Pest Megyei Hírlap, 1988. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-26 / 21. szám

Az állattenyésztés, az állattartás gépesítésének is megvannak a leendői. A telepeken intenzív az állagmegromlás. Rekonstrukció nélkül nem lehet előrelépni. Terjed a számítástechnika, de vajon megfelelő-e a gazdaságok fogadókészsége, azaz tudnak-e élni az elekíronizáció előnyeivel? Segíthet-e a gyakorlatban, a takarmányozásban a biotechnológia? Felfigyelnek-e végre a háztáji állattartás v korszerűsítési igényeire? Mind-mind olyan kérdés, melyekre igennel kell válaszolni, egyébként nem teljesülnek az ágazat céljai.

A kutatók nem bújnak ki a kérdések alól és a termelőüzemek segítségével keresik azokra a választ a kutatásban, a fejlesztésben. Az állattenyésztés egyik mostoha területe például a juhtartás. A juhállomány négy év alatt

több mint egymillióval csökkent. Több százezerrel kellene növekednie ahhoz, hogy az 1990-re kitűzött 3,1 milliós állomány valóság legyen. Or. Keszthelyi Tibor,, a GATE egyetemi adjunktusa és dr. Czakó József, a GATE egyetemi tanóra újabb technológiai megoldásokat keresve az intenzív júttartásban arra a következtetésre jutottak, hogy a célt csak a közgazdasági tényezőik javításával nem lehet elérni.' Itt a legelmaradottabb a technológia, a környezet. Ennek az az előnye, hogy tanulni lehet a más állatok tartásában elkövetett hibákból.

Munkájuk eredményeként komplex könnyűszerkezetes fóliaborítású épületcsaládot alakítottak ki. A beruházástakarékos, mozgatható épületek lehetővé teszik a juhágazat nyereségének szerény növárva című darabban az éjben bízik. Éjszaka, amikor följön a hold. akkor biztosan megérkezik, akit várnak. Mi inkább a tavaszban hiszünk. Kikelet, mindenütt új élet sarjad, megtelnek a szervezetek friss életnedvvel, fölgyorsul a mozgásuk, vidámabbak, kedvesebbek, kitárulkozóbbak lesznek. Tavasszal a nyárba vetjük bizodalmunkat. Nyáron senki sem zárkózik el és be. Nyáron az őszbe. A télbe, ősszel és télen, amikor egyre fogy a fény, nő a sötétség, akkor egymásra vagyunk utalva. Nem létezik, mondogatjuk magunkban, hogy ősszel ne jönne el, akit várunk.

Várakozás közben mindig érzünk egy kis feszültséget. Bármennyire mélyedünk is el valamiben, rövidebb vagy hosszabb idő után felriadunk, hirtelen nem is tudjuk, mit akarunk, de kisvártatva íöl- eszmélünk, majd meg js nyugszunk, még nem érkezett meg.

Voltaképpen ezért érdemes várakozni. A várakozás tudata teszi rendezetté ténykedésünket. Nekünk nem szabad szétfolynunk, munkálkodásunk ifem válhatik parttalanná, időnket be kell osztanunk, alaposan kihasználnunk, hogy bármikor' készek lehessünk a jövevény fogadására.

Hogy ki ez a jövevény, valóságos lényre várunk-e, erre nem tudunk válaszolni. Lehet. hogy csupán a bennünk folyton létező hiányérzettől szeretnénk megszabadulni. A hiány adja a folyamatos kis feszültséget. A hiány késztet állandó cselekvésre. Ez mindig bennünk van. A Várakozás ilyképpen hiábavaló. Létidőnk kitöltéséhez mégis nélkülözhetetlen. Várakozni azért jó és kell, mert ha bizonytalanul is, valamiféle határt szab létezésünknek. Valamiféle játékteret, ad. árríelyben eljátsszuk a ránk méretett életjátékot.

Kör Pál

vetését. Egy-egy négy tér beruházási költsége 1500 forint körül mozog. A vizsgálatok kedvező eredményei alapján például elletésre is ajánlják alkalmazásukat.

Dr. Reischl Gábor egyetemi adjunktus a legutóbbi gödöllői szakmai fórumon a mezőgazdasági építészet és épületgépészet kutatásainak eredményeiről számolt be. A mezőgazdasági építészeti tanszék és a Kaposvári Agrár Kutató-Fejlesztő Közös Vállalat kisgazdasága állattenyésztő épületcsaládot fejlesztett ki. Hazánkban az állati termékek 42—45 százalékát a háztájiban termelik meg. Mivel a tartás jövedelmezősége csökkent, csak olcsó, gazdaságos, célra orientált épületekre lehetett gondolni.

Kaposfő községben ilyen sertéstenyésztő telepeket kívánnak elterjeszteni környezetkímélő technológiával. A helyi szövetkezet segít ebben, de ami még lényegesebb: a lakók falugyűlésen ismerkedhettek az elképzeléssel ás kedvezően fogadták azt. Még ebben a hónapban pályázat jelenik meg kistermelőknek a kifejlesztett épületek megépítésére. A "terv figyelembe vette a mai. magyar gazdasági körülményeket és az energiatakarékosság szempontjait.

A MÉM Műszaki Intézetében alacsony takarmányértékű mezőgazdasági melléktermékek hasznosítására vették igénybe a biotechnológia módszereit. Vizsgálataik alapján a' fehér korhadást okozó gombák segítségével a kukoricaszár, illetve a szalma fehérjetartalma a cellulóz bontásával jobban hozzáférhető lesz és 10—12 százalékra növelhető. Mészáros György előadásában kifejtette, hogy mindez sok tisztázandó kérdést vet fel még. Technológiát kívánnak kidolgozni szarvasmarhák tömegtakar- mányának előállítására.

Velez Dezső az intézetben végzett állattartás-gépesítési kutató-fejlesztő munka főbb eredményei között említette meg az egyedi tejmennyiségmérő megszerkesztését, a ta- karmányaprító-keverő kocsi kialakítását, a hígtrágyahasznosítás új módszereinek, gyorskomposztálási ’ technológiáknak és a gabonatárolók energiatakarékos szellőztetésének kifejlesztését, valamint háztáji mintaudvarok szervezését. A soron következő feladat az új berendezések és módszerek gyakorlatban való elterjesztése. S talán ez az, ami napjainkban a'legnehezebb.

B. G.

Az 1930-as évek közepe táján sokszor tartózkodtam anyai nagyanyámék Illés István utca elején levő házában. A hosszúkás épület a hagyományos paraszti életvitelnek ■megfelelően volt kialakítva, bár nagyapám a vincellérek mesterségét űzte. A munkával kapcsolatos életmód meghatározó volt az otthon, a lakás, a kert kialakításában. Fontos szerepe főleg az épület hátsó részének volt, ahol a szőlőművelés szerszámai, eszközei gondozott állapotban várták a mindenkor soron levő munkában való használatukat.

A ház mögötti rész felfutott a Damjanich utcáig, melyben kísérleti szőlő gyölcereztetése mellett termőtőkék is voltak, csemegefajták, s mi. unokák az alig érett szemeket is kóstolgattuk.

Ötven év távlatában állok itt az utca elején, s hordozom tekintetem a már nem ugyanazon ég alatt.

Az Illés István út. a volt Erdélyi út tengelyét meghosz- szabbítvá a Fenyvest főúttal lehetne folytatni, s több kilométerre mérni a hosszát. A valamikori település kialakítói itt hosszú utakban gondolkodtak, az uradalmak, szinte égtáj szerinti elhelyezkedése adhatta az irányt. A Szárító-puszta es présház összeköttetésére lelhetünk itt. Amikor még nem volt vasút, s riem bontotta szét az út vonalát. A későbbi időkben az állami csemetekért is beékelődött a területre, a régi vasúttöltés alá, majd az

Esték színházzal

Érdemes-e Godot-ra várni?

A Kőfaragó- és Épületszobrászipari Vállalat a központi gondnokságára olyan fiatal, megbízható,

B kategóriájú jogosítványt szerzett

karbantartót

keres.

aki a vállalat vidékj — süttői, siklósi — munkahelyeire is kijár.

Elsősorban Túrán és környékén lakók jelentkezését várják.

Jelentkezni lehet a vállalat központjában, a munkaerő-gazdálkodáson, cim: Budapest, Báthori u. 12 III. em 1054. Telefon. 531-000, 512-es vagy 542-es mellék.

;<5v

ve)'

XV. ÉVFOLYAM, 21. SZÁM

Tiltakozás tűzzel

Tavasszal folytatják az építést

Aki autóbusszal érkezik Versegre s a község központjában száll le, százméteres sugarú körben megtalál minden ■fontos épületet. A megálló mellett nyúlik el L alakban a nyár folyamán kívüliül felújított tanácsháza, a két évvei ezelőtt megújult ABC-vé bővült üzletház, vele szemközt pedig, a műút által kettészelt tér túlsó oldalán a Galga Ál'ész másik, tetemes forgalmat lebonyolító egysége, az étterem, amely másfél évvel ezelőtt szépült meg.

Az ABC déli oldaláról eltűnt a málladozó vakolatú buszmegálló,' az annak idején nem túl szerencsés helyre emelt raktársor. Az épület északi oldalán, a járda mellett szintén elegyengették a terepet. Itt parkolhatnak a kocsival érkező vásárlók.

Az ABC és a műút között háromszög alakú pázsitos, fás terület húzódik, akárcsak a szemközti oldalon, ahol jó időben a május elsejei ünnepség szokott lezajlani. E résznek időnként egyetlen lehangoló látványa a buszváró, amelynek üvegeit ki tudja, hányszor kellett a felállítása óta pótolni. A benne elhelyezett összehegesztett székekre sem lehet leülni, mert évek óta csak a vasvázuk dacol a kérlelhetetlen idővel. A közeli padok rossz időben nem pótolják őket.

A falu központi térségén emelték 1933-ban az első világháborúban elesett katonák turulmadaras emlékművét, amelynek anyagi fedezetéül a községben elszállásolt katonák után kapott pénzösszeg szolgált. A felavatására különleges körülmények között került sor. Az elöljáróság a falu szélén fogadta az ünnepségre érkező József főherceget, aki onnan már, gyalogosan sétált be az ünnepségre a Fő út cserepes. takaros, hosszú házai között. A rendkívüli eseményre összegyűlt a falu -apraja- Yiagyja. A főherceg avatóbeszéde azonban nem volt zavartalan, mert közben a Templom sor első házainak szérűjében fellángoltak a kazlak, a rend percek alatt felbomlott, káosz keletkezett. Az avatás napjának eme fordulatában kommunista provokációt gyanítottak, ám tévesen. A korabeli nyomozás nem tudta felgöngyölíteni az ügyet.

A tűz tiltakozás volt József főherceg személye ellen, s természetesen nem a vérségi volt az egyedüli. Az emberek 'körében szárnyra kapott az a hír, hogy az első világháborúban az olasz front egyik terepén megtiltották a- magyar katonáknak az ellenség ágyúzását, mert azzal a főherceg tulajdonát képező gyárépületek épségét ■veszélyeztették volna. Az egyenlőtlen küzdelem miatt sok ma- ,gyar katona veszítette életét, köztük vérségiek is. A pánikot teremtett bosszúállás eme módja nem volt éppen szerencsés, hiszen a főhercegnek pillanatnyi kellemetlenséget okozott csak a gyújtogató az ünnepi hangulat rémületbe fordításával, de nem úgy a gazdáknak. .

Az emlékmű sorsa, parkjának képé ma sem hagyja közömbösen az embereket. Helytelenítették, hogy a park tönkrement drótkerítését lebontották, s. nem húztak újai a helyébe, mondván, hogy ez lehetőséget teremt arra, hogy a gyepes részen keresztül-ka- sul .tárjanak, a cserjék alá dobálják a szemetet.

Ezután vajon kéri tétlenül marad a nyolcvanegy értelmetlenül meghalt katona nevét őrző emlékmű? Egyikmásik vezetéknevet bizony már nem lehet elolvasni, jó néhány pedig alig-alig olvasható. Olyan esetről is tudnak, hogy akadt kései hozzátartozó, aki tízezer forintot ajánlana fel a nevek rendbe hozására, átfestésére. Mit tesz a tanács ebben az ügyben? Meghallgatják-e az emberek véleményét, vagy áz nem fontos?

Kelemen Mihály tanácselnök tájékoztatása szerint az emlékmű parkja átmenetileg maradt szabadon, az ősszel már hozzákezdtek az új kerítés betonalapzatának elkészítéséhez. A betonozás a föld színéig készült el a hideg beállta miatt, a munka folytatására a tavasszal kerül sor. A drótkerítés helyett az emlékműhöz méltóbb díszkerítést csináltattak, ami húszezer forintba került, Igaz, a bekerített rész kisebb lesz a korábbinál, mindössze nyolcszo'r nyolc méter, de ez nem jelenti azt, hogy az ezen kívül eső rész ebek harmincadjára kerül, s szemétgyűjtőül, gyalogúiul szolgál.

Nyitott a park az ABC előtt is, s az sem szemétgyűjtő. A tanács tervezi az emlékmű rendbehozatalát. S mert emlékműről, nem pedig köztéri szoborról van szó, ez az ügy nem olyan horderejű, hogy annak kapcsán széles körű közvélemény-kutatást kellene tartani. Az ügyben a végrehajtó bizottság döntött, s nem a tanácselnök, akit ez ügyben pénz felajánlásával még nem keresett meg senki, ám, a lehetőség megvan rá,, s még. a következő hónapokban pern lesz késő.

Megújul az emlékmű, némileg módosul a közvetlen környéke, s a tavasszal talán már arra is futja az erőből, hogy ne csupán a pázsitos részek tisztán tartására ügyeljenek, hanem virágokat is ültessenek, hogy aki • erre jön- megy, legyen bár falubeli vagy idegen, szemgyönyörködtető látványban legyen része.

Bene Mihály

Séták a városban

Már nem ugyanaz az ég

új útvonal kétfelé szabta a területet ' ,

Sok fiatalnak volt itt munkalehetősége, de főképpen lá- nypk-asszonyok dolgoztak, jobbára tavasztól őszig. Anyám éveken keresztül volt itt alkalmazva.

Az érdeklődő gyermek szemével figyeltem akkoriban a baloldali közlekedésről való áttérésnek épp itt, az utcasarkon zajló ceremóniáját, kakastollas csendőrök irányították » még nem országos áttérést, de a részleges bevezetést.

Nagyanyámék háza sátortetőssé alakult, még a 30-as évek vegén került mások birtokába. Udvarán 'nines meg a fakó epería, melyet eperérés idején sokszor megmásztunk, s rajta csemegéztünk. Az országút felé eső részt akkoriban Búrtelepnek nevezték.

Az első keresztező utca a Damjanich János nevét viselő fit volt. ma is az. ennek felfelé vivő sarkán igen megkopott füves terület volt, egy örökös focipálya, ahol a környék srácai szüntelenül rúgták a bőrt, Egy-egy kiadós esőzés után, igaz, egyengetni kellett a talajt.

A túlsó oldal viszont szántóföld volt egész a Zöllner és Timonyi rezidenciái ig. Általában kukorica volt belevetve,

egy része a pap szőlejéhez tartozott. Itt, ezen a földrészen volt a munkában való igazi megméretésem. Már olyan süldő legénykorban voltam, amikor anyám mondta, menjek vele kapálni egy pár napra. Ügy is lett. Reggel ne- gyedmagammal beálltunk az alig belátható táblába, a két Ferik lánnyal, anyámmal. Bizony, csak rátartiságöm, na meg anyám segítsége tartotta bennem a lelket. Mert ezek a lányok úgy húzták a kapát, kíméletlen iramot diktáltak a fiatalúrnak, aki én voltam.

A beépült terület láttán is ez az emlék kerül elő. Akkoriban még sok beépítetlen telek volt az utcában, sok telket meg sem műveltek, pesti tulajdonosaik pénzük jó befektetését látták bennük.

Laktak viszont nevezetes családok az utcában, mint a Máthé família. Fekete Máthé- ék. a Bankóék, a kőműves Horváthok, a Maczkó korcsmám, a műút mentén, a hentes és mészáros Maczkó család. a földeket, erdőt művelő Muri család. Itt volt a több földdel rendelkező ’ Zöllner család rezidenciája, két jól megépített épülettel, egyik alatt végig nagy tégla, bolthajtású pincével. Zöllnerék királyi tanácsosi ranggal bírtak.

Utánuk volt a Timoriyiék kúriaszerű épülete, mely jóval régebbi építésű, talán a legrégebbi épület az utcában. Timonyi testőrezredes volt. Mindkét tulajdon a háború előtt szépen művelt, karbantartott volt, s felhúzódott az erdőig. Az államosítás csak az épületekre vonatkozott, a földterület viszont potom pénzért került egyesek birtokába.

A László család is itt lakott. az utca névadójának a felesége is László. leány volt.

Illés István ATbertirsáról került Gödöllőre. A MÁVAG-ba járt dolgozni, a nagyüzemi politikai légkört megismerve kapcsolódik a munkásmozgalomba, és 1919-ben tagja lett a direktóriumnak. A besnyői vörös iskolában volt köztevékenységi irodája. Gödöllő első munkásmártírja. 1919. augusztus 4-én lőtt sebből elvérezve találták meg.

Az Illés István utat sokáig külső területként kezelték, bár a 60-as években voltak tervek, melyek szerint kétszintes házak sorai épültek volna fel. A terv terv maradt, s a területen a magánerős építkezés lendült fel. És itt az iskola, a nemrég épült szép iskola, melynek kapuján majd betérünk.

írásunkban eddig jutottunk. Az út, utca egyharmadát is csak alig érintettük..

Szántai Sándor

ISSN 0Í33—1957 (Gödöllöi Hírlap;

Az állattenyésztés fejlesztése

Falugyűlésen a sertéstelepről

Könnyűszerkezetes épületcsaládot alakítottak ki

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA

Estragon és Vladimir kietlen vidéken várakozik Godot- ra. Csupasz térség, egyetlen fával, amely fának ága is alig van, s azok csupaszok. Várakoznak, mert ígéretük van Godot megérkezésére. Ki az a Godot, mit hoz majd nekik, mi változik életükben attól, hogy megérkezik? Semmit sem tudnak róla. Éhesek, néha fáznak, néha melegük van, elálmosodnak, unatkoznak. Gyakran jutnak arra a pontra, hogy most aztán el innen, ez a Godot úgysem érkezik meg. Hiába akarják nagyon, hiába kémlelik a messzi utat, hátha föltűnik, semmi jele betoppanásának.

Várakoznak. Mint mindany- nyian. Egész életünkben. A várakozás teszi elviselhetővé, olykor izgalmassá létünket. Igyekezzünk, biztatjuk magunkat, légyünk szépek, okosak. műveltek,. készségesek: belátóak, embertársainkhoz méltányosak, netán' jók, mert ha ilyenek leszünk, biztosan találkozni fogunk valakivel. akinek jók leszünk, aki jó lesz nekünk. Hogy kivel készülünk találkozni, arra éppoly homályosan tudunk csak felelni, mint a csupasz térségen tétlenkedő két csavargó.

Várakozni azért is jó. inert közben sok minden történhet velünk. Gondolkozhatunk, beszélgethetünk, szerelmeskedhetünk, házasságot köthetünk, gyermeket nemzhetünk, alkothatunk. A várakozás idejét sokféle kellemetességgel tölthetjük ki. Olvashatunk, zenét hallgathatunk. táncolhatunk.' részt vehetünk sokfajta más vigalomban, összemérhetjük erőnket, eszünket a többi várakozóval, ki a gyorsabb, ügyesebb, ki tud többet a világról, annak kéjét kezeséről, létmódjáról, nagyságáról, határairól vagy határtalanságáról.

Estragon és Vladimír az elmúlt estéken Gödöllőn ió néhányszor eljátszott Godot-ra