Pest Megyei Hírlap, 1988. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-06 / 4. szám

VÁCI Eifrig A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Büszkék a vállalatukra Mindig újítani, frissíteni kell XXXII. ÉVFOLYAM, 4. SZÁM 1988. JANUAR fi.. SZERDA Gyorstisztító Szalon helyett fióküzlet Az év végi leltár nem csak B kereskedőket érintette. Az elmúlt év utolsó napjaiban a Váci Géza téri gyorstisztító szalon bejáratán a „zárva” tábla díszelgett. Ettől függetle­nül odabenn dolgoztak, ugyan­is év végéig el kellett ké­szülni a vállalt ruhákkal, mert január 1-jétől megszűnik a szalon. Az egyetlen olyan szol­gáltatás volt a városban, ahol valóban gyorstisztítást vállal­tak. Mi lesz ezután a sürgősen tisztítandó ruhákkal, és mi magával a szalonnal, s a be­épített gépekkel? gg Keszhelyi József üzletveze­tő foglalatoskodott a zárt aj­tók mögött, tőle érdeklődtünk. — Lejárt a szerződésünk a Pest Megyei Hattyú Textil- tisztító Vállalattal, akié ez az üzlet. Úgy gondolták, nem éri meg tovább, ezért nem hosz- szabbították meg a szerződést. — Nem éri meg? Az hogy lehet? Én úgy tudom, sikeres szolgáltatás volt az önöké, elégedett volt a lakosság. — Ezzel nincs is semmi gond, nyereségesek voltunk, de a munkánkhoz szükséges tisztítóanyagok egy részét, amit nehezen lehet beszerez­ni, esetleg csak nyugati im­portból, a szerződés értelmé­ben a vállalat köteles bizto­sítani. — De mi lesz itt? Ezek a drága gépek hol mosnak, tisz­títanak ezután? — A szalonból fióküzlet lesz, ahol továbbra is tisztí­tást vállalnak, de csak be­gyűjtik a ruhákat, és a nagy­kőrösi üzembe szállítják. — Ez esetben nem hiszem. hogy tartani tudják az addig megszokott határidőket. Ha jól tudom, önök egy-két nap­ra, sőt hat órára is vállal­tak . .. — Van már ilyen fióküzlet a városban, az ő példájukat alapul véve, gondolom, körül­belül 20 munkanap lesz a vállalási határidő. — önnel együtt teljesen ki­cserélődik a személyzet is? — Nem, a két kolléganőmet továbbra is a vállalat foglal­koztatja. ők lesznek a fölve­vők. Fontos a szakértelmük, amit évek alatt megszereztek. A reklamációk miatt nem mindegy, mit vesznek át, és mit ígérnek az ügyfélnek. — Ezek szerint a szakértel­müket csak részben kamatoz­tathatják, hiszen nem mosnak majd. Ahogy a gépek sem. Mi lesz a sorsuk? Esetleg ön tart rájuk igényt, és magánvállal­kozásba kezd? — Még nem tudom mihez kezdek, a gépeket mindeneset­re elszállítja a vállalat, de hogy hol használja, azt elkép­zelni sem tudom, mert a köz­pontban már megvan a fel­szerelés. m — Lehet, hogy kiselejtezik őket és a MEH-telepre kerül­nek? _ — Vagy ez nem is ránk tar­tozik? Egy szolgáltatással vi­szont kevesebb lesz. — Nem hiszem, hogy olyan nagy tragédia lenne ez. Min­denki tudja, ha tetszik, ha nem, alább kell hagyni az igé­nyeinkkel! — mondta, s elné­zést kért, mert jelzett a gép. Újra, s ezúttal utoljára be kel­lett kapcsolni. Dudás Zoltán Mindegy? Barátom és kollégám egy vállalat vezetőjét kívánta felkeresni. Meg is érkezett a megbeszélt időben, s kö­zölte a porta éber őrével, hogy melyik laptól jött. A portás vette a telefont és tárcsázott. Valószínűleg a titkárságot hívta. — Halló, az igazgató elv­társat keresik. Felmehet? Hogy ki? Valamilyen újsá­gos ... — Nem újságos! — szólt közbe barátom és kollégám —, újságíró! A portás kezével leta­karta a kagyló alsó felét, úgy szólt vissza: — Az tökmindegy! Természetesen ez még az új sajtótörvény megjele­nése előtt történt. De attól még tegnap is történhetett volna. B. J. Jellemző a kis- és közép­városokra, így Vácra is, hogy egy-egy vállalat életét figye­lemmel kísérik az emberek, a kapun kívül is beszédtéma gazdasági helyzete, sikerei, kiemelkedő eseményei és gondjai. Az utóbbi hónapok­ban különösen sokat emlege­tik a Forte gyárat. Nem tud­ni, hogy a magas kitünteté­sek vagy az igazgatóváltás eseményei kapcsán hallani többet a vállalatról, de az bi­zonyos, hogy a Forte dolgozói büszkék a vállalatukra. A Forte Fotokémiai Ipar azon gazdasági egységek közé tartozik, amelyek már a gyár megalakulásától, 1922-től ke­nyérkereseti lehetőséget nyúj­tottak a város és környéke lakosságának. Igaz, az akkori Kodak Ltd. leányvállalata­ként csupán 49 főt alkalma­zott, és később is csak 170 főre növekedett a létszám. Profilja az országban egye­dülálló volt és ma is az. A fordulat éve változást hozott. 1948 áprilisa óta viseli a Forte nevet, és termelésé­nek meghatározó részét teszik ki a különféle ezüsttartalmú, fényérzékeny anyagok. Kez­detben csak fekete-fehér fo­tópapírt, aztán már fotófil­met. is gyártottak, később a színes fotótermékek súlya is egyre növekedett a termék­skálán. ★ 1957 februárjában új igaz­gató került a gyár élére, dr. Antifasiszták, ellenállók Tallózás egy lexikonban A téli könyvvásár egyik legérdekesebb kötetét a Kos­suth Kiadó jelentette meg „A magyar antifasiszta ellenállás és pdrtizánmozgalom” cím­mel. A 180 oldalas könyv vá­ci érdekességeket is tartalmaz. Húsz sor foglalkozik a vá­ci fegyházzal, a Váci Királyi Országos Fegyintézet és Ál­lamfogház életével, ahol — köztudott — a két világhábo­rú közötti társadalmi rend el­leni bűncselekményt elköve­tők (politikaiak) itt töltötték le büntetésüket. Ismerteti a kötet dr. Matusek Tivadar életrajzát, aki a hatvanas években a váci járási pb első titkára volt. A második világ­háború végén Budapesten ve­zette a róla elnevezett Matu- sek-csoport, amely sikeres partizánakciókat hajtott vég­re. Az újpesti partizáncso­port névsorában szerepel a Vácott élt, s tavaly itt el­hunyt Lőcsei László. A Ma­gyarok a lengyel ellenállási mozgalomban című fejezet megemlíti Csorba Tibor fes­tőművészt, Vác szerelmesét, aki feleségével vitt véghez említésre méltó cselekedete­ket. A kötet előszava megemlí­ti. hogy nem törekedtek, nem is törekedhettek a teljességre. Így Bajcsy-Zsilinszky Endre életútját sem említik, hogy bujkálás közben egy időre menedéket talált a Vác mel­letti Kláraházán. A nevek kö­zül is hiányzik a ma is Vá­cott élő Szikora Pál. dr. Zá- dor Antal stb., akik igazolt tagjai a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetségének és a vérzivatar idején ember­ségükkel, bátorságukkal helyt­álltak. Kovács Tünde a döntőben Hatalmas az irodalom ere­je! S még inkább az, ha a te­hetség tiszta forrásból fakad. Akkor országhatárok dőlnek le. emberszívek hódolnak meg előtte. Szürcsölgetni a szavak, a mondatok ízes cseppjeit, bolyongani az irodalmi szép­ségek erdejében, olyan él­mény, amit bárki és bármikor elérhet, ha könyvet, verset vesz a kezébe. A jó könyvek, a gondolati mélységük révén örök életű versek ragyogásá­nak nincs határa, s értékük időálló. „Ha a versekben a szívek laknak, az én szívemnek is van hazája.” Ugye milyen szép és találó a kínai esztéta gondolata?! Vajon igyek- szünk-e kimeríteni az irodal­mi alkotások nyújtotta szép­séget. örömet? Bizony, ebben megoszlanak a vélemények. Van, aki azt mondja, a könyv, a vers a modern ember alta­tója. Alighogy kezébe veszi, már alszik. Tény, hogy a fel­gyorsított élettempó, amely­ben élünk, valóban nemigen kedvez az önművelődésnek. Reméljük, mégis nagyobb azoknak a tábora, akik szá­mára szellemi, érzelmi szük­séglet. érték a jó könyv, a jó vers. A napokban megdöbbenten. hallgattam ismerősömet, aki éppen azt fejtegette, mennyi­re nem alapos a mai gyere­Bán Márton emléke 1903 augusztusában vé­kony, fiatal tanár kopogta­tott be Halmi László, ak­kori váci gimnáziumigaz­gató szobájába. Kopott kis bőröndjében néhány sze­mélyes holmit hozott és egy facsattogtatót. Az ifjú pedagógus nem csupán földrajz és természetrajz szakos volt, hanem torna­tanár is. Az év szeptembe­rében már a katedrán ült, és Vácott tanított még negyvenöt éven keresztül. Bán Mártonból Marci bá­csi lett. Diákok százait ta­nította. Az érettségit köve­tően szétszéledtek a szél­rózsa ninden irányába, de ha a Kossuth-díjas művé­szettörténész. a Magyar Rá­dió osztályvezetője vagy a New York-i sebészprofesz- szor s mások visszatértek Vácra, mindig felkeresték öreg tanárukat. Sokat dolgozott a váro­sért, a közösségért. Létre­hozta a középiskola hatal­mas természetrajzi szertá­rát. A Váci Kalauznak nemcsak írója, de a szép fényképek fotósa is volt. Bejárta a fél világot Af­rikától az Északi-sarkig, Európát Zürichtől Varsóig. Élményeiről szóban és a maga készítette diapozití- vek bemutatásával beszá­molt az egykori Uránia (a mai TIT-előadások őse) kö­zönsége előtt. Bolyongás Európában című könyve pályadíjat nyert. A város felszabadulása után. mint a múzeum igaz­gatója, saját kezűleg tün­tette el a háborús pusztí­tás nyomait. Még néhány évig tanított. Büszkén em­lítette. hogy ő segítette elő­készíteni az első váci mun­kásgimnázium felnőtt érett­ségizőit. 1968. január másodikán hunyt el. Egykori diákjai, tanártársai, nagyszámú tisz­telője kísérte utolsó útjá­ra az alsóvárosi temetőben. Halá Iának huszadik év­fordulóján elhelyezték a megemlékezés virágait Bán Márton végső nyugvóhe­lyén. P. R. kék. felnőttek irodalmi isme­rete, és tudása, kevesen ol­vasnak verset. Példaként hoz­ta fel nagyapját, aki nyolcvan- éves korában is gyakran el­mondta a Toldit vagy bosz- szankodott például azon, ha az emlékezetében .felidézett sorról nem tudta, hogy me­lyik versből való. Ma sokan úgy vélekednek — köztük még irodalomtanárok is —. hogy a mai gyerekeknek nyűg a verstanülás. Nincs igényük a versekre. Ezért rendkívül jó érzés, amikor éppen a fiatalok cá­folnak erre rá a versszerete- tükkel. Vác középiskoláiban és a gimnáziumban az elmúlt hó­napban tartották meg az or­szágos Arany János ballada- mondó verseny iskolai fordu­lóit. A győztes tanulók tovább­jutottak a megyei versenyre, amit Monoron rendeztek meg. Külön versenyeztek a gimna­zisták és külön a szakközép- iskolások. A megyei fordulón a váci diákok nagyon szép eredménnyel szerepeltek, kü­lönösen a szakközépiskolások. Az Egészségügyi Szakközép- iskola második osztályos ta­nulója, Kovács Tünde az I. helyezett lett. Ö képviseli majd Pest megyét egy mono- ri gimnazista tanulóval együtt a márciusi országos döntőn. Nagykőrösön. Ez a verseny egyben Ki mit tud?-válogató is lesz. Kovács Tündére na­gyon büszke az iskola, hiszen több éve nem volt már olyan versmondójuk. aki eljutott volna az országos döntőig. Felkészítő tanára Fazekas Lászlóné, aki hosszú évek óta zsűritag a megyei versenye­ken. Vácról Hortoványi Jenő gimnáziumi tanárt kérték még fel zsűritagnak. Hasonló szép eredménnyel szerepelt a Táncsics Mihály Mezőgazdasági Szakközépis­kola harmadik osztályos ta­nulója. Császár Imre, aki IV. helyezett lett. Felkészítő ta­nára Bella Lászlóné. A Löwy Sándor Ipari Szakközépiskola negyedik osztályos tanulója, Zomborka Szilvia pedig V. he­lyezést ért el. Felkészítő ta­nára Surmav Jánosáé. Kovács Tünde és Zomborka Szilvia egyébként a Madách Imre Művelődési Központ színját­szó körének a tagja. E szép eredményeket hall­va jó arra gondolni, hogy ta­lán még sincs „kihalóban” a költészet. Vannak még. akik­nek szívügye, belső igénye a költészetben való tájékozott­ság. a versolvasás, sőt még a versmondás is. Csak értő kéz­zel kell „beoltani” őket. Mécs László költő írja: „Vadócba rózsát oltok, hogy szebb le­gyen a föld.” Szórád Ágnes Lenyó László személyében. Az akkori termelés 1.9 millió négyzetméter fotópapír és 319 ezer négyzetméter fotófilm volt — 529 dolgozóval érték el! Dr. Lenyó László neve ösz- szelorrott a Forte gyárral és egyben a várossal is. Alakí­totta, munkatársaival formál­ta, fejlesztette, és végül a vegyipar egyik legjobb gaz­dasági mutatókkal rendelkező egységévé változtatta e kol­lektív munka a gyárat. A re­konstrukciók alatt, a 60-as években új termelőberendezé­sek születtek: beindult a fo­tóiparban egyedülálló szárító­pályás öntőüzem, átalakítot­ták a filmöntőt, megépítették az új filmkiszerelő üzemet, a meót, majd elkészült a 11 szintes emulzióüzem, az ön­tő, előkészítő üzem, a barit- üzem, a tmk, a központi hű­tőtelep, és számtalan új, kor­szerű berendezés került a la­boratóriumokba. A 70-es évek végén a ki­szerelőüzemekbe új csoma- gológepsorok kerültek, majd később korszerűsödött az ön­téstechnika és a számítástech­nika is meghonosodott. A termelés egyre bővült, az ezerkétszázas létszámmal már több mint 6 millió négyzet- méter fotópapírt és 1,3 millió négyzetméter fotófilmet állí­tanak elő a világpiacon is el­ismert Forte márkanévvel. Harminc év alatt voltak nehézségek, mélypontok, de mindig sikerült, talpon ma­radni : az igazgató számítha­tott a dolgozó kollektívára. A kollektíva egyik kiemelkedő személyisége volt Radó Aurél műszaki igazgatóhelyettes, aki az év végén ment nyugdíjba A gyár eredményeinek eléré­sében nagy része volt a világ egyik legismertebb foioké- mikusának, a szerény, csendes műszaki vezetőnek. ★ Ez alatt a 30 év alatt Vác városa is szépült, gazdagodott. A sportstadion, az új kórház, a művelődési központ, a fo­totechnika-történeti múzeum, az uszoda, mind-mind a For­te gyár anyagi támogatásával és a kollektíva társadalmi munkájával fejeződött be. Ha segítség kellett a város­nak, a Forte gyáriakra rend­szeresen számíthattak. Dr. Lenyó László igazgató eredményes munkásságának és közéleti tevékenységének elismeréseként a Szocialista Magyarországért Érdemrend kitüntetést kapta, majd né­hány héttel később, decem­ber 8-án a város felszabadu­lásának 43. évfordulójára rendezett tanácsülésen pedig Vác város díszpolgára lett. A közelgő nyugdíjba vonulá­sa a gyár belső életében is változásokat hozott. Az igazgatóválasztás megtörtént, a gazdasági igazgatóhelyettes, Peterdy Vince kapott bizal­mat a vállalati tanács tagjai­tól. Most nehéz helyzetben van a népgazdaság, és a Forte­gyár jövője is számos gond­dal telített. Űj utakat kell keresni, frissíteni kell a mű­szaki gondolkodást és gyorsí­tani kell az új termékek gyártását, hogy továbbra is a jónak minősítettek között sze­repelhessen e szép múltú Forte Fotokémiai Ipar, ha­zánk egyetlen fotokémiai üzeme. B. T. P, Gyűrhetetlen aszfalt A forgalmas kereszteződé­sekben, a buszmegállókban gyakran felgyürödift az asz­falt. kerékvályúk keletkeznek, a hullámos felület szinte szét­rázza az autót. Ez nemcsak kellemetlen, de kifejezetten balesetveszélyes jelenség, kü­lönösen. ha vízzel, jéggel te­lik meg a mélyedés. Világszer­te hosszú idő óta keresik a szakemberek a megoldást, ám eddig nem túl sok sikerrel. A Közlekedési Minisztérium ösz­tönzésére az útépítéssel fog­lalkozó hazai vállalatok is foly­tatnak kísérleteket, igyekeznek megtalálni az aszfaltgyűrődés ellenszerét, de az eddig kidol­gozott megoldások nem bizo­nyultak kellőképpen hatásos­nak. A Pest Megyei Közúti Építő Vállalat nemrégiben felvette a kapcsolatot a holland „HWZ” céggel, melynek eddigi kísér­letei igen jó eredménnyel ke­csegtetnek. A magyar vállalat — a többi közúti építőválla­lattal közösen — megvásárol­ta az úgynevezett Restaplast aszfaltkeverék gyártási tech­nológiájának licencét. Ez a kétféle adalékanyaggal felja­vított aszfalt — a hollandiai tapasztalatok szerint akár 6—8 évig is gyűrödésmentes marad a legforgalmasabb útszakaszo­kon is. (A jelenlegi eljárások­kal alig fél-egy esztendő alatt újból hullámos lesz az útbur­kolat.) A két speciális adalék­anyagot nem szükséges kül­földről beszerezni, ugyanis a Magyar Ásványolaj és Földgáz Kísérleti Intézet és a TVK a két anyagot megfelelő minő­ségben képes előállítani, és vállalkozik is a gyártásra. A közúti építővállalatok felkészültek a Restaplast szé­les körű alkalmazására. Az utak üzemeltetőinek eddigi megrendeléseire jövőre már 4—5 ezer tonna gyűrődésmen­tes aszfalttal borítják be a for­galmasabb csomópontokat, autóbuszmegállókat. A fővá­rosban most mérik fel. hogy hol vannak olyan útszakaszok, ahol feltétlenül szükséges a hullámosodás megszüntetése. Ezt követően adnak megbízást a Pest Megyei KÉV-nek és esetleg más útépítő cégeknek a tartós útburkolatok elkészí­tésére. A Senior Váci Kötöttárugyár felvesz textilvegyészmérnököket és üzemmérnököket termelésirányítói és fejlesztő technológus! munkakörök betöltésére Fizetés: megállapodás szerint. Jelentkezni lehet: a Senior Váci Kötöttárugyár személyzeti osztályán. Cím: Vác, Sallai Imre u. 8-10. 2600. ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents