Pest Megyei Hírlap, 1988. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-07 / 5. szám

■ Abonyi krónikái Tevékeny részvétel Személyre szóld feladatok íiia A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM 1988. JANUÄR 7., CSÜTÖRTÖK Kisszövetkezet lett a Nívó Van munka, nincs mitől félni A Központi Bizottság ta­valy július 2-i kibontakozási programját feldolgozó pártfó­rumokon, így az abonyi nagy­községi pártbizottság tanács­kozásán joggal kapott hang­súlyt, hogy a végrehajtás pró­bára teszi a párt valamennyi szervét, szervezetét és minden tagját. Egyetértés született ab­ban, hogy a párt elvárja tag­jaitól a program képviseletét és a megvalósításban való te­vékeny részvételt. A nagyközségi pártbizottság fontosnak tartja, hogy a tele­pülés területén a gazdasági feladatok végrehajtása érde­kében növekedjék a pártirá­nyítás hatékonysága, erősödjön a pártszervefc elvi, politikai jellege, s a testületek tovább­ra is rendszeresen elemezzék a gazdasági folyamatokat. A párttestületek, alapszer­vezetek kiemelten foglalkoz­zanak a kibontakozási prog­ram végrehajtása során kelet­kező helyi feszültségpontok feltárásával, a felszabaduló munkaerő és -eszköz átcso­portosításával, a munkaerő át­képzésével. az új munkahe­lyek, munkaalkalmak megte­remtésével. Gyakrabban és fokozottab­ban támaszkodjanak a szak­emberek, az irányító, ellenőr­Több mint egy esztjendő telt el azóta, hogy a munka­időalap védelme érdekébén az abonyi intézmények és hivata­lok egy részénél megváltoz­tatták az ügyi élj og adási ren­det. A tanács szakigazgatási szervét például hétfői napo­kon reggel 8 órától este fél hétig kereshetik fel az ügyfe­lek. Mint Varga Sándor)lé-vb-r, titkár tájékoztatásából kide­rült, az úgynevezett nyújtott műszakot kevesen, vagy egy­általán nem veszik igénybe, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy fél hat és fél hét között már senki sem nyit rájuk aj­tót. Ennek alapvetően két oka van: a több műszakos üzemek és intézmények dolgozói dél­előtt vagy délután szabadok, tehát módjuk van ügyeiket napközben elintézni, máshol pedig 16.30, de legkésőbb 17 óráig dolgoznak, tehát akinek az államigazgatás helyi szer­vénél dolga van, legkésőbb 17.30-ig eljuthat oda. Eddig az időpontig a vidéken dolgo­zók döntő többsége is haza­érkezik. Így az érintett taná­csi dolgozók közel egy órát feleslegesen ücsörögnek mun­kahelyükön. s mivel a gyer­mekintézmények legkésőbb 18 óráig tartanak nyitva, a kis­ző, s a f elügyeleti szervek vé­leményére. A veszteséges, ala­csony hatékonysággal dolgozó üzemeknél gyakrabban végez­zenek helyzetelemzést, kíván­ják meg az üzem gazdasági vezetőitől a rentábilis műkö­dést lehetővé tevő program el­készítését és végrehajtását. Rövid időn belül el kell jut­ni oda, hogy valamennyi alap­szervezetnél a helyi feladatok megvalósítását személyre szó­ló pártmegbízatás formájában kapják meg a kommunisták. A pártszervezetek megnőtt önállóságukat alkalmazzák a kádermunka gyakorlásában is. Legyenek következetesek a követelménytámasztásban, rendszeresen értékeljék a ve­zetők munkáját. Egyben kez­deményezzék a gazdasági fel­adatok sikeres végrehajtásához kellő személyi feltételek meg­teremtését. A nagyközségi pártbizottság elvárja, hogy az intézmények­nél dolgozó kommunisták élen járjanak a munka korszerű­sítésében. a szakmai színvonal növelésében, a takarékos gaz­dálkodásban. A tanács és az intézmények a gyors és szak­szerű ügyintézéssel segítsék elő a közhangulat javulását. Gy. F. gyermekes anyukák kénytele­nek az ügyfélfogadás befejez- tóig munkahelyükön felügyel­ni kicsinyeikre. Ma már felesleges lenne azon meditálni, miért nem lett átgondoltabb az ügyfélfo­gadási rend, hiszen a jövőbe látni sosem egyszerű. De mi­után másfél éves tapasztala­tok vannak, nem lenne cél­szerűtlen — és ezt a szak- igazgatási szerv vezetője is megerősítette — felülvizsgálni a körülményeket, és a helyi sajátosságok figyelembevéte­le mellett megállapítani egy új, a munkaidőalap védelmét szolgáló ügyfélfogadási ren­det. — ki Január 9-től 10-ig országos galambkiállítás színhelye lesz az abonyi művelődési ház. Az eddig még mindig népszerű bemutatóra 78 hazai — köz­tük 16 abonyi — kiállító fél­ezer turbékoló szárnyassal ne­vezett, s rajtuk kívül jugo­szláv tenyésztőket is várnak. A jószágok zsűrizését a szö­vetség küldöttei végzik, és ez­úttal sem marad el az úgyne­Zakar Istvánná, a Nívó Ru­házati Szövetkezet elnöke, addig, amíg az éves mérleg el nem készül, nem szívesen be­szél az eredményről. Hiába, babonás. Természetesen a számokat megközelítően tud­ja már. Annál is inkább, mi­vel a harmadik negyedév mutatói kedvezően alakultak, aligha tévedhet abban, hogy sikeres évet zártak. Az biztos, hogy a nyereség jóval maga­sabb az 1986. évinél és a ter­vezettnél. Azt nem rejti véka alá az elnök, hogy immár kisszövet­kezet lett a Nívó, s ennek a maximum 100 fős taglétszám volt a kritériuma. Tulajdon­képpen már korábban átall­hattak: volna. Hogy akkor el­eddig miért nem gondoltak az új formára? Felépült a nagy üzemházuk, s olyan reménye­ket tápláltak, hogy sokkal több lányt és asszonyt foglal­koztatnának a szalagokon. Ez egyáltalán nem tűnt lehetet­lennek. Ugyanis a megrende­lések mennyisége többszöröse volt a szövetkezet kapacitásá­nak. Ám az új üzemház bár­mennyire is vonzó, nem tüle­kedtek a felvételre jelentkező fizikai dolgozók. Holott köz­ben a keresetet közel 10 szá­zalékkal emelték, amit nem sok cég tehetett meg mostaná­ban. Csakhogy van olyan vál­lalat a városban, ahol többet tudnak fizetni. Igaz, ott nem varrónőként helyezkednek el, akik továbbállnak. Ennek el­lenére a Nívó nem küszködik létszámgonddal, ami akadá­lyozná a termelést. De ahhoz, hogy a sok megrendelést ne szalassza el, külső partnerek­kel — Csongrádon és Debre­cenben — dolgoztat 1987-től. Az, hogy a szövetkezet kis­vezett egyéni 10-es csapatver­seny, amelyen 26 belföldi ga­lambbarát vesz részt. A ver­senyző rop-, dísz- és haszon- galambok társaságában látha­tók lesznek díszbaromfiak és díszmadarak. Az érdekesnek ígérkező ki­állítás az első napon reggel 8 órától este 18 óráig, másnap pedig reggel 8-tól délután 15 óráig tekinthető meg. szövetkezet legyen, nem vala­mi kényszer miatt történt. Hi­szen a hagyományos formá­ban is eredményesen működ­tek. Am vétek lett volna ki­hagyniuk a közgazdaságilag szabadabb mozgást — a szám­vitel lényegesen egyszerűbb feladatokkal jár —, a rugal­masabb gazdálkodás lehető­ségét. Bár például a béreket eddig is szigorúan teljesít­ményhez kötötték, akárcsak az ösztönző prémiumokat. Nagyobb lett a vagyoni ér­dekeltség. A tagoknak kéthavi részjegyet kellett befizetniük az átalakulás miatt. A kollek­tívának természetesen ezután is szorgalmasan kell majd dol­gozni, mint eddig. Ahogy az üzem- és munkaszervezésben is csak ott változtatnak, ahol a hagyományos szövetkezet esetében is indokolt lenne: így a befejező és néhány va­salógép beállítása, a szállítási utak lerövidítése, a technoló­gia korszerűsítése. Az első negyedév, sőt a fél­év termékeit a Nívó általában a BNV-t követően eladja. Most sem történt ez másképp, csak annyi a különbség, hogy ismeretlenek voltak az árkép­Jóleső érzés leírni: Cegléd­bercel a növekvő népességű települések közé tartozik. Mostanában, amikor fogyó falvaink gondjai késztetnek töprengésre demográfusokat, szociálpolitikával, gazdaság- irányítással foglalkozó szak­embereket, némileg megnyug­tató tudnunk, hogy környeze­tünkben — szerencsére — van ellenpélda is. Erről győződ­tünk meg húr László cegléd- berceli tanácselnök számveté­sét olvasva, aki a városi ta­nács híradójában vázolta fel községe múltját, fejlődését, jelenét. Hasznos kezdeményezés, hogy az évente négy alkalom­mal megjelenő, házilag sok­szorosított kiadvány rendsze­resen foglalkozik a vonzás- körzet településeivel is, és az olvasó képet kaphat a kör­nyező falvak életéről, körül­ményeiről, törekvéseiről. A visszatekintés szerzője, Csák Mátét említi az első is­mert íöldesúrként, akit ké­sőbb a Klarissza apácarend követett. II. József, a kalapos király telepítette be a han­noveri németeket a XVIII. század végén. Egy járvány pusztítása nyomán elgyérült a lakosság, és 1791-ben Pest és Buda környékéről érkeztek újabb telepesek. A község pe­csétjét, jegyzőkönyvét 1804 óra őrzik — sorolja a tanács­elnök cikke. Száznyolcvannégy évvel ez­előtt 854 lakosa és 133 háza volt a falucskának. Szántó­vető, állattartó emberek lak­ták a vidéket. Határuk 3617 katasztrális holdat számlált. A fejlődés szempontjából nagy jelentőségű volt, hogy már 1846-ban megépült a Pestet Szolnokkal összekötő vaspálya. Egyutcás volt Az 1940-es évek végéig Ceglédbercel tipikusan egyut­cás település volt. A Pesti út menti hosszan húzódó házsor határozta meg jellegét, A hirtelen megnövekedett ház­építési kedv hatására jelölték ki a főútra merőleges utcá­kat. Jövőre lesz negyven éve, hogy az első termelőszövetke­zeti szakcsoport megalakult. A jogutód 1962 óta működik Egyetértés Tsz néven. zési szabályok, ezért az 1987-es tájékoztató árakon ajánlották ki a ruhákat. Megállapodások szerint a kapacitásuk többszörösét el­adták, de konkrét szerződés csak az első félév feladataira köttetett. Ám mivel olyan partnerekkel állnak szemben, amelyekkel több évtizedes a kapcsolatuk, hitele van az adott szónak. Annál is in­kább, mert az új árak meg­jelenése nem okozhat gondot. Egyébként a felnőttek számá­ra készített ruhák átárazását elvégezték — olcsóbbak lesz­nek —, a fiataloknak gyártott sportos cikkek, valamint a ka­masz- és bakfisáruk vásárlá­sakor jobban ki lehet nyitni a pénztárcát. Zakar Istvánná nem enge­di, hogy a dolgozói csügged­jenek. Arra biztatja őket, hogy lépjenek túl a letargián, ami most annyira jellemző min­denkire. Az életszínvonal bár­mennyire nem kedvez a ru­haiparnak, azért az emberek ezután is öltözködni fognak. S amíg van mit csinálni, s a cég termékei divatosak és el­adhatók, addig nincs mitől félni. F. F. A népszámlálások adatai szerint a népesség egyenlete­sen növekszik. 1900-ban 2925 lakója volt a községnek. 1941- ben 3916, 1980-ban 4720 és 1980-ban 4971. A lakóházak száma nyolcvan esztendő alatt 481-ről 1460-ra emelkedett. Szilárd úton A második világháború után egyre több lett a szak­képzett ember, sokan lehető­séget kaptak a tanulásra. A vonat lehetőséget kínált az ingázásra; a keresőképes la­kosok 80 százaléka mind a mai napig a fővárosi munka­helyekre jár dolgozni. A helybeli termelőszövetke­zet 235 személynek ad mun­kát. A lakosság ellátása alapve­tően megoldott. A Dél-Pest Megyei Áfész tizennyolc üz­letet tart fenn. A községbe­liek egészsége felett két kör­zeti és egy fogorvos őrködik. Az iskolában 1979 óta egy műszakos az oktatás. A tor­naterem széles körű társadal­mi munkával épült. Az óvodások és a bölcsődé- sek elhelyezése megoldott. Az idős korúak hetes napközije is A Budapesti és Pest Megyei Társadalombiztosítási Igazga­tóság. valamint két kirendelt­sége Cegléden és Vácott 1988. január 4-től információs szol­gálatot szervezett az új társa­dalombiztosítási jogszabályok­kal kapcsolatos általános tá­jékoztatás nyújtása céljából. A személyesen megjelenő ügyfeleket Budapesten az igazgatóság VIII., Mező Imre u. 19/a fszt 3. szobájában fo­gadja az információs szolgálat munkanapokon: reggel 7.30 órától délután 15.30 óráig. Szerdán délután 18 óráig, pén­teken délután 14 óráig. Az érdeklődök telefonon az alábbi számokon kaphatnak tájékoztatást: betegségi-anya­sági ügyekben: 140-682; járu­lékügyekben: 330-509/153 mel­lék: kisiparosok, magánkeres­kedők biztosítása és járulék­ügyeiben: 330-509/466 mellék; öregségi nyugdíjügyben: 330- 509/143 mellék; rokkantsági Tíz év után Az nem mondható, hogy túl sűrűn virágzik a filodendron, de ha egyszer mégis megteszi, pompás látványt nyújt. Az Üjvárosszél 34-ben Halasi Sándorck filodendronja im­már harminccsztendős, leg­utóbb 1977-ben hozott virágot. Éppen tíz évet kellett arra várni, hogy most ismét meg­csodálhassák a ház lakói a tüneményt. (Varga Sándor felvétele) Áthallás Az ifjú pár és az ünneplő közönség éppen a boldogító igen kimondásának pillanatai­ra hangolódott rá, amikor a nagyterem hangszóróiból vas­tagon gurgulázik a szöveg: Lajoskám, ez az utas tökré­szeg ... A jelenet több mint kínos. Szerzői pedig a tanácsháza előtt elhaladó és megállítha­tatlanul CB-ző taxisok. Kár­vallottja mindenki, aki lefor­rázva áll a házasságkötő■ te­remben. És persze a ceglédi családi intézet is, amelynek 60 ezer forintot kellene elő­teremtenie az Orion erősítők átalakítására. Nem tudja előteremteni. A többi a taxisok jóindulatán múlik. Készen állnak a hókotró gépek Megfelelő szőróanyagkészlettel, felkészített gépparkkal, sószóró és hótolókkal, hómarókkal állnak készenlétben a Budapesti Közúti Igazgatóság ceglédi üzemmérnökségén. Remélhető­leg az időjárás 1988-ban nem állítja a tavalyihoz hasonló próba elé a gépeket és a kezelőket. (Apáti-Tóth Sándor felvétele) A tanácselnök számvetése Ceglédbercel növekvő település Információs szolgálat mintaszerű. A művelődés? ház 1965-ben épült, a benne mű­ködő kórus 1919-ben alakult, és aranydiplomával rendelke­zik. A községi könyvtár 15 ezer kötete elegendő olvas­mányt kínál. A település lakói — veze­tőik irányításával — szívós munkával tették korunk igé­nyeinek megfelelővé lakóhe­lyüket. Megépült a vízmű­hálózat, minden utcában leg­alább az egyik oldalon járda van. Hozzáláttak a temető rendezéséhez. Az ötödik öt­éves terv időszakában szilárd burkolatot kapott a Dózsa György út és a csapadékvíz­elvezetést is megoldották. Megtartó erő A lendületes gyarapodás tit­ka az emberek összetartása, a közösségért érzett felelőssé­ge. Minden hasznosnak ítélt cél érdekében hajlandók vol­tak a zsebükbe nyúlni, mert látták, hogy szorgalmuk gyü­mölcse az utódoknak kama­tozik. Nem csoda, hogy en­nek a településnek nem fo­gyott el a megtartó ereie. T. T. nyugdíjügyben: 330-509/149 mellék; tsz-tagok, kisiparosok, magánkereskedők, nyugdíj­ügyben: 330-509/147 melléken, teljes munkaidőben. A társadalombiztosítási ki­fizetőhelyi ügyintézők részére telefonon információadás: 130- 242 és a 339-514 számon, va­lamint a 330-509 531 melléken. A nem társadalombiztosítási kifizetőhelyi munkáltatók szá­mára: a 330-509/563 és a 330- 509/564 melléken adnak tájé-, kozta tást. A ceglédi társadalombizto­sítási kirendeltség (Cegléd, Rákóczi u. 14.) telefonon fel­világosítást: 06-20-10-343 és a 11-677 számon, a megjelenő ügyfelek részére tájékoztatást: hétfőn, kedden, csütörtökön és pénteken reggel 7.30 órától déli 12 óráig, szerdán délután 16 órától 18 óráig ad. ISSN 0133—2000 (Ceglédi Hírlap) Tétlenül ülni Nem jó a nyújtott műszak? Galambok és díszmadarak

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents