Pest Megyei Hírlap, 1988. február (32. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-15 / 38. szám

Olvasóink tették szóvá Miért a sok sorompózár? Az utóbbi napokban türel­metlenül telefonáltak olva­sóink közül többen is. Elpa­naszolták. hogy Monoton a vasútállomáshoz közel eső — tehát az állomásépületből irá­nyított — sorompókat mint­ha a szokásosnál is tovább tartanák zárva. A múlt héten csütörtökön a Kistöi úton és az Ady Endre utcán is a 4-esig állt a kocsisor, várva a so­rompó előtt a szabad jelzés­re. Ellenpacher Lajost, a mono­it vasútállomás főnökét kér­deztük: — Tényleg sokat kell-e várakozni az autósok­nak, gyalogosoknak a sorom­pók előtt'? — A monori sorompó Ügye régi probléma. Köztudomá­sú, hogy mindkét vasúti át­járó igen nagy forgalmat bo­nyolít le. Azt is tudomásul kell venni azonban, hogy Mo­noton keresztül naponta igen sok szerelvény halad át. így a sorompózár idejének csök­kentését mi nem tudjuk ga­rantálni. De visszatérve a múlt csü­törtökre: reggel 7 óra 50 perc­kor üzemzavar keletkezett a dominórendszerü berendezés­ben áramkimaradás miatt, ilyenkor akkumulátorral szok­tuk üzemeltetni, de ez sem sikerült, mert. a műszaki za­var ezt nem tette lehetővé. Az állandóan a helyszínen tartóz­kodó szerelőknek 35 percbe tellett, amíg a hibát kijavítot­ták. Ezalatt azonban nem ke­vesebb, nyolc vonat gyűlt ösz- sze a nyílt pályán, "tehát a sorompót csak azok tovább­haladása után tudtuk szabad­dá fenni, — Gyakoriak az ilyen meg­hibásodások? — Nem. A berendezés tény­leg csak ritkán mondja fél a szolgálatot, de most megtette. — Vannak egyéb hátráltató tényezők is? — Természetesen. Egy idő­ben csak egy forgalmistánk van szolgálatban. O kezeli a berendezést, s 6 fogadja a sí­nek mentén is a vonatokat- Nagyon körültekintően kell a feladatát ellátni, mert például, ha egy vonat érkezéséig nem ér ki a tárcsájával (tehát nem fogadja-indítja), akkor máris fegyelmi felelősségre vonást kap. Azt mondhatom tehát: ne­künk a biztonságos közleke­désre kell figyelnünk a jövő­ben is, következésképp ezután sem ígérhetjük, hogy a két sorompónál könnyebben átkel­hetnek, illetve rövidebb ideig kell várakozniuk ... G. J. Ebzárlat Péteriben Veszett volt a leölt róka A Péteri község belterüle­tén 1988. január 15-én leölt rókatetem vizsgálata alkalmá­val az Országos Állategész­ségügyi Intézet veszettséget állapított meg, ezért a 28/1981. (XII. 30.) MÉM sz. rendelet 393. paragrafus (2) bekezdése értelmében Péteri község köz- igazgatási területére ebzárla­tot rendelek el. A hivatkozott rendelet 397. paragrafusa értelmében a ve­Kellemetlen sarok Tátongó lyuk a tetőn F1 leinte csak legyintet- tem. amikor ismerő­söm felhívta a figyelmemet arra a kis szeplőre. Neve­zetesen arra, hogy Jó: len- ne megmenteni a gyömrői magtárépületet, amely las­san az enyészeté lesz. A Budapesti és Pest Me­gyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat tulaj­donát ' képező műemlék épület immáron több hó­napja ott árválkodik üre­sen az öregfalusi részen. Sok éven keresztül szolgál­ta a háziállat-tenyésztőket, hiszen ott vásárolhatták meg a különböző takarmá­nyokat, tápokat és kon- centrátumokat. Valahány­szor bementem az épület­be, mindig csodálattal néz­tem körül. A ki tudja hány méteres belmagasság szinte szédített, az is igaz viszont, hogy a düledező, repedező falak miatt kicsit féltettem az eladót, aki egész nap­ját ott töltötte. Megelevenedtek gyérek­kori élményeim, amikor még az Issekutz- és a Te­leki-kastélyba jártunk ját­szani. Az előbbi a mosta­ni szemétbánya közelében volt, én már nem láthat­tam az épületegyüttest, mert a háború, az idő romhalmazzá változtatta. A megmaradt falak azon­ban arra jók voltak, hogy nagyokat bújócskázzunk közöttük. Aztán egyre több felnőtt zavarta meg ottlé­tünket. Jöttek a község minden részéből, tragaccsal meg kiskocsikkal. Hordták haza a kibontott téglát, a vízcsöveket, a még fellel­hető faanyagot. Azóta már tudom, Gyomrán ezeknek az embereknek volt elő­ször vízvezeték a lakásuk­ban . . Nem szólt rájuk senki, mi is csak messzi­ről figyeltük partizánkodá­sukat . .. A Teleki-kastélyban a csigalépcső ejtett bámulat­ba bennünket napról nap­ra. L e-]öl szaladgáltunk, élveztük a sűrű „kanyaro­kat”, egyszer-egyszer a korláton is lecsúszkáltunk. Ez a műemlék együttes szerencsére ma is áll, pár éve felújították, de nem az eredeti állapot szerint. Ezen ugyan nem csodál­koztam annak idején, hi­szen a helyi kisegítő isko­la és nevelőotthon interná- tusaként funkcionál. Az építők a lehető legcélsze­rűbb, legolcsóbb módokat keresték, amolyan állag­megóvási szándékkal. Hogy ez sikerült-e avagy sem, nem az én dolgom felül­bírálni. Aztán ott vám még Gyomron a Dózsa György utcai volt malomépület, amit lassan szintén megesz az idő. Régen ott őrölték a búzát, ott készült a fi­nom házi kenyérnek, ka­lácsnak való liszt. Amióta bezárták a malmot, a ku­tya se törődik vele, hullik a vakolat (szerencsére jó erős), repedeznek a falak, szóval hamarosan teljes lesz pusztulása. De térjünk vissza egy kicsit a magtárépületre. Nem árultam még el azt, amit a bevezetőben isme­rősöm mondott. Feltűnt ne­ki, hogy az épület tetőzetét kellene csak egy kicsit rendbe hozni, s akkor nem ázna be a műemlék együt­tes. — Azt a néhány cse­repet kellene legelőször megigazítani, a helyére ten­ni, s akkor meg lehetne óvni a további pusztulás­tól. Mindenesetre engem bi­zakodással tölt el a Buda­pesti és Pest Megyei Ga­bonaforgalmi és Malom­ipari Vállalat igazgatójának közelmúltbeli nyilatkoza­ta lapunkban. Azt mondta: szeretnék megmenteni a gyömrői magtárépületet, amely műemlék jellegénél fogva érdemes erre. 'T’udjuk, a műemlékek *- helyreállítására is egy­re kevesebb pénz jut az or­szág közös bugyellárisából. Az értékeket azonban jó lenne átmenteni a jövőbe, s legalább az állagmeg­óvást szükséges szorgal­mazni, ahol ez indokolt. De legelőször hadd ja­vasoljunk valamit az illeté­keseknek a gyömrői mag­tárügyben. Igazittassák meg azt a pár cserepet a szürke műemlék épületen, tényleg ne tegyen több kárt ben­ne a csapadék. S aztán vár­juk — mi. gyömrőiek —, mikor kerül sor a tényle­ges felújításra. Gér József A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 38. SZÁM 1988. FEBRUÁR 15., HÉTFŐ A vecsési tanácsülés napirendjén Gondjaikban nincsenek egyedül f i! Nem túlzás azt állítani, hogy az elmúlt évek egyik '/ fontos — ha nem a legfontosabb — tanácsülése zajlott ^ Vecsésen az 1988-as év nyitányaként, amikor a négy óra hosszára nyúlt fórumon egyetlen unalmas percet nem £ engedélyeztek egymásnak az ott megjelentek. Az Írásos ^ beszámolót kézhez kapva volt alkalmuk — s tették is ^ — tanulmányozni, s így világos képet kaptak arról, hogy ^ milyen eséllyel lépnek át az 1988-as esztendőbe. A 45 ^ tagú testületből harmincötén voltak jelen. A megfngal- mázott írásos interpellációk mellett tizenhét hozzászóló í volt. Nyugdíjasok mulatsága A monori nyugdíjasklub ve­zetősége szeretettel meghívja tagjait, azok családját, isme­rőseit, azokat is, akik nem tagjai a klubnak az 1988. már­cius 4-en (pénteken) 16-tól 22 óráig tartó nyugdijasnapi ren­dezvényre. A rendezvény he­lye: művelődési központ, Mo- nor, Bocskai u. 1. A klubta­gok részére a belépőjegy ára 30 fórint, a hozzátartozók és a vendégek részére 60 forint személyenként. Jegyek elővételben kapha­tók a művelődési központban hétfői napokon délután 4-től este 8 óráig. A hót többi nap­ján egész nap, id. Soproni Jó­zsef klubelnök lakásán: 2200 Manor, Wesselényi u. 21. sz. alatt, valamint a helyszínen is. A rendezvény bátyusból jel­legű. Értékes tombolanyere- ménvek, tánc, közös éneklés színesíti majd a hangulatot. A zenét az „Ezüst sirály” zene­kar szolgáltatja. szettség megállapításától szá­mított 90 nap tartamára ter­jed ki. Az ebzárlat tartama alatt tartási helyén minden kutyát és macskát elzárva, il­letőleg a kutyákat úgy kell tartani, hogy azok más állat­tal vagy emberrel ne érint­kezhessenek, zárt udvarban a kutyák elzárását vagy meg­kötését mellőzni lehet, ha azok onnan ki nem szökhet­nek. A kutyát tartási helyéről csak pórázon vezetve, szájko­sárral szabad kivinni. A köz­ség területéről kutyát vagy macskát csak a hatósági ál­latorvos kedvező eredményű vizsgálata után és engedélyé­vel szabad kivinni. A vadászebek, a fegyveres erők és fegyveres testületek ebei rendeltetésszerű haszná­latuk idejére mentesek a fen­ti korlátozás alól. Pásztorebe­ket szájkosárral ellátva sza­bad állatok őrzésére alkal­mazni. A község területén az ebek veszettség elleni pótol­tását meg kell szervezni és végre kell hajtani. A helyi szakigazgatási szerv köteles az ebzárlat idején a szabadon talált kutya és macska befogása és állami kártalanítás mellőzésével tör­ténő leölése iránt intézkedni. Ha azonban az állattartó iga­zolja, hogy az ebzárlat meg­szegése hibáján kívül eső okokra vezethető vissza, ké­relmére az eb hatósági meg­figyelés alá helyezhető. Dr. Varga János kerületi főállatorvos Megjegyzésünk: Az értesítés önmagáért be­szél. De nem lehet elégszer ismételni: vigyáznunk kell. Az illetékes egyúttal azt is kéri: aki betegségre gyanús állat­tal találkozik, ne nyúljon hozzá, értesítse a kerületi ál­latorvosi hivatalt vagy a Mo­nori Tanács mütef-osztályát. Maglódon Rendezési terv Maglód Nagyközségi Tanács Végrehajtó Bizottsága értesíti a település állampolgárait, hogy az elkészült általános rendezési terv közszemlére té­tele megtörtént. Ügyfélfoga­dási idő alatt a terv és annak mellékletei a tanácsháza ta­nácstermében megtekinthetők. Tájékoztatjuk Monori-erdő lakosságát, tisztelt választó- polgárait, hogy a Monor Városi Jogú Nagyközségi Közös Ta­nács Í988. február 15-én (hét­főn) 17.30 órakor Monori-er- dőn falugyűlést tart. A falugyűlés helye: Monori- erdő, általános iskola. A tanács vezetése a falu­gyűlésen tájékoztatja a lakos­ságot a Minőségi Vegyipari Mint ismeretes, ez év ja­nuár 1-jétől közvetlenül a Pest Megyei Tanács irányítása alatt működik Vecsés nagy­község. A 116 milliós költség- vetés a maga „szerénységével” önmagáért beszélő, cseppet sem kecsegtető lehetőség a so­ros igények kielégitésére, ami­kor a lényegében négy részre osztott község: a Falu, az Andrássy-telep, a Felső-telep és a Halmi-telep valamennyi érdekelt képviselője szinte kö­vetelte a maga-maga jussát. Néhány kérdésben egymással is szemben állnak. Érvelnek, meggyőznek, vitatkoznak — végül is egyazon cél vezérli valamennyiüket, a tét: a köz­ség fejlődése. Új iskola épül S ez az a pont, ahol elbi­zonytalanodik az ellentmondá­sos helyzet előtt a legmegala­pozottabbnak tűnő kérés is, mert a tervezett 116 és félmil­lió túlnyomó részét a műkö­dési és fenntartási költség vi­szi el. Nem kevesebbet, mint 79 millió 511 ezer forintot. Bár megosztva, a község egészség- ügyi, szociális, közoktatási kulturális, sport- és nem utol­sósorban a kommunális fel­adatok megoldására ez a fel­használható összeg is igen ta­karékos gazdálkodást tükröz. A fejlesztés VII. ötéves tervben 1988-ra előirányzott összegét 10 millióval meg­emelték, így a tervezett ősz- szeg 37 millió 122 ezer forint, ezen az összegen osztozik köz- világítás: 600 ezer, gázvezeték­építés: 800 ezer, útépítés: 2 millió, posta, telefonközpont­épület: 2 millió, szennyvíz­csatorna-építés: 2 millió, és egyéb kiadások mellett a leg­jelentősebb összeggel a Marti­novics téri iskola további épí­tési költsége: 17 millió 300 ezer forinttal. Csányi János tanácselnök szóbeli kiegészítőjében vala­mennyi felsorolt témában szólt a velük kapcsolatos gondok­ról. Talán a legpozitívabbnak értékelhető az a bejelentés, hogy mint mondotta, a tavaszi télben már áll a Martinovics téri új iskola, igaz tető nél­kül, mert faanyaghiány miatt azt nem tudták elkészíteni, annak ellenére a belső mun­kálatok, például radiátorok szerelése már nagy iramban segíti, hogy a tervezett idő­Kisszövetkezet által okozott környezetszennyezés körülmé­nyeiről, az annak felszámolása és megszüntetése érdekében eddig tett intézkedésekről, va­lamint a jövő feladatairól. Választópolgárainkat a fa­lugyűlésre tisztelettel várjuk. Kovács Benő tanácselnök Dr. Illanicz György vb-titkár ben, az 1988. szeptemberi tan­év kezdetére átadhassák a je­lenleg legmostohább körülmé­nyek között működő tantestü­let és a diákok számára az új iskolát. Szólt az elnök a gázprogram befejezésének, illetve tovább­vitelének gondjairól. Bukta­tókról, s a megoldáshoz veze­tő üt kereséséről is bizonysá­got tett. Tény: az igen komoly levelezés sem vitte még eddig előbbre a megtorpant gáz- ügyet, annál inkább ellent­mondásos helyzetet teremtett a Tigáz. Felvetődött a kér­dés: vajon mire lehet számí­tani? Amikor ötezerre van igény, de ötszázra már nincs kapacitás? S mivel a közmű­vesítés megtorpanása erősen hátráltatja Vecsés útjainak szilárd burkolatú megépítését, a témánál megálljt parancso- lón méltatlankodók sora állt ki választói érdekeit védve. Tóth János, d’ Elhougne Győ­ző, Frühwirt József, Elek Gyula és még mások hozzá­szólását egyértelműen Sárosi Istvánná megfogalmazásában lehet rövidre fogott igazság­ként elfogadni, mint egyértel­mű tiltakozást: — Érthetetlen, hogy egy tíz éve beindult gázprogram utol­só fázisát gátolják. Tizenötmillió hitel A tanácselnök ezután elő­terjesztette az 1988. évi gaz­dálkodási tervet, melyet Tóth- né Rézinger Marianna gaz­dálkodási csoportvezető szó­ban is kiegészített. Szólt a ter­vezett 15 milliós bankhitelről. Hangsúlyozta a költségvetés­ben szereplő, megkezdett fej­lesztések, beruházások befeje­zését célzó törekvését a gaz­dálkodásnak. Így a Martino­vics téri iskola befejezését, igénybe véve itt a céltámoga­tást. Tóth Jánosnak, a Kun Béla téri iskola igazgatójá­nak az iskola bővítésére tett kérésére válaszolva elmondta: az a beruházás sem kerül le a napirendről, mivel jogos igény. Ám halasztást kell szenvednie. Viszont szót ejtett a falusi iskolák tetőfelújításá­nak folytatásáról, amelyre ez­úttal 240 ezer forintot irányoz­tak elő. Beszámolt a falusi iskola sportpálya és a tornaterem felújításáról, szociális célokra előirányzott összegekről, el­mondta, hogy a lakosság által korábban megszavazott telepü­lésfejlesztési hozzájárulás ösz- szege tovább fog csökkenni, mivel több mint ezren men­tességet élveznek a fizetés alól. Viszont a fizetésre köte­lezettek tartozásait a tanács adócsoportja — szokásos mó­don — behajtja tőlük. Teho- ügyben jó úton haladva, vé­gül is megegyeztek a tanács­elnök szavait idézve: „Öröm végigmenni a 4-esről az Is­kola, a Szép, a Zrínyi, a Ki­nizsi utcákon” — amely végül is egy belső közlekedési út- gyűrűvé fejlődik. A még hát­ralevő, de betervezett szilárd útburkolat kiépítése a Kun Béla téri iskola, óvoda, gyógyszertár, az ottani üzle­tek könnyű megközelítését célzóan a teho felhasználásá­val is történik. Az elmúlt év­ben 4 millió 670 ezer forintot költöttek útépítésre Vecsésen a lakossági 700—700 forintok­ból, de vannak még Vecsésen útlalan utak és hiányzó csa­tornavezetékek.' A szennyvízcsatorna és út váltott ki a gázkérdéshez ha­sonló szenvedélyes vitát. Bács­káidé Kszel Irén műszaki csoportvezető részletes előter­jesztése szakszerű, naprakész adatokkal teszi áttekinthetővé a jelenlegi térképi helyzetet. Ám az elkészült üt minősége néhol mint hallottuk, két évre van hitelesítve. Sorra emelkedtek szólásra az el nem utasítható felelős­ségre vonás hangján a tanács­tagok, védve a már ismert 1988-ra előirányzott útépítés 2 milliós összegét is. A válasz egyértelmű megfogalmazásban szólt a jövő útjait illetően. — Semmiképpen sem épí­tünk a jövőben Somogyi—Ba­csó utca minőségű utakat, csak jót, tartósat — mondot­ta többeknek válaszul Csányi János. Felborzolódott kedélyekkel citálták a sérelmes számada­tot, amely az országosan meg- állapitott fejkvóta személyen­kénti 2 ezer 145 forint 50 fil­lérben állapíttatott meg, de Vecsés esetében: 19 ezer 21 lakossal számol. A valós lélek- szám valamennyi eddigi meg­állapítás szerint: 23 ezernél több, s egyre szaporodó. Kifogásolt adat A Pest Megyei Tanács pénz­ügyi osztályának képviseleté­ben jelenlevő Gogolág Balázs igyekezett választ adni az ez­zel kapcsolatos kérdésekre. Elmondta egyebek között, hogy a kifogásolt adat az Állami Népességnyilvániartó Hiva­taltól származik, s hogy bár a vecsési terveket is megnyir­bálta a pénzszűke, azok a le­hető leggazdaságosabban fo­galmazódtak újra — s nem szabad megfeledkezni a nagy­községben mindig jelen levő társadalmi munkáról, melynek értéke várhatóan az idén sem lesz jelentéktelen: 15 millió forintot terveztek. Karakas János, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának po­litikai munkatársa hangsú­lyozta: nincs egyedül Vecsés, gondjait újra és újra folyama­tosan megbeszélik — most már a megyei szintű irányítás je­gyében. Fekete Gizella Közlekedési fórum A korábbi fórumnak nem sok haszna volt — most újabbra hívja utazóközönségét a Volánbusz monori üzemigaz­gatósága és a helyi tanács. A monori vasútállomás— Móricz Zsigmond utca—Ka­tona József utca vonalon köz­lekedő helyi autóbuszjárat leendő menetrendjének kiala­kításáról lesz szó február 16- án. kedden 17 órakor a Mono­ri Művelődési Központban. Az érintett vonalon utazók véleményére, javaslataira, ké­réseire várnak az illetékesek, hiszen az érdekek egyeztethe- tőek még időben. Talán ez­úttal nem szól hiába az invi­tálás ... ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap; Hétfőn este Meghívó a falugyűlésre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents