1-iétől vezettük b'e a jelenlegi ügy- félfogadási rendet. Sajnos, a tapasztalatok azt mutatják — s erről tegnap este ön is meggyőződhetett —, hogy délután 5 óra és fél hét között két-három személy keres fel bennünket. A szombat délelőttröl nem is beszélve. Talán kétszer fordult elő, hogy benézett valaki. Olyan dologra volt kíváncsi, amit — képletesen szólva — akár a szomszédjától vagy kollégájá tói is megtudhatott volna. — Mikor jönnek többen? — Hétfő délelőtt sokan megrohannak bennünket. Hú szán ia várakoznak a folyosón. Délután valamivel kedvezőbb a kép. Aztán 5 óra körül alig lézeng itt egy-egy ember. S ez így van ám szerdán is. Csak akkor többnyire két óra és fél öt között nagy a jövésmenés. Feltehetően ebben szerepet játszik a tisztségviselők fogadóórája. Nyilvánvaló, hogy ők hozzánk irányítanak mindenkit, akinek az ügyében nekünk kell intézkedni. Péntek délelőtt viszont szinte biztos, hogy a hetipiac miatt számos a teendőnk. — Elképzelhető, hogy az önök által kiküldött idézések inspirálják a honpolgárokat arra, hogy délelőtt jelenjenek meg az osztályon? — Ki merem mondani, hogy nem — válaszolja Petróné Andó Zsuzsa osztályvezető-helyettes. — Ha két olyan ügyfélről van szó, akiket együttesen kell meghallgatnunk, hogy dönthessünk, akkor előfordulhat, hogy mondjuk, 13 órára rendeljük be őket. De csak akkor. Különben minden más esetben két időpontot jelölünk meg — tehát az 5 óra és fél hét közötti ügyfélfogadást is. Persze akad néha kivételes fontosságú téma, amivel az illető délután járt nálunk, s egy délelőtt újra meg kell jelennie, mert valakivel éppen szembesíteni szeretnénk. Nem firtatják — Tehát az emberek általában szívesebben jönnek délelőtt. Ezek szerint a cégeket ez nem zavarja. És önöket? — Nézze, nekünk nincs jogunk firtatni, hogy valakit elengedtek-e a munkahelyéről, s egyáltalán miért — feleli az osztályvezető. — Viszont kötelességünk minden ügyet a lehető legjobban elintézni. Azt hiszem, rajtunk nem múlik a munkaidő hatékonyabb kihasználása. Mi megtettük az első lépést. Most már a vállalatokon van a sor. — Miután az állampolgárodért mindent megtesznek,. gondolom, bárkinek, aki itt jár — még ha délelőtt is — adnak igazolást. — Azt már nem! — mondja az osztályvezető-helyettes. — Nemegyszer érvelnek az emberek azzal: Indokoltan voltam maguknál? Igen. Akkor miért nem kapok igazolást? Azért, mert munkaidő után van ügyfélfogadás. Ilyenkor persze, bosszúsak. Akárcsak akkor, amikor esetleg másfél órát kell várni valakinek, hogy sorra kerüljön. Hogy lehet?! Biztosan pletykálunk, ahelyett hogy inkább az ő bajával foglalkoznánk. De hát azt nem szabad elfelejteni, hogy soha nincs két azonos eset. S mindennek a végére járunk. — Végül is, azért tartanak hossza b bitóit ügyfélfogadást, hogy a vállalatoknál, intézményeknél hatékonyabb legyen a munkaidő kihasználása. Ám mivel elvétve téved be egy-egy polgár, az ügyelet során éppen önök nem tudnak hatékonyan dolgozni.' — Sajnos, így van — válaszolja dr. Barna Bálint. — A félfogadási napok délelőttjei olyan mozgalmasak, hogy egy terjedelmesebb határozatot lehetetlen lediktálni, legfeljebb néhány mondatos leveleket. Ugyanakkor öt után hiába várjuk az ügyfeleket, pedig hát azért ülünk itt. Például á Közgép ceglédi gyáregységénél reggel 6 órától fél négyig tart a munkaidő. Igaz, van olyan műhely, ahol két vagy három műszakban dolgoznak. Csak akkor engednek el bárkit, ha a rendőrségi, bírósági, tanácsi idézés konkrét órát jelöl meg. Különben a dolgozó még olyan áron sem mehet el, hogy kéri, az időkiesést vonják le a béréből. Mint a nagykönyvben A népi ellenőrzési vizsgálat tavaly augusztusban igazolta, hogy a munkaügy, betartja az előii'ásokat. Az Állami Biztosító ceglédi fiókjánál szabadságot kell kivenni annak, aki munkaidő alatt szeretné elintézni az ügyét. Mint a nagy- könyvben, úgy mennek a dolgok — és ez biztos, mindenütt így van —, csak éppen a tanácsnál nincs ennek nyoma. Fehér Ferenc Tanácstagi beszámoló Február 29-én 17 órakor a 19-es körzet tanácstagja, Fe- r.encvári Tiborné a Török János Szakközépiskolában, a 30-as körzet tanácstagja, Dely András a Városgazdálkodási Vállalatnál, a 45-ös körzet tanácstagja, Kürti András a Talajjavító Vállalatnál, 18 órakor a 20-as körzet tanácstagja, Szabó Sándor az MSZMP városi bizottságánál, a 40-es körzet tanácstagja, Lendér István a kenyérgyár kultúrtermében. Március 3-án 17.30 órakor az 5-ös körzet tanácstagja, Ecseri Károly a Kossuth Múzeumban, 18 órakor a 4-es körzet tanácstagja, dr. Kürti György a Kossuth Gimnáziumban, a 28-as körzet tanácstagja, Ottohál Vilmos a Malom téri általános iskolában tartják beszámolójukat. Képviselői fogadóóra Március l-.ién Krekács László országgyűlési képviselő és dr. Gyovai Pál megyei tanácstag tartanak fogadóórákat Dánszentmik- lóson, a községi tanács épületében 10-től 18 óráig. Csomagolják a finomlisztet A Körösi úti malom három műszakban dolgozik Cegléden, s benne naponta 73 tonna gabonát őrölnek meg. Szállítanak lisztet a sütőiparnak, valamint kilós s kétkilós zacskóba csomagolva a kiskereskedelemnek. (Apáti-Tóth Sándor felvétele) Vetélkedő, játék, szórakozás Helybéliekért is izgulhatunk A mai harminc-negyvenévesek közül alighanem sokan emlékeznek szívesen a másfél-két évtizeddel ezelőtti helybéli Kit mit tud?-ok forró hangulatára. Amikor a Kugli és a Fóka bácsiék együttes telt ház előtt vívott zenés párbajt a Lovers zenekarral. A polbeat gitáros-énekes pedig a zsűri egyik tagjával folytatott izgalmas dialógust, a hosszú hajról és az emberi jogokról. Március 13- án a Kossuth Művelődési Központ újra otthont ad az egymással versengő fiataloknak. Gördülékenyen — Mikor volt utoljára Ki mit tud? a ceglédi színházteremben? — kérdeztem Farkasházi Istvánt, a Kossuth Művelődési Központ müyé- szeti titkárát. — Megyei elődöntő 1977- ben volt a városban. ' Akkor a Kaláris együttes — amely a tévé egyenes adásainak tartalék műsorába verekedte be magát — és Balogh Erika — jelenleg a Thália Sziház művésze — jutott a legtovább. — Hányán jelentkeztek? Lesznek-e ceglédiek, akikért izgulhatunk? — Mintegy 150-en jelentkeztek Pest megyéből. Végül is itt a színházteremben tizenhárom szólista és tizenkét csoport lép a publikum elé. Lesz akrobatika, dzsesszbalett, modern tánc, break, stepp- tánc, füttyös és humorista műsorszám. Nagy örömünkre három ceglédi fiatalért is szurkolhatunk. Pál Márta operaáriával, Kerepesi László zongora hangszerszólóval, míg Deli Erzsébet műdallal indul. Ez az elődöntő műsorszerkesztés szempontjából is izgalmas, színes programot ígér. A gördülékeny lebonyolítás nem kis feladatat ró a művelődési központ munkatársaira, akik oroszlánrészt vállalnak a rendezésből. Ugyanakkor a Pest megyei művelődési központ és könyvtár kollégái is segítségünkre lesznek. Abban állapodtunk meg, hogy tömbö- sítjük a produkciókat. — Ez mit jelent? — Azt, hogy az egyes kategóriák valamennyi előadója egymást követően szerepel, így objektívebb lehet az értékelés, és egyszerűbb a viszonyítás. Nem beszélve arról, hogy technikailag kivi- telezhetőbb, mert megközelítően azonos körülményeket kell teremtenünk. Egy-két továbbjutó — Kik lesznek a zsűritagok? — Még nem tudjuk. Ugyanis ez egy központi zsűri, amely a megye összes selejtezőjét figyelemmel kíséri — sőt, tán az országost is —, hogy a majdani döntők résztvevőinek kiválasztásánál általános képük legyen. S miután ismerik a színvonalat, ügyelnek arra, hogy' a versenyt lebonyolító város előadója ne élvezzen esetleg érdemtelenül előnyöket. ' Adósságom átütemezem Tisztelt településfejlesztési hozzájárulást beszedő hivatal! Leveled, a csekkel és az elszámolással együtt szerencsésen megérkezett. Csak neked mondom, négyszemközt, kérlek, ne áruld el senkinek, hogy nagyon megörültem. Mert némiképp engem igazoltál. Szigorú főnököm annak idején hetekig rágta a fülemet — végül is sikerrel —, hogy felejtsem el ezt a kifejezést: településfejlesztési adó. használjam a másikat: településfejlesztési hozzájárulás. Használtam is rendesen, miképp egy jó ' állampolgárhoz ülik. Az sem zavart meg, hogy most, midőn leveled eljutott hozzám, az elszámolás nevű csatolt nyomtatványon teíát, vagyis településfejlesztési adót írsz. Sőt, a hozzá fűzött magyarázat, mely szerint a teho nem adó; de adók módjára kell befizetni, egyes- egyedül a szomszédomat ejtette gondolkodóba. Mondtam neki, nem érdemes ezen töprengeni, fordítsa másra a figyelmét. Mire aztán elkezdte csapkodni a gumicsizmáját. „Tehát maga szerint ez a csizma nem lábbeli, de lábbeli módjára kell használni?” Igen — válaszoltam higgadtan —, a legteljesebb mértékben igaza van. Képzelje csak el, hogy maga egy cipőbolt, és amolyan cipőbolti srófra jár az esze. Kitesz a polcra egy pár gumicsizmát, és ráírja, hogy glasszékesztyű. Erre én odamegyek, cinkos pillantást vetek a boltvezetőre, és se szó, se beszéd, a lábamra erőltetem a csizmát. Ennyi az egész. Ugye igaza van a cipőboltnak, mert az, hogy kesztyű, mégiscsak jobban hangzik, és igazam van nekem, mert sertésól környékén azért Inkább csizmában sétafikái az ember. De mindez mellékes, hagyjuk. Helyette megragadom az alkalmat, és röviden tájékoztatlak gazdasági helyzetemről. Abból indultam ki, amit számtalanszor olvastam már az újságban, h6gy ami nincs, azt nem lehet szétosztani. Szoroztam. osztottam, s kiderült, hogy nincs fölösleges ötszáz forintom, amit neked postafordultával elküldhetnék. Akkor pedig — gondoltam — nem küldöm, csak majd ha lesz; nyereségrészesedéskor, jutalomosztáskor. Ráadásul egy hirtelen jött jelentős célfeladatra kellett átcsoportosítarfom az anyagi erőforrásomat (fizetés!). Meg- hánytam-vetettem a * dolgot, s elkerülhetetlennek látszott a településfejlesztési • befizetés határidejének módosítása. A módosításhoz engedélyt kértem önmagámtól, azt jóváhagytam. Pontosan úgy tettem, ahogyan az újságban szereplő vállalat, amelyik egy gyors átcsoportosítás miatt a tervbeli határidőnél jóval későbben készítette el a gondjaira bízott létesítményt. Megváltoztatta az átadás időpontját. így aztán én is megváltoztattam az átadás időpontját, de mondhatom, nem szívesen. Sajnos, miközben mindenki örül, mert a vállalat a második határidőre teljesítette a feladatát, engem a hivatal 57 forintos adópótlékkal sújt, mert kénytelen voltam adósságomat átütemezni. Kérlek, magyarázd el nekem, hogy ha a teho nem adó — miképpen azt írod is —, miért róttál ki rám adópótlékot! Várom válaszodat. Addig is nyugodt leszek, mert ha netán mégis befizetném az adópótlékot, akkor azt nem adópótlék módjára fizetem be. Ügy mindjárt más. V. S. — Műfajonként hányán jutnak tovább, és hová? — A tervek szerint egy-két versenyző jut tovább a megyei döntőbe, amennyiben megfelelnek a zsűri által kialakított általános szintnek. Előfordulhat, hogy valamelyik kategóriából egy fiatal sem mehet tovább. Mindenesetre, mi igyekszünk mindenki számára emlékezetessé tenni ezt a fontos szereplést. A műszaki gárda már ismeri, hogy melyik műsorszámhoz kinek mire van szüksége. A színpad mögött pedig mi fogunk segédkezni. A műsorvezető Plangár Judit lesz. Szeretnénk kifogástalanul lebonyolítani ezt a rendezvényt. Ha telt ház lenne — Vajon lesz-e közönség- szavazás? i— Nem. Viszont igazán örülnék annak, ha telt ház lenne, mint a régi Ki mit tudok ?-on. Hiszen közönség jelenlétében formálódhat igazán egy alakítás. Valószínű, hogy sokakat vonz majd az a kellemesnek ígérkező vasárnap délelőtt.' F. F. Fogadódra Sós János, a városi tanács elnökhelyettese március 2-án, szerdán délután 2-től fél 7-ig fogadóórákat tart a városházán hivatali helyiségében. Módszer Remélhetőleg jó ómennek bizonyul a Hungária Biztosító, s most már sérthetetlenül közlekednek a városban meg a környékén azok az autóbuszok, amelyeknek oldalán a fenti cég reklámföliratai vastagának. A Hungária természetesen szerencsét hozhat a biztosított buszoknak, ám maga az akció elsősorban is bevételt (85 ezer forint) hozott a Volánnak, s az ajánlkozás újabb (vándorló!) lehetőségét a biztosítónak. Ha a hirdetés tényleg beválik, a megjelölt járművek hosszan furikáznak baleset nélkül, akkor új eszközzel gyarapszik a közlekedésbiztonság módszertára. Színház Március 1-jén kedden 16 órakor a Kossuth Művelődési Központ kamaratermében Mielőtt csillag lettem, Viszockij életirámája kerül bemutatásra, Hegedűs D. Géza játssza a színész szerepét. Március 4-én pénteken 19 órakor a színházteremben a Pécsi Nemzeti Színház társulata a Mont- martre-i ibolya című Kálmán- operettet adja elő. ISSN 0133—266# (Ceglédi Hírlap)
