Pest Megyei Hírlap, 1988. február (32. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-24 / 46. szám

Huta 1988. FEBRUÁR 24., SZERDA Andrej Cromiko Budapesten Díszvacsora a Parlamentben ismertetünk. NÉMETH KÁRÓL Y: Cselekvő magatartást tén, örvendetesen szaporod­nak az állampolgárok közötti érintkezések. Ugyanakkor két­ségtelen — fűzte hozzá az Elnöki Tanács elnöke —, hogy az együttműködésnek még számos kiaknázható tar­taléka van. Együttműködésünk távlatai biztatóak. Ehhez szilárd ala­pot jelent, hogy a szocializ­mus építésének és a nem­zetközi politikának valamenv- nyi fő kérdésében azonosak a nézeteink, a törekvéseink. Kölcsönösen érdekeltek va­gyunk egymás sikereiben, egymás erőfeszítéseinek támo­gatásában, országaink gazda­sági, társadalmi életét megújí­tó programjaink megvalósítá­sában. Ez arra késztet ben­nünket, hogy minden terüle­ten tovább javítsuk, tartal­masabbá tegyük együttműkö­désünket — mondotta Németh Károly. Végezetül poharát emelte a két párt. a két or­szág népeinek barátságára és együttműködésére, a szocia­lista építőmunka sikereire, a béke és a biztonság megszi­lárdítására. ANDRÍJ CROMIKO: Kölcsönös készséggel Németh Károly bevezetőül a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa és a Miniszter­tanács nevében tisztelettel köszöntötte Andrej Gromikót és feleségét, illetve a kísére­tükben érkezett szovjet vendé­geket. Mint arra emlékezte­tett, a két testvérpárt, a két ország vezetőinek látogatásai, találkozói, tapasztalat- és vé­leménycseréi fontos szerepet töltenek be az együttműködés és a barátság erősítésében. A kontaktusokat erősítő kölcsö­nös látogatások sorában kü­lönösen megtisztelő, hogy a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa Elnökségének elnökeként Andrej Gromiko első hivata­los külföldi útja hazánkba ve­zetett. A magyar belpolitika törek­véseit ismertetve Németh Ká­roly rámutatott: Andrej Gro­miko olyan időszakban tesz látogatást hazánkban, amikor a Központi Bizottság tavaly júliusi állásfoglalásának és a kormány Országgyűlés által jóváhagyott munkaprogramjá­nak valóra váltására, a feszí­tő gazdasági problémák meg­oldására mozgósítjuk az erő­ket. A szocializmus építésé­nek megváltozott hazai és nemzetközi feltételeihez való rugalmas alkalmazkodás • — amellyel késlekedtünk — el­engedhetetlen követelmény. A programban foglalt, teljes odaadást igénylő feladatok megoldása új gondolkodásmó­dot, és ezzel összhangban álló cselekvő magatartást, magasabb színvonalú irányí­tást és végrehajtást igényel. A kibontakozás, anyagi és szellemi erőforrásaink éssze­rűbb hasznosítása, a szociális biztonság védelme egyaránt azt követeli, hogy a reform- folyamatokat felgyorsítva, kö­vetkezetesen valósítsuk meg a gazdaságirányítás, a politikai intézményrendszer és a szo­cialista demokrácia együttes fejlesztését — mondotta Né­meth Károly. Hangsúlyozta: Jobban, mint valaha, szük­ség van mindazok alkotó ösz- szefogására, munkájára, ja­vaslataira, akik szivükön vi­selik a haza sorsát. Nem kétséges, hogy a jelen­legi nehézségek leküzdésének, jövőnk megalapozásának leg­főbb garanciája a nemzeti összefogás, a cselekvő akarat. Hazánk helyzete nyíltságot, reális számvetést igényel; azt követeli, hogy a társadalmi fejlődés változó feltételeihez igazítsuk munkánkat — mon­dotta. — Ebben a szellemben készülünk az év első felében megtartandó országos pártér- tekézletre. A szocialista orszá­gok közös megújulási törek­véseit áttekintve kiemelte: a szocialista országok többsége, köztük hazánk is keresi a nemzeti sajátosságoknak, a hagyományoknak és az adott­ságoknak legjobban megfelelő megoldásokat. Elhatározá­saink, törekvéseink lényege azonban közös: jobban, telje­sebben akarjuk kihasználni népeink és a társadalmi hala­dás érdekében a szocialista rendszerben rejlő előnyöket, lehetőségeket. Ebben a történelmi jelentő­ségű folyamatban meghatáro­zó szerepe van a szovjet tár­sadalomban végbemenő meg­újulásnak. A magyar kommu­nisták, a magyar emberek üd- vözlik az átalakítás nagy és nehéz munkáját, s sikereket kívánnak a szovjet népnek. A kétoldalú kapcsolatokat áttekintve Németh Károly megelégedéssel állapította meg, hogy a magyar—szovjet Andrej Gromiko mindenek­előtt köszönetét mondott az MSZMP Központi Bizottságá­nak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának a meghí­vásért, majd a szovjet—ma­gyar barátsági, együttműködé­si és kölcsönös segélynyújtási szerződés aláírásának 40. év­fordulójáról megemlékezve hangsúlyozta: az elmúlt évti­zedek során jelentős tapaszta­lat halmozódott fel az új tár­sadalom építésében, aminek különösen nagy jelentősége ■ van most, amikor a Szovjet­unió, Magyarország és a szo­cialista közösség más országai a fejlődés új szakaszához ér­tek. A szocializmus sorsa függ attól, hogy történelmi léptek­kel mérve milyen gyorsan és hatékonyan tudunk áttérni áz eddig elérttől a mai kor álltai megkövetelt szintre. Ennek felismerése hatja át az SZKP irányvonalát, amelynek célja a szocializmus lenini koncep­ciójának teljes helyreállítása, a szovjet társadalom megújí­tása az élet minden területén, a társadalmi rendszer huma­nista jellegének megfelelő fel­tárása — mondotta. Andrej Gromiko a szovjet vezetés értékelését ismertetve elmondta, hogy az élet egyes területein a pozitív folyámatok a kívántnál lassabban bonta­koznak ki. Nem teljes mér­tékben kielégítőek néhány vo­natkozásban a népgazdaság ta­valyi eredményei. Mégis a legfontosabb — emelte ki —, hogy o nép támogatja az át­alakítás eszméit, hisz annak sikerében és töretlen előreha­ladást kíván. Az SZKP, a szovjet állam az átalakítást szoros összefüg­gésben vizsgálja a testvéri szo­cialista országokban zajló fo­lyamatokkal, s mindenki érde­keit figyelembe vevő, konst­ruktív eszmecserére törekszik barátaival. E gondolatot foly­tatva Andrej Gromiko hang­súlyozta: a Budapesten folyó megbeszélések ismét alátá­masztják a nézeteink azonos­ságát korunk alapvető problé­máit illetően, továbbá azt a kölcsönös készséget, hogy to­vábbfejlesszük sokoldalú együttműködésünket. A két országot kölcsönösen foglalkoztató kérdések lénye­gét Andrej Gromiko az ismert formulával fogalmazta meg: több szocializmust, több de­mokráciát! Döntő módon ez határozza meg a szovjet—ma­gyar együttműködés növekvő jelentőségét is, az élet min­den területén. A gyakorlati politika terén a szovjet—magyar kapcsolatok fejlesztésének mozgató rugója a kétoldalú gazdasági együtt­működés, ami egészében véve gyümölcsözően fejlődik. Fon­tos azonban — folytatta a szó­nok —, hogy halogatás nélkül kutassuk fel és hozzuk műkö­désbe a gazdasági együttmű­ködés hatékonysága növelésé­nek tartalékait, amelyek még igen jelentősek. Így például az együttműködés számára na­gyobb teret nyit a gazdasági mechanizmusok átalakításának a két országban zajló folya­mata. A továbbiakban arról szólt, hogy a Szovjetunióban és Ma­gyarországon egyaránt a szo­cialista demokrácia fejleszté­se sokrétű feladatának meg­oldásán fáradoznak. Andrej Gromiko meggyőző­dését fejezte ki, hogy ezen a téren mindkét fél számára hasznos a tapasztalatok köl­csönös cseréje, emellett á néphatalmi szervek tekintélyé­nek növekedése és illetékes­ségi körének bővítése. A Szov­jetunióban és a Magyar Nép- köztársaságban ez alapot te­remt ahhoz, hogy új módon tekintsünk a kétoldalú kapcso­latok rendszerében elfoglalt helyükre és szerepükre. Hasonlóan sok kiaknázásra váró lehetőséget kínál még az úgynevezett humanitárius te­rület is. A Szovjetunióban nő az érdeklődés a magyar nép élete iránt, míg Magyarorszá­gon fokozódó érdeklődés ta­pasztalható a Szovjetunió né­peinek élete iránt; az emberek többet akarnak tudni egy­másról. Ennek a kölcsönös igénynek elébe kell menni. Nemzetközi kérdéseket érintve Andrej Gromiko a szovjet állam belpolitikája és külpolitikája közötti szoros, kölcsönös összefüggésről és kapcsolatról szólva hangsú­lyozta: a társadalom megújí­tása és fejlesztése nagy len­dületet ad ahhoz, hogy a vi­lágbéke és az átfogó bizton­ság, valamint a szocializmus érdekében a Szovjetunió fo­kozza hatását a nemzetközi helyzet alakulására. Andrej Gromiko végezetül sikereket kívánt Magyarország dolgozóinak társadalmi és gaz­dasági terveik megvalósításá­hoz, s éltette a két ország és népeik megbonthatatlan ba­rátságát. Prága VSZ-tanácskozás Február 23-án Prágában ta­lálkozót tartottak a Varsói Szerződés tagállamainak kül­ügyminiszterei. A találkozó résztvevőit Eduard Sevardnadze, a Szov­jetunió külügyminisztere rész­letesen tájékoztatta a George Shultzcal, az Egyesült Álla­mok külügyminiszterével Moszkvában 1988. február 21—22-én lezajlott tárgyalá­sainak menetéről és eredmé­nyeiről. A találkozó résztvevői ki­emelték annak jelentőségét, hogy fokozni kell a hadászati támadófegyverek számának csökkentéséről és korlátozá­sáról szóló szerződés s az eh­hez kapcsolódó összes okmány mielőbbi előkészítésére irá­nyuló erőfeszítéseket, abból a célból, hogy a szerződés a kö­vetkező moszkvai legfelsőbb szintű találkozó idején alóír- ható legyen. Üdvözölték a ra­kétaelhárító rendszerek korlá­tozását célzó megállapodás el­érésére irányuló erőfeszítése­ket, A találkozó résztvevői ki­nyilvánították, hogy érdekel­tek a nukleáris kísérletekről folytatott szovjet—amerikai komplex, szakaszos tárgyalá­sok haladásában. Aláhúzták a regionális problémák politikai úton történő megoldásának szükségességét. Üdvözölték a Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak azt a szándékát hogy folytatják a magas szin­tű, rendszeres politikai pár­beszédet, és ezt kiterjesztik ka­tonai térre is. A küldöttségek vezetőit fo­gadta Milos Jakes, a CSKP KB főtitkára. Várkonyi Péter szingapúri tárgyalásai Többirányú külkapcsolatok Várkonyi Péter külügymi­niszter hétfőn hivatalos láto­gatásra a Szingapúr Köztár­saságba érkezett. A magyar diplomácia vezetője ezzel megkezdte hat országot (Szin­gapúr, Indonézia, India, Thai­föld. Ausztrália és Űj-Zé- land) érintő ázsiai—csendes­óceáni körútját. Legutóbb nyolc esztendővel ezelőtt járt magyar külügyminiszter a vi­lágnak ebben a gyorsan fej­lődő részében. Várkonyi Pétert és kíséretét Szuppiah Dhanabalan szinga­púri külügy- és nemzeti fej­lesztési miniszter fogadta. (Az ő irányítása alá tartozik az infrastruktúra, a környezetvé­delem és az agrárfőhatóság is.) Helyi idő szerint hétfő dél­után megkezdődtek a magyar —szingapúri külügyminiszte­ri tárgyalások. Ezt követően Várkonyi Péter udvariassági látogatást tett Vi Kim Vi köz- társasági elnöknél. Ugyancsak heifőn Szuppiah Dhanabalan díszvacsorát adott vendége tiszteletére. Kedden a tervek szerint ismét zsúfolt program várt a magyar küldöttségre: Várkonyi Péter több megbe­szélést folytatott a szingapúri üzleti élet vezető képviselői­vel. Gazdaságpolitikai megfon­tolásokból Szingapúr bővíte­ni kívánja kapcsolatait a sao- cialista államokkal. A délke­let-ázsiai nemzetek szövetsége (ASEAN) tagjaként, az el nem kötelezett mozgalom részeként Szingapúr fokozatosan több­irányúvá kívánja tenni eled­dig szinte csak a tőkés világ­ra összpontosító külkapcsola- tait. Ronald Reagan televíziós beszéde Nem gyengéi az A A NATO nukleáris fegy­verzetének korszerűsítését, a Varsói Szerződés tagállamai fegyveres erőinek csökkenté­sét követelte Reagan ameri­kai elnök televíziós beszédé­ben, amelyet a NATO jövő heti brüsszeli csúcsértekezle­te előtt intézett a nyugat­európai országok lakosságá­hoz. Reagan feladatának tar­totta megnyugtatni a NATO- országokat, hogy a közepes hatótávolságú nukleáris esz­közök megsemmisítéséről megkötött szovjet—amerikai szerződés nem csökkenti sem az Atlanti Szerződés katonai erejét, sem az Egyesült Álla­mok Nyugat-Európa védelme iránti elkötelezettségét, és az Argentínában ülésezik a Cairns-i csoport A liberálisabb kereskedelemért Az argentínai Barilochéban ma négynapos tanácskozásra ül össze az agrárexportjukat nem szubvencionáló országo­kat, köztük Magyarországot tömörítő Cairns-i csoport. Ha­zánkat Melega Tibor kereske­delmi miniszterhelyettes kép­viseli. Az Ausztráliában 1986 au­gusztusában alakult csoport­ban a GATT-nak azok a me­zőgazdasági exportőrállamai foglalnak helyet, amelyeket a leginkább sújtja az Egyesült Államok és a Közös Piac ter­melőinek nyújtott ártámoga­tása, ami — mint ismeretes — ellentétes a GATT előírásai­val. A csoport 144 tagállama (Argentína, Ausztrália, Brazí­lia, Chile, a Fidzsi-szigetek, a Fülöp-szigetek, Indonézia, Ka­nada, Kolumbia, Malaysia, Magyarország, Thaiföld, Űj- Zéland) közös érdekének vall­ja az exportszubvenciók foko­zatos leépítését, a nemzetközi kereskedelembe való fokozot­tabb bekapcsolódását. A Cairns-i csoport tevékeny­ségének fontosságát kiemelen­dő, Alfonsín argentin államfő is megjelenik a tanácskozáson. Sanguinetti uruguayi elnök az MTI dél-amerikai tudósító­jának a Cairns-i csoportról nyilatkozva kijelentette: fontos eszköznek tartja egy kiegyen­lítettebb, sokrétűbb, minden­kinek nagyobb esélyt biztosí­tó világgazdasági rend meg­erősítésében. amerikai fegyveres erők to­vábbra is mintegy négyezer nukleáris eszközt tartanak majd a földrészen. Reagan kijelentette: az Egyesült Államok és NATO- partnerei nem az atomfegyve­rektől, a harckocsiktól vagy a hadseregektől mentes Európát akarják, hanem a háborútól mentes Európát. Ennek érde­kében azonban az elnök sze­rint korszerűsíteni kell erői­ket. beleértve a nukleáris erőket is. Az amerikai elnök sürgette, hogy a NATO fejlessze együttműködését olyan terüle­teken is, amelyek kívül esnek a szerződés által megszabott kereteken, így például a Per- zsa(Arab)-öböl térségével kap­csolatos kérdésekben. Védel­mébe vette az amerikai űr- fégyverkezési programot is. Hazautazott George Shultz Elutazott Moszkvából George Shultz amerikai külügymi­niszter, aki két napon át tár­gyalt a szovjet fővárosban. A vendéget és kíséretét Julij Vo- roncov első külügyminiszter­helyettes búcsúztatta a re­pülőtéren. George Shultz ked­den Brüsszelben tájékoztatta NATO-beli kollégáit előző nap befejeződött moszkvai tárgya­lásairól. Szaúdi vezetőkkel is találkozik Iáin Nurani Iszlámábád az algán rendezésről Zain Nurani pakisztáni kül­ügyi államminiszter sorra fel­keresi a „baráti” országok fő­városait —, kedden Washing­ton. London és Peking után a szaúdi vezetőkhöz utazott. Szintén az afganisztáni ren­Intézkedést hoznak a kialakult helyzet rendezéséiv Karabeh-Hegyvidéki zavargások A szovjetunióbeli Azerbaj­dzsán SZSZK-hoz tartozó Ka- rabah-H egy vidéki autonóm területen az elmúlt napokban az ott élő örmény lakosság egy része megmozdulásokon azt ISSIIK KUL I FÓRUM A Csingiz Alt mai o v szovjet író kezdeményezésére létrejött nemzetközi értelmiségi tömörülés, az úgynevezett Isszik-Kul-i fórum rövidesen létrehozza európai központját Bérsben. Ezt Ajtmatov jelentette be kedden az osztrák fővárosban a sajtó előtt. A világhírű szovjet író, aki tagja a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának és a tanács külügyi bizottságának is, az utóta­lálkozón részt vevő szovjet küldöttség vendégeként tartózkodik Bécsben. Ajtmatov elmondta, hogy az Isszik-Kul-i fórum a szülő­hazájában, Kirgíziában levő tóról kapta nevét, amelynél meg­hívására 198« őszén a világ számos neves művésze, írója és tu­dósa jött össze, hogy eszmét cseréljen arról, milyen szerepet játszhat a kulturális együttműködés korunk kérdéseinek meg­oldásában. A találkozó részvevői — akikét fogadott Mihail Gorbacsov is — elhatározták, hogy a fórumot a nemzetközi kulturális együttműködés előmozdításának nemhivatalos, kormányoktól független intézményeként állandósítják, évente más-más or­szágban megrendezik találkozóit. Tavaly Svájcban volt, az idén pedig Spanyolországban lesz ilyen találkozó. követelte, hogy a Karabah- Hegyvidéki területet csatolják az Örmény SZSZK területé­hez. A szélsőséges elemek fe­lelőtlen felhívásaikkal kipro­vokálták a közrend megsérté­sét — jelentette kedden a TASZSZ. Erről beszámolva, a hírszol­gálati iroda arról is tájékoz­tat, hogy a Karabah-Hegyvi- déki autonóm területről érke­zett- információkat az SZKP KB megvizsgálta. Ügy ítélte meg, hogy az akció és a köve­telés céija a kialakult nemze­ti-területi status quo felül­vizsgálása. Mindez ellentétes az Azerbajdzsán és az örmény SZSZK dolgozóinak érdekei­vel, árt a nemzetiségek közöt­ti kapcsolatoknak. A TASZSZ jelentése beszá­mol róla, az SZKP KB meg­bízta az Azerbajdzsán és az örmény KP Központi Bizott­ságait. hogy hozzák meg a szükséges intézkedéseket aki­alakult helyzet rendezésére. dezési folyamattal összefüggő hír, hogy az iszlámábádi szov­jet nagykövet konzultációkra hazatért Moszkvába. Sajtóér­tesülések szerint állítólag ma­gával vitte Ziaul Hakk pa­kisztáni elnöknek Mihail Gór- bacsovhoz intézett üzenetét. Zain Nurani keddi elutazása előtt tett nyilatkozatában azt mondta, hogy a korábban fel­keresett fővárosokban megér­téssel fogadták a pakisztáni követelést. Iszlámábád egészen a közelmúltig azt hangoztat­ta, hogy az afgán rendezés kulcsa a szovjet csapatok ki­vonása. DKP-OKP Müncheni megbeszélés A Német Kommunista Párt (DKP) és az Osztrák Kommu­nista Párt (OKP) vezetői Münchenben nem hivatalos megbeszéléseket tartottak. Herbert Mies, a DKP és Franz Muhri, az OKP elnöke a két párt tevékenységének áttekintésekor nagy hangsúlyt helyezett arra, hogy az NSZK és Ausztria kommunistáinak jelenleg új politikai, ideoló­giai és elméleti kihívásokkal kell szembenézniük. Ennek megfelelően tájékoztatták egy­mást hazájuk politikai és tár­sadalmi helyetéről. kapcsolatok széles körűek, jól fejlődnek. Az elmúlt napokban emlé­keztünk meg az első magyar —szovjet barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segély- nyújtási szerződés aláírásá­nak 40. évfordulójáról. Ez a szerződés összhangban esz­méinkkel, internacionalista elveinkkel és népeink érdekei­vel, új alapokat teremtett or­szágaink kapcsolatában. Sok­oldalú együttműködés jön létre a politika, a gazdaság, a kultúra, a tudományok terüle-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents