Pest Megyei Hírlap, 1988. február (32. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-15 / 38. szám

VÁCI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM, 38. SZÁM 1988. FEBRUÁR 15., HÉTFŐ „Megkeresnek bennünket” Felidézi a mesebeli hangyát mostanában országszerte mennyire szűkülnek az anya­gi lehetőségek majd minden téren. Egyre többet hallani a ta­karékosságról, és bár mnek eszközei között csak kisebb szerepet, amolyan ötödik ala- bárdost játszhat a társadalmi munka, azért bent van a „pakliban”. Számítani kell rá. számolni kell vele. Ez idáig érthető. Viszont pont a társa­dalmi munka társadalmi, ön­kéntes, szabad jellege miatt korántsem ilyen érthető, hogy miért tekintik természetes­nek, és ennek következtében miért kérik számon (bármi­lyen ártatlanul is) azt a vál­lalatok, intézmények, szerve­zetek. „Néha úgy érzem, ránk szoktak” — mondja Imre György. Senki ne értse félre, nem arról esik itt szó, hogy nem szívesen mennek a diá­kok oda, ahol szükség van rá­juk, de amikor egy lehullott darab vakolatért, meglazult ajtótokért rögtön az iskolát hívják, az elgondolkodtató. Az egész különös színezetet nyer a „megy az ingyen is” mozzanatától. Márpedig érez­ni néha ilyet, és épp ez a ki­csinyes hozzáállás teremt rossz szájízt. A Magyar Diáksport szö­vetség a többi között azt tűz­te ki célul, hogy a kisiskolá­sok számára a tanórákon kí­vül is nyíljon mind több le­hetőség arra, hogy mozogja­nak, sportoljanak, s ezáltal később igényükké váljék a rendszeres testedzés. A diák­Györök József nyug. ált. isk. igazg. Ha elnémul a hangszer Hány dudás van a csárdában? Megszokták? Rászoktak? Az MHSZ lótei'ének munkálatai­nál szintén a szakmunkásta­nulók működtek közre. Meny­nyire meglepődtek azonban az ottaniak, amikor kiderült, az anyagot nem az intézet áll­ja, azt meg kell venni. Furcsa? Több annál. És idézzük fel újból a me­sebeli hangyát. Neki legalább megvolt az az elégtétele, hogy végül minden állat elismerte a teljesítményét. Hát ez az! Az elismerés! A 204-es szak­munkásképző viszont soha semmilyen hivatalos elisme­résben nem részesült (most nem sorolom ide a köszönőle­veleket). Nem mintha nem lennének érdemesek rá (emlékezzünk a számokra), inkább mert meg­feledkeznek róluk. Mert ma­gától értetődőnek veszik a se­gítségüket, mert jobban fel­tűnnek azok, akik csak egy­szeregyszer állnak helyt. Per­sze nem illik ilyet felhány- torgatni, aki tesz valamit, nem azért teszi, hogy kitün­tessék. De miért érzem még­is kicsit fonáknak a helyze­tet? Na jó, ne törjük ezen to­vább a fejünket. Ügy látszik, hiányoznak a bölcs baglyok az erdőből. Falusy Zsigmond sportkörök és egyesületek ön­kéntes elhatározásból alakult öntevékeny körök, amelyek nem csak a sportolás színte­réül szolgálhatnak, hanem egyfajta demokratikus fóru­mot is adnak arra, hogy a gyerekek döntsenek az őket érintő kérdésekben, hallassák szavukgj;, véleményüket. ízbajnokok az MTESZ-székházban Szakácsok és cukrászok Sok vagy kevés? Erős vagy gyenge? Az a mese jut er­ről eszembe, amiben a han­gyát sorra legyőzik az állatok a jutásban és súlyemelésben, amikor viszont a bölcs bagoly kinek-kinek a nagyságához, lehetőségeihez képest méri ki a távot, határozza meg a súlyt, a hangya gond nélkül győze­delmeskedik ellenfelei fölött. Hát akkor erős vagy gyenge? Néhány számmal szeretném folytatni a gondolatot. A Váci 204-es Számú Ipari Szakmun­kásképző Intézet 1983-ban 855 ezer forint, 85-ben 906 ezer fo­rint, tavaly pedig majd más­fél millió forint értékű társa­dalmi munkát végzett a vá­rosban. Bizonyára kapásból tudnának sorolni az illetéke­sek ennél jelentősebb segítsé­geket, melyeket különböző vállalatok és intézmények nyújtottak szintén díjtalanul az évek során. Ám ilyenkor ködlik fel előttem az a han­gya a mesebeli megméretés­kor. Mert amit a szakmunkás- tanulók végeztek és végeznek már jó ideje, minden elisme­rést megérdemel. A teljesség igénye nélkül hadd említsek meg néhány példát: az iskola növendékei tapétázták ki a Pokol-szigeti úttörőtábort, vé­gezték el a kőműves- és festő­munkákat a Kereskedelmi és Vendéglátó Szakmunkásképző Iskolában, az asztalosmunká­kat a Diófa utcai óvodában, és ők festették-mázolták a könyvtár összes nyílászáró szerkezetét. Sok? Kevés? Hányszor va­gyunk úgy, hogy valaminek az igazi súlyát éppen azért nem érzékeljük, mert nem vagyunk tisztában a körülményekkel. Így aztán összefüggéseiből ki­szakítva egy dolog tűnhet akár jelentéktelennek is. De hiába kerül csupán néhány forintba egy biztosíték, ha hiányzik, abból nagy baj kerekedhet a háztartásban. Ám térjünk vissza a szak­munkásképzőre. A tanulók ál­tal nyújtott segítség nagyrészt szakipari munka, ami ugye­bár mégis más. mint a sep- regetés vagy a szemétszedés a Duna-parton (nem mintha eze­ket le akarnám becsülni). Ez a szakmunka talán természetes, hisz így legalább össze tudják kapcsolni — jó, jó. nem a kel­lemeset, de — a hasznosat a hasznossal. Mert a diákok mi­közben dolgoznak, és a szo­kásostól eltérő módon, nem a bevételeket növelve, inkább a kiadásokat lefaragva hajtanak hasznot, egyúttal leendő mes­terségük fogásait is gyakorol­ják. Ám ha most az írnám, hogy ezek szerint mindenki jól jár. félek, pont e. segítséget becsül­ném le. Pedig a segítség való­jában óriási. Az elvégzésre váró szakipari munkák közt ugyanis sok olyan van, melye­ket egy vállalat a feladat nagysága (illetve ..kicsisége”) miatt nem vállalna, kisiparost viszont, még ha kivételesen nem lenne drága (de az), ne­héz találni. Jöjjenek hát a diá* kok! És jönnek a diákok, még­hozzá szívesen, és főleg — in­gyen. íme egy darab abból a háttérből, amibe bele kell il­leszteni a kérdést. De időzzünk el egy kissé még ennél a háttérnél! Amikor Im­re Györgyöt, az iskola igazga­tóját arról kérdezem, honnan tudják, hol kelne el a társadéi" mi munka, egyszerű a válasza: „Megkeresnek bennünket”. Csak ahogy tovább beszélge­tünk, derül ki egy s más fur­csaság erről a megkeresésről Tudniillik köztudott, hogy Zenéről lesz szó, pontosab­ban a népi zenéről, amelynek meglehetősen nagy tábora van. De vajon — mert az már nem mindegy — milyen színvona­lon szórakoztat a szórakoz­tató zenész? Pest megyében állandó mű­ködési engedéllyel 150 zenész dolgozik a különböző vendég­lőkben, éttermekben. Közülük 120-an tánczenét játszanak és mindössze harmincötén szol­gáltatnak népzenét vagy köz­ismert nevén cigányzenét. A számok azt tükrözik, hogy fel­tűnően kevés a népzenész! Mindezekét Szirmai Lászlótól, az Országos Szórakoztató Ze­nei Központ igazgatóhelyette­sétől tudom, — Száznyolc zenés vendég­látó üzlet van a megyében, ál­talában két-három tagú együt­tesekkel. Az elmúlt évben na­gyon sok alkalmi rendezvény — táncmulatság — is volt, ahova ugyancsak az OSZK közvetíti ki a muzsikusokat. Ez utóbbiak bére elég magas, de másként nem vállalják él ezt a meglehetősen munkaigé­nyes szolgáltatást — mondja az. igazgatóhelyettes. — Ma­radjunk azonban az állandó működési engedéllyel rendel­kezőknél. Ok zömmel a megyei vendéglátó vállalat, az Észak­budai. a Pannónia, valamint az áfész-ek vendéglőiben ját­szanak. — Az a szórakoztató zenész, aki valamit is ad magára, te­hetsegéhez mérten megszerzi az A—B—C vizsgakategóriák valamelyikét. Ez egyúttal biz­tonságot is ad — túl az érték­mérőn. — Nem vagyunk könnyű helyzetben a megyében, egy­szerűen azért, mert sok a vizsgázott zenész, akik való­ban magas fokon művelik mesterségüket, mégis kényte­lenek vagyunk őket néha hosszabb ideig szüneteltetni, mert a gazdasági helyzet kö­vetkeztében sokkal jövedelme­zőbb a szálloda vagy étterem vezetőjének kisebb létszámmal dolgozni. Sok üzletvezető ta­pasztalatból ismeri és tudja, hogy egy cimbalmos és egy hegedűs nem képes komoly ci­gányzenét megszólaltatni, ezért áttér a tánczenére, ahol a technika, a gépzene helyette­síti az embert Itt van pél­dául a háromcsillagos vi­segrádi Silvanus, amelynek közismerten jelentős az ide­genforgalma. szintén áttért a tánczenére, de említhetném a budakeszi Diófát és így to­vább . A vendéglátósoknak is össze kell fogni, hogy ez a műfaj ne haljon ki. mert meggyőződésem, hogy a ma­gyar zenekultúrának a népi zene jelentős gyöngyszeme. — A vendégnek nem az a fontos, hogy a zenész milyen engedéllyel rendelkezik, ha­nem a produkció minősége ... — A zenészeknek viszont nem mindegy. A cigányzené­szek fizetése kategóriánként eltérő. Az úgynevezett alsó ha­tárt a Művészeti Szakszerve­Olvasóink írják Példamutató magatartás A Váci Hírlap február 6-í számában, alig észrevehető — „Gyűjtésből új otthon”— cí­mű kis írás jelent meg. Rö­viden, pár sorban arról ad hírt, hogy Kösd község veze­tői s a népfront kezdeményezé­sére az egész falu lakossága összefogott, hogy a szeren­csétlenül járt Szarka János teljesen leégett háza helyett újat tudjon építeni. Az alig több mint kétezer lelket számláló község vezetőinek, lakosainak szive együtt dob­bant, s 87 ezer forint összeget gyűjtött össze segítségként. Ezenkívül a tanács gyorsse­gélyt, valamint egy üresen ál­ló szolgálati lakást utalt kii a károsultaknak. E rövid kis tu­dósítást véleményem szerint végig nagy betűkkel kellett volna írni. Ma, amikor annyit haliunk — de sokszor tapasztalunk is — arról, hogy az emberek sokszor közömbösen, részvét­lenül mennek, el bajiba jutott társaik szerencsétlensége mel­lett, a kosdi példa az ellen­kezőjét bizonyította. Talán mégsem igaz a sokszor elha­markodottan kimondott álta­lánosításunk. ítéletünk. Ma mér nyugdíjas pedagógus va­gyok. Aktív koromban mindig igen fontosnak tartattam az értelmi nevelés mellett az ér­zelmi nevelést is. Tanítvá­nyaim százait is ilyen szel­lemben neveltem. Sajnos ne­velésünk már régen csorbát szenved e téren, § ki is me­rem mondani, hogy ifjúságunk körében előforduló sok-sok félrecsúszás, az erkölcsi sú­lyos botlás, részben az érzel­mi nevelés hiányának tudható be. Hasonló összefogásokra már hallottunk példákat eddig is. Fogadják ismeretlenül is a község vezetői és az akcióban részt vevő és megértő Kösd lakói példamutató magatartá­sukért sok velem egyetértő embertársunk nevében is el­ismerésünket. Példát mutattak emberségből! zetek Szövetsége állapítja meg, a felső határ az üzletvezetővel való megállapodáson múlik. A leányfalui Határcsárda vezetője, Túri József a követ­kezőképp vélekedik: — A külföldi és tranzitven­dégek egyaránt igénylik a ci­gányzenét. A mi éttermünkben háromtagú zenekar játszik. Amint megszólal a hegedű, egészen felmelegszik a leve­gő. Zenészeink B kategóriás engedéllyel rendelkeznek és 310 forintot fizetünk nekik egy estére. Nagyon jó a kapcsola­tunk az OSZK-val. Már ta­vasszal lekötjük a zenészeket és a főszezonban olajozottan megy minden. Csak érdekes­ségképp említem meg. hogy tavaly nagyapa, fia és unokája játszott együtt nálunk a csár­dában. A szentendrei Sport étte­remben is arról győznek meg, hogy a vendégek igénylik a cigányzenét. — Még nem volt arra példa, hogy reklamáltak volna, hogy zavarja őket a zene — mond­ja Schwandlenka Tamás, az étterem alkalmazottja. — Ki­harcoljuk az OSZK-nál, hogy a legjobb muzsikusokat köz­vetítsék ki a Sportba. Négyta­gú zenekar szolgáltatja nálunk a zenét, mindnyájan A kate­góriás működési engedéllyel rendelkeznek. Vác beírta nevét a hazai gasztronómia krónikájába. A szigeti Pokol csárda, a Kőka­pu étterem, a Fehér galamb vendégfogadó nemcsak ’ ely- beli érdeklődők számára ké­szít ínycsiklandó ételeket, számos neves politikus, mű­vész, sportember megkereste Kalencsik Berci üzemét vagy Mayer néni főztjét. A főtéri cukrászda március idusán 1848 korabeli süteményeket kínál a vendégeknek, az itt élő Lehöcz János Múlt száza­di finomságok címmel könyv­ben adta ki az ételkülönleges­ségek leírását. Ezért esett a városra a Pest Megyei Vendéglátoipari Vál­lalat vezetésének a döntése egy rendezvény helykijelölé­sénél. Azt már Molnár Miklós váci igazgató mondta el, hogy a Magyar Szakácsok és Cukrászok Szövetsége megala­kulásának 20. évfordulóján hidegkonyhai, cukrászati és terítési bemutatót rendeznek február 17-én az MTESZ-szék- ház nagytermében. A frankfurti, luxemburgi és bázeli gasztronómiai olimpiai és világbajnokok részvételét várják. Mindenki szívesen eleget tett a felkérésnek. Un­ger Károly, a szövetség elnö­ke vezetésével idejön az Át­rium Hyatt Szálló, a Hotel Budapest, a Hotel Thermál s már rangos vendégfogadó kö­zel félszáz mesterszakácsa. konyhafőnöke, mestercukrá­sza. mesterfelszolgálója. A csapatot kiegészítik a váci Kőkapu étterem, a verőcema­rosi Vén Duna étterem, a vá­ci cukrászüzem legkiválóbb szakemberei. Jönnek vendég részvevők Ceglédről, s a hatá­ron túlról, a prágai Svejk vendéglőből. Négy tanulót ért az a megtiszteltetés, hogy részt vehet a rendezvényen. Amit a világ már elismert, ismerjük meg mi is! — hir­deti a jövő szerdai rendezvény jelmondata. A bemutatót a nagyközönség is megtekinthe­ti 10-től 16 óráig, a Zalka Má­té könyvesbolt ugyanott be­mutatja és árusítja a legújabb szakácskönyv újdonságokat Szem szájnak ingere sora­kozik majd a nagyterem asz­talain, de nincsen szó ver­senyről. Lehöcz János arany­érmes mesterszakács és Ambrus János, a Kőkapu ven­déglő vezetője a két rendező, s zárás után Kántor Sándor, a Pest Megyei Vendéglátóipari Vállalat igazgatója oklevele­ket, jutalmakat, emléktárgya­kat ad át a sikeres részvevők­nek. Itt lesznek a fővárosi és a Az OSZK nagy gondot för- dít országszerte a szórakozta­tó zenészek továbbképzésére. Ez elsősorban azt jelenti, hogy felkészítik őket a kategória­szerző vizsgákra. Az 1987/88- as tanévben a központi stú­dióban ötszázan tanulnak, és megközelítőleg ekkora a lét­szám a megyei stúdiókban is. A jelentkezés korhatárhoz kö­tött, 35 év a felső határ és középfokú végzettséggel kell rendelkezni az ifjú zenésznö­vendékeknek. Az ideiglenes működési engedélyhez elegen­dő az általános iskolai vég­zettség, de ez csak négyéves időtartamra szól. Az utánpót­lást bizonyos szakon korlátoz­ni kell, így például a hegedűs és bőgős szakon, mert nem tudnak elhelyezkedni a végzés után. — Akkor lennénk boldogok mint vezetők és mint muzsi­kusok is — summázza véle­ményét Kállai Kiss Ernő vi­lághírű klarinétos —, ha több zenész bizonyíthatná tehetsé­gét a megye hangulatos étter­meiben. Mert az ideális zene­kar legalább hattagú, viszont anyagi megfontolásból ennek csak a felét alkalmazzák a vendéglátó helyek, és ha csak egyetlen hangszer némul el a zenekarban, már nem szól szívből a nóta ... K. Sz. megyei társvállalatok képvi­selői. Ök is, s a váciak is meggyőződhetnek arról, hogy hazai és határon túli gasztro­nómiai versenyek után Vácon is láthatjuk majd ennek az ősi, szép mesterségnek mai re­mekeit. Papp Rezső Tízet fizet- egyet kap! A vüágablak bevezetésével egyre többen kelnek útra Nyugat felé is, azonban a kispénzűek közül sokan egy- és kétnapos utakat választa­nak, esetleg csupán a vásár­lási igényeiket elégítik ki. Ügy tűnik, a valuta- és vám­rendszerünk is igazodik eh­hez. Egyedül az Állami Biztosító nem hajlandó alkalmazkodni, ugyanis a napi tízforintos biz­tosítási dijat csak tíz napra lehet kötni. Mindegy, hogy egy vagy két napra kíván az utas utazni, a tarifa tíz nap. Ügy tűnik, a kockázatot a legkevésbé a biztosító vállalja, az utas tízet, fizet, egyet kap. Azon azonban el lehet gon­dolkodni, hogy ez túlbiztosí­tott kockázatvállalás, vagy jogtalan haszonszerzés ... P. L. A labdarúgók tavasza Kovencz Antaltól, a Vác vá­rosi-körzeti labdarúgó-szövet­ség elnökétől kértünk tájékoz­tatást a közeledő tavaszi ese­ményekről, terveikről, gond­jaikról. Február 23-án az I. osztály, március 1-jén a II. osztály, s március 8-án a serdülők kép­viselőivel tartanak értekezle­tet. Az első osztályban tizen­egy. a másodikban tíz, a ser­dülőknél hét a tavaszi for­dulók, játéknapjainak a száma. Május nyolcadikén lesznek a békenap sportrendezvényei, számítunk valamennyi csapat megjelenésére. A városi baj­nokság március utolsó heté­ben kezdődik. Egyes sportköröknél még mindig vannak 10—12 év előtti fényképekkel ellátott igazolások. Ilyen igazolás nem fogadható el. Sződliget, Cso­rnád s más községek pályái, azok tartozékai rendbehozás­ra szorulnak. Több helyen szorgalmaztuk a pályák kö­rülkerítését. A játékvezetők továbbképzését folytatják. Aki szeretne játékvezető lenni, keddi napokon jelentkezhet a szövetségben. Végül elmondta Kovencz Antal, hogy a körzeti bajnok­ságokat június 13-ig be kell fejezni, utána nyári szünet kezdődik. Az MNK körzeti selejtezői július 17-én kezdőd­nek. P. R. Orvosi ügyelet Hétfőtől (15-töl) az alábbi orvosok tartanak éjszakai és hétvégi ügyeleti szolgálatot a városban: hétfőn dr. Füredi Gyula, kedden dr. Pataki László, szerdán dr. Kiss La­jos, csütörtökön dr. Medirin- ger László, pénteken dr. Pa­taki László, szombaton és vasárnap dr. Kiss Lajos, a körzetben 19-én dr. Alexi Miklósné. 20—21-én dr. Je­ni tsek Tibor. Az ügyeletes gyermekorvos szombaton és vasárnap dr. Telegdi Ervin. Az ügyelet a régi kórházban (Vác, Március 15. tér 9. Telefon: 11-525) ta­lálható. Fogászati ügy eletet vasár­nap reggel 8 órától délig tart dr. Branyiczky László a Chá- zár András utca 17. szám alatti rendelőben, a régi vá­rosi fürdő épületében. A Pest Megyei Vendéglátóipar! Vállalat magánkereskedői enge­déllyel rendelkező részére, április l-jétől bérbe adja a 498. sz. Park ételbárt, Gödöllőn, az Ady Endre sétány 1. sz. alatt. A versenytár­gyalás március íe-Sn. 10 órakor lesz Vácott, a Széchenyi út 19. sz. alatt. ISSN 0133—2739 (Váci Hírlap) Sportoljanak mindennap!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents