Pest Megyei Hírlap, 1988. február (32. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-11 / 35. szám

■ Abonyi krónikái Amit nyertek a réven... A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM, 33. SZÁM 1988. FEBRUÁR 11., CSÜTÖRTÖK Felmérik az érdeklődést Iskolaalapításra készülődnek A József Attila Tsz vezető­sége annak ellenére, hogy 23 milliós tiszta nyereséget köny­velhetett el 1987-re. ami 4,4 százalékkal magasabb a ter­vezettnél, közepes évnek mi­nősíti a tavalyit. Mindezt ar­ra alapozva állítják, hogy ugyan minden ágazat a ta­valyelőttit és tervet megha­ladó termelési értéket produ­kált, de a termelés növekedé­sével arányosan nőttek a költ­ségek, bár hatékonysági szín­vonalúik még így is másfél­kétszerese az országos átlag­nak. Jól példázza a vezetőség ál­láspontját többi között a nö­vénytermesztés. Az elmúlt év tavaszán a lehetőség határáig mérsékelték a fej trágya és növényvédőszer-felhaszná- lást, viszont az egységköltsé­gek növekedése miatt maga­sabb lett a gépi munkák ön­költsége, s így amit nyertek a réven, csaknem elvesztették a vámon. Bár nem szorosan ide tartozó, de mindenképpen figyelmeztető momentum, hogy bizonyos technológiával a mezőgazdaságban is csak ideig-óráig lehet jó ered­ményre szent tenni. Pénz elosztása családon be­lül sem tartozik az egyszerű feladatok közé, így az Abonyi Tanács sem volt könnyű helyzetben a napokban meg­tartott ülésén. Hiszen az ál­lamigazgatás helyi szervének az idei egységes pénzalap sor­sa felől kellett dönteni. A fel­osztást két körülmény is meg­nehezítette, egyfelől az új sza­bályozók bevezetése, másfe­lől pedig az a körülmény, hogy a VII. ötéves terv első két esztendejében az átlagos­nál nagyobb fejlődést tapasz­talhatott az abonyi polgár. Ezeket mérlegelve a testü­let úgy döntött, hogy az 1988-ra tervezett 112 millió 187 ezer forint bevételből el- sődegesen a meglévő intéz­mények zavartalan működé­sét kell lehetővé tenni, s a fennmaradó összeget használ­ják fejlesztésre. Ennek meg­felelően a pénzalap 83,7 szá­zalékát fordítják egészség- ügyi és szociális, oktatási, A város lakóházainak kö­rülbelül 90 százaléka nincs bekapcsolva a szennyvízelve­zető hálózatba. Holott az el­múlt évben átadott 340 mil­lió forintos szennyvíztisztí­tó mindenképpen alkalmas lenne a befogadásra. Így aztán marad a szippantókocsis meg­oldás. Vajon hányszor bosz- szankodik egy-egy család azért, mert eldugul a vezeték vagy elönti a fürdőszobát, esetleg a mosókonyhát a fe- kália. Ügy látszik, hogy mind­ÉPÍTŐIPARI SZÖVETKEZET A Cegléd és Környéke Építőipari Szövetkezet felvesz B, C, D/25, E kategóriájú jogositványt szerzett gépkocsi­vezetőt Jelentkezni lehet a Cegléd, Mizsei u. 36. sz. alatt, a szállításvezetőnél. A termelőszövetkezetben az egy tehénre jutó tejtermelés az előirányzott 6100 literrel szemben 6120 liter volt. Ez megfelel a.z ágazat éves programjának, mivel előre az egy állatra eső hozam növelé­sét határozták meg. Viszont a zárszámadásra készített ösz- szegzés tanúsága szerint a je­lenlegi technológiával elérhe­tő mennyiségi növekedésnek csak kis esélyt adnak. Éppen ezért az 1988-ra • tervezett be­ruházások között az első hely­re került a szakosított szarvasmarhatelep rekonst­rukciója. A mezőgazdasági nagy üzem­ben úgy látják, hogy az adó- és árreform változatlan melési színvonal mellett 30 százalékos nyereségelvo­nást jelent, aminek nagy ré­szét ki kell gazdálkodniuk. Erre, úgy érzik, megvan a megfelelő garancia, még vala­mennyi ágazatban találnak mobilizálható tartalékokat. Az eredményességet tudják segíteni a. költség- és létszám­gazdálkodással, az érdekeltsé­gi rendszer fejlesztésével, a hozamnöveléssel. Gy. F. közművelődési stb. feladatok­ra. Egészségügyi és szociális célokra például 16,3, oktatás­ra és közművelődésre 42,9 milliót, tanácsi utak fenntar­tására pedig 13,7 milliót köl­tenek. Fejlesztésre az egységes pénzalap 16,3 százaléka, kö­zel 17,5 millió jut. Ebből bő­vítik egyebek között a gáz- és villanyhálózatot. A Kos­suth téren készülő létesít­mény erre az évre esedékes költségeinek bizonyos hánya­dát ugyancsak az említett ke­retösszegből fedezik. Jelentős az a pénz, amelyet az ivó­vízbázis növelésére, valamint a személyi gazdasági szolgál­tatások körébe tartozó fej­lesztésekre használnak fel. A testület döntése szerint elsősorban azokat a feladato­kat kell előtérbe helyezni, amelyek végrehajtása már fo­lyamatban van, új beruházá­sokat azok elkészültéig nem célszerű elkezdeni. ez már a múlté. Ugyanis a Dél-magyarországi Tervező Vállalat — a Délterv — szak­emberei kidolgozták a nyomás alatti szennyvízelvezetés mód­szerét, amelyet már Szegeden sikeresen alkalmaznak a la­kosság nagy megelégedésére. A rendszer működésének lé­nyege a következő: négy-öt családi házas ingatlant kis mélységű gravitációs csator­nával összekötnek, amely mi­ni átemelő aknához csatlako­zik, abban automatikus ve­zérlésű Presskan szivattyút helyeznek el. A szivattyú 3— 4 bar nyomással továbbítja az aknában összegyűlt szennyvi­zet a közterületi nyomócső­be, illetve a befogadóba. A hazai gyártmányú szennyvíz­aprító szivattyú a vezetékbe került minden olyan tárgyat — tejeszacskót, nylonharis­nyát — felőröl, így többé nincs eldugulás. A nyomás alatti rendszer alkalmazható sík területen, illetve ahol ma­gas a talajvíz. Előnyei többek között, hogy a kivitelezés ide­je lerövidül, a költsége mint­egy 30 százalékkal olcsóbb. Kis mélységű és szélességű munkaárkot kell ásni. Az üze­meltetés különösebb karban­tartást, ellenőrzést nem igé­nyel. Vészcsengő jelez, ha a szivattyú nem működne. Az indításhoz a lakosság­nak nem kell pénzzel hozzá­járulni. Amint a kivitelezés munkálatai befejeződnek, ha­vi 250—300 forintos tételben törleszthető az összeg — 15 éven keresztül, a kamat 3 százalékos. Igen csábító az, hogy ez az összeg adócsök­kentő tényezőnek számít. A Délterv megrendelést Az MHSZ ünnepe előtt A Magyar Honvédelmi Szö­vetség jeles évforduló meg­ünneplésére készül. Negyven éve, 1948. február 29-én meg­alakult az elődszervezet, a Magyar S zaba d s ág harc os Szö­vetség. Ezen a nevezetes na­pon egyesült a Magyar Parti­zánok Bajtársi Szövetsége és a Magyar Partizánok Szövet­sége, e két szervezetből jött létre a Magyar Szabadsághar­cos, Szövetség. Az ünnepi ülésre a Zene- akadémia nagytermében ke­rült sor. Milliók készültek ak­kor az 1848—49-es forrada­lom és szabadságharc 100. évfordulójának megünnep­lésére. A szövetség megala­kulása fontos társadalmi-po­litikai esemény, országos je­lentőségű ügy volt. A szövetség együtt fejlő­dött a társadalommal, a név, a szervezet, a feladatok meg­valósításának formái és mód­szerei többször változtak, de az alapvető célok és felada­tok lényegében nem. Egy kor­mányzati döntés nyomán 1967-ben a Magyar Honvédel­mi Sportszövetség átalakult Magyar Honvédé’mi Szövet­séggé. és ma is működik. Olyan szervezet jött létre, amelynek munkájában a ko­rábbinál jobban érvényesül az egyszemélyi vezetés és fe­lelősség, egyben érvényre jut a demokratizmus. Most az MHSZ méltó meg­ünneplésére készülünk. A rendezvények, versenyek és kiállítások még 1987 szep­temberében elkezdődtek. A múlt év októberében Ceglé­den kiállítást és stafétát ren­deztünk a 40. évforduló tisz­teletére. Ez év február 27-én lesz az országos megemlékezés, ezt követi március 5-én a megyei ünnepség. Cegléden március 12-én délelőtt 9 órakor kerül sor a városi ünnepségre és kiállításra a városi pártbi­zottságon. A területi MHSZ-Mubok tagsága március 12. és április 30. között ünnepi klubköz­gyűlésen emlékezik meg a je­les évfordulóról. Továbbá az évforduló jegyében kerül megrendezésre a „Tiszta — kulturált bázis” elnevezésű országos versenymozgalom. Ezt a célt szolgálja a „Szo­cialista hazánkért” vetélkedő helyi és országos sorozata. Makány István kapott a várostól, hogy ké­szítsen tanulmánytervet már­cius végéig a Köztársaság, a Széchenyi, Alszegi út és a Puskin utca által határolt te­rületre. Az elképzelés szerint egy-két utcában még ebben az évben megvalósulna a nyomott szennyvízelvezetés, a kivitelező a Pest Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat lesz. Előtte a tanácstagok felmérik a körzeteikben, hogy a lakók közül hányán szeretnék az új eljárás alkalmazását. Jelent­kezni természetesen nemcsak a tanácstagoknál, hanem a vá­rosi tanács műszaki osztályán is lehet. F. F. L epusztult, rozsdás Volga Combi érkezik a falucska főterére, belőle testes ember száll ki, zsebéből Marlboro kandikál. Az első mellette el­haladó nénikét kérdezi: „Ma­mikéra, mennyiért veszik ma­guktól a boltban a tojást?” A néni az imakönyvet egyik ke­zéből a másikba teszi, köze­lebb lép, s mondja: „Egyöt- venért, fiam.” Aztán — mivel látja, hogy úriemberrel van dolga — ravaszkásan hozzá­teszi: De az csak olyan egyöt- venes tojás, ha akarsz szépe­ket, ott lakom a Sáros utcá­ban, hazamehetek most is. Tojásvevő Marci — mert így hívják a messzi földről (körül­belül tízpercnyi messzeségből) Az egykori abonyi Kinizsi Gimnáziumban egy évtizede már csak a levelező tagozaton van oktatás. Bár az ottani munka is eredményes, igénylik a nappali képzést. A nyolcva­nas évek vége, kilencvenes évek eleje igen kedvező idő­pont egy új középiskola indí­tásához, hiszen közismert, hogy a legnépesebb korosztály most a 10—15 éveseké, akik ezután kerülnek a gimnázium­ba vagy más középiskolába. Ebben az évben például ki­lenc osztályban csaknem há­romszáz nyolcadikos tanuló végez, s csaknem ennyien lesznek a következő végzős évfolyamok diákjai is. m Az abonyi gyerekekre az ál­talános iskola befejezése után kényelmetlen, fárasztó és időigényes napi ingázás vár, hiszen középiskola nincs. Mű­ködik ugyan középfokú okta­tási intézmény az idei tanév óta, de a Gyors- és Gépíró Szakiskola jellegénél és mére­ténél fogva csak 15—20 hely­beli leány számára megoldás. Ügy gondolom, hogy most kell megpróbálni a továbblépést. A múlt év végén, illetve ja­nuárban már előzetes megbe­széléseket folytattunk a Mű­velődési Minisztériumban, és a megyei tanács illetékeseivel. Mindkét helyen azt tanácsol­ták, hogy alaposan mérjük föl a lakosság igényeit. Döntő fontosságú egy ilyen helyzetű településen, hogy a helybeli gyerekek ne máshová menje­nek tanulni, hanem itthon vé­gezzék el iskoláikat. Arra ugyanis nem számíthatunk, hogy vidékről ide jelentkezze­nek. A másik fontos feltétel, hogy megfelelő tanári gárda, tan­testület álljon rendelkezésre. Ez utóbbi csak fiatal, egyete­met végzett pedagógusok Abonyban való letelepedésével oldható meg. Ehhez természe­tesen lakást kell teremteni, hi­szen anélkül nem valószínű, hogy bárki idejön tanítani. Szerencsére ez megoldható. Az iskolával kapcsolatos ter­veink a következőek: évfolya­monként két párhuzamos osz­tályt szeretnénk beiskolázni, ebből az egyik ének-zenei ta­gozatos lenne. Ez a típus csak abban különbözik az általános tagozati osztálytól, hogy 4 évig nagyobb óraszámban tanulják a gyerekek az éneket, s ter­mészetesen énekkari foglalko­zásokon vesznek részt. Hang­szert nem kötelező tanulni. Ilyen osztályba főleg a jó hal­lással rendelkező, énekelni tu­dó, zenét szerető gyerekeket várjuk, akik zömmel tovább­tanulni szándékoznak. Első­sorban pedagóguspályára van érkező idegent — beülteti a nénit és nekivág a Sáros utcá­nak. A tojásért nem egyötve- net ad, hanem kereken két forintot, s ahogy a hír végig­szalad a kis utcán meg a ró­la nyíló még kisebb utcákon, a tyúkok veszélybe kerülnek, mert a gazdák és a templom­ba készülődő asszonyok min­den szorgalmas baromfit fel­emelnek még a kis ládika al­ján is, hátha találnak alattuk két-két forintot. Marci teszi a dolgát, s a Volgával alig tud kievickélni a sárból. Hátul, meg mellette, meg mindenütt tojás, ponto­san háromezer. Hatezer forin­tot fizetett ki, innen sejtjük csak a tojások számát. Aztán jó esélyük a zenei osztályok­ba járóknak, de elvileg bár­milyen felsőoktatási intéz­ménybe mehetnek. A két párhuzamos osztály tanulóiból a III., IV. osztály­ban — érdeklődésük szerint — fakultációs csoportokat kell szervezni, s így több órában tanulhatják a számukra fontos tantárgyakat. Ez így van az ország összes gimnáziumában. Nagy súlyt akarunk fektet­ni az idegen nyelvek oktatá­sára. Az orosz mellett az an­gol és a német nyelv tanítá­sát tervezzük, mert az abo­nyi általános iskolákban is ezeket oktatják. Gondolunk arra is, hogy az érdeklődő ta­nulókkal rendszeresen számí­tógépes foglalkozásokat is tar­tanunk kell, hiszen világjelen­ség a komputertechnika terje­dése. A tervek után most a felté­telekről. A régi gimnázium épületét bővíteni szükséges legalább 6—8 tanteremmel, szertárakkal, szociális helyi­ségekkel. Az ebédeltetést meg kell oldani, és gondolni kell a tornaterem és a sportpálya létrehozására is. Ezt helyi erő­forrásból nem képes a nagy­községi tanács megoldani, ezért szükséges központi tá­mogatás. A megyei tanács ezt a támogatást akkor tudja megadríi, ha alapos índokok­A korábbi évekhez képest élénkebib volt az érdeklődés, többen indultak a téli spar- takiád Cegléden megrendezett körzeti döntőjén. A résztve­vők öt sportágban — négy helyszínen — találkoztak, s döntötték el, kik a legjobbak, kik képviselhetik: majd a kör­zetet a február 27-én, ugyan­csak Cegléden sorra kerülő megyei döntőn. A legnépesebb mezőny lö­vészetben volt, ahol 32 férfi és 11 női sportoló verseny­zett. A viadalon községek la­kói és mezőgazdasági egysé­gek dolgozói indulhattak. Eredményeik: Asztalitenisz. Férfi egyéni: 1. Kákái László (Aibony), 2. Lőrinczi Károly (CÁT), Vára- di Gyula és Töröcsik Tibor (Törtei). Női egyéni: 1. Ba­logh Júlia (Abony), 2. Ke- menczés Hajnalka (CÁT). Férfi páros: 1. Töröcsik—Vá­rnái, 2. Lőrinczi—Gesztesi (CÁT). 3. Vrabecz—Mátéko- vács és Czékus—Móricz (Mi­ahogy a betonra ér, elkezd számolni: Tőlem kettő ötve- nért veszik, az annyi mint 7500 forint. Kétszáz a benzin, és akkor marad kereken 1200. No jó, a munkadíj, itt voltam másfél órát, az durván hat­száz forintos órabér — mo­tyogja a tojásos ember befe­lé, és hirtelen kíváncsisággal a falubéli bolt elé hajt. Látja az üvegen át, amint egy el­adólány nagy cédulát bigy- gyeszt a tojástartók fölé: TOJÁS 2,80/db. Marci csupán nyelvével csettint, s minden elismerése a közgazdaságban járatosabb kollégáé, aki anélkül, hogy sáros utcába járna, aztán meg adóellenőrtől meg rendőrtől tartana, könnyedén tud az egyötvenes tojásból majdnem százszázalékos hasznot kihoz­ni. Aztán észbe kap, s mielőtt eldöcögne, ennyit mond: „Per­sze, neki más lehet az adókul­csa”. R. kai, tényekkel be tudjuk bizo­nyítani, hogy érdemes létre­hozni a gimnáziumot. m Ennek a bizonyítási folya­matnak fontos eleme lesz az a februári felmérés, amelyet 1200 családdal végzünk el. A kérdőíven, amit az általános iskolások visznek haza, né­hány kérdésre keresünk vá­laszt a leendő gimnáziummal kapcsolatosan. Elsősorban megpróbáljuk felmérni az ér­deklődést az iskola iránt. Ha a felmérés eredményes lesz, akkor további lépéseket te­szünk az iskola létrehozása érdekében. Terveink szerint legkoráb­ban 1989 szeptemberében in­dulna a gimnázium, de ha még egy-két évet várni kell, akkor sem leszünk elégedet­lenek. Fodor László, a Gyors- és Gépíró Iskola tagozatvezetője íróvendég Egy korty tenger Holnap, pénteken délután 5 órakor, az Iskola utca 1. szám alatt Egy korty tenger cím­mel népünkről, sorsunkról, helyzetünkről tart előadást Fekete Gyula író. a Magyar írószövetség álelnóke. csunin Tsz). Vegyes páros: 1. Kákái—Balogh (Abony), 2. Kónya—Kemenczés (CÁT). Sakk. Férfi egyéni: 1. Sán­dor Pál (Dánszentmiikilós), 2. Rakita József (CÁT), 3. Zagy­va István (CÁT). Nőii egyéni: 1. Donáth Lajo&né (Abony), 2. Csipkó Magdolna (Csemő), 3. Boldog Katalin (Csemő). Férficsapat: 1. CÁT, 2. Dán- szemitmiklós, 3. Csemő. Lövészet. Férfi egyéni: 1. ifj. Orbán Béla (Abony), 2. Mészáros László, 3. Tajti György (Abony, József A. Tsz.). Női egyéni: 1. Orbán Zsuzsanna (Abony), 2. Retkes Mária (Abony), 3. Szabó Be­lőné (Abony, József A. Tsz.). Csapatban: 1. Abony, 2. Abony József A. Tsz, 3. Abony Űj Világ Tsz. Teke: Férfi egyéni: 1. Var­ga József (Jászkarajenő), 2. Gál László, 3. Raffay Gyula (Csemő, November 7. Tsz.). Női egyéni: 1. Koncz Ferenc- né (Csemő, November 7. Tsz.), 2. Szűcs Lajosné (Jászkaraje­nő). 3. Szénái Irén (Csemő, November 7. Tsz). Férficsa­patban: 1. Jászkarajenő, 2. Csemő, November 7. Tsz., 3. Csemő község. Női csapat: 1. Csemő, November 7. Tsz., 2. Csemő község. Tollaslabda. Férfi egyéni: 1. Guba István (Dánszerit- miklós), 2. Cseh János. 3. Csáki Sándor (mindketten Jászkarajenő). Női egyéni: 1. Pipicz Katalin, 2. Jezemiczky Márta, 3. Halasiné Kiszel Eri­ka (mindhárman Jászkaraje­nő). Férfi páros: í. Guba— Kónya (Dánsizentmiklós), 2. Csáki—Nagy (Jászkarajenő), 3. Gaválecz—Assenbranner (Dánszentmiklós). Nőd páros: 1. Halasiné Kiszel Erika—Pi­picz, 2. Jezemiczky—Cseh (Jászkarajenő). Vegyes páros: 1. Cseh—Hálasiné, 2, Tancsik —Pipicz, 3. Szűcs—Jezernicz- ky (mindhárman Jászkaraje­nő). U. L. ISSN 0133—266« (Ceglédi Hírlap) Bővül az ivévízháSézat Nehéz volt dönteni Várják a jelentkezéseket Többé nincs vezetékdugulás ter­Idegen szavak szótára Illuzionista Téli spartakiád Népes mezőny lövészetben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents