Pest Megyei Hírlap, 1988. január (32. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-23 / 19. szám
8 ^feinp 1988. JANUAR 23., SZOMBAT A hazai zamatosabb Trópusi ültetvény Valóságos kis trópusi ültetvényt teremtett otthonában egy harkányi család: Kiss Józsefek, narancs-, citrom-, szentjánoskenyér-, banán és datolyafái, cserjéi díszlenek a házban. Gondozójuk, Kiss Jó- zsefné nyugdíjas bolti pénztáros maga nevelte valameny- nyit. A dús lombozató narancsfán ötvennél több gyümölcs sárgállik most, köztük több negyedkilós példány, ami a trópusi tájakon is ritkaságnak számít. Folyamatosan szüretelnek a fáról. Gyümölcsei zamatosabbak, mint az üzletekben árusított importnarancs, mivel a fán érnek meg, nem pedig a hűtőházakban, vagy az érlelőkamrákban. A két citromfa 30—30 gyümölcsöt hozott, átlagosan 20—25 dekásak, de már szedtek rekordsúlyú — 38 dekás — citromot is. Pest megyei titkárnők Budapesten, a Bolyai János Textilipari Szakközépiskolában egy- és kétéves titkárnőképző-tanfolyamot szervezett a TIT. A hallgatók között számottevő a Pest megyei lakosok részvétele, elsősorban Vác. Érd, Gödöllő, Monor és Cegléd körzetéből. Képünkön: a Pest megyeiek egy csoportja. (Aszódi László Antal felvétele) Egészségház, iskola, víz Amire jut s amire még nem A közelmúltban beszámoltunk arról, hogy az elmúlt év utolsó munkanapján átadták rendeltetésének Szigethalmon az új egészségházat, amely csaknem öt év alatt készült el, hiszen az eredetileg társadalmi összefogással megépíteni szánt létesítmény meghaladta a még oly lelkes kaláka erejét is. Ráadásul súlyos személyi ellentétek, majd tanácselnök-változás is hátráltatta a munkát. Egy falunyi albérlő gondja Rendkívül nehéz örökséget vett át elődjétől 1985-ben Németh Gábor, Szigethalom tanácselnöke. A közel tizennégyezer lakosú településen egy közepes méretű falura való ember él ideiglenes bejelentő-, vei, jobbára albérlőként. Azoknak a számát felbecsülni, akik pedig ilyen okmány nélkül élnek itt — mert ilyenek is lehetnek szép számmal — ■szinte lehetetlen. Ha tudjuk, hogy az új tanácsi gazdálkodásban a fejkvóta elosztása az állandó lakosok száma alapján történik, már könnyen belátható, milyen helyzetbe került Szigethalom. Körülbelül egy háromezer körüli lélekszámú falut megillető fejkvótától esnek el, Ugyanakkor az albérlők is itt vásárolnak, mennek orvoshoz, küldik gyermekeiket óvodába, iskolába, kopogtatnak a tanácson segélyért, telekért, lakásmegoldásért. Mindezek ismeretében nyilvánvaló, hiú remény volt arra várni, hogy a demográfiai csökkenés előbb-utóbb eléri Szigethalmot is. Bár itt az átlagosnál nehezebb előre jelezni, hány gyermek iratkozik be két-három-négy év múlva az általános iskola első osztályába, hiszen az ideiglenes lakosok jöninek, mennek. Ám az iskolás gyermekek számát nézve, úgy tűnik, mintha inkább csak jönnének ... Ha annak idején, amikor az úgynevezett Marlin-telepi iskolát megtervezték, az építkezés is elkezdődött volna, napjainkra talán már tataroznák a létesítményt. De a szigethalmi lépéshátrányra jellemző, hogy mire a település központjában elkészült az első modern, tornateremmel épített oktatási intézmény, már szinte kinőtte a falu. Hogy helyes döntés volt-e a Marlin-telep- re, Szigethalom szélére tervezni újabb iskolát, már kár lenne firtatni. Néhány évvel ezelőtt több mint száz telket parcelláztak erre, sorházas beépítést terveztek, amely lényegesen nagyobb családszámot jelent ekkora területen, mint a hagyományos családi házas részeken. A környéken épültek is házak, ám korántsem annyi, mint négy-öt évvel ezelőtt remélték. Magasabb árért versenyeztek Iskolát nem lehetett volna kalákában építeni, s mivel az egészségügyi ellátás is áldatlan körülmények között folyt, Szigethalom belevágott az egészségház építésébe. így esett, hogy a nem túl rózsás anyagi helyzetben lévő tanácsra egyszerre két nagy beruházás is szakadt. A Marlin-telepi iskola építésére kiírt versenytárgyalás meglepő eredménnyel zárult, az ár ugyanis nem lefelé, hanem meredeken felfelé ment. Így a tizenkét tantermes, tornatermes intézmény építését hetvenegy millióért vállalta a ceglédi kivitelező. Míg másfél éve a pénzhiány ■ több tízmillió hibádzott a tanácsnál — lassítoSta az építkezést, most inkább a kivitelező nehézségei. Sokba kerül a megváltás is — Akárhogy is számolom, a több mint húszmillió forintért végre átadott egészségház és az ez év augusztusában megnyitni remélt iskola összesen közel százmillió forintos kiadást jelent a tanácsnak. Akkor, amikor itt, Budapest határában, a fővárost ellátó kutak közelében az egyik legnagyobb gomd az egészséges ivóvíz. Nem kérdőjelezi meg az előbbi két beruházás okozta teher a vízprogramot? A kérdésre Németh Gábor tanácselnök válaszol: — Tavaly nyolcmillió forint középlejáratú hitelt vettünk fel, az idén már harmincmillióra lenne szükségünk. Szigethalom ivóvízellátásának költségvetése tavaly kétszázharmincnyolcmillió volt, gondolom, 1988-as áron megközelíti a háromszázmilliót. Ha a máshol szokásos huszonötezer forintos lakossági hozzájárulást számoljuk, csupán hatvan- millió forint jön össze. — Több nagy vízfogyasztó intézmény, vállalat van a környéken. Az ö hozzájárulásuk sem javít a helyzeten? — Sainos, a jogi személyektől alig tíz-tizenkét millió jön össze. Az említett nagy- fogyasztók, a Csepel Autógyár, Pestvidéki Gépgyár saját vízbázissal rendelkeznek. A legtöbb intézmény, amely vízre vár, a tanácsé, vagyis nekünk jelent kiadást. — Honnan jut vízhez majd a szigethalmi rendszer? — A Fővárosi Vízművek kútjaiból, ám a településnek szükséges vízmennyiség megváltásáért közel negyvennégymillió forintot kellene fizetnünk. Ez az összeg sem áll rendelkezésre. Móza Katalin Erdei étlapét színesét a csicsóka A nagy trófea sok valutát hoz Az erdő a vadak terített asztala nyáron. Vajon ilyenkor is? Erről kérdeztük az „étlapfelelőst”, Zámbó Pétert, a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság szentendrei erdészetének erdőművelési műszaki vezetőjét. — Szerencsére eddig enyhe telünk volt. Ilyenkor is ugyanúgy kell gondoskodni az erdei állatok etetéséről, mint a kemény, zord időjárás idején? Nyolcezer hektár — A téli felkészülést minden évben már nyáron kezdjük. Olyankor még nem tudhatjuk, milyen tél áll előttünk. A szentendrei erdészet a mintegy 100 hektárnyi vadföldjén ugyanolyan mezőgazdálkodást folytat, akár egy termelőszövetkezet. A különbség csupán annyi, hogy a földek egy jó részén a terményt kinnhagyjuk, hogy lábon egye meg a vad. A többi területről pedig mi is betakarítunk. Tavaly például 150 mázsa búzát, 500 mázsa silót, valamint lucernát, zabot, kukoricát. A termények padlásra, illetve silóba kerülnek, s a téli etetés során rakjuk ki a szórókra, etetőkre, etetőládákba. A júniusi, júliusi kaszálások során a rétekről lekerülő szénát, lucernát — körülbelül 350 mázsányit — egyenesen a vadetetőkbe szállítjuk. A silót szeptember végén készítjük el. E lédús takarmányt január végén, február elején helyezzük ki az etetőkbe. A szemes takarmány egy részét is egyenesen a szórókba hordjuk, ahonnan az év során folyamatosan fogyasztja a vad. Az utántöltésről a kerületvezető erdész gondoskodik. Ugyanúgy, mint a vadsó- utánpótlásról is. Tavaly egy új növénnyel színesítettük a vadállomány étlapját, ez a csicsóka. Szárát elrágcsálja a vad, gumóját pedig kaparja, túrja a földből. Ezen a 100 hektárnyi vadföldön tehát minden a vadtartást, vadetetést szolgálja. — Hol találhatók ezek a területek? — Nagy részük Pilisszent- lászló, Csobánka és Pomáz község határában, s van körülbelül 12 hektár Szigetmonostoron is, de az nem a mi erdőgazdaságunk vadászterülete, ezért az ottani takarmányt átfuvarozzuk ide a hegyvidékre. — Az ilyen enyhe télen is ugyanannyi eleséget fogyaszt a vadállomány? — Igen, mert ha ezen spórolunk, vagyis kevesebb takarmányt juttatunk az etetőkbe, akkor a vadak kikezdik az erdőfelújításokat, károsítják a csemetéket. De nem csak az erdőben, hanem a környező mezőgazdasági kultúrákban, lakossági tulajdonban lévő földeken is kárt okoznak, még az etetések ellenére is. Sajnos elég sok vadkárról érkezik bejelentés. Erdészetünkhöz hét község tartozik és az itt okozott mindennemű vadkárért vállalnunk kell a felelősséget. A lakossági bejelentések után a tanácsi képviselővel, illetve a vadkárbecslési szakértővel a helyszínen felmérjük a kárt, amit az erdészet megtérít. Volt olyan év, amikor a kifizetett kártérítés összege elérte a 450 ezer forintot. Tavaly ez lényegesen kevesebb volt. Egyrészt mert többet is etettünk, mint az előző években, másrészt pedig egy rendkívül gazdag tölgymakktermés volt 1986-ban, amely a Pilisben tartotta a vadállományt. A makktermést persze nem tudjuk befolyásolni, ezért csak az etetéssel lehet a kárt mérsékelni. A szentendrei erdészet területe 8 ezer hektár, ekkora területet nyilvánvalóan nem lehet bekeríteni. A kiskerttulajdonosok persze védekezhetnek ezen a módon, bár az is igaz, ha egy szarvas, ha enni akar, játszi könnyedséggel átugorja a kétméteres drótkerítést is. Pontosan lőni — Milyen összetételű és mekkora vadállomány található az erdeikben? — Úgynevezett nagy vadak: szarvas, őz, muflon és vaddisznó. Számukat általában év elején becsüljük föl. Az 1987-es adataink szerint körülbelül 400 szarvas, 90 őz, 60—70 muflon. 120—130 vaddisznó etetésére kell felkészülnünk. A vadkár mérséklése. illetve szinten tartása miatt számukat próbáljuk csökkenteni, ami a takarmányozási költségek miatt is fontos. — Gondolom, az etetési költségek, illetve a vadgazdálkodással járó kiadások azért megtérülnek az erdészetnek a vadásztatásból. — A bevétel nagy része valóban a trófeás vadak lelövé- séből származik. NyugatnéAz asztalokon lila térítők Ötlet, kedvesség, sok fantázia i múlt héten csak annyit mutatott meg magából a tél, amennyi elég volt ahhoz, hogy emlékezzünk nyirkos, ködös délelöttökre, zúzmara csipkézte drótkerítésekre, fákra, s tűnődjünk, hogy a vékony felöltőt, vagy a télikabátot vegyük-e magunkra. Ez a borongás hangulatú idő is elég arra, hogy ilyenkor álmosabbnak tűnjék a Dunaharaszti felé tartó HÉV-szerelvény döcögése, saz ember testi-lelki frissítő után vágyakozva nézelődjön, mikor megérkezik, az állomás környékén. Ha lehet, nem az újság-, a dohány- és egyéb aprócikk-pavilon parányi ablakán kinyúló kézből szeretné megragadni, kint a hidegben ácsorogva, a kávéscsészét, inkább fedett hely után néz, amiből látható is egy a túloldalon. Ám abban hideg van, sorban állva kell várakozni, s hiába privát, nem különb a talponállónál. Tovább haladva a Bajcsy- Zsilinszky úton, aztán ráköszönt a vándorra az a ritka szerencse, ami a kitűnő ellenpéldát is megmutatja. A Timi eszpresszóhoz egy, a nyári időszakban asztalokkal berendezett teraszon kell áthaladni a bejárati', s odabent ugyan tizenkét forintért adnak gát. ahová belépni is élmény. Hazai pénztárcával is az, csak másféle, mint a valutát költő turistának. Aki angolnát szeretne fogyasztani, az kaphat adagonként 103 forintért. Ezzel együtt olcsó étel még az őzpörkölt is 145-ért. de attól az ínyenctől, aki békacombot rendel, már 277 forintot kérnek. Ezekkel együtt találhatók az étlapon az olyan finomságok. mint az őzraguleves, vagy pulykamell, hogy a többivel már ne is gerjessze magát a kispénzű vándor, akinek szerencsére ott lapul pénztárcájában az üzemi étkezde ebédjegye, amiről nem lenne jó most megfeledkezni. Jöjjenek hát ide a vastag pénzűek, hozzák a valutát, amiből egyszer majdcsak összegyűlik annyi, hogy mi is megengedhetünk magunknak efféle szórakozásokat. wpszel együtt úgy látszik. Pj példát tanulmányozni nyugodtan jöhetnek mostanában Harasztiba a szakemberek. Virágzik a kisvállalkozás is, bár nem mindegyik olyan színvonalon, mint a Timi eszpresszóban. Az Akácvirág elnevezésű magánpresszóban is van ugyan poszter a falon, pamlagra. puffra is ülhet a vendég, de az egész mégiscsak a söntés benyomását kelti, s úgy is tesz ott mindenki. Fröccsöznek a pult előtt, nem foglalnak ülőhelyet, azon a délelöttön, amikor a riporter üdítőitalt kér, s a harmadik fajta megnevezése után már kap is. Kovács T. István met, osztrák, svájci vadászok jönnek hozzánk vadászni: szarvasbikára, őzbakra, kasra, valamint vaddisznóra hajtásokat szervezünk. Négy, négy és fél millió forint az ebből származó bevételünk, ebben az összegben persze nemcsak a trófea ára van. Erdészetünknek van két vadászháza, egyik a sikárosi, Pilisszentlászló község határában, a másik a Shell-kerti vadászház Csobánka fölött. A trófeán kívül itthagyják valutájukat a vendégek a szállásért, étkezésért, kocsihasználatért stb. A legnagyobb a forgalom a főszezonban, a szeptemberben kezdődő szarvasbőgés idején, amikor szinte mindennap telt ház van. Az idén egy nyugatnémet vadász volt a legsikeresebb, egy gyönyörű, 12 kilós szarvasbikát lőtt (mármint ekkora volt a trófea súlya!). Hagyott is itt érte jócskán valutát, magyar pénzre átszámítva 600 ezer forintjába került ez a szép agancs. — A szarvasbikánál az agancs, a muflonkosná! a csiga az értékes. Talán nem mindenki tudja, ezért kérem mondja meg, a vaddisznót miért lövik? — A kant elsősorban az agyaráért, a vaddisznónál ez a trófea. — Hogyan kell úgy eltalálni az állatot, hogy az ne szenvedjen? — Hát ez a vadász tudománya. Pontosan kell lőni. mert ha valaki csak sebez, r vadászetika úgy követeli, hogy utánamenjen a vadnak és megkeresse. És nemcsak azért, hogy ne szenvedjen az állat, hanem mert a vadász nem köteles kifizetni a trófeát, ha az eltűnik a sűrűben. És ez mindenkinek veszteség le«®e. Esért- po^ ;z lövés után kilométereset i" gyalogolhatnak, amíg a vad nyomára akadnak. Drágáfeb lesz — Növekednek-e az idén a vadgazdálkodással kapcsolatos költségeik? — Valószínűleg igen, hiszen, ha emelkedik a műtrágya és a vetőmag ára, az a mi költségeinket is növeli. Mindez! biztosan követi majd más áremelkedés is. amely már a vadászok zsebét érinti. De az üzletet a vadászokkal nem mi kötjük, hanem a vadásztatással foglalkozó, kü! - kereskedelmi vállalatok, mint például a Mavad vagy a Vadex. Ránk csak az tartozik, melyik vadászházba hánv vendég érkezik, és mekkora trófeás vadat szeretne elejteni. Antal Piroska Ősi és msdern Esenia föetida A földigiliszta a legrégib' földmíves — hívják fel rá a figyelmet a gödi Dunamenti Termelőszövetkezet szakemberei. A modern mezőgazdaság ismét felfedezte az. Esenia foe- tidát, melynek segítségével a talaj elveszett energiáját akarják pótolni, tudva, hogy é'etfunkciója során a talajt humusszá alakítja, vagyis a jobb és több termés elősegí- tőjévé válik. A termelőszövetkezetek jó tulajdonsága, hogy mind több agrárszakembert alkalmazva, serkentik a szüntelen megújulást. alkalmazzák az újabbnál újabb eljárásokat. Az új iránti fogákonyságnak is szerepe van abban, hogy a gödiek közös gazdasága ismét erősödik, évről évre születő jobb eredményeivel. A szövetkezet szödi telepén létesített, úgynevezett humuszgyár területén a befedett gi- lisztaágyásban élő, munkálkodó kis állatkák meghatározott idő alatt átdolgozzák a talajt, puhává teszik a más kerületekre elszállítható, elteríthető anyagot, melyet akár virág- földként is kínálhatnak az üzletekben. ban szerszámgépszervizzel foglalkozott, míg a másik közlekedésgépész volt, csák a harmadik vállalkozó eredeti szakmája pincér, ök hárman, tavaly márciusban, mindenféle kölcsön segítségével nyitották meg a Timit, szentül megfogadva, hogy csak kulturált, szolid szórakozóhelyet csinálnak belőle. Csehóvá semmi szín alatt sem süllyesztik. így is érdemes? Megvan a hasznuk, megtérül a beruházásuk? Meg — bólint a tulaj, aki talán azt is elárulná, hogy mennyi, ha a kérdést nem tartanám illetlennek. Persze, itt az 5-ös főútvonal mentén, ahol szüntelenül zajlik a forgalom, s robognak a külföldi autók, nem félhet a vendéglátóipar gárdája. Beljebb haladva a községben, nemsokára szembetűnik, hogy a Taksony és Vidéke Áfész is bátorkodott egy fél évvel ezelőtt régi eszpresszójából olyan első osztályú éttermet varázsolni, melynek utcai homlokzata is vonzó. A tizenkilencedik kilométerkőnél álló Restaurant 19. tükrös ajtaja előtt már az utcán igazíthat öltönyén a vendég, s ahogy belép, rögtön a ruhatárba teheti a kabátját. Odabent olyan hangulatú étteremben találja maegy feketét, de azt mondja magában a vendég: inkábl többet fizet, de ilyen kellemes környezetben fogyaszt, s idejét is itt tölti legközelebb, ha majd várakoznia kell. Mert a kultúra valóban a bejárathoz vezető tufa cserjékkel kezdődik, s odabent a vendéglátói uniformizmusnak hadat üzenő hangulatokkal, a belső tér lila terítős asztalaival, a szerencsére újra divatba jött ionéit bútorokkal, a helyiségei díszítő ikebana csokrokkal teljesedik ki. Vonzó a tisztaság amihez önkéntelenül is igaza- d'k a vendégek magatartása. Nikecell álmennyezet, fehér műmárvány padlóburkolat barna faborítás a falakon csempe és tisztaság azon az ajtón túl is, melyre a Toalett felirat szokott kerülni. Sustorog a kávéfőzőgép, c fiatal vendégek ilyenkor is szívesen fogyasztják a feketét elkel a fagylalt, a gesztenyepüré, a márkás italok mellett üzlet a kóla, az üdítő felszolgálása a táskákkal, könyvekkel betélepedö diákoknak Kellemes társalgó, találkozó- hely lett a Timi presszó. Talán egy keveset visszahozott c régi kávéházak hangulatából — Ez lenne a célunk — mondja az egyik társtulajdonos, Sörös Dezső, aki koráb■
