Pest Megyei Hírlap, 1988. január (32. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-20 / 16. szám
1988. JANUAR 20., SZERDA JoeI TANÁCSOK A végrehajtás megindítása és az igényper A szívességi lakáshasználat megszüntetése # A haszonélvező kötelességei • Rendelkezés a tulajdonról • A kisajátítási kártalanítás különböző szempontjai • Özv. K. I.-né váci olvasónknál előzetes bejelentés nélkül megjelent a végrehaj- trt és fia tartozása miatt az 6 vagyontárgyait lefoglalta. Levelében két kérdésre kér választ. Egyrészt arra, hof yan köteles a végerhajtó az rkezését jelezni, másrészt, miként kaphatja vissza lefoglalt vagyontárgyait. 1 Azt a felet, akit a bíróság ítélete, vagy más hatóság határozata tartozás megfizeté- 6ére vagy más meghatározott cselekmény elvégzésére kötelez, az állam kényszereszközökkel is rászorítja a teljesítésre. A végrehajtás során azonban az önkéntes teljesítés a fő szabály, kényszer alkalmazásának csak ennek hiányában van helye. A végrehajtó tehát előzetes értesítés nélkül akkor jelenik meg az adós lakásán, ha a követelésről végrehajtási lapot állítottak ki, vagy pedig ha annak ösz- szege az 5000 Ft-ot meghaladja. A végrehajtó az adósnak átadja az okiratot, és ha az nem teljesíti nyomban a kötelezettséget, azonnal elvégzi az eljárási cselekményeket (pl. foglalás, zár alá vétel stb.). Más a helyzet akkor, ha az eljárás pl. közjegyzői végrehajtási záradékkal indul meg és 5000 Ft-öt meg nem haladó követelésről van szó. Ilyen esetben az okiratot postán kézbesítik az adósnak. Előfordulhat — mint az olvasónknál is megtörtént —, hogy a végrehajtó olyan vagyontárgyat foglalt le, mely nem az adós tulajdonát képezi. Ilyenkor az, aki a lefoglalt vagyontárgyra tulajdonjoga vagy más olyan joga alapján tart Igényt, amely a végrehajtás során történő értékesítésnek akadálya, a végrehajtást kérő ellen pert indíthat. Ezt a pert igénypernek nevezzük. Az eljárást annál a bíróságnál kell megindítani, ahol a foglalás történt és kérni lehet ennek a feloldását. Elképzelhető, hogy a vagyontárgyat a késlekedés miatt már értékesítették. Ilyenkora feloldás a vételárra vonatkozhat. • Idős, beteg öcsémet magamhoz fogadtam, számára emberi körülményeket biztosítottam, ő azonban mindezzel nem törődve folyamatosan családi ellenségeskedéseket szít. Megszüntethetem-e az ottlakását? Kérdezi egy név nélkül feladott levél Írója. A szívességi lakáshasználat általában rokoni, bizalmi Viszony alapján létesül. Az egyik fél legtöbbször ingyenesen megengedi a másiknak, hogy lakásában tartózkodjon. E körülmények miatt a szívességi lakáshasználat nem élvez olyan szigorú jogszabályi védelmet, mint a lakáshasználat más esetei. A szívességi lakáshasználat ugyanis, mind az ingyenesség vonatkozásában, mind a lakás használatára vonatkozóan bármikor alakiság nélkül megszüntethető. Ennek során azonban figyelemmel kell lenni arra, hogy a lakáshasználók jóhiszeműen tartózkodnak-e a lakásban. Ez esetben ugyanis az elhelyezésükről a lakással rendelkező köteles gondoskodni, ha viszont ro.sszhiszemű- ek a lakáshasználók, maguk kell, hogy új lakást keressenek. A lakás kiürítésére akkor nem lehet kötelezni a családtagot, ha annak eltartásáról jogszabály alapján gondoskodni kell. így tehát a szülő nem igényelheti, hogy vele együtt lakó kiskorú gyermeke a lakást kiürítse. A szívességi lakáshasználat megvonásának kérdését végső soron a bíróság ítélete dönti el, amely rendelkezik arról, hogy a kiürítésre kötelezett tarthat-e, illetőleg milyen elhelyezésre tarthat igényt. • Édesapám 15 éves fiam- i nak családi házat akar vásárolni, úgy, hogy ráírassa a haszonélvezetet. Az ajándékot a gyermek nevében akkor fo gadom el, ha tisztában vagyok azzal, hogy milyen költségek terhelnek bennünket — írja egy olvasónk. A haszonélvező jogának gyakorlásában a rendes gazdálkodás szabályai szerint köteles eljárni Viselnie kell tehát a dolog fenntartásával és használatával járó terheket, valamint a dologhoz fűződő közterheket. A haszonélvező jogosult azokra az intézkedésekre, amelyek az észszerű gazdálkodással összhangban vannak és növelik a dolog értékét. Ugyancsak a haszonélvező érdekkörébe tartoznak az épület fenntartásával kapcsolatos költségek. Így tehát az épületek karbantartásával, a lakás falainak festésével, nyílászárók mázolásával, az épület gépészeti berendezéseinek javításával kapcsolatban felmerülő kiadások. A rendkívüli javítások és helyreállítások (mint pl. a teljes felújítás, szerkezeti elemek cseréje stb.) költségei viszont a tulajdonost terhelik. A haszonélvező köteles viselni a dologhoz fűződő közterheket (pl. az ingatlant teri.'ő adót, közműfejlesztési hozzájárulást stb.). Mindezekből kitűnően tehát a haszonélvezőt széles körű jogosultság megilleti a dolog használata során. Tiltott viszont számára a tulajdonos érdekeit sértő olyan átalakítás vagy változtatás, amely a dolog értékét vagy használhatóságát csökkenti, illetve fokozott igénybevétellel az elhasználódást meggyorsítja. • Évek Óta pereskedem a házastársi közös vágyón megszüntetéséért. Míg a bíróság nem dönt, a lakásból elköltöztem. Elvált házastársam, aki ott maradt, hogyan rendelkezhet közös ingatlanunkkal? — kérdezi panaszosunk A rendelkezési jog ázt jelenti, hogy a tulajdonosnak joga van arra, hogy a dolgot birtokolásra másnak átengedje. A rendelkezési jog lehetőséget biztosít a tulajdonos számára, hogy a dolgot másnak átengedje, vagy a hasznosításával harmadik személyt bízzon meg. Ugyancsak megteheti azt is, hogy a tulajdonát megterheli vagy biztosítékul adja. Természetesen a tulajdonjogától megválhat, pl. azt eladhatja, elajándékozhatja vagy attól más módon is megszabadulhat. Természetesen más a helyzet, ha a tulajdon több személy között megoszlik. Erre az esetre az az általános szabály. hogy az egész dolog feletti rendelkezéshez valamennyi tulajdonostárs egyetértése szükséges, saját tulajdoni hányadával azonban valamennyi tulajdonostárs „lényegében a többiektől függetlenül" önállóan rendelkezhet. Ez a rendelkezési jog azonban nem korlátlan, a birtoklási, használati vagy haszon- szerzési jog másnak történő átengedését csak valamennyi tulajdonostárs egyetértésével lehet megtenni. • Sch. S. visegrádi olvasónk ingatlanának egy részét kisajátították. Olvasónk sérelmezi, hogy bár a terület egy részén mezőgazdasági művelést folytat, kevesebb kártalanítást állapítottak meg számára, mint szomszédjainak. A kisajátított ingatlanért kártalanítás jár, amelyet a jogszabályban meghatározott tényezők együttes mérlegelésével kell megállapítani. A telek értékét pl. a település jellege, a településen belüli fekvés, a rendeltetés, a megközelíthetőség, valamint a beépítési lehetőség határozza meg. A föld értékének meghatározásánál más szempontok az irányadóak, így azt a minőség, a fekvés, a megközelíthetőség, a művelésre való alkalmasság a művelési mód, továbbá a művelési ág alapján kell megállapítani. Gyakran vitás lehet, hogy a kisajátított ingatlant földnek vagy teleknek kell-e minősíteni, hiszen nyilvánvaló, hogy az utóbbinak az értéke magasabb. E vita eldöntését a jogszabály úgy állapítja meg, hogy teleknek kell tekinteni a város (község) belterületén lévő ingatlanból, továbbá a város (község) külterületén lévő lakó- vagy üdülőépülettel beépített ingatlanból kisajátított terület 1500 négyzet- métert meg nem haladó részét. Ha az ingatlan egy családhoz nem tartozó személyek közös tulajdonában áll, ezt az 1500 négyzetmétert külön-kü- lön kell számításba venni. Azok a területek, amelyek az előbbiek szerint teleknek nem minősülnek, a kisajátítási jogszabály alapján földnek tekinthetők és a kártalanítás is az arra vonatkozó szempontok szerint történik. Dr. Sinka Imre Olvasóink részére minden csütörtökön 11—19 óra között ingyenes jogi tanácsadást tartunk Bp. VIII., Blaha L. tér 3. szám alatt, a beérkezett levelekre pedig folyamatosan válaszolunk. ló szándékkal, szabálytalanul Tragikus üzemi baleset Tragikus üzemi baleset történt múlt év november 11-én délután az Autóker Vállalat gyáli telepének tmk-műhelyé- ben. Az áldozat, Kaszás Iván 54 éves autóbuszvezető — mint a szakértői vizsgálat során bebizonyosodott — megszegte a munkavédelmi előírásokat. A továbiakban az is kiderült, hogy más, közvetett okai is voltak a tragikus balesetnek. Kopott kerekek Idézzük tehát fel a történteket, elsősorban azért, mert a tehergépkocsi — melynek szerelése közben történt a halálos sérülés — nagyon gyakori munkaeszköz. A gumicsere pedig mindennapos feladat, s mint az események mutatják, nem mindegy, hogy milyen körülmények között történik. A Kamaz típusú tehergépkocsival egyik munkatársának szabadsága miatt múlt év novemberében Gogolák József dolgozott. Mivel a gumiabroncsok már erősen elkoptak, megbeszélte Krikus István üzemeltetési csoportvezetővel, hogy napközben a gyáli telephelyen megcsinálja a cserét. Ennek megfelelően november 10-én megkezdte a munkát és két kerék gumiját lecserélte. Másnap, mivel szemerkélt az eső, megkérte Sörös Gyula tmk-művezetőt. hogy a műhelyben folytathassa a szerelést. Fel is tette mind a négy gumiabroncsot, majd levegővel fel akarta . tölteni azokat, de éppen Csiszár Lajos targoncavezető használta a fújópisztolyt. Ebédidő volt Gogolák József, mivel üzemanyagot akart vételezni, megkérte munkatársát, hogy az előírt 7 bar nyomásig fújja fel a kerekeket. Ezután eltávozott. Csiszár Lajos eleget tett a kérésnek, majd a töltőfejet a gumiabroncs szelepéről levette és az abroncs mellé tette. Ekkor érkezett oda Kaszás Iván buszvezető, aki kijelentette, hogy szerinte a rögzítőgyűrű nem megfelelően illeszkedett a helyére. Csiszár, mivel a Kamaz teherautó-gumi szereléséhez nem értett, nem vitatta ezt az állítást. A másik férfi ekkor e~v kalapácsot kért tőle, hogy ő majd azzal a rögzítőgyűrűt a helyére illeszti. Csiszár Lajos a kért szerszámot odaadta. és ebédelni ment. Egyébként éppen ebédidő volt. ezért Kaszás Iván egyedül tartózkodott a műhelyben. A gumiabroncs baleset utáni szétszerelésekor azt állapították meg, hogy a belső köpeny szétrobbant. A szakértői Sikeres, szerencsés ember Négy évtized szolgálatban TJarminchét éve megszaikf- tás nélkül tagja a fegyveres testületnek. Betegállományban nem volt soha. A jó egészség meglátszik mosolygós arcán, érezhető kiegyensúlyozott, nyugodt beszédén. Benyó János rendőr alezredes a Monori Rendőrkapitányság vezetője — aki a korhatárt két évvel túlhaladva, február 1- jétől nyugdíjba megy — sikeres és szerencsés embernek tartja magát. Munkáját több magas kitüntetéssel ismerték el. Legutóbbi a fegyveres erők napján kapta meg az Április 4-e Érdemrendet. Molnor vonzáskörzetének legkisebb községében, Káván született, ahol ma mindössze 740-en élnek. A település mérete nem akadályozta azt, hogy már a családban megismerje a közéleti érdeklődést. Édesapja annak idején tagja volt a földosztó bizottságnak, majd párttitkár lett, édesanyja a nő- mozgalomban dolgozott. Ilyen előzmények után lett Benyó János katonai szolgálatának letöltése után rendőr. Egy évig Szombathelyen volt, majd Monorra került. Végigjárta a beosztás lépcsőfokait: volt járőr, területfelelős, nyomozó, bűnügyi vezető, majd 1974-től a rendőrkapitányság vezetője. Munka mellett tanult, s szerezte meg szakképesítéseit. Alapszakmája a bűnügyek felderítése, s ma már nehéz lenne kiszámítani, hány ezer eredményes nyomozásnak volt részese, irányítója az elmúlt évtizedekben. Mint a kapitányság vezetője reggelenként rendszeresem informálódik az eseményekről, átnézi a postát, mint mondja, aki csak kenyérkeresetnek tekinti a foglalkozását, az aligha dolgozik eredményesen a pályán. Benyó János tagja a monori pártbizottságnak, a vonzáskörzeti közlekedésbiztonsági tanács elnöke, tagja az MHSZ tanácsadói testületének. Hivatali beosztásából adódóan nagyon sok a társadalmi kötelezettsége is. A hivatalos ügyek megbeszélése gyakran munkaidő után is folytatódik, s mint említi, reméli, hogy a barátok nagy többsége nyugdíjazása után is barát marad. Amikor további terveiről kérdezem, válaszán érezni, hogy már sokszor átgondolta, mit csinál ezentúl. Természetesen több idő jut a családjára: a feleségére, a lányára és a két kis unokára. Kertes családi házban lakik és szép szőlője is van, ahol mindig sok a munka. Szeret horgászni és vadászni, elnöke a helyi vadásztársaságnak. Szóval lesz elfoglaltsága ezután is. Ga. J. vélemény szerint a baleset úgy történhetett, hogy Kaszás Iván kalapáccsal igyekezett az általa nem megfelelőnek tartott rögzítőgyűrűt a helyére illeszteni. Ezenkívül a gumiabroncsba további levegőt fújt — erre utal a fújópisztolyban maradt szeleptű. A rögzítökarika levágódá- sát az előírtnál nagyobb nyomás és a gumiszerelési gyakorlatban szabálytalanul alkalmazott kalapács ütéseinek együttes hatása okozhatta. Utólag azt már nem lehetett megállapítani, hogy a szerencsétlenül járt ember végül milyen nyomásra fújta fel az abroncsot, mivel a robbanás a nyomásmutatót is tönkretette. A gumiabroncs fémalkatrésze vágódott Kaszás Iván fejének, aki nyílt koponyacsonttörést szenvedett. Eszméletlen állapotban szállították a kórházba, ahol másnap meghalt. A szakértői vizsgálat megállapította,: a baleset közvetlen oka az volt, hogy a szerencsétlenül járt ember utasítás nélkül, szabálytalanul dolgozott. Éppen ebédelni indult, mikor áthaladt a műhelyen, és jó szándékúan, de engedély nélkül helyére akarta illeszteni a rögzítőkarikát. Ezt a munkát azonban kalapácscsal és védőeszköz nélkül nem szabad végezni. Rossz feltételok A baleset közvetett okai is figyelmet érdemelnek. A vállalatnál a gumicsere feltételei nincsenek biztosítva. A szállítási üzemegységben sincs ilyen feladatok ellátására megfelelően kiképzett szakember, és a szükséges eszközökkel sem rendelkeznek. Más vállalattal sem állapodtak meg a gumicsere elvégzésére. «. .. ■ A tragikus üzemi baleset ügyében tovább folyik a vizsgálat. Gál Judit TÍZ NAP RENDELETÉI Kitüntetés. A 21/1987. NET- határozat módosította az Elnöki Tanács kitüntetéseiről szóló jogszabályt. Titoktartás. A Minisztertanács 81/1987. (XII. 27.) sz. rendeleté az államtitokra és a szolgálati titokra vonatkozó titoktartási kötelezettség alóli felmentésről rendelkezik. Társadalombiztosítás, nyugellátás. A 82/1987. (XII. 27.) sz. minisztertanácsi rendeletből ismerhetjük meg többek között az 1988. évi nyugellátás, a családi pótlék, valamint a szolgálati idő számítása módosulásának szabályait. Rokkantsági járadék. A 83/ 1987. (XII. 27.) MT-rgndelet havi 2200 forint rokkantsági járadékot állapított meg azok számára, akik a 25. évük betöltése előtt teljesen munka- képtelenné váltak és számukra nyugellátást, baleseti járadékot nem állapítottak meg. Gyermekgondozási segély. A Minisztertanács 84/1987. (XII. 27.) sz. rendelete módosította a gyermekgondozási segély megállapításának szabályait. A jövőben a gyes a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetén annak 10 éves koráig jár. Megilleti — egyéb feltételek megléte esetén — a gyes a bedolgozót is. Utazási kedvezmény. Módosította a közlekedési miniszter a belföldi személyszállítási kedvezményekről szóló 13/ 1982. (XII. 27.) KPM-rendele- tef. költségtérítés. A 16/1987. (XII. 27.) KM-rendelet alapján a gazdálkodó szervezet a munkaviszonyban álló dolgozója részére megállapodás alapján közúti járművének üzemeltetésére költségtérítéses rendszert alkalmazhat. Devizagazdálkodás. A 83/ 1987. (XII. 27.) PM-rendelet módosította a tervszerű devizagazdálkodásról szóló tvr. végrehajtására kiadott jogszabályt. .. A jogszabályok a Magyar Közlöny 1987. évi 63. számában találhatóak. Ami után nem kell fizetni Adómentes értékeink A TÖRVÉNYJAVASLAT vitája idején a magánszemélyekkel kapcsolatos jövedelemadó kivetésének kérdésén belül nagymértékben foglalkoztatta az országot a jövedelemadó- mentes vagyoni értékek köre. A kispénzűek, akik nem láthatatlan jövedelemforrásból teremtették elő a megélhetésükhöz szükséges mindennapit, elkeseredetten találgatták, vajon az ő kis társadalmi tiszteletdíjukra is kivetnek-e adót, vagy a család anyagi javaihoz épp hogy hozzájáruló gyes, gyed is az új rendelkezések ali esik-e. A személyi jövedelemadórendszer csak akkor töltheti be hivatását, ha a mentességek csak szűk körben, társadalmilag indokolt célok érdekében érvényesülnek. A méntességek legjelentősebb csoportja szociális, szociálpolitikai indíttatású. A társadalombiztosítás által nyújtott szolgáltatások jelentős részének mértéke ugyanis nem függ jövedelemtől, így a keresetek úgynevezett bruttósítása nem vonja maga után ezeknek az összegeknek az emelkedését is. Ebben a körben jelentősége miatt a családi pótlékot, a gyermekgondozási segélyt és a szociális segélyt kell kiemelni. A társadalom segítőkészségét fejezi ki az a szabály, hogy a súlyosan testi fogyatékosok jövedelméből — sajátos kiadásaikra figyelemmel — 12 000 forint adómentes. Közvetettebb eszközökkel, de szintén szociálpolitikai célt szolgál az, hogy például az ösztöndíj, a sorkatonai illetmény, a diákok pénzbeli támogatása, a volt állami nevelt részére megállapított önálló életkezdési támogatás is mentes az adó alól. Nem kell továbbá jövedelemadót fizetni az örökség, az ajándék, a nyeremény után sem, mivel ezek a jövedelmek vagy illetékfizetési kötelezettséggel járnak és ezért adózásuk kettős elvonást jelentene, vagy olyan kis volumenűek, hogy az adórendszer szempontjából figyelmen kívül hagyhatók. A jogszabály mentesség adásával is segíti és támogatja a jövedelmek lakás célú felhasználását és azt, ha a jövedelem valamilyen kiemelkedő tevékenységgel összefüggésben keletkezik. Ilyen például a kitüntetésekkel járó pénzjutalom, de adómentes a társadalmi munkáért kapott jutalom is évi kétezer forint összegig. Mentes az adó alól a mezőgazdasági kistermelésből eredő ötszázezer forintot meg nem haladó termelési értékből származó jövedelem, továbbá a földjáradék, a háztáji és az illetményföld megváltásának összege is. Ezek a mentességek a mezőgazdasági és az élelmiszer-termeléshez fűződő érdekeket szolgálják. A kiemelkedő műszaki alkotásnak minősülő találmányi díj részbeni adómentessége a műszaki fejlesztés meggyorsításához fűződő érdekeinket szolgálja. A természetben nyújtott oktatási, egészségügyi és szociális ellátás, illetve — jogszabályban meghatározott — természetbeni juttatások mentesek az adó alól. Mivel a jövedelmek megszerzőiknél adóznak, ezeknek a juttatásoknak az adó alá vonása gyakorlatilag megszüntetné azok ingyenességét. Egyes megtakarítási formák jövedelmei (KST-betét, iskolai takarékbélyeg stb.) a kis volumen miatt adómentesek, de itt a kamatok sem emelkednek. A devizaszámlánál és az ifjúsági takarékbetétnél ösztönzési célból nincs adókötelezettség. A JOGSZABÁLY a könv- nyebb alkalmazás érdekében felsorolja azokat a bevételeket is, például kártérítés, költség- térítés és hasonlók, amelyek valójában nem jövedelmek, hanem elveszett jövedelmet (kárt, illetve ráfordítást) pótolnak. Dr. K. É.
