Pest Megyei Hírlap, 1988. február (32. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-11 / 35. szám

Akikről keveset beszélünk ŐRI inán A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 35. SZÁM 1988. FEBRUÁR 11., CSÜTÖRTÖK Az igazgató tanács ülése Hitel nélkül, kiegyensúlyozottan Nekem mindennap ajándék az élet Igazgató tanács ülésén vitat­ták meg a napokban a gyöm- rői székhelyű Építőipari Szö­vetkezeti Közös Vállalat múlt évi gazdálkodását. A tanácsko­záson részt vettek az alapító szövetkezetek képviselői, akik természetesen tagjai a testület­nek. Geller Nándor igazgató arról adhatott tájékoztatást a jelenlévőknek, hogy nehéz, de eredményes évet tudhat maga mögött a vállalati kollektíva. Nehéz évkezdés Az ÉSZKV saját termelési értéke 85,4 millió forint volt 1987-ben, ez hét százalékkal magasabb az előző évinél. Az | ezzel párosuló ' nyereség 9.1 ! millió forint, amely szintén | magasabb az 1986 évinél. Ezt I az eredményt kevesebb lét- 1 számmal, jobb üzem- és mun­kaszervezéssel sikerült elér­niük. Pedig nagyon nehezen indult a múlt esztendő. Gondoljunk csak a januárra és a februárra, amikor a mínusz 15—25 fokos hideg jóformán megbénította a vállalat munkáját. Már az első félév végén jelentkeztek azok az eredmények, amelyek­kel sikerült kigazdálkodniuk-a többmilliós veszteséget. Év végéig pedig tovább fokozták az eredményességet. Egy sor új munka elnyeré­sével (versenytárgyalásokon) lehetőség nyílt egy reális éves terv megvalósítására. A válla­lat gazdasági ereje szinte hó­napról hónapra megmutatko­zott. A rendszeres, folyamatos bevételek, a hitel nélküli gaz­dálkodás önbizalmat adott a dolgozóknak és a vezetőknek. A vállalásoknál a vezetés ar­ra is törekedett, hogy a mun­kahelyek száma csökkenjen, ezáltal nagyarányú rezsimegta­karításokat tudtak elérni. Ta­valy az alábbiak voltak a leg­nagyobb kivitelezések. A Kép­zőművészeti Alap Kiadó Vál­lalata részére 26 millió forin­tért építenek egy raktárbázist Ócsán. Jó ütemben haladnak a fővárosban a Sallai utcai ABC-áruház építésével, ame­lyet 42 millió forintért vállal­tak el. Ugyancsak jelentős a gyömrői tornacsarnok építése, amelyet 17 millióért vállaltak. Új iskola Ezenkívül több létesítményt építettek, amelyek átadása a múlt évben megtörtént. Ki­emelkedő jelentőségű volt a 12 tantermes új általános is­kola Gyomron, amely 47 millió forintot emésztett fel. Ugyan­csak a székhelyközségben be­fejeződött a Halászkert étte­rem rekonstrukciója — ezer­kétszáz adagos konyhával együtt —, ez 16 millió forintba került. A pilisi Aranykalász Tsz-ben irodaházat és szociá­Ecseren csütörtökön 16 órá­tól német nyeltvanfolyam ha­ladóknak és a nyugdíjasklub foglalkozása. Gyömrön 15-től a gyermek­klub színjátszó csoportjának próbája, az úttörőházban 15- től páros asztalitenisz-ver­seny, 15.30-tól a német szak­kör összejövetele. Monoron 14-től a DSK asztalitenisz­edzése, 15-től a bábszakkör lis épületet hoztak tető alá tíz és fél millióért. Átadásra ke­rült Pesterzsébeten egy ABC- áruház. Az idei évre áthúzódó beru­házás a gyáli központi vízmű- épület megépítése, a bugyi ABC-áruház, a Sallai utcai be­vásárlóközpont és a gyömrői tornacsarnok befejezése. A feszített terv csak akkor teljesíthető, ha a már koráb­ban megfogalmazott takaré­kossági intézkedéseket a válla­latvezetés kellő körültekintés­sel végre tudja hajtani. Az igazgató tanács ülésén többen kifejtették véleményü­ket, hangoztatva, hogy az ÉSZKV tervszerű, kiegyensú­A Hazafias Népfront Mag- lódi Bizottsága rendezésében nagy sikert Ki mit tud?-e\ő- döntő volt a helyi Petőfi Sán­dor Művelődési Házban. A várakozáson felüti je­lentkezési létszám és a zsúfolt nézőtér is tanúsítja: ha egy érdekes esemény nagyszerű szervezéssel párosul, az ér­deklődés nem marad el. A Az utóbbi hónapokban szin­te nem volt hét, hogy ne kö­zöltünk volna áramszünetről szóló hírt, s ezzel együtt a DÉMÁSZ monori körzetszere- lőségének türelmet, megértést kérő sorait. Mégis többen fel­keresték szerkesztőségünket is, a kirendeltséget is a kérdés­sel: mi a több napig is tartó áramszünetek oka, s miért esik meg, hogy olykor a meg­hirdetettnél tovább tart vagy éppenséggel hamarabb fejező­dik be? Horváth Ferenc, a körzetsze- relóség vezetője válaszol. — Amit elmondok, most már tulajdonképpen csak visz- szamenőleg érvényes, hiszen a munka zömén túl vagyunk, azon legalábbis túl, amely a lakossági áramfogyasztókat érinti. Néhány ipari üzem te­rületén lesz ugyan még szünet az áramszolgáltatásban, de őket sem érinti váratlanul, mint ahogyan a monoriakkal is igyekeztünk tartani az in­formációs kapcsolatot egész idő alatt. Arról van szó, hogy a 4-es műút melletti transzformátor­állomásra nagyobb trafókat építettünk be, következésképp a középvezeték-hálózatban ke­resztmetszet-növelésre volt szükség. Tavaly novemberben kezdtük a munkát. Akadt kör­zet, ahol a tervezettnél gyor­sabban haladtunk, olykor elő­fordult egynapos túlcsúszás is. Utóbbi, tudjuk, kellemetlenül és a Süni-klub foglalkozása, 17-től NB II. asztalitenisz-ed­zés. A filmszínházban 18-tól: Lidérces órák (színes, szink­ronizált amerikai film), 20- tól video: Halál keze (színes hongkongi kung-fu). Úriban 11-től Pitypang-cirkusz című gyermekelőadás, 14-töl a nyug­díjasklub foglalkozása, 16.30- tól német nyelvtanfolyam ha­ladóknak. lyozott gazdálkodást folytatott a múlt évben is. Az idén ha­sonló következetes és össze­hangolt munkára lesz szükség. Csak így ismételhetik meg az elért sikereket. Munkásgyűlések előtt A vállalat vezetői február 19-én Jaszladányban, február 25-én a gyömrői központi te­lepen munkásgyűlésen tájé­koztatják a dolgozókat a ta­valyi eredményekről, s az idei feladatokról. Gér József mindvégig színvonalas műsor csaknem nyolcvan résztvevője két és fél órás műsor kere­tén belül mérte össze tudását különböző kategóriákban. Megörökítették színes video­filmen az eseményt, amely az értékelést is megkönnyíti. A i döntő február 12-én, ezen a I héten pénteken lesz ugyan- 1 csak a művelődési házban. érintette a lakókat, végül is azonban jól járt a nagyközség, hiszen biztonságosabbá vált az energiaellátás. Az uj trafók beépítésével Monor nagyközség vezeték- rendszere most a lehető leg­jobb állapotba került, tíz évig nem lesz szükség rekonstruk­cióra. A kötelező karbantartá­sokra természetesen igen, de a mostaniakhoz hasonló, hosz- szabb áramszünetek jó ideig em értem az embereket. Pontosítsunk, nem min­den embert értek, még inkább egyes — de nem kevés — embert nem érték. Nekem teljesen természetes, hogy a szemetet a szemetes kukába teszem. Nem a gyűjtő mellé, nem az erdő szélen, mellék­utakon dobálom el. Nem tördelem ki a fákat, még inkább nem vágom ki azokat engedély nélkül. Be­húzom esténként a sötétítő függönyömet, hogy a szom­széd ne lásson be, s nem je­lentem fel őt, őket, mert ez­zel a kis mozdulattal — tu­dom — kizárom a belátás le­hetőségét. Tőlem akár lesel­kedhet is. Nem állok perben a szomszédommal, noha tu­dom, hogy tulajdonomból kb. 20 centimétert vagy egy kis csücsköt elkerített, amikor a kerítést lerakta. Tudatosan tette vagy sem? Azt hiszem, véletlen volt. de ha nem... most boldog? Nem vitatkozom a másik szomszéddal, inkább elviszem onnan az építőanyagomat, s nem költőm, ügyvédre pénze­met, nem fizetek büntetést. Igaz, csak véletlenül rakták üres telkére a téglát, de hat ha őt ez zavarja, miért aka­dékoskodjak? Nem jelentem fel a haragosom, a rendőrt, a tanácsot. Kifizetem az OTP- kölcsönöm, mert ha egyszer felvettem azt a kölcsönt, tu­dom, vissza is kell fizetni. A Magyar Távirati Iroda nemrég keltezett jelentése: „Az 1988—89-es tanévben újabb gimnáziumokban indí­tanak kétnyelvű osztályokat, speciális oktatással.” Az. ér­deklődés óriási, amin nem is lehet csodálkozni, hiszen nap­jainkban egy jól képzett szak­ember, a technikai forradalom határokat nem ismerő terjedé­sével egy időben, úgyszólván nem itud boldogulni idegen •nyelvek ismerete nélkül. Borbás Katalin találóan ír­ta a Népszabadság hasábjain: „Köszönhető az érdeklődés annak is, hogy mind többen ismerik föl: a nyelvtudás nap­jainkban nem csupán az egyéni kedvtelések — mond­juk külföldi kirándulások — miatt nélkülözhetetlen. Sza­porodik azoknak a száma, akiknél a szakmai boldogulás, a jó értelemben vett karrier záloga is a minél több idegen nyelv ismerete. Szinte már közhely, de ezt sem árt ismé­telgetni, hogy a nyelvtudás gazdasági, politikai, kulturá­lis kapcsolataink nélkülözhe­tetlen kelléke. Szellemi tőke, amiről nem mondhatunk le.” — Az is igaz, a jelenlegi idegen nyelvi oktatásiéi nem érhetünk el kiemelkedő sike­reket. Megdöbbenve tapasz­taltam, hogy a heti pár órás magyar nyelvtan oktatással milyen silány a gyerekek ki­fejezésmódja.. írása, olvasás- készsége. Elképzelhető ugyan­ez az idegen nyelv tanulásá­nál is. Van Maglódon az Árpád vezér utcában egy 74 éves, súlyosan tüdőtágulásos. aszt­más betegséggel ágyban fekvő osodaember: dr. Székely Sá­muel, aki hat nyelven beszél. Mit sem törődve betegségével, saját magának ds nyelvgya­korlásból, úgyszólván jelképes összegért szívesen tanítja az idegen nyelveket. Mikor felkerestem a laká­sán, akkor is ágya szóién ült, s Kucska Zoltán tanítvá­nyává! éppen a német nyelv tudományát ismsrtétte. Türel­mesen, hófehér szaíkéllát si­mogatva, jóságos tekintettel újra és újra segítette Zolit a helyes kiejtési módra és ra­gozásra. Mikor befejezték a gyakorlást, hosszú időbe telt, míg rá tudtam beszélni, hogy beszéljen önmagáról. Szép ar­cú. kedves felesége is bizony­gatta. olyan sok megpróbál­tatáson mentek keresztül, nem vágynak nyilvánosságira. A tudást és nyelvtanulást — már aikkor is így voilt — ön­maga boldogulásáért, az em­berek jobb megértéséért és megismeréséért szorgalmazta. Végül is elmondta regényes életét, nyelvtudásának törté­netét. Nem lopom az áramot, az utcán, udvaron tárolt üveg­göngyöleget. Nem vezetem a szennyvizet az ásott kútba, mert van vezetékes víz, de még csak a nyílt árokba sem. Ha. hibázok beismerem, lia megbántanak, megpróbálom a sértegetők szempontjait is fi­gyelembe venni, hátha nekik van igazuk? Egyszóval én egy nagy- nagy balek vagyok. Vagy mégsem? Vajon nem én vi­selkedem-e normálisan, ami­kor a szemetet a kukába te­szem. s nem az erdőszélre rondítom? Nem én vagyok normális, ha nem tördelem a csemetefákat, s megvárom a hatóság engedélyét a fakivá­gáshoz? Nem az én eszem ép-e. ha behúzom a függö­nyöm, s nem azt lesegetem, hogy engem leseget-e valaki? Nem az-e a tisztességes, ha a kölcsönt visszafizetem, s ha sorsom úgy alakul, hogy nem tudok fizetni, értesítem, netán haladékot kérek a köl­csönzőtől? Nem jobb-e békes­ségben élni a szomszéddal, még ha elbirtokolt is tőlem annyi méterszer 20 centimé­tert, egy kis saroknyi csücs­köt? Kitűnő eredménnyel végez­te az alsóbb osztályokat, majd édesapja — aki maga is ta­nár ember volt — az újpesti Könyves Kálmán reálgimná­ziumba íratta be. Azért oda, mert ott tanulhatta a latin, német és olasz nyelvet is. Kitűnő eredménnyel végezte a gimnáziumot, s mivel kitű­nő tanuló volt. rögtön felvet­ték az egyetemre. A Pázmány Péter Jog- és Államtudományi Egyetemen szerzett jogi dok­torátust 1939-ben. Szeretett volna a külügyminisztérium­ba kerülni, az egyetem elvég­zése után is intenzíven tanul­ta a német, olasz és latin nyelvet, melyekből felsőfokú nyelvvizsgát tett. Ezután ki­került Franciaországba és munkája mellett természetes­nek találta, hogy megtanulja azt a nyelvet is. m Hazatérve a külkereskede­lembe került jó nyelvtudásá­nak köszönhetően olasz, sváj­ci és portugál referensként. A Gyömrői Sportegyesület férfi sakkszakosztályában je­lentős személyi változások tör­téntek az utóbbi hónapokban. A szakosztály vezetője hosszú éveken keresztül Fábián Béla, a csapat elsőtáblás játékosa volt. Amikor — elfoglaltságá­ra hivatkozva — lemondott, PauLovics Attila vette át ezt a feladatot. Az elmúlt hóna­pokban azonban ó is „bedobta a törülközőt’', azóta Fábián László intézi az ügyeket. Úgy tűnik, jó irányban haladnak a dolgok, mert egyre több jó hírt hallani a gyömrőiekről. Először is már az is meg­nyugtató, hogy • Fábiánék. Tompa. Mihály utcái teázója- ban állandó otthonhoz jutot­tak a fekete-fehér bábuk helyi szerelmesei. Ott tartják az edzéseket, s a hazai bajnoki találkozókat egyaránt. Tavaly a gyömrői féríigárda a megyei I. osztályú bajnokság B cso­portjában szerepelt, s az igen előkelő második helyet szerez­ték meg, a bajnok szobi gárda mögött. Az ezüstérem annál is inkább szépen csillog, mert év közben sok fiatal sakkozót dobtak a mélyvízbe, követke­zésképp fejlődőben és kiala­kulóban az utánpótlás, amely évek óta akut gond volt a szakosztályban. Ma már tehetséges ifjúsági és úttörő korosztályú igazolt sakkozóik vannak, akik rend­szeresen részt vesznek az igen Miért sározzam be harago­som — ha van —. a tanácsi tisztviselőt, ha „népmeséből" tudom, hogy milyen, de arról meg nem győződtem? Nem én gondolkodom-e előre, ha a szennyvizet nem az ásott kútba vezetem, hisz egy idő után másként szeny- nye.zem a környező kutakat, nemsokára a vezetékes vízfor­rásokat is? Az áram sem magától lesz, azt is termelik, áru. amit meg kell fizetni, mint egy kiló ke­nyeret. S tán inkább dolgoz­ni kéne, nem lopni az üve­get, ha a betétből újabb sör­höz akarnak jutni az ille- tö(-k). Kicsi és még kisebb dolgok. Tűnődöm, vajon ők, akik mindent ellenkezőleg, a nor­málistól. vagy legalább annak váltról eltérően viselkednek, olvassák-e? Amikor „más­ként’’ viselkednek, milyen gondolataik lehetnek? Van némi lelkifurdalásuk? Meg­sértődnek e sorok olvasása­kor? élek — ők, pont ők nem olvassák, de ha mégis, ők is tűnődjenek el!! Saját kicsinységükön. Gulyás László A háborúban kikerült a front­ra, megsérült, elvesztette fél szemét, és fogságba esett. De nyelvtudásának köszönhetően tolmácsként tevékenykedett és ezalatt megtanult oroszul, mégpedig olyan sikeresen, hogy hazatérte után a MA- SZÖVLET légiforgalmi társa­ságnál nyelvfordítóként dol­gozott. Amikor megkezdődött a metró építése, a kezdeti mű­szaki munkáknál sok szovjet mérnök segítette az irányítást, odakerült tolmácsként, majd a munkák befejeztével Süly- be, az általános iskolába orosztanárként egészen nyug­díjazásáig. Közben gyakorolta a latin, olasz, francia, német, angol nyelveket, tanította is az ér­deklődő tanulókat. Azt mond­ta: számára minden nap aján­dék az élettől, és ezt az aján­dékot meg akarja osztani mindenkivel. Marczi Ferenc aktív megyei szövetség verse­nyein. Természetesen nem mondtak le a veteránok fog­lalkoztatásáról sem, hiszen-ve­lük törődni, őket szerepeltetni egyben humanitárius cseleke­det. Az első „tavaszi” fordulóban a gyömrőiek talán túlzott jó­szívűségüknek köszönhetik vá­ratlan hazai fiaskójukat a Gö­döllő II. ellen. Nevezetesen ar­ról van szó, hogy nem a leg­erősebb felállításban ültek asztalhoz a városi tartalékgár­da ellen, s az „eredmény” nem maradt el: Gyömrő—Gödöllő II. 4-6. Fábián Béla az első táblán szerepel ebben az évben is. Négy gyalogelőnye volt ellen­felével szemben, de időzavar­ba került, s kikapott. Kerekes Lajos, Kiss Tibor, ifj. Jóljart Mihály viszont megnyerte par­tiját, míg Déri Attila és Nagy- szegi Tamás remizett. Sajnos Fitos József, Jakab András, Bodrogi Lajos és Kovács Ri- chárd is kénytelen volt gratu­lálni ellenfelének a játszma végén, így alakult ki a 6-4-es gödöllői győzelem. A gyömrőiek további tava­szi programja így alakul: feb­ruár 21-én Szentendre (idegen­ben), március 6-án Isaszeg (otthon), március 20-án Dan- szentmiklós (idegenben), ápri­lis í 7-én Hévízgyörk (otthon), május 8-án Aszód II. (otthon). — Váratlanul ért bennünket is ez a vereség, de a hátralévő tavaszi fordulókban szeretnénk javítani — mondta Fábián László, az újdonsült szakosz­tályvezető. — Rendszeresebbé kívánjuk tenni az elméleti fel­készülést, külön foglalkozunk majd a tehetséges fiatal sak­kozókkal. Négytagú ificsapa­tunkat beneveztük a megyei bajnokságba, amely február 20-án kezdődik. Jelenleg hét ifjúsági játékosunk van, sze­retnénk létszámukat tovább növelni. A jövőben elsősorban a he­lyiekre támaszkodunk, de a más községekből átjárókról sem mondunk le. Az a célunk, hogy minél több versenyen ve­gyenek részt játékosaink, fej­lődjön kombinációs készségük. Csak így érhetjük el, hogy az idén is eredményesen szere­peljünk az I B bajnokságban. Szorosabb kapcsolatot akarunk kialakítani a helybeli, általános iskolákkal és a Ságvári Endre Űttöröházzal. Nálunk — itt a teázóban — minden este lehet sakkozni. Szeretettel várjuk tehát a fiatalokat, a felnőtte­ket, jöjjenek közénk, sakkoz­zanak minél többen, hódolja­nak ennek a szép szellemi sportnak. A fentiekhez csak annyit te­hetünk hozzá, hogy bízunk a gyömrői sakkélet fellendülésé­ben. Jó úton indultak el. le­gyen erejük szép terveiket megvalósítani. G. J. ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap) Olvasóink tették szóvá Miért sok az áramszünet? Kulturális programok Maglódon Ki mit tud-döntő lesz nem fordulnak majd elő. — ez Váratlan hazai fiaskó Nevelik az utánpótlást Jegyzet Hétköznapi tetteinkről

Next

/
Thumbnails
Contents