Pest Megyei Hírlap, 1988. február (32. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-13 / 37. szám
Életképes kezdeményezés Ha olcsó és jó a használt Jelenlegi gazdasági viszonyaink negatív szükségszerűsége miatt eddigi családi költségszokásaink módosultak, s ezért ma olyan lehetőségek is megjelennek a manőverezéseinkben, melyeket csakis a szűkösebb körülmények indokolnak. Régebb, újabb A csecsemő-, gyermek- és bakfisruhák árának meghökkentő felemelése a Bizományi Áruház Vállalatot arra sarkallta, hogy 26 fővárosi és 50 vidéki üzletében január 1-jé- től az év első három hónapjában a még használható ilyen áruféleségeket magasabb áron felvásárolja. A látott hosszú sorok azt bizonyítják, hogy a kezdeményezés életképes, sőt, ebben a szorongató helyzetben hasznosnak is tűnik. Sok családban a még forgalomképes gyermekruha felszaporodott, eddig nem volt igazán kényszerűség, sem szükségszerűség, hogy egy-egy darab több gyermeket is kiszolgáljon — ma ez is napjaink aktualitásává vált. Az akció során felvásárolt áru iránti kereslet megnőtt, vagyis igen sokan érdekeltté lettek abban, hogy ezekbe az üzletekbe kifejezetten anyagi okok miatt vásárlóként térjenek be. Nem olyan régen sokunk postaládájában itt helyben egy gépelt papírt találhattunk, mely arról tájékoztatott, hogy a Patay u. 1. sz. alatti „Ágnes” divatüzlet használt gyermek-, női és férfiruhák, kötöttáruk, lábbelik felvásárlását és árusítását kezdi meg. Egy délelőtt érdeklődéssel kerestük fel Zolnai Jánosné üzletét, mely eddig szokatlan tevékenységet vállalt fel. Meglepődéssel láttuk a forgalmat, érdeklődők, vevők és eladók szép számmal adták egymásnak a kilincset. A kosarak és táskák mélyéről sonra kerültek a pultra szekrényt foglaló ruhaneműk, régebbi és újabb fazonok egyaránt. A nyitás óta jórészt bizományba átvett áruk sokfélesége töltötte meg a rakodóteret csecsemőruháktól, férfiöltönyig. Zolnai Jánosné információs folyamatszervező Miskolcról származott ide, egy . ideig Kecskeméten számítóközpontban, majd helyben a földhivatalnál dolgozott. Már régebben foglalkoztatta egy bolt megnyitásának gondolata. Az érdeklődő, tájékozódó időszak után a megfelelő engedélyek beszerzése következett, majd a helyiség megszerzésével a nyitás. Cserebere ? — Bizonyára átgondolta előzetesen vállalkozása jellegét. Első benyomása? — kérdeztük a boltvezetőt. — Mint minden vállalkozás, ez is kockázatvállalás. Miskolcon, ahol felnőttem, nem volt ritka, hogy a bizományi üzletben is akadtam jó dolgokra, bizonyára másokkal együtt. Az általános áremelés átgondoltabb vásárlást sürget. A családokban feleslegessé váló, Nem a külsőség Átlagos forgalom, az utasok elmélyednek olvasnivalójukban, vagy éppen a velük utazókkal csendben beszélgetnek. Felszállt két tizenéves, már- már eladó sorban levő lány. Helyfoglalás után a még felszállás előtt megkezdett beszélgetésüket folytatják. Házasságról van szó. A szerényebb, szolidabb, de szolidsága éllenére is csinosan öltözött elmondja barátnőjének a véleményét az elképzelt házasságról. „Nem mindig a külsőség, hanem az emberi érték számít, őt nem érdeklik az anyagiak, bár nem hátrányos szempont, ha nincs pénztelenség. A szeretet, megértés, ragaszkodás, az igaz emberi értékek a dominálok ...” Barátnője élesen közbevág, mindenki felfigyel. Nála nem az előzőek számítanak, neki mindegy, hogy ki az' illető, milyen életkorú, csak pénz legyen „dögivel”, akkor szerinte maga az ördög is lehet. Elgondolkodtam: vajon mi indíttatta ilyen állásfoglalásra ezt a fiatal, mondhatni az életről még mit sem tudó diáklányt? A legújabb divat szerint öltözködik, nem is olcsó ruhákba. Tiszta arc, értelmes tekintet, látszólag felhőtlen életvitel... Vagy talán még sem az? Talán az iskola, Möirgg Szombaton A nagyteremben: Férfiak. Színes, szinkornizált NSZK filmvígjáték. Előadás 5 és 7 órakor. A stúdióteremben: Akii Miklós. Színes, magyar kalandfilm, fél 4-kor. Fizetéstől fizetésig. Színes, szinkronizált szovjet film, fél 6-kor. Vasárnap A nagyteremben: Férfiak. Előadás 3, 5 és 7 órakor. A stúdióteremben: Akii Miklós, fél 4-kor. Fizetéstől fizetésig, fél 6-kor. a mikrokörnyezet hatására alakult ki benne ez a vélemény? Nem tudni... Lehet, hogy a jelenlegi gazdasági körülmények? — lehet, hogy eleve önfeladó? — hogy nem tud küzdeni? — nem valószínű, öt elnézve, eddig feltehetően mindent megkapott. Korát meghazudtoló elgondolását, egyéniségét * feladó álláspontját feltehetően megérti majd egy éltesebb korú úr, aki bőven dúskálhat az anyagiakban, akinek szintén minden mindegy és „vevő lesz” a lánykára, hisz a közmondás szerint is: „A vén kecske is megnyalja a sót”. V. I. T. még használható ruhaneműk felvásárlása, árusítása egy új lehetőségnek látszik pénztárcánk védelmében, s ma ez egy cseppet sem elhanyagolható szempont. Ez motivált a próbálkozással. Az életképességét, a célszerűségét, a szükség- szerűségét majd az idő bizonyítja. A kezdeti érdeklődés biztató, állandósága a jövő zenéje. Van rugdalózó — Mi a tapasztalata, mit hoznak az eladók és milyen minőségben, illetve mit keresnek a vevők? — Jobbára jó állápotú, tiszta, még valóban használható ruhaneműket, elvétve cipőket. Ami divatos és kevéssé használt, azt megegyezés szerint készpénzzel fizetem, másokat bizományba veszek. A keresettséget illetően a gyermekruhák vásárlóközönsége számszerűen több. A blúzok, pulóverek, kis szoknyák, nadrágok, dzsekik igen keresettek. — Reálisak az eladók a használt holmik árát illetően? — Az egyezkedés a jellemző. A használt ruhadarabok anyaga, fazonja, állapotának milyensége, divatjellege természetesen meghatározó az általam kínált ár szempontjából. Hoztak már be gyűrött, szakadt, sőt kifejezetten piszkos holmikat is, itt természetes volt az elutasítás, sőt a többek által gondolt csereberére sincs lehetőség. — Külön láttuk tárolva a kifejezetten csecsemőholmikat, legtöbbje frissen mosott és nem agyonhasznált. Ez kelendő? — Itt a higiéniai követelmény természetesen még fokozottabb kell, hogy legyen. Eddig jobbára olyan rugda- lódzók,, sapkák, kis kabátok kerültek a boltba, amiket a kismamák főleg sétáltató, babamutogató öltözetnek használtak, így minőségük, állapotuk elfogadható. Hasonló a helyzet a szobacipőkkel, tipegőkkel, kis csizmákkal. Az ismert gyors fejlődés ebben a korban bizonyos dolgok teljes kihasználtságát nem teszi lehetővé és az eddigi olcsóság túlbiztosított vásárlást is eredményezett — ez a tapasztalatom. Egyébként sokan csak ezeken az árakon tudják gyermekeiket öltöztetni. Sz. J. A REST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM, 37. SZÁM 1988. FEBRUÁR 13., SZOMBAT Hétpecsétes titok az ólakban Étinek dukál a jobb eieség? Hallom a hírt, és ha sertéstenyésztő lennék a háztájiban, most becsapva érezném magam. Talán még zsörtölődnék is egy cifrát afölötti haragomban, hogy disznaimat éveken át kisemmizték a jóból. Szóval, hallgatom a hírt, minekutána arra a kínos meggyőződésre jutottam, hogy mezőgazdaságunk e két tisztes szférája, a háztáji és a nagyüzem még a jószágeleség minőségének tekintetében is elkülönül egymástól. Tudniillik a tápokból is alapvetően kétféle létezik, az egyik fajta a háztájinak, a másik — a jobbik — pedig csak a nagy- gazdaságoknak dukál. Nos, a tápforgalmazás berkeiben kevésbé tájékozott ember most valami hétpecsétes titok kipattanását várja e sorok olvastán. Öt máris ki kell ábrándítanom, mert valójában régen ismert dolog ez a kettősség. Csak nem beszéltünk róla. Azért nem, mert alkalmunk sem volt összehasonlítani e két terméket, így aztán vita sem lehetett abból, ki kap jobbat a disznóeleség- ből. Ám hogy a tenyésztők és a tápkeverő üzemek mégis véget nem érő harcban állnak egymással, annak a háztájik számára gyártott tápok abszolút értelmű romlása az oka. Az utóbbi időben azért volt alkalmunk jó hírekről is beszámolni. Elsősorban a külföldi cégekkel közös vállalkozásban újonnan épült tápkeverő üzemekre tekintve csillant fel az árakban is méltányos, jó minőségű tápok beszerezhetőségének reménye. Ezek a céFarsaitgkcr kezdődött Házasságkötési praktikák Színház Szombaton A Kecskeméti Katona József Színházban, délután 3- kor: Bánk bán. Törzs Jenő bérlet. A Szolnoki Szigligeti Színházban este 7 órakor: Doktor Z sivago. Vasárnap A Kecskeméti Katona József Színházban, délután 5 órakor: Bánk bán. A Szolnoki Szigligeti Színházban, este 7 órakor: Doktor Zsivago. A ceglédi Kossuth Művelődési Központban, este 7 órakor: Por. A Korona Pódium vendégjátéka. gek ugyanis már eleve úgy kezdték munkájukat, hogy az idevonatkozó kormányprogramra támaszkodván az alapanyag-ellátás feltételeit megteremtve, garanciát vállalhattak a minőségre. Nálunk a Herceghalmi Állami Gazdaság gyártmányait említhetjük, amiket az Arany János Tsz fogalmazott mostanáig Kazinczy utcai árudájában. Igaz, itt is voltak időnként gondok, például amikor szójahiány idején repcedarával vették el a jószágok étvágyát, ám az efféle időszakos hátrányokat leszámítva az áruda közmegelégedésre sorakoztatta fel tápkínálatát. Csak hát a fő gond az, hogy Herceghalom földrajzilag messze van, s most, hogy a fuvarköltségek majdnem a duplájára emelkedtek, ráadásul a szállítások is gyakorta akadoztak, a szövetkezet jól megfontolt anyagi érdekekre hivatkozva más beszerzési forrás után nézett, így esett a választás — igaz, olyan bőséges válogatási lehetőség nem volt — a lajosmi- zsei Kossuth Tsz-re, ahol éppen az idén kezdte meg a termelést az Agrokomplexszel közösen épített korszerű, számítógépekkel felszerelt keverőüzem. Balogh Bertalannak, a tápbolt vezetőjének itt volt elsőként alkalma eldönteni, melyiket válassza: o háztáji avagy a nagyüzemi tápszortimentet. Mondanunk sem kell, az utóbbi mellett voksolt. — Mi a különbség a kettő között? — Első pillantásra az árakban látunk mintegy 10—15 százalék eltérést, innen következik, hogy összetételük, alkotórészeik aránya más és más. önmagában ez még nem baj, hiszen eredendően az volt a cél, hogy a háztájiban etetett eleségek olcsóbban kerüljenek forgalomba. Csak a kisgazdaságokban lehet megtalálni a módját, miként lehet takarmányokkal, konyhai hulladékokkal, egyebekkel kombinálva a tápokat, teljes értékű étrendet kialakítani. A nagyüzemekben erre nincs lehetőség, az ott etetett tápoknak hordozniuk kell mindazt, ami az állat fejlődéséhez nélkülözhetetlen. Ez érthető is, hiszen az úgymond futószalagszerű hústermeléshez minden időben konstans összetételű, táplálko- zás-élettanilag teljes értékű tápanyagok kellenek. Ezek a hatékonyabb premixeken kívül ízesítőt, létfontosságú vitaminsort tartalmaznak, amik viszont a háztáji tápokból hiányoznak, ám sok gazda végül is rákényszerül, hogy kü- lön-külön szerezze be ezeket. Másrészt, amit tapasztalunk is, a kistenyésztő védtelenebb a visszaélésekkel szemben, s a nyersanyaghiány mindig a háztáji készítményein mutatkozik meg elsőként. Az alapelv, ami miatt létezik ez a kettősség, logikus, csak hát amíg az ellátók nem éreznek kellő felelősséget a háztájikkal szemben, ilyen gondokkal számolni kell, azonkívül az igények is jócskán megváltoztak. — A két tápféleség kialakítását tehát gazdasági megfontolások tették elsősorban indokolttá — nyersanyaghelyzet, költségek —, nem valószínű, hogy a kereskedelem mostanában akarata szerint egységesít. Mi az oka, hogy új partnerük mégis szabad választást engedett? — Nyersanyag-beszerzési forrásai lehetővé teszik, hogy a nagyüzemek kiszolgálásán túl háztáji felhasználásra is adhasson az értékesebb tápokból, másrészt az üzem termelése is akkor gazdaságosabb, ha zömmel egyféle terméket állít elő. Elsőre persze nehéz azt megítélni a tenyésztő szempontjából, melyik a kifizetődőbb. A tapasztalat az, hogy — egy sertésre számolva — 20 kiló tápszer, 50 kiló starter, 150 kiló nevelőtáp és 100 kiló befejezőtáp felhasználásával nem kerül a tenyésztés többe, ugyanakkor hamarabb eléri az állat a kívánt súlyt, mint az olcsóbb tápokkal. Ennél is fontosabb, hogy pormentes, állandó összetételű eleségre számíthatunk. Reméljük, hosszú távra rendeződik nálunk a tápellátás gondja, s hogy igazunk volt-e a feltételezéseket illetően, az majd az ólakban derül ki. My. J. Szombati sportműsor Asztalitenisz. Sportotthon, 9 óra: mezőgazdasági dolgozók körzeti téli versenye. Makó: M. Spartacus Vasas—Nagykőrösi Konzervgyár Kinizsi, NB III-as férfi csapatbajnoki mérkőzés. Gödöllő: a megyei újonc csapatbajnokság tavaszi első fordulója. Cselgáncs. Szeged: junior és serdülő körzeti rangsorverseny. Kézilabda. Lajosmizse: Általános iskolás fiú Mizsei Kupa teremtorna. Kosárlabda. Petőfi iskolai tornacsarnok, 17 óra: Nk. Kgy. Kinizsi—Csőszerelő SK (Budapest), NB Il-es férfi bajnoki mérkőzés. Gimnáziumi labdajáték-terem, 8.30-tól: a' városi kezdő mini leány bajnokság második fordulója. Labdarúgás. Tápiószentmár- ton: T. Tsz SK—Nk. Kgy. Kinizsi, előkészületi mérkőzés. Sakk. Arany János Mgtsz- klub, 9 óra: mezőgazdasági dolgozók körzeti versenye. Sportlövészet. Tormási lőtér, 9 óra: mezőgazdaságiak körzeti versenye. Százhalombatta. Olaj Kupa nemzetközi verseny. Tekézés. Temetőhegyi tekecsarnok, 9 óra: mezőgazdasági dolgozók körzeti téli versenye. és Cegléd: megyei ifjúsági serdülő egyéni bajnokság. Természetjárás. Budai hegység—Szabadság hegy: a Toldi ODK-sok túrája. Tollaslabda. Kossuth iskolai tornaterem, 9 óra: mező- gazdasági dolgozók körzeti versenye. S. Z. Ügyelet Az .állatorvosi ügyeleti szolgálat értesíti Nagykőrös, Nyársapát és Kocsér állattartóit, hogy a következő rend szerint tartanak állatorvosi ügyeletet. Február 13-án reggel 8 órától 15-én reggel 8 óráig dr. Virsinger György, Nagykőrös, állatorvosi rendelő. Tel.: Sülié. Február 20-án reggel 8 órától 22-én reggel 8 óráig dr. Zsoldos Zoltán, Nagykőrös, Kecskeméti u. 44. Tel.: 50-703. Február 27-én reggel 8 órától 29-én reggel 8 óráig dr. Horváth László,. Nagykőrös, Búvár u. 1. Tel.: 50-998. ISSN 0133-2708 (Nagykőrösi Hfrlar I — Észre sem vesszük, hogy farsang van — mondja Bankó Cáborné, majd sóhajtva megtoldja az észrevételét: — Bezzeg az én lánykoromban alig vártuk, hogy elmúljon a vlzkereszt és elérkezzen a vidámság ünnepe, a farsangi rokonlátogatások és mulatságok ideje, ami eltartott egészen hamvazószerdáig, a nagyböjt kezdetéig. Izzó Kadarka Persze a hosszú farsangi időszak nem azt jelentette, hogy n, minden szombaton és vasárnap táncmulatságot rendeztek valamelyik kocsmában, ahogy most teszik, hogy még a böjtben sem múlhat el egyetlen hétvége diszkó nélkül. Erről szó sem volt, és nem is lehetett. A háromnapos mulatság farsang utolsó vasárnapjának délutánján kezdődött, és farsang keddjén éjfélkor ért véget. Ekkor verte meg a bíró görbe botjával a kocsma mestergerendáját. Valamirevaló lány meg legény ez alatt az idő alatt még a csizmáját sem vetette le a lábáról. A farsangi rokonlátogatásokra én magam is szívesebben emlékszem, mint a három napon át tartó mulatságra, mert ezeknek a családi összejöveteleknek volt valami bensőséges, emberi összetartozást jelentő és erősítő ünnepi jellegük. Reggel megérkezett a házunkba valamelyik rokon család. A férfi vendég családunk férfi tagjaival kiballagott a présházba, ahol mindig lógott i a padláson egy-két szál kolbász, oldalnyi szalonna, akadt természetesen dió is, és krumplit is lehetett sütni a borház benzineshordóból készített kályhájának platniján. Olyan íze volt ennek a lábas alatt perzselt burgonyának, akár a legfinomabb sült gesztenyének, s még az avas szalonnát is megédesítette. Hogy csúszott a füstölt, csípős kolbászra, a savanyú cseresznyepaprikára a pirosán izzó kadarka! Csoda-e, hogy az állatok esti etetéséhez hazatérő férfinépség nótaszóval köszöntötte az otthoniakat? ' A ház asszonya a rokonoknak rendszerint oldalast sütött kolbásszal meg a hagyományos farsangi fánkot, amit mi pampuskának neveztünk. Szegény édesanyám mennyire idegeskedett, vajon szalagos lesz-e a pampuskája. És milyen boldog volt, amikor a zsírban sütött pántlikás tészta pillanatok alatt elfogyott az asztalról. Szorgalmasan hozta a hófehér porcukorral édesített utánpótlást. Rezesbanda muzsikált Ezeken a családi farsangolásokon még az asszonyok is ittak. Természetesen csak mértékkel. Egy-egy pohár szegfűszeges, borsos-paprikás, mézes forralt bort. Igaz, nekünk, gyerekeknek csak illatából jutott, de már az is má- morítóan hatott ránk, s ez a mámor könnyebbé tette számunkra, hogy a felnőttek történetét hallgatva megborzongjunk a boszorkányok éjszakai cselekedetein, félve húzódjunk össze, ha arról szólt a történet, kit, hol és mikor nyomott meg a gonosz, kinek a gyerekét verték meg szemmel, s ki az a gazda, akinek a tehene hetek óta véres tejet ad az asszonya zsajtárjába. Készült a staférung Igaz, nemcsak rémmesék, ijesztő hiedelmek hangzottak el a mestergerendás, földes kis szobában, de ilyenkor került sor a házasságkötési praktikák kifundálására is. mindig vigyázva arra, hogy kapa a kapával, kasza a kaszával kösse össze az életét. És ha minden a tervek szerint sikerült, akkor a farsangi mulatságban már nem arulta a petrezselymet az eladó, és nem álldogált a majomszigeten a leendő kérő, hanem együtt járták a Gyetva kocsma tánctermében a csárdást a rezesbanda muzsikájára. Mert jaj volt annak a lánynak, aki egyedül maradt a háromnapos mulatság végére. Nem készülhetett a szüret . utáni lakodalmára, helyette hallgathatta a csúfolódó rigmust: Húshagyó! / Itt maradt az eladó. / Akinek van nagylánya, / Hajtsa ki a gulyára! A falusi asszonyoknak a nagy farsangi szomszédolása sem volt mentes a munkától. Amíg szaporán járt a szájuk, fonták a kócot, a guzsaly alatt ujjuk végével pörgették az orsót, mások rokkát hajtottak, s akadtak, akik varrtak, hímeztek, síingeitek. Készült a staférung a ház lányának, de ezekben a vendégeskedésekben már ott sejlett a közelgő tavasz is, a munkák dandárjának ideje, amikor ismét hosszúak a napok, s vetni, palántázni kellett. F. M.
