Pest Megyei Hírlap, 1988. február (32. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-16 / 39. szám
Veresegyház Kiállítás, vásár Veresegyházi székhellyel működik a váci és gödöllői vonzáskörzetre kiterjedő fóti Vörösmarty Termelőszövetkezet nyulászklubja’ tagjai megtalálhatók Rákospalotától Kosdig. Mint minden évben, az idén is megrendezik Tarcsi Imre klubvezető szervezésében a veresegyházi Váci Mihály Művelődési Központban március ötödikén és hatodikén a kisállat-kiállítást és -vásárt, a tsz jelentős anyagi támogatásával. Felnőtteknek a belépő 20 forint, gyerekeknek, katonáknak ingyenes. A kiállítás várható anyagáról Tarcsi Imre elmondta, hogy a kilós törpe nyúltól a 9 kilós óriásig 120 példány lesz •látható. Tizenöt fajta díszbaromfit mutatnak be, a selyem- törpeharcostól az óriás brah- makakasig'; galambokat; röptető. hasznos és díszgalambok sorát. A kisállatok közt pedig láthatók lesznek csincsillák, tengerimalacok, díszmadarak. A közönség között nyula- kat, madarakat sorsolnak ki. Szakkönyveket, vitaminokat is árusítanak. Kilátás van egzotikus állatok; majmok, oroszlánok bemutatására is. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XV. ÉVFOLYAM, 39. SZÁM 1988. FEBRUÁR 16., KEDD Zöldmező Termelőszövetkezet Magas nyereség volt a búzán Életet az éveknek Tartalmas program A Hazafias Népfront városi bizottsága keretében működő Életet az éveknek nevű nyugdíjasklub minden hónap utolsó szerdáján tartja összejöveteleit. A legközelebbi február 24-én lesz, amikor finnországi élményeiről beszél dia- képekkel kísérve Halászaié Várady Ildikó, a városi gimnázium tanára. A klub munka terve a következő hónapokra is érdekes programokat ígér. Előadást terveznek az egészséges életmódról, ellátogatnak a Parlamentbe és a színészmúzeumba, kirándulnak Sárospatakra, Tokajba, fürdőtúrára Gyulára, három na pia Szlovákiába. Élménybeszámolót kapnak Koreáról, valamint előadást a titokzatos Indiáról. A vácszentlászlói Zöldmező Termelőszövetkezet 1987. évi zárszámadását és 1988. évi tervét megtárgyalta és elfogadta a szövetkezet vezetőtestületi szerve, a1 választott vezetőség, megtárgyalta az összevont taggyűlés, a szövetkezet 12 munkahelyi közössége. Tájékoztatták a Valkón, Vácszentlászlón és Zsámbokon élő nyugdíjasokat. A küldöttközgyűlés részleteiben vitatta meg és hagyta jóvá a zárszámadást és a tervet. A minap a tagságot és a gazdaság alkalmazottjait. tájékoztatták arról, hogy hogyan sáfárkodtak a rendelkezésre álló vagyonnal, hogyan gyarapodott a gazdaság. Hitellel indultak Furulyás János elnök elmondta, hogy a szövetkezet álló- és forgóvagyona 529 millió forint. Ez épületekben, gépekben, berendezésekben, termelési és a termelést szolgáló anyagokban állt rendelkezésre 1987-ben. A gazdasági társulásokkal együtt megközelítően 900 millió forint árbevételre tettek szert. A szövetkezet dolgozó tag- és alkalmazotti létszáma az év végére 1174-re csökkent. Ebből 438-ah tagok, 736-an alkalmazottak. A szövetkezetben meghatározó a mezőgazdasági tévéA nap programja Gödöllő, művelődési ház: Ifjúsági hangverseny, 17 órakor. Diáktanya: játék — beszélgetés a pszichofógussal, 16 órától. Kunszt Veronika szövő-hímző, Bíró Sándor fazekas, Csá- szi Ferenc fafaragó népművészek kiállítása, megtekinthető 15—19 óráig. A hónap műtárgya: III. Grassalkovich Antal eleven képről .rajzoltatott portréja, megtekinthető az előtérben. Helytörténeti gyűjtemény: Természeti környezetünk, kiállítás Gödöllő növény- és állatvilágáról, az erdő- és vad- gazdálkodás történetéről, Iparművészet a gödöllői művésztelepen. A régi Gödöllő, kamarakiállítás, Erzsébet királynéemlékkiállítás, megtekinthető ltl—18 óráig. Aszód, múzeum: A Galga mente, állandó kiállítás, megtekinthető 9—17 óráig. A hónap műtárgya: Mathiász Oszkár: Férfi arcképe — 1916, megtekinthető 9—17 óráig. Iklad Irány Berlin Berlini utazást szervez július 2—7-ig az ikladi művelődési ház, teljes ellátással, egynapos nyugat-berlini tartózkodással. Utazás vonattal. Irányár 4000 forint. Jelentkezni a művelődési házban lehet, ezerforintnyi előleggel. A történet, amit elmesélek, több mint három évtizedes. István fiam, akkor hetedik éves (ma két gyerek apja), gyakorló elsős, füzetében a tanító néni kecses, karcsú 1-es minősítését vastag 5-ösre javította. Persze, mindenre figyelő anyja azonnal észrevette es vallatóra fogta: — István, ezt itt ki javította ki? Fiam természetes őszinteséggel közölte, hogy ő. — Miért.' — kérdezte nőm. — Anyucikéra, a tanító néni azt mondta: István, ez most bizony egyes, de ezt neked ki kell ötösre javítani. Hát én már ki is javítottam. Eltelt több mint három évtized. Kis menyem — mellékesen helyben pedagógus — meséi) a minap kisebbik fiáról, az elsős Zoliról. Zoli, miután tömegével hordta a piros pontokat, az új évben lankad. Már . hozott az ellenőrzőben egy fekete pontot, amiért zord 'atyja kilátásba helyezte, ha még egy lesz, egy hétig nem nézhet televíziót. (Ennél nagyobb büntetés nincs számára). i Nos, a minap az egyik füzetébe Klári tanító néni berajzolt egy csinos kis fekete pontot, amit menyem már abban az állapotban fedezett tel, hogy filctollal pirosra volt átszínezve. Rögtön elővette a kisfiút, aki sírva vallotta be bűnét,-és tett ígéretet, hogy ezt bevallja a tanító' néninek is. — így rendben lesz, de hogy apád mit fog szólni, azt nem tudom. Amikor a zord atya hazaért a munkahelyéről, menyem elélopakodott és kérte, ne legyen túl szigorú. Fiam mindenesetre kérte a füzetet, kinyitotta — és elámult. Az inkriminált helyen egy — ugyancsak filctollal készült — nagy fekete pont ■."szelgett. Alma meg a fája. A nagy különbség, hogy 1960- ban még nem volt — filctoll. —kas kenység és az ehhez szorosan kapcsolódó élelmiszeripar. A gazdálkodás feltételei adottak voltak, ugyanakkor 118 millió forintos hitellel indították az esztendőt. Helyzetükből adódóan az első félévben a mezőgazdaságból csak az állattenyésztés és az élelmiszer- ipari üzemek hoznak bevételt, a növénytermelés és a kertészet értékesítései az év második felére húzódnak ót. A hitelre azért is szükség volt, mert az ipari ágazatok közül is a nagyobbak jobbára az utolsó negyedévben tudnak csak számlázni a munkák jellegéből adódóan. A visszafizetést a szövetkezet megfelelő időben teljesítette, ez azonban az egész év során igen szigorú pénzügyi gazdálkodási követelt meg. A növénytermelés, a zöldségtermelés és az állattenyésztés árbevétele 176 millió, ráfordítása 151 millió, nyeresége 25 és fél millió forint volt. A szántóföldeken némi szerkezetmódosítást valósítottak meg. A magborsó területe a korábbi 500—550 hektárról 163-ra ,zsugorodott. Helyette az előző évben csak kóstolgatott étkezési borsó területe 338 hektárra nőtt. Lépésük helyessége beigazolódott, mert a magborsó a kedvezőbb időjárásban is csak 3,8 tonnát termett hektáronként. Veszteséges lett a tevékenység újra. Több vetőmag Búzát növelt területen. 1786 hektáron termeltek. Étkezési búzából átlagban 5,4, vetőmagból 5.9 tonnát takarítottak be. Az aratáshoz végre sikerült hozzájutniuk világbanki keretből 3 Claas Dominátor kombájnhoz. Ezek meggyorsították a betakarítást és komoly megtakarítást értek el a szemveszteség csökkentésével. Hosszú évek óta először több búzavetőmagot tudtak értékesíteni, mint amennyit terveztek. összességében a búza 8 millió forinttal járult hozzá a Zöldmező Termelőszövetkezet 38 358 135 forintos nyereségéhez! A nagy szarvasmarha-állomány megköveteli a saját tö- megtaka-rrnány-termelést. Lucernából a tervezett hozam 7 tonna volt és gyakorlatilag ennyi lett a tény is. A zöldborsó területének csökkenésével kevesebb a zöldboríószór- ból készült siló. Terveik szerint ezt zöldlucerna-szenázzsal pótolják. A kukorica és silókukorica területe fő vetésben 1326 hektár volt. A termés — 6,4 és 23,4 tonnás átlaggal — jól szolgálja a tömegtakar- mány-ellátást. A növénytermelés jó évet zárt, közel 14 millió forintos tiszta nyereséggel. ’ A zöldségtermelés tavaly is veszteséges volt. Gyors cselekvést! Az alaptevékenység legnagyobb ágazata az. állattenyésztés. A 4000 darab szarvasmarhával Vácszent- lászló Pest megye legnagyobb szarvasmarhatartó gazdasága. A tejhozam 5695 liter tehenenként. Ez ugyan 1100 literrel fölötte van az országos átlagnak, de az ágazat 1986- hoz képest 10 millióval többet költött és 5 millióval kevesebbet hozott. Furulyás János kiemelte: hosszú esztendőkkel ezelőtt elköteleztük magunkat a nagyüzemi szarvasmarhatartás mellett. Hatalmas összegeket fordítottunk az állomány növelésére, az álló- és forgóeszközökre, a megfelelő állat- egészségügyre. Mégis, az utóbbi tíz évben 3—4 évenként ez az ágazat veszteséges pozícióba kerül. Nemzetgazdasági érdekből sem tartjuk megnyugtatónak, hogy majd 1989-től ismét rendezik az ágazatot. Ennek egykét hónapon belül kellene napvilágot látnia. 1989. január 1-jére, hogy visszafogja az országban a szarvasmarhalétszám további csökkenését. Mi jól tudjuk, hogy ez mit jelenthet 'tejcsökkenésben, hiszen fel is dolgozzuk a nemcsak a saját gazdaságunkban termelt tejet helyben is, Budapesten is. Valódi részvénytársaság Mintaboltot nyitnak A Tungsram Rt. nagyvállalat a termelést 6 százalékkal kívánja növelni, s a fényforrások mellett lámpagyártó gépekből és — szovjet együttműködéssel — robotokból is jóval többet készítenek, mint korábban. Megkezdik a lakásvilágítási célokat szolgáló, energiatakarékos komfort higanylámpák tömeggyártását, és továbbfejlesztik a fénycsőburagyártást is. Rövidesen megnyitják első mintaboltjukat Budapesten. A vállalat konvertibilis exportját a tavalyi 114 millió dollárról 120 millióra szándékozik növelni. Ugyanakkor a szocialista exportlehetőségek szűkültek, ezért a vállalatnak új piacok után kell néznie. A korábbinál jóval több monitorcsövet készítenek a hazai és főleg az NDK-beli számítástechnikai vállalatoknak. Szó van arról is, hogy a monitorgyártást tovább bővítenék külföldi cégekkel kialakított kooperációval, s ezzel összefüggésben színestévé- képcső-gyártás közös kiáíhkí- tásáról is tárgyalnak. Azt tervezik, hogy 1989-től olyan valódi részvénytársasági formában működnének, amelyben tőkével rendelkező nyugati cégek is részt vennének. in Mozi sasi Hintőpor. Színes, magyarul beszélő, olasz filmvígjáték. 6 és 8 órakor. Rétegpditika a népfrontban Diákok, tanárok, idősek Tavaly igencsak változó társadalmi-gazdasági közegben ténykedett a Hazafias Népfront Gödöllő Városi Bizottságának rétegpolitikai bizottsága. A nyugdíjasok az egyik társadalmi réteg, amelyben ■-— ha nem is egyforma mértékben — sok kérdőjel merült fel a jövőt illetően. A velük való foglalkozásra a rétegpolitikusok az ötéves munkaterv kidolgozásakor is nagy súlyt fektettek. Szerintük ugyanis már akkor érezhető volt a helyzetük romlása. A népfrontbizottság kebelében létrejött az Életet az éveknek klub. Akik eljárnak a foglalkozásaira, azok már tartoznak valahová. A rétegpolitikai bizottság azt tartja fő feladatának a nyugdíjasokkal kapcsolatban, hogy a szervezetlen tömegeket karolja fel. Továbbra is szükséges például a nyugdíjastalálkozó évenkénti megrendezése. Ez a fórum, ha időnként nem is tud konkrét választ adni a felvetődő kérdésekre, már azzal is segít, hogy meghallgatja a magányba Zárt gondolatokat. Mindemellett a bizottság a nyugdíjasklub egy rendezvényét is meg kívánja látogatni a nyáron tájékozódás céljából. A fentiekkel kezdődött a testület idei első ülése, az 1988. évi munkaterv megbeszéléséről. A rétegpolitikai bizottság évente öt ülést tart, ezenkívül szükség szerint rendkívüli esetben is összehívja a testületet. A tagok az ösz- szejövetelek közötti időben a program szerinti (munkájukat végzik. Csatlakoznak a népfront városi bizottsága által szervezett egyéb feladatokhoz. Grünwald Pálné', a bizottság elnöke azzal folytatta, hogy egy másik pontosan körülhatárolható feladat a városi általános és középiskolában oktató pedagógusréteg szakmai erkölcsi, anyagi helyzetének megismerése. Ezzel kapcsolatban ugyanis az a helyzet a másik oldalon, hogy kritikai véleményt tudunk mondani munkájukról, de valójában nem ismerjük őket, problémáikat. Szeptemberre tervezik azt az ülést, amelyre a városi tanács vb művelődési osztályának vezetőjét hívják meg a témáról tájékoztatni. Ä népfrontbizottság nem kis terve az, hogy látványos programmal, hagyomány tér erntő erővel jobban idekössük a városban öt évig tartózkodó egyetemistákat. A szándék nem mai, az ötlet talán igen; az ide érkezőket köszönteni, a távozókat búcsúztatni. Miért is ne sikerülhetne? (Bár a tudósítóban csöndben ott a kétely. pont most?^ A remélt haszon nem illuzórikus. Ha az egyetemisták a város fogadott polgárai lennének. ha értelmes célokat vázolnánk elébük arról. hogy mit tehetnek Gödöllőért, mit kaphatnak Gödöllőtől. ez később kamatozna. Vagy akár a tanulmányi évek alatt is. (Egyébként voltak már ilyen esetek.) A rétegpolitikai bizottság átfogó feladata lesz ennek az ügynek a megszervezése. Úgy vélik, hogy nem szabad várni, nekünk kell a hallgatók elé tárni szándékunkat. Előszót is különböző ötleteket vártak a testület tagjaitól. Jó elképzelésnek tűnik az, hogy a felvételt nyerteknek köszöntő levelet küldjünk, melyben arra is felhívjuk a leendő diákok figyelmét, hogy a város is várja őket. Bizonyára meglepődnek. amikor tapasztalják: az egyetemre jönnek és a város — is — fogadja őket. Vitatott és sok indulatot kavaró kérdése napjainknak a cigánykérdés, és ez érthető, hiszen a cigányok léte elta- gadhatatlan. Vannak hozzávetőleg félmillióan. Nem akarom most részletezni, .hogy milyen állapotban és helyzetben, de azt hiszem, nem vagyok túlságosan elfogult, ha azt állítom, hogy a cigány származású Balogh Attila költő sorai jól érzékeltetik helyzetüket t — Itt vagyunk hát segédmuakas-dinasztiákat csiszolni magunktól. Cigány tömegek élnek a társadalmi munkamegosztás legalján. A munkaképes férfiak több mint hetven százaléka segédmunkás, esetleg betanított munkás. Nagyon kevés a szakmunkás, még kevesebb az értelmiségi és, alkalmazott. Mit tehetünk, mit tehetnénk? Vegyük tudomásul, hogy évszázadok hátrányait nem lehet sürgetéssel, erőszakkal és rövid idő alatt legyűrni ? Baranyi Károly Túráin eléje ment a változásnak, mert benne — mint állítja — élt a türelmetlenség és sürgetése az időnek. Nem várt segítségre, nem várta, hogy a hóna alá nyúljanak. — Felismertem a lehetőséget, a minden magyar állampolgár részére biztosított esélyeket — mondja, amikor Túrán, a Park utca 5. alatt lévő élelmiszerüzletben beszélgetünk, amelyben a feleségével Kátrányos megkülönböztetés Létra nélkül a padlásra együtt dolgoznak, napról napra szélesedő vevőkörük megelégedésére. Amikor egy esztendővel ezelőtt átvettem a Galga Áfésanek ezt az üzletét és megkezdtem a szerződéses üzemeltetését, a ' havi forgalom alig közelítette meg a 300 ezer forintot, most pedig már a félmillió felé tartunk. Az üzlet raktárában beszélgetünk, mert a kicsiny boltba állandóan új és új vevők nyitnak be. s ezért a fiatal, mosolygós asszony,ka. aki két gyerek anyja, helyettesíti a puLt mögött a férjét. — Nekem semmit nem adtak ingyen, nekem mindenért többszörösen meg kellett küzdenem — emlékezik a 26 éves fiatalember. — Nincs kegyetlenebb dolog az előítéletnél mert az általánosító megszégyenítés ellen lehetetlen védekezni.'Ha azt hallja az ember. hogy cigány... Erre mii válaszolhatok? Tényleg cigány vagyok, a cigányság minder külső jegyével, a nagyon ke- sei'vesen, valahol a mólyber élők pusztító nyomorúságával, de én az igaz emberek biztonságával akarom megteremteni a magam és családom jövőjét. — Elvégeztem Túrón az általános iskolát, aztán a péceii gimnázium tanulója lettem. Már az első napok után megfutamodtam volna — ha nem lógja meg a kezem Kohn Gábor igazgató úr, ha nem biztat, nem erősíti bennem naponta apám szavait: bizonyítanod kell! Eljutottam az érettségiig, ám ez csak közepesre sikerült*., pedig nagyon ■ sokat tanultam., de hát nekem létra nélkül kellett felmásznom a padlásra, nekem nem volt ismereteket.- tudást adó hátországom. — Nagy álmom — beiratkozni a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolára — nem sikerült. Hetekig töprengtem, jártam a teleppel határos erdő útjait, kerestem a célt, amelynek megvalósításával tisztességgel élhetek. Baranyi Károly döntött. Döntését segítette egy gyerekkori kép. Édesanyja kamrája minden ősszel megtelt a nyár ízeivel. A szomszédok, ha megszorultak, csak átszaladtak, s az édesanya mindig tudott adni azt. amire szükségük volt. Afféle házi boltocska működött Baranyiék portáján, és az érettségizett fiatalember erre emlékezve döntött úgy, hogy jól képzett kereskedő lesz. Rövid ideig a Galga Afész kartaili vas- és műszaki üzletében dolgozott, aztán 'két évig szolgálta ki a vásárlókat a hévízgyönki ABC-ben, miközben munka mellett Budapesten sikeres szakmai érettségit tett. Közben az édesapa, a nagy példakép, készült fia indítására. A túrái — igen modem, korszerű cigánytelep mellett — egy kis élelmiszerüzletet és büfét épített. Dolgozott az egész család, a rokonság, s a Galga Afész segítségével megnyílt az üzlet- együttes Baranyi Károly, érettségizett kereskedő vezetésével. Az idő haladt, felnőttek a testvérek. Most József van ez egykori büfében, az édesanya az üzletben. — Nekem önálló megélhetést kellett alapítanom. így jutottam ehhez a szerződéses üzlethez — emlékezik Baranyi Károly. Ügy érzem, sikerült megkapaszkodnom. Lakó néni a napokban fánkot hozott. a szomszédok disznótoros kóstolót. Vágyam? Álmom? Elvégezni a főiskolát. Kohn igazgató úr mondta: — Hiszek benned, jó vagy! —ez a mondat juttatott idáig, ez adta meg számomra az önbecsülés szikráját, s ez hiteti el velem, hogy tervem sikerül. Meg az, hogy nekem bizonyítani kel.1! Fercsik Mihály I98N 0133—193T (Gödöllői Hírlap)
