Pest Megyei Hírlap, 1988. február (32. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-10 / 34. szám
1988. FEBRUÁR 10., SZERDA PEST « megyei] Művészetek szövetsége Dunakeszin Közösség-, közönségnevelés Jóformán mozdulni sem lehetett már a nagyteremben. Pedig’ erre az alkalomra összébb húzták az asztalokat, s a gyerekek számára még padokat is betettek. Mondhatni, megszokott dolog ez a dunakeszi Park étteremben — jóllehet még csak másodízben került sor a körzeti állami zeneiskola vendéghangversenyére. Ám az érdeklődést fokozta, hogy a szervezők — a fóti Fáy—Vörösmarty Társaság zenebarátok körének tagjai — Jedlicska János amatőr festőművész Görögországról készült képeiből kiállítást is rendeztek. A fehér zongora A zeneiskola harminc kis- és nagydiákja lépett a dobogóra, s szólaltatta meg a fehér zongorát. Közülük csupán néhányuk nevét említem meg, bár mindegyikükről lehetne hosszabban írni. Stoja- nov Milán, Kardellás Renáta, Bohus Kata, Orosz Richárd, Székely Lilla, Morva Péter és Francsics Richárd szereplése dicséretes zenei felkészültségei mutatott. Mókus Orsolya korához képest meglepően nagy biztonsággal játszott, kiugró tehetségről tett tanúságot. Egyedül Tompa Ákos szólaltatott meg más hangszert: trombitaszólója kiemelkedő sikert aratott. Mindössze annyi lenne az észrevételem, hogy a sorrenden változtatni kellene. Ne kor szerint következzenek egymás után a gyerekek, hanem felváltva vagy legalább egy-egy másfajta hangszert is közbeiktatva. Semmiképpen sem akarom ezzel kedvét szegni annak a néhány lelkes embernek, akik tenni szeretnének valamit a város kulturális életéért. Mint Bársony Zoltánná, a tanács közművelődési felügyelője megfogalmazta a szünetben: a városnak nincs igazán közművelődési centruma. A vasutas-szakszervezettel közös fenntartású művelődési ház nem győzi a csaknem huszonkilencezer lakosú város igényeit kielégíteni. Azért sem, mert a település egyes részei elkülönülnek egymástól. Legkevésbé mozdíthatók az itteniek, a Barátság úti lakótelepen élők. Sajnos, az ide tervezett művelődési központ építése még várat magára, de a Park étterem vállalta a különböző rendezvények lebonyolítását. Jobban ki kellene használni ezt a lehetőséget, s havonta legalább egy alkalommal zenedélutánt tartani. A Park étterem több dologgal próbálkozott már: helyet adott egy évvel ezelőtt hasonló hangversenynek, de vendége volt például Szergej, a világhírű szovjet bohóc, a Dunap-Art alkotóközösség vásárlással egybekötött festménykiállítást rendezett ott, s változatlanul működik a kihelyezett napközis tanulószoba. — Ez bár csupán néhány esemény a sok közül — mondja Pólus Péter, az üzlet vezetője —, de mi még ennél is többet szeretnénk. Például havonta egy hasonló hangversenyt. De mivel ennek megszervezésében nehézségek mutatkoztak, ezért kértünk segítséget a fóti Fáy— Vörösmarty Társaságtól. Reméljük, hogy az itteni Fáma elnevezésű információsrendszer központjává válhatunk. Nemcsak képújságot sugároznánk, hanem az itt élők által felvetett problémákat és az arra adott válaszokat is, s azon kívül helyi hirdetéseket. Szerencsére változott a közvélemény. Csökkent az emberekben az előítélet, de még mindig nem érzem igazán, hogy minden illetékes támogatná kulturális kezdeményezéseinket. Pedig nem kívánunk sem terembért, sem belépődíjat szedni, a zongorát is mi szereztük, még a hangolásért sem kértünk pénzt a zeneiskolától. Ez a mostani délután is bizonyította, milyen nagy szükség van az ilyen jellegű rendezvényekre! A rendkívül nehéz körülmények között — felvonulási épületben — dolgozó dunakeszi zeneiskolába 240-en járnak. Cimbalom és hárfa kivételével szinte minden hangszeren tanulhatnak a diákok. Ám szereplési lehetőségük nem sok adódik. — Mindenképpen szeretnénk gyakrabban igénybe venni e célból a Park éttermet — bizonygatja Takács Lajos, a zeneiskola igazgatója. — Hiszen a lakótelepre költöző emberek így is értesülhetnek létünkről s talán többen fognak zenét tanulni hálunk. Vannak hagyományok A növendék-hangversenyt a zeneiskola tanári kara kezdeményezte. — Közösségteremtő tervekkel fogtunk a munkához — mondta B. Domoszlai Erzsébet zongoratanár. — A Fóti Gyermekvárosban megtartott két hangverseny olyan zenei-művészi program volt, amely a környék kulturális életét is felpezsdítette. A gyerekek sikeres szereplése, a IALLITOTERMEKBOL szülők, a tanárok lelkesedése, öröme visszahozza a zenei pályán továbbtanuló végzős pedagógusokat, ök viszik tovább az egyre szélesedő kulturális hagyományokat. Hogy több erőt érezzünk magunk mögött, szeretnénk megpályázni a Soros-alapítványt. — Dunakeszi és környéke régi zenei múltra tekint visz- sza — kapcsolódott a beszélgetésbe dr. Székely Lajos, az Orvostovábbképző Intézet Egészségügyi Főiskolájának tanára, a Fáy—Vörösmarty Társaság vezetőségi tagja. — Zenei és irodalmi életünk neves személyiségei is megfordultak nálunk; mindany- nyiszor nagy érdeklődés kísérte őket. Ezt a hagyományt akarjuk átörökíteni a Gyermekvárosba is. Ottani sorozatunk patronálását a Zene- művészeti Főiskola rektora, dr. XJjfalussy József akadémikus vállalta —, hiszen ez a fiatal művészeknek fellépési lehetőséget jelent. Ugyanakkor a Gyermekváros kis lakóiból zeneértő közönséget nevelhetünk. Szeretnénk e célból zenei tábort szervezni Foton nemcsak hangszeren tanulók számára, hanem másoknak is, akikből később kis közösségek, zenebaráti körök vezetői-szervezői lehetnek. Gáspár András, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának politikai munkatársa kezdettől fogva támogatta a vonzáskörzetben folyó kulturális tevékenységet. A nyelvújítás kora és emlékei Második lépés — Ez a délután is bebizonyította, hogy szükség van hasonló jellegű zenei eseményekre. A jó kezdeményezést igazolta az érdeklődés — magyarázta. — Azonban a látszat ellenére még mindig nem alakult ki az igazi együttműködés a néhány lelkes ember és azok között, akik még segíthetnének. Pedig csupán a biztató szó is nagy lendületet adna a további tevékenységhez. Úgy gondolom, mindenki számára egyértelmű, hogy az elmondottak a Fáy—Vörösmarty Társaságra nem vonatkoznak, hiszen ők már a második lépésnél tartanak: elnökségi ülésükön egész éves programjukba illesztették ezeket a rendezvényeket. Vennes Aranka A magyar nyelvújítás időszakát 1750-től 1817-ig bemutató anyag a Petőfi Irodalmi Múzeumban várja vendégeit április végéig. ^ A tárlaton Madácb-illuszt- i rációk is láthatók. Schäf- $ fér Judit jelmeztervező és ^ Kézdi Lóránt díszletterveid zd a csepeli Iskolagalériá- ^ ban mutatkozik be már- cius 6-ig. Könyvek, bútorok Kalla Zsuzsa és Birch Edit rendezte a Kazinczy és kora című kiállítást, ahol a magyar nyelvújítás időszakát, művelődéstörténetét mutatják be. Természetesen fő szerephez — az egykori valóságnak megfelelően — az irodalmi élet jutott; könyvek, levelek láthatók a tárlókban. Háttérként őszi levelek ás lúdtollak érzékeltetik a XVIII. század sajátos hangulatát, a XIX. század első évtizedeit, amikor a magyar felvilágosodás a reformkor küszöbéig vezette eJ a közgondolkodást irodalomban, művészetben, politikában. A tárlathoz Taxner-Tóth Ernő írt könyvkatalógust. A látogató e szöveg- és képmelléklet- sorozat segítségével irodalmunk európai jelentőségű kibontakozását és a nyelvújítás előkorszakát is számba veheti. Színes litográfián látható az egykori Helytartótanács épülete Budán, a Ratio Educations címlapja, Mária Terézia portréja és Kazinczy Ferenc árnyékrajza Szentjóbi Szabó Lászlóról. Kazinczy alakját Ferenczy István szoborművé közvetíti. Igen szép arcmás látható Donát Jánostól, aki Bihari Jánost örökíti meg. A tárlat felvonultatja a kor mezőgazdasági eszközeit, az egri líceum könyvtárát. Gyönyörködhetünk id. Markó Károly festményeiben, láthatjuk Kazinczy és társai személyes tárgyait; egykori bútorokat, berendezési tárgyakat, Batsányi János, Dugonics András, Pétzeli József, Virág Benedek, Csokonai Vitéz Mihály arcmását, Kisfaludy Károly festményét, Kis János, Berzsenyi Dániel tárgyi környezetét, műveinek régi kiadásait. Lényegre törő és gazdag a dokumentáció; eredeti kiadványok és művelődéstörténeti tárgyak sora idézi irodalmi Rádiófigyelői Fedics Ibolya az idén végez a debreceni zeneművészeti főiskolán, s visszajön egykori iskolájába — tanítani (Vimola Károly felvétele) KARRIERIZMUS. Eleve érdekesnek ígérkezett a rádiónak az a műsora, melynek teljes címe önnek milyen a karrierje? volt. Ennek kipuhato- lására Dénes Gábor, az adás gazdája igényesen összeválogatott társaságot hívott meg a stúdióba. Kiváló operaénekesnőt, gyári vezérigazgatót, az Akadémia egyik neves vezetőjét, az operettszínpad ismert alakját, humoristát, tekintélyes újságszerkesztőt, zenepedagógust — hogy csak néhányat említsek meg —, vallatott a kora délutáni beszélgetésen Kiss Magdolna a szőnyegen levő témáról. A kialakult vita során a résztvevők nem kaptak hajba, sőt legtöbb kérdésben egyet is értettek. Elsősorban abban, hogy a karrier szónak nálunk meglehetősen rossz mellékzön- géje van. A közvélemény nagy része ugyanis nem az egyéni tehetségen alapuló sikert, hanem a törtetést, a kapcsolatok méltatlan kihasználását, a hajbókolást, a hízelkedést érti ez alatt. Különösen az utóbbi időben tapasztaljuk elég gyakran, hogy feje tetejére állott az értékrend. Különösen egyes gazdasági és hivatali vezetők nézik rossz szemmel az eredeti gondolkodású beosztottakat. Nem is beszélve azokról, akik ellentmondani sem restek, a jobb ügybe vetett hitüktől vezetve. Inkább — ahogy ez az eszmecserében megfogalmazódott — a bokor alól is előkerítenek másik, inkább a kézhez simuló partnert, mintsem válr lakiák a közös fejtörés kockázatát. Természetesen hangot kapott mind e mellett az is, hogy a tehetség ma is jelentős súly- lyal esik latba az érvényesülés szempontjából. Hiszen ellenkező esetben a jelenlevőknek önmagukat kellett volna megtagadniuk. Ám mélységesen egyetértek azzal a megállapítással, hogy ez még mindig kevés. Szerencse is kell hozzá, méghozzá nem is kicsi. Hiába a kiváló felkészültség, a szakmai tehetség, ha a körülmények szerencsétlen összejátszása folytán nem nyílik meg előttük a továbbvezető út. A szerencse fontos alkotóelemének tekintik egyesek az úgynevezett „jó” kapcsolatokat. A közvélemény ezt egyöntetűen úgy ítéli meg, mint az igaz értékrendet felületesen kezelő családi, baráti támogatást. Annak a bizonyos elképzelt telefonnak a jelenlétét, mely bármikor megszólalhat és urambátyámos kedélyeskedéssel valaki valakinek a figyelmébe ajánl valakit. Ebben a tekintetben a látszat mögé bújó foszlós feltételezés sem csekély értékű. A műsorvezető elöljáróban hivatkozott egy régi, fél évszázaddal ezelőtt megjelent könyvre, egy amerikai szerzőnek, ki gyerekkorában tehén- pásztorként kezdte pályáját. Carnegie-nak Érvényesülés című munkájára. Valóban érdemes ma is felütni, a sok, azóta poros megállapítás mellett még mindig tartalmaz, főleg a szívós emberi szorgalomról megszívlelendő példákat. HŰTŐSZEKRÉNYEK. Néhány éve már eszünkbe se jut, hogy annak idején mennyire megcsodáltuk a szovjet családi hűtőgépeket, amikor magyar gyártmánynak még hírmondója sem volt. Később a Jászberényi Hűtőgépgyár eloszlatta fejünk felől a gondokat, amelyek most idegesítően ismét tornyosulni kezdenek. Mint a 168 óra legutolsó adásából is értesülhettem, már csak ez év végére fogadnak el — elsősorban mélyhűtőkből — előjegyzést, ami azt jeleníti, hogy a jámbor vevő legfeljebb két év múlva jut a keresett áruhoz. Meghallgattam Szabó Istvánnak, a Lehel vezérigazgatójának szavait, aki tárgyilagos higgadtsággal megmagyarázta, hogy milyen kül- és belkereskedelmi körülmények indokolják ezt a képtelen helyzetet. őszintén mondom, hogy belátom az ország nehéz gazdasági körülményeit, mégis elkedvetlenedtem. Elsősorban a fiatalokra gondoltam, akiknek amúgy is a nehézségek hétfejű sárkányával kell megküzdeniük, amikor családot akarnak alapítani, most pedig megint egy újabb gond szakadt a nyakukba. Szeretném, ha ez a rádióadás figyelmeztetés volna; az illetékesek gondolják végig; vajon mit lehetne tenni, hogy a takarékosan előre megfőzött étel ne menjen tönkre már a konyhaasztalon. Szombathelyi Ervin Id. Markó Károly: Patakvölgy múltunkat. Sajnos, alig van látogató. Közművelődésünk nem használja ki ezt a lehetőséget és azt sem, hogy ezúttal ugyanitt Madách Imre: Az ember tragédiája című drámájának pompás Zichy Mihály-illusztrációit is megtekinthetjük. Láthatók Kondor Béla és Bálint Endre Madách műveit kísérő rajzai, grafikái is. Kár, hogy kevés Pest megyei iskola látogatja Budapest múzeumait; kevesebb, mint az elmúlt évtizedben, párhuzamosan a gyérebb országos nézőszámmal. Egyet nem lehet: beletörődni ebbe az állapotba, amely egyáltalán nem természetes. Jelmezek, díszletek Alázata és kifogástalan szakmai tudása révén vált a színházat szolgáló képzőművészeti műfaj országos hírű alkotójává Schaffer Judit és Kézdi Lóránt, a neves művész házaspár. Mint hajdan a középkori miniátorok, a cellák mélyén, gyertyafénynél író szerzetesek, úgy költik át századunk időtablóján Dosztojevszkij. Shakespeare, Verdi és Bartók világát; ökonomikus műgonddal, amelyben a műveltség, az ízlés is szerepet játszik. Ebben az esetben az alkalmazkodóképesség is a minőség osztályrésze. Mindez csak úgy valósulhat meg, hogy magas fokú ismeret- anyaggal és rajztudással rendelkeznek; az újjászületésre váró drámák, operák jelmezeit és díszleteit a korhűség és korunk igényei alapján alkotják meg. Mindketten ezer dologra figyelnek, ezért érik el e személytelennek látszó, ám mégis nélkülözhetetlen vizuális műfaj magaslatát. Losonci Miklós A Papíripari Vállalat Csepeli Papírgyára felvesz jól felkészült és gyakorlott szakembereket: fi l lang szerelő t, elektrikust, lakatost« papíripari szakmunkást, targonca- es forgórakodágép-kezelöket» továbbá rillamosmérnököt» elektroteckn iknst. Fizetés: megegyezés szerint. A vidéki dolgozókat I. osztályú szálláson helyezik el, és maximális hazautazási kedvezményt nyújtanak nekik. Jelentkezni lehet a központban, cim: Budapest XXL, Duna u. 42., levélcím: Budapest, Pf.: 43. 1751, telefon: 279-620, 558-as és 491-es mellék. Szigetelés, lapos tetők szigetelése Vízszigetelés a műszakilag legcélszerűbb és leggazdaságosabb (Bitulax, Bikoflex, Akvabit) technológiával, a 8/1986. (VIII. 21.) AVM. sz. rendelet figyelembevételével. lapos tetők komplex felújítása, új tetők készítése, lejtéskialakítás (hőszigetelő beton), utólagos páraelvezetés megoldása. Tetőszigetelés tervezése, nyílászárók utólagos szigetelései jól bevált, tartós megoldással. Nedves falak kiszárítása. további nedvesedés megakadályozása garantált technológiával. A referenciamunkák megtekinthetők. Gyors, pontos és megbízható kivitelezés. Kérje ajánlatunkat. Szigma Építőipari Kisszövetkezet Szekszárd, Vak Bottyán u. 6. 7101 Telefon: (74)-11-685. Szigma Építőipari Kisszövetkezet hő- és tetőszigetelő irodája Miskolc, Béla u. 6. 3532 Telefon: (46)-84-515.
