Pest Megyei Hírlap, 1988. február (32. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-12 / 36. szám

1988. FEBRUAR 12„ PÉNTEK 3 KártoEt Pomázról Nagy változásokat terveznek idén a Hazai Fésűsfonó pomázi gyáregysé­gében. Négy új, nagy teljesítményű gyűrűs fonógépet vásároltak. Ezzel lényegesen javít­ják a munkakö­rülményeket is. A szövődéi szerke­zetváltás során le­állnak a fésűsszö­vetek gyártásával, ezek helyett a di­vatnak megfelelő kártolt szövetet állítanak elő. Borexport és gyümölcslégyártás Jelen lenni a világpiacon J Az állami gazdaságok közös szervezeteként három év- ^ tizede tevékenykedik a magyar agrárkereskedelem ^ egyik reprezentánsa, az Ágker Kft., mely nemcsak a ha- f zai, hanem — a különböző külkereskedelmi vállalatok- ^ kai kiépített kapcsolat keretében — a világpiacon is je- ^ len van. A vállalat sokrétű tevékenységéről beszélget­ik tünk Berta Istvánná dr. ügyvezető vezérigazgatóval. Felkészült gárda — Annak idején mi indo­kolta e kereskedelmi cég lét­rehozását? , — Az a felismerés, hogy a mezőgazdaság, majd az élel- miszerfeldolgozó-ipar termé­keinek speciális ismereteket igényié kereskedelmét egyfaj­ta, a tagvállalatok érdekével azonosulni tudó szervezet bo­nyolítsa. Olyan vállalat, amely leginkább alkalmas arra, hogy a piacszervezés terén adódó, változatos feladatokat megold­ja. Nos, ez a cég évek során bebizonyította, alkalmas erre a sokrétű tevékenységre. Lét­rehozása óta kiterjedt bél-és külpiaci ' kapcsolatrendszert építettünk fel, munkánk hát­terét jelenleg 128 taggazdasá­gunk változatos termékskálá­ja, jó minőséget képviselő, kitűnő terméseredményei ad­ják. — Tehát az önök vállalata olyasféle kereskedelmi cég, mely a taggazdaságok termel­te cikkeknek, áruféleségeknek hazai és külföldi piacokat sze­rez? — Tevékenységi körünk lé­nyegesen tágabb ennél: az élelmiszer-feldolgozó egysé­gek létrejöttében éppúgy sze­repünk van, mint a kooperá­ciók, vagy a lízingügyietek szervezésében. Vállalatunk — rutinos, jól felkészült gárdá­val — szervezi a tangazdasá­gok bel- és külkereskedelmi forgalmát, termelést folytat és termelésszervezést végez. Ezekre csak néhány példa: Budafokon egy 100—150 ezer hektoliter kapacitású pincé­szetet üzemeltet; összehangol­ja a szőlő-bor vertikumban a termelést és gyártást; a szán­tóföldi vetőmagvak piacorien­tált termelésszervezését. For­galmunk meghaladta a 28 milliárd forintot, ezen be­lül említésre méltó az 50 mil­lió dolláros és a 140 millió ru­beles exportérték. Milliárdos forgalom — Mindezek mellett az Ág­ker Kft. azért elsősorban ke­reskedelmi tevékenységet foly­tat. Beszéljünk részletesebben is ezekről a feladatokról. — Vállalatunk koordiná­ciójában működik az Állami Gazdaságok Kiskereskedelmi Társasága — Agromark néven —. melynek elsődleges felada­ta" a helyi élelmiszer-ellátás színvonalának javítása. Álla­mi gazdasági hálózatba. 159 élemiszerbolt, 222 vendéglátó- egység, 161 takarmánybolt és mintegy 50 kertészeti szaporí­tóanyag-bolt tartozik, melyek­nek az éves forgalma megkö­zelíti a két és fél milliárd fo­rintot. Nagykereskedelmi te­vékenység keretében tavaly több mint 600 millió forintot bonyolított le vállalatunk. A hálózatbővítés és a termék­skála növelése érdekében az Ágker Kft. töke kihelyezésé­vel is a termelésfejlesztést szolgálja. így értük el — töb­bek között — azt, hogy a hib­ridkukorica exportőrei között hazánk az első helyen áll, a gyümölcslégyártásban az ál­lami gazdaságok országos ré­szesedése a 60 százalékot, a borexportban csaknem 45 szá­zalékot, a belföldi bor előál­lításában pedig a 30 százalé­kot is eléri. Szolgáltatók is — Említene néhány példát a Kft termelésszervezést és ér­tékesítést szolgáló tevékenysé­gére is? ■— Az úgyinevezett beszerzé­si feladatkör hasonlóan sokré­tű: intézetektől, vagy import­ból származó anyamagvakat biztosítunk taggazdaságaink­nak: a regionális vágóhidakat hízókkal, a kertészeti feldol­• Gondolom, mellőzhetjük azoknak a véleményeknek az idézését, amelyek a külföldön is elismert nemzetiségi politi­kánkat méltatnák. Célszerűbb talán azokról a gondokról be­szélni, amelyek a mai választ­mányi ülésen is szóba kerül­nek. A szövetség idei, VII. kongresszusára készülve ho­gyan jellemzi nemzetisége helyzetét? — Mint állampolgárok, ugyanúgy érezzük magunkat, ahogy mások' ebben az or­szágban, mert sikerült társa­dalmilag, gazdaságilag integ­rálódni. Ez nem volt könnyű, hiszen közismert, hogy a má­sodik világháborút követően milyen volt nemzetiségünk megítélése és helyzete. A tár­sadalom azonban megadta a lehetőséget az együttélésre, a beilleszkedésre. A nehéz idők emlékeit mégis szinte gén­jeinkben hordozzuk. Egy ge­neráció nőtt fel a „nicht deutsche” szellemében, s most már ők a szülők, akik közül sokan akkor sem tudnák átad­ni nyelvtudásukat gyerme­keiknek, ha akarnák. Ezért, mint nemzetiségnek, már nem olyan jó a közérzetük. Ezt a szakadékot és az ebből követ­kező további gondokat csak úgy lehet áthidalni, ha bővül­gozó vertikumokat nyers­anyaggal látjuk el. Taggazda­ságaink részére a forgalmazá­son kívül különböző szolgáIta­tásokat is vállalunk: piaci in­formációkat adunk közre, jo­gi szolgálatot működtetünk, s elősegítjük a kooperációk, tár­sulások létrehozását. Ez utób­bira példa a Halforgalmi Tár­saság vagy a hibridkukorica­üzemek társasága. A világgazdaságban végbe­menő szerkezeti átalakulásról és struktúraváltásról rendez nemzetközi konferenciát a Magyar Tudományos Akadé­mia Világgazdasági Kutatóin­tézete február 16-án és 17-én. A szakma képviselői ez alka­lommal köszöntik majd Bog­nár József akadémikust, az intézet alapítóját, az MTA Világgazdasági Kutatóintézet igazgatóját, aki tavaly töltöt­te be 70. évét. nek a nyelv és a kultúra ápo­lásának feltételei. Terveink megvalósítása mindenekelőtt sok kisebb-nagyobb saját tet­tet és áldozatvállalást köve­tel, de azt is, hogy ügyünk­nek további szövetségeseket és partnereket nyerjünk meg, hogy a különböző szervek, ha­tóságok és intézmények helye­sen ismerjék fel feladatukat és lehetőségeikhez mérten mindent megtegyenek megol­dásukért. Másképpen szólva: sorsunkat, mint nemzetiségét a jövőben is az országunkban végbemenő fejlődés, a többsé­gi nemzet jóakarata, támoga­tása és saját erőfeszítéseink határozzák meg. • Ebből következik a kér­dés: mit várnak önmasuktól és mit környezetüktől, elsősor­ban is a magyar államtól? — Abból kell kiindulnunk, hogy a nemzetiségi politika megvalósítása jórészt állami feladat. Ezzel nem kívánom szövetségünk felelősségét ki­sebbíteni, de az igazság az, hogy szerények a lehetősé­geink. Igyekszünk olyan kong­resszusi küldötteket választa­ni, akik képesek érdekeinket képviselni, akiket környeze­(Folytatás az I. oldalról.) gyék, és a jövedelmező bá­nyászat feltételeit biztosítsák ezekben az üzemekben. Elismerés a bruttósítást végző szakembereknek Kérdés hangzott el a brut- tósított bérek kifizetésének tapasztalatairól. Bányász Re­zső elismerését fejezte ki a vállalatok, intézmények pénzügyi szakembereinek, akik igen nagy munkát végeztek ennek kapcsán. Mint mondot­ta: túlnyomó többségükben hibátlanul látták el feladatu­kat. Az összesített tapaszta­latok szerint sikeresen vé­gezték el ezt a munkát. A szóvivő utalt arra, hogy akad­tak olyan vállalatok is, ahol hibák, elmaradások történtek, s emiatt csak előleget tudtak fizetni, vagy több dolgozó reklamált a nem megfelelő előkészítés miatt. Bányász Re­zső azonban hozzáfűzte, hogy mindez nem változtat az álta­lános pozitív összképen, hi­szen a dolgok természeténél fogva a negatív esetek ke­rülnek a nyilvánosság elé. Néhány helyen azért nem tudtak időben bért fizetni, mert a hivatalos lap, amely az új jogszabályokat tartal­mazta, késedelmesen jelent meg. Bányász Rezső kijelen­tette: a mostani ülésen a kor­mány is megállapította a so­A kétnapos konferencia megnyitóján Bognár József előadásában elemzi az utóbbi negyedszázadban tapasztalt világgazdasági és társadalmi tendenciákat és ezek hatását a közgazdaság-tudomány, fő­leg a magyar közgazdasági gondolkodás fejlődésére. A konferencián több neves kül­földi közgazdász is előadást tart majd. tűk, a különböző szervek és intézmények is elfogadnak, tá­mogatnak. Tudunk különböző programokat szervezni, azok­ra mozgósítani, de nem tudunk kétnyelvű iskolákat, óvodákat építeni, nem tudunk német nyelven beszélő, oktató óvó­nőket és pedagógusokat ké­pezni. Márpedig nyelvünk, nemzetiségünk fennmaradása szempontjából erre feltétlenül szükség van. Azt szeretnénk továbbá, ha a nemzetiségi feladatok szorosan beépülné­nek az országos, a megyei és a helyi szervek rövid és hosz- szú távú programjaiba, költ­ségvetési terveibe. Ez egyéb­ként egybeesik példának okáért a Pest Megyei Tanács álláspontjával is: a gondokat ott kell megoldani, ahol a nemzetiségiek élnek. Gondolok itt olyasmire is, hogy az a termelőszövetkezet vagy vál­lalat, amelynél sok nemzeti­ségi dolgozik, értéket teremt, érezze kötelességének, hogy a kultúrcsoportot támogassa. Kétségtelen, hogy a nehéz gazdasági helyzet ellenünk dol­gozik. Ebben az ötéves terv­ben az ország négy települé­sén, közöttük Pilisvörösváron, kétnyelvű iskolákat és kollé­giumokat kellene építeni, ám ennek anyagi feltételei nem éppen kedvezőek. Mégis bí­zunk abban, hogy a megyék meg a Művelődési Miniszté­rium összefogásával és NSZK- segítséggel megvalósulhat a terv. • Ügy tudom, hogy minisz­terelnökünk, Grósz Károly ta­valyi NSZK-beli tárgyalásai is segítettek ebben ... — Érthetően fontosak szá­munkra a két német állammal és Ausztriával kialakult kap­Mint állampolgár és mint nemzetiség Áthidalni a nyelvi szakadékot 9 Nekünk, magyaroknak nem szükséges magyarázni a ^ gyakran idézett sorok érvényét: „Nyelvében él a nem- % zet”. Ezért könnyű belátnunk azt, hogy más nemzetek, y a Magyarországon élő nemzetiségek is hasonlóan érez- ^ nek. Ezért elgondolkoztató az a megállapítás, amely a ^ Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsége mai ^ választmányi ülése elé terjesztendő dokumentumban ol- ^ vasható: „Anyanyelvűnk súlyos válságban van. Ez a í válság egyre inkább veszélyezteti nemzetiségünk fenn- ^ maradását.” Ha ez, így van, akkor e mellett nem me- ^ hetünk el szótlanul. Már csak azért sem, mert Pest me- ^ gyében — a megyei tanács adatai szerint — harminc- ^ kétezerre tehető a német ajkúak száma. A tennivalók- ^ ról Hambuch Gézával, a szövetség főtitkárával beszél­ik gettünk. B. I. A. Szerkezeti átalakulás és struktúraváltás Hazánk és a világ rozatos késedelmekről, hogy ez már nem technikai, ha­nem politikai jellegű problé­mát okoz. Ezért a kérdés azonnali megoldására utasította a Mi­nisztertanács titkárságát. Egy kérdés arra vonatko­zott, hogy a korábbi éveknél több kiskereskedő zárta-e be az idén az üzletét, illetve kis­iparos szünetelteti-e az ipart. Tárcaközi bizottság elsírni az érhelyzetet Bányász Rezső rámutatott, hogy valóban több ez a szám, de az eltérés nem lényeges. Elmondta, hogy a vállalkozók közötti bizonytalanság oka az lehet, hogy sokan e körből még nem ismerik kellően az új adózási szabályokat. Ezek — mint rámutatott — a ma­gánszektorral szemben is na­gyobb követelményeket tá­masztanak. De így van ez — tette hozzá — a népgazdaság egészét tekintve is. Tény azonban az is, hogy a kiske­reskedők és kisiparosok gaz­daságilag még ma is kedve­zőbb elbírálásban részesülnek, mint a többi szektorbeliek. A kormány véleménye szerint tehát átmeneti jelenségről van szó, s a szakemberek elemzik a helyzetet. Bányász Rezső nyomatékosan hangsú­lyozta: a kormány továbbra is épít a kisiparosok, kiskeres­kedők fontos tevékenységére. Egy további kérdésben ki­fejeződött az az aggodalom, amely megnyilvánul a la­kosság egy része körében, ne­vezetesen, hogy április else­jétől elszabadulnak az árak. A kormány szóvivője kijelen­tette: a kabinet szigorúan tartja magát eredeti gazdaság- politikai céljaihoz. Ami pedig az árakat illeti, Bányász Re­zső közölte, hogy egy tárca­közi bizottság folyamatosan elemzi a helyzetet és köz- gazdasági eszközökkel, igyek­szik befolyásolni az árak ála-^ kulását. A tehóra befizetett összegek ügye Megkérdezték a kormány- szóvivőt a teho befizetésének ügyéről is. Bányász Rezső rá­csolataink. A nemzetiségi gyermekekkel foglalkozó óvó­nőknek, a német szakos peda­gógusoknak lehetőségük van arra, hogy három hónapot, il­letve egy szemesztert NDK- beli főiskolákon töltsenek. A különböző ösztöndíjak, a nyá­ri továbbképzések, az iskolák közötti együttműködés és az NDK Budapesti Kulturális és Információs Központjának tá­mogatása is előnyökkel jár. Ausztriában, az NSZK-ban is fogadnak hallgatókat a nyelvi kurzusok, immár hagyomá­nyos a kultúrcsoportok köl­csönös cseréje, s ebben több Pest megyei együttesnek is szerepe van. — Igen nagy jelentőségű eredményeket hozott Grósz Károly NSZK-beli látogatása is. Megállapodás született egyebek között arról, hogy a szövetségi köztársaság segít­séget nyújt kétnyelvű iskolák építéséhez és berendezéséhez, valamint támogatja az egye­temek német tanszékeit. En­nek nyomán olyan közérdekű alapítványok jöttek létre, amelyek a partnerkapcsolatok fejlődését, a német nyelv és kultúra ápolását, valamint a nemzetiségi települések kom­munális infrastruktúrájának fejlesztését anyagilag is támo­gatják. Kapcsolataink gazda­godása annak köszönhető, hogy a határainkon túl kedve­zően ítélik meg a magyar nemzetiségi politikát. A tava­lyi látogatás alkalmával ennek hangot adott Helmut Kohl szövetségi kancellár is: „Ma a német származású magyar ál­lampolgároknak megvan a le­hetőségük arra, hogy lojális magyar állampolgároknak érezzék magunkat és mégis vállalják nyelvüket, hagyomá­nyaikat és kulturális öröksé­güket. Amit mi megtehetünk, hogy politikájukat ebből a szempontból támogassuk, azt szívesen megtesszük.” Kövess László Autóbuszok Kínába Bővülő export Kínába exportál autóbuszo­kat az Ikarus székesfehérvá-' ri gyára. A vállalat 470, tá­volsági közlekedésre alkal­mas IK—256 típusú kocsira kapott megrendelést. A buszo­kat a vásárló igényeinek megfelelően légkondicionáló berendezéssel, valamint ké­nyelmes, a Vogel-licenc alap­ján készülő, állítható ülé­sekkel készítik. Az első szál­lítmányt júliusban rakják ha­jóra, az utolsót novemberben indítják útnak. Az exportlista bővítésére új kisautóbuszt is kifejlesztett a gyár. Az Isuzu-alvázra épí­tett kényelmes kocsit egyip­tomi értékesítésre szánják, ívelt homlok- és hátfallal, légkondicionáló berendezéssel készítik. A prototípust már „építik” a gyár kísérleti üze­mében, áprilisra készül el. Amennyiben az új típus meg­nyeri a megrendelők tetszését, részegységekben, Egyiptomban történő összeszerelésre szállít­ják majd. A kormányszóvivő tájékoztatója mutatott, hogy a tehóra be­fizetett összegek ügyében^ a tanácsoknak saját választóik­kal kell konzultálniok. Ha meghiúsult az eredetileg ter­vezett intézmény, létesítmény építése, meg kell kérdezni a lakosságot, amely erre az ösz- szeget befizette, hogy milyen más elérhető célra fordítsák a pénzt. Vagy pedig egyetérte- nek-e például azzal, hogy a szociális alapot növeljék-e az összeggel. Egy másik kér­désre, amely a közös taná­csú községek mostanában ta­pasztalható önállósodási tö­rekvéséről kért véleményt, Bányász Rezső hangsúlyozta: a kormány is támogatja, hogy a lakosság döntése alapján önálló tanácsot hozzanak lét­re ott, ahol alapos indokkal nem tartható fenn társulás. Néhol ugyanis nem érvénye­sül a társközségek egyenjo­gúsága. A kormányszóvivő azonban felhívta a figyelmet, hogy újabb tanácsok létreho­zásával tekintélyesen meg­emelkedhetnek az igazgatási költségek, s ezeket helyi for­rásokból kell fedezni. Az új adórendszer és az idegenforgalom Kérdés hangzott el arról, ’ hogy az idegenforgalmat mennyiben érinti az új adó­rendszer. Bányász Rezső el­mondta, hogy a tervek szerint ' az ebből eredő konvertibilis devizabevételeket 8-10, a ’ transzferábilis rubelbevétele­ket 6-7 százalékkal kívánjuk növelni. Rámutatott, hogy az új adórendszer befolyásolhat­ja az idegenforgalmat, de még , nem mérhető fel, hogy ez mi- ' lyen mértékű lesz. Kiemelte , viszont, hogv az adóreform ’ miatt egyetlen jelentősebb penzióépítést sem kellett ab- , bahagyni. A külön utazási számlákon elhelyezett összegekre vonat- ..; kozó..kételesre elmondotta, hogy eddig" 6690-en éltek ezzel a lehetőséggel, s összesen 65,3 millió forint értékű külföldi devizát fizettek be. Ez — mint rámutatott — nem túl- nagy összeg. Megjegyezte vi- : szont, hogy annál inkább ■ megnövekedett az úgyneve­zett BC-számlákra utalt pénz. ’ Jelenleg 188 186 BC-számlán2 i milliárd 515 millió forint ér- _ tékű valutát őriznek. i A bruttó és nettó- adósságállományunk \ Bányász Rezső tájékozta- k tott az ország jelenlegi adós- z ságállományáról is. E szerint s 1987 végén a konvertibilis net­- tó adósságállomány 10,9 mil- :. liárd dollár, bruttó adóssá- s gunk pedig 17,7 milliárd dol- ’i lár volt. A kettő közti kü­- lönbséget a rendelkezésünkre- álló pénzkészlettel, a tartalé- b kok, a rövid lejáratú kintlé- s vőségek és az általunk nyúj­tott hitelekből álló követelé­- sek teszik ki. " A. I.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents