Pest Megyei Hírlap, 1988. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-05 / 3. szám

A szabástól a vasalásig A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 3. SZÁM 1988. JANUÁR 5., KEDD Nehéz esztendő küszöbén Túljutva a választóvonalon Tanácsiak mérlege Közös érdek a gyorsaság is Rontópáliak rontópáliakról az új esz­tendő második napján hallottam, háttérrádiózás köz­ben. Ezért azután a múltju­kat csak töredékesen, felüle­tesen ismerem. Ügy emlék­szem, eleinte sok baj volt ve­lük. Oktalanul törtek, zúztak, pusztítottak, mígnem a felet­tük való megelégelte a miat­tuk való bosszankodást, s nemhogy tiltotta volna, szinte egyenesen kötelezővé tette számukra a rontópálkodást. És persze mint ilyenkor len­ni szokott, odalett a tiltott gyümölcs édessége, a rontó­páliak szép lassan leszoktak a körülöttük lévő tárgyak, épületek, környezet rongálá­sáról. Igaz, addigra a haj­danvolt csillogó, tündöklő kristálypalotáikból már csak egy-kettő maradt mutatóba, ők maguk egyszerű, de em­beri mértékű házacskában laknak. Azért ma is látni még a rontópáli szürkületben egy- egy idősödő férfit vagy nőt lopakodni — fejeződött be a történet —, hónuk alatt ken­dőbe csavart kalapáccsal. Az elhagyott kristálypalotákhoz tartanak. Ott előkapják az ősi szerszámot és lesújtanak vele. Egyszer, kétszer, többször, at­tól függően, kiben mekkora a régi gyökerű indulat. „Inkább ezt verem szét — sziszegik a foguk között —, mint hogy az otthoni, ajándékba kapott vá­zát vagy a családi békessé­get tegyem tönkre.” S hogy mi ebben az érde­kes? Nekem eszembe jutottak az óesztendőbeli, az új eszten­dőre vonatkozó előrejelzések, intelmek. Es az, vajon hány­szor kerülnek miattuk majd veszélybe a mi törékeny ér­tékeink. Bár az is igaz. vi­gasztalódom, akadnak mife­lénk is hamis énekből, álhi­tekből, képmutató magabiz­tosságból, gyarló makacsság­ból, megalapozottan szakmai önhittségből épült — néha anyagi valóságukban megjele­nő — kristálypaloták. És bí­zom benne, hogy megvannak a szétverésükhöz szükséges eszközeink is. Annyira talán csak nem dobtuk még el a kalapá­csot ... Vereszki János Az év vége, az év eleje a számvetéseké. Ezúttal röviden arról szólunk, ami az 1987-es utolsó monori tanácsülés egyik napirendjének is része volt: a tanács szakigazgatási szervei — osztályai — tevékenységé­ről az ágazati feladatok vég­rehajtásában. A pénzügyi, terv- és mun­kaügyi osztály szakmai fel­adatain belül biztosította a működési kiadások tervszerű alakulását, ezen belül pedig a felújítási feladatok, az utak, hidak karbantartási, korszerű­sítési munkáinak teljesítését — százszázalékos eredmény­nyel. A fejlesztési kiadások nem érik el a tervezettet, le­maradás a 12 tantermes iskola építésénél és a monori-erdei strand rekonstrukciójánál vár­ható. A pénzügyi fedezet ugyan biztosított, de kivitele­zői és műszaki problémák hátráltatják a tennivalókat. Folyamatosság Az intézményirányítási és felügyeleti feladatok végrehaj­tása a nehezebb gazdasági helyzet miatt a korábbiaknál is nagyobb figyelmet igényelt. Pedig az osztály a megnöve­kedett és súlyosabb terhek miatt fluktuációval is küzd — az eltávozok pótlása a mara­dókat még nehezebb helyzetbe hozza. A tárgyi feltételek vi­szont javultak, „munkába állt” egy nagy teljesítményű mikroszámítógépes konfigurá­ció — az ügyviteli feladatok számítógépre vitele megkezdő­dött. Az adóigazgatás terén a teho jelentett többletmunkát, s ezzel kapcsolatosan mintegy 490 méltányossági kérelem el­bírálása, közel 5 ezer házadó­bevallási ív kiadása, a beval­lások felülvizsgálata, össze­gyűjtése. Októberben meg­kezdték a házadóbevallás helyszíni ellenőrzését is. A műszaki és termelés- ellátás felügyeleti osztály irá­nyítja, szervezi a beruházási, fejlesztési, fenntartási munká­kat, az út-, híd-, járda- és belvízrendezési, a víz- és szennyvízhálózatot érintő fel­adatokat. Felügyeletet gyako­rol az építési és költségveté­si üzem felett, első fokú ha­tósági jogkörben jár el a ma­gánkisiparral és a magánke­reskedelemmel kapcsolatos ügyekben, ellátja az állat­egészségügyi, növényvédelmi és mezőgazdasági hatósági feladatokat, a piac- és vásár- tartással kapcsolatos teendő­ket, közreműködik az önerős béfeszültségű hálózat, illetve gázvezeték-építési feladatok­ban. A II. félévtől kezdődően emelkedett a célirányú ellen­őrzések száma, folyamatosab­bá, gyorsabbá vált az ügyek intézése. A fogyasztók helyi tanácsával közösen hat élelmi­szer- és két ruházati boltot ellenőriztek, négy egységben a közétkeztetés helyzetét vizs­gálták. Munkaterv alapján 14, bejelentésre 6 alkalommal ellenőriztek, s huszonhétszer jártak a piacon — természete­sen ugyancsak ellenőrzés cél­jából. Ezek eredményeként négyszer szabtak ki pénzbír­ságot, két esetben került sor iparengedély visszavonására. A VII. ötéves tervi fejlesz­tések 1987-re eső feladatai kö­zül elkészült a gáz II. üte­mének tervezése, megrendel­ték a kábeláthelyezést. A jár­daépítési programot — a ta­nácstagok és a lakosság ak­tív közreműködésével — túl­teljesítették, 9 ezer 724 folyó­méter hosszú járda épült, kö­zel egymillió forint értékben. Befejeződött a ravatalozó fel­újítása, a monori-erdei iskola- bővítés és az óvoda központi fűtését is biztosították. A Munkásőr úti iskola tornate­remmel,~S gimnázium négy tanteremmel való bővítésének tervdokumentációit megren­delték — a tervek folyamato­san készülnek. Önállóbban A tanács egyre tartalmasabb együttműködési készségének köszönhetően sokasodnak a szocialista szerződéskötések. A MÜTEF osztály gondozásában például a KlOSZ-szal történt szerződéskötés egymás mun­kájának segítésére, a lakossági igények jobb kielégítésére. A kefegyár együttműködési szer­ződés keretében nyeresége egy százalékát ajánlotta fel ta­nácsi feladatok megoldásához. A hatósági osztály munkája is rendkívül sokrétű — ebből is csak néhány közérdeklődés­re számot tartót emelünk ki. 1987-ben az osztály előterjesz­tésére 2 millió 600 ezer fo­rinttal segítette a tanács 52 család lakáshoz jutását. Felmérték a közigazgatási területen a 65 éven felülie­ket: jelenleg 2 ezer 463 idős személyt tartanak nyilván. A munka állandó mennyiségi növekedése -— a tanács ügy­félforgalmának mintegy 60 százaléka a hatósági osztályt érinti — nem marad hatás nélkül a színvonalra és a mi­nőségi követelményekre sem. A művelődési, egészségügyi, ifjúsági és sportosztálynak már a neve is sejteti az ága­zati feladatok sokirányúságát. A közoktatáspolitikában az oktatási törvény alapján igyekszik biztosítani a mun­kavégzést, továbbfejleszteni a demokratizmust, az intézmé­nyi önállóságot és a hagyo­mányteremtést. Fontos fel­adatnak tekinti az intézményi feltételek fokozatos fejleszté­sét — ennek a vonzáskörzet­ben szemlátomást pozitív je­lei vannak. Kevésbé közismert Az egészségügyi és szociál­politikai ágazat területéről az elmúlt időszakban több ízben is tájékozódott a tanács és an­nak testületéi. A régi egész­ségház teljes felújítása és át­alakítása befejezéséhez közele­dik, megtörténhet rövidesen a tüdőgondozó áthelyezése, melynek épületébe az ideggon­dozó költözik. Nem sikerült előbbre lépni a szakorvos- hiány megszüntetésében, idő szerint is hiányzik egy sebész­orvos, egy tüdőgyógyász és egy onkológus szakorvos. A titkársági osztály munká­ja a lakosság előtt kevésbé közismert, pedig: érdemben közreműködik a tanács, a vég­rehajtó bizottság, a városkör­nyéki bizottság, a korszerűsí­tési munkaközösség, a megyei tanácstagok körzeti csoportja, az ügyrendi és igazgatási bi­zottság működési feltételei­nek biztosítósában — s hosz- szan lehetne sorolni nélkülöz­hetetlen feladatait, amelyeket 1987-ben is szinte maradékta­lanul jól látott el. K. Zs. A MÖGÖTTÜNK HAGYOTT év választóvonal a régi és az 1988. január 1-jétől életbe lépett, teljesen új szabályozó- rendszer között. A hosszú évek óta tartó aszály, az egyenlőtlen csapa­dékeloszlás, a viszonylag szű­kös fejlesztési lehetőség, a bedolgozói rendszerben rejlő buktatók és számos egyéb té­nyező meghatározta az elmúlt évek gazdálkodását és annak eredményét. Mindezen objek­tív tényezők figyelembevételé­vel nézzük, hogy 1987-ben mit tettünk és milyen eredmény­nyel a gombai Fáy András Tsz-ben ? A szántóföldi növényter­mesztésben az egyik legjöve­delmezőbb terményünk a mustár volt. E terménynél je­lentkező dekonjunktúra arra késztette termelőszövetkeze- lünket, hogy termelésszerke­zet-váltást hajtsunk végre. így lépett be új termelésként a káposztarepce, olajlen, vala­mint a takarmányborsó. Saj­nos az 1986. évi kedvezőtlen időjárás a káposztarepcét még 1986-ban tönkretette, amely nek eredménye az 1,5 millió forintos eredménykiesés. Növénytermesztésünk meg­határozó terménye a búza, szintén a kedvezőtlen időjárás következtében várakozáson alul realizálódott. Az ered­ménykiesés a tervhez viszo­nyítva 4,5 millió forint lett. Az olajlen és a takarmány­borsó — mint új termények — nyereségtermelés szempontjá­ból már a tervezéskor óvato­san kerültek számbavételre. Fedezeti szinten veszteséget terveztünk, mely tényként (abszolút értékben ugyan nem nagy) nyereséget adott. A búzát követően legmeg­határozóbb növényünk a nap­raforgó és a kukorica. A nap­raforgó-terület növelése, vala­mint az átlagtermés terven felüli alakulása 3,5 millió fo­rint tervtúlteljesítést eredmé­nyezett, ez részben ellensú­lyozni tudta a búza és káposz­tarepce által keletkezett vesz­teséget. Hasonlóan pozitív irányban járult az eredmény­hez (ha szerényebb mértékben is) a kukorica. összességében a szántóföl­di növénytermesztés közel 5 millió forinttal maradt el a tervezettől. Ez önmagában azonban nem lehet a gazdál­kodás értékelésének az alapja, ugyanis jelentős előrelépés történt egyéb területen, mely­ről később lesz szó. A kertészeti főágazat a már tőle megszokott stabilitással dolgozott ebben az évben is. Az időjárás ugyan ezt a fő­ágazatot sem kényeztette el, ennek ellenére a tervét jelen­tős mértékben túlteljesítette. Hosszú az út, amíg a lesza­bott kelméből késztermék lesz a gyömrői Helios Ruhaipari Szövetkezetben. Bátri Sándorné gondosságán és ügyességén múlik, meny­nyire lesznek tetszetősek, jól vasaltak az elkészült ruhada­rabok. ★ Banga Imre szabász minden­esetre jól eligazodik az anya­gon látható rajzok és jelek között (alsó képünk). (Csécsei Zoltán felvételei) A túlteljesítés 1,4 millió forint — melynek megoszlása a kö­vetkező. A meggy eredménye tervezett szinten alakult, míg a kajszibarack eredménye 75 százalékkal csökkent. Ezt a kiesést ellensúlyozta és a főágazat eredményének terven felüli alakulásában meghatározó szerepet játszott a szőlő- és a szilvatermés. A szilva magasabb átlagtermése, valamint az értékesítési átlag­áraknak az eredményre gya­korolt hatása mellett szüksé­ges megjegyezni és felhívni a figyelmet a főágazat megfon­tolt és okszerű költséggazdál­kodására. Az állattenyésztési főágazat ugyan eredményességét ille­tően (nem számottevően) el­maradt a tervtől, mégis úgy ítéljük meg, hogy összességé­ben teljesítette a feladatokat. A juhászaira előírt veszte­ségcsökkentés a tervezett mér­téknél jobban sikerült. A to­jástermelés — mint a főága­zat meghatározója —, az egy tojóra jutó tojáshozam, a to­jás értékesítési átlagárának csökkenése, valamint a takar­mányköltség emelkedése miatt jelentősen elmaradt a tervtől. A főágazat ezen hatásokat idő­ben felismerve, megtette a szükséges intézkedéseket (hyb- rónevelés, jércenevelés), me­lyek megközelítően ellensú­lyozták a kiesést. A GONDOT OKOZÓ er­dőgazdálkodás eredményes­ségét illetően kedvezőbben alakult, mint a terv. A terme­lőszövetkezet eredményéhez való hozzájárulás, ha nem is döntő, de az a tény, hogy veszteséges gazdálkodását fel­váltotta nyereséges gazdálko­dásra, figyelemre méltó. Az erdőtelepítés és -felújítás a tervezett mértéknél nagyobb veszteséggel zárult, de a fűz­termelés és fakitermelés ered­ménynövekedése az ágazat összeredményének tervtúltel­jesítését biztosította. Ebben meghatározó a fakitermelés, mely ugyanakkor figyelmezte­tés is, hiszen a fakitermelést (ez nyereséges) erdőtelepítés (ez veszteséges) követi. Ko­moly feladat a helyes arány betartása. Az alaptevékenység eredmé­nyességét a költségek oldalá­ról erősen meghatározza a műszaki főágazat. Ezt két ol­dalról is szeretném megvilágí­tani. Egyrészt: az alaptevé­kenység összes költségének közel 20 százaléka a műszaki főágazatból származik. Más­részt: a műszaki főágazat ösz- szes költségtömege szinte ki­zárólag az alaptevékenységet terheli. E két adatból érzé­kelhető, hogy minden fillér megtakarítás az alaptevé­kenység és így a termelőszö­vetkezet eredményét javítja, ami fordítva is igaz. Az 1987- es év. sajnos eredményrontó volt, részben az energiahordo­zók, valamint az alkatrészárak jelentős mérvű emelkedése, részben pedig a rendelkezésre álló kapacitás nem megfelelő mértékű kihasználása végett. Termelőszövetkezetünk gaz­dálkodásában és jelenleg még mint „egyetlen elfogadott” komplex hatékonysági muta­tóban, a tiszta eredményben is igen meghatározó szerepe van az ipari főágazatnak. Itt ugyan nem játszik szerepet az időjárás, de nagyon sok az olyan tényező, melynek fel nem ismerése, téves alkalma­zása, hiánya (pl. fejlesztés, stb.) legalább olyan károkat okozhat, mint az aszály vagy jégverés és még lehetne so­rolni. Az 1986. évi átszervezés (bedolgozóból — átalánydíjas csoportok), a folyamatos szer­vezői tevékenység (új üze­mek), a megfelelő bizalmi kapcsolat kialakítása dolgo­zók és a tsz között, mind­mind közrejátszottak abban, hogy az előző évvel ellentét­ben, az ipari főágazat, a tervét túlteljesítette. Ez az első esz­tendő, mikor, ha részletesén is vizsgáljuk az egyes tevé­kenységeket, megállapíthatjuk, hogy nincs veszteséges tevé­kenység ágazati szinten sem. Nem utolsósorban — de ha már a „mérlegelvet” követjük — itt kívánom megemlíteni a háztáji ágazatot, mely a tőle elvárt eredményt néhány szá­zalékkal túlszárnyalva teljesí­tette. Itt nem az eredmény számokban való kifejezése és a tsz eredményéhez való köz­vetlen hozzájárulásán van a hangsúly (bár nem elhanyago­landó), hanem a tagok és al­kalmazottak háztáji gazdálko­dásának a szervezésén, segít­ségnyújtásán, mely közvetve végül is a termelőszövetkezet eredményében mutatkozik. összességében a tevékeny­ségek eredménye, a különféle bevételek és kiadások különb­sége — mely a dolgozók mun­kájának a következménye el­sősorban — biztosította a ter­melőszövetkezetünk számára, hogy a tiszta eredményt ille­tően sikerült megközelítően a tervet teljesíteni. Ez az ered­mény az állami befizetési kö­telezettségeken túl tisztességes és a tervezett mértékű része­sedés kifizetésére is fedezetet nyújt. A jogosan elvárt eredmény mellett néhány olyan terület­re szeretnék rávilágítani, amely ugyan szerepet játszott az eredmény kialakulásában, de valami új vagy nehezebb feladat volt a korábbi évek­hez képest. Ezek közé tarto­zik: fizetőképességünk stabili­tásának megtartása, termelés- szervezés (olajlen, borsó, hyb- rónevelés, lakatosüzem, min­takészítő, stb), ésszerűbb lét­számgazdálkodás, egyes terü­letek takarékosabb költséggaz­dálkodósa, használaton kívüli épületek használatbavétele, zökkenőmentes pénzgazdálko­dás. EZEK UTÁN arról is kell beszélni, mi az, amit nem haj­tottunk végre. Tekintettel ar­ra, hogy ezt igen nehéz össze­foglalni, nem is kívánok bele­mélyedni. Annyit azonban tudnunk kell, hogy nincs olyan ember (magamat sem kivéve), aki ne tehetett volna többet. Ha ezen elgondolko­dunk és mindenkinek csak egy hiányosság jut eszébe és ezt az egyet 1988-ban megszünte­ti, hasznossá változtatja, ha­sonló vagy szebb eredményt érhetünk el. Szatmári Tibor elnökhelyettes, Gomba, Fáy András Mgtsz Kulturális program Ecseren kedden 17 órától autóvezetői tanfolyam. Monoron a filmszínházban 18-tól: Lavardin felügyelő (színes, szinkronizált francia krimi), 20-tól: Fiúk a „C” csapatból (amerikai háborús akciófilml). Adós-adás A TIT Pest Megyei Szer­vezete rendezésében két­szer 4 órás adótanfolyam induj Cegléden a művelő­dési központban — Mo- n or, Cegléd, Nagykőrös térségében dolgozó — kis- válalkozók részére (gmk, vgmk, kisszövetkezet, is­kolaszövetkezet, PJT stb.). Ideje: 1988. janáur 13-án és 20-án 14-től 20 óráig. Részvételi díj: 800 forint személyenként, a helyszí­nen fizetendő. Jelentkezés 1988. január 10-ig írásban: 1502 Budapest, Pí. 173. vagy telefonon, a 850-492 számon. Platós UAZ 1989. no­vemberéig érvényes műszakival eladó. — Érdeklődni: Monor, Eötvös u. 2. ____ I gényesnek eladó nyu­gati exportra készült új négydarabos ülő- garnitúra, Monor, Napsugár u. 6. HIRDESSEN A MONCR1 HÍRLAPBAN! A Fővárosi Finom- mechanikai Vállalat monori üzemébe fel­vesz : diszpécsert, vil­lanyszerelőt, szer­számkészítőt. Jelent­kezés: Lantos Mihály üzemvezetőnél Monor Jókai utca 9—11. (ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents