Pest Megyei Hírlap, 1988. január (32. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-30 / 25. szám
1988. JANUAR 30., SZOMBAT 3 ÜLÉST TARTOTT A PEST MEGYEI PÄRTBIZOTTSÄG Hozzászólások a vitában Felelősség, cselekvési készség tikai feladatok. szétválasztása, erőteljesebb a demokratizálódás az állami, a politikai és a közélet területein, hogy csak a legfontosabbakról szóljak. Emlékezzünk rá! Mindezt mór korábban igényeltük, akartuk, és arra hivatkoztunk, hogy ha így lenne, egészen másképpen gondolkodnánk és cselekednénk. Egészen biztos, hogy a jelenlegi állapot még nem tökéletes. Tudjuk ezt és tenni akarunk azért, hogy tovább haladjunk. Most itt a lehetőség, éljünk vele! Az elmúlt évi eredményekre támaszkodva, a várható változásokat figyelembe véve határoztuk meg az idei feladatainkat. Ügy gondolom, Pest megye kommunistái, párt-, állami és gazdasági vezetői, dolgozói képesek a bonyolult viszonyok között is elképzeléseink megvalósítására, a stabilizáció első évéhez kapcsolódó feladatok maradéktalan teljesítésére — mondotta befejezésül a megyei pártbizottság titkára. ségű részvényessel rendelkező bank tavalyi gazdálkodásának jellemzőit. A nyereség meghaladta a 3 milliárdot, s ebből tisztességes osztalék fizethető. Mindezek ellenére a forrásszűkítés következményei befolyásolhatják a Budapest Bank tevékenységét is — húzta alá. Ott kellene visszavonni a pénzt, ahol nem várható a szerkezetátalakítás elősegítése. Az a kérdés, hogy így lesz-e majd. Mindenesetre a rövidlejáratú hitelek forgalma azt bizonyítja, hogy a megyei szervezetek a korábbinál körültekintőbben gazdálkodnak. Azt javasolta a gazdálkodóknak, hogy a jelen helyzetben beruházás helyett a megtakarítások lehetőségein gondolkozzanak. Dr. Bernáth Tibor elmondta, hogy a megye kétszáztíz szövetkezetének 1 milliárd fölötti nyereségéből 60 százalékban a kisszövetkezetek veszik ki részüket. Előreláthatólag két ipari szövetkezet lesz alaphiányos az idén, a monori építőké és a pomázi faipari szövetkezet, ö is hangsúlyozta, hogy a kibontakozáshoz még mindig nagyon szűkös források állnak rendelkezésre. Az idei közgazdasági szabályozók hatására száz szövetkezetnél érzékelhetően nem változnak, hatvannál javulnak, a többinél pedig romlanak a gazdálkodás feltételei. Kiemelte, hogy a napjainkban sokat vitatott rendelkezés, a magánimport korlátozásáról előreláthatólag a Pest megyei szövetkezeteknél is jelentős nehézségeket okoz. (Folytatás az 1. oldalról.) seket objektív és szubjektív tényezők egyaránt befolyásolták. Miközben a megyében a tejtermelés eredménye országosan is kiemelkedik — a tehenenkánti 5600 literes hozam 1000 literrel több az országos átlagnál és nincs 4000 literes átlag alatt tehenészet —, az önköltségek közötti szóródásban 70 százalékos az eltérés. Ezt csak részben magyarázzák a fajta és a tartástechnológiai különbségek. A nagy szóródást az önköltség két súlyponti eleme, a takarmány és az általános költségek okozzák. A termesztés és a genetikai képességeknek megfelelő takarmányozás, továbbá a költségelszámolás belső rendje a gazdaságoktól függő tényező. Jellemző példa Egy másik jellemző példa: mindannyian tudjuk, hogy a megyében a föld termőképessége nem kiemelkedően jó. és változó is egyban. De kizárólagosan ezzel nem lehet magyarázni azt, hogy a búza termésátlaga 1,7—5,7 tonna, a kukoricáé pedig 2,9—9,2 tonna között szóródott az elmúlt évben. Mindezeket elemezve elmondhatjuk, hogy az érdekeltség a gazdaságban döntően a rövid távú célok elérésére ösztönzött. A hosszú távú célok érdekében tehát olyan eszközöket kell alkalmazni, melyekben az éves érdekeltség is kifejeződik. A továbbiakban a megyei pártbizottság titkára arról szólt, hogy a gazdasági-társadalmi kibontakozási program és a megyei feladatterv hosz- szabb távra szól. A megvalósítás első teljes éve 1988. lesz. Idén, sőt várhatóan még további k'ét-három évig a stabilitás ció szükségszerűségei lesznek a meghatározóak. Ezzel párhuzamosan és azonos súllyal kezelve kell megtennünk a kibontakozáshoz szükséges előkészületeket. Természetesen s folyamat két szakasza ném választható szét, e&ek egymást feltételezik. A jelen gazdasági év már látható jellemzőit elemezve Lénárd László , kiemelte: a külpiac kedvezőbb értékítéletével változatlan kiviteli szerkezet mellett nem számolhatunk, s ez leginkább a gépipari vállalatainkat érinti úgy a tőkés, mint a szocialista export vonatkozásában. A szabályozás változásaival új tartalmat nyertek olyan közismert fogalmak, mint piac, ár, bér, adó, vállalati alapok, dotáció és veszteségrendezés, melyek változást igényelnek a gazdálkodói gondolkodásban. Az exportot ösztönző preferenciák csökkenőok és a gazdaságosság szempontjából szelektálnak. de az alkumechanizmus továbbra is megmarad. Az impoirtgazdálkodás- ban továbbra is az elosztás érvényesül, de a szaldószabályozással a hatékony felhasználók előnyt élveznek. A gazdálkodói jövedelmek elvonásának mértéke nem az eredeti szándékoknak megfelelően csökkent, hozzávetőlegesen 70 százalékos szinten maradt. íffy hatásában inkább stabilizációs elem maradt Ugyanígy a keresetszabályozás kötöttségei Is stabilizációs jellemzőnek tekinthetők, fe'oldásuk mielőbb indokolt a kibontakozás elősegítésére. J5 előkészítés A felsorolt tényezőkkel való gondolati együttélés már az elmúlt évben megkezdődött. Az év vége felé közeledve egyre konkrétabbakká váltak a szabályozás mértékei, nyilvánvalóbbakká az általános technikai nehézségei, és ezzel ösz- szefüggésben a gazdasági vezetők és a dolgozók hangulata is változott. * Az árindex változása a döntően feldolgozó jellegű megyei ipart általában a vártnál kedvezőbben érintette, a bérbruttósítás gyakorlati megvalósítása nem volt problémáktól mentes, és még ma sem záródott le a vezetők bérének tekintetében. Mindezekkel együtt az évkezdésnél különösebb zökkenőket nem tapasztaltunk. A termelést mindenhol elkezdték jelentősebb anyagellátási zavarok nélkül, ami jórészt az elmúlt évi előkészítés eredménye. Az értékfolyamatok alakulásáról alkotott kép kedvezőtlenebb és előre jelzi a később jelentkező feszültségeket. A korábbi évekhez viszonyítva jó rendelésállomány mellett a konkrét szerződéskötések értéke mind belföldön, mind az exportban alacsonyabb. Ennek alapvető oka, hogy a szállítók az árakat csak ez év áprilisáig közlik és csak így szerződnek. Bizonyosra vehető, hogy a szerződéses állomány eléri a korábbi évek szintjét, csak időben később és a vélhető szándékok alapján magasabb árszinten. Ezek is arra utalnak, hogy a termelési és értékfolyamatok sok bizonytalanságot tartalmaznak. A mai helyzet alapján az iparban a bruttó termelési érték 1987. évi szintje összességében 1,7 százalékkal emelkedik az árindexek hatására. Ezen belül 8, illetve 5 százalékkal csökken a gép- és könnyűiparban, 15, illetve 35 százalékkal nő az élelmiszer- és építőanyagiparban. A vegyipar és villamosenergia-ipar árindexei nem változtak. A mezőgazdaságban az árindexek hatására 4 százalékkal nő az alaptevékenység és 5 százalékkal csökken a kiegészítő tevékenység árszintje. A belső arányok következtében összességében 2 százalékot meghaladó mértékben romlik az árszínvonal. Az iparban a vállalati eredmény romlását 30—60 százalék között ítélik meg, a mezőgazdasági , üzemekben a bruttó eredmény 13—15 százalékos csökkenését jelzik. Az idei termelési és értékesítési célok kellő biztonsággal még nem fejezhetők ki számokban. A konzultációk során jelzett szándékok alapján bővülés valószínűsíthető a termelésben és az értékesítésben egyaránt. Okos agitácicval Ezután a megyei pártbizottság titkára arról szólt, hogy a kibontakozási program megyei feladatterve, gazdaság- politikai céljainak megvalósítása idén meghatározza a pártmunka fő elemeit. Az elkövetkező hónapokban számos feszültség, konfliktushelyzet várható, melyek jelentősen befolyásolhatják a közhangulatot. A politikai munkában az alapvető feladat a felkészülés a várható változásokra, a lehető legzökkenőmentesebb fejlődés biztosítása a társadalmi és gazdasági élet minden területén. Lénárd László ezután rámutatott: politikai életünkben és a párt tagjai számára különösen fontos esemény lesz az országos pártértekezlet. A tag- könyvcserével összefüggő beszélgetések, az ideológiáról és a párt vezető szerepéről szóló tézisek vitái segítenek abban, hogy szellemileg és eszmeileg erősödve általában is és közvetlen környezetünkben ehhez méltó közhangulatot teremtsünk. A párttagság eddig is sokat tett gazdasági programjaink elfogadtatása, végrehajtása érdekében. Az idei évben még többet várunk a párttagoktól a politikai érdekek közvetítése és megértése, a végrehajtásra ösztönzés és az ellenőrzés területein. A közeljövőben számos fórumon — munkahelyi közösségi üléseken, tervtárgyalásokon, közgyűléseken, beszámoló taggyűléseken — szükség lesz az okos agitáció- ra, a bátor, pártos helytállásra. Általában is megfogalmazható, hogy a gazdaságpolitikai agitációt gazdagítani kell. Crősödő demokratizmus Ezt követően az előadó a pártszervek és a pártszervezetek tennivalóiról szólt, majd így folytatta: Az ország helyzetéről megfogalmazott vélemények csak a nehézségi fokozatokban térnek el egymástól. A baj az, hogy a lehetséges megoldások felvázolásakor a megvalósítás gondjai, problémái kerülnek előtérbe. Ezzel szinte belehajszoltuk magunkat abba a tudati állapotba, hogy tehetetlenek vagyunk, önmagunkra rakunk béklyókat és korlátozzuk cselekvéseink irányát és lehetőségét. A hangsúlyt meg kell fordítanunk, és éppen a kialakult helyzet komolyságára alapozva láttatnunk kell a cselekvésre alkalmas lehetőségek sokszínűségét az élet minden területén. Ezek közé sorolható az, hogy a szocialista tervgazdálkodás fennállása óta még nem született olyan mechanizmus, amely ennyire figyelembe vette volna a gazdaság objektív törvényszerűségeit. A korábban alkalmazott pénzügyi hidak bonyolult Rendszerét egy jobban átlátható adózási mechanizmussal váltottuk fel. Megkezdődött és folytatódik az állami és poliDr. Arató András hozzászólásában azokról a tapasztalatokról beszélt, melyek a szak- szervezeti mozgalom különböző szintjein fogalmazódtak meg. Rámutatott, hogy jelentősek a tennivalók a gazdálkodó- egységek alkalmazkodóképességének növelésében, a számos helyen mutatkozó feszültségek csökkentésében. Szóvá tette, hogy az új szabályozók jótékony hatását egyelőre még nem érzékelik az eredményesen gazdálkodók sem. A bruttósítás folyamata a különböző szinteken váltakozó eredménynyel zárult le. Megszívlelendő tanulság, hogy nagyobb gondot kell fordítani az érintettek tájékoztatására. A jogszabályok késése is zavarokat okozott. Az egészségügyben és a pedagógusok körében még mindig nem megnyugtató a túlórák rendezése. Semmiképpen sem szabad szó nélkül hagyni, hogy az új adó- és árrendszer negatív hatásait, s az érdekképviselet során nagyobb figyelmet kell fordítani a különböző rétegek más-más gondjainak enyhítésére. Dr. Rátosi Ernő arra mutatott rá, hogy milyen súlyos gond a kibontakozáshoz elengedhetetlen műszaki fejlesztés, a beruházások szempontjából a pénzforrások beszűkülése. Amint mondotta, ez szinte bénultsághoz vezet és elengedhetetlen, hogy a szinten tartáshoz, a továbblépéshez legalább megfizethető hitel rendelkezésre álljon. Hegedűs Oszkár felszólalásában röviden ismertette a csaknem száz Pest megyei illetőéi?. BALOGH PÁL: Dr. Balogh Pál tájékoztatójában többi között részletesen foglalkozott a megyei pártbizottságnak és szerveinek tavaly végzett munkájával. Megállapította: a politikai szervező és ellenőrző tevékenység a különböző kérdésekben kialakított döntések, a nehezebb körülmények között is megfelelően szolgálták a politikai célok elérését, ösztönözték a megye sokoldalú fejlődését. Jelentős erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy véleményükkel, javaslataikkal hozzájáruljanak a párt és a kormány nagy horderejű döntéseinek kialakításához, a politikai gyakorlat továbbfejlesztéséhez. A pártbizottsági üléseken tárgyalt napirendek a megye életének legidőszerűbb, lényegi problémáit érintették. A pártbizottság vitakészségének és aktivitásának növekedése, a témák sokoldalú megközelítése jól tükrözte a különböző területeken kialakult helyzet, illetve a feladatok bonyolultságát, valamint a felelősségérzet és a cselekvési készség erősödését. A pártbizottság tagjai aktívan vettek részt a határozatok képviseletének, végrehajtásának segítésében. Ugyanez a tettrekészség volt megfigyelhető a munkabizottsági üléseken, ahol a megyei pártbizottság által tárgyalt napirendek előkészítésén kívül több kérdésben önállóan is tájékozódtak és ajánlásokat tettek a testület tagjai. A tagkönyvcserét előkészítő beszélgetések során a testületi tagok aláhúzták azt a követelményt, hogy erősödjön a pártirányítás elvi politikai jellege, gyarapodjanak a pártélet mozgalmi vonásai. Fontosnak tartották a döntéselőkészítés demokratizmusának szélesítését, a nézetek, vélemények gyakoribb ütköztetését, igényelték az alternatívák közötti választás lehetőségének gyakoribb alkalmazását. HATÁROZAT AZ IDEI FELADATOKRÓL A megyei pártbizottság határozata bevezetőben rámutat: különösen fontos, hogy tovább folytatódjon a gazdasági-társadalmi kibontakozás. A gazdaságpolitikai munkában megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a végrehajtás ellenőrzésére. A megye valamennyi gazdálkodójának számításba kell venni, hogy az adó- és árreform bevezetése az egyes ágazatok helyzetének újraértékelését jelenti. Ez mindenütt megköveteli a mélyreható vállalati helyzetértékelést, a stratégiai tervezőmunka felgyorsítását. Több helyen elkerülhetetlen a középtávú tervek módosítása. Ennek során számolni kell ázzál, hogy a termelés és értékesítés növelése csakis a termelési tényezők hatékonyabb felhasználása révén lehetséges. A vállalatok és szövetkezetek az önálló értékesítés lehetőségeinek bővítésével, korszerű termékek előállításával, vegyesvállalatok alakításával, a kooperáció egyéb formáinak gazdagításával járuljanak hozzá az exportbevételek növeléséhez. A korábbinál radikálisabb belső intézkedések szükségesek a pénzügyi stabilitás megteremtéséhez.'Elkerülhetetlen a veszteségforrások felszámolása, a szervezeti-, a belső elszámolási . és érdekeltségi rendszer korszerűsítése. A műszaki fejlesztés gyorsításához és a gyártmányszerkezet átalakításához szükséges források a bank- és a vállalkozói tőke bevonásával bővíthetők. Ugyancsak célravezető a közös érdekeltségű termelési vertikumok kialakítása. A stratégiai döntések előkészítésében érdemben vegyenek részt a dolgozók. A gazdasági vezetők és a pártszervek — például különböző fejlesztési alternatívák kidolgozásával — segítsék elő a vezető testületek működési feltételeinek, döntési képességének javítását. A szemléletformálás, a vezetési- szervezési színvonal emelése, a kádermunka javítása elengedhetetlen a vállalkozókészség kibontakoztatásához. Az életszínvonal várható csökkenése, az életkörülmények javítására fordítható pénzügyi források további mérséklődése indokolja, hogy a szociális kérdések a gazdaságpolitikai munkában is nagyobb hangsúlyt kapjanak. A lakóhelyi demokrácia szélesítésével, tartalmasabbá tételével, a helyi erőforrások összefogásával, az együttműködési tartalékok feltárásával mérsékelhetők a feszültségek. Az otthonteremtés gondjainak enyhítése, a jobb lakás- és telekgazdálkodás kialakítása halaszthatatlan feladat. Az infrastruktúra fejlesztésén belül a hírközlés, a vezetékes gázhálózat bővítése az eredeti célkitűzések szerint valósuljon meg. A vezetékes vízellátásra fordítható eszközöket leginkább rászoruló területekre koncentrálják. Az oktatási feltételek javítása, különösen a középiskolai tantermek bővítése ez évben is legyen kiemelt feladat. Törekedni kell az egészségügyi fejlesztések megvalósítására, a szociális gondoskodás javítására. Nem szorulhat háttérbe védelme sem. A kereskedelemben az alapellátás minőségének fejlesztésére kerüljön a hangsúly. Fontos az áruellátás biztonságának fenntartása, a differenciálódó szükségletek kielégítése, s a fogyasztói érdekvédelem erősítése. A változó feltételek mellett is törekedni kell a lakossági szolgáltatások színvonalának megőrzésére. A tanácsi gazdálkodás biztonságát és a működési feltételek megteremtését szem előtt tartva ésszerűbbé kell tenni a felhasználást, újra át kell gondolni a fejlesztéseket. A gazdaságban bekövetkező változások az eddiginél nehezebb, újszerű feladatok elé állítják a pártszerveket és -szervezeteket, a megye kommunistáit. A társadalmi-gazdasági kibontakozás Pest megyei feladatterve átfogó irányokat jelöl meg a politikai munka tartalmára és módszerére vonatkozóan. Ez legyen idén is a cselekvés vezérfonala. Számolni kell azzal, hogy a politikai intézményrendszer korszerűsítése, a kormányzati munka átszervezése, a társadalmi feszültségek növekedése, a politikai munkában gyors és határozott döntéseket, rugalmasságot, nagyfokú alkalmazkodóképességet követel. Erősíteni és javítani kell az összhangot a gazdaságpolitika, az agitáció és a propaganda, valamint a párt szervezeti életének feladatai között. Ezen keresztül is javítani kell munkánk elvi-politikai jellegét, az ellenőrző, elemző és jelző tevékenységet. A megyei és a helyi párttestületek kísérjék figyelemmel területükön a munkaerőmozgásokat, az adó- és árrendszer működésének tapasztalatait, az alacsony hatékonysággal, vagy veszteséggel gazdálkodók törekvéseit. A megyei pártbizottság rendszeresen elemezze a gazdasági folyamatokat, kísérje figyelemmel azok hatásait, társadalmi fogadtatását. A testület legyen naprakészen tájékozott a legfontosabb kérdésekben hozott intézkedések végrehajtásának tapasztalatairól, a gazdasági élénkítést segítő jó kezdeményezésekről, progresszív folyamatokról és ösztönözze ezek elterjedését. Vállaljon nagyobb szerepet — igényelje a részvételt — az országos döntések előkészítésében, az eddigieknél jobban segítse elő a munkahelyi pártszervezetek informáltságának és akcióképességének gyarapítását. A pártszervek és -szervezetek élve megnövekedett önállóságukkal akadályozzák meg a középszerűség terjedését, ne tűrjék a döntések halogatását, támasszanak magasabb követelményeket a vezetőkkel szemben. A megújulás fontos feltétele, hogy a párt kezdeményezze az indokolt kádercseréket, káderpolitikai elveink következetes érvényesítését. A párt- szervezetek az egység, a fegyelem, továbbá a pártmunka demokratizmusának erősítésével formálják környezetük szemléletét. A kommunisták mindenütt kapjanak személyre szóló feladatokat és alapszervezetük kérje számon azok végrehajtását. A tagkönyvcserével összefüggő politikai munka erősítse azt a felfogást, hogy a legfontosabb politikai, gazdasági tennivalók váljanak tényleges és konkrét pártfeladatokká. Meg kell újulnia az agitációs, propaganda és információs tevékenységnek is, tartalmában és módszerében egyaránt másképp kell szólni a párttagokhoz és pártonkívüliekhez, a különböző képzettségű rétegekhez, vezetőkhöz és beosztottakhoz, az ifjúsághoz és az idősebb generációhoz. Figyelembe kell venni minden esetben, hogyan ítéli meg a gazdasági helyzetet a közvélemény, s ezzel összefüggésben hogyan alakul a közhangulat. A pártszervezetek ezt elemezve juttassák el tapasztalataikat a felsőbb pártszervekhez, kezdeményezzék a helyben megvalósítható intézkedéseket, fordítsanak nagyobb figyelmet a problémák jelzésére. El kell érni, hogy a társadalmi- és tömegszervezetek együttműködő, aktív részesei legyenek a feladatok végrehajtásának. i
