Pest Megyei Hírlap, 1988. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-26 / 21. szám

VILÁG PROLETÁRJA). EGYESÜLJETEK! MA MEGYEI XXXII. ÉVFOLYAM, 21. SZÄM Ára: 1,350 forint 1988. JANUÁR 26., KEDD Hazánkba érkezett Jósé Ramón Fernandez Marjai Józsefnek, a Minisz­tertanács elnökhelyettesének, kereskedelmi miniszternek, a magyar—kubai gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési bizottság magyar tagozata elnökének a meghívá­sára hétfőn Budapestre érke­zett Jósé Ramón Fernández miniszterelnök-helyettes, a bi­zottság kubai társelnöke, aki küldöttség élén részt vesz a bizottság 15. ülésszakán. Nem jelentős a fagykár Már hajtatnak és palántáinak Jól kezdődött ez az esztendő a mezőgazdászoknak, bár az idei télből még hátralévő né­hány hét hozhat kemény fa­gyokat is. A szokásos fejlett­ségi szintet egy-másfél hónap­pal meghaladják az őszi veté­sek, s hó híján bizony komoly károkat okozhatna a nagyobb lehűlés. Az őszi búza a nagykátai, a ELLÚZIÓ ben élő illúzióval. Ennek hívei szerint a környezet­védelem szándékok, akara­tok („odafigyelés”) függvé­nye. Ki ne tagadná a szán­dékok, az akaratok fontos­ságát? Az azonban illúzió, hogy a környezet óvásá­hoz nem kell rengeteg pénz. Rengeteg kell hozzá. Kellene. A megyében az összes beruházásoknak (a szocia­lista szervek ilyen célú ki­adásainak) a két-három százalékát tették ki a kör­nyezetvédelmi fejlesztések a hetvenes években. Nap­jainkban ez az arány nyolc százalékra emelkedett, folynak azonban jelenleg olyan beruházások a me­gyében (például az építő­anyag-iparban), amelyek­nél minden száz forint ki­adásból 30—35 szolgálja a környezeti ártalmak elke­rülését, illetve minél ki­sebbre csökkentését. A szakemberek véleménye szerint a jelenlegi nyolc- százalékos arány sem tart­ható megnyugtatónak, ma­gyarán alacsony. Több pénzre lesz szükség a jö­vőben, elkerülhetetlenül többre, a föld védelmében éppúgy, mint az erdőállo­mány óvásában, a levegő- tisztaság javításában, a zaj elleni védelemről csupán említést téve. holott a me­gyében ez egyre súlyosabb gond, hiszen itt vezetnek át az országos fő közleke­dési utak, itt befolyásolja tízezrek mindennapjait a Ferihegyi repülőtér... Ak­kor tehát emeljük a fő helyre a forintokat, s hagyjunk fel a győzködés- sel, ne szemeteljünk, tart­suk rendben a házi derí­tőket...?! A kérdésben benne a felelet. Szó sin­csen arról, hogy felesleges, szükségtelen a környezet óvását szorgalmazó felvi­lágosító és nevelőmunka. Nagyon is igénylendő ez, kisgyermekek esetében éppúgy, mint a felnőttek­nél. Csak éppen az ará­nyokra, a fontossági sor­rendekre kell megkülön­böztetett módon ügyel­nünk. S orozatosan összekeve­rednek ugyanis mind a közgondolkodásban, mind a hivatalos progra­mokban a teendők. A csak hivatalos úton és sok pénzzel, illetve a társadal­mi úton és csekély anyagi ráfordítással megoldható feladatoknak ez a kevere­dése azzal jár, hogy két véglet között alig ismerjük a középutat. Vagy a ke­mény szigor, a bírság, a nagy összegű befektetés, vagy a rimánkodás az összefogásért, az állampol­gár józan eszéért... az ésszerű, a célszerű munka- megosztás helyett. Ha va­lahol, akkor a környezet- védelemben igaz: minden­kinek azt kell megtennie, ami a módjában áll. Azt viszont meg kellene tennie. Mészáros Ottó ceglédi, a monori és a ráckevei körzetekben különösen jól fej­lett, az őszi árpa pedig szinte a megye egész területén felül­múlja a várakozást. A napokban már elkezdik a nagyüzemekben a tavaszi fej- trágyázást, ám egyelőre csak a járhatóbb, homokos területe­ken ajánlatos elvégezni ezt a műveletet. Mint arról Tunyogi András, a Pest Megyei Ta­nács mezőgazdasági osztályá­nak munkatársa beszámolt, műtrágyákból biztosított a szükséges készlet, a későbbi munkafázisokhoz felhasználás­ra kerülő kemikáliák mennyi­ségének igényfelmérése és be­szerzése pedig folyamatban van. A gépek felújításához fontos alkatrészek ellátásában nincsenek komoly fennakadá­sok, de az üzemeken belüli termékszerkezetet váltó gazda­ságoknál akadhatnak kisebb hiányosságok, bár ezt időben igyekeznek felmérni a szak­emberek. Vetőmagokból az el­látás jó, csak magborsóból és burgonyából lehet kisebb hiány egyes területeken. A megye mintegy 8600 hek­táros gyümölcs- és 5000 hek­táros szőlőültetvényeiben foly­tatják a nagyüzemek dolgozói a metszést. Jelentősebb károk egyelőre itt sem tapasztal- hátók, inkább a tavalyi fagy utóhatása érezhető még, főként a gyengébb termőrügyekben.. A mintegy 3 millió négyzet- méternyi fólia egyötödében már folyik a hajtatás és a palántanevelés. A talaj vízháztartása megye- szerte jónak mondható. Na­gyobb belvizekkel ezután sem kell számolni, de fontos, hogy a szakemberek a vízelvezető csatornák folyamatos tisztán tartásáról gondoskodjanak. Meghonosodtak Pest megyében Letelepített vasutasok Nem mai keletű hír, ha el­mondjuk, hogy a MÁV jelen­tős .létszámhiánnyal küzd. Ez természetesen igaz a Buda­pesti Vasútigazgatóságra is. Ezért kellett az igazgatóság te­rületére kirendelni közel 400 dolgozót a szegedi, a miskolci és a debreceni társigazgató­ságok területéről. Ám mert ezek a vasutasok többségében legalább egy évtizede a fő­város és Pest megye területén dolgoznak, baráti kapcsolato­kat kötöttek, családot alapítot­tak, végleges áthelyezési ké­relemmel fordultak a MÁV vezetőségéhez. A közel 400 dol­gozónak mintegy a fele feb­ruár 1-jétől megkapja a vég­leges áthelyezéshez az enge­délyt. Ezzel a Budapesti Vas­útigazgatóság létszámhelyzete javul, ha nem is szűnik meg az intézkedés következtében a ma még meglévő sok hiány­szakma. Ez a munkaerőtöbblet inkább a vasútállomások mini­mális létszámát segítette ki­alakítani, így a személyi állo­mány további növeléséhez az igazgatóság 250 főre kapott hiányszakmás állami támoga­tást. Ha mindezt tudjuk, ak­kor elmondhatjuk, hogy a vas­út potenciális munkaadó Pest megyében és a fővárosban. Ez a tény azért is fontos, mert is­mert, hogy szűkebb pátriánk­ban is lehet számítani bizonyos létszámcsökkentésre egyes gazdálkodó szerveknél. A. L. A. Szövetkezeti lakóházak építésével Megújul a városközpont Pest megyében az elmúlt évekhez viszonyítva jelentő­sen fejlődött a szövetkezeti lakásépítési program. Sziget- szentmiklóson szövetkezeti mintalakótelep épül, Verőce­maroson idén átadják a 16 lakásos szövetkezeti épület- csoportot, Sződligeten 14 la­kás épül ily módon, Vácott pedig a Deákvári-lakótelepet további 6 sorházzal bővítik. Újszerű kezdeményezés Bu­daörsön, hogy a tanács és egy újonnan alakuló lakásszövet­kezet részvételével — ugyan­csak szövetkezeti alapon — megkezdik a történelmi vá­rosrész megújítását. A Sza­badság út és Nefelejcs utca találkozásánál már folyik több elavult, ódon épület bontása. Az így megüresedő telkeken még a nyár folya­mán hozzálátnak egy 35 la­kást magába foglaló szövetke­zeti lakóépület alapozásához. Az elkészült tervek szerint a megújuló városrészben épülő lakások a különböző igények­hez igazodva 40—100 négyzet- méterig terjedő változatban készülnek. A tervek szerint az első épületeket 1989-re adják át a lakástulajdonosoknak. Az újszerű feladatra vál­lalkozó lakásszövetkezet az elavult épületek lebontásával, új otthonok létesítésével Bu­daörs belső városrészének korszerűsítését tűzte célul maga elé. K. Z. lebontják a gazdátlan sfégeket néha . ez sem. Időnként ugyanis olyan sok szerves anyag halmozódik fel a vízben, hogy bekövetkezik az algák gyors elszapo­rodása — az emberek többsége ezt a jelenséget vízi virágzásnak emlegeti —, s ez rövid idő alatt hajnali oxigénhiányhoz vezet.” OLDAL) M Bm.~-.Mji,-lilm „Ekkorra az iskolák­M BruttGSB'aaiS ban megkezdődött a és CM pßdlaCfQtigUSOk téli szünet. Az emlí­tett lapszámokat egyébként nagyon nehéz volt besze­rezni; a pedagógusok sorba álltak érte az újságosok­nál és pillanatok alatt el is fogyott. Miután, a bér- rendsZerváltozás negatív reakciói a legerősebbek tálán éppen a pedagógusok körében voltak, az okokat keres­ve rögtön világossá válik, hogy a központi előkészítés késése, a szűk határidő és a felvetődött ellentmondások együttesen okozták az oktatási intézményekben felle- pő feszültségeket.” OLDAL) *..Ha már a kiscsapatoknál, a P « ír • Pilléreknél tartunk, érdemes CB E»ßSS$GSw&SSI egyik problémájukat is felvet­ni. Megyénkben az MNK küzdelmeiben döntetlen esetén az alacsonyabb osztályú jut tovább. Sajnos, az országos kupaküzdelmekben nem ezt a megoldást alkalmazták, hosszabbítás, illetve 11-es rúgás következik.”^ q^daL) Moszkvában és Washingtonban Tegnap megkezdődött a ratifikálási eljárás Hétfőn Moszkvában a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsában és Washingtonban, a szenátus külügyi és hadügyi bizottsá­gában megkezdődött a december 8-án aláírt szovjet amerikai rakétaszerződés ratifikálási eljárásának folyamata. A nukleá­ris fegyverektől mentes világ kialakításához vezető kezdeti lépést jelentette az a szerződés, amelyet Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan írt alá a közepes hatótávolságú és hadmű­veleti harcászati nukleáris eszközök felszámolásáról. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnöksége határoza­tot hozott a szovjet kormány előterjesztésével kapcsolato­san. Ebben a ratifikálásra aján­lott szerződést a szövetségi tanács és a nemzetiségi ta­nács külügyi bizottságaihoz továbbítja azzal a céllal, hogy vizsgálják meg a megállapo­dás és a hozzá csatolt doku­mentumok valamennyi vonat­kozását, figyelembe véve a különböző állásfoglalásokat, beleértve a szakértői véle­ményeket, a szovjet közvéle­mény értékelését, s ezek alap­ján vonják le a megfelelő kö­vetkeztetéseket. A Szovjetunióban a nemzet­közi szerződések ratifikálása a legfelsőbb tanács elnökségé­nek hatáskörébe tartozik. A testülethez a kormány terjesz­ti be a nemzetközi dokumen­tumokat, s az elnökség dönt róluk. Fontos szerződések ese­tén a szovjet törvényhozás két házának külügyi bizottságai az elnökség megbízásából előzete­sen megvizsgálják és véle­ményezik a minisztertanács által előterjesztett dokumen­tumokat. Az elnökség hétfői határo­zatában emlékeztet arra, hogy o Szovjetunió és más országok erőfeszítéseinek köszönhetően, továbbá a szovjet és az ame­rikai vezetők közötti' intenzív párbeszéd, a csúcstalálkozók eredményeként lehetővé vált a nukleáris fenyegetés növeke­désének megállítása. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének határo­zata végezetül megállapítja, hogy a testület — a külügyi bizottságok véleményét meg­hallgatva — a lehető leg­nagyobb figyelemmel és fe­lelősségtudattal vizsgálja majd meg a ratifikálásra előterjerz- tett szerződést egyik ülésén, melynek időpontját a későb­biekben határozzák meg. A washingtoni szenátus külügyi bizottsága ülésén George Shultz külügyminisz­ter hangsúlyozta, hogy a fegyverzetkorlátozás történe­tében új fejezetet nyitó szer­ződés növeli az Egyesült Ál­lamok és szövetségesei bizton­ságát, fokozza a nemzetközi stabilitást. A hadügyi bizott­ságban Frank Carlucci had­ügyminiszter azt fejtegette, hogy a megállapodás csök­kenti az Európára és Ázsiára nehezedő szovjet fenyegetést, William Crowe tengernagy, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke pedig kijelentette: az amerikai ka­tonai vezetők egyöntetű véle­ménye szerint a szerződés katonailag kielégítő és meg­felelőképpen ellenőrizhető. Shultz is hangsúlyozta az (Folytatás a 2. oldalon.) Ha jön a hó, indul a gép Amikor e sorokat írjuk, még száraz úton közlekedhetnek az autósok szerte a megyében. Reméljük, a nagyon kemény tél ezúttal elkerül bennünket, s a mostanihoz hasonló, enyhe idő­járás jellemzi ezután is a Kárpát-medencét. Ám ha mégis beköszöntenc a nagy hideg, ez nem érné váratlanul a Buda­pesti Közúti Igazgatóság és az Autópálya Főmérnökség szak­embereit. Az előbbinél 93, míg az utóbbi helyen 70 gép várja az indulási parancsot. Szóróanyagokból is van elegendő. Fel­vételeink az Autópálya Főmérnökség gödölllői műhelyében készültek, ahol a kedvező időjárást kihasználva folyamatos a berendezések karbantartása. (A szóróanyagok használatának tapasztalatairól lapunk 3. oldalán közlünk írást.) K emény és hosszú ideig tartó kutatómunka testesült meg abban a vegyületben, amelyet különböző márkanéven hoznak forgalomba a leg­fejlettebb tőkés országok­ban, s amelynek anyagát egy polimerizált szénhid­rogén, a polinorbornén adja. Az olajszennyeződé­sek elleni harcnak ez az eddigi leghatásosabb esz­köze a tapasztalatok sze­rint szinte tökéletes hatá­sú, képes az olaj mara­déktalan felszívására. Az így keletkező szivacsszerű anyag könnyen eltávolít­ható a szennyezett víz-, beton- stb. felületről, s egyszerű módon megsem­misíthető. A csodaszerként emlegetett polinorbornén- nek ugyan vannak gyengéi (igy a többi között az, hogy nem tárolható kor­látlan ideig, mert elve­szíti semlegesítő hatását), ám rövid idő alatt befu­tott karrierje tetemes ha­szonnal járt mind a gyár­tóknak, mind a felhasz­nálóknak. Előbbieknek jö­vedelmet hozott (feltéte­lezhetően az újdonságnak kijáró többletprofitot is el­könyvelhettek), utóbbiak pedig megszabadultak egy gyötrő gondtól, a szeny- nyeződések okozta bonyo­dalmaktól, bírságoktól. A polinorbornén hatásossága nem hasonlítható az ilyen célokra használt más anya­gokéhoz (például a bento- nitéhoz), állítják meggyő­ződéssel és gyakorlati ta­pasztalatok alapján a szakemberek. A két-három éve létező polinorbornén sikere egyértelmű tehát. Ennek megfelelő az ára is. Kilogrammja 440—500 forintba kerül, ha hivata­los árfolyamon átszámítjuk a vezető tőkés valuták va­lamelyikét. Talán merész összeil­lesztése a tényeknek, ha az előbbieket azzal foly­tatjuk, hogy a megyében egymilliárd forint feletti összeget költöttek el az érintettek környezetvédel­mi beruházásokra egy év alatt, s ennek a pénznek több mint a kilencven szá­zalékát o vízkészletek óvá­sa követelte meg. Ami nem csak arányokat érzé­keltet, hanem kifejezi azt is, hol a legnagyobb a ve­szedelem, hol a legtöbb a bekövetkezett baj. (Viszo­nyításként említjük csu­pán, bár éppen lehetne kritika is: a levegő tiszta­ságának védelmére másfél millió forint jutott ugyan­ebben az időszakban.) S bár ezer ellensége van a víznek, a legnagyobb a legtöbb kárt tevő és a leg­nehezebben semlegesíthető a nyersolaj és mindenféle olajszármazék. Akkor tehát jöjjön a polinorbornén...?! Jöhet­ne, jöjjön, csak éppen le kell számolnunk egy illú­zióval, mégpedig egy szé­les és nemcsak laikus kör-

Next

/
Thumbnails
Contents