Pest Megyei Hírlap, 1988. január (32. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-06 / 4. szám
6 1988. JANUAR 6., SZERDA loci TAHÄCSOH MM Mikor köthető házassági vagyonjogi szerződés? • Üdülő vagy lakóház • A tsz-tag szabadsága t Anyasági segély • A szociálpolitikai kedvezmény új szabályai Törvények, rendeletek, jogszabályok Az év első napiától érvényesek • Feleségem házasságunk megkötésekor a tanácsi bérlakásomba költözött. Házasságunkat, melyből egy gyermek született, most szeretnénk felbontani. ügy hallottam, hogy a mostani jogszabály azt is figyelembe veszi, hogy ki bérelte a házasság megkötése előtt a lakást. Ha a házastársak bérlő- illetőleg tulajdonostársak vagy ha az egyikük tulajdonát képező lakásban laknak, a házasság felbontása esetén kérelmükre a bíróság dönt a lakáshasználatról. Abban az esetben, ha a házastársak a közös lakást bérelték, a válás során a bíróság vagy a lakás közös használatát, vagy az egyik fél távozási kötelezettségét állapítja meg. Ezek a merev szabályok sokszor ütköznek a társadalmi igazságossággal, ezért a családjogi törvény módosítása lehetővé tette, hogy a házasulok a házasságkötést megelőzően, vagy ezt követően is rendezzék a közös lakás használatát a válás esetére. így megállapodhatnak abban is, hogy az egyik házastárs a lakást elhelyezési és térítési igény nélkül elhagyja. Mivel a lakáskérdés rendezése mindig a legtöbb vitát kiváltó kérdések egyike, ezt a megállapodást közokiratba, vagy jogi képviselő által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. A felek megállapodása a bírósápot is köti, attól csak kivételesen a kiskorú gyermek érdekeire tekintettel lehet eltérni. Olvasónk tehát csak az esetben jogosult az általános szabálvoktól való eltérésre, ha az előbb ismertetett szerződést megkötötte. • Fgy dunántúli kisközségben kívánok üdülőt vásárolni — írja H. A. Dabasrói. Nem tudom azonban, hogy az ingatlan üdülőnek, vagy lakóháznak minősül-e, mert ha lakóháznak, akkor azt sajnos nem tudom megvenni. A tulajdonszerzésre vonatkozó jogszabályok szerint az állampolgároknak — bizonyos kivételtől eltekintve — csak egv lakástulajdonuk és egy üdülőtulajdonuk lehet. Sokan lakóhelyüktől távol kívánnak üdülőt vásárolni olyan területen. amelyet a közfelfogás és a természeti adottságok alapján nem lehetne üdülőterületnek minősíteni. Abban a kérdésben, hogy az épület a jogszabályok alapján lakásnak vagy üdülőnek mi- nősül-e, elsősorban az épület létesítésének célja, másodsorban pedig a használatának a módja az irányadó. Nem lehet a lakóépületet, illetőleg a lakást a használat módja alapján üdülőnek tekinteni, ha olyan helységben található, ahol a megyei tanács a lakásigények társadalmi elbírálását elrendelte és a lakást a tulajdonos 1953. április 1. után állami kölcsönnel létesítette, vagy állami (szövetkezeti) szervtől lakás céljára vásárolta. Ugyanez a tilalom érvényes akkor is az előbbi helységekben, ha az üdülőhasználati mód 1971. július 1. után keletkezett. Az előbbiekben meghatározott kizáró okok a települések üdülőterületén, illetőleg az üdülőkörzetek regionális rendezési terveiben meghatározott üdülőfalvakban lévő lakóépületekre nem vonatkoznak. A csökkenő népességszámú településeken megüresedett lakóépület tulajdonjoga üdülőtulajdonként ugyancsak megszerezhető. • Ez év májusában vonul nyugdíjba P. P. galgahévízl tsz-tag. Az iránt érdeklődik, hogy ebben az esetben szabadságát meg lehet-e váltani. A termelőszövetkezetnek azt a tagját, aki egész éven át folyamatosan dolgozik, a munkaviszonyban álló dolgozókéval azonos mértékű fizetett szabadság illeti meg. A fizetett szabadság szempontjából azt a dolgozót kell egész évben dolgozónak tekinteni, aki a termelőszövetkezetben az előző évben túlmunka nélkül folyamatosan 2180 munkaórát teljesített. A fizetett szabadságot az esedékesség évében, akadályoztatás esetén pedig ennek megszűnésétől számított 30 napon belül kell kiadni, megváltani nem lehet. Mivel a jogszabályok az előző évi munkateljesítményhez kötik a szabadságot, az az év kezdetekor esedékes. Ha viszont tagsági viszony megszűnése, sorkatonai szolgálat miatti bevonulás, valamint nyugdíjazás következtében a szabadság már nem adható ki, azt pénzben, terménnyel vagy más ellenszolgáltatással kell megváltani. • December közepén gyermeke született egy szigetszent- miklósi olvasónknak. Az anyasági segélyt azonban csak az új esztendőben kérte munkáltatójától, de olyan választ kapott, hogy a korábbi jogszabályok alapján járó összeget kaphatja meg. A társadalombiztosítási jogszabályok változása következtében az anyasági segély ösz- szege gyermekenként 6000 forint. Ahhoz azonban, hogy részére ezt a juttatást folyósítsák, szükséges: a szülő nő terhességi orvosi vizsgálaton négyszer, koraszülés esetén egyszer részt vegyen és az első, illetőleg koraszülés esetében az egyszeri orvosi vizsgálat a terhesség kezdetétől számított 140 napon belül történjen. Ha az anya ezeket az előírásokat nem teljesíti, a segély összege gyermekenként 1000 forint. Amennyiben az asszony külföldön szül, gyermekenként akkor is 6000 forint az anyasági segély, ha a szülő nő orvosi vizsgálaton nem vett részt. Ez a felemelt juttatás csak azoknak biztosítható, akik 1987. december 31 -ét követően hozták világra gyermeküket Az anyasági segély a személyi jövedelemadó fizetése alól mentes. Az alábbi két történet főszereplői fiatalkorúak, akik szembekerültek a törvénnyel. Valamennyien erőszakos bűncselekmények sorozatát követték el. Egy kivételével, rendezetlen családi körülmények között éltek. G. Istvánt tiltott határátlépés bűntettének kísérlete, valamint huszonöt rendbeli lopás. többszöri rongálás és magánlaksértés miatt vonta felelősségre a bíróság. Ez a fiatalember pedig nyugodt családi körülmények között élt. és szakmunkásképző iskolában tanult. Ám, tanárainak véleménye szerint, minden érdeklődés nélkül ült az órákon, már amikor nem hiányzott igazolatlanul. Végül kimaradt az iskolából. Bemósxott a repülőbe Ezt követően már sorozatosan törte föl a víkendháza- kat Érden, és napokra eltűnt otthonról. Különösen szívesen látogatta a Gyöngyvirág utcai házakat. Az egyikben például, ahol hosszabb ideig tartózkodott. négy olajfestményt is megrongált. Egy másik ví- kendházban légpuskát és startpisztolyt talált. Ezekkel lövöldözött, megrongálta a világítótesteket és a berendezést. Máshol elvágta a gázpalack tömlőjét, zsírral és lekvárral összekente a falakat. Rongált és pusztított mindent, • Az építkezőket és a lakásvásárlókat megillető szociálpolitikai kedvezmény olvasóinkat állandóan érdeklő kérdések közé tartozik, ezért ismertetjük a változásokat. A szociálpolitikai kedvezmény összege a jövőben az eddigi 40 000 forint helyett 50 000 lesz a meglévő, vagy a megelőlegezett első gyermek után. Abban az esetben, ha a második gyermek már megszületett, illetőleg a fiatal házaspárnak azt megelőlegezték, az eddigi 65 000 forinttal szemben 100 000 forint a kedvezmény mértéke. A harmadik gyermek után 250 000 forint a szociálpolitikai kedvezmény az eddigi 125 000 forinttal szemben, az ő esetükben azonban a kedvezményt nem lehet megelőlegezni. Minden további meglévő és a szerződéskötést követően született vagy örökbe fogadott gyermek után 50 000 forint illeti meg az építkezőt. A más eltartott családtagok (nagymama stb.) utáni kedvezmény nem változik, az továbbra is személyenként 30 000 forint. Fontos szabály, hogy a szerződéskötést követően született, vagy örökbe fogadott gyermek után csak akkor kaphat támogatást az építkező, ha ebben az időben még állami vagy bankkölcsöntartozása áll fenn. Ilyen esetben a szerződéskötés időpontjában hatályban volt feltételekkel kell a kölcsöntartozást csökkenteni. Amennyiben az építkezőt több kölcsön terheli, a kedvezményt a magasabb kamatozású , összeg mérséklésére kell fordítapi. A jogszabály január ,1-jén lépett hatályba, ami azt jelenti, hogy a korábban már megkötött szerződésekre alkalmazni nem lehet. Dr. Sinka Imre Olvasóink részére minden csütörtökön 17—19 óra között ingyenes jogi tanácsadást tartunk Bp. Vili., Biaha L. tér 3. szám alatt, a beérkezett levelekre pedig folyamatosan válaszolunk. ami a keze ügyébe került. Néhol gazdag zsákmányt talált. Egyik helyről például több mint 80 ezer forint értékű műszaki cikkeket vitt magával. Talán olvasmányainak a hatása alatt határozta el. hogy elindul, természetesen útlevél nélkül, az idegenlégióba. Elment a Ferihegy 2 repülőtérre, ahol a kerítés mellett ösz- szetépte és eldobta személyi igazolványát. Egy Törökországból származó katonai egyenruhába öltözve sikerült észrevétlenül bemásznia egy TU 154-es repülőgépbe. Több órán keresztül ott kucorgott, ám amikor a gépmadár még mindig nem indult, kiszállt. A határőrség biztosító szolgálata ekkor vette észre, de a fiatalember felszólításukra és figyelmeztető lövésükre sem állt meg. Az eldobott személyi igazolvány alapján azonban sikerült megállapítani kilétét. A Buda Környéki Bíróság G. Istvánt 1 év 6 hónap szabadságvesztésre ítélte. Enyhítő körülményként vették figyelembe részletes beismerő vallomását, valamint azt, hogy az általa okozott kár egy része megtérült. Az ítélet nem jogerős. Hátulról leütötték A gyáli galeri tagjai: K. Péter. R. János és K. Mária. Mindhárman nagyon rossz körülmények között nevelkedA népgazdaságot, az ország lakosságát közvetlenül érintő, kiemelkedően fontos törvények, törvényerejű rendeletek, és magas szintű jogszabályok jelentek meg az 1987-es esztendőben. Ezek is egy tartós folyamat, a gazdasági és társadalmi megújulás jogi keretét jelentik, s közöttük több olyan van, amely fogalomként is új, a hazai gyakorlatban ez ideig ismeretlen volt. Összeállításunk ezeket a január elsején életbe lépett jogszabályokat foglalja dióhéjba. Az elmúlt hónapokban a legnagyobb érdeklődés: az általános forgalmi adóról, valamint a személyi jövedelem- adóról alkotott törvényeket kísérte. Az általános forgalmi adó bevezetése lehetővé teszi az értékarányos árak kialakítását, a termelésben a valós hozzáadott érték elismerését, a veszteséges tevékenységek föltárását, s azok állami támogatásának megszüntetésé':. Ugyanakkor nagyobb mozgásteret enged a jól gazdálkodó vállalatok számára, ezáltal hozzájárulhat a népgazdaság teljesítőképességének javulásához. A személyi jövedelemadó a lakosság minden rétegét érinti. Fontos eszköze lehet a teljesítmények szerinti differenciálásnak, amely egyebek között abban is megjelenik majd, hogy a munkából származó jövedelmek között a jelenleginél lényegesen nagyobb különbségek alakulnak ki. Ezeket a különbségeket a társadalom csak akkor fogadja el, ha a magasabb jövedelemmel rendelkezők a közterhek viseléséhez is nagyobb mértékben járulnak hozzá. A két adórendszer bevezetése nélkülözhetetlen az egységes elvek szerint felépülő pénzügyi rendszer létrejöttéhez és a helyes értékrendek kialakításához. Az új adórendszer bevezetéséhez több szociálpolitikai intézkedés kapcsolódik, elsősorban az idős korúak, a nagycsaládosok anyagi gondjainak enyhítése, valamint a lakásvásárlás és -építés köny- nyebbé tétele érdekében. A gazdasági változások az egyes állampolgárok létbiztonságához, a foglalkoztatásukban jelentkező konfliktusok feloldásához, enyhítésétek. R. János hat testvérével és szüleivel él egy szoba-kany- hás, romos lakásban. Bár tanárainak véleménye szerint jó felfogású, éles eszű fiú, magatartása miatt kikerült a közösségből. Egy alkalommal, amikor a pedagógusnő valamiért figyelmeztette, a fiú úgy megütötte. hogy eltört a keze. Ezt követően kizárták az iskolából a túlkoros diákot, azzal, hogy esti tagozaton fejezze be tanulmányait. Barátja, K. Péter, akinek hét testvére van, egyáltalán nem járt iskolába. Írástudatlan. Már korábban is büntették lopásért és garázdaságért. S végül harmadik társuk, K. Mária. 13 éves korában állami gondozásba került. Tavaly azonban testvére kivette az intézetből, és vállalta eltartását, amihez viszont nem voltak meg a feltételei. A férfi ugyanis, aki szemetesként dolgozik, három-négyezer forintos keresetéből a feleségét, kiskorú gyermekét és a nagyanyját is eltartja. A fiatalkorú lány nem járt iskolába, és alkalmilag több férfivel létesített élettársi kapcsolatot. Ez a háromtagú társaság arra szövetkezett, hogy a gyáli italboltok környékén meglesi és kifosztja az ittas embereket. A Kaszás vendéglő és az Aranyholló környéke volt a törzshelyük. Rendszerint háhez rendeletbe foglalt intézkedéseket követelnek meg. Ennek megfelelően született az a minisztertanácsi rendelet, amely 1988. január 1-jétől az állami költségvetésből fedezett foglalkoztatási alapot hoz létre; az átképzési, az elhelyezkedési támogatás, a meghosszabbított felmondási idő átlagkeresete ezt az alapot terheli, ebből téríthető egyebek között a közhasznú foglalkoztatás költsége, s támogathatók az egyes munkahelyteremtő beruházások is. Ugyancsak a kormány rendelkezett arról, hogy korengedményes nyugdíjazást kezdeményezhet a munkáltató, ha a dolgozó elhelyezése nem biztosítható, és nők esetében legalább 25 évi, a férfiaknál legalább 35 évi szolgálati idővel és az adott munkáltatónál legalább ötévi munkaviszonnyal rendelkezik. A lakosság széles körét érinti az a kormányrendelet, amelynek alapján bevezetik az új lakásokra és lakóházakra vonatkozó hároméves kötelező jótállást. A Minisztertanács rendelkezett arról is, hogy január 1-jétől az állami tulajdonban álló házingatlanok elidegenítését a kezelő szerv és a bérlők egyaránt kezdeményezhetik. A pénzügyi változásokhoz tartozik az Elnöki Tanácsnak a kötvénnyel kapcsolatos, jogszabályt módosító rendeleté is. Az 1987-es évben jelentős mértékben szélesedett a kötvénypiac, különösen a vállalati, intézményi szférában. A rendelet szerint január 1-jétől megszűnik a kötvények állami szavatossága. Ez megnehezíti, illetve megdrágítja a kevésbé jövedelmezően gazdálkodók kötvénykibocsátását, banki garanciát várhatóan csak a pénzügyileg stabil vállalatok kötvényeihez adnak. E téren újdonság, hogy a külföldi részvétellel működő gazdasági, illetve költségvetési szerFogyasztói árkiegészítés. A 77/1987. (XII. 14.) MT-rende- let a fogyasztói árkiegészítések mértékét határozza meg. Minőségvédelem. A javítókarbantartó szolgáltatások minőségvédelméről szóló 16/1976. (VI. 4.) MT sz. rendeletet módosította a Minisztertanács. túlról támadtak, és kővel ütötték le az egyébként is imbolygó áldozatukat. Olykor néhány száz forintot, máskor kvarcórát vagy éppen egy szatyor ennivalót raboltak el kiszemelt áldozatuktól. Elvesztette a cipőiét A megtámadott emberek közül ketten kerültek többhetes ápolást igénylő súlyos sérüléssel kórházba. Egyikük arccsonttörést és szemsérülést, másikuk belső sérüléseket szenvedett. Előfordult az is, hogy a sérült a saját lábán ment haza, de azután olyan rosszul lett. hogy a családja mentővel vitette kórházba. Egyik alkalommal, amikor ellenfelük erőteljesen védekezett, elszaladtak, és R. Jánosnak a cipője bűnjelként a helyszínen maradt. A Buda Környéki Bíróság a két fiatalembert súlyos testi sértés és csoportosan elkövetett rablás, bűntársukat pedig rablásban való bűnrészesség miatt vonta felelősségre. K. Pétert 4 év szabadságvesztésre ítélték, és 4 évre eltiltották a közügyek gyakorlásától. R. János büntetése 2 és fél év szabadságvesztés és 2 év eltiltás a közügyektől. A bíróság K. Máriát javítóintézeti nevelésre ítélte. Az ítélet jogerős. Gál Judit vezetek is kibocsáthatnak kötvényeket. Januártól az állam a költségvetés hiányának finanszírozására kincstárjegyet — bemutatóra szóló átruházható értékpapírt bocsáthat ki. A kincstárjegyet magánszemélyek és vállalatok egyaránt megvásárolhatják. A gazdaságban bekövetkező változások, valamint a társadalmi élet új jelenségei más törvényi szintű jogszabályok megalkotását is szükségessé tették. Január 1-jétől hatályosak a büntető törvény- könyvet és a büntetőeljárásról szóló törvényt módosító rendelkezések. Céljuk elsősorban a bűnözés még hatékonyabb visszaszorítása. Néhány jelentős és lényegét tekintve új fogalom: — a közérdekű munka bevezetése — a javító-nevelő munka új végrehajtási formája; — a kábítószer-élvezők kényszergyógyításának lehetővé tétele; — a szigorított javító-nevelő munka alkalmazási lehetőségének a kiterjesztése; — a közveszélyokozás, közokirat-hamisítás, a kábítószerrel való visszaélés és az üzérkedés törvényi tényállásának pontosabb szabályozása. Az új törvény számos, a büntetés-végrehajtással kapcsolatos jogszabályt rögzít még; ezek a gyakorlat tapasztalataira építve korszerűsítik az igazságszolgáltatási tevékenységet. Rendeletek láttak napvilágot 1987-ben a felsoroltakon túl például az egészségügyi szolgáltatások körében, a katonai szolgálatot illetően és más fontos területeken. Közös jelelmzőjük az a célkitűzés, hogy a gazdasági, társadalom- politikai elhatározásokat megfelelő jogi : keretbe foglalják. Nyári időszámítás. A 7/1987. (XII. 14.) IpM—KM együttes rendelet az 1988. március 27. napjától szeptember 25. napjáig terjedő időszakra nyári időszámítást vezet be. Adóigazgatási eljárás. Az 50/1987. (X. 14.) MT sz. rendelet végrehajtásáról a pénzügyminiszter 60/1987. (XII. 14) PM sz. rendelet szól. Tiszteletdíj. A Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke módosította az elöljárók tiszteletdíját. Január 1-jét követően az a havi tiszteletdíjat községenként 500 lakos alatt 500—1500 forint között, az 500—1000 lakosnál 1500— 2000 forint, az 1000—1500 lakosúaknái 2000—2500 forint, míg az 1500 lakosnál több lélekszámú helységeknél 2500— 3500 forint között állapítja meg az elöljáróság az elöljáró részére. A jogszabályok a Magyar Közlöny 1987. évi 59. számában jelentek meg. Minisztériumok. A Magyar Közlöny 1987. évi 60. száma a Magyar Népköztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 1987. évi VII. törvényt és az ehhez kapcsolódó szervezeti és személyi változásokat tartalmazza. Útlevél. A külföldre utazásról és az útlevélről szóló szabályokat az 1987. évi 25. tvr. és a végrehajtására kiadott 3/1987. (XII. 23.) MT rendelet tartalmazza. Devizarendelkezés. Az állampolgár az illegálisan birtokolt konvertibilis fizetőeszközét ez év március 31-ig külön utazási számlán pénzintézetnél elhelyezheti. Az elhelyezett összeg 75 százalékát valutában, míg 25 százalékát forintban írják jóvá számára az 1987. évi 26. tvr. alapján. A külföldre utazás pénzügyi feltételeit a 79/1937. (XII. 23.) MT-rendelet állapítja meg. A jogszabályok a Magyar Közlöny 1987. évi Gl. számában találhatók. TSafaikos'áak a bíróság előtt Garázdálkodtak, fosztogatták mmm Tíz nap rendeletéi büki ■ . . . -I'... ""J . ^J "-------.-J»1 M—»na
