Pest Megyei Hírlap, 1988. február (32. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-16 / 39. szám

1988. FEBRUAR 16., KEDD 3 Sokoldalú szigetelő gumilemeiek Váciak az iraki sivatagban Amikor egy vállalat valamely termékét már nem keresik, vagy űj technológiára térnek át, hogy a piac igényének megfeleljenek, vagy megszüntetik a gyártását, ez esetben gazdasági problémák adódnak a vállalatnál. Beszámoltatják a tanácsokat Nemzetiségpolitikai feladatok A Taurus Gumiipari Válla­lat az első lehetőséget válasz­totta, és a hetvenes évek kö­zepén megvette az ESSO cég­től a butilkaucsuk alapú szi­getelőlemez gyártási eljárását. Ugyanis az addig szigetelésre használt Senol termékük el­avult. A vállalat váci gyár­egysége és a fejlesztés-kutatás szakemberei létrehozták a ma már termékrendszerré bővülő Taurus W szigetelőlemezeket. Ezeket először belföldön a vízgazdálkodásban és az épí­tőiparban használták fel. Külföldön, belföldön — Kezdetben mi is meg a Taurus más szakemberei is, kevés tapasztalattal rendelkez­tünk a szigetelőlemez felhasz­nálásának területén, A hetve­nes évek közepén még egy­általán nem úgy nézett ki, hogy ebből stratégiai termé­künk lesz — mondja Palotás László, a váci gyár akkori igazgatója, aki ma a műszaki fejlesztési igazgatóság vezető­je. — Mikor nyílt először lehe­tőség exportra? — Az iraki öntözésügyi mi­nisztérium szakemberei a hetvenes évek végén felkér­tek, hogy vegyünk részt öt­venéves öntözési tervük meg­valósításában, csatornarend­szerük kiépítésében. Ugyanis keresik sivatagjaik öntözésé­nek megbízható műszaki ki­alakítását. A vállalat beruházása ön­erőből történt, és viszonylag nem is sokba, húszmillió fo­rintba került, amiből új ter­melőberendezéseket vásárol­tak. Az eddig használt alap­anyagon nem kellett változ­tatniuk, de a gyártmány mé­retein igen. — Hogy a Taurus W lemez az iraki igényeknek megfelel­jen,, a vállalatnál megindult egy gyors és szervezett mun­ka. A maximális gyártmány­szélességet nyolc méter nyolc­van centiméterre növeltük az egy méter hússzal szemben, míg a hosszúságot negyven méterről száz méterig fejlesz­tettük tovább. Jelen pillanat­ban is ebben a méretben gyártjuk. Több mint kétmillió négyzetméter lemezt szállítot­tunk Irakba, csatornaszigete­lésre. Exportbevételünk erre az időre meghaladta a nyolc­millió dollárt. Mindemellett a belföldi igényt is kielégítet­tük, évente 400 ezer négyzet- méter lemezt elsősorban tető- szigetelésre használnak. Olajálló anyag A nyolcvanas évek első harmada után az export visz- szaesett a közel-keleti válság miatt. Ekkor a váci gyár és a Taurus szakemberei azon gondolkodtak, hogyan fejleszt­hetnék tovább a szigetelőle­mezeket. — Először is önköltségünk csökkentésére törekedtünk. A belföldi értékesítésnél a tőkés import alapanyagról egyre nagyobb mértékben áttértünk a szovjet butil alapanyagra, az exportnál pedig az EPDM műkaucsuk alapú lemez gyár­tására. Piackutatásunkat a fejlődő országokra, elsősorban az „olajországokra” irányítot­tuk. — Ezek eredménye a nyolc­vanas évek második felében jelentkezett — informál most Kocsis Ferencné, a Taurus váci gyárának igazgatója. — Tavaly kilencszázhuszonnyolc- ezer négyzetméter vízszigetelő lemezt gyártottunk többek kö­zött Kínának. Az összes mennyiség több mint egyhar- mada tőkés export volt. Piac­kutatásunk Nyugat-Európa or­szágaira is kiterjed, Hollan­diába szállítunk szigetelőle­mezeket, igaz, nem víz-, ha- nek tetőszigetelésekre. — Legújabb kutatási-fej­lesztési munkánk a környezet- védelemre terjed ki. Az álta­lános vízügyi és építőszigete­lések mellett, ilyen speciális tevékenységekre is kiterjed a figyelmünk, ahol lehet, bővít­jük a felhasználási területe­ket. A hagyományos tetőszi­getelésre használt lemez nem alkalmas például az ivóvíz­tárolók szigetelésére, hiszen itt speciális egészségügyi kö­vetelmények is szerepet játsza­nak. A veszélyes anyagok tá­rolásánál külön kidolgoztuk az olajálló minőséget is, vagyis, ha a víz szennyező anyagként olajat tartalmaz, más gyártástechnológiát igé­nyel a lemez — magyarázza dr. Soós Istvánná, a Taurus Fejlesztési és Kutatási Köz­pontjának osztályvezetője. — Elsősorban az alapanyagot kell helyesen megválaszta­nunk, a felhasználási terület­nek megfelelően. Továbbfej­lesztési munkánk célja, hogy a Taurus W lemezt — amely megnevezés ma már egy ter­mékcsaládot takar — egész termékrendszerré bővítsük. Világbanki hitelbe! A termékrendszer a víz- szigetelő lemezen kívül sok egyéb, például kiegészítő cso­móponti elemeket, sarokido­mokat tartalmaz. Ezek mind azt a célt szolgálják, hogy a beépítésnél komplett rendszer alakuljon ki. Egy abroncsnál itt a gyárban dől el, hogy rendeltetésének megfelel-e. A vízszigetelő lemeznél a kivi­telezés a döntő. A lemez, mint termék, önmagában hiá­ba jó, ha nem megfelelő az összeállítás. Más módszert igényel egy terepi fektetés, mást a medencék burkolása. Előfordul, hogy az alkalma­zási terület magasabb műsza­ki igényt támaszt, így a hely­színen szabjuk, végtelenítjük a lemezt. A tervezőnek mindig „helyre szólóan’’ kell meghatároznia azt a szigetelő­felületet, kivitelezési módot, amellyel a rendszer kielégíti a feltételeket. A vízszigetelő lemez még nagyon sok anyag­nak ellenáll, gyenge savnak, lúgoknak, de más a helyzet, ha a víz szennyező anyaga olaj. Ekkor az olaj tűrő minőséget kell alkalmazni. A rendelteté­si célnak megfelelően egyéb segédanyagokat is használnak, például a tetőszigeteléseknél fényvisszaverő festéket, amely csökkenti a lemez és az egész tetőszerkezet felmelegedését. A fekete színű lemez éppen ezért a tetőn fehér színt kap. A festék, a kiegészítő és sa­rokidomok, valamint a végte- lenítő- és ragasztóanyagok is a Taurus termékei. — Fejlesztési munkáik hol tartanak? — A lemez további válasz­tékbővítését tervezzük, és azok alkalmazástechnikai kí­sérletein dolgozunk. Most ép­pen azon, hogy az ivóvíztá­roló torony milyen alkalmazá­si technikával szigetelhető a leggazdaságosabban. Az EPDM műkaucsuk alapú lemez ma­gyarországi alkalmazási enge­délyét most kaptuk meg. A Taurus tőkés exportjának növeléséhez részt vesz a Vi­lágbank hitelprogramjában. A gyors beruházást követően mind a hazai, mind pedig az exportigényeket teljes mérték­ben ki tudják elégíteni. Szencz Etelka Akár az új Sok ipari villanymotor szorul felújításra és karbantartásra. Ezzel foglalkoznak Bugyi köz­ségben a Tessedik Tsz teker­cselőüzemében. Az ország szin­te minden gyárából került ide felújításra villanymotor. Kiss Béla technikus egy cukorgyári 45 kw-os motort helyez a „mű­tőasztalra”, majd minden ré­szét felújítják. (Vimola Károly felvétele) — Sokkal jobban sikerült a leltározás, mint ahogy azt előre gondoltuk. Megmondom úgy, ahogy van, nagyon fél­tünk ettől az egésztől. A ke­reskedők akkor már hónapok óta a felfokozott vásárlói ér­deklődés közepette dolgoztak, s emellett kellett felkészül­niük az új adózással kapcso­latos számlázásra és az áru- forgalmazást' feltételek módo­sulásaira. Méghozzá úgy, hogy közben a nyitva tartás létkér­dés volt. Megyénk 17 áfészé- nek mintegy 1500 kereskedel­mi és vendéglátó-ipari egysé­gét érintette az egyszerre, egy időben történő leltározás, a szilveszter napján is árusító körülbelül 800 élelmiszerbolt érezte leginkább a feszített munka súlyát. Fennakadás nélkül — Hogyan sikerült mégis különösebb hiba, szabályta­lanság nélkül megoldaniuk a feladatot az igencsak szűkös határidőn belül? — Túlbiztosítottuk magun­kat, hogy ezzel a csúnya szó­val éljek. Már egy-másfél hó­nappal korábban hozzáfog­tunk a technikai feltételek megteremtéséhez és a szerve­zéshez. Be kellett szerezni a megfelelő leltárbizonylatokat, leltáríveket, ami önmagában sem kis dolog, ismerve a nyomtatványellátási problé­mákat. Végül a Szövosz és a Mészöv együttes erővel az utolsó pillanatban minden boltba eljuttatta a szükséges A Pest Megyei Tanács ta­valy ősszel tekintette ét a szűkebb pátriánkban élő nem­zetiségek helyzetét, határozott a nemzetiségpolitikai felada­tokról. Ekkor kapott megbí­zást a megyei tanács nemze­tiségi albizottsága arra, hogy ajánlásokkal, rendezvények és akciók szervezésével segítse a tanácsok, az intézmények munkáját, az egyes tennivalók ütemezését és ellenőrzését. A testület tegnap, a megyeházán tartott ülésén — Manhertz János elnökletével — napi­rendre tűzte és elfogadta az er­ről intézkedő tervet. A megfogalmazott sok-sok feladat arról tanúskodik, hogy nem mindenütt élnek egyfor­mán a nemzetiségi politika érvényesítésének helyi lehető­ségeivel. Ezért is szerepel a tervben egyebek között az, hogy a megye harminc tele­pülésének ajánlásokat adnak a konkrét tennivalókra. A nemzetiségi szövetségek, a vá­lasztmányi csoportok, a kör­zetközpontok párt- és nép­papírokat. Árazógép, számlá­zógép és öntapadós címke is időben ott volt az üzletekben. Több nehézséget okozott a szervezés. Hiszen, gondolja el, a Buda Környéki Áfész-nek például vagy 120 egységébe kellett küldenie egyszerre lel­tárbizottságot: a kisebbekbe két, a nagyobbakba négy szakembert a központból. Ennyi nem volt nekik sem, más. szövetkezeteknek sem. Mozgósítani kellett minden épkézláb embert és betaní­tani őket. Sikerült, sehol nem volt fennakadás. Az áfész-ve- zetők, árszakértők ingáztak az egységek között, a központok pedig telefonügyeletet tartot­tak. És úgy könnyítették még a munkát, hogy december 31-én , az eladótérben kiszol­gáltak, de a raktárt már le­zárták, s ott hozzákezdtek az árucímkézéshez. Így, amikor a bolt lehúzta a rolót, a fel­adat egy részével már készen voltak. Az igazsághoz tarto­zik, hogy a vásárlási láz miatt a szokásnál egyharmaddal ala­csonyabb készlettel kellett megbirkózniuk a kereskedők­nek. Mirccs már ártitok — De szinte mindenhol fej­törést okozott az áruk azono­sítása. — Sokszor a termék nem egyértelmű feliratáról kellett megállapítani, hazai gyárt­mány vagy szocialista, esetleg tőkés import-e. Nem volt mindegy az alapanyag sem: ki gyártotta teszem azt a fo­nalat, amelyből a pulóver ké­szült. Én meg voltam arról győződve, hogy a Vileda ken­dő textilipari termék, a tápió- szeleiek jöttek rá, hogy vegy­ipari. Aztán a sok aprócikk, amit az ABC forgalmaz! A különféle papíráruk, radírok, mindnek más az ára. Sokszor több idő ment el ezek kinyo­mozásával, mint a tényleges leltározással. Volt, ami kima­radt a terméklistáról — ser­tésbelek, magbelek — utólag kellett árazni. Az áruknak úgy 1—2 százalékát vagy nem tud­tuk beazonosítani, akkor fél­retettük, vagy rossz volt a szorzószám, illetve az árköz­lés. A legtöbb gondot a takar­mányok, . termények jelentet­ték: áruk még nem volt, de a gazdák már vásároltáft. A Pécel—Isaszeg Afész például azt a gyakorlatot követte, hogy kilónként 500 forintért árusította, de minden vevő­nek felírta az adatait, hogy az árközlés után rendezhesse velük a különbözetet. Most már minden rejtély megoldó­dott. — A nyitáskor pedig kez­dődtek az újabb bajok, az ál­frontbizottságai közreműködé­sével megvizsgálják azoknak a településeknek a helyzetét, körülményeit is, amelyeket a tanácsi vezetők nem minősí­tettek nemzetiséginek. A fel­adatok végrehajtását folyama­tosan és rendszeresen ellen­őrzik. Az albizottság vállalkozik a megyei nemzetiségpolitikai te­vékenység koordinálására. Ennek keretében ezentúl va­lamennyi érdekelt szervezettel és intézménnyel évente egyez­tetik a tennivalókat, s egyút­tal értékelik az együttműkö­dés korábbi tapasztalatait. Segítséget nyújtanak az idén esedékes nemzetiségi kong­resszusokra való felkészülés­hez. Javasolják a Hazafias Nép­front Pest Megyei Bizottságá­nak és a Pest Megyei Műve­lődési Központ és Könyvtár­nak, hogy a megyei levéltár­ral együttműködve készítse­nek középtávú programot a honismereti tevékenység fej­lesztésére. A megyei tanács talános forgalmi adó vissza­igényléséhez szükséges szám­lák hiánya. — No meg a nézeteltérések vevő és eladó között. A kész­pénzes számlán ugyanis a bol­tos már az ÁFÁ-val együtt tünteti fel a termék fogyasz­tói árát, és az eladási érték végösszege alá pedig odaírja: mínusz 20 százalék ÁFA. Ho­gyan lehetséges ez, amikor a törvény 25 százalékos általá­nos forgalmi adót határozott meg? — kérdezték értetlenül a vásárlók. Ügy, hogy ha egy árunak mondjuk 80 forint az ÁFA nélküli eladási ára, en­nek 25 százalékos adója 20 forintot tesz ki, a végösszeg így 100 forint lesz. A keres­kedő ezt írja a számlára el­adási árként. Az ebből levont adó, azaz a 20 forint, ennek a 100 forintnak éppen a 20 százaléka, ezért íródik a számla az említett módon. Ami gondot okoz — Ez első hallásra valóban bonyolultan hangzik. Van-e egyéb gond a számlázással? — A kiskereskedelem napi szállítói közül az élelmiszer- ipari vállalatok — tej-, sör-, hús-, hűtő- és sütőipar — nem készültek fel, vagy nem hajlandók a törvényben előírt számlázásra. Kértük őket, olyan számlát küldjenek, amin tételesen feltüntetik: melyik boltba, milyen árut és mennyit szállítottak. Csak en­nek alapján tudjuk visszaigé­nyelni az ÁFÁ-t, valamint el­számolni és fizetni az adón­kat. A Kereskedelmi Minisz­térium vállalatai, így a Duna ÉVKV, példásan teljesíti ezt, ám a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium alá tartozó vállalatok összesített számlákat küldenek az áfész- központokba. Ezzel nem tu­dunk mit kezdeni. Ha elfo­gadjuk, bennünket büntet az adóhivatal. Némelyik cég tü­relemre intett bennünket, de hogyan várhatnánk, amikor minden hónapban adóznunk kell, és ezt emiatt most kép­telenek vagyunk megtenni. Jó néhápy vállalat kerek perec kijelentette, ne is számítsunk ilyen új számlára. Ez, ha éle­sen akarok fogalmazni, a tör­vény szabotálása. — Mit tehetnek ebben a helyzetben? — Visszaküldjük nekik a szabálytalan számlákat és nem fizetünk a szállított árukért, amíg meg nem változtatják álláspontjukat. Zsaroljuk őket, ha úgy tetszik, de más eszkö­zünk nincs. — Érezhető-e ez a furcsa állapot az áruellátáson? — Egyelőre még nem. Tóth Andrea művelődési osztálya hirdessen nemzetiségi vers- és próza­mondó versenyt, a HNF Pest Megyei Bizottsága pedig ol­vasónapló-pályázatot az álta­lános iskolák nemzetiségi ta­nulóinak. Az albizottság fo­lyamatosan tájékozódik a pi- lisvörösvári kétnyelvű általá­nos iskola és kollégium építé­sének fejleményeiről, Még az idén szakmai ta­nácskozást szerveznek a nem­zetiségi nyelvet oktató óvó­nők, pedagógusok és intéz­ményvezetők, illetve az érin­tett elöljáróságok tagjai részé­re. Körvonalazódik egy 1989- ben megrendezendő megyei nemzetiségi találkozó terve is. Ugyancsak jövőre hívják össze a nemzetiségi klubok és egyesületek vezetőit, a hivatá­sos és amatőr helytörténé­szeket, krónikaírókat. Ebben az ötéves tervben áttekintik az általános iskolák és a nemzetiségi gimnáziumok kapcsolatát, valamint a fel­nőttek nyelvoktatásának hely­zetét. Megvizsgálják, mennyi­re használják a nemzetiségi nyelveket a közéletben, a hi­vatalos érintkezések alkalmá­val, s azt is, hogyan érvénye­sül a nemzetiségek helyi ér­dekképviselete. Ehhez kap­csolódik az is, hogy az 1990-es tanácstagi és országgyűlési képviselői választásokat úgy kell előkészíteni, hogy azon a nemzetiségiek súlyuknak megfelelően szerepeljenek. A tegnapi ülésen elfogadták az albizottság idei munkater­vét is. Ebben egyebek között helyet kapott az is, hogy időről időre beszámoltatják a megye nemzetiségi települé­seinek tanácsait. Ennek értel­mében tegnap a Dabasi Váro­si Jogú Nagyközségi Tanács nemzetiségpolitikai tevékeny­ségét vitatták meg, s még az idén sorra kerül Ráckeve, Bu­daörs és Tárnok is. K. L. Legfelsőbb Bíróság ítélkezési tapasztalatok A Legfelsőbb Bíróság hétfőn — dr. Szilbereky Jenő elnök­letével — teljes ülést tartott. Megvitatta a teljes ülés a Legfelsőbb Bíróság öt kollé­giumában 1987-ben szerzett ítélkezési és elvi irányítási tapasztalatokról szóló beszá­molót. Ebben többek között kifejeződött, hogy a Legfel­sőbb Bíróság ítélkezésében és testületi állásfoglalásaiban ér­vényesült a törvényesség. Meg­határozták azokat a fő felada­tokat, amelyekkel a Legfel­sőbb Bíróságnak 1988-ban ki­emelten kell foglalkoznia. Így: a közéleti nyilvánosság kiszé­lesedése, a sajtó szerepének fokozódása, a számítógépes adatnyilvántartás elterjedése nagyobb arányban teheti szük­ségessé a személyiségi jogvi­ták elbírálását. Nagy figyel­met kell fordítani az újítási és szabadalmi ügyekre, a ki- szélesedett magánépítkezéssel kapcsolatos jogvitákra, az ér­tékváltozásokra figyelemmel a tartásdíjak és a járadékok megállapítására. Foglalkozott a teljes ülés a vállalatok szerződéskötési gya­korlatával összefüggésben a kooperáció javításával, a bel­ső és a külkereskedelmi kap­csolatokban a szerződések ma­radéktalan teljesítésének kö­vetelményével, kiemelve a termék, a szolgáltatás minősé­gének jogi védelmét. Irány­mutatást szükséges adni — ál­lapították meg a tanácskozá­son — a széles körben elter­jedt gazdálkodási formák — mint a szövetkezeti szakcso­portok, szerződéses üzemelte­tők — jogvitáiban jelentkező problémák megoldására. Hangsúlyozottan foglalkozott a teljes ülés az olyan, mara­dandó és általános etikai ér­tékeket kifejező jogelvekkel és jogintézményekkel, mint a tisztesség, a gondosság, a jóhi­szeműség, az együttműködés, illetőleg ezek megsértésével, a joggal való visszaéléssel. Sütőipari emléktár. Több mint 100 évvel ezelőtti pékműhely­ben kapott helyet a Majakovszkij utcában a Magyar Élelmi­szer-ipari Tudományos Egyesülés sütőipari emléktára. Az or­szág különböző részeiről több mint 600 összegyűjtött ipari mű­emlék hűen mutatja be az elmúit évtizedek mindennapi ke­nyérgyártásához szükséges kellékeket. Szabálytalan számlák A vállalatok nem készültek fel Túlhaladván az év első hónapján, kevesebb szó esik már a fordulónapi leltározásról, hiszen a la­kosságot manapság a boltok árukészlete, s leg­főképpen azok ára foglalkoztatja. De talán mégis érdemes néhány hét távlatából visszatekintve összefoglalni e rendhagyó munka tapasztalatait. Azért is, mert az adó- és árreformmal összefüggő változások újabb gondokat hoztak, amelyekkel szemben egyelőre tanácstalanul állnak megyénk áfész-ei is. Mindezekről beszélgettünk a szövetke­zetek átállását az első perctől segítő Mészöv áfész- titkárságának vezetőjével, dr. Karlik Andrással.

Next

/
Thumbnails
Contents