Pest Megyei Hírlap, 1988. február (32. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-16 / 39. szám
1988. FEBRUÁR 16., KEDD 5 Termékszerkezetet vált a Buda-flax Az eredmény titka a megújulás Lefaragni egy fél lépcsőfokot Az apparátuson áll vagy bukik g Kevés jó hír lát mosta- | nában napvilágot textilipa- ^ ri cégeink munkájáról. Bár ^ hivatalosan nem tartozik a í válságágazatok közé az J ipar e szelvénye, sokan ^ mégis úgy. vélik, veszély- ^ ben a jövője. S az elavult 2 gépek, a korszerűtlen ter- 2 «lékek, a jelentős mértékű ^ szakmunkáshiány valóban ^ e borúlátók feltevését lát- ^ szanak igazolni. Talán ezért ^ is feltűnőek azok a sike- ^ rek, amelyeket mostanában 2 a budakalászi központi Bu- g da-flax Lenfonó- és Szö- 2 vőipari Vállalat ér el. Évek ^ óta a legeredményesebbek á közé tartoznak a szakmáy ^ ban, amit a hazai és kül- ^ földi vásárlók egyaránt el- ^ ismernek. Elegendő csupán ^ „Az év legjobb licencfel- ^ használója” címre utalni, | amelyet a világ 39 Lee ^Cooper márkájú farmerét ^ gyártó cége közül nyertek 2 elsőként el, vagy arra a ^ vörös zászlóra, amelyet a ^ nemzetközi munkaverseny ^ győzteseként vehettek át az 2 elmúlt év novemberében. A babérok azonban a Buda-flax kollektívájának ölébe sem hullottak maguktól. Amit elértek, az hosszú évek kemény munkájának eredménye, s a korai felismerésé: váltani, újítani kell. A termékszerkezet átalakításának szükségességét már akkor komolyan vették, amikor ipar- vállalataink vezetőinek jó része még Németh László egyik drámai hőséhez hasonlóan úgy vélte, hogy ami jó volt apáinknak, abban maradjunk mi is. hiszen akkor nem lesz különbözés. Fogy a korszerű Az tehát, hogy e szemléleten túllépve ma már a budakalásziak eredményesebbek s előrébb tartanak, mint a textilipari vállalatok nagy része, természetes. Bencze Imre, a Buda-flax fejlesztési főosztályának vezetője is magától értetődőnek tekinti, hogy beérett munkájuk gyümölcse: ehhez korszerű termékek is szükségesek. Hogy milyen portékákról beszél Bencze Imre, arról már az őszi BNV idején képet kaphattunk, ahol a vállalat Inno-flax néven hirdette megújulási szándékát. Akkor a vásárváros egyik kis szegletében valószínűleg kevesen figyeltek fel az új névre — a nagyközönséget inkább a vállalat merőben új termékskálája érdekelte. — A legnagyobb sikert szabadidős termékeink aratták — mondja a főosztályvezető, külön kiemleve a Bambi kerti fürdőmedencét, a kipufogógázzal működő Jumbó autóemelőt és a szörfszállító kiskocsit. Meséli, itt kedvelték meg a nyugatnémet Bayer cég licence alapján gyártott napellenző családot is, amely iránt a téli hónapok ellenére mostanában sem csökken a kereslet. S ha már a vásárlókról, igényekről, keresletről esik szó, a kevésbé népszerű cikkeiket is megemlíti Bencze Imre: matracszövet, szőnyegvédő ma már jóformán senkinek sem kell, mondja, s hozzáteszi, ha lenne is igény ezekre a termékekre, ugyanannyi erővel, energiával, amellyel e kommersz árukat állítják elő, igényesebb árukat is gyárthatnak. — Terveink szerint abból a 170 milliós fejlesztésből, amiről az előbb beszéltem, a jelenlegitől eltérő termékek gyártásához hozunk be, illetve bérelünk gépeket. Győri gyárunkban megszüntetjük a gazdaságtalan termékek, például a háztartási textíliák egy részének szövését is, s helyette tarkán szőtt, finom len felsőruházati szöveteket, valamint kempingtermékeket állítunk elő. Ezek kapós, kedvelt cikkek mostanában, csakúgy, mint a filmnyomott szövetek. Az exkluzív lenáruk iránt egyébként ma nagy a kereslet a nyugati országokban és a Távol-Keleten. Matrac helyett tömlő Ml történik az egyes településeken '/ Január elsejétől kísérleti jelleggel négy megyében — ^ Fejér, Komárom, Szolnok és Vas — bevezették a két- /// szintű közigazgatást, hogy a tapasztalatok alapján dönt- ^ senek majd országos elterjesztéséről. Pest megyében ^ ugyanilyen meggondolásból négy nagyközséget vontak 2 közvetlen megyei irányítás alá. — Jó évet zártunk, szép sikereket értünk el tavaly. Tíz éve, amikor megkezdtük saját termékeink konfekcionálását, nem is gondoltunk arra, hogy az elavult gépsorokon szőtt farmerszövetekből olyan terméket állítunk elő, amely nemzetközi méretekben is kiállja az összehasonlítás próbáját. Azóta persze sok dolog változott. Ma már lényegesen jobb helyzetben vagyunk: új, külföldről bérbe vett gépekkel növeltük a csillaghegyi szövőgyár kapacitását, s még ez évben befejezzük azt a 170 millió forintos fejlesztést, amellyel a termék- szerkezet átalakítását céloztuk meg. Mert valljuk ugyan, hogy a legigényesebb piacok kielégítésére világszínvonalú gépekkel kell dolgoznunk, de Azt persze, hogy a kereslet meddig és milyen mértékben tartós, a Buda-flax főosztály- vezetője sem próbálja megjósolni. Tudja, hogy az a szövet vagy ruha, ami ma még a lányok, asszonyok álma, holnap divatjamúlt darabként a fiókok mélyére kerülhet. — Azért túlzott aggodalomra nincs okunk, hiszen külkereskedelmi irodánk ügynökei járják a világot, s rajtuk keresztül naponta kapjuk a friss híreket, megbízható adatokat a legújabb divat- irányzatokról. De tény, hogy ma a divatból megélni — amikor az emberek egyre kevesebb pénzt szánnak az öltözködésre — nagyon nehéz. És nehéz lesz ez az év számunkra is csakúgy, mint a többi vállalat számára. A megújulás jegyében tehát új profil után kellett néznünk, hiszen a hagyományos tevékenység jövőre már nem feltétlenül biztosíthatja a megélhetést. Ügy gondoltuk, hogy az öltözködési kultúra mellett a lakáskultúra iránt megnyilvánuló igényeket is megpróbáljuk kielégíteni a jövőben; most folytatjuk a tárgyalásokat egy NSZK-beli és egy dán céggel, akikkel kooperációban kezdjük már ez évben gyártani új árnyékoló családunkat, a lamellás függönyöket. Jelentős piacra találtunk műszaki textíliáinkkal és a tűzoltötömlőkkel is, amelyeket most már kapcsoz- va, készre szerelve értékesítünk. S ha nem is az előbbiekhez hasonló nagyságrendű feladat, de megújulási szándékunkat jelzi annak a gazdasági társulásnak a létrehozása, amelyben a budaörsi Za- laform Kft. cipzárait festjük a budakalászi gyárban. Évente 250—300 tonna húzózár festésére van kapacitásunk, amelyből a Zalaform eddig 100 tonna exportmegrendelést biztosított. Számításaink szerint az üzlet révén nemcsak a gazdasági társulás, de a Zalaform és a Buda-flax is többmilliós nyereségre tesz majd szert. Ilyet még soha Igaz, e néhány millió csupán csepp a tengerben, csakúgy, mint maguk a cipzárak, vagy a többi új termék a hagyományostól eltérő tevékenységek és gyártmányszerkezet sorában. Mégis méltóképp illusztrálják azt a folyamatot, amelyet Bencze Imre így jellemez tömören: — A vállalat alapítása óta eltelt 25 év alatt sok szerkezetváltást, megújulást értem már meg, de ehhez hasonló jellegűt vagy nagyságrendűt még soha. Nem csoda hát, ha a budakalásziak úgy vélik, hogy e soha nem látott megújulás lehet sikerük — természetesen csak egyik — titka. Fató Zsuzsa Nem egyszerűen arról van' szó, hogy az ügyek másodfokon a megyéhez kerülnek — mondta a megyei tanács igazgatási osztályvezetője a vecsé- si tanácselnöknek, amikor az átállás tennivalóiról beszéltek —, hanem arról, úgy kell dolgoznotok, hogy ne legyen másodfokú ügy. Természetesen nem szó szerint kell érteni ezt a megjegyzést, ami valójában annyit jelent, hogy a közvetlenül megyei irányítás alá vont tanácsok apparátusaira sokkal nagyobb feladat hárul majd. Egyrészt, mert a megye valóban jobban, alaposabban, megfontoltabban előkészített elsőfokú döntéseket vár, másrészt, mert ezentúl gyakorlatilag minden ügyben a helyi tanács az illetékes. Feladatkörük kibővült az oktatás és az egészségügy szakmai felügyeletével, a gyámügyek és a kisajátítások teljes körű intézésével. Nem versenyképesek A kísérlet sikere tehát alapvetően a helyi apparátusokon múlik. Nem véletlen, hogy a megyei tanács nagyon szigorú szempontok alapján választotta ki a négy települést. Kerepestarcsán például az ügyeknek mindössze 0,3 százaléka — 40—50 évente — kerül másodfokra. Ez persze nem azt jelenti, hogy Mlado- niczki Mihály vb-titkárnak egyáltalán nincsenek gondjai. — Két-három embert kellene fölvennünk. Az oktatás irányítására van szakemberünk, szükségünk lenne viszont egy tapasztalt, gyakorlott gyámügyesre is. Szeretnénk létrehozni ügyfélszolgálati irodát, ennek az élére szintén kell találnunk alkalmas vezetőt. Az iroda nagy terheket vehetne le az apparátus válláról: készítettünk egy felmérést, amely szerint az ügyeknek 50—60 százalékát érdemben elintézhetné az ügyfélszolgálat, s az apparátus többi tagja elmélyültebben foglalkozhatna a bonyolultabb problémákkal. Megfelelő szakembert azonban nem könnyű találni, nem vagyunk versenyképesek a fővárossal. Pályázhatnánk pluszbérre a megyénél, de nincs olyan jelentkezőnk, aki a feltételeknek megfelelne. Mert például jönne egy jogász, akinek mellesleg nincs állam- igazgatási gyakorlata, ám amit most fizetni tudnánk neki, az kevés. Dolgozóink szakmai felkészültsége egyébként kielégítő. Kevésbé örvendetes viszont, hogy mindössze 4-5 férfi van az apparátusban, ennek hátrányait nem kell különösebben ecsetelni. Csak egy példa: hat év alatt már a negyedik kereskedelmi előadónk van. — Én optimista vagyok — mondja Gazdik Istvánná, Gyál tanácselnöke, aki maga is államigazgatási szakember. — Stabil és szorgalmas gárda dolgozik az apparátusban. A csoportvezetők főiskolai végzettséggel rendelkeznek, s van három mérnökünk is. Egyelőre nem akarunk fölvenni senkit, illetve az egészségügy irányításához talán kell majd valaki. Kapcsolt munkakörben A pilisvörösvári elnök, Keszléri József már kevésbé lehet nyugodt, még akkor is, ha csak óvatosan jegyzi meg: vannak gondjaik. Mert hiába van öt felsőfokú végzettségű szakemberük, hiába kaptak tizenötezer forintot bérre — ami egyébként maximum másfél státusra elegendő —, szembe kell nézniük a ténynyel, hogy tapasztalt, régi vb- titkáruk csak július 31-ig tölti be tisztségét. Az utódválasztást ebben a helyzetben bizony alaposan meg kell fontolniuk. Csak legyen miből választani... gondjai, és mindenki számára egyértelmű a feladat, a cél: mi a legsürgetőbb tennivaló. A korábbi évek tapasztalatai szerint, ha a falukutatás elefánt, akkor ahhoz képest ez a próbálkozás csak kisegér. A nyolcvanas években — és talán leginkább ebben az esztendőben — gondjai sűrűsödésével párhuzamosan az sejthető, hogy ez a mozgalom felnőhet a falukutatás jelentőségéhez. Kényes témák? Az öt településen eltöltve fél-fél napot, beszélgetve a hallgatókkal és a terepgyakorlat helyi vezetőivel, ez az érzés erősödött meg bennem. Most csak villanásszerűen érzékeltetem azokat a problémaköröket, amelyeket a hallgatók vizsgáltak. Meglepő volt számomra, hogy ellentétben a korábbi, kicsit naiv, tájékozatlan kíváncsisággal, az idei csoportokat a szakszerű-tervszerű, céltudatos kutatói szellem jellemezte. Várhatóan a beszámolók szociográfiai hi- telességűek, egyes esetekben szépirodalmi értékekkel bí- róak lesznek. Ezért ez a mostani cikk csak bekonferálása, felvezetése kíván lenni a lapunkban később közlésre kerülő hallgatói beszámolóknak. Szentendrén a csoport minden tagja az egyesületekkel kívánt foglalkozni. Ebben a Csáinyi János vecsési tanácselnök szerint egy kis pluszmunkával, egy kis béremeléssel és egy új státussal meg fognak birkózni a feladatóikkal. Arról persze nem is álmodik, hogy az előadóknak ne kelljen kapcsolt munkaköröket is ellátniuk, ehhez még a 35 érdemi ügyintéző sem elegendő. Mindenesetre határozottan ígéri: nem fogják túlterhelni a megyét. Szakképzett, gyakorlott apparátus ide vagy oda, az új helyzetbe került települések mindenképpen segítségre szorulnak, s igénylik a napi kapcsolatot a megyével. Mla- doniezki Mihály. Kerepestarcsán. ezt így fogalmazta meg. Érkeznek az akták — Jobb, ha egy helyről, kevesebb áttétellel irányítanak bennünket. Rövidebb az átfutási idő, egyértelműbbek a követelmények, nincs párhuzamos adatszolgáltatás. A megyétől egyébként rendszeresen jönnek, de mi is bármikor mehetünk. Szerintem korábbam nem is tudták a megyeházán, hogy mi történik az egyes településeken. Nagyon várom ettől á közvetlen irányítási formától azt is, hogy bekapcsolódhatunk a számítógépes programba. Fogadóképesek vagyunk, minden csoportban van olyan dolgozónk, aki alapfokú képzettséget szerzett. Nekem személy szerinti, mint vb-titkárnak tetszik ez .a közvetlen irányítás, s sokai várok tőle. Az átállás természetesen mindenhol felszínre hoz vitás kéndéseket, de ezekből az első méhány hét után hiba lenne messzemenő következtetéseket levonni. Felvetődik pél- dáuil, hogy a körzetközponttól a helyi tanácshoz kerülő ügyieknél ki fejezze be a még folyamatban lévőket? A válasz: kézenfekvő: az, aki elkezdte. Ennek ellenére például Monorról kilószámra érkezének az akták még el nem intézett gyámügyekkel Ve- csésre. Die ez már egy következő fejezet: az önállóvá vált települések és a körzetközpontok kapcsolata. M. Nagy Péter városban — mint ismeretes — a lalkosság harminc százaléka értelmiségi. Az egyetemisták az ő egyesületeik életébe pillantottak be, esténként vezetőikkel, a tagokkal beszélgettek a szerveződés problémáiról, a helyi politikába való bekapcsolódásukról. Nem véletlen, hogy Zsám- békxm és Gödöllőn is az érdeklődés középpontjában állt az értelmiségi szerepvállalás, a kiözéletiség, az összefogás a helytörténeti értékek mentéséért. Vácott a nagyüzemek környezetszennyezését vették nagyító alá. Cegléden két problémával foglalkozott a három hallgató. Ezek egyike a már tavaly is boncolgatott cigánykérdés. Konkrétan: a Cséri-telep huszonnyolc családjának életkörülményeit mérték fel. Nem melllőzték az úgynevezett kemény adatok pontos felvételét sera. A másik, szakszerű tudatossággal vizsgált terület: hogyan foglalkoznak a tanácsi közigazgatásban a helyben lakó idős emberek szociális helyzetével. Igényesek Látogatásaim megerősítették azt a meggyőződésemet is, hogy helyben hasznosítható — sőt, publikálható — igényes beszámolók fognak születni. Optimizmusom tapasztalataimban gyökerezik Bízom abban, hogy nem a véletlenek ossz játéka, hogy tehetséges, felkészült csoportokat fogadott a megye, hanem egy orsizágosan érezhető és több évne kiterjedő folyamat első hullámait érzékeljük. Üjj írisz Alakul a fa koronája Kedvez a tavaszias idő az aktuális mezőgazdasági munkáknak. Hagyományos módszerrel és speciális gépekkel metszik a gyümölcsfákat, illetve a szőlőt a megyében. A dánszentmik- lósi—albertirsai Micsurin Tsz-ben pedig a kézi munkaerő hiánya miatt 400 hektáron síkfalmetsző és tetejezőgéppel alakítják az almafák koronáit. Társadalömkutaíó terepgyakorlat Lesz vajon elefánt az egérből? Az elmúlt hetekben tíz napra újra egyetemistacsoportok szállták meg megyénk öt települését. Szentendrén, Vácott, Gödöllőn, Zsámbékon és Cegléden fogadták az ország harmincegy felsőoktatási intézményéből érkezett, vegyes összetételű, négy-öt tagú hallgatói csoportokat, az úgynevezett téli társadalomkutató terepgyakorlaton. Az ország ötven települése vállalta ezt a néha egyáltalán nem kellemes és gond nélküli feladatot. Aki először fut össze ezekkel a hallgatókkal, akik kérdéseikkel sokszor zavarba ejtik a sokéves tapasztalattal rendelkező szakembereket is, nem érti, hogy miért vállalja egy-egy intézmény fogadásuk „kellemetlen” kötelezettségét. Fiatalos lendülettel, korlátokat és diplomáciai szabályokat mellőzve, természetes érdeklődéssel kérdeznek, sőt, ami első látásra még „elretten- tőbbnek” tűnhet: írásos beszámolójukban kritizálnak, véleményt formálnak tíznapi tájékozódás után, megoldási javaslatokkal állnak elő, ötleteik vannak, amit persze csak a legritkább esetben kell nekik megvalósítaniuk. Invázió északon Az Eötvös Loránd Tudományegyetem művelődés-közéleti tanácsadó szolgálata immár a 29. alkalommal szervezte meg ezt az északi or- szági’észre kiterjedő „inváziót”. Ebből az sejthető, hogy a látszat ellenére mégiscsak lehet valami a dologban, ami miatt megéri ezeknek a csoportoknak a fogadása. Valóban, a huszonkilenc év alatt volt, amikor egy faluban a ravatalozót a terepgyakorlatos egyetemisták tervezték, és azután maguk is építették föl. Más esetben ugyan nem született ilyen kézzelfogható eredmény, csak színvonalas, a településfejlesztésben fontos szempontokat adó tanulmány, avagy olyan felmérés környezetszennyezésről, máshol művelődési szokásokról, megint más településen hátrányos helyzetűekről — hogy ne soroljuk tovább —, amelyek az erre hivatott intézmények figyelmét elkerülték. Sokakban felvetődik az a gondolat, hogy ez a mozgalom a mintegy fél évszázaddal ezelőtti falukutatásnak lenne az utódja. Tény, ahhoz, hogy ez a terepgyakorlat jelentőségében összemérhető legyen azzal a mozgalommal — annak szociográfiai értékeivel —, a hállgatók felkészültségén kívül egy olyan társadalmi közeg szükséges, amelyben körvonalazódnak a társadalom
