Pest Megyei Hírlap, 1988. február (32. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-20 / 43. szám

&ßHsm 1988. FEBRUAR 20., SZOMBAT HÉT VÉG/ VILÁGPOLITIKAI KITEKINTÉSÉ Európai megállapodások esélyei Nézeteltérések a NATO-ban a rakéták korszerűsítése ügyében Pakisztán taktikázása gátolja a gyors afganisztáni rendezést A nicaraguai kontrák akciói a békefolyamat aláaknázására Altalanos PILLANATKÉP Tíz nap múlva Brüsszelben kétnapos csúcstalálkozót tarta­nak a NATO tagállamai. Az észak-atlanti szervezet legma­gasabb szintű tanácskozására olyan helyzetben kerül sor, amikor a katonai szövetség­nek el kell döntenie, hogy a jövőben melyik fő irányt vá­lasztja. Azt, hogy Európában tesznek-e a nukleáris arzenált tovább csökkentő megállapo­dásokra kezdeményezéseket, vagy a hagyományos fegyver­zet és a vegyi fegyverek ügyében törekednek új lépé­sekre. A problémát az veti fel ily élesen, hogy tavaly december­ben a washingtoni szovjet— amerikai csúcson létrejött az az egyezmény, amely ki­mondja az 500-5500 kilomé­ter hatótávolságú rakéta-nuk­leáris fegyverek megsemmisí­tését. Bár e szerződést még nem ratifikálták, s a felszá­molás így nem kezdődött meg, de máris sok tekintetben új körülményeket teremtett. Egy­részt — mint tekintélyes észak-atlanti körökben is elis­merik — a nukleáris arzenál négy százalékának megsem­misítésében létrejött megálla­podás bebizonyította: n fegy­verzet alacsonyabb szintjén is érvényesülhet az eddigi erő- egyensúly, s nem szenvednek csorbát egyik fél biztonsági érdekei sem. Ha pedig így van, akkor logikus a követ­keztetés : további lépésekkel még jobban csökkenteni lehet a felhalmozott fegyvereket Abban egyetértés van, hogy a NATO-nak támogatnia kell Washingtont, a földrészköz- rakéták 50 százalékos csök­kentésére vonatkozó szerző­dés ügyében. De egy ilyen megállapodás Washington és Moszkva ügye — érvelnek egyes NATO-fővárosokban —, s Nyugat-Európának ettől függetlenül azt kell megvizs­gálnia, hogy milyen a kato­nai helyzet a világnak ezen a részén. THATCHER BRÜSSZEL­BEN, KOHL WASHING­TONBAN Anglia e helyzetelemzést arra szeretné felhasználni, hogy növelje súíyát a NATO- ban. Brit vélemény szerint az 500-5500 kilométer hatótá­volságú rakéták majdani megsemmisítése, bizonyos hiányt teremt Nyugat-Euró- pában, amelyet „ellentételez­ni” kell. Ezért — mint a The Washington Times a napok­ban megírta —Thatcher asz- szony egyelőre „nem hivata­los formában” hozzájárult ah­hoz, 60 új amerikai F—111-es bombázó állomásozzon Nagy- Britanniában. Az angol kor­mányfő korábban „álproblé­mának” igyekezett minősíteni az erről szóló híreket, de mint kommentátorok meg­jegyzik, a miniszterelnök asz- szony nyilván még korainak tartja ilyen tervek megerősí­tését, hiszen a washingtoni ra­kétaszerződést még nem is ra­tifikálták és a közepes és rö- videbb hatótávolságú raké­ták megsemmisítése sem kez­dődött el. London teljes mellel támo­gatja azt a NATO-elképzelést is, hogy az 500 kilométernél kisebb hatótávolságú rakétá­kat korszerűsíteni kell. Ez is az úgynevezett „ellentételezé­si program” része lenne. így tehát Nagy-Britannia hivata­los körei hallani sem akarnak arról, hogy a „kettős nulla­megoldást” köpesse az úgyne­vezett ..harmadik”, azaz az 500-5500 kilométer hatótávol­ságú rakéták megsemmisíté­sére vonatkozó szerződést terjesszék ki az 500-nál rövi­debb hordtávolságúakra is. Ehelyett az angol vezetők azt hirdetik, hogy a hagyományos és vegyi fegyverek csökkenté­sének, kell szentelni Európá­ban a fő figyelmet. Thatcher asszony, hogy országa vélemé­nyének nagyobb súlyt adjon, a héten látványos látogatást tett a NATO brüsszeli főhadi­szállásán, ahol kifejtette né­zeteit. Bonnban ezzel szemben rendkívüli érdeklődést mutat­nak a „harmadik nullameg­oldás” iránt. Az 500 kilomé­ternél rövidebb hatótávolságú harcászati rakétafegyverek megsemmisítésének esélyei — állapítják meg — rendkívül kedvezőtlenekké válnának, ha az Észak-atlanti Szerződés Szervezete most átfogó prog­ramot fogadna el e fegyver- rendszerek korszerűsítésére. Mint Bonnban rámutatnak, az NSZK, mint a Varsói Szer­ződés országaival határos ál­lam, konfliktus esetén, fő hadszíntérré válna, s éppen az 500 kilométernél rövidebb ra­kéták miatt volna a „legse­bezhetőbb”. Egyrészt azért, mert az NSZK a legtöbb rö­vid hatótávolságú rakétát be­fogadó ország, másrészt az észak-atlanti szövetség egyet­len olyan tagállama, amely a rövid hatótávolságú szovjet rakéták hatókörén belül fek­szik. Kohl kancellár azért utazott sürgősen, még a brüsszeli csúcs előtt, Washingtonba, hogy ismertesse a bonni állás­pontot. Egyes értesülések sze­rint Shultz külügyminisztertől a kancellárnak sikerült vala­milyen ígéretet kapnia, hogy Washington az elkövetkező években nem kívánja elkez­deni e rakéták korszerűsíté­sét. Ez azonban aligha, lesz elég Bonn-nak, hogy a brüsz- szeli csúcstalálkozón keresz­tülvigye a „harmadik nulla­megoldás” sürgősségére vonat­kozó javaslatát. I$ZLAmABÁDI ellentmondások Amikor nemrég Diego Cor­dovez, ENSZ-főtitkárhelyettes befejezte többhetes ingázását Kabul és Iszlámábád között, derűlátóan nyilatkozott az af­ganisztáni békés rendezés ki­látásairól. Mint mondotta: a március elején kezdődő újabb genfi forduló az ENSZ közve­títésével zajló afgán—pakisz­táni tárgyalásokon, gyors eredménnyel zárulhat, hiszen azok az okmányok, amelyek biztosítják a rendezés felté­teleit, csaknem teljesen ké­szek, s csupán aláírásra vár­nak. Ezután \ váratlan fordulat következett be: Iszlámábád­ban bejelentették, hogy Pa­kisztán csak akkor írja alá az okmányokat, ha előzőleg meg­alakul Afganisztán ideiglenes koalíciós kormánya. Nyilat­koztak a kormányellenes af­ganisztáni gerillák hét fő szervezetének vezetői is. Kö­zölték: a szovjet csapatok tá­vozása után is ■ folytatják Af­ganisztánban a harcot. Sőt kitűnt, hogy áthidalhatatlan­nak látszó ellentétek választ­ják el őket egymástól abban, hogy milyen állam legyen az az Afganisztán, amely a ké­sőbbiek során alakul. A pakisztáni kormány az­zal érvel, hogy biztosítékok­ra van szüksége arra, hogy nép lángol fel a jelenleginél sokkal nagyobb erővel, a szovjet csapatok távozása után, Afganisztánban a pol­gárháború, s nem teremt-e olyan káoszt és pusztulást, amqly menekültek újabb nagy tömegeivel önti el Pa­kisztán határterületeit. Ezeken a vidékeken ma mintegy há­rommillió olyan afgán él, aki a harci cselekmények miatt hagyta el hazáját. Élelmezé­sük és támogatásuk nagy ter­het jelent az iszlámábádi kormánynak — hangsúlyoz­zák —, még akkor is, ha eh­hez az Egyesült Államok és több más nyugati ország hoz­zájárul. Mint hírügynökségek megjegyzik, a pakisztáni kor­mány attól is tart, hogy az Egyesült Államok be nem avatkozási kötelezettségválla­sa nyomán, minden teher a szerződések aláírása után Isz­lámábádra hárul. Mint rámu­tatnak: túl ezen, már eddig is a határterületeken tevékeny­kedő afgán lázadó fegyvere­sek úgy rendezkedtek be ezeken a vidékeken, mintha saját földjükön élnének, és sok zavart keltettek a környe­ző lakosság körében. Szovjet részről bírálták Pa­kisztán új álláspontját. Mint megjegyezték: a Genf ben alá­írásra váró okmányok az af­ganisztáni rendezés külső kö­rülményeit biztosítják. S ha a Szovjetuniónak, amely ugyan­olyan szomszédja Afganisztán­nak, mint Pakisztán, a jövő­ben nem lehet semmiféle be­leszólása a kabuli belügyekbe, akkor miért akar jogcímet szerezni erre az iszlámábádi kormány? Az, hogy milyen összetételű kormány alakul Kabulban,' ezt maguknak az afganisztániaknak kell eldön­teniük, s hogy ez mikor és hol történik, ez nem lehet előfeltétele a külső rendezés­nek, amely éppen a jövőbeni be nem avatkozásokkal szem­ben vállal garanciát. Moszk­vában joggal jegyezték meg, hogy Pakisztán eddig minél rövidebb menetrendet sürge­tett a szovjet egységek kivo­nására, most pedig, amikor a kivonulás kezdetének utat nyitó szerződések elérhető közelségbe kerültek, Iszlámá­bád időhúzó manőverezésbe kezd... ŰJRA AZ ÉRSEK KÖZVETÍT Mint az várható volt, a managuai kormány és a kont­rák küldöttségeinek újabb, ezúttal guatemalavárosi tár­gyalási fordulója kudarcba fulladt. A közép-amerikai helyzetelemzők azért vették biztosra a fiaskót, mert a ni­caraguai ellenforradalmárok — annak ellenére, hogy a wa­shingtoni képviselőház nem szavazta meg a nekik szánt újabb segélyt — bátorítást kaptak az Egyesült Államok kormányzatától. «Érthető tehát, ha a kontrák vezérei most időhúzó taktiká­záshoz folyamodnak, amellyel alá akarják aknázni a közép­amerikai békefolyamatot. A sandinista kormány belső, a fegyveres harcokban nem részt vevő ellenzékének jelen­tős része azonban a jelek szerint a békés megegyezés mind gyorsabb útjait keresi. Ezt tükrözi Obado y Bravo managuai érsek új közvetítő javaslata. A főpap hatvanna­pos tűzszünetet javasolt, fel­téve, ha a managuai kormány szabadon bocsát minden po­litikai foglyot és eltörli a kö­telező katonai szolgálatot. Mind a kormány küldöttsé­ge. mind a kontrák delegáció­ja „érdekesnek” nyilvánította az érsek közvetítő indítványát. Árkus István Szityenko Tunéziában Mihail Gorbacsov üzenete Zin el-Abidin Ben Ali tu­néziai elnök pénteken fogad­ta Mihail Szityenkót, a szovjet vezetés különmegbízottját, aki átadta neki Mihail Gorbacsov Afganisztánnal kapcsolatos szóbeli üzenetét. A találkozón részt vett Hédi Bakus tunéziai miniszterelnök is. A tunéziai elnök üdvözölte a szovjet csapatok kivonásá­ról hozott döntést, és remé­nyét fejezte ki, hogy az afgán kérdés rendezése megnyitja az utat más regionális konf­liktusok megoldása felé. Összhangban az átalakítás céljaival Az SZKPKB A TASZSZ szovjet hírügy­nökség péntek este közzétette az SZKP Központi Bizottsá­gának csütörtöki határozatát Mihail Gorbacsov beszédéről. A határozat szövege a követ­kező: Az SZKP Központi Bizott­ságának ülése egyhangúlag jóváhagyta Mihail Gorba­csov „Forradalmi átalakulás 1— a megújulás ideológiája" címmel elhangzott beszédének megállapításait és következte­téseit. Az ülés hangsúlyozza, hogy a pártszervek minden ideoló­giai tevékenységét a dolgozók, Geraszimov londoni nyilatkozata Moszkva érdemi csúcsra készíti Érdemi csúcstalálkozót aka­runk, amelyen aláírjuk a szov­jet-amerikai szerződést hadá­szati’ nukleáris fegyverzetünk ötvenszázalékos kölcsönös csökkentéséről — jelentette ki Gennagyij Geraszimov szov­jet külügyi szóvivő London­ban, az ITN brit tv-hálózat 4. csatornájának csütörtök esti híradójában elhangzott nyi­latkozatában. Geraszimov a leghatározot­tabban elvetette azt a gondo­latot, hogy a moszkvai Gor­bacsov—Reagan találkozó „pusztán társadalmi összejö­vetel” lenne. Aggályainak adott hangot amiatt, hogy Genfben lelassultak a szerző­dés-előkészítő tárgyalások, de úgy vélekedett, hogy kölcsö­nös politikai akarat esetén aláírásra kész egyezményter­vezetet tehetnek a moszkvai csúcsértekezlet asztalára. A szovjet szóvivő kijelentet­te, hogy a brit kormány nuk­leáris politikája nem egyeztet­hető össze az atomfegyver­mentes világ célkitűzésével. Bízom abban, hogy amikor sikerül Európában a katonai konfrontáció szintjét 'a nullá­hoz közelíteni, akkor majd a brit kormány is jobb belátás­ra jut a nukleáris ütőerő kér­désében. Az átalakítás nem fog ku­darcot vallani, mert nincs al­ternatívája számunkra. A jpe- resztrojka kudarca egyértelmű lenne a visszatéréssel a stag­nálás állapotába, abba az ál­lapotunkba, amikor sok vo­natkozásban elmaradtunk olyan országok mögött, mint például Nagy-Britannia, vagy az Egyesült Államok. Szá­munkra ez elfogadhatatlan. Minden nehézséggel szemben biztosítani fogjuk az átalakí­tás sikerét — hangsúlyozta Geraszimov az ITN londoni stúdiójában folytatott beszél­getés befejezéseként. munkahelyi közösségek moz­gósításának kell alárendelni az átalakulás fő feladatának megoldása, a gyökeres gazda­sági reform, az egész társa­dalmi élet demokratizálása, a felnövekvő nemzedék, a dol­gozó tömegek képzése és ne­velése érdekében. Az ülés elengedhetetlennek tartja az ideológiai, politikai nevelőmunka, formáinak és módszereinek megújítását, a társadalmi igazságosság meg­erősítését, összhangban a szovjet társadalom forradalmi megújításának céljaival. Az ülés jóváhagyja a Mi­hail Gorbacsov beszédében tartalmazott külpolitikai állás- • foglalásokat és értékeléseket, s hangsúlyozza annak fontos« ságát, hogy széles körben megismertessék az SZKP és a szovjet állam nemzetközi tevékenységének humánus tartalmát és céljait, amelyek a nemzetközi kapcsolatokban az egyenjogúság és az általá­nos biztmság megerősítésére irányulnak. Az ülés megbízza az SZKP KB Politikai Bizottságát, a szövetségi, határterületi, terü­leti, városi, kerületi pártbi­zottságokat, a pártalapszerve- zeteket, fordítsanak figyelmet arra, hogy az aktíva, minden párttag összpontosítson az át­alakulás eszmei tartalmára, a párt és a tömegek kapcsola­tára, törekedjen a tanácsi, szakszervezeti, Komszomol-, gazdasági szervek, ideológiai eszközök, minden gazdasági, szociálpolitikai és szellemi ká­der szoros együttműködésére. Megnyílt a spanyol kommunisták kongresszusa A politikai egység jegyében A spanyol kommunista moz­galom egységének helyreállí­tását jelölte meg központi po­Görög—amerikai támaszponttárgyalások Nem született eredmény Pénteken eredmény nélkül ért véget Athénban a Görög­országban levő amerikai tá­maszpontok jövőjéről folyta­tott kétoldalú tárgyalások harmadik fordulója. Mint a görög kormány szó­vivője elmondta, az amerikai küldöttség igyekezett elkerül­ni, hogy Ciprus, illetve az Égei-tenger kontinentális ta­lapzatának hovatartozása szó­ba kerüljön a megbeszélésen. Görög- és Törökország ezt a talapzatot egyaránt magának követeli. Görög részről újfent megerősítették: a támaszpon­tokról - rendelkező szerződés esetleges meghosszabbítása csakis Görögország biztonsá­gi érdekeinek legmesszebb­menő figyelembevételével képzelhető el. Amennyiben Athén és Wa­shington ez év december vé­géig nem tudna egyezségre jutni a támaszpontok jövőjé­ről, úgy december 31-ikén automatikusan hatályát veszti a gazdasági és katonai együtt­működésről 1983-ban kötött szerződés; ezt követően az Egyesült Államoknak tizenhét hónapon belül be kellene zár­nia a balkáni országban levő négy nagy támaszpontját. Az e témában folytatott tár­gyalások következő fordulóját márciusban tartják. Csak röviden... JULIJ VORONCOV, a szov­jet külügyminiszter első he­lyettese pénteken Moszkvá­ban fogadta Ju Huang-linget, a Kínai Népköztársaság Moszk­vában akkreditált nagyköve­tét. A megbeszélésen a szovjet fél részletes tájékoztatást adott Mihail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtitkárának Afga­nisztán ügyében tett nyilat­kozatáról. HOSSZAN TARTÓ súlyos betegség következtében feb­MAGYARÁIKODÁS Kétségbeesett magyarázkodással kellett helyretenníe Reagan elnök legújabb kijelentéseit a Fehér Ház és a washingtoni külügyminisztérium munkatársainak. Reagan ugyanis azt mon­dotta újságírók előtt, hogy az Egyesült Államok „megkísér­li” a Libanonban fogságba esett legújabb amerikai túsz, az ENSZ-megfigyelők soraiban szolgä i William Richard Higgins tengerészgyalogos alezredes kiszabadítását. A kormánytisztvi­selők sürgősen közölték, hogy az elnök „nem gondolt kato­nai akcióra” és Higgins kiszabadításához elsősorban a külön­böző libanoni csoportokkal fennálló kapcsolatokat, illetve az ENSZ-megfigyelők apparátusát akarják igénybe venni. Reagan rögtönzött kijelentéseiből a megfigyelők egy része haladéktalanul arra a következtetésre jutott, hogy az elnök katonai akciót szervez. Charles Redman, a külügyminisztérium szóvivője azonban gyorsan kijelentette, hogy nincsenek ilyen tervek és hasonló nyilatkozatot adtak ki a Fehér Házban is. Az elrabolt alezredes felkutatására közös akciót indítottak az Ama! fegyveresei és az ENSZ-megfigyelőcsoport tagjai. Meg nem erősített washingtoni hírek szerint az amerikai kor­mányzat külön is keresi a kapcsolat lehetőségét az alezredes elrablóival. ruár 17-én, életének 54. évé­ben elhunyt Jurij Ovcsinnyi- kov, a Szovjet Tudományos Akadémia alelnöke, az SZKP Központi Bizottságának pót­tagja, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa elnökségének tagja — jelentették be pénte­ken Moszkvában. Államilag gyakorolt terrorizmussal, a palesztinok módszeres, tömeges gyilkolásá­val vádolta Izraelt Jasszer \ Arafat, a PFSZ vezetője pén­teken Genfben, az ENSZ Em­beri Jogok Bizottságában el­hangzott felszólalásában. Az amerikai küldöttség még a felszólalás kezdete előtt el­hagyta a tanácskozótermet. NORODOM SZIHANUK herceg, kambodzsai ellenzéki vezető mégiscsak kész vissza­térni az ellenzéki koalíció élére és az év végén folytatni tárgyalásait Hun Sen phnom- peni kormányfővel — tűnik ki bangkoki sajtóértesülésekből. Mint ismeretes, Szihanuk her­ceg Hun Sennel való második találkozója után lemondott az ún. demokratikus Kambodzsa koalíciós kormánya (GDK) el­nöki tisztéről és elzárkózott a Hun Sennel tervezett további találkozóktól. litika! feladatként Gerardo Iglesias főtitkár az SKP pén­teken Madridban megkezdő­dött XII. kongresszusán. Gerardo Iglesias főtitkár be­számolójában kifejtette, hogy a Spanyol Kommunista Párt a teljes politikai egység jegyé­ben készítette elő a kongresz- szust. Hangsúlyozottan szólt a Spanyolország népeinek kom­munista pártjával folytatott egységmegbeszélések biztató alakulásáról. Bírálta a Carril­lo nevével fémjelzett csoport dogmatikus nézeteit, a meg­újulást gátló türelmetlenségét, ideológiai megalkuvását. Ér­zékeltette, hogy az SKP volt vezetőjével, aki hátat fordí­tott a pártnak, nem lehetséges a párbeszéd a mozgalom egye­sítéséről. A politikus kitért arra, hogy az SKP komoly anyagi gon­dokkal küzd, de ezek meg­szüntetésére a tagság tevékeny hozzájárulásával van remény. Utalt a pártvezetésben várha­tó változásokra, hangsúlyozva, hogy személy szerint a jövő­ben is minden erejével a párt erősítésén fog fáradozni. Az SKP kongresszusán a hatvankétezer fős párttagság képviseletében 625 küldött van jelen. A háromnapos tanács­kozáson hetven testvérpárt és szervezet képviselője vesz részt és ott van sok spanyol társadalmi szervezet és párt küldöttsége is. Az MSZMP de­legációját Gyenes András, a Központi Ellenőrző Bizottság • elnöke vezeti. MERÉNYLETEK Pokolgépek robbantak pén­teken Pandzsáb indiai szövet­ségi államban. A rendőrség szerint a merényleteket szikii terroristák követték el. A rob­banószerkezetek Amritszárban, Gurdászpurban, líosijárpur- ban és Pátialában léptek mű­ködésbe a helyi bírósági épü­letek közelében nyolc embert öltek meg. A sebesültek szá­ma ötvenöt, s közülük nyolc­nak válságos az állapota. A pandzsábi merényletek nyomán a fővárosi hatóságok megerősítették a biztonsági óv­intézkedéseket és egyúttal éberségre intették a lakossá­got az esetleges terrorcselek­mények veszélye miatt. A delhi rendőrség értesülése sze­rint nem zárható ki, hogy pá­nikkeltés céljából szikh terro­risták robbantásokat hajtanak végre a fővárosban is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents