Pest Megyei Hírlap, 1988. január (32. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-08 / 6. szám
6 ^2£íiZtm 1988. JANUAR 8., PÉNTEK — Szabad idő - Hobby r heti összeállításunk- ban bemutatunk egy kutyapenziót, Ilyen is van, de kétségtelen, hogy a gazdik többsége, ha lehet, ha tud, igyekszik olcsóbb megoldást találni. Ínycsiklandó cifrázás címmel két, télen is mindenütt kapható gyümölcs, az alma és a citrom ötletes tálalását mutatjuk be olvasóinknak. Házikerti sorozatunkban most azokról a növényekről írunk, melyek télen szebbé teszik otthonunkat. Az orvos tanácsai ezúttal szomorú témával, az öngyilkossági kísérletekkel foglalkoznak, arra figyelmeztetve, hogy a lelki bajok is megelőzhetők, kezelhetők. Kutya penzié Mogyoródon A kedves vendég sokat agat Kutya a lakásban? Egyetlen lakóházon belül is nagy vihart válthat ki a helyeslők és az ellenzők között. Érvek és ellenérvek vannak bőven, de kétségtelen, hogy az utóbbi években nőtt a hobbiból kutyát -tartók tábora. Ami egyúttal olyan gondokat is felvet: mi lesz a Buksikkal, Lucákkal, Pacsnikkal és társaikkal, amíg gazdáik üdülnek, netán kórházban vannak, külföldre utaznak? Mert jó érzésű ember nem dobja ki az utcára hűséges társát. És bár többek szemében luxusnak tűnik az állattartás — Veszélyeztetettek Sajnos hazánk több, mint fél évszázada igen előkelő helyet foglal el a világranglistán a megkísérelt és sikeres öngyilkosságok számát tekintve. A tudott kísérletek száma évenként 50 000 körüli és a halállal végződök száma is 4000 körül mozog. A legszomorúbb ebben a statisztikában, hogy ma már a 14—20 éves fiatalok leggyakoribb haláloka ez Magyarországon. Mi lehet az oka ennek a szomorú ténynek? Egyértelmű választ erre a kérdésre nehéz adni, de egy biztos, hogy az „öngyilkos- jelöltek’’ személyiségzavarral küzdenek, nincsen céljuk az életben, nincseniek eszményképeik, nem tudnak örülni semmi- hek és általában saját magukkal is meghasonlott emberek, Az is jellemző rájuk, hogyha mégis valamiféle célt tűznek ki maguk elé, az gyakran elérhetetlen. A sikertelenséget nem tudják feldolgozni, s ez vezeti őket a tragikus elhatározáshoz. A kérdéssel tudományos szinten foglalkozó szakemberek állítják, hogy az öngyilkosjelöltek többsége előre jelzi szándékát. Ezek a jelzések általában szóban („Nem sokáig leszek már útban”), viselkedésben (visszahúzódás, reménytelenséget tükröző arckifejezés), kóros reakciókban irányulnak a környezet felé. Sajnos ezeket a jelzéseket felismerni csak a szakembernek sikerül, s többnyire nem találják meg a címzettet. Ha legkisebb gyanúnk van ilyen jelzés érkezésére, keressünk orvost, aki segítséget nyújthat. Támogatást jelent az is, ha a problémával jelentkezőt legalább meghallgatjuk. Már ez is megoldhatja a krízist, tehát senkinek nem szabad elmulasztania. Tudom, nehéz a mai, panaszokkal teli világban elkülöníteni a veszélyeztetett ember jajkiáltását a hisztériás sikonga- tástól, de legyen nyitva a fülünk (és lelkünk), hogy készen álljunk az elsősegélynyújtásra. különösen a mai nehéz időkben —, sokan azonban elöz- vegyülve, elárvulva, elhagyatva csupán hűséges négylábú társaik mellett nem érzik magukat teljesen magányosnak. Szükség van tehát valakire, aki hosszabb-rövidebb időre pótolja a gazdit. Az országban nyílt is néhány kutyapenzió. Ezek egyike Mogyoródon, az erdő mellett egy hétvégi ház kertjében. Amikor leparkolunk — igazán nem csodálható — vad ugatás fogad. Azonnal előkerül a házigazda, a penzió tulajdonosa, Hortobágyi Zoltán. Négy éve váltotta k.i az engedélyt, s a látottak alapján szép számmal veszik igénybe szolgáltatását. Amikor ott jártunk, több mint harminc „vendége” volt a penziónak, s egy kivételével valamennyi nagy testű állat. Nyilvánvaló, hogy a pincsik és a tacskók átmeneti elhelyezése köny- nyebb dolog, mint otthont adni egy kisebb szobát betöltő német juhásznak vagy dán dognak. A penzió, véleményünk szerint, nem olcsó. Az átlagár napi száz forint, de van olyan „kedves vendég” is. akiért százötvenet fizetnek. Hogy ez mitől függ? Hosszabb időre olcsóbb, egy-két napra drágább az ellátás. És persze az sem mindegy, hogy milyen étvágya van az illető négylábúnak. Remélem, nem fognak, nem akarnak itt felejteni? (Vimola Károly felvétele) A kedvenc egy kis fekete tacskó, bár érte már nem fizet senki. Tulajdonosa — egy idős asszony — meghalt és az elárvult jószágért nem jelentkezett senki. így hát itt maradt. Kérdezem Hortobágyi Zoltánt, előfordul-e, hogy valamelyik „vendége” megharapja? Igen, ez is megesett, de négy év alatt talán mindösz- sze háromszor, s mint mondja, ennyi sérelem más munkahelyen is éri az embert. Ga. J. BmyesifcSarsdüozé eiJrázás Abtaéktk, ciiromkosérknk A kemény húsú, piros almát megmossuk, tiszta ruhával szárazra. fényesre töröljük. Éles, lehetőleg vékony pengéjű kis késsel az alma közepébe vágunk úgy, hogy a kést 45 fokos szögben elfordítjuk, és körülbelül egy cm hosszan, 1—2 mm mélyen vágunk az almába. Ezt. a vágást az ellenkező irányban is elvégezzük, így egy kis ék alak'ot metszettünk ki az almából. Ezt azonban ne mozdítsuk el. mert a többit ehhez az elsőhöz kell igazítani. A fentiek szerint a már kivágott ék vonalát követve, körülbelül 2 cm hosszan, ám az előzőnél 1—2 mm-rel mélyebben vágunk be az almába a késsel, jobbról-balról. Most már kát vékonyan kimetszett éket kapunk, amely egymás mögött párhuzamosan helyezkedik el. A továbbiakban — figyelembe üózik&B'fi gesirmcssadfó Wirágok a E®ltósSssiEi 3, rásítsumk. Az enyhén savas B földet használjuk. Dugványozásukat házilag is megpróbálhatjuk, a csúcsdugványok viszonylag nagy százalékban megerednek. 6—8 hét a gyökeresedési idő. addig lehetőleg ne bolygassuk, amíg az első hajtások meg nem jelennek a dugványokon. Ha a levelek szélén vörösbarna, éles szegélyű foltok jelennek meg. Zinebbel védekezhetünk. A párásodást (apró barna pettyek a levélen, száron) a túl alacsony hőmérséklet, száraz földlabda, magas légnedvesség, és az erős hőmérsékletcsökkenések okozzák. A sárguló leveleken a bámulást a túl sok öntözővíz, a pangó víz, a túl savanyú föld és gyökérsérülések, károsodások okozzák. GYAKORI cserepes növényünk a Hippeast- rum, tévesen amarillisz. Magyar neve inkább lovagcsillag lehetne. Magról és sarjhagymáról szaporítható. Augusztus elejétől pihentetni kell a növényt mindaddig, amíg a bimbó nem mutatkozik. Ebben az időszakbar is sok fényt igényel. A talaját nedvesen (alig nedvesen) tartjuk, hogy a gyökerek éppen ne száradjanak ki. Lehetőleg 18 Celsius-foknál nagyobb melegen ne legyenek a gumók. Amikor aztán a bimbók megjelennek, újra intenzíven öntözzük. sokat szellőztessünk, a fényigénye is nagy. 20 Celsius-fokig is felmehetünk a hőmérséklettel. Évente mindig eggyel nagyobb cserépbe át kell ültetni. Fenyvesi Gábor (Folytatjuk) NEM VÉLETLENÜL kapta nevét a mikulásvirág: természetes körülmények között Mikuláskor virágzik, ekkor jönnek elő színes fellevelei. (A virágzata amúgy jelentéktelen, alig észrevehető). Vágott virágnak is alkalmas. Teleltetése gyakorlatilag egybeesik a virág- zási idővel. Ekkor igyekezzünk napos helyre állítani, és lehetőleg keveset szellőztessünk rá. Párás levegőjű szobában sokáig díszük. Nappal. amíg a színes levelek fejlődnek, meleget kíván, 22—25 Celsius-fokot, később 16 Cel- sius-fokra mehetünk vissza, éjjel is tartva ezt a hőmérsékletet. Csak langyos vízzel öntözzük, a múlt héten leírt módon savanyítsuk az öntözővizet. Florasca A földet használjunk a pihentetés utáni átültetéskor. A töveket virágzás után 3—4 hétig ne öntözzük, tartsuk szárazon. Ezután 4—5 rügyre visszavágjuk, kicserepezzük. az elhasznált főidet lerázzuk róla és új talajba ültetjük. Ismét intenzíven (de nem túlzottan) öntözzük, melegen tartjuk. Nyáron a fejlődő hajtásokat 2—3 alkalommal visszacsípjük, hogy bokrosodjon. A lecsípett hajtás végeket ledugványozhatjuk: a végén kicseppenő talajnedvet langyos vízben lemossuk, faszénporba mártjuk és dugvá- nyozzuk. A FIK ÜSZŐK tartása sok türelmet igényel, de meghálálják szépségükkel. Róluk talán egy kicsit részletesebben írok bemutatok néhány fajt. változatot. Fény- és levegőigényük nagy. de huzatba nem szabad állítani. Csak óvatosan öntözzük és napos időben, száraz klímájú szobában pávéve az alma nagyságát — még 2—fi éket vágunk, ügyéivé, hogy az ékek nagysága egymáshoz mérten arányosan nőjön éppen úgy, mint ennek megfelelően a bevágásuk mélysége is. Végül az egymás mögött levő ékeket legyezőszerűen felhúzzuk: a lag kisebb ék emelkedik ki a legmagasabbra. s ezt követően arányosan takarva húzzuk szét a többit is. Ezt a műveletet akár az alma másik oldalán is elvégezhetjük. Megjegyezzük: célszerű a vágatokat alaposan becitromozni, nehogy megfeketedjenek. A eh rom kosárkákhoz az ábráit szerinti módon vágunk ki két egyforma cikket a citromból, majd nagyon óvatosan a fül és a kosárka belsejéből is kiszedjük a húsát. A kosárka peremét cikk-cakl; irányú vágással — éles késpengével — kicifrázzuk. (Kisebb grep- fruitből ugyanígy készülhet kosár.) Ezt a kis kosarat megtölthetjük szardíniával, halsalátával, de variálhatjuk úg.v is, hogy gyümölcssalátát helyezünk bele. Nagyon mutatós, biztosan sikert aratunk vele. EGYÜTT AZ UTAKON AZ ŰTINFORM JELENTI Herbszt Rita: — A Pest megyében közlekedők általában száraz utakra számíthatnak, a hegyvidéki utakon azonban nedves, nyálkás a burkolat. A ködös, illetve párás területeken gyakori a kisebb síkosság, de csak a hajnali vagy esti lehűlés következtében. A megye területén építési munkák miatt forgalomkorlátozás nem lassítja a forgalmat, így többnyire jó tempóban haladhatnak. Sokan érdeklődnek a parassapusztai határátkelő iránt ezért elmondjuk; éjjel-nappal üzemel és várja az átutazókat. A Dunán Tököl és Százhalombatta között nem jár a komp. A többi dunai komp — az eddigi információk szerint — menetrend szerint közlekedik. VÍZZEL HŰTENI TILOS! A futómű szerkezeti elemeiben bekövetkező meghibásodások nem minden esetben adnak azonnali jelzést a gépkocsi vezetőjének. így igen veszélyes, a közlekedés biztonságát befolyásoló hibák alakulhatnak ki. A kerékagyban bekövetkező meghibásodások például igen nagy mértékben befolyásolják a gépkocsi stabilitását, kormányzását, fékezhetőségét. Gyakran az agyszerkezet erős felmelegedése következtében a tömítö simmeringek nem képesek a kenőanyagot a kenési helyeken tartani és az átfolyik rajtuk. A kenőanyag hiánya aztán a csapágyak túlzott felmelegedését, kopását, majd törését okozhatja. A kenőanyag szivárgása az agy szerkezetéből megfigyelhető. A kicsapódás sugárirányban a keréktárcsa külső, vagy belső oldalán a dísztárcsa alól, illetve a keréktárcsa szélén jelentkezik. Előfordul, hogy a kenőanyag hiányának következtében olyan meleghatás éri a kenetlen csapágy- és tengelyfelületet, hogy a fémek szabályszerűen összeforradnak. Ez majdnem olyan súlyos következménnyel jár, mint a gumiabroncsok durrdefektje, sőt tengelycsonktörés is gyakran előfordul ilyenkor. A súlyos kerékagysérülés már menet közben is jellegzetes hangot ad. Amennyiben megbizonyosodtunk a hiba okáról, igen lassú menetben menjünk a legközelebbi javítóműhelyig. Ha már nehezen fordul a kerék, a további szerkezeti sérülések elkerülése érdekében szállíttassuk a gépkocsit. Fontos tudni, hogy a forró kerékagyat tilos vízzel hűteni, mert repedést és törést okozhatunk. GYŰRŐDÉSMENTES ASZFALT A Pest Megyei Közúti Építő Vállalat széles körű kísérleteket végzett az aszfaltburkolatok hullámosodásának és a kerékvályúk kialakulásának megszüntetésére. Ügy tűnik, megszületett az az alkalmas tcehnológia, amellyel ezek elkerülhetők. A módszer Hollandiából származik. Az előkészítő munkák után aláírták azt a licencmegállapodást, amely lehetővé teszi hazánkban a Restaplast elnevezésű gyűrődésmentes aszfalt gyártását. Most már minden akadály elhárult jövő évi alkalmazása elől. Az egyesülés tagvállalatai 1988-tól az ország egész területén hasznosíthatják az aszfalthullámosodás holland—magyar ellenszerét. TÉLEN SEM TÖRVÉNYSZERŰ Idén egyszer már ránk ijesztett a tél jégpályává változtatott utakkal. Csúszkáltunk is járdán, úttesten, gyalog és autóval egyaránt. Lehet, hogy a januári tavaszban fölöslegesnek tűnik a téli vezetés szabályaira figyelmeztetni, de nem szabad elfelejteni, hogy bármelyik pillanatban ránk köszönthet a zordabb idő. S köztudott, bogy a balesetek éppen akkor szaporodnak meg, amikor váratlanul, hirtelen fordul rosz- szabbra az időjárás. Ilyenkor ugyanis egy ideig a régi beidegződések szerint autózunk, amíg a keserű valóság rá nem döbbent minket könnyelműségünkre. Igyekezzünk ezt elkerülni! ★ Ismét közreadunk néhány jó tanácsot, amit célszerű megszívlelni, ha tálvíz idején autóval kelünk útra. Ilyenkor mindenekelőtt tájékozódjunk a várható időjárásról, az utak állapotáról, hiszen az időjárás egyik napról, de akár az egyik óráról a másikra megváltozhat. ★ A fagypont körüli hőmérséklet-ingadozás sokkal veszélyesebb, mint a csikorgó hideg. Ez utóbbi esetben tudatosan, a megcsúszásra mindig számítva vezetünk. Sokkal veszélyesebb azonban, ha néhány kilométernyi nedves, de jég- és hómentes szakasz után olyan útfelület „szalad alánk”, amelyet jégfolt, jégpáncél borít. Különösen napsütéses, fagypont körüli időben az árnyékos részeken, erdők, aluljárók, hidak, útkereszteződések körzetében, reggelenként az útkanyarula- tokban — annak ellenére, hogy a többi úttestrész száraz — akkor, ha éjszaka fagyott. ★ A kijelölt gyalogos-átkelőhelyet jelző tábla értéke a téli vezetés során megsokszorozódik. Ha az utat hó fedi, ez az egyetlen jelzés, amely a gyalogosok átkelésére utal. A gyalogosok általában nem vesznek tudomást arról, hogy a zebrát hó takarja. A már megszokott helyeken és az egyébként szokásos módon kelnek át az úttesten — gyakran még akkor is, ha nincs elsőbbségük. Vigyázzunk rájuk, mert ők a védtelenebbek! ★ A téli időszakban jobban ügyeljünk arra, hogy sávváltáskor az oldalsó tükörből megbízhatóan szemmel tartsuk a mögöttes forgalmat. A bennünket előzőket vagy előzni készülőket semmiképpen ne zavarjuk, mert aki elé „vakon” hirtelen bevágódunk, a jeges felületen már nem tud megállni és óhatatlanul belénk csúszik. ★ Az a fék, amelyik nyáron csak egy kicsit volt rossz, csak egy kicsit húzott jobbra vagy balra, télen hirtelen nagyon rossz lesz. Sőt, életveszélyes! Lehet, hogy egyszerű tisztításra, beállításra van szükség, lehet, hogy betétcserére vagy komolyabb javításra — ne mulasszuk el. Se kényelemből, se rosszul értelmezett spórolásból. Ha elővigyázatosan, a körülményeket figyelembe véve vezetünk, 'nyugodtan útnak indulhatunk zord időben is. A téli autózásnak sem kell törvényszerűen balesettel végződnie! Természetesen nemcsak a gépkocsivezetőnek kell fölkészülnie a télre, de alkalmassá kell tenni az autót is az ilyen körülmények közötti használatra. Gondos autós ezen már túlvan december közepén, de még most sem késő minden szükséges dolgot ellenőrizni, az esetleges hibákat kijavítani. Ehhez következő alkalommal adunk néhány praktikus tanácsot. Jó utat, balesetmentes közlekedést kíván: M. Nagy Péter
