Pest Megyei Hírlap, 1988. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-28 / 23. szám

Eíajiialté! délig - Slagon Még sok diáktársuk alszik, ezek a fiúk már úton vannak az Alagi Tangazdaság tehené­szetébe. A váci Táncsics Mi­hály Mezőgazdasági Szakkö­zépiskola negyedéves tanulói gyakorlatukat végzik itt. Kü­lön nekik fenntartott épület­ben az elméleti órákat is megtartják a szakoktató veze­tésével. A ldsborjak békésen tűrik a diákokat, akik az almozást vég­zik körülöttük. „Na, mekkora ez a marha, gyerekek?” A testméretfelvétel fontos, a törzskönyvbe ezt áz adatot is fel kell tüntetni — oktatja tanulóit Kúra János gyakorlati oktató. Gyógyszerismeretek — Ez mire jó? — kérdi a szakoktató Kada Attilától (Kép és szöveg Vimola Károly.) Tisztelt szerkesztőség! Ho! a másik oroszlán? ,,Ide nekem az oroszlánt is ..mondta Shakespeare hőse, s mondjuk mi is vele együtt. tudniillik. azt az oroszlánt illetően, mely je­lenleg a Damjanich téren áll a hozzá tartozó emlékművel együtt. Január lfí-án a Pest Megyei Hírlapban megjelent ' „Ki ül be a város főterére’’ c. cik­kükre máris megkaphatnánk a választ. A második világ­háború végéig a tér északi ol­dalán állt az első világháború halottainak emlékére egy szo­borcsoport, amelynek részei jelenleg a Fehérek templomá­nak oldalán, illetve a feni említett téren találhatók. Saj- I nos. a másik oroszlán hollé­téről nem tudunk. A teret impozánsan zárta a szobor- csoport, amelynek helyreállí­tása talán nem kívánna túl nagy áldozatot. Eredetileg nagyszüleink és szüléink ál­dozatkészségéből valósult meg. Jó lenne, ha a Városi Mú­zeumi Egyesület és a Váci Városvédők és Városszépítők Egyesülete magára vállalná az emlékmű visszaállítását a főtérre. így méltóképpen örö­kíthetnénk meg nemcsak az első, hanem a második világ­háború áldozatainak emlékét is. Perlei Béla Három tavasz Rajzpályázat Elsősorban középiskolás diá­kokra gondoltak a KISZ- esek, amikor elhatározták, hogy a közelgő tavaszi törté­nelmi évfordulók tiszteletére képzőművészeti pályázatot hirdetnek. Nem zárták ki azonban annak a lehetőségét, hogy általános iskolások is küldjenek rajzokat, festmé­nyeket vagy kisplasztikákat, melyek tómái kapcsolódnak a három tavasz valamelyiké­hez. Különös figyelmet érde­melhet az idén március 15-e, amikor a szabadságharc 140- edik évfordulóját ünnepeljük. A pályaműveket, amelyek közül a legjobbakat értékes könyvjutalmakkal díjazzák és kiállításon mutatják be a Ma­dách Imre Művelődési Köz­pontban, a városi KISZ-bi- zottságon várják március 10- ig. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM. 23. SZÁM 1988. JANUÁR 28., CSÜTÖRTÖK Rongálunk, szemetelünk Százezrekből lesznek a milliók Beszámolókon, tanácsülése­ken, vitafórumokon sokan fel­vetették — olykor kemény bí­rálatok, megjegyzések is el­hangzottak —, hogy nem elég tiszta a városunk, nem ápol­juk eléggé a parkjainkat (és a bezzeg jelzők sem maradtak el, amikor más városokkal összehasonlították). A város tisztán tartása, parkjainak telepítése, karban­tartása a városi tanács meg­rendelése alapján a kommu­nális költségvetési üzem fel­adata. De vajon elég-e az in­tézményesített szemételhordás, parképítés, ha a lakosság nem érzi magáénak környezetét, nem óvja a lakótelepeket, a játszóterek, az utcák, járdák tisztaságát? Mindennapos Meggyőződhettem róla, hogy itt mennyi a tennivaló, ami­kor Toldi Sándorral, a kom­munális költségvetési üzem köztisztasági ágazatának a vezetőjével városnéző körútra indultam. Az első megdöbbe­nés a Széchenyi utcában ért, ahol a kirakott kézi szemét­gyűjtő edények — amelyekbe csikkeket, papírzsebkendőket dobhatunk — letörve, meg­rongálva árulkodnak vandál kezekről. — Ez sajnos mindennapos látvány — mondja az ágazat vezetője. — Hetente két-há- rom gyűjtőedényt kell javíta­nunk vagy újakat kiraknunk, amelynek darabja ezerkétszáz forint. Élettartamuk örök le­hetne. ha nem szaggatnák le, nem tennék tönkre. Utunk során lépíen-nyomon találkozunk az utcára kihelye­zett, piros fedővel letakart műanyag edényekkel, amelyek tartalmát, ha szükséges, a sí kos, csúszós utakra szórják ki. — Érdemes megnézni ezek tetejét is — mutatja az egyi­ket Toldi Sándor. — Leszag gat jak, összetörik a tetejét. Egy ilyen edény ára huszon- kétezer forint. De különb dolgokkal is ta lálkozhatunk: a kisméretű szeméttároló konténerekből a Népek barátsága útjánál a deákvári vízfogó mély árkába kettőt is belöktek erős embe­rek. (Ezek darabja lizenhá- romezer-ötszáz forint.) — A közelmúltban munka társaimmal egy Dunába lökött A vasút igényli a kritikát Társadalmi ellenőrök a vonatokon Mint azt tettük évek hosz- szú során át. az elmúlt hóna­pokban is több alkalommal adtunk közre olyan hasznos tudnivalókat, amelyeket a vasút különböző munkaterü­letein dolgozó vezetőktől hal­lottunk. Foglalkoztunk koráb­bi írásainkban is a vasúti sze­mély- és áruszállítás felada­taival. gondjaival, eredmé­nyeivel. Ezúttal arról tudósítunk, hogy a MÁV — korábbi ri­portjainkban ismertetett — belső információs rendszerét hogyan egészíti ki egy maiguk szervezte, nem hivatásos kül­ső ellenőrző, információs há­lózat. Nevezetesen azokra a társa­dalmi ellenőrökre gondolunk, akik a különböző gazdálkodó szerveknél dolgoznak, maguk is ingázók lakóhelyük, s több­nyire fővárosi munkahelyük között. Ők is naponta utaz­nak vonattal dolgozni, és ha­zafelé. A Budapesti Vasútigazgató- ságtól kapott tájékoztatás sze­rint a társadalmi ellenőrök tevékenysége minden részlet­re kiterjed, ami közvetve vagy közvetlenül kapcsolatban van a hivatásforgalommal. Azok az önkéntes társadalmi ellen­őrök rendszeresen figyelik például azt, hogy milyen a jegyvizsgálók magatartása az utasokkal szemben, mennyire menetrendszerű a vonatköz­lekedés, hogy jó-e a fűtés, a világítás a vasúti kocsikban, s azok rendesen ki vannak-e takarítva. De azt is figyelik, hogy mennyire pontos a vonatok iránytáblázása, a vasútállo­másokon rendszeres és meg- felelő-e az utastájékoztatás. tiszták-e az utasforgalmi he­lyiségek. Tapasztalataikról vé­leményezést írnak a társadal­Mozi Kultúr filmszínház (Lenin út 58.): január 28-tól 81-ig este fél 6 és fél 8 órakor, Bu­dapesttel egy időben játsszák a Szerelem második vérig cí­mű új magyar filmet. Ren­dezte: Dobray György. Fősze­replők: Bery Ari, Szilágyi Ma­riann, Epres Attila és Kovács Lajos. — Január 29-től 31-ig délután fél 4 órától a Kurta farkú Peti cica Atnericicá- ban című svéd rajzfilmet ve­títik. — Videómozi (az épü­let kistermében): Január 29— 31-ig 15 órakor: Bolondos újoncok (francia), január 29. és 30.: Menlőangvalok (fran­cia) és .január 31—február 1.: A trieszti lány (olasz). Ezt a két filmet 17 és 19 órai kez­dettel vetítik. Tessék elölről kezdeni Feltételezem, elhiszik azt, hogy nem vagyok csu­pán egyed vagy kizáróla­gosan adóalany, esetleg csak ügyfél. Mint állampolgár is csak ember maradok. Igen. vannak személyes dolgaim, gondjaim, problé­máim, amelyek kizárólago­san — én legalábbis úgy érzem — rám tartoznak. Elég elkeseredetten küz­dünk az általunk létreho­zott monopóliumok ellen, azok megszüntetéséért, a verseny minőségjavító ha­tásáért. Ennek érdekében hatalmas hirdetési verseny folyik az újkeletű vetélv- társak között. Milyen nagy sikere lenne — sze­rintem — a Gábriel és a ..Gondoskodunk, tehát va­gyunk” művi kitalációk helyett, ha valaki azt hir­detné: „Ügyét egyedi mó­don. testx'e szabottan és diszkréten elintézzük.” (Tudom, hogy ez nem len­ne alkalmas hirdetési szö­veg, de biztos sikerre szá­míthatna!) Csupán egy példát. Gondjaimmal az Állami Biztosítóhoz fordultam. A remekbe szabott helyiség­ben úgy ülnek az ügyinté­zők az ügyrendet feltün­tető táblák mögött, mint a csatasorba rendezett ka­tonák. Amint az ügyem illeté­kes asztalához értem, csengett a telefon. Az ott ülő ügyintéző felvette, majd nyilván a hívó fél kérésére átkapcsolta két asztallal hátrább, pont oda, ahol én álltam ... Így ta­núja lehettem egy beszél­getésnek, amiből megtud­tam azt... ami nem érde­kelt, mert nem tartozott rám. Közben mögöttem a később jövők türelmes en­gedelmességgel felsorakoz­tak. Az ügyintéző befejez­te a „beszélgetést”, s én előadhattam gondomat, amellyel, mi tagadás, nem szerettem volna dicseked­ni. A mögöttem állók nagy odaadással hallgatták mon­dandómat, és az ügyintéző igazán udvarias válaszait. Sőt. jóindulatúan még közbe is szóltak. (Nekem éppen ugyanilyen ...) Ud­variasság ide, türelem oda, mégiscsak bosszankodtam. Ez az én ügyem (s igazán nem irigységből mondom), csak rám tartozik. Az egyéni és egyedi problémáink egyre szapo­rodnak. Személyes gond­jaink. személyi adónk stb. személyes ügyintézésre várnak. Nem pedig a kö­zépkor emlékeit visszaidé­ző, a templom közepén el­hangzott nyilvános gyó­násra. A bosszúság sem jár egyedül, mert ezt követő- leg az OTP-be vitt az utam. S hogy ott mi tör­tént? Szíveskedjenek ezt a kis írásomat elölről elol­vasni ... Radányi Lajos mi ellenőrök, s azt minimális adminisztrációs munka után eljuttatják a vasútigazgatóság- hoz. Ezek a jelentések azonban nem tartalmazzák megírójuk nevét, éspedig azért, hogy a pártatlanságot, az elfogulat­lanságot meg lehessen őrizni hosszú időn át. A Budapesti Vasútigazgatóságon egy mun­katárs hetente csoportosítja, s ellenőrzi az ilyen írásos je­lentéseket, majd az egyes szakterületek vezetőinek dön­tései alapján megteszik a szükséges intézkedéseket. A társadalmi ellenőrök je­lentéseit tehát egyféle, az utas szemszögéből megfogalmazott kritikaként fogja fel a vasút, s az jól kiegészíti a szolgálati úton érkező belső információ­kat. Ez a többcsatornás tájé­koztatás bár kemény kritiká­kat is tartalmaz, a MÁV nem veszi azt zokon, hiszen saját érdeke, hogy a személyszállí­tói szolgáltatást a lehető leg­kevesebb zökkenőved tudja teljesíteni. Ugyanis a vasút jelmondatává vált az, hogy bár a teheráru-fuvarozás ad­ja a bevételt, munkájukat az emberek a személyszállítás ta­pasztalatai alpján ítélik meg — szerintünk teljesen érthető módon. Aszódi László Antal Tűzrevaié helyett értékes alapanyag Saját akácfaerdejének hasz­nosítására istállók, széna- és szalmatárolók, gépszínek, szarvasmarha- és sertéstele­pek építésére alkalmas fa- szerkezeti elemek gyártására rendezkedett be a Zala me­gyei bagodi termelőszövetke­zet. A tsz saját erejéből éven­ként 5500 köbméter akácfát termel ki, s ennek a fele al­kalmas ipari feldolgozásra. Belőle az idén már 400, csar­nok nagyságú épület szerke­zetét állítják elő: a korábban jobbára tűzrevalónak vágott akác így értékes alapanyag lett. konténert kötéllel húztunk ki — meséli az ágazatvezető. Utunkat folytatva rendkívül szemetes helyek mellett ha­ladtunk el a Rádi út mentén, a volt Tüzép-telep és a vásár­tér szomszédságában. Vasta­gon burjánzó szemét árulko­dik arról, hogy itt a közel­múltban vásár volt. A hulla­dékot a szél továbbviszi, fennakad kerítéseken, járdán és parkokban. Innen adódik a kérdés, hogy vajon ezt kinek kellene vásárok után összeta- karítani. Rendslet&k Mint megtudtuk, ez nem a kommunális üzem feladata. A tanács beszedi a helypénzt, az árusok eladják a portéká­jukat. a szemét marad az ott élőknek, a lakosságnak A Gombást út új OTP-lakásaiba az elmúlt nyár óta több száz család költözött a másfél mé­ter magas gaz, betontörmelék, szemétkupacok közé. De úgy tűnik, a köztisztasá­gi rendeletet a lakosság sem ismeri, A járda és a környe­zet tisztaságáról messziről észre lehet venni, hogy itt házmesterek takarítanak, míg a magánházaknál, szövetkezeti lakásoknál, egyre..rakódik., .sű­rűsödik a piszok, az utcai hulladék. Nem különb a . helyzet■' a parkokban sem. Ezt leginkább a Földvári téri lakótelepen tudja bemutatni Hirt Jenöné, a parkfenntartási ágazat veze­tője. — Jelenleg is több munka­társunk szedi a parkokban a szétszórt szemetet, háztartási hulladékokat, tejeszacskókat és a kidobált fenyőket. Ha ez a munka elmarad két-három napig, elönti, a parkokat a szemét. “Hiába vannak kihe­lyezve a konténerek, más munkaterületről ide kell irá­nyítani dolgozóinkat. hogy egész nap szemetet gyűjtsenek. Csak lakunk Pedig a feladatuk a park építés és karbantartás lenne, nem a szemét összeszedése .. — A parkosítás, a telepítés sokszor csak a harmadik ne­kifutásra sikerül. Kitapossák a füvet, letörik, kirángatják a cserjéket és mi kezdhetjük újra az egészet. A parkokba kirakott fajátékoknál még meg sem kötött a beton, már tönkretették a több százezer forintén vásárolt eszközöket A bekerített sportpályán na­ponta leszaggatják a drótke­rítést, amely a lakások védel­mét szolgálná. Ezeket a van­dál pusztításokat több száz ablakból lehet látni, de senki nem lép közbe. A kirakott hintákat rendszeresen ellop­ják, leszerelik és a csúszdák összetörve árválkodnak. Sajnos az ágazatvezető sza­vai szórói szóra igazak. Vajon a típustervek alapján kinövő lakótelepek egyhangúságát törvényszerűen kell követni egy magatartásformának is, amely úgy tűnik, rongálásban, közömbösségben nyilvánul meg? Vagy csupán az itt la­kókból hiányzik a szépérzék, a közösségi szellem? Hogyan lehetne ezt a folyamatot meg­állítani, megfordítani, hogy a felnövekvő nemzedék itt ” ne csupán lakjon, hanem otthon is érezze magát? Papp László ISSN 0133—275» (Váci Hírlap) flyi'vános tanácsülés A Vác Városi Tanács 1988. február 2-án 14 órai kezdet­tel ülést tart. Napirendjén sze­mélyi kérdések mellett szere­pel a városi tanács 1988. évi gazdálkodási tervének megvi­tatása — amelyben döntést is hoz a testület —. a Harma­dik napirendi pont a NEB je­lentése. A népi ellenőrzési bizottság elnöke beszámol az 1987-ben végzett ellenőrzések­ről, és előterjeszti az 1988. évi ellenőrzési tervet. Ezt köve­tően a testület a közműfej­lesztési hozzájárulás kivetésé­ről dönt. Két intézmény létrehozásá­ról határoz ezen az ülésen a tanácstestület. Amennyiben megszületik a határozat, 1988. január 1-jei dátummal, visz- szamenőleg, megalapítja a Vá­ci Zeneművészeti Szakközépis­kolát és a Családsegítő Köz­pontot, amely eddig kísérleti jelleggel működött. Az ülés — amelyre a váro­si tanács tanácstermében ke­rül sor — nyilvános.

Next

/
Thumbnails
Contents