Pest Megyei Hírlap, 1988. február (32. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-23 / 45. szám
A gazdálkodás elmúlt évi eredményei A KSH Pest Megyei Igazgatóságának jelentése Pest megye gazdálkodási tevékenysége 1987-ben összességében kedvezőbben alakult a megelőző évinél. Az alapvető népgazdasági ágak termelése az országos átlagot meghaladóan nőtt, s gyorsabban emelkedett az export volumene is. Az elért fejlődés ugyanakkor egyes területeken ellentmondásos volt. A megye 19S7. évi fejlődésének főbb mutatói Az 1916. év százalékában Az ipari termelés (terméksorok alapján) A kivitelező építőipar saját építési-szerelési munkáinak értéke (összehasonlító áron számolva) A foglalkoztatottak átlagkeresete: Iparban Építőiparban Állami gazdaságokban, kombinátokban Mezőgazdasági termelőszövetkezetek közös gazdaságaiban 106,6 Kereskedelemben 107,7 A kiskereskedelem eladási forgalma (összehasonlító áron) 101,5 103.9 107.0 110.9 111,7 106.1 IPÁK A megye iparában 1987-ben tovább emelkedett a kisszervezetek száma. Az újonnan alakult 46 kisszövetkezetből 5 magyar—külföldi közös tőke- érdekeltségű, korlátolt felelősségű társaságként kezdte meg működését. Csökkent viszont a gazdálkodó egységeken belüli vállalkozások szerepe, a vállalati gazdasági munkaközösségek száma az év végén 50-nel kevesebb volt, és visz- szaesett a szakcsoportok tagjainak és alkalmazottainak száma is. A megyében települt szocialista ipar 3,9 százalékkal növelte termelésének mennyiségét az elmúlt év során. Az állami ipar növekedése elmaradt a megyei átlagtól, a szövetkezetek viszont — az 1986. évi csökkenés után — ismét dinamikusan fejlődtek. Az ipari termelés éven belüli alakulására negyedévenként egyre mérséklődő ütem volt jellemző. A nehézipari ágazatok a korábbi évekhez hasonlóan 1987-ben is gyorsabban növelték termelésüket a megyei átlagnál és ezen belül az építőanyagipár fejlődése volt a legerőteljesebb. Az átlagosnál nagyobb termelésnövekedés 'jellemezte a vegyipart és a gépipart is, az élelmiszer- ipar pedig elmaradt attól. A könnyűipar termelése az 1986. évi szinten alakult. A megye iparában 1987-ben átlagosan 85 ezren dolgoztak, a foglalkoztatottak számának mérsékelt ütemű csökkenése folytatódott. Legnagyobb arányú létszámfogyás az állami könnyűiparban következett be. A nehézipari ágazatok közül jelentősebben csak az építőanyag-iparban és kis mértékben a gépiparban csökkent a dolgozók száma. Az élőmunka termelékenysége a megelőző évinél gyorsabban emelkedett. A villamosener- gia-ipar kivételével minden ágazatban nőtt az egy foglalkoztatottra jutó termelés volumene. A megyei székhelyű ipar- vállalatok és szövetkezetek értékesítése az egyensúlyi követelményeknek megfelelő irányba változott. A belföldi eladásoknál gyorsabban nőtt az export volumene, s ezen belül is számottevően a nem rubelelszámolású kivitelé. Kedvezőtlen viszont, hogy a gépipar konvertibilis elszámolású exportja elmaradt az 1986. évitől. A tőkésexportban elért eredményekben jelentős szerepük volt a konvertibilis exportot növelő pályázatban részt vevő gazdálkodó egységeknek, amelyeknél együttesen a kivitel növekedési üteme gyorsabb volt a megyei átlagnál. . A gazdálkodás körülményeinek változatlan nehézségeire utal többek között, hogy az ipari szervezetek 1987-ben sem tudták pótolni az elhasználódott állóeszközeiket. A könnyűipar és az élelmiszer- ipar kivételével minden ágazatban fokozódott az állóeszközök elhasználódottsága. ÉPÍTÖIPAK A kivitelező építőiparban 1987-ben felerősödött a kisszövetkezetekké szerveződés folyamata, egy év alatt számuk közel megkétszereződött. A kivitelező építőipar létszámának mintegy ötödét e szervezetek foglalkoztatták. A megyei székhelyű kivitelezők — összehasonlítható áron számolva — 7,0 százalékkal több építési-szerelési tevékenységet végeztek, mint 1986- ban. A növekedés mértéke az állami és a szövetkezeti szektorban közel megegyezett. Az építési-szerelési tevékenység évről évre növekvő részét a fenntartási munkák adták. A növekedés eredményeképpen az összes munkák értékének több mint felét a fenntartás képezte. Az állami vállalatok termelési értékük 27, a szövetkezetek pedig 63 százalékát realizálták ilyen jellegű tevékenységből. Az exportcélú munkákat az elmúlt évben is teljes egészében a szövetkezeti kivitelezők teljesítették. A kivitelező építőiparban 5,4 százalékkal csökkent a foglalkoztatottak száma. Az építési-szerelési tevékenységen foglalkoztatottak létszámában bekövetkezett fogyás ennél kisebb mértékű volt. Az élőmunka termelékenységének növekedése mind az állami, mind a szövetkezeti szektorban 10 százalékot meghaladó volt. mezOgazdasag A mezőgazdasági alaptevékenység két fő ágazatának termelése a megyében a megelőző évivel ellentétesen alakult, a növénytermesztésben a hozamok kedvezőbbek voltak, az állattenyésztésben viszont szerényebbek az eredmények. Az alaptevékenységen kívüli tevékenység az 1986. évinél nagyobb ütemben fejlődött, ami különösen az állami gazdaságokban volt számottevő. A gabonafélék termesztése összességében a megelőző évivel azonos területen folyt, de míg a kukorica vetésterülete nőtt, a búzáé kis mértékben, az őszi árpáé pedig jelentősen csökkent. A fontosabb szántóföldi növények hektáronkénti hozama — a burgonya kivételével — 1987- ben magasabb volt, mint egy évvel korábban. Kukoricából rekordtermést takarítottak be a megye gazdaságai, ami nem csupán a területnövelésnek, hanem a kimagasló hozamoknak is köszönhető. A gazdaságok 1987. december 31-én a megyében is kevesebb állatot tartottak, mint egy évvel korábban. A csökkenés a szarvasmarha-állománynál 1,2, a sertésállománynál 6,1, a juhállománynál pedig 6,0 százalékot tett ki. A sertésállomány az év végén 398 ezer volt, közel 26 ezerrel kevesebb a megelőző évinél. Ennél kisebb év végi állomány az elmúlt tíz évben nem fordult elő. A csökkenés teljes egészében a háztáji, kisegítő és egyéni gazdaságoknál következett be, ez is döntően az év utolsó három hónapjában végzett nagyszámú vágások következtében. A nagyüzemi gazdaságok állománya ugyanis tovább nőtt. A sertésállományon belül az anyakocák száma viszont mindössze 0,9 százalékkal csökkent úgy, hogy a kistermelőknél számuk egy év alatt változatlan maradt. A megye gazdaságaiból a megelőző évinél összességében 2,0 százalékkal kevesebb mennyiségű vágóállatot és állati eredetű terméket vásároltak fel. Növekvő mennyiséget csak baromfiból, valamint tejből értékesítettek. A foglalkoztatottak száma az elmúlt évben az állami gazdaságokban lényegében nem változott, és a termelő- szövetkezetekben is lelassult a létszámfogyás üteme. A LAKOSSÁG ÉLETKORÚ LMÉNYEI Az előző évekre jellemző stagnálással szemben 1987- ben gyarapodott a megye népessége. Az elmúlt év végén 988 ezren éltek a megyében, 3 ezerrel többen, mint egy évvel korábban. E növekedés teljes egészében a bevándorlásból eredt, mivel a halálozások száma 1987-ben is meghaladta az élve születésekét. A lakosságnak változatlanul 30 százaléka él a városokban. Városaink közül mindössze az agglomerációs övezetben lévők népessége nőtt valamelyest. A megye foglalkoztatási helyzetét összességében az állást keresőknél lényegesen nagyobb munkahelykínálat jellemezte, de míg az előbbiek döntő többsége betanított munkás volt, addig a munkáltatók üres álláshelyeikre elsősorban szakmunkásokat vártak. így a munkát keresők elhelyezkedése — annak ellenére, hogy egy fizikai munkavállalóra mintegy hat üres állás jutott — a megyében sem volt probléma- mentes. 1987-ben a megyében foglalkoztatottak havi átlagkeresetének növekedése a főbb népgazdasági ágakban 2,7-12 százalék között szóródott, az előbbi emelkedés az egyéb anyagi tevékenységben, az utóbbi az építőiparban következett be. Az átlagkeresetek növekedése az ipar és az építőipar 'kivételével mérsékeltebb volt, mint az előző évben. T ' Az OTP-nél és a takarék- szövetkezeteknél 1987. december 31-én a lakossági takarékbetét-állomány 17 milliárd Ft volt, növekedése az előző éveknél jóval kisebb, mindössze 7,8 százalék. Az állomány emelkedése teljes egé- gészében a kamatjóváírásokból adódott. A lakosság megtakarításait igyekezett nagyobb értékű cikkek vásárlására fordítani, értékállóbb javakba fektetni. Erőteljesen megnövekedett az ingatlan- forgalom, a magas kamatot biztosító kötvényvásárlás, és emelkedett a lakásnyeremény- betétek állománya is. Az elmúlt év végén a lakossági hitelek állománya 18 százalékkal volt több az 1986. év azonos időpontjánál, értéke meghaladta a 27 milliárd Ft- ot. A kiskereskedelmi hálózat egységei 1987-ben 40 308 millió Ft értékű árut forgalmaztak, 13 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Figyelembe véve a kiskereskedelmi árak 7,9 százalékos emelkedését, a forgalom mennyisége 4,5 százalékkal növekedett. Legnagyobb mértékben, 11 százalékkal, a vegyes iparcikkek eladott meny- nyisége nőtt, és szembetűnő, hogy az évek óta csökkenő ruházati forgalomé is meghaladta az előző évit. Az idényáras cikkekből kevesebbet vásárolt a lakosság az elmúlt évben, mivel a piaci felhozatal — néhány kivételtől eltekintve — mérsékeltebb volt az 1986. évinél. Zöldségfélékből 5-25 százalékkal csökkent a kínálat, és gondot jelentett a burgonyaellátás is. Az idényáras cikkek árai az év első hat hónapjához viszonyítva mérséklődtek ugyan, de együttes árindexük éves szinten így is 116 százalék volt. Ezen belül a burgonyát 55, a gyümölcs- féléket 18 százalékkal drágábban, a zöldségféléket viszont 3,9 százalékkal olcsóbban vásárolhatta meg a lakosság. 1987 végén 2725 bolt és 1242 vendéglátó hely üzemelt a megyében, a boltok alapterülete mintegy 3 ezer négyzet- méterrel gyarapodott. Több településen. javult az ellátottság, új ABC-áruházat létesítettek Törökbálinton, Biator- bágyon, Cegléden és Úriban. Szódon egy élelmiszerbolt, Üllőn ruházati szakbolt átadására került sor. Albertir- sán vásárcsarnok és piac építése fejeződött be, Százhalombattán egy új éttermet nyitottak meg. Az elmúlt évben 223 ezren keresték fel a megye idegen- forgalmi szálláshelyeit, 11 százalékkal többen, mint 1986- ban, de az idegenforgalom szempontjaiból jó évnek számító 1985-höz képest is jelentősen nőtt az idelátogatók száma. Ezen belül 105 ezren érkeztek külföldről, közülük is a nem szocialista országokból idelátogatók száma 74 százalékkal emelkedett. A vendégek átlagosan 3,9 éjszakát tartózkodtak a megyében, a külföldiek ennél valamivel kevesebbet, 3,7 éjszakát. A megyében 1987-ben 4855 lakás készült el. Folytatódott a lakásépítkezések csökkenése, de míg 1986-ban mindösz- sze 5,8 százalékkal, addig 1987- ben már 23 százalékkal volt kevesebb a megelőző évinél. E számottevő mértékű visszaesésben nagy szerepe volt az anyagárak, illetve az építési költségek emelkedésének és az ebből adódó meghosszabbodott kivitelezési időnek is. Jelentősen megnőtt viszont az üdülőépítkezés, az elmúlt évben 1817-re adtak ki használatbavételi engedélyt, az előző évinél mint egy 800-zal többre. A lakosság egészségügyi ellátása az 1986. évinél nagyobb mértékben javult. A kórházi ágyak száma az év végén 4951 volt, 162-vel több, mint egy évvel korábban. Az egészségügyi alapellátást 403 általános orvosi és 129 gyér-' mekgyógyász körzet biztosi tóttá, számuk egy év alatt együttesen 8-cál gyarapodott.4 A szociális otthoni férőhelyek száma nem változott, az öregek napközi otthonaié kis mértékben bővült. Tatárszent- györgyön egy új, 20 férőhelyes otthon került átadásra, a budakeszi és a tápiógyörgyei otthonok pedig 20-20 férőhellyel bővültek. Az év végén a bölcsődei férőhelyek száma 4162 volt, számuk az igények mérséklődése következtében valamelyest csökkent. Folytatódott az óvodai férőhelyek és az óvodás gyermekek számának csökkenése is. Az intézmények tárgyi és személyi félté teleiben egy év alatt nem következett be számottevő változás. Az általános iskolai oktatás intézményi ellátottsága a tanulólétszám csökkenése és az osztálytermek előző évinél nagyobb mértékű bővülése eredményeként tovább javult. 1987-ben 3889 tanteremben indult meg a képzés, 126-tal többen, mint egy évvel korábban. A megyében 8 településen adtak át új iskolát és 12 településen pedig is kolabővítéssel gyarapodott a tantermek száma. Mindezek következtében mérséklődött a váltakozó tanításban részt vevő tanulók száma. Az általános iskolát befejezetteknek változatlanul 96,4 százaléka jelentkezett középfokú iskolába. Az előző évekkel ellentétben valamelyest növekedett a gimnáziumban továbbtanulni szándékozók aránya, míg a szakközépiskolába és a szakiskolába jelentkezetteké lényegében nem változott, a szakmunkásképzéssel szembeni igény viszont minimálisan csökkent. A megye középfokú iskola- hálózata az előző évi jelentősebb fejlesztéssel szemben 1987-ben szerényebb mértékben javult. Bővítéssel Nagy- kátán 6, Vácott pedig 3 új tanterem létesült. Százhalom battán elkészült a 9 tantermes Ipari és Közgazdasági Szakközépiskola. A középfokú oktatási intézmények működési feltételeiben 1987-ben nem következett be lényeges vál tozás. Fejti György előadása Elméleti konferencia (Folytatás az 1. oldalról.) a döntési, felelősségi viszonyok jobb elkülönítéséről. Szükségesnek minősítette a döntési rendszer decentralizálásának határozott folytatását és ezzel párhuzamosan a felülről végzett ellenőrzés és értékelés „kiváltását” a bázis szerepének növelésével, az alulról jövő kontroll erősítésével. Indokoltnak ítélte az államról való felfogás megváltoztatását is: a paternaliszti- kus, az állampolgárokról minden tekintetben gondoskodó, a problémáikat helyettük megoldó államkép, és az ilyen ideológiát megvalósító gyakorlat módosítását, az állampolgári önszerveződés feltételeinek javítását. Kiemelte azt is, hogy szükség van annak biztosítására, hogy az állam- polgári elégedetlenség ne a destrukció, hanem a fejlődés hajtóereje lehessen; ehhez persze elengedhetetlen az állampolgári jogok pontosabb definiálása, köztük az egyesülési és a gyülekezési jog mai viszonyainknak megfelelő szabályozása. A társadalmi érdektagoltság erőteljesebb intézményes kifejeződésének támogatása mellett Fejti György bírálta az érdekek integrálását szolgáló mechanizmusok hiányosságait, amelyek következtében a horizontális érdek- egyeztetés helyett a viták eldöntése rendre felfelé, illetve a pártszervekhez tolódik. Márpedig a párt vezető szerepe nem jelentheti — különösen napi ügyekben — a döntőbíráskodás vállalását. Az ebben való egészséges önkorlátozáson túl, a kommunisták szervezetének mindenekelőtt arra kell képessé válnia, hogy dinamikusan és rugalmasan tevékenykedve élére tudjon állni a szocializmus fejlesztését szolgáló, megérett társadalmi változásoknak. A párt- szervezeteknek nyitottaknak kell lenniük a kívülről érkező jó javaslatok iránt, és erősíteni kell a belső demokráciát is. A párt politikáját ugyanis nem csupán a központi szerveknek, hanem a tagságnál: kell kialakítania, a döntése!: formálásának folyamatát a párttagok ellenőrzése alá kel' helyezni, emelte ki a Központ: Bizottság titkára, aki a nagy figyelemmel fogadott előadás után számos kérdésre is váls szolt. B. A. A nemzetiségi nyelvoktatás feladatai Értsék és használják is A Pest Megyei Tanács művelődési osztálya és a Pest Megyei Pedagógiai Intézet szervezésében a nemzetiségi nyelvet oktató óvodák és általános iskolák vezetői, valamint a nyelvet tanító óvónők és pedagógusok tanácskoztak tegnap Szentendrén, a Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtárban. Úberczán József, a Pest Megyei Tanács művelődési osztályának helyettes vezetője, a nemzetiségi albizottság titkára ismertette Balázs Gézánénak, a megyei tanács elnökhelyettesének előadását a nemzetiségek helyzetéről, a nemzetiség- politikai feladatokról. Ezt követően a tanácskozás szekciókban folytatta munkáját, amelyeknek tapasztalatait a későbbiekben hasznosítani kívánják. Kevés óraszám A tavaly novemberi megyei tanácsülésen elhangzottak alapján Oberczán József elöljáróban tájékoztatást adott a megye nemzetiségi helyzetéről, majd az óvodai, általános iskolai nyelvoktatás, nevelés szerepéről szólt. Megállapította egyebek között, hogy a kétségtelen mennyiségi és minőségi fejlődés ellenére nem elég hatékony a nemzetiségi nyelvek oktatása. Ennek egyik fő oka az, hogy hiányzik a családi, nyelvi közeg. A gyermekek tantárgyként ismerik meg anyanyelvűket, amelynek elsajátításához kevés az adott órák száma. Mindez kedvezőtlenül hat a nemzetiségi tudat alakítására. Ehhez igazodva kell meghatározni a továbblépés útjait, módjait, ami a művelődési osztály által, az év végéig elkészítendő hosszú távú koncepció feladata lesz. Azonban máris szükséges megfogalmazni néhány elvi kérdést. Először is azt kell tisztázni, hogy mi a nemzetiségi nyelvek oktatásának célja az óvodában és az általános iskolában? Az egyik természetesen az, hogy a gyermekek valamilyen szinten — korukhoz, képességükhöz igazodóan — úgy sajátítsák el a nyelvet, hogy azt használni is tudják. A másik célja pedig az, hogy a nyelv megszerettetése segítse elő a nemzetiségi hovatartozás érzésének kibontakozását. A kettő egymást kölcsönösen feltételezi: a nemzetiséghez tartozás érzése ösztönzi a nyelv elsajátításának vágyát, a nyelvismeret, a nyelv- használat ugyanakkor erősíti a nemzetiséghez tartozás érzését. Csakhogy a családi háttér kevés segítséget ad a gyermekek többségének, így nem indulhat meg a kívánt kölcsönhatás. Ezért előtérbe lép és felértékelődik a szélesebb környezet befolyása, a nemzetiségi lét vállalását — benne a nyelvtanulást is — inspiráló hatása. Bátran kijelenthetjük, hogy az óvoda, az iskola — bármilyen jól dolgozik —, nem érhet el eredményt, ha az adott településen nem jó a nemzetiségpolitikai munka. Ehhez kapcsolódik egy másik alapelv is: az óvodai és az általános iskolai nyelvoktatás kiemelkedően fontos része a nemzetiségpolitikai munkának, de hangsúlyozni kell, hogy csak egy része, csak egy eleme. Mert ha magára marad, elveszíti hatását. Mindezek logikus következménye, hogy az óvoda és az iskola célt téveszt, ha csupán a nyelvoktatást tartja feladatának. Éppen ezért nagy az óvodavezető, az iskolaigazgató felelőssége. Nemcsak a nyelvoktatás személyi és tárgyi feltételeit kell biztosítania, hanem annál jóval többet. Az intézmény egész tevékenységét úgy kell megszerveznie, hogy létrejöjjön a már említett harmónia. Az elvi tisztánlátás mellett nem szabad szem elől téveszteni néhány gyakorlati dolgot sem. Így például azt, hogy az óvodákban és az általános iskolákban a gyerekek ne csupán á nyelvi foglalkozásokon találkozzanak a nemzetiség' nyelvvel. Szerencsés lenne, ha a pedagógusok azon szólnának a gyerekekhez, akár csak egy- egy mondat erejéig is. Az intézmények belső képe, a feliratok, a faliújság, a dekoráció is tükrözze a nemzetiség jelleget. Csakúgy, mint az iskola kulturális programjai ünnepi műsorai, az énekkar szereplései. Kívánatos lenne az is, hogy az úttörőmozgalomban is helyet kapjon az anyanyelv használata. Az is kólái könyvtár, a szakk' honismereti munka is hozz' járulhat a célok eléréséhez. A nyári táborozások, a külföldi levelező és személyes kapcsolatok ugyancsak segíthetnek ebben. Fontos az is, hogy bemutassák a nyelvoktatás eredményeit. Például nemzetiségi műsor szervezésével az iskolán kívül, esetleg a szülők számára. A jövő számára Az iskola dolgozzon a jövő számára is: tekintse feladatának, hogy o pedagógushivatás felé orientálja azokat a jó képességű gyerekeket, akik az utánpótlást adhatják. Az óvónőknek, pedagógusoknak sosem szabad feledniük, hogy munkájuk nélkül nem lehet eredményes a legjobb szándékú nemzetiségi politika sem. K. U
