Pest Megyei Hírlap, 1988. február (32. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-17 / 40. szám

( K^cma A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA <MM» ' -------------------------(......... ..... ............................................................................. X XXII. ÉVFOLYAM, 40. SZÁM 1988. FEBRUÁR 17., SZERDA A semmin nem hízik a jószág Hová tűnt a szemes takarmány? A Szobi Áfész hét települé­sen szervezett nyúltenyésztő szakcsoportokat, tehát hely­ben a nagyközségben, Berne- cebarátiban, Kemencén, Pe- rőcsényben, Nagybörzsöny­ben, Ipolytölgyesen, valamint Zebegényben. A szobi szakcso­portot kerestük meg a közel­múltban, egy leadási napon, amikor a környei nyúlhús- kombinát gazdasági társulá­sának átvevője, mint mindig, akkor is maga ellenőrizte, vá­logatta a kistenyésztők élő portékáit. Hiába a szerződés Eleven, nyüzsgő kép foga­dott bennünket Szobon a Homokdűlő 5-ben, a helyi át­vevő, Nagy Ferenc udvarán. Kistraktorral vontatott után­futókkal, kézi targoncákkal, ketrecekben vagy letakarva hordták a kistenyésztők a ren­geteg tapsifülest. Amint meg­érkezett a környei ketreces teherautó, a szokásos ütemben, megkezdődött a gyors rako­dás. Ám még az elszállítás előtt elbeszélgettünk a gaz­dákkal, mi tagadás, eredmé­nyeikre, bizakodásukra szá­mítva, hiszen tudtuk, hogy az első osztályú fehér nyúlnak a hetvenkét forintos, a színes­nek a hatvannégy forintos fel- vásárlási ára kettő, illetve négy forinttal emelkedőn: Azonban nem titkolhatjuk ■ csalódottságunkat, mert kide­rült, hogy a kistenyésztők na­gyon elégedetlenek. Ugyanis a szakcsoport tagjai elpanaszol­ták, hogy az idén, a legtöb­ben kilónyi szemes takar­mányt sem tudtak beszerez­ni, mert hiába a szerződés az áfész-szál, ha a terménybolt zárva van! Volt, aki azt állí­totta, hogy az áfész raktára tele van szemes takarmány­nyal, de zárolták arra az idő­re, amikor majd újból emel­kedik az ára. De azt is kifogásolták a kistenyésztők, hogy. az idén tá­pot sem kaptak még. Tehát egyáltalán nem tudnak elesé- get beszerezni az állatoknak, ugyanakkor a szerződés köti a tenyésztőket, mert minden év­ben előre, s írásban megha­tározott súlyban kell leadni az élő nyuíat. Vagyis patt­helyzetbe került a szobi szak­csoport harmincegy tagja, de mint később kiderült, a má­sik hat szakcsoport úgyszin­tén, mert állományukat az éhenhalás fenyégeti! A szemes takarmány „zá­rolását” pedig a legkülönfé­lébb okokkal magyarázták az emberek. Volt, aki szerint az áfész raktára azért van zár­va, mert évente legalább egy­szer azt is ki kell takaríta­ni, fertőtleníteni. Mások sze­Ezek a nyulacskák nem is sejtik, hogy odahaza, az ólakban maradt társaik az élelemhiány miatt sokkal nehezebb sorsra számíthatnak, mint „ők" a környei húskombinátban. Hát, mi tagadás, a kistenyésztőknek sincs éppen mosolyogni való kedvük! / rint nem volt elég, hogy ja­nuár elsejétől a búza ára 421 forintról 436-ra, a kuko­ricáé 446 forintról 476-ra emelkedett, újabb áremelésre számítanak, azért nem kezd­ték meg az idén az értéke­sítést. Nem szállítanak S amikor a rakodás meg­kezdődött, szinte egyöntetű volt az akarat, hogy átszer­ződnek a gödi termelőszövet­kezethez, mert ott sokkal biz­tosabb a takarmányellátás a kistenyésztők szerint. Hát volt miről kérdezni Ma- hut Lajost, a Szobi Áfész ke­reskedelmi osztályának veze­tőjét. ö teljes, részletes tá­jékoztatást adott a pillanatnyi helyzetről, illetve annak ki­alakulási előzményeiről, okai­ról. Elmondta az osztályvezető, hogy az elmúlt évre 55 ezer 81 kilogramm élő nyúlra kö­töttek szerződést a szakcso­portokkal, a teljesítés 66 ezer 774 kiló volt. Tehát ezek a számok azt bizonyítják, hogy eredményes volt a szak­csoportok munkája. A takarmánnyal való ellá­tásról is lehetőségéi szerint gondoskodott az áfész, mert tavaly 17 tonna szemes ta­karmányt értékesítettek, tápot pedig 442 tonnát. Igaz. a sze­mes takarmány értékesítése tavaly nem volt olyan mér­tékű, mint a korábbi évek­ben. mert a termelőszövetke­zetek közvetlenül is árusítot­ták termel vényei két. viszont a tápeladás emelkedett az átúsz­nál. A takarmánytáp és szemes termény idei hiányának okai­ról pedig a következőket mondta el Mahut Lajos: — A Gabonaforgalmi Válla­lattól szerződéses alapon ren­deljük meg a szemes takar­mányt. , Azonban a vállalat nem szállít, mert az egész or­szágban zárolva van a gabo­naeladás. Tápot január nyol­cadikára ígért a Gabonafor­galmi, de a helyi telepre az acsai keverő géphibája miatt csak tizenkettedikén érkezett meg. Ugyanakkor sajnálatos tény, hogy a nvúltáp nem fe­lelt meg a korábban megszo­kott minőségi követelmények­nek, mert a kistenyésztők pa­naszkodtak, hogy annak a szál­lítmánynak legalább a negy­ven százaléka por volt. Nincs felelős Azóta , a Gabonaforgalmi Vállalat szobi telepe korlát­lan mennyiségben árusít tá­pot valamennyi fajtából. Te­hát azokkal a takarmánytá­pokkal lehet egyelőre pótolni a szemes takarmány hiányát. Mindebből pedig világosan látszik, hogy nem az áfész hanyagsága miatt elégedet­lenkednek a kistenyésztők, legalábbis a pillanatnyi hely­zetért nem vagyunk felelősek! Aszódi László Antal Két dühös ember, Koczó Géza és Zsibrita János, a szakcso­port elnöke (háttal) a kétségbeejtő helyzetet tárgyalják. (Vi­mola Károly felvételei) Alighanem életének mosta­ni szakasza a legnyugodtabb Peták Pálnak, aki nyugdíjas rendőr ezredesként a főváros­ból Nagybörzsönybe telepedett feleségével. A több évtizedes szolgálat után itt is megtalál­ják a régi barátok, ahogy az újabb és újabb elismerések is. Így volt legutóbb is, alig több mint egy hete, amikor az Áp­rilis 4-e Érdemrend átvételé­re szóló meghívót kézbesítette a postás, eldugott börzsönyi házukba. Az ilyen ünnepélyes pilla­natoktól eltekintve, ma Peták Pál élete is olyan, mint bár­mely nyugdíjasé, immár tíz éve. Csinosítgatja a házát, műveli a kertet, amelyben 100 tő bornak való szőlő is terem. Hét végeken pedig, amikor az unokák is ellátogatnak hozzá­juk, nagy családi ebéd készül. Van azért, amiben különbö­zik más nyugdíjastól: például nem teheti meg bárki, hogy szarvast vagy mufflont lőjön a Börzsöny lejtőin. Arról, hogy ő hányszor tette meg, a kis lakban számos trófea tanúsko­dik. De az izgalmas vadász­kalandokon, kívül volt egyéb is ... Ha az ózdi indulástól, napjainkig akarunk eljutni, a gondolatnak is nagy utat kell megtennie. ■ — Régi kohászdinasztia a miénk. Én is ebben az ipar­ban kezdtem. 1949-ben vas­esztergályosként dolgoztam, Rádiósok, modellezek bemutatója Az MHSZ négy évtizede Február 15-én délután ér­kezett Vácra az az ünnepi sta­féta, amelyet az MHSZ Pest megyei vezetősége indított a Magyar Honvédelmi Szövetség megalakulásának negyvene­dik évfordulója tiszteletére. Ebből az alkalomból kiállítás is nyílt a Madách Imre Mű­velődési Központban, amelyet dr. Váczi András nyugalma­zott alezredes nyitott meg, megemlékezve a négy évtized­del korábban megalakult jog­elődről, a Magyar Szabadság- harcos Szövetségről. Szólt az eltelt időszak eredményeiről, az MHSZ feladatairól, amelyek közül ma is az egyik legfon­tosabb az ifjúság hazafias­honvédelmi nevelése. Az ünnepi megemlékezést dr, Bóth János tanácselnök tartotta, beszédében méltatva az MHSZ városi vezetőségé­nek, aktíváinak tevékenysé­gét, az ifjúság körében végzett munkáját. A megemlékezés után a HNF, a KISZ városi bi­zottsága, az úttörőelnökség, az intézmények KISZ-bizottságai, a honvédelmi klubok képvi­selői kötöttek szalagot a me­gyét bejárt kopjafára. A kiállítást Hrozina József százados, az MHSZ városi tit­kára ajánlotta a megjelentek f igyelmébe. — Az MHSZ moz­galmi és sportjelvényei mel­lett tablók mutatják be az egyes szakágak életét, külön tabló szól a hadkötelezettség­ről, a szocialista országok hon­védelmi politikájáról. Képek adnak ízelítőt a Magyar Nép­hadsereg életéről, és képek szolgálják a pályára irányí­tást is. Tabló mutatja be a honvédelemnek a képzőművé­szetben , való megjelenését, megjelenítését. Külön mutatja be az MHSZ városi szervezete a konstruk­tőr-szakosztály alkotásait, a tárlókban az első, a második világháború harci repülőgé­peinek a modelljei láthatók. A művelődési központ előte­rében fegyvereket is bemutat­nak. s a kiállítás ideje alatt egy rövidhullámú adóállomás is működött. Előtte a „Duna- kanyar-diploma” bizonyította a rádiósklub eredményes mű­ködését, más rádióamatőr „tró­feák” társaságában. ★ A megnyitót követő napon, február 16-án, a honvédelmi és a tartalékos-klubok bemu­tatójára került sor. Február 17-én. szerdán, a gépjármű­szakág tart tájékoztatót és „gépjármű-képzési napot”. Csütörtökön rádió- és techni­kai bemutatóra kerül sor, pén­teken. a kiállítás utolsó nyitva tartási napján, a modellező- klub tart bemutatót. Láthatók a modellezés anyagai és esz­közei. bemutatják a repülés fejlődését. A kiállítás reggel 9 órától este 9 óráig tart nyit­va. Február 19-én, a váci kiállí­tás nyitva tartásának utolsó napján, a staféta a verőcema­rosi iskolába, onnan Nagyma­rosra. majd Zebegénybe érke­zik. Február 21-én már a szo­A Népszabadság is megírta, hogy Budapest—Vác vonalon megkezdődött a Ganz Villa­mossági Művek, valamint a Mozdony- és Vagongyár Vál­lalat által közösen kifejlesz­tett motorvonat futópróbája. A Nógrád arról írt, hogy a 2-es számú, feléjük vezető fő­út Vácot érintő átkelési sza­kaszán elviselhetetlenül nagy a forgalom. Pályázatot hirdet­tek Vác közúthálózatának ideiglenes kialakítására. A Magyar Nemzet bemutat­ta a Levi’s Straus nevű új magyarországi vegyesváliala- tot, A 75 millió forintos alap­tőkével létrehozott kft.„.kii}ön- böző 'farmercikkeket is előál­lít, a többi közöt Vácott. A Fejér Megyei Hírlap sze­rint a Duna Élelmiszer- és Vegyiáru Kereskedelmi Válla­lat a körzetéhez tartozó váci áfész üzleteinek megrendelé­seit csak 25—30 százalékban tudja teljesíteni. A Népszava híradása sze­rint a Taurus váci gyárában is állandóan azon fáradoz­nak, hogy a piac igényeit ki­elégítsék. Nemrég kezdett üzemelni náluk a Pálmatex ragasztót készítő új oldó­üzem. Az Egészségügyi Dolgozó munkatársa beszélgetett dr. Pesta Lászlóval, az Ország- gyűlés. 85 esztendős tagjával, aki visszaemlékezett arra, hogy Vácott katonaorvosként, bi általános iskolában látható az MHSZ megalakulásának negyvenedik évfordulójára ké­szült kiállítás, amelynek meg­nyitására 14 órakor kerül sor. majd városi főorvosként Is működött. A Somogyi Néplap interjút közölt a Tabon élő Erdélyi Alajossal, aki 14 éves kora óta festeget (egyébként nyug­díjas órásmester). Első önálló kiállítását 1986-ban Vácott rendezte. Földbe süllyesztve Gyiimölcsíároló Földbe süllyesztett gyü­mölcstároló épületet fejlesztet­tek ki a GATE mezőgazdasá­gi építészeti tanszékének és a MÉMMI kertészeti gépesí­tési főosztályának munkatár­sai. Az első, háromszáz tonna befogadóképességű csarnok a kakucsi Március 21. Terme­lőszövetkezet almáskertjében épült meg. A hőszigetelés, a nagy földtakarás és a vastag szellőzőcsövek egyenletes bel­ső hőmérsékletet nyújtanak, gépi szellőzés vagy hűtés nél­kül. A klímát a csarnok kü­lönböző pontjain műszeresen ellenőrzik. Az építmény anya­ga a közelben kitermelt alig megmunkált akácfa egyszerű­en összecsavarozva, a földtö­meggel szimmetrikusan leter­helve. Az egyszerű építhető- ség és technológia révén a beruházási költség már az el­ső tárolási idényben megté­rülhet! Beck Judit kiáiiítása Beck Judit festőművész kiállítását Mucsi András művészettör­ténész nyitotta meg a váci Katona Lajos Városi Könyvtár galériájában (Fotó: Papp László) Vác a hazai lapokban Visszavonultan Nagybörzsönyben Egy életűt mérföldkövei majd a tanműhely vezetője lettem. Összesen 600 tanulóm volt. Később, káderkiváloga­tás során Budapestre kerül­tem, ahol gazdasági és műsza­ki témában beiskoláztak, és hamarosan üzemmérnöki vég­zettséget szereztem. Ezután kerültem a pártközpontba. Ipari instruktorként hozzám tartozott Borsod, Komárom, Nógrád és Veszprém megye. Az ózdi 10 év után itt is ugyanannyit töltöttem el, ami­kor a Belügyminisztériumba kerültem; szintén műszaki té­ren, itt 18 évet dolgoztam. — Melyik időszak volt leg­közelebb a szívéhez? — Talán az ózdi két év, a tanműhelyben. Szívesen fog­lalkoztam a gyerekekkel, akik nagyon hálásak voltak érté. Ha manapság hazalátogatok, szinte megáll az élet a mű­helyben. körém gyűlnek a ré­gi tanítványok. — Bizonyára voltak forró pillanatok is az életében, nemcsak ilyen idilliek? — Hát igen, volt néhány. Sorolni is tudnám, leginkább csak egyet emelek ki, amikor Szuhakálóban, a bányaszeren­csétlenség történt. Egyfolytá­ban nyolc napig tartott a mentés. — Nem volt nyugodt, ott­honülő típus. — Ez így igaz, elég izgága pacák vagyok ma is. Inkább fára mászom, mint egyhely­ben üljek. — Hogyan került Budapest­ről, éppen ide, Nagybörzsöny­be? Nem volt nehéz lemonda­ni a főváros kényelméről? — Nem is igen szoktam meg Budapestet. Ózd és környéke az igazi otthonom, a rokonok, ismerősök többsége ma is ott él. Ide a vadászat hozott. Már 1957-től vadászok errefelé, azért sokszor jártam itt. 1970- ben figyeltem föl erre a la­katlanul álló épületre. Meg­tetszett, s ajánlották is, ve­gyem meg, olcsó. Belementem és nem bántam meg. — Nem csodálkoztak a hely­beliek azon, egyszer csak ide­kerül valaki a minisztérium­ból? — Dehogynem, eleinte ide­genkedtek, hiszen akkoriban még nem volt itt egy hétvégi ház sem. litt amúgy is nehezen fogadják be az idegent. Ezért volt annál nagyobb öröm szá­momra, hogy mégis sikerült. Amikor a feleségemmel elő­ször jöttünk ki, szerszámok­kal a kézben, hogy elkezdjük lakhatóvá tenni a házat és művelni a kertet, még némán néztek a vasárnapi misére menet. De amikor látták, hogy délutánra mennyit haladtunk, elismerő megjegyzéseket tet­tek. Aztán már tanácsokat is adtak, sőt amikor a kertet is fölástam, egyszer csak megje­lent valaki néhány vetőmag­gal. Babot, fokhagymát adott ültetni. Azóta sok minden meg­változott, már én adok mások­nak — mondta, s ahogy erről a témáról beszélt, elfátyoloso- dott a szeme. — Megható dol­gok ezek. Kölcsönösen megsze­rettük egymást. Mi sem bizonyítja jobban beilleszkedésüket, mint. az, hogy felesége már jó ideje a községi nyugdíjasklub vezető­je lett, és mint ilyen, neki is nagy szerepe van a közösség összefogásában. A kirándulá­sokról, a klub hangulatáról sokat meséltek, miközben csendesen készült az aznapi ebéd a befűtött tűzhelyen. A napi munka közben még arra is volt idő, hogy elővegyék és megmutassák számos em­léktárgyukat, a gyűjteménybe is illő kitüntetéseket, egy élet­út mérföldköveit. D. Z. ISSN Q133>—3U8 <váci Hírlap)^

Next

/
Thumbnails
Contents