Pest Megyei Hírlap, 1988. január (32. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-22 / 18. szám
1588. JANUAR 23.; PÉNTEK 3 A megyei népfrontelnökség ülése Szép hagyományok folytatói azdag történelmi múlt, erőteljes törekvések a város közéletében a szép hagyományok folytatására, így összegezhetjük annak a beszámolónak a lényegét, amelyet a megyei népfrontclnökség csütörtöki ülésén vitatott meg a mozgalom nagykőrösi tevékenységéről. A megyei népfrontbizottság székházában tartott tanácskozáson valójában a patinás város mindennapi életének valamennyi főbb jellemzője terítékre került, jelezve: a népfront városi testületéi, munkabizottságai, aktivistái jelen vannak ott, ahol a városban élőkért lehet és kell tenni. Amint a téma tárgyalásakor elhangzott: a lokálpatriotizmus a városban mindig is hatásos forrása volt az erők összefogásának, s ennek az összefogásnak egyre rugalmasabb kereteit adja meg a népfrontmozgalom. ' JELZI a tevékenység körének kiterjedtségét, hogy a városi népfrontelnökség, illetve hizottság olyan témákkal foglalkozott 1987-ben, mint például a társadalmi munka feladatai, a cigánylakosság helyzete, az oktatási törvény végrehajtásának tapasztalatai, a város környezetvédelmi és köztisztasági állapota, a tanácstagi beszámolók összegezése, a hatósági ügyintézés színvonala, a jogalkalmazás gyakorlata, a jogpolitikai irányelvek érvényesülése. Természetesen nemcsak a témák fontosak, hanem az is — és erre többen kitértek a testületi ülésen —, miként működik közre a népfrontmozgalom a teendők megvalósításában. A közélet egyetlen mozzanatát kiragadva illusztrációként. Tavaly a város tanácsa négy tanácsrendeletet alkotott. Azok tervezetét megvitatta a népfrontelnökség és a -bizottság, valamint az adott területen tevékenykedő munkabizottságok szintén megtették észrevételeiket. A bírálatok, a javaslatok döntő része beépítésre került a tanácsrendeletekbe, azaz nyilvánvalóvá lett mindenki előtt, érdemes közreműködni a döntés előkészítésében. Hasonló a helyzet a tanácstagokkal tartott kapcsolatokban is. • A. beszámolók: jó előkészítése és megszervezése egyaránt érdeke a lakosságnak^ a népfrontmozgalomnak és a választott tiszt betöltőjének,' azaz — amint elhangzott a felszólalások egyikében — a kölcsönös érintettség és érdekeltség kapcsainak következetes keresése egyben a hatásosságnak is szavatolója lehet. ELŐSEGÍTI a munka hatásosságát a tanáccsal, a város intézményeivel fenntartott szoros kapcsolat. Az ügyvédi munkaközösséggel együtt például ingyenes jogi tanácsadást hozott létre, tart fenn a népfrontbizottság, a városi bírósággal karöltve jogpolitikai fórumokat rendeztek Stb. A különböző fórumok alkotta rendszer egyébként is népszerű, határai közé egyaránt belefér a Minisztertanácsnak az Országgyűlés 1987. szeptember 17-i ülésén elfogadott munka- programjának a megvitatása, s az az uborkatermesztési fórum, amelyet az érintett mezőgazdasági és felvásárlási szervezetekkel összefogva, a Dél-Pest megyei kistermelők számára szerveztek. Nem feledteti persze ezeknek a rendezvényeknek a sikere sem azt a tapasztalatot, amelyet nemcsak Nagykőrösön tart figyelemre méltónak a megyei elnökség, hanem másutt mindenütt. Ez a tapasztalat pedig az, hogy az emberek egy része elfordul a közéleti munkától, nem vállal megbízatást, illetve a vállaltakról lemond, visszahúzódik. Különösen érzékelhető volt ez akkor, amikor a városban a lakóbizottságokat újjáválasztották. Az aktívahálózat fel- frissítésének, új emberek bevonásának lehetőségét kínálja fel a munkabizottságok tevékenysége. E LEHETŐSÉGEKKEL jól élnek a városban, állapíthatta meg a megyei testület, hiszen a pedagógiai, a környezetvédelmi bizottság, a fogyasztók városi tanácsa aktívahálózata, mint kiragadott példa, érzékelteti: nem szűkölködik választási lehetőségekben az, aki a közösségért tenni akar, szakképzettségének, érdeklődésének megfelelően vállal részt a teendőkben. A munkabizottságok gazdag programja azt bizonyítja, ezek valójában sajátos fórumrendszerként, az érdekek ütköztetésének egyik lehetséges és demokratikus formájaként tevékenykedhetnek. A fogyasztók tanácsa például elemezte az építőanyagellátás helyzetét, a kisipari szolgáltatások állapotát, a pedagógiai bizottság értékelte az iskolatanácsok megalakítása előkészületeit, foglalkozott a szülők továbbképzésének iskolán belüli lehetőségeivel, sikeres szervezésük a szülők iskolája, illetve akadémiája előadássorozat. A sok ágra bomló munka ilyen részletei egyben jelzik — hangzott el a vélemények között — a társadalmi önigazgatás szinte beláthatatlan területeit, s minden kezdeményezést, próbálkozást üdvözölni kell ebben a teendőkörben, még akkor is, ha kezdetben — mint például az iskolatanácsok létrehozása, szerepe stb. esetében — sok az ódzkodás, az értetlenség, sőt ellenállás is tapasztalható. Az új vonások nem automatikusan érvényesülnek a népfrontmozgalom munkájában, hiszen ennek fejében fel kell hagyni a szokványossal, a beváltnak tekintettel, s az ilyen szakítás nem megy könnyen. ELISMERÉSSEL fogadta a megyei elnökség a Nagykőrösön kifejtett népfrontmozgalmi munkát, s köszönetét mondott mindazoknak, akik a szép közéleti hagyományok folytatására vállalkoznak a városban. A testület egyetértett azokkal a fő teendőkkel, amelyeket további munkája iránytűjeként határozott meg a városi népfrontbizottság. M. O. Befejeződött a répa feldolgozása Bőséges a cukorkészlet A cukoriparban befejeződött a répa feldolgozása. A kilencvenöt napos idény alatt az ipar tizenkét gyára 3 millió 960 ezer tonna répát dolgozott fel, csaknem félmillió tonnával többet, mint egy évvel korábban. A gyárak ebben a szezonban összesen 483 ezer tonna cukrot termeltek. További csaknem 16 ezer tonnával gyarapítja a hazai készleteket az a cukormennyiség, amelyet Magyarországon termett répából, bérfeldolgozás keretében Jugoszláviában gyártottak. Több év óta ez volt az első szezon, amikor a gyárak kapacitását sikerült csaknem teljes egészében kihasználni. Ez nem kismértékben annak köszönhető, hogy a termelőket anyagilag is érdekeltté tették a répa betakarításában és átadásában. A munkák jobb szervezésével a répa cukortartalmának megőrzéséhez is hozzájárultak, mivel a termés a szokottnál rövidebb ideig várakozott a gyárak telepein. VJ VI m w* V • I" l( 'W««« -v " ESZMECSERE AZ IDEOLÓGIÁRÓL Közösségeink korszerűsége Az Utóbbi évtized hazai szellemi életének egyik jellegzetes tünete a „közösséghiány” szakadatlan felpana- szolása, illetve a társadalmi kollektivizmus és a valóságos közösségek állapota feletti vita. Bizonyosnak látszik, hogy a kollektivizmus eszmeköre manapság nem örvend jó egészségi állapotnak hazánkban. Olyan benyomásunk támadhat, mintha a kollektivizmus egy objektív és szükség- szerű társadalmi individuali- zációs folyamat hatására visz- szavonulóban volna. A vitára bocsátott ideológiai tézisek ugyanakkor egyértelműen állást foglalnak amellett, hogy a szocialista társadalom alapvetően közösségi társadalom, és hogy politikai gazdasági, kulturális feladataink eredményes megvalósítása csak erős, egészséges, jól működő közösségek keretében lehetséges. A szemünkbe ötlő ellentmondás feloldása egyszerre követeli meg a valóságos viszonyok alakítását és gondolkodásunk korszerűsítését, ezen belül az elvont kollektivizmus meghaladását, közösség és egyén szembeállításának a megszüntetését. Közösségfelfogásunk megújítását objektív változások teszik szükségessé. Társadalmunk fejlődésében a demokratizmus erősödésével és a decentralizációs folyamat szélesedésével növekszik a települések, gazdasági egységek, intézmények önállósága. Ez objektíve is a helyi közélet felértékelődéséhez vezet, mert az eddig jobbára végrehajtó, központi elgondolásokat megvalósító feladatok helyett a tervezés, a döntés, a végrehajtás megszervezése is a he- ■iyv önkormárnyzatok ‘ hatáskörébe került. Ez a folyamatosan megvalósuló, de lényegét tekintve gyökeres változás az alapja annak, hogy közös érdekeltségen alapuló, jól működő közösségek alakulhatnak ki. Megnő a felelőssége a közösségek vezető testületéinek és a tagságnak is. Ez a fajta önálló tevékenység az eddigiektől eltérő képességek fejlesztését igényli a közösség által a közösség tagjaitól. Amíg eddig egyfajta, többnyire reprodukciós képesség elegendő volt az eredményes munkához, addig most más képességek tömeges fejlesztésére van szükség. Melyek ezek a képességek? A közösség helyzetének meghatározásához mindenekelőtt elemzőképességre van szükség. Ahhoz, hogy megalapozott, végrehajtható reális döntések születhessenek, a tények széles körű számbavétele, azok értékelése szükséges. Az elemzőmunka igényli a probléma- érzékenységet. a lényeg megragadásának képességét. Csak alapos elemzőmunka során feltárt konkrét helyzet alapján lehet időben gyors döntéseket hozni, megszervezni azok végrehajtását és ellenőrzését. Lényeges, hogy a munka minden fázisában a közösség minél több tagja részt vegyen. A részvétel alapvető feltétele a megfelelő tájékozottság, a közösség önkormányzatának törekvése arra, hogy a nyilvánosság a lehető legnagyobb legyen. A közösségek önkormányzatai a megszületett, jó döntések végrehajtásában való részvételt ma egyetlen módszerrel, a meggyőzéssel érhetik el. A meggyőzés vitaképességet, érvelőképességet és a közösség tagjaival való kapcsolatteremtő képességet igényel. Mindez szükséges annak beláttatására, hogy a végrehajtás az egész közösség érdeke. Eredményes alkotó szellemű munka csak ilyen munkastílus esetén várható. Az ilyen módon működő közösségek követelményeket fogalmaznak meg és lehetőséget nyújtanak a közösséget alkotó egyéneknek képességeik kibontakoztatására, elősegítik, hogy teljesítményükkel hozzájáruljanak a közösség és saját érdekeik érvényesítéséhez. Így nem szürkül el az egyén, nem lesz tömegember, hanem növekszik autonómiája, alkotóképessége, mely a közösség erejét és teljesítményét is növeli, márpedig a közösségek szervezésének és működésének nem lehet más célja, mint saját tagjai közösség és önfejlesztő aktivitásának kialakítása és folyamatos fejlesztése. Ahol nem ezt a célt szolgálja, ott a közösségépítő munka nem lehet eredményes. A legfontosabb alapközösségünk a család. Korábbi tendenciákkal ellentétben, a család szerepe felértékelődik társadalmilag és az egyén szempontjából is. Pld. a gyermek- nevelésben, időskorúak ellátásában. Ezért olyan társadalmi légkör kialakítására kell törekednünk, amelyben a család mindeniráhyú támogatást kaphat. Az érdekeltségen alapuló munkakollektívák módot adhatnak a szocialista tulajdon hatékonyabb működtetésére. Tanácskoztak a szövetkezeti vezetők Nem halogatható a cselekvés A hallgatóság soraiban a megyei szövetkezeti mozgalom és a pártbizottság vezetői. (Vimola Károly felvétele.) A magyar mezőgazdaság számára 1988 kulcsév lesz, hiszen a január 1-jétől érvényes változások több területen alapvetően új feltételeket teremtenek. Ezeknek csak a gazdálkodói magatartás megújításával, az eddiginél jobb alkalmazkodókészséggel, a termelés még meglévő tartalékainak feltárásával lehet megfelelni. A nagyüzemek többségében megvan a továbblépés lehetősége — állapította meg a tegnap megtartott tanácskozáson dr. Szabó István, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke. — A korábbiakhoz képest ezúttal több az információ, alaposabb az elemzés — mondotta. — Makroszinten az általános érvényű gazdasági és társadalmi folyamatok elemzése megtörtént vagy jelenleg is folyik. De sok nagyüzemben elfeledkeznek arról, hogy a tanulságokat össze kell vetni a helyi tapasztalatokkal, s ezek alapján kell meghatározni a teendőket. Egy szövetkezet ugyanis alapos elemzésekkel megfelelő választ adhat arra, hogy miként alakítsa gazdálkodását úgy, hogy a lehető legnagyobb eredménye legyen a tagság munkájának. Sajnos, még akad nem egy gazdaság, ahol mostanában inkább a felfelé mutogatással vannak elfoglalva a vezetők — állapította meg kritikusan a TÖT elnöke. Szabó István ezután a mezőgazdaság tavalyi teljesítményét értékelte. Elmondta, hogy az időjárás az előző esztendőkhöz hasonlóan ezúttal is komoly károkat okozott a szántóföldi növénytermesztésben. A gabona nagy része csak tavasszal indult fejlődésnek, s ezt a késést már később sem tudta behozni. A fagy szintén megtizedelte a vetéseket és a gyümölcsösöket, s ezzel a számítások szerint legalább halmilliárd forintnyi kárt okozott a tsz-ek- ben. A természet szeszélye azonban csak az egyik forrása a gondoknak. A TOT-nak az a véleménye — emelte ki a testület elnöke —, hogy emellett a kedvezőtlen teljesítményekben, abban, hogy a mezőgazdaság tavaly sem teljesítette tervét, szerepe van az érdekeltséggel kapcsolatos hiányosságoknak is. Tapasztalható az is, hogy lassan és helyenként kifejezetten nehezen megy az új körülményekhez való alkalmazkodás. Biztató viszont, hogy például a szövetkezeti vezetők körében már lezajlott a generációs váltás, s nagyon sok tehetséges, jó képességű fiatal szakember került a közösségek élére. A TOT elnöke szerint — bár az adatok összegzése még nem készült el — tavaly csökkent a szarvasmarha- és a juhállomány, s ez a folyamat hátrányos helyzetbe hozhatja ezeket az ágazatokat. — Az agrárpiac nyomott, s emiatt hazánkban jelentős állami támogatással termeljük a gabonaféléket és a húst — mondotta Szabó István. — A közgazdászok ezért arra hívják fel a figyelmet, hogy csökkentsük az önköltséget. Néha hallható az a vélemény is, hogy ha ennyire drága, termeljünk kevesebb búzát vagy más terméket. Ez helytelen alapállás, hiszen a hazai piacon gyakori az áruhiány, s a mezőgazdaság exportja is jelentősen hozzájárul az ország fizetési egyensúlyának megteremtéséhez. A fejlődéshez nem kell teljesen új gazdaságpolitika, hanem — és ebben azonos a TOT tagjainak véleménye — elegendő ha új módszereket alkalmazunk. Az új adózás az egyik lépés lehet a tisztábban látáshoz. A közeljövő legfőbb teendője lesz, hogy a keresetszabályozást is hozzáigazítsuk a reform céljaihoz, mert e lépés elmulasztása komoly gátat jelenthet a kibontakozásban. Szabó István az idei feladatokról szólva hangsúlyozta: az idén legalább 5,5 százalékkal kell növelni a mezőgazda- sági termelést, s habár ehhez nincs meg minden feltétel — például akadozik a mű trágya- ellátás —, a szövetkezetek nem halogathatják tovább a cselekvést. Hiszen a pusztán csak termékek előállításával foglalkozó ember a gazdálkodó emberrel ellentétben érdektelen az erőforrásokkal váló takarékoskodás, a gondos, (lelkiismeretes munka, az eladhatóság szempontjaival szemben. Ezek a szempontok csak akkor alakulnak ki, ha a/ dolgozó érzi, hogy köze van munkájához és annak eredményéhez. Ez pedig a munkahelyi közösségben megfogalmazott és elfogadott közös érdek tudata nélkül nem alakulhat ki. A munkahelyi közösségek mérik meg az egyént, juttatják megbecsüléshez, sarkallják eredményességre, mely nem egyszerűen a meglevő mechanizmus újratermelése, hanem a folyamatosan változó eredményességi követelményekhez igazodó új dolgok felfedezése, megvalósítása. A politikai közösségek a társadalomban lehetséges közéleti célú tevékenységi keretekre és a kívánatos együttélési formákra adhatnak példát. Eddigi gondolkodásunkban gyakran előfordult, hogy csak a nagypolitika kérdéseit véltük politikai jellegűnek. Pedig politikum mindenütt keletkezik, ahol emberi, társadalmi együttélés van, és érdekek hatnak, gondok, feladatok születnek. Mihelyt ezeket felfedezzük, s a közösség befolyása alá vonjuk, intézkedésükbe az embereket bevonjuk, valójában politikai közösségeket is építünk. A kultúra közösségei akkor korszerűek, ha a kulturális cselekvést nem csupán a klasszikus normák szerint kulturálisnak minősülő célok befogadásával, illetve a befogadásra restek ostorozásával azonosítják. A kultúra az ember társadalomban zajló életének egészét átfogja, s minden területen ott van, ahol az emberek tágabb értelemben véve ésszerűen, humanizált módon kívánnak cselekedni. Ésszerűségi szempontjaikat azonban nem nekik egyedül kell megkeresniük. A kulturális közösségek adhatnak módot és alkalmat arra, hogy a társadalom számára új célokat tárjanak föl. A különböző típusú, színterű közösségek kialakítása semmiképpen sem fenyegeti az össztársadalmi értelemben vett kollektivizmus eszméjét, sőt korszerű tartalmat és megújulásra alkalmas teret biztosít számára. Ez persze nem zárja ki, hogy különböző közösségek konfliktusba is keveredjenek egymással, hiszen érdekeik és ebből eredően céljaik is különbözőek lehetnek. A konfliktusok azonban a megújulás és az erő forrásai a társadalomban, ha felszínre kerülhetnek, nyílt vitákat eredményezhetnek és a szükséges kompromisszumokra késztethetnek. A sokféle közösség társadalmi egységét a közösen kialakított szabályok és együttélési technikák közös tiszteletben tartása sokkal inkább biztosítani látszik, mint az egyformaság. Matók Lajos, az MSZMP Pest Megyei Oktatási Igazgatóságának igazgatóhelyettese Barátság II. vezeték Javítják a hibát A Barátság II. kőolajvezeték Fényeslitke és Beszterce közötti szakaszán, Kécske határában szerda este röviddel nyolc óra előtt elromlott — a szakértők eddigi feltételezései szerint felhasadt — a csővezeték. A helyszínen mintegy 100 ember, és sok munkagép dolgozik a jelentős olajszennyeződéssel járó hiba kijavításán: csütörtök délután a helyszínen kapott tájékoztatás szerint megkezdték a kiömlő olaj zsákokba, tartálykocsikba töltését, egyrészt környezet- védelmi okokból, másrészt azért, hogy megszüntessék a tűz- és robbanásveszélyt.
