Pest Megyei Hírlap, 1988. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-29 / 24. szám

1988. JANUAR 29., PÉNTEK — Szabad idő - Hobdy A téli napokon sokan szinte minden szabad­idejüket a szobában töltik. E heti összeállításunkban azoknak kívánunk kedvet csinálni a kiránduláshoz, akik csak ritkán próbálgat­ják azt, hogy gyalogolni jó. A továbbiakban néhány tornagyakorlatot ajánlunk várandós kismamáknak. Házikerti tanácsadó soroza­tunkban a korszerű nö­vényvédelemről írunk, és végül néhány ételrecepttel is szolgálunk olvasóinknak. Gyc&logeini jé! Szép tájakon — tűsarok nélkül A hűvös vagy hideg téli na­pokon sokan szinte minden szabad idejüket a szobában töltik. Ismerek olyanokat, akik azért nem indulnak ki­rándulni — de még egy-egy hegyi sétára sem merészked­nek —, mert attól tartanak, hogy úgysem tudnak sokat gyalogolná. Nincs igazuk, hi­szen a kirándulás értéke nem Lazán, könnyedén Terhességi fernes Házikerti tanácsadó Mi ellen védekezzünk ? SOKAN anélkül alkalmaznak növényvédő szereket, hogy tudnák, mi ellen védekeznek. Mások tudják, hogy mi ellen szeretnének védekezni, de nem tudják, hogyan. Nem is­merik fel a kárt okozót még akkor sem, ha minden jele jól látható. Kezdjük talán az állatokkal. A kertészeti szempontból szóba jöhető legfejlettebb álla­tok a fonálférgek. Vannak köztük korha- dékevők — ezek számunkra kevésbé érde­kesek — és élő növényen élősködő parazi­ták. Az utóbbiak ismét lehetnek- talajlakók (pl. a szőlő egyik kártevője, a nagy tőrös fonalféreg) vagy belső élősködők, mint a búza gulyóüszögét okozó Anguinea tritici, vagy a krizantém-fonalféreg ( Aphelenchoi- des fragariae és A. Ritzema-Bosi). A talaj­ban élő fonalférgek életfeltételei a pangó, savanyú kémhatású talajvíz, ami a kultúr­növények zömének amúgy is káros. Az el­lenük való védekezésnek egyik módja tehát a laza, levegős, szellős talajállapot kialakí­tása, . meszezésével és a talaj mechanikai mozgatásával. A kötött, pangóvizes, levegős talajban szaporodásuk, mozgásuk, terjedé­sük és a legyengülő növényi szövetek miatt táplálkozásuk feltételei jól érvényesülnek. Igen tág a gazdanövénykörük, gyakorlatilag minden szabadföldben. vagy -cserépben ne­velt legyengült növényt megtámadnak. Má­sodik védekezési mód tehát a növényállo­mány jó kondícióban tartása. A szabadföldi kultúrákat legjobban a szárfonalféreg veszélyezteti (Ditilenchus dipsaci). A hagymás növények pikkelyleve- lében él. de onnan a levelekbe is átkerül­het. Igen sok nemzedéke lehet egy évben. A gyökereken gubacsodást okoz, a hagyma hervad, a levelek hullámosodnak. Az ilyen hagymákat meg kell semmisíteni. Nem táp­növénye a mák, a repce, a mustár. Ha ezek közül valamelyikkel pihentetjük a fertőzött területet, 4 év alatt kipusztul, de már a má­sodik évben is gyengül. A házikertben Ba­sudin 5 G., vagy a Basamid granulátum ajánlható vegyszeres kezelésként. A gumórontó fonalféreg elsősorban a bur­gonyát és a komlót támadja. A burgonya­gumón kezdetben sárgás, később barnás szí­nű folt jelenik meg, ami fokozatosan nő, sötétedik, majd selymes, bársonyossá válik. A barna folt alatt a hús besüpped, a gumó héja megfeszül, majd rugalmasságát elveszít­ve felszakadozik. Ha a besüppedésnél fel­vágjuk a gumót, az egészséges és a beteg részek találkozásánál rengeteg nyüzsgő fo­nalférget találhatunk erős nagyítás mellett. A korai fajták kevésbé fertőződnek, mert a lárvakelés júniusra esik. Számos gyomnövé­nyen is megél, ezért a gyomirtás a védeke­zés egyik lehetősége. A burgonya-fonalféreg nem a gumót támadja, hanem a gyökeret. Jellegzetes tünete a „burgonyauntság”, vagyis a gumók igen aprók maradnak, a gyökérzet sűrű, szakállas lesz („éhezési gyö­kerek”) és a növény másodlagos foltbeteg­ségekre jóval fogékonyabb lesz. A szamóca-fonálféreg a növény talaj fe­letti részein okoz károkat. A zöld részek és a virág, emiatt a termés alakja is torzul, a levelek aszimmetrikusak, keskenyek, csú­csosak lesznek, kissé göndörödnek. A levél­nyél, virágkocsány zömök, vastag lesz. A virágzat karfiolra emlékeztetőén deformáló­dik, ilyenkor 8—12 ezer fonálféreg is lehet egy virágzatban. Az idősebb levelek fodro­sodnak, barna vagy vörös csíkok alakulnak ki a főerek mentén. Mivel a kártevő az ereken nem tud áthatolni, a kártételük erek által határolt. A SZÁRAZABB időszakot nehezen vészelik át, tehát az öntözés időszakos szünetelteté­sével csökkenteni lehet terjedésüket, emiatt a növények is hamarabb kiheverhetik a fer­tőzést. Vízcseppben terjed, ezért vigyázzunk, éjjelre soha ne maradjon nedves a lombfe­lület. i Fenyvesi Gábor (Folytatjuk.) Jelenleg Pest megyében több mint hétezer, egyesület­ben leigazolt turista van. Ez sok vagy kevés? Attól függ, mihez viszonyítjuk. Húsz év­vel ezelőtt alig hötszázan vol­tak, ehhez képest szép a fej­lődés, de kétségtelen, hogy nagy többségében a diákok és a nyugdíjasok hódolnak ennek a sportnak. A középkorúak számára maradnak a másod- és hairmadállások, a háztartá­si teendők és egyéb otthoni munkák. Holott az orvosok szerint a mértékletes testmoz­gás, sportolás meghosszabbít­ja az életünket. Ehhez elég például heti ötórányi szapora léptű séta vagy négyórás ko­cogás. Kirándulni persze nemcsak igazolvánnyal rendelkező ter­mészetbarátoknak lehet, ha­nem bárkinek, akinek kedve van hozzá. A sportegyesüle­tek természetbarát szakosztá­lyai hétvégeken rendszeresen szerveznek nyílt túrákat is az érdeklő dokin ek. Mennyien vesznek részt ezeken? Olykor több százan, de legrosszabb esetben csak hárman-négyen. Ga. J. Finom falatok Székely sertésszelet. Hozzáva­lók: 6—8 szelet sertéscomb, ugyan­annyi savanyúképoszta-levél, 2 evőkanál zsír, 1 nagyobb fej vö­röshagyma. 1 gerezd fokhagyma, pirospaprika, só, bors, 2 dl tejföl, köménymag. A 10—12 dkg-os hús­szeleteket kiklopfoljúk, sózzuk, és borssal meghintjük, majd mind­egyiket külön-külön egy-egy ká­posztalevélbe becsavarjuk, fogvá­jóval vagy hústűvel összetűzzük. A zsíron az apróra vágott vörös­hagymát és fokhagymát megpirít­juk, kevés pirospaprikával meg­szórjuk és rátesszük a káposzta­levélbe csavart szeleteket. Fedő alatt pároljuk, tejföllel meglocsol­juk. vigyázva, hogy le ne égjen. Köménymaggal is ízesíthetjük. Körítésnek resztéit burgonyát vagy petrezselymes rizst adunk hozzá. Mézes lepény. Hozzávalók: 4 egész tojás, 10 dkg cukor, 50 dkg liszt, 1 csomag sütőpor, 4 dl lan­gyos méz, fél dkg fahéj, 3—4 szem finomra őrölt szegfűszeg, apróra vágott dió vagy mandula. A tojá­sokat a cukorral habosra kever­jük, majd hozzáadjuk a lisztet a sütőporral. 4 dl langyos mézet, a fahéjat, szegfűszeget és kb. fél­óráig keverjük. Zsírozott tepsibe tesszük, tetejét apróra vágott dió­val, vagy mandulával szórjuk be. Gyümölcspuncs. Hozzávalók: vegyes befőtt vagy párolt gyü­mölcs, konyak, porcukor, citrom, fehér vagy vörösbor. Talpas po­hárba tegyünk egy darabka jeget és a gyümölcsöket, öntsünk rá egy stampedli konyakot, egy evőka­nálnyi porcukrot, egy karika cit­romot, és öntsük fel fehér vagy vörös borral. Klskanalat adunk a feltálaláskor. EGYÜTT AZ UTAKÖN AZ ŰTIPJJGKM JELENTI Általában ködös, párá3 időben autózhatnak a reggeli órákban. A ködös helyeken síkos, nyálkás a burkolat. A fő- és mellékutak csat­lakozásánál gyakori a sárfelhordás, óvatosan vezessenek a csúszós burkolaton. Az autópályákon és főutakon, illetve azok Pest megyei szaka­szain jelentős forgalomkorlátozásra nem kell számítani a hét végén. Sokan érdeklődnek a parassapusztai határátkelő iránt; éjjel-nappal üzemel, azonban a hét végén autózók hosszabb menetidőre számít­sanak, mivel a hét végén többen mennek át Szlovákiába. A Dunán továbbra sem üzemel a komp EsKtergom és Párkány között, vala­mint Százhalombatta és Tököl között. SÖTÉTBE BURKOLÖDZVA Nagyikőröis felé autózunk késő délután, amikor a szür­kület már sötétségbe fordul. Időnként tejföl sűrűségű ködbe futunk bele, jó ha két-ihárom szaggatott vonalat látni az út közepén. Ha ilyenkor előbukkan egy gyalogos vagy egy kerékpáros... — mondja a gépkocsivezető, s a felezővonal közelébe húzódik az autóval. Hát előbukkant. Nem akkor, hanem valamivel később, szerencsére olyan helyen, ahol valamivel jobbak voltak a látási viszonyok. Pilótánk időben észrevette a biciklistát, aki nagy nyugalommal taposta a pedált egy elöl és hátul egy­aránt sötét kétkerekűn. Amíg úticélunkat elértük, találkoz­tunk még két-három kerékpárossal, akik félig vagy teljesen sötétbe burkolóztak. Lerágott csont ez már — lehet legyinteni. Valóban az. de éppen ezért szomorú, hogy újból és újból napirendre kell tűzni. Érthetetlen, hogy felnőtt emberek ennyire nem törőd­nek saját biztonságukkal, s szinte a szerencsére bízzák éle­tüket. Tavaly az év első kilenc hónapjában Pest megye út­jain 144 balesetet okoztak a kerékpárosok. Arról ugyan nem szól a statisztika, hogy ebből mennyi következett be a vilá­gítás hiánya miatt, de nagy a valószínűsége, hogy sok. ELSÜLLYEDT A DARUS KOCSI Régtől tudott dolog, hogy a közlekedés veszélyes üzem. Erről naponta meggyőződhetünk utazáskor, de olykor a la­kás ajtaján, a kertkapun kilépve is elképesztő közlekedési visszásságokba botlunk. ■ A dinibes-dombos területű nagyközség, Gyömró völgyei évszázadok óta vizenyősek. A település forrásaiból eredő Hasas-patak — a Soroksári-Duna-ágba ömlik — völgyében is mindig nagy volt a lapos, vizes terület. A Pest Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat központi vízműbázisa a völgy egy magasabb pontján épült fel, ők alakították ki a patak menti kutakhoz vezető szolgálati utat földgyaluval, tehát szilárd burkolat nélkül, egy gyalogösvényből. A földút vi­szonylag sima, szilárdnak látszó felülete azonban megtévesz­tő, a sással, fűvel benőtt, rendszeresen kaszált lápos terület úgyszintén. Ezért fordul elő, hogy évente 3—4 teherautó, vagy trágyával, lekaszált sással megrakott lovas kocsi süly- lyed el ott, mert a 30~~40 centiméteres felső földréteg alatt már’tSÍá)úíi:'fö\yik:'lgy'a iiágy keréknyomás miatt leszakad a földút kérge, s alatta a lágy, mocsaras talaj szinte húzza lefelé a kerekeket, 'ezért a bajba jutott jármű egyedül kép­telen onnan kiszabadulni. Az elmúlt héten is tengelyig süllyedt ott egy kis teher­autó, majd az azt kimenteni próbáló sokkal súlyosabb autó­daru. A környékbeliek a bajbajutottak segítségére siettek három traktorral. A kisautó kiszabadult a lápból, a darut csak három nap múlva tudták megfeszített munlcával kimenteni. Az ilyen és ehhez hasonló balesetek megelőzésére gon­dolva vetette fel több gyömrői lakos az ötletet, hogy súly- korlátozást jelző Vagy a földút állapotáról tájékoztató táblái kellene felállítani a keresztező szilárd burkolatú Lengyel utcában. ,_ v v. . Megszívlelendő javaslat. , . .. ,****».»* A GARÍÍZS NEM CSODASZER Az autós babonák közé sorolható az a hiedelem, hogy a garázsban tartott autó élettartama feltétlenül hosszabb, s mint ilyent, a használtautó-piacon is a „csak igényesnek!” címszó alatt szabad meghirdetni. Nos, hogy a „garazsírozott” kocsi mindig többét érne — amint ezt a hirdetésekben kifejtik, illetve éreztetik —, eb­ben okkal kételkedhetünk. A garázsban ugyanis a rozsda némelykor gyorsabban rág és nagyobbakat harap az autóba, mint ha a kapu előtt, az utcán, udvaron állítanánk le rend­szeresen. Mégpedig azért, mert: az autó egészsége szem­pontjából a garázs tulajdonképpen csak akkor előnyös, ha a kocsi szárazon kerül a fedél alá és itt szárazon is marad. A vizesen leállított autó a garázsban szinte a saját levében fő. Gyakorlatilag a legtöbb garázsból hiányzik a helyiség rendeltetése szerint nélkülözhetetlen hatásfokú szellőztetés. Ebből adódik aztán, hogy vizesen, nedvesen beállított kocsi csak igen lassan szárad meg. Különösen télen veszélyes a vizesen garázsba leállított kocsi akkor, ha a nedvességhez még sómaradványok társulnak. A „csillaggarázsban” — mintegy —10 Celsius-fok hideg mellett — a só nem okoz sok kárt a karosszériában és a futóművön. A legnagyobb mértékű korrózió, vagyis a rozsdásodás a legkellemesebben fűtött garázsban is felléphet: +17 fok Celsiusnál a karosszéria például négyszer (!) gyorsabban rozsdásodik, mint a fűtetlen, de szárazabb helyen. A karosz- széria élettartama szempontjából nem a garázs jelenti a leg­kedvezőbb helyzetet, hanem az egyszerű tető a kocsi felett Illetve az autó rendszeres karbantartása, ápolása. Balesetmentes közlekedést, jó utat kíván: M. Nagy Péter A gyakorlatok várandós kis­mamáknak készültek, ezeket könnyedén, lassan végezzék, közben lélegezzenek egyenle­tesen, mélyen, nyugodtan. Ha megerőltető, kevesebbszer vé­gezzék, O Üljenek sarkukra, karju­kat nyújtsák előre. Tér­deljenek fel, közben bal kar­jukat lendítsék hátra. Mindkét karjukkal ismételjék meg a gyakorlatot még egyszer. © Ereszkedjenek térdre, ke­züket tegyék csípőre. Törzsüket döntsék balra, köz­ben karjukat nyújtsák oldalra. Mindkét irányban ismétlés még egyszer. © Feküdjenek hanyatt, tá­maszkodjanak könyökük­kel a talajra. Homorítsanak, közben kezüket szorítsák ököl­be. Ismételjék meg még egy­szer. © Feküdjenek hanyatt, tér­düket hajlítsák be. Emel­jék fel a törzsüket hatszor. © Feküdjenek hanyatt, lá­bukat és karjukat nyújt­sák oldalra, lábukat hajlítsák be. Térdüket tárják szét, majd zárják össze. Ismétlés még nyolcszor. © Feküdjenek hanyatt, lá­bukat és karjukat nyújt­sák oldalra. Jobb lábfejüket fordítsák befelé, bal tenyerü­ket pedig kifelé. Térjenek vissza alaphelyzetbe, lazítsák el izmaikat. Mindkét kezükkel és lábukkal ismételjék meg a gyakorlatot még négyszer. Végezetül járkáljanak köny- nyedén a szobában. a megtett kilométerek számá­ban, hanem az élményben, a közös kikapcsolódásban mér­hető. És a gyaloglási kedv is na­gyobb, ha meg-felelő öltözék­ben indulunk útnak. Így pél­dául nőknek a tűsarkú cipő vagy csiZmá semmiképpen sem ajánlható, ami pedig a további öltözéket illeti, ruhá-1 zatumik legyen többrétegű. Goethe a szellem és a sport kapcsolatáról ezt írta: „Verseim legszebb kifejezés- módjai sétálás közben szület­tek meg bennem.” S bár a rendszeres séta vagy kocogás költővé nem tesz senkit, az kétségtelen, hogy szép vidé­keken járva a napi munkahe­lyi gondoktól is könnyebben megs za bad ülünk. —m—Iliin n> ii'i1' mii ...... . * A szentendrei skanzen minden évszakban sok szép látnivalót kínál. (Vimola Károly felvétele)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents