Pest Megyei Hírlap, 1988. január (32. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-28 / 23. szám
Eíajiialté! délig - Slagon Még sok diáktársuk alszik, ezek a fiúk már úton vannak az Alagi Tangazdaság tehenészetébe. A váci Táncsics Mihály Mezőgazdasági Szakközépiskola negyedéves tanulói gyakorlatukat végzik itt. Külön nekik fenntartott épületben az elméleti órákat is megtartják a szakoktató vezetésével. A ldsborjak békésen tűrik a diákokat, akik az almozást végzik körülöttük. „Na, mekkora ez a marha, gyerekek?” A testméretfelvétel fontos, a törzskönyvbe ezt áz adatot is fel kell tüntetni — oktatja tanulóit Kúra János gyakorlati oktató. Gyógyszerismeretek — Ez mire jó? — kérdi a szakoktató Kada Attilától (Kép és szöveg Vimola Károly.) Tisztelt szerkesztőség! Ho! a másik oroszlán? ,,Ide nekem az oroszlánt is ..mondta Shakespeare hőse, s mondjuk mi is vele együtt. tudniillik. azt az oroszlánt illetően, mely jelenleg a Damjanich téren áll a hozzá tartozó emlékművel együtt. Január lfí-án a Pest Megyei Hírlapban megjelent ' „Ki ül be a város főterére’’ c. cikkükre máris megkaphatnánk a választ. A második világháború végéig a tér északi oldalán állt az első világháború halottainak emlékére egy szoborcsoport, amelynek részei jelenleg a Fehérek templomának oldalán, illetve a feni említett téren találhatók. Saj- I nos. a másik oroszlán hollétéről nem tudunk. A teret impozánsan zárta a szobor- csoport, amelynek helyreállítása talán nem kívánna túl nagy áldozatot. Eredetileg nagyszüleink és szüléink áldozatkészségéből valósult meg. Jó lenne, ha a Városi Múzeumi Egyesület és a Váci Városvédők és Városszépítők Egyesülete magára vállalná az emlékmű visszaállítását a főtérre. így méltóképpen örökíthetnénk meg nemcsak az első, hanem a második világháború áldozatainak emlékét is. Perlei Béla Három tavasz Rajzpályázat Elsősorban középiskolás diákokra gondoltak a KISZ- esek, amikor elhatározták, hogy a közelgő tavaszi történelmi évfordulók tiszteletére képzőművészeti pályázatot hirdetnek. Nem zárták ki azonban annak a lehetőségét, hogy általános iskolások is küldjenek rajzokat, festményeket vagy kisplasztikákat, melyek tómái kapcsolódnak a három tavasz valamelyikéhez. Különös figyelmet érdemelhet az idén március 15-e, amikor a szabadságharc 140- edik évfordulóját ünnepeljük. A pályaműveket, amelyek közül a legjobbakat értékes könyvjutalmakkal díjazzák és kiállításon mutatják be a Madách Imre Művelődési Központban, a városi KISZ-bi- zottságon várják március 10- ig. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM. 23. SZÁM 1988. JANUÁR 28., CSÜTÖRTÖK Rongálunk, szemetelünk Százezrekből lesznek a milliók Beszámolókon, tanácsüléseken, vitafórumokon sokan felvetették — olykor kemény bírálatok, megjegyzések is elhangzottak —, hogy nem elég tiszta a városunk, nem ápoljuk eléggé a parkjainkat (és a bezzeg jelzők sem maradtak el, amikor más városokkal összehasonlították). A város tisztán tartása, parkjainak telepítése, karbantartása a városi tanács megrendelése alapján a kommunális költségvetési üzem feladata. De vajon elég-e az intézményesített szemételhordás, parképítés, ha a lakosság nem érzi magáénak környezetét, nem óvja a lakótelepeket, a játszóterek, az utcák, járdák tisztaságát? Mindennapos Meggyőződhettem róla, hogy itt mennyi a tennivaló, amikor Toldi Sándorral, a kommunális költségvetési üzem köztisztasági ágazatának a vezetőjével városnéző körútra indultam. Az első megdöbbenés a Széchenyi utcában ért, ahol a kirakott kézi szemétgyűjtő edények — amelyekbe csikkeket, papírzsebkendőket dobhatunk — letörve, megrongálva árulkodnak vandál kezekről. — Ez sajnos mindennapos látvány — mondja az ágazat vezetője. — Hetente két-há- rom gyűjtőedényt kell javítanunk vagy újakat kiraknunk, amelynek darabja ezerkétszáz forint. Élettartamuk örök lehetne. ha nem szaggatnák le, nem tennék tönkre. Utunk során lépíen-nyomon találkozunk az utcára kihelyezett, piros fedővel letakart műanyag edényekkel, amelyek tartalmát, ha szükséges, a sí kos, csúszós utakra szórják ki. — Érdemes megnézni ezek tetejét is — mutatja az egyiket Toldi Sándor. — Leszag gat jak, összetörik a tetejét. Egy ilyen edény ára huszon- kétezer forint. De különb dolgokkal is ta lálkozhatunk: a kisméretű szeméttároló konténerekből a Népek barátsága útjánál a deákvári vízfogó mély árkába kettőt is belöktek erős emberek. (Ezek darabja lizenhá- romezer-ötszáz forint.) — A közelmúltban munka társaimmal egy Dunába lökött A vasút igényli a kritikát Társadalmi ellenőrök a vonatokon Mint azt tettük évek hosz- szú során át. az elmúlt hónapokban is több alkalommal adtunk közre olyan hasznos tudnivalókat, amelyeket a vasút különböző munkaterületein dolgozó vezetőktől hallottunk. Foglalkoztunk korábbi írásainkban is a vasúti személy- és áruszállítás feladataival. gondjaival, eredményeivel. Ezúttal arról tudósítunk, hogy a MÁV — korábbi riportjainkban ismertetett — belső információs rendszerét hogyan egészíti ki egy maiguk szervezte, nem hivatásos külső ellenőrző, információs hálózat. Nevezetesen azokra a társadalmi ellenőrökre gondolunk, akik a különböző gazdálkodó szerveknél dolgoznak, maguk is ingázók lakóhelyük, s többnyire fővárosi munkahelyük között. Ők is naponta utaznak vonattal dolgozni, és hazafelé. A Budapesti Vasútigazgató- ságtól kapott tájékoztatás szerint a társadalmi ellenőrök tevékenysége minden részletre kiterjed, ami közvetve vagy közvetlenül kapcsolatban van a hivatásforgalommal. Azok az önkéntes társadalmi ellenőrök rendszeresen figyelik például azt, hogy milyen a jegyvizsgálók magatartása az utasokkal szemben, mennyire menetrendszerű a vonatközlekedés, hogy jó-e a fűtés, a világítás a vasúti kocsikban, s azok rendesen ki vannak-e takarítva. De azt is figyelik, hogy mennyire pontos a vonatok iránytáblázása, a vasútállomásokon rendszeres és meg- felelő-e az utastájékoztatás. tiszták-e az utasforgalmi helyiségek. Tapasztalataikról véleményezést írnak a társadalMozi Kultúr filmszínház (Lenin út 58.): január 28-tól 81-ig este fél 6 és fél 8 órakor, Budapesttel egy időben játsszák a Szerelem második vérig című új magyar filmet. Rendezte: Dobray György. Főszereplők: Bery Ari, Szilágyi Mariann, Epres Attila és Kovács Lajos. — Január 29-től 31-ig délután fél 4 órától a Kurta farkú Peti cica Atnericicá- ban című svéd rajzfilmet vetítik. — Videómozi (az épület kistermében): Január 29— 31-ig 15 órakor: Bolondos újoncok (francia), január 29. és 30.: Menlőangvalok (francia) és .január 31—február 1.: A trieszti lány (olasz). Ezt a két filmet 17 és 19 órai kezdettel vetítik. Tessék elölről kezdeni Feltételezem, elhiszik azt, hogy nem vagyok csupán egyed vagy kizárólagosan adóalany, esetleg csak ügyfél. Mint állampolgár is csak ember maradok. Igen. vannak személyes dolgaim, gondjaim, problémáim, amelyek kizárólagosan — én legalábbis úgy érzem — rám tartoznak. Elég elkeseredetten küzdünk az általunk létrehozott monopóliumok ellen, azok megszüntetéséért, a verseny minőségjavító hatásáért. Ennek érdekében hatalmas hirdetési verseny folyik az újkeletű vetélv- társak között. Milyen nagy sikere lenne — szerintem — a Gábriel és a ..Gondoskodunk, tehát vagyunk” művi kitalációk helyett, ha valaki azt hirdetné: „Ügyét egyedi módon. testx'e szabottan és diszkréten elintézzük.” (Tudom, hogy ez nem lenne alkalmas hirdetési szöveg, de biztos sikerre számíthatna!) Csupán egy példát. Gondjaimmal az Állami Biztosítóhoz fordultam. A remekbe szabott helyiségben úgy ülnek az ügyintézők az ügyrendet feltüntető táblák mögött, mint a csatasorba rendezett katonák. Amint az ügyem illetékes asztalához értem, csengett a telefon. Az ott ülő ügyintéző felvette, majd nyilván a hívó fél kérésére átkapcsolta két asztallal hátrább, pont oda, ahol én álltam ... Így tanúja lehettem egy beszélgetésnek, amiből megtudtam azt... ami nem érdekelt, mert nem tartozott rám. Közben mögöttem a később jövők türelmes engedelmességgel felsorakoztak. Az ügyintéző befejezte a „beszélgetést”, s én előadhattam gondomat, amellyel, mi tagadás, nem szerettem volna dicsekedni. A mögöttem állók nagy odaadással hallgatták mondandómat, és az ügyintéző igazán udvarias válaszait. Sőt. jóindulatúan még közbe is szóltak. (Nekem éppen ugyanilyen ...) Udvariasság ide, türelem oda, mégiscsak bosszankodtam. Ez az én ügyem (s igazán nem irigységből mondom), csak rám tartozik. Az egyéni és egyedi problémáink egyre szaporodnak. Személyes gondjaink. személyi adónk stb. személyes ügyintézésre várnak. Nem pedig a középkor emlékeit visszaidéző, a templom közepén elhangzott nyilvános gyónásra. A bosszúság sem jár egyedül, mert ezt követő- leg az OTP-be vitt az utam. S hogy ott mi történt? Szíveskedjenek ezt a kis írásomat elölről elolvasni ... Radányi Lajos mi ellenőrök, s azt minimális adminisztrációs munka után eljuttatják a vasútigazgatóság- hoz. Ezek a jelentések azonban nem tartalmazzák megírójuk nevét, éspedig azért, hogy a pártatlanságot, az elfogulatlanságot meg lehessen őrizni hosszú időn át. A Budapesti Vasútigazgatóságon egy munkatárs hetente csoportosítja, s ellenőrzi az ilyen írásos jelentéseket, majd az egyes szakterületek vezetőinek döntései alapján megteszik a szükséges intézkedéseket. A társadalmi ellenőrök jelentéseit tehát egyféle, az utas szemszögéből megfogalmazott kritikaként fogja fel a vasút, s az jól kiegészíti a szolgálati úton érkező belső információkat. Ez a többcsatornás tájékoztatás bár kemény kritikákat is tartalmaz, a MÁV nem veszi azt zokon, hiszen saját érdeke, hogy a személyszállítói szolgáltatást a lehető legkevesebb zökkenőved tudja teljesíteni. Ugyanis a vasút jelmondatává vált az, hogy bár a teheráru-fuvarozás adja a bevételt, munkájukat az emberek a személyszállítás tapasztalatai alpján ítélik meg — szerintünk teljesen érthető módon. Aszódi László Antal Tűzrevaié helyett értékes alapanyag Saját akácfaerdejének hasznosítására istállók, széna- és szalmatárolók, gépszínek, szarvasmarha- és sertéstelepek építésére alkalmas fa- szerkezeti elemek gyártására rendezkedett be a Zala megyei bagodi termelőszövetkezet. A tsz saját erejéből évenként 5500 köbméter akácfát termel ki, s ennek a fele alkalmas ipari feldolgozásra. Belőle az idén már 400, csarnok nagyságú épület szerkezetét állítják elő: a korábban jobbára tűzrevalónak vágott akác így értékes alapanyag lett. konténert kötéllel húztunk ki — meséli az ágazatvezető. Utunkat folytatva rendkívül szemetes helyek mellett haladtunk el a Rádi út mentén, a volt Tüzép-telep és a vásártér szomszédságában. Vastagon burjánzó szemét árulkodik arról, hogy itt a közelmúltban vásár volt. A hulladékot a szél továbbviszi, fennakad kerítéseken, járdán és parkokban. Innen adódik a kérdés, hogy vajon ezt kinek kellene vásárok után összeta- karítani. Rendslet&k Mint megtudtuk, ez nem a kommunális üzem feladata. A tanács beszedi a helypénzt, az árusok eladják a portékájukat. a szemét marad az ott élőknek, a lakosságnak A Gombást út új OTP-lakásaiba az elmúlt nyár óta több száz család költözött a másfél méter magas gaz, betontörmelék, szemétkupacok közé. De úgy tűnik, a köztisztasági rendeletet a lakosság sem ismeri, A járda és a környezet tisztaságáról messziről észre lehet venni, hogy itt házmesterek takarítanak, míg a magánházaknál, szövetkezeti lakásoknál, egyre..rakódik., .sűrűsödik a piszok, az utcai hulladék. Nem különb a . helyzet■' a parkokban sem. Ezt leginkább a Földvári téri lakótelepen tudja bemutatni Hirt Jenöné, a parkfenntartási ágazat vezetője. — Jelenleg is több munkatársunk szedi a parkokban a szétszórt szemetet, háztartási hulladékokat, tejeszacskókat és a kidobált fenyőket. Ha ez a munka elmarad két-három napig, elönti, a parkokat a szemét. “Hiába vannak kihelyezve a konténerek, más munkaterületről ide kell irányítani dolgozóinkat. hogy egész nap szemetet gyűjtsenek. Csak lakunk Pedig a feladatuk a park építés és karbantartás lenne, nem a szemét összeszedése .. — A parkosítás, a telepítés sokszor csak a harmadik nekifutásra sikerül. Kitapossák a füvet, letörik, kirángatják a cserjéket és mi kezdhetjük újra az egészet. A parkokba kirakott fajátékoknál még meg sem kötött a beton, már tönkretették a több százezer forintén vásárolt eszközöket A bekerített sportpályán naponta leszaggatják a drótkerítést, amely a lakások védelmét szolgálná. Ezeket a vandál pusztításokat több száz ablakból lehet látni, de senki nem lép közbe. A kirakott hintákat rendszeresen ellopják, leszerelik és a csúszdák összetörve árválkodnak. Sajnos az ágazatvezető szavai szórói szóra igazak. Vajon a típustervek alapján kinövő lakótelepek egyhangúságát törvényszerűen kell követni egy magatartásformának is, amely úgy tűnik, rongálásban, közömbösségben nyilvánul meg? Vagy csupán az itt lakókból hiányzik a szépérzék, a közösségi szellem? Hogyan lehetne ezt a folyamatot megállítani, megfordítani, hogy a felnövekvő nemzedék itt ” ne csupán lakjon, hanem otthon is érezze magát? Papp László ISSN 0133—275» (Váci Hírlap) flyi'vános tanácsülés A Vác Városi Tanács 1988. február 2-án 14 órai kezdettel ülést tart. Napirendjén személyi kérdések mellett szerepel a városi tanács 1988. évi gazdálkodási tervének megvitatása — amelyben döntést is hoz a testület —. a Harmadik napirendi pont a NEB jelentése. A népi ellenőrzési bizottság elnöke beszámol az 1987-ben végzett ellenőrzésekről, és előterjeszti az 1988. évi ellenőrzési tervet. Ezt követően a testület a közműfejlesztési hozzájárulás kivetéséről dönt. Két intézmény létrehozásáról határoz ezen az ülésen a tanácstestület. Amennyiben megszületik a határozat, 1988. január 1-jei dátummal, visz- szamenőleg, megalapítja a Váci Zeneművészeti Szakközépiskolát és a Családsegítő Központot, amely eddig kísérleti jelleggel működött. Az ülés — amelyre a városi tanács tanácstermében kerül sor — nyilvános.
