Pest Megyei Hírlap, 1988. február (32. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-19 / 42. szám

Kutyabajok, -ügyek Szép dolog az, ha valaki szabadidejéből önfeláldozó módon kutyával foglalkozik, neveli-okítja, és természetes az is, hogy a tartás mellett egyéb szükségleteire is figyel­met fordít. Mindennapos jelenség ugyan­is, hogy a kutyatartók ked­venceiket — nehogy a lakása ba piszkítsanak, bár állítólag szobatiszták — a parkokba, játszóterekre hordják, ahol később gyermekek játszanak, kismamák viszik újszülöttjei­ket friss levegőre, napfényre. A kutya ürüléke többféle betegséget terjeszthet, függet­lenül attól, hogy a kötelező oltásban részt vett-e vagy sem. A közegészségügyi hatóság is tiltja a kutyák parkban való sétáltatását, egyáltalán a parkba való bevitelét. Erre már sok-sok példa van or­szágszerte, sőt vannak váro­sok, ahol már ki is jelöltek olyan zöldövezetet, ahová ki­mondottan kutyákat lehel vinni levegőztetni, szükségle­teik végzésére stb. De azokon a helyeken szigorú tiltó ren­delettel vannak a játszóterek­től és egyéb parkoktól elzár­va. Jó példa a debreceni in­tézkedés, ahol szintén ilyen övezetet hoztak létre, és min­den már olyan helyről, ahol gyermekek játszanak vagy csecsemőiket levegőztető, nap- fürdőztető anyukák vannak, a négylábúak ki vannak tiltva. A rendelkezést megszegő gaz­dáikat súlyos pénzbírsággal sújtják. Magam is szeretem a ku­tyákat fajtától, külsőségektől eltekintve egyaránt. Mivel va­lamikor a tenyésztésükkel is foglalkoztam, tisztában va­gyok az igényükkel, szükség­leteikkel, tudom, hogy foglal­kozni kell velük, de ... azért mérjük fel azt is, hogy ked­venceinket ne helyezzük előbbre gyermekeinknél, em­bertársainknál. A fentiekhez még annyit: olykor-olykor nem ártana mérlegelni azt sem a kutya- tulajdonosoknak, hogy négy­lábú barátaikra ajánlatos len­ne szájkosarat is tenni, füg­getlenül attól, hogy állításuk szerint nem harapós, de szilaj pajkosságuk, ugatásuk félel­met kelthet a járókelőkben és a gyermekekben, még akkor is, ha gazdijuk erőteljes hang­nemben csitítgatja őket... annál is inkább, mivel az ál­lattartási tanácsrendelet ezt elő is írja. Arról nem tudunk, ellenőrzik-e... V. I. T. Horgászok Közgyűlés A Nagykőrösi Kinizsi Ho-r- gászegyesület február 21-én, vasárnap délelőtt 9 órakor tartja beszámoló közgyűlését az ifjúsági házban. Ezen be­számolnak a tavalyi munká­ról, előterjesztik az idei költ­ségvetést, s beszámol a fel­ügyelő, valamint fegyelmi bi­zottság. Kertbarátoknak Növényvédelem A B. Tóth Ferenc kertbarát­körben a primőrök termeszté­sét tárgyaló előadássorozat március 7-én folytatódik. Az ezt megelőző találkozón feb­ruár 22-én a tél végi növény- védelmi feladatokról esik szó Szabó Dénes nyugalmazott nö­vényvédelmi főfelügyelő tol­mácsolásában. A program 18 órakor kezdődik, a szokott he­lyen, a művelődési központ­ban. Válasz cikkünkre A kedven múlik Városunk közlekedésének egyik fő jellemzője a nagy­számú kerékpáros. A jármű­vek megfelelő elhelyezésére a közintézmények és a keres­kedelmi egységek környékén számos kerékpártartó van. A kerékpár-tulajdonosok véle­ménye megoszlik abban, hogy Egészségünk népszerűsítői „125 év az emberiesség szol­gálatában.” Ezt a jelmondatot írta zászlajára 1988-ban a Nemzetközi Vöröskereszt, fel­hívásként is egyben a mozga­lom eszméinek népszerűsíté­sére, a vöröskeresztes világ­nap méltó köszöntésére. A nagykőrösi városi, és a konzervgyári Vöröskereszt­szervezet csúcsvezetősége az elmúlt évekhez hasonlóan, kül­sőségeiben és tartalmában egyaránt szeretné megadni a módját az alkalomnak. A jól bevált gyakorlatot követve szakelőadásokat szerveznek, melyeken korunk legveszedel­mesebb egészségkárosító té­nyezőiről esik szó. Nagy jelentőségük van a már városunkban is intenzí­ven funkcionáló szűrővizsgá­latoknak. ám még mindig vi­szonylag kevesen élnek e le­hetőséggel. Ennek népszerűsí­tésében is elsősorban a vörös­keresztes aktívákra számítha­tunk. akik sok egyéb bokros teendőik mellett a sportren­dezvényekre is igyekeznek mozgósítani a lakosságot. Köz­vetítő szerepet vállaltak a gazdálkodó egységek, és a Tol­di iskola diáksportköre közöt­ti kapcsolat kialakítása érde­kében. Elsősorban anyagi for­rásokra számítanak, így lehe­tőség lesz arra, hogy a sport­kör triatlonszakosztályának tevékenységébe az eddigieknél többen kapcsolódhassanak be. Idén november 27-én ren­dezik első ízben a véradók napját. Ezzel a gesztussal a donorok erkölcsi elismerését, megbecsülését kívánják hang­súlyozni, ugyanis ez alkalom­mal lehetőség lesz arra. hogy a kitüntetéseket .mindenütt a munkahelyi kollektívák színe előtt ünnepélyesen adják át. Általános és középiskolák­ban egészség- és családvédel­mi tanfolyamok, versenyek, felvilágosító akciók szerepel­nek még a tervek közt, része­ként és folytatásaként a Vörös- kereszt rendkívül széles körű tevékenységének. Természete­sen nem lankad a hátrányos helyzetű családok, az idősek felé fordított figyelem sem, sajátos eszközeivel a szerve­zet eszmei támasza az idősek klubjainak, anyagi segítséget ad az arra rászorulóknak. A Magyar Vöröskereszt VII. kongresszusának irataiban Nagykörösről is megemlékez­nek, mint a nemzetközi vö­röskeresztes filmfesztivál hely­színéről. Ez évben 10. alko- lommal rendezik e színvona­las seregszemlét. A szervezé­sén túl a helyi szervezet azt is feladatául tűzte ki, hogy a be­mutatott alkotásokat a nagy­kőrösiek közül is minél több emberrel megismertessék. —ay kerékpárját a tartóba lezá­rás nélkül, lezárva vagy ép­pen őrzéssel szeretné tartani. Ezen utóbbiak igényének kielégítésére ad lehetőséget az 1982-ben megjelent jogsza­bály, mely szerint a kerékpár­megőrzés magánkereskedői szolgáltatásként folytatható. Erre a tanács szakigazgatási szerve engedélyt is ad a jog­szabályban foglalt feltételek betartásával. (Az általános is­kola 8 osztályának elvégzése és erkölcsi bizonyítvány meg­szerzése.) így csak a vállalko­zókedven múlik a kerékpár- megőrző helyek kialakítása. Csikós Sándor osztályvezető Olvasóink írják Vita a kórházi járaton A 15—20 főnyi utas türel­mesen várja a 11 óra 45 perckor induló autóbuszt, mely Nagykőrösről a ceglédi kór­házig közlekedik (közleked­ne). Már déli 12 óra van, de a jármű még sehol sem lát­ható. A hangosbemondó né­ma, vagy úgy döntöttek, hogy ennyi embernek nem érdemes információt adni? Húsz perccel a hivatalos indulási idő után azért mé­giscsak megérkezik pilótánk. Semmi elnézés vagy tájékoz­tatás, lehet beszállni. Ezután folytatódnak a bosszantó ese­mények. Aki utazott már ezen a járaton, tudja, hogy egy teljes áru menetjegy a kórházig 22 forint. Igen ám, de félárú jegy is van a vilá­gon ! S itt lép közbe kedves pilótánk, aki nem elég, hogy 20 perccel később indult, rá­adásul azt állítja, hogy a fél­árú jegy nem 11, hanem 13 forintba kerül. így okoskodik: Egy menet­jegy ára Ceglédig 18 forint, teljes árú utazás esetében. Ehhez hozzá kell adni a he­lyi közlekedési járat összegét, amely 4 forint. Ez összesen 22. A 18 forint fele 9. ehhez jön még a 4 forint helyi já­rati díj, s ez így együtt 13-at tesz ki. Csakhogy kedves So­főrünk, aki lehet, hogy 10— 20 éve ül a volán mögött, nem tud különbséget tenni távolsági és helyi járat kö­zött! En távolsági buszra ül­tem fel. amely Nagykörös és a ceglédi kórház között köz­lekedik. Semmiféle helyi já­ratra nem szálltam át, uta­mat meg nem szakítottam. Eszerint tehát teljes viteldíj felét kellene fizetnem. Azaz 11 forintot. Ezt azonban hiá­ba magyaráztam, nem talál­tam nyitott fülekre, de még megértő elmére sem. Elindul végre a busz a fel­emelt helyárral, s mivel töb­bet fizettem (fizettünk), úgy látszik, szolgáltatást is kapok érte. (Persze, én ezt nem kér­tem, de ebbe az utasnak nincs beleszólása.) Vidám népdalo­kat közvetít a rádió, termé­szetesen harsány hangerővel, nehogy valaki ne tudja élvez­ni. Ez így megy egészen a kórházig, mert valamivel csak fel kell vidítani a sok aggó­dó látogatót. Vagy pilótánk azt gondolta, különjáratot ve­zet? Mert azon el tudom kép­zelni a szórakoztató zenét, mivel más az úticél, s nyil­ván más a hangulat is. (Nem hiszem, hogy a reflexek éb­ren tartására a rádió üvöltő zenéje lenne a legalkalma­sabb.) Ezekután ismételten hang­súlyozom, az utasnak is van lélektana, kár, hogy nem ve­szik figyelembe! NAGYK A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM, 42. SZÁM 1988. FEBRUÁR 19., PÉNTEK Nyilvános vita a lakáspolitikáról A KISZ újra tagságához fordul A Kommunista Ifjúsági Szövetség munkájában egyre nagyobb teret kap a nyilvánosság, a társadalmi vita, s — nem elkoptatottan — az együttdolgozás. Számos tény mutatja mindezt, talán elegendő, ha most csak egyet említünk, a tavalyi kormány—KISZ-találkozót, amikor is egyetlen tömegszervezetként képviseltek markáns, ki­mondott érdekeket, a tagság véleményének megszondá­zásával. Most a lakáspolitika kérdései kapcsán ugyan­ezt teszik. Érdemes kiindulni néhány adatból. Amíg 1970-ben egy új lakást építő, vásárló házas­pár családi jövedelmének 20 százalékát, addig 1986-ban ará­nyában dupláját, forintérték­ben közel öt és félszeresét for­dította erre a célra. Belátható tehát az a mindenki által is­mert tény, hogy jelenleg a ge­nerációknak, a családoknak életcéljuk és nem életük fel­tétele az emberre szabott la­kás. Pontosan ezt a prioritást szeretné megfordítani a KISZ. Üjabb tények. Amíg az öt­venes évek közepén másfél Országos hatodik helyezés Miskolcon 577 indulója volt a Magyar Honvédelmi Szövet­ség XII. téli, fedettpályás lég- fegyveres országos sportlövő bajnokságának. Erős volt a mezőny, mert csak azok ve­hettek részt ezen a kétnapos viadalon, akik előzőleg bizo­nyos szinteket teljesítettek. Az MHSZ Nagykőrösi Konzerv­gyári Lövészklubot három fia­tal képviselhette. Mindhár­man dicséretet érdemelnek, különösen a tehetséges Gyu­lai, aki dobogóhoz közeli he­lyen végzett, igen népes me­zőnyben. Légpuska, ifjúsági leány (56 induló közül): 24. Bocskai Ka­talin 40/357 (ifjúsági ezüst szintű eredmény). Légpisztoly. Junior fiú (35 fő): 20 Farkas Róbert 60 531 (bronz szint). Serdülő fiú (30): 6. Gyulai Zoltán 40/344 (ezüst szint). Sikeres UHV A tormási MHSZ-lőtér 80X 150 méteres akadálypályáján Fénymásolót javítanak Az Információtechnikai Vállalat II-cs telepén a változa­tos híradástechnikai berendezéseken túl fénymásoló gépeket is szervizeinek. Ezek nagy része a fővárosból érkezik, de egy­re többet hoznak a vidéki üzemekből is. Devosa Sándor mű­szerész már úgy ismeri e bonyolult felépítésű szerkezeteket, mint a tenyerét. Képünkön a Coster—3 elnevezésű fénymá­soló nagyfeszültségű egységét javítja. (Varga Irén felvétele) igen jól sikerült a körzeti út­törő honvédelmi verseny, ame­lyen 6 intézményünk 9 fiú- és 8 leánycsapata indult, de is­kolánként csak 1—1 eredmé­nye szerepelhetett a végső sor- reftdben, a sötétedésig tartó vetélkedőn. Mindkét nemnél a kossuthosok szerepeltek a legjobban: az első és a tarta­lék gárdájuk is. Az összesítés­ben: 1. Kossuth isk. I. (Kőmű­ves István, Bogdanov Csaba, Kovács Zsolt, Vörös Réka, Nagy Ottilia és Sasi Kriszti­na) ; 2. Nyársapáti isk., 3. Arany isk., a városi KISZ-es tanulói ÖHV elmaradt. Karatéssiker Győri Kupa elnevezéssel or­szágos kyokushinkai karate­viadalt rendeztek. Két korcso­portban 25 egyesület 66 spor­tolója vetélkedett. A Nagykő­rösi Arany Tsz SE kyokushin­kai karateklubot Székely Gábor képviselte, az ifjúsági 64—72 kilogrammosok kilenc fős súlycsoportjában. A kiesé­ses rendszerű versenyen a nyolcas táblára kerülésért nyíregyházi, inajd 8 között győri ellenfelét teljes érté­kűen: ipponnal legyőzte. Az elődöntőben Liget SE-s (fővá­rosi) partnerét is legyőzte: wazaarival. A döntőben nyír­egyházi ellenfelétől hosszabbí­tás után súlykülönbséggel vesztett, de így is az előkelő második helyen végzett. Az összes és neves versenyző kö­zül a körösi fiú kapta a leg technikásabb versenyző kü- löndíját! Búz Ferenc edző ta­nítványa az utóbbi négy hó­napban három országos ver­senyen most harmadszor leit második. Biztató tekézés Bács-Kiskun, Csongrád, Szolnok és Pest Megyékből 12 — zömmel NB-s — csapat vett részt a hagyományos tiszakécskei Termál Kupa­viadalon. A Nagykőrösi Mé­száros Tsz SK tekézői (Kovács László 357, Bekő Ambrus 387, Farkas Ferenc 388, Farkas Jó­zsef 342, Fekete Sándor 381 Lóczy Mihály 376) 2231-2200 arányban legyőzték a mezőtú­riakat, és a szoros élmezőny­ben végül a negyedik helyen végeztek. Nk. Mészáros Tsz SK— Kecskeméti Agrikon: 2732-2640 fa. A szomszéd városbeliek kérésére az eredetinél egy nappal előbb került sor a te- metőhegyi tekecsarnokban a barátságos csapatmérkőzésre, 7—7 fő dobásával. A körösiek igen jó napot fogtak ki, és biztató formában legyőzték az NB III. 2. helyén álló vendé­geket. Ez volt az összeállítás: Kovács (403), Szabó B. (411), Gállos (403), Farkas J. (371), Lóczy (405), Mészáros (375) és Balogh (364). Pénteki sportműsor Kosárlabda. Kecskemét: KSC ifi—Nk. Kgy. Kinizsi, barátságos női mérkőzés. S. Z. havi, addig a nyolcvanas évek végén több mint háromhavi átlagkereset szükséges egyet­len négyzetméter lakás meg­vásárlásához. Ezt az áremel­kedést, a magyarországi leg­magasabb inflációt, egyre ke­vesebb fiatal tudja úgy meg­takarítással, mind szülői tá­mogatással előteremteni. Egy­re kevesebb a bérlakás, amik vannak, azokat is eladják, így a szociális szempontból rászo­ruló fiatalok lakásgondját egyre kisebb arányban lehet tanácsi bérlakással megoldani. Az önerőből építkezők az ezt könnyítő műszaki és pénz­ügyi szolgáltatás hiányosságai­ról, valamint anyagellátási fe­szültségekről, általában szi­gorodó feltételekről panasz­kodnak. A KISZ érdekképvi­seleti munkájának hatása gyöngült, az első lakás — és a lépcsőzetes lakáshoz jutás rendszere nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Tények Miben látja a KISZ a la­kásgazdálkodás működésének feszültségeit? Először is ab­ban, hogy mint már írtuk, az infláció minden másnál gyor­sabban értékteleníti el a meg­takarításokat. A mai támoga­tási rendszer azokat részesíti előnyben, akik már nem épí­tenek, azok rovására, akik a jövőben fognak építeni. A kedvezményes kamatozású állami kölcsönök határa alig emelkedett, így egyre többen piaci kamatú bankkölcsönt vesznek igénybe. Nem hatékony a lakbértá­mogatás. Ez a gyakorlatban nem veszi figyelembe a csa­lád nagyságát és a jövedelmi helyzetet. A bérlakások gya­korlatilag tulajdonok, mivel átörökíthetők, cserélhetők, ki­adhatók. A támogatási rend­szer a lakáshoz nem a benne lakó családhoz kapcsolódik. Ezáltal a kedvezmény mértéke független a lakó szociális helyzetétől. Javaslatok A KISZ azt javasolja, hogy a társadalom és az állam fe­lelőssége legyen minden ál­lampolgár megfelelő színvo­nalú lakhatásának biztosítása. Ezért azt javasolja, hogy mind a lakásbérlő, mind a személyi tulajdonban lakók számára állampolgári jogon egységes elvek szerint azonos mérték­ben adjanak támogatást, te­hát az a család mindenkori jövedelmi helyzetéhez igazo­dik. Az elképzelés szerint a nettó családi jövedelem leg­feljebb 25 százaléka fordítód­jon lakbérre, illetve az adós­ság törlesztésére. A KISZ sze­rint a társadalmilag indokolt mértéket meg nem. haladó színvonalú lakásban lakók joggal számíthassanak a jö­vedelmük 25 százalékán felüli teher állami átvállalására. Ilyen lakás például 4 tagú családnál a 65 négyzetméteres. Vélemények A KISZ szerint jelentős mértékben bővíteni kell a sa­ját erős építkezéseknek nyúj­tott műszaki, kereskedelmi és pénzügyi szolgáltatásokat. Azt is el kell érni, hogy minden pénzintézet foglalkozhasson a lakásépítéshez, illetve a vá­sárláshoz kapcsolódó hitelezés­sel. A KISZ alkotó és felelős vi­tára hívja a fiatalokat, s ar­ra kéri a tagságát, az érdeklő­dőket, hogy véleményüket jut­tassák el a KISZ bizottságai­hoz. B. O. =SN 0133—2708 (Nagykőrösi Hí, •\

Next

/
Thumbnails
Contents