Pest Megyei Hírlap, 1988. február (32. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-11 / 35. szám

1988. FEBRUÁR 11., CSÜTÖRTÖK 3 Az Országgyűlés ipari bizottsága előtt Szanálások, felszámolások Bővülő gázszolgáltatás I Új jelek a foglalkoztatásban A megyei tanács végrehajtó bizottságának ülése Szent István- emlékbizottság Államalapító királyunk, I. István halálának 950. évfor­dulója alkalmából — a római katolikus egyház kezdeménye­zésére, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia támogatásá­val — Szent István-emlékbi- zottság alakúit szerdán a Parlamentben. A megemléke­zéssel kapcsolatos teendők koordinálására alakult testü­leté^ az Országgyűlés elnöke, Sarlós István vezeti, alelnö- kei: Berend T. Iván, a Ma­gyar Tudományos Akadémia elnöke, Kállai Gyula, a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának elnöke és Paskai László esztergomi érsek, a magyar katolikus püspöki kar elnöke. Tagjai sorában a po­litikai, a társadalmi, az álla­mi, a tudományos, a kultu­rális és a művészeti élet ve­zető személyiségei, egyházi szervezetek vezetői kaptak he­lyet. Sarlós István az alakuló ülésen hangoztatta: a testület azt kívánja elérni, hogy a mégemlékezéssorozat méltó legyen első királyunk életmű­véhez. További cél, hogy a határainkon belül és kívül élő magyarok azonosuljanak az évforduló gondolataival, erő­södjék bennük a hazához va­ló ragaszkodás gondolata, a magyarságtudat, a nemzeti összetartozás érzése — mond­ta. A bizottság titkára, Kardos József történész ezután vázol­ta az ünnepségsorozat prog­ramját. E szerint az augusztus 20-i központi ünnepség hely­színe Székesfehérvár lesz, s István királyról megemlékez­nek Esztergomban, Pécsett, Egerben, Kalocsán és törté­nelmi emlékhelyünkön, Ópusz- taszeren is. E napon ünnepé­lyes külsőségek között meg­koszorúzzák a Halászbástyán Szent István szobrát. Amire nem vigyáztak Erre szerettünk volna vá­laszt kapni a gyár igazgatójá­tól, dr. Lenyó Lászlótól és Peterdy Vincétől. — A világ legtermészete­sebb dolga, hogy optimális létszámgazdálkodásra törek­szünk. Az is nyilvánvaló, hogy ennek legegyszerűbb módja, ha megválunk a dol­gozóink egy részétől. Keve­sebb bért kell kifizetni, s ez­zel együtt kevesebb olyan ki­adás merül fel, ami egyéb­ként elkerülhetetlen lenne. De mi nem erre gondoltunk, mi­kor erről szó volt. Sőt, még arra sem, hogy hagyjuk, hadd menjenek el maguktól az emberek, mondván: azzal is csökken a létszám. Bár, be kell vallani, tavaly nem min­dig vigyáztunk erre, s gyak­ran előfordult, hogy olyan munkásunk ment el, akit itt kellett volna tartanunk — oszlatja el a félreértést dr. Lenyó László. — Persze an­nak mindenképpen utána kell járnunk, hogy kiderítsük, fel­tétlenül szükség van-e az adott munkahelyen annyi em­berre, ahányan ott dolgoznak. S ha a vizsgálódások azt bi­zonyítják, hogy nincs, új he­lyet kell keresnünk nekik a vállalatnál. A.i is elképzelhe­tő, hogy a méglévő felszerelt­séggel, műszaki feltételekkel egész mást fogunk csinálni, mint most. Lehet, hogy ép­pen lángost fogunk sütni! A nehéz gazdálkodási és pénzügyi helyzetbe került vállalatokról tanácskozott szerdán a Parlamentben — Juhász Mihály elnökletével — az Országgyűlés ipari bizott­sága. A kiadott írásbeli tájékoz­tató és Horváth Ferenc ipari államtitkár szóbéli kiegészíté­se egyaránt megállapította: számos iparvállalat nehéz gazdasági helyzetben van, lik­viditási problémákkal, átme­neti fizetési nehézségekkel küzd, problémáik megoldására felszámolási, illetve állami szanálási eljárás folyik. Ezek­nél a vállalatoknál a piacvál­tás veszteségeit sok esetben a gazdálkodók rugalmatlansága, a belső szervezettség hiánya, irányítási gondok, az érdekelt­ség alacsony foka és vezetési hibák is tetézték. A szanálás folyamata megkezdődött, s már nemcsak a bankok, ha­nem a vállalatok is kezdemé­nyezik az egyeztető tárgyalá­sokat. Több vállalatnál a kol­lektív vezetésre bízott tulaj­dont részben tapasztalatok hiányában nem kezelték fele­lősséggel, hatalmas tartozások gyűltek ősszé, szétzilálódtak a külpiaci kapcsolatok, a válla­lati gazdálkodás mélypontra került. Ez történt a Granvisus LátsZerészeti Eszközök Gyárá­ban vagy a szabolcsi Auróra Cipőipari Vállalatnál, össze­sen mintegy 30 vállalat ered­ménye alakult rendkívül ked­vezőtlenül. Kapacitáskihaszná­latlanság és beruházási adós­ságterhek miatt került nehéz helyzetbe a soproni Elzett, a kecskeméti Zománc- és Kád­gyár, a Soroksári Vasöntöde és az Ikarus. Jórészt vállalat- vezetési hiányosságokkal függ össze a Minőségi Cipőgyár, a már említett Granvisus és a Láng Gépgyár gazdaságtalan működése. A külső és belső tényezők együttes hatására — Ezek szerint az optimá­lis létszámgazdálkodás a For­ténál á munkaerő célszerű át­csoportosítását jelenti? — Elsősorban — veszi át a szót Peterdy Vince. — Köztu­dott, hogy nálunk Sokkal több dolgozót alkalmaznak egy munkafolyamatnál, mint pél­dául a fejlett országokban. Japánban láttam például egy olyan filmkiszerelő üzemet, ahol hat ember dolgozott csu­pán, s több százmillió doboz került ki a részlegükből. Nyil­vánvaló, hogy nem hasonlít­hatjuk magunkat egy olyan fejlett technikai színvonalú országhoz, mint Japán. De mindenképpen érdemes elgon­dolkozni azon, ami ott bevált, s legalább törekedni arra, hogy közelítsünk hozzájuk ha­tékonyságban. — Aki feleslegesnek tűnik egy adott helyen, azt más­felé irányítják át ezek szerint. De hova, hiszen adott a vál­lalat tevékenysége, s adottak az ehhez szükséges műszaki feltételék is? Számos lehetőség — Ekkor jöhet az a bizo­nyos lángossütés. Ha nem is éppen lángost fogunk Sütni, azért mindenképpen keres­nünk kell azokat a megoldá­sokat, amelyekkel bővíthetjük a tevékenységünk körét. Van­nak olyan berendezéseink, amelyeket bizonyos folyama­toknál alkalmazunk, de a ka­pacitásunk ezzel nincs telje­vált gazdaságtalanná a Ganz- MÁVAG, a Péti Nitrogénmű­vek, a Labor Műszeripari Mű­vek, a Mikroelektronikai Vál­lalat, a Tatabányai Szénbá­nyák és néhány kohászati üzem. Tavaly öt iparvállalati sza­nálás kezdődött meg, ebből kettő befejeződött. A Tatabá­nyai és a Mecseki Szénbá­nyáknál, valamint a Soroksá­ri Vasöntödében folyamatban van a szanálási eljárás, a kö­zelmúltban hoztak döntést a Péti Nitrogénművek helyzeté­nek rendezéséről. Rövidesén áttekintik például a gyapjú­ipar helyzetét, mert hat vál­lalat közül ötnél máris sú­lyos gondok vannak, ez fog­lalkoztatási problémákat is felvet, elsősorban a már amúgy is, ilyen gondokkal küzdő Szabolcs-Szatmár me­gyében. A vitában felszólaló leg­több képviselő azon körzeték problémáiról beszélt, ahol a létszámleépítés már eddig is és várhatóan a jövőben is sú­lyos foglalkoztatási gondokat okoz. Lékai Gusztáv (Hajdú- Bihar megye) szerint eddig minden esetben csak tüneti kezelés történt, a probléma gyökéréig sénki nem jutott el. Az iparirányításnak időben észre kellett volna vénnie a gondokat. Sokszor beleegyez­tek a decentralizálásba, ön­álló kisvállalatok létrejöttébe, pedig — a képviselő szerint — olykor eleve látszott azok működőképtelensége. Hangot adott véleményének, hogy a tömeges vagyonértékesítés nem lehet megoldás a kilába­lásra, éppen ezért e módszer túlhangsúlyozása sem célszerű. Kifogásolta azt is, hogy — mint fogalmazott — az ipari tárca az iparirányításban csak alárendelt szerephez jut. sen kihasználva. Csak egy példa. Desztilláló műszereink­kel á vállalatnál használt ve­gyi anyagokon kívül olyano­kat is készíthetünk, amelyre másoknak van szükségük. Nagy hiány van például fi­nomvegyszerekből az ország­ban. Ezek jelentős részét im­portból hozza be a magyar ipar, márpedig mi magunk is elő tudnánk állítani belőle jó néhányat. A kísérleti labora­tóriumok gyakran nem jut­nak hozzá például analitikai tisztaságú benzolhoz, amit mi kis tétélekben nyugodtan desztillálhatunk a meglévő berendezéseken. Igazából talán mi magunk se tudjuk, hogy mi mindennel járulhatnánk hozzá mások munkájának megkönnyítéséhéz, de úgy vé­lem, e téren beláthatatlan le­hetőségeink vannak. Kérdés: kinek kell? — Ehhez komoly gázdasági felderítőmunka kell, piackuta­tás, hogy megleljék azokat a megrendelőket, akik profitál­hatnak a Forte adottságaiból. — Ezekben a hetekben, hó­napokban végezzük azokat az elemzéseket, amelyek alapján végül eldöntjük, mivel aka­runk foglalkozni. Ez azonban csak az egyik megoldás, hogy miként találják meg dolgo­zóink számításaikat a vállala­ton belül. Másik megoldás: különböző tanfolyamokon ké­pezzük tovább az embereket hogy a jelenleginél több fel­adat megoldására legyenek al­kalmasak. Hogy mikor lesz­nek ézek, és milyen tanfolya­mokon bővíthetik ismeretei­ket, szintén e napokban derül ki. Az elmondottak alapján nem kell attól tartani a For­te dolgozóinak, hogy az opti­mális létszámgazdálkodás je­gyében az utcára kerülnek. Az azonban elképzelhető, hogy más munkát fognak vé­gezni, mint a korábbi eszten­dőkben. Fiedler Anna Mária Sok tekintetben új helyzet van kialakulóban a foglal­koztatáspolitikában, így ösz- szegezhetjük annak a napi­rendi pontnak a lényegét, mélyet elsőként tárgyalt szer­dai ülésén a megyei tanács végrehajtó bizottsága. A tes­tület áttekintette a vezetékes- gáz-szolgáltatás helyzetét és fejlesztésének lehetőségéit, Üj vonások tanúi lehetünk a megyében néhány esztende­je a foglalkoztatásban, s ezekben a friss jellemzőkben egyszerre rejlenek örvendetes és figyelmeztető jelek. Egy­értelműen kirajzolódott a végrehajtó bizottság ülésén egy, a nyolcvanas évek eleje óta tartó irányzat, s ez a munkaképes korú népesség számának mérsékelt, de fo­lyamatos csökkenése. Hamari módon akár úgy is megítélhetnénk ezt a tényt, mint a kereslet és a kínálat közeledését, ám a testületi ülésen véleményt mondók sze­rencsére tartózkodtak a fe­lületes ítélkezéstől. A foglal­koztatásról felrajzolható kép ugyanis sokkal bonyolultabb annál, mint amilyennek első pillanatra látszik. Néhány, az eszmecserében felmerült, ném mellőzhető tényező: A me­gyére meghatározó erejű in­gázás; a szakképzetlenek és iskolázatlanok elhelyezkedésé­nek egyre nehezebbé válásé; a megváltozott munkaképes­ségűek foglalkoztatásának gondjai; . a reális munkaerő- igények területileg nem ott mutatkoznak, ahol Szabad munkaerő lenne. S ez csupán ízelítő azokból a kérdéskö­rökből, ámelyéken belül mo­zogva a testűiét tágjai a várható helyzettel és az ab­ból következő teendőkkel néz­tek szembe. Az évtized eleje óta négy százalékkal csökkent a megyé­ben a munkavállalási korban lévő népesség Száma, s rr\a 555 ezer főre tehető. Minden százas csoportjukból nyolc- vankettén dolgoznak, a fér­fiak foglalkoztatása teljesnek tekinthető — hiszen 89,5 szá­zalékos —, s a nőknél is ma­gas — 74 százalékos — ez az arány. A megyéből 170 ezren ingáznak a fővárosba, míg a megyén belül összesen 310 ezer ember keresi a kenyerét. Ez utóbbiak táborában a fő munkaadó az ipar és a mező- gazdaság. Itt meghatározó sze­repe van a megyei székhelyű gazdálkodó egységeknek, s ezért lényeges, hogy ezek a vállalatok és szövetkezetek eddigi eredményeiket tekintve — túlnyomó részükre értve — a jók, illetve a megfelelők csoportjába sorolhatók. Indokoltan kapott nagy fi­gyelmet a testületi ülésen az a tény, hogy a megyében a tanácsoknak szinte élvétve van csak kapcsolatuk a me­gyén kívüli gazdálkodókkal, azaz sokasodik azoknak az eseteknek á száma, amikor a tanácsot meglepetésszerűen éri a vállalatoknál, szövetkeze­teknél (és várhatóan a külön­böző intézményeknél) végre­hajtott, végrehajtandó munka­erő-átcsoportosítás. Várható tehát az eddig megyén kívül dolgozó, a megyében lakó munkavállalók körében azok csoportjának gyarapodása, akik elveszítve korábbi helyü­ket, településük tanácsánál jelentkeznek majd segítségért. A munkáltatók egy része rendkívül rövid idő alatt ha­tároz él lépéseket a létszám csökkentésére, s érré érthetőén a tanácsok képtelenek felké­szülni. Amit tovább bonyolít, hogy a cégek bizonyos cso­portja nem tesz eleget beje­lentési kötelezettségének, azaz tájékoztatót vett tudomásul a TIT megyei szervezetének te­vékenységéről, a helyiséggaz­dálkodással összefüggő jog­szabályok érvényesüléséről, majd egyéb ügyekkel foglal­kozott. Az alábbiakban a na­pirend két fő pontját adó té­mák tárgyalását ismértetjük részletesen. a tanácsok gyakran már csak a dolgozók panaszaiból érte­sülnék a bekövetkezett lét­számcsökkenésről. Figyelmet követel több más új jelenség is. Első helyen kell említeni az újonnan munkába lépő fiatalok kor­osztályainak a következő években várható létszámgya­rapodását, aminek eredmé­nyeként a megyében ötven­ezer fővel megnő a munka- vállalási korban levő népes­ség tábora. Ide tartozik az a friss tapasztalat is, hogy a pályakezdőknek felkínált ál­lások száma 1937-ig minden esztendőben jelentősen meg­haladta a munkára jelentke­zőkét, első ízben tavaly for­dult meg a helyzet, a kínálat kisebbnek bizonyult, mint a kereslet. Amíg a szakmunká­soknak és a felsőfokú vég­zettségűeknek nem különö­sebb gond még ma sem az elhelyezkedés (még mindig válogathatnak az álláskínálat­ból), addig a szakképzetlenek, s különösen a nyolc általános osztályt el nem végzettek kö­rében egyre nehezebb megöl-' dani a foglalkoztatást. Sokféle ellentmondásnak te­Nagy iramban bővült a me­gyében a háztartási gázfel­használók száma a legutóbbi másfél évtizedben. Talán nem fölösleges emlékezetünkbe idézni: 1970-ben a megyében csupán három településen — Cegléden, Pécelen, Sziget- szentmiklóson — 1152 háztar­tás élvezhette a vezetékes gázszolgáltatás előnyeit. Ta­valy, december végén a tele­pülések száma harmincöt, a háztartásoké pedig 57,4 ezer volt. Napjainkban a lakossági igények tetemesen meghalad­ják a bővítési lehetőségeket, s ez, valamint a korábbi idő­szakból összesűrűsödött prob­lémák indokolták, hogy a megye kezdeményezésére vég­re 1987 elejétől létrejött a Tiszántúli Gázszolgáltató Vál­lalat gödöllői üzemigazgató­sága, amely a megye egész területére kiterjedő hatáskör­rel tevékenykedhet. A kezdés egy esztendejének a tapasztalatait összegezte az a jelentés, amelyet a napi­rendnek megfelelően megtár­gyalt a megyei tanács végre­hajtó bizottsága. Ez az össze- Sézés felemás. Érzékelhetőek a kedvező változtatásokra tö­rekvés jelei, ugyanakkor ért­hetően az eltelt egy év nem volt elegendő a felhalmozó­dott gondok enyhítésére. A lehetősége most már adott an­nak, hogy az egységes irányí­tás következtében mind a ta­nácsok, mind a lakosság úgy találkozzon össze a szolgálta­tóval, mint azonos elvek alapján tevékenykedő szerve­zettel. Erre egyébként az üzemigazgatóság is törekszik, hiszen sok korábbi vitának vet véget remélhetően például az a kiadvány, amelyet összeál­lítottak a gázberuházások sza­bályos végrehajtásának min­den fontos tudnivalójáról, s azt valamennyi érintetthez el­juttatták. repe a megváltozott munka­képességűek, valamint a nyugdíjasok foglalkoztatása is, derült ki a testületi ülésen szót kérők véleményéből. So­kasodik azoknak a száma, akik megváltozott munkaké­pességük miatt, elhelyezkedé­si lehetőség híján, járadékot kérnek, s ez sem az egyénnek, sem a társadalomnak nem jó megoldás. Tükre a változások­nak az is, hogy megsokszoro­zódott a megyében a munkát vállaló nyugdíjasok csoportja, s feltételezhető, körükből nö­vekszik azoknak a száma, akik majd munkát keresnek. Ez a törekvés azonban nem találkozik a munkaadók ma­gatartásával. Már napjaink­ban sem sikerül többnek, mint ötven százaléknak elhe­lyezkedési lehetőséget nyújta­ni a munkára vállalkozó nyugdíjasok közül. Ennek közérzeti és szociálpolitikai hatásaival számolni kell, hangzott el az ülésen. A témát összegezve, a vég­rehajtó bizottság megállapí­totta, a megyében várhatóan fennmarad az a helyzet, hogy o munkaerő-felesleg megjele­nésével párhuzamosan bizo­nyos szakmákban és munka­körökben továbbra is jelentős munkaerőhiány mutatkozik majd. Ezt is figyelembe véve, határozatában a testület meg­jelölte azokat a teendőket, amelyeket a szakigazgatásnak szem előtt kell tartania, be­leértve olyan lehetőségeket is, mint az elhelyezkedési, át­képzési támogatások, a köz­hasznú munkavégzés stb. Rendelkezett arról is a végre­hajtó bizottság, hogy fokoza­tosan ki kell alakítani a me­gyét 1 'munkaerő-szolgálati iro­da körzeti kirendeltségeinek hálózatát. Tavaly a megyében majd­nem 11 ezer új gázfelhaszná­lót kötöttek be a hálózatba. Ami örvendetes; kevésbé az, hogy — amint az hangot ka­pott a testületi ülésen — még mindig, sok a negatív ta­pasztalat. Ezek sorába tartoz­nak például az engedély nél­küli vezetékszakaszok, a ki­viteli tervek késedelmes elké­szítése, a beruházók műszaki ellenőrei egy részének ala­csony szakmai képzettsége. Az pedig már szinte természetes­nek számít, hogy az átveendő munkák java a negyedik ne­gyedévben készült el, teteme? torlódást okozva a jogosan magas műszaki igényekét tá­masztó szolgáltató vállalat­nál. Idén körülbelül 12 ezer ház­tartás bekapcsolására nyílik lehetőség, hangzott el a testü­leti ülésen, ám gondokat okoz a már régebben kiadott be­kötési engedélyek magas szá­ma, miközben a tényleges igé­nyeknél kevesebb az új enge­délyezés. A korábban kiadott, de eddig felhasználatlan en­gedélyek terhére az év folya­mán (mivel azok teljesítésére még most sem nyílik mód) esetleg lehetőség teremtődik új bekötésekre. A felülvizsgá­ló, egyeztető munka már fo­lyamatban van, s ez egyben felkínálja a korábbiaknál tervszerűbb fejlesztések me­netének a kialakítását is. A megye, sajátos helyzeté­nél fogva, annak idején indo­koltan kapta meg az ipari mi­nisztertől a gázellátás kiemelt fejlesztésének lehetőségeit. Ehhez igazodva kell érvényt szerezni — mondotta ki a tes­tület — a jövőben is a fo­gyasztók jogos érdekeinek és igényeinek. Ez mind a rövi- debb távú, mind a hosszabb időre szóló fejlesztési tervek esetében igaz. M. O. Lőhet, hogy lángost fognak sütni!? Munkahelyek a kapun belül 9 Vitathat." lián, hogy napjainkban két téma foglal- '/ koztatja legjobban az embereket, az adó és a munkacrő- í gazdálkodás. Az átcsoportosításról, a munkaerőhelyzet- ff ről hallott hírek érzékenyen érintik a lakosságöt, mert ^ rájön az ember: valami történni fog ott, ahol optimális ^ létszámgazdálkodásról beszélnek. Legutóbb Vácott, a ff Fortéban megtartott munkásgyűlésen szólt erről Petér- ff dy Vince gazdasági igazgatóhelyettes. A vállalatnál ff ezeregyszázan dolgoznak. Vajon mit gondolhatott ez az ff ezeregyszáz ember, mikor ezek a szavak elhangzot- ff lak? Hogy is történik ez majd valójában a több mint 'f hatvancsztendős múltú fotokémiai gyár kapuin belül. f, Nyilvánvaló, mindenki arra gondolt, hogy az az idéá- ff is megoldás, ha kapun belül maradnak a munkások. Minden tekintetben legyen ésszerűbb a munkaadói és -vállalói magatartás A kiegyensúlyozott fejlesztési tervek 1 megteremthetik a folyamatos ellátást i

Next

/
Thumbnails
Contents