Pest Megyei Hírlap, 1988. január (32. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-06 / 4. szám
VÁCI Eifrig A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Büszkék a vállalatukra Mindig újítani, frissíteni kell XXXII. ÉVFOLYAM, 4. SZÁM 1988. JANUAR fi.. SZERDA Gyorstisztító Szalon helyett fióküzlet Az év végi leltár nem csak B kereskedőket érintette. Az elmúlt év utolsó napjaiban a Váci Géza téri gyorstisztító szalon bejáratán a „zárva” tábla díszelgett. Ettől függetlenül odabenn dolgoztak, ugyanis év végéig el kellett készülni a vállalt ruhákkal, mert január 1-jétől megszűnik a szalon. Az egyetlen olyan szolgáltatás volt a városban, ahol valóban gyorstisztítást vállaltak. Mi lesz ezután a sürgősen tisztítandó ruhákkal, és mi magával a szalonnal, s a beépített gépekkel? gg Keszhelyi József üzletvezető foglalatoskodott a zárt ajtók mögött, tőle érdeklődtünk. — Lejárt a szerződésünk a Pest Megyei Hattyú Textil- tisztító Vállalattal, akié ez az üzlet. Úgy gondolták, nem éri meg tovább, ezért nem hosz- szabbították meg a szerződést. — Nem éri meg? Az hogy lehet? Én úgy tudom, sikeres szolgáltatás volt az önöké, elégedett volt a lakosság. — Ezzel nincs is semmi gond, nyereségesek voltunk, de a munkánkhoz szükséges tisztítóanyagok egy részét, amit nehezen lehet beszerezni, esetleg csak nyugati importból, a szerződés értelmében a vállalat köteles biztosítani. — De mi lesz itt? Ezek a drága gépek hol mosnak, tisztítanak ezután? — A szalonból fióküzlet lesz, ahol továbbra is tisztítást vállalnak, de csak begyűjtik a ruhákat, és a nagykőrösi üzembe szállítják. — Ez esetben nem hiszem. hogy tartani tudják az addig megszokott határidőket. Ha jól tudom, önök egy-két napra, sőt hat órára is vállaltak . .. — Van már ilyen fióküzlet a városban, az ő példájukat alapul véve, gondolom, körülbelül 20 munkanap lesz a vállalási határidő. — önnel együtt teljesen kicserélődik a személyzet is? — Nem, a két kolléganőmet továbbra is a vállalat foglalkoztatja. ők lesznek a fölvevők. Fontos a szakértelmük, amit évek alatt megszereztek. A reklamációk miatt nem mindegy, mit vesznek át, és mit ígérnek az ügyfélnek. — Ezek szerint a szakértelmüket csak részben kamatoztathatják, hiszen nem mosnak majd. Ahogy a gépek sem. Mi lesz a sorsuk? Esetleg ön tart rájuk igényt, és magánvállalkozásba kezd? — Még nem tudom mihez kezdek, a gépeket mindenesetre elszállítja a vállalat, de hogy hol használja, azt elképzelni sem tudom, mert a központban már megvan a felszerelés. m — Lehet, hogy kiselejtezik őket és a MEH-telepre kerülnek? _ — Vagy ez nem is ránk tartozik? Egy szolgáltatással viszont kevesebb lesz. — Nem hiszem, hogy olyan nagy tragédia lenne ez. Mindenki tudja, ha tetszik, ha nem, alább kell hagyni az igényeinkkel! — mondta, s elnézést kért, mert jelzett a gép. Újra, s ezúttal utoljára be kellett kapcsolni. Dudás Zoltán Mindegy? Barátom és kollégám egy vállalat vezetőjét kívánta felkeresni. Meg is érkezett a megbeszélt időben, s közölte a porta éber őrével, hogy melyik laptól jött. A portás vette a telefont és tárcsázott. Valószínűleg a titkárságot hívta. — Halló, az igazgató elvtársat keresik. Felmehet? Hogy ki? Valamilyen újságos ... — Nem újságos! — szólt közbe barátom és kollégám —, újságíró! A portás kezével letakarta a kagyló alsó felét, úgy szólt vissza: — Az tökmindegy! Természetesen ez még az új sajtótörvény megjelenése előtt történt. De attól még tegnap is történhetett volna. B. J. Jellemző a kis- és középvárosokra, így Vácra is, hogy egy-egy vállalat életét figyelemmel kísérik az emberek, a kapun kívül is beszédtéma gazdasági helyzete, sikerei, kiemelkedő eseményei és gondjai. Az utóbbi hónapokban különösen sokat emlegetik a Forte gyárat. Nem tudni, hogy a magas kitüntetések vagy az igazgatóváltás eseményei kapcsán hallani többet a vállalatról, de az bizonyos, hogy a Forte dolgozói büszkék a vállalatukra. A Forte Fotokémiai Ipar azon gazdasági egységek közé tartozik, amelyek már a gyár megalakulásától, 1922-től kenyérkereseti lehetőséget nyújtottak a város és környéke lakosságának. Igaz, az akkori Kodak Ltd. leányvállalataként csupán 49 főt alkalmazott, és később is csak 170 főre növekedett a létszám. Profilja az országban egyedülálló volt és ma is az. A fordulat éve változást hozott. 1948 áprilisa óta viseli a Forte nevet, és termelésének meghatározó részét teszik ki a különféle ezüsttartalmú, fényérzékeny anyagok. Kezdetben csak fekete-fehér fotópapírt, aztán már fotófilmet. is gyártottak, később a színes fotótermékek súlya is egyre növekedett a termékskálán. ★ 1957 februárjában új igazgató került a gyár élére, dr. Antifasiszták, ellenállók Tallózás egy lexikonban A téli könyvvásár egyik legérdekesebb kötetét a Kossuth Kiadó jelentette meg „A magyar antifasiszta ellenállás és pdrtizánmozgalom” címmel. A 180 oldalas könyv váci érdekességeket is tartalmaz. Húsz sor foglalkozik a váci fegyházzal, a Váci Királyi Országos Fegyintézet és Államfogház életével, ahol — köztudott — a két világháború közötti társadalmi rend elleni bűncselekményt elkövetők (politikaiak) itt töltötték le büntetésüket. Ismerteti a kötet dr. Matusek Tivadar életrajzát, aki a hatvanas években a váci járási pb első titkára volt. A második világháború végén Budapesten vezette a róla elnevezett Matu- sek-csoport, amely sikeres partizánakciókat hajtott végre. Az újpesti partizáncsoport névsorában szerepel a Vácott élt, s tavaly itt elhunyt Lőcsei László. A Magyarok a lengyel ellenállási mozgalomban című fejezet megemlíti Csorba Tibor festőművészt, Vác szerelmesét, aki feleségével vitt véghez említésre méltó cselekedeteket. A kötet előszava megemlíti. hogy nem törekedtek, nem is törekedhettek a teljességre. Így Bajcsy-Zsilinszky Endre életútját sem említik, hogy bujkálás közben egy időre menedéket talált a Vác melletti Kláraházán. A nevek közül is hiányzik a ma is Vácott élő Szikora Pál. dr. Zá- dor Antal stb., akik igazolt tagjai a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetségének és a vérzivatar idején emberségükkel, bátorságukkal helytálltak. Kovács Tünde a döntőben Hatalmas az irodalom ereje! S még inkább az, ha a tehetség tiszta forrásból fakad. Akkor országhatárok dőlnek le. emberszívek hódolnak meg előtte. Szürcsölgetni a szavak, a mondatok ízes cseppjeit, bolyongani az irodalmi szépségek erdejében, olyan élmény, amit bárki és bármikor elérhet, ha könyvet, verset vesz a kezébe. A jó könyvek, a gondolati mélységük révén örök életű versek ragyogásának nincs határa, s értékük időálló. „Ha a versekben a szívek laknak, az én szívemnek is van hazája.” Ugye milyen szép és találó a kínai esztéta gondolata?! Vajon igyek- szünk-e kimeríteni az irodalmi alkotások nyújtotta szépséget. örömet? Bizony, ebben megoszlanak a vélemények. Van, aki azt mondja, a könyv, a vers a modern ember altatója. Alighogy kezébe veszi, már alszik. Tény, hogy a felgyorsított élettempó, amelyben élünk, valóban nemigen kedvez az önművelődésnek. Reméljük, mégis nagyobb azoknak a tábora, akik számára szellemi, érzelmi szükséglet. érték a jó könyv, a jó vers. A napokban megdöbbenten. hallgattam ismerősömet, aki éppen azt fejtegette, mennyire nem alapos a mai gyereBán Márton emléke 1903 augusztusában vékony, fiatal tanár kopogtatott be Halmi László, akkori váci gimnáziumigazgató szobájába. Kopott kis bőröndjében néhány személyes holmit hozott és egy facsattogtatót. Az ifjú pedagógus nem csupán földrajz és természetrajz szakos volt, hanem tornatanár is. Az év szeptemberében már a katedrán ült, és Vácott tanított még negyvenöt éven keresztül. Bán Mártonból Marci bácsi lett. Diákok százait tanította. Az érettségit követően szétszéledtek a szélrózsa ninden irányába, de ha a Kossuth-díjas művészettörténész. a Magyar Rádió osztályvezetője vagy a New York-i sebészprofesz- szor s mások visszatértek Vácra, mindig felkeresték öreg tanárukat. Sokat dolgozott a városért, a közösségért. Létrehozta a középiskola hatalmas természetrajzi szertárát. A Váci Kalauznak nemcsak írója, de a szép fényképek fotósa is volt. Bejárta a fél világot Afrikától az Északi-sarkig, Európát Zürichtől Varsóig. Élményeiről szóban és a maga készítette diapozití- vek bemutatásával beszámolt az egykori Uránia (a mai TIT-előadások őse) közönsége előtt. Bolyongás Európában című könyve pályadíjat nyert. A város felszabadulása után. mint a múzeum igazgatója, saját kezűleg tüntette el a háborús pusztítás nyomait. Még néhány évig tanított. Büszkén említette. hogy ő segítette előkészíteni az első váci munkásgimnázium felnőtt érettségizőit. 1968. január másodikán hunyt el. Egykori diákjai, tanártársai, nagyszámú tisztelője kísérte utolsó útjára az alsóvárosi temetőben. Halá Iának huszadik évfordulóján elhelyezték a megemlékezés virágait Bán Márton végső nyugvóhelyén. P. R. kék. felnőttek irodalmi ismerete, és tudása, kevesen olvasnak verset. Példaként hozta fel nagyapját, aki nyolcvan- éves korában is gyakran elmondta a Toldit vagy bosz- szankodott például azon, ha az emlékezetében .felidézett sorról nem tudta, hogy melyik versből való. Ma sokan úgy vélekednek — köztük még irodalomtanárok is —. hogy a mai gyerekeknek nyűg a verstanülás. Nincs igényük a versekre. Ezért rendkívül jó érzés, amikor éppen a fiatalok cáfolnak erre rá a versszerete- tükkel. Vác középiskoláiban és a gimnáziumban az elmúlt hónapban tartották meg az országos Arany János ballada- mondó verseny iskolai fordulóit. A győztes tanulók továbbjutottak a megyei versenyre, amit Monoron rendeztek meg. Külön versenyeztek a gimnazisták és külön a szakközép- iskolások. A megyei fordulón a váci diákok nagyon szép eredménnyel szerepeltek, különösen a szakközépiskolások. Az Egészségügyi Szakközép- iskola második osztályos tanulója, Kovács Tünde az I. helyezett lett. Ö képviseli majd Pest megyét egy mono- ri gimnazista tanulóval együtt a márciusi országos döntőn. Nagykőrösön. Ez a verseny egyben Ki mit tud?-válogató is lesz. Kovács Tündére nagyon büszke az iskola, hiszen több éve nem volt már olyan versmondójuk. aki eljutott volna az országos döntőig. Felkészítő tanára Fazekas Lászlóné, aki hosszú évek óta zsűritag a megyei versenyeken. Vácról Hortoványi Jenő gimnáziumi tanárt kérték még fel zsűritagnak. Hasonló szép eredménnyel szerepelt a Táncsics Mihály Mezőgazdasági Szakközépiskola harmadik osztályos tanulója. Császár Imre, aki IV. helyezett lett. Felkészítő tanára Bella Lászlóné. A Löwy Sándor Ipari Szakközépiskola negyedik osztályos tanulója, Zomborka Szilvia pedig V. helyezést ért el. Felkészítő tanára Surmav Jánosáé. Kovács Tünde és Zomborka Szilvia egyébként a Madách Imre Művelődési Központ színjátszó körének a tagja. E szép eredményeket hallva jó arra gondolni, hogy talán még sincs „kihalóban” a költészet. Vannak még. akiknek szívügye, belső igénye a költészetben való tájékozottság. a versolvasás, sőt még a versmondás is. Csak értő kézzel kell „beoltani” őket. Mécs László költő írja: „Vadócba rózsát oltok, hogy szebb legyen a föld.” Szórád Ágnes Lenyó László személyében. Az akkori termelés 1.9 millió négyzetméter fotópapír és 319 ezer négyzetméter fotófilm volt — 529 dolgozóval érték el! Dr. Lenyó László neve ösz- szelorrott a Forte gyárral és egyben a várossal is. Alakította, munkatársaival formálta, fejlesztette, és végül a vegyipar egyik legjobb gazdasági mutatókkal rendelkező egységévé változtatta e kollektív munka a gyárat. A rekonstrukciók alatt, a 60-as években új termelőberendezések születtek: beindult a fotóiparban egyedülálló szárítópályás öntőüzem, átalakították a filmöntőt, megépítették az új filmkiszerelő üzemet, a meót, majd elkészült a 11 szintes emulzióüzem, az öntő, előkészítő üzem, a barit- üzem, a tmk, a központi hűtőtelep, és számtalan új, korszerű berendezés került a laboratóriumokba. A 70-es évek végén a kiszerelőüzemekbe új csoma- gológepsorok kerültek, majd később korszerűsödött az öntéstechnika és a számítástechnika is meghonosodott. A termelés egyre bővült, az ezerkétszázas létszámmal már több mint 6 millió négyzet- méter fotópapírt és 1,3 millió négyzetméter fotófilmet állítanak elő a világpiacon is elismert Forte márkanévvel. Harminc év alatt voltak nehézségek, mélypontok, de mindig sikerült, talpon maradni : az igazgató számíthatott a dolgozó kollektívára. A kollektíva egyik kiemelkedő személyisége volt Radó Aurél műszaki igazgatóhelyettes, aki az év végén ment nyugdíjba A gyár eredményeinek elérésében nagy része volt a világ egyik legismertebb foioké- mikusának, a szerény, csendes műszaki vezetőnek. ★ Ez alatt a 30 év alatt Vác városa is szépült, gazdagodott. A sportstadion, az új kórház, a művelődési központ, a fototechnika-történeti múzeum, az uszoda, mind-mind a Forte gyár anyagi támogatásával és a kollektíva társadalmi munkájával fejeződött be. Ha segítség kellett a városnak, a Forte gyáriakra rendszeresen számíthattak. Dr. Lenyó László igazgató eredményes munkásságának és közéleti tevékenységének elismeréseként a Szocialista Magyarországért Érdemrend kitüntetést kapta, majd néhány héttel később, december 8-án a város felszabadulásának 43. évfordulójára rendezett tanácsülésen pedig Vác város díszpolgára lett. A közelgő nyugdíjba vonulása a gyár belső életében is változásokat hozott. Az igazgatóválasztás megtörtént, a gazdasági igazgatóhelyettes, Peterdy Vince kapott bizalmat a vállalati tanács tagjaitól. Most nehéz helyzetben van a népgazdaság, és a Fortegyár jövője is számos gonddal telített. Űj utakat kell keresni, frissíteni kell a műszaki gondolkodást és gyorsítani kell az új termékek gyártását, hogy továbbra is a jónak minősítettek között szerepelhessen e szép múltú Forte Fotokémiai Ipar, hazánk egyetlen fotokémiai üzeme. B. T. P, Gyűrhetetlen aszfalt A forgalmas kereszteződésekben, a buszmegállókban gyakran felgyürödift az aszfalt. kerékvályúk keletkeznek, a hullámos felület szinte szétrázza az autót. Ez nemcsak kellemetlen, de kifejezetten balesetveszélyes jelenség, különösen. ha vízzel, jéggel telik meg a mélyedés. Világszerte hosszú idő óta keresik a szakemberek a megoldást, ám eddig nem túl sok sikerrel. A Közlekedési Minisztérium ösztönzésére az útépítéssel foglalkozó hazai vállalatok is folytatnak kísérleteket, igyekeznek megtalálni az aszfaltgyűrődés ellenszerét, de az eddig kidolgozott megoldások nem bizonyultak kellőképpen hatásosnak. A Pest Megyei Közúti Építő Vállalat nemrégiben felvette a kapcsolatot a holland „HWZ” céggel, melynek eddigi kísérletei igen jó eredménnyel kecsegtetnek. A magyar vállalat — a többi közúti építővállalattal közösen — megvásárolta az úgynevezett Restaplast aszfaltkeverék gyártási technológiájának licencét. Ez a kétféle adalékanyaggal feljavított aszfalt — a hollandiai tapasztalatok szerint akár 6—8 évig is gyűrödésmentes marad a legforgalmasabb útszakaszokon is. (A jelenlegi eljárásokkal alig fél-egy esztendő alatt újból hullámos lesz az útburkolat.) A két speciális adalékanyagot nem szükséges külföldről beszerezni, ugyanis a Magyar Ásványolaj és Földgáz Kísérleti Intézet és a TVK a két anyagot megfelelő minőségben képes előállítani, és vállalkozik is a gyártásra. A közúti építővállalatok felkészültek a Restaplast széles körű alkalmazására. Az utak üzemeltetőinek eddigi megrendeléseire jövőre már 4—5 ezer tonna gyűrődésmentes aszfalttal borítják be a forgalmasabb csomópontokat, autóbuszmegállókat. A fővárosban most mérik fel. hogy hol vannak olyan útszakaszok, ahol feltétlenül szükséges a hullámosodás megszüntetése. Ezt követően adnak megbízást a Pest Megyei KÉV-nek és esetleg más útépítő cégeknek a tartós útburkolatok elkészítésére. A Senior Váci Kötöttárugyár felvesz textilvegyészmérnököket és üzemmérnököket termelésirányítói és fejlesztő technológus! munkakörök betöltésére Fizetés: megállapodás szerint. Jelentkezni lehet: a Senior Váci Kötöttárugyár személyzeti osztályán. Cím: Vác, Sallai Imre u. 8-10. 2600. ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap)
