Pest Megyei Hírlap, 1988. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-20 / 16. szám

1988. JANUÁR 20., SZERDA' Szájtátva Szurkolók Panaszkodik a néhány hete kisszövetkezetté átalakult ipari szövetkezet elnöke. Nem fel­háborodottan, nem meglepet­ten. Keserűen. Azért válasz­tották a hagyományos formát feladva az újat, mert úgy ér­zik, gyorsabban, egyszerűbben reagálhatnak a piaci jelzések­re, azaz vállalkozhatnak a szó jó értelmében arra, hogy igényt elégítsenek ki. Az átalakulás tervének a tagok, az alkalma­zottak egy része nem tapsolt. Természetes. Változó helyzet, változó feladatok. A külső kör­nyezetben levő illetékesek többsége sem lelkesedett. Miért nem jó úgy nektek, ahogyan van, kérdezték az elnököt. Na de azért majd szurkolunk ... fis szurkolnak, mondja most az elnök. Annak, hogy minél előbb bukjunk már bele ... Sok a bajunk, mert nagy a bajunk azzal, vállalkozásba­rát-e társadalmunk, közgon­dolkodásunk. Mert nem barát­ja a vállalkozásnak. Ami alatt elsősorban (és döntő mérték­ben) nem a magánszektor ilyen-olyan vállalkozásainak támogatását értjük, hanem a vállalkozásnak mint magatar­tásnak az igenlését. Állami cégnél, szövetkezetben, azaz a szocialista szektorban is, ott elsőként. A megye sok helyén próbálkoztak és próbálkoznak a kimúlt, kimúló vállalati gaz­dasági munkaközösségek he­lyett meglelni az ún. belső vál­lalkozások új formáit, eszkö­zeit, módszereit. Tíz keresi, száz szurkol. Nem a tíznek, hanem a tíz ellen. Már megint nem jó nekik az, ami van, így hangzik a verdikt. Gyanúsnak tartani, elutasí­tani a vállalkozásra való kész­séget annyi, mint biztosan vál­lalni a holnapi nehézségeket, gondokat. Azokon ugyanis a vállalkozás, mint alapvető ma­gatartás könnyíthet, enyhít­het, semmi más. Amikor tehát a közvéleménnyé formálódó közösség nem vállalkozásba­rát, akkor valójában önmagá­nak nem barátja. Ki hallott azonban olyat, hogy valaki ha­ragban van önmagával; önma­ga ellen szurkol?! MOTTO Miklósi műszerkészítők Ez évben mintegy 75 millió forint értékben készítenek külön­féle berendezéseket a Terminál Szövetkezeti Közös Vállalat elektronikai főágazatában. Képünkön Mézinger Istvánné és Mathesz Frigyesné a multimétereket szereli össze a sziget- szentmiklósi üzemben. Ezekből egyébként ezer darabos szériát készítenek tőkés bérmunkában. (Hancsovszki János felvétele) Utazás ’SS — márciusban Az idén március 18. és 23. között rendezik meg a Buda­pesti Tavaszi Fesztivál legje­lentősebb idegenforgalmi ese­ménysorozatát, az Utazás ’88 kiállítást. A nemzetközi és ha­zai turisztikai seregszemle helyszíne ezúttal is a kőbányai vásárváros lesz. ahol mintegy harmincezer négyzetméteren mutatkoznak be az utazási és idegenforgalmi cégek. Az eddigi jelentkezések sze­rint a szokásosnál több kiállí­tóra számítanak a rendezők: 18 országból több mint másfél száz cég jelezte részvételét. Az idén bemutatkozik Görögor­szág és Svájc is. A magyar ki­állítók — utazási irodák, me­gyei idegenforgalmi hivatalok — bemutatóikkal igyekeznek felidézni egy-egy hazai tájegy­ség jellegzetes hangulatát. A TL-panel gyakran romlik el Kiderül, ki számolt rosszul Jó ötletek a megvalósulás útján A pénz hiánya, a kényszerűség gyakran Jobb tanácsadó, mint a bőség. Megdolgoztatja a szürkeállományt, s találékonnyá teszi az embert. S erre legjobb bizonyíték, hogy a Budapest Vidéki Posta- igazgatóság anyagi javak híján gyakran hagyatkozik a dolgozók jó ötleteire. Különösen a távbeszéléssel kapcsolatos témakörökben. Márpedig úgy tűnik, nincs ma egyetlen épeszű ember sem, aki azt állítaná a postáról, hogy bőven lenne pénze. S ez meglátszik a szolgáltatásaik színvonalán. Ha a távközlést szeretnénk minősíteni, talán nem is találnánk rá a magyarban megfelelő jelzőt. Hát ilyen körülmények között persze, hogy jó néven vesznek minden javas­latot, ami ha egy icipicit is, de valahogy segít ezen az áldatlan állapoton. lék olyan egységeket tartal­maz, amelynek beszerzése a hazai forgalomban egyelőre még nem jelent gondot. Látható, hogy mennyi Tavaly például, mint Kis- déri Antalnétól, a távközlési osztály vezetőjétől megtud­tuk, száztizenhárom újítási javaslatot fogadtak el, s ez ele nagy részét be is vezetik. A legutóbbi Pest megyei újítá­si börzén és kiállításon a pos­ta három témával szerepelt, közülük az egyik, Szabó Sán­dor ötlete nyerte el az ifjú­sági kategória egyik díját. S egyáltalán nem meglepő, hogy külön is jutalmazták a szer­vezők ezt a javaslatot, hi­szen minden boldog telefon- tulajdonos örömmel látna ilyet az otthonában. Ez egyébként nem más, mint egy előfizetői tarifaszám­láló berendezés. Beszélgetés közben, különösen, ha szá­munkra kedves személy a partnerünk, csak úgy repül­nek a percek, s bizony nehéz megítélni, hogy valójában mennyi időt csevegtünk, s mindez mennyibe is kerül. A döbbenet csak akkor követke­zik, amikor kézhez vesszük a számlát, s a meglepetéstől alig jutunk szóhoz. Ki lehet ilyenkor a hibás? Természe­tesen a posta. Úgyis annyi van a rovásán, hogy eggyel több vagy kevesebb, igazán nem számít. Ilyenkor aztán jön a reklamáció, az utóla­gos kivizsgálás, s vagy az előfizető, vagy a posta kerül ki a vitából győztesen. Bár az ilyen helyzeteket nem sze­retik a postások, hiszen túl sok időt vesz igénybe, ráadá­sul Igen költséges mulatság. Szabó Sándor készüléke ar­ra hivatott tehát, hogy a számláló jelfogó állásáról fo­lyamatosan tájékoztassa az előfizetőt. Az újító a terve­zésnél figyelembe vett még egy fontos tényezőt: a készü­Gyors hibafelismerés Hasonlóan jó ötlettel je­lentkezett a börzén az igaz­gatóság egy másik újítója, Gencsy Péter is, aki az úgy­nevezett RX alközpontok vizsgálatára és javítására dol­gozott ki egy új módszert. Érdekessége abban van, hogy az utóbbi években igen nagy számban szereltek fel a pos­tánál RX típusú távbeszélő alközpontot, s ezek egyik ele­me, az úgynevezett TL-panel túlságosan gyakran romlik el. Ilyenkor az egész berendezés üzemképtelenné válik, s nem árt, ha sürgősen megtalálják a kezelők a hiba forrását. A gyors és eredményes hibaelhá­rításra ad lehetőséget az újí­tó által kifejlesztett segédesz­köz és vizsgálati módszer. Kü- lön-külön ellenőrzi a részegy­ségeket, s lokalizálja a hi­bás pontot. A börzén bemu­tattak még egy újítást, amely a hibák elhárítását szolgálja. Teljesen megszűntek Lakatos György és Frisch­mann Gábor úgy alakították át az úgynevezett QA köz­pontok MAT 512-es vezérlőit, amelyek meghibásodása a központok teljes leállását eredményezte, hogy a memó­ria rendellenességei teljesen megszűntek. Sőt az átalakí­tott központok eddig ismeret­len eredetű bajai sem jelent­keztek ! Az imént felsorolt fejlesz­tési javaslatok a távközlés egészéhez képest csak egy apró pontot jelentenek, mégis a telefont állandóan haszná­lók örömmel használnák a tarifaszámlálót, s azokat a megoldásokat, amelyek révén valóban lehetne telefonálni. Fiedler Anna Mária Továbbra is rendeznek engedményes vásárokat Kínálati piac az Agrokernél Az árak csökkentek, a kereslet mégsem emelkedett Az élet számos területén találkozhatunk furcsaságokkal. A kereskedelem azonban gyakran mindenen túltesz. Je­len esetben a mezőgazdasági gépkereskedelcmből vet­tünk egy példát, amely — fogalmazhatunk úgy is — el­lentmond a logikának. A múlt év utolsó negyedében ugyanis már szinte biztossá vált, hogy az említett be­rendezések, technológiák ára csökken. Ennek ellenére az eltelt rövid idő alatt nemhogy növekedett volna a fel­használók vásárlási kedve, hanem jelen pillanatban is úgy tűnik, a korábbi tendenciát követve tovább lany­hul. Kárt okoznak Ez a körülmény a gyártókon kívül a forgalmazókat, köztük a Pest—Nógrád—Komárom Megyei Mezőgazdasági Terme­lőeszköz Kereskedelmi Válla­latot, közismertebb nevén az Agrokert is nehéz helyzetbe hozza. Lakatos Tibor, a válla­lat vezérigazgatója elmondta, hogy nekik idejében sikerült felkészülniük a változásokra, még az elmúlt év végéig be­szerezték az előállítóktól az új árakat. A jegyzékek készítése folyamatban van, s a közeljö­vőben eljut minden felhaszná­lóhoz. A kereskedők gyors reagá­lása, illetve az előre beharan­gozott árcsökkentés tehát nem mozgatta meg a felhasználó­kat, továbbra is az érdeklődés és a beruházási kedv mérséklő­dése tapasztalható. A gazdasá­gok többsége az elmúlt évi mérlegtől és az idei tervektől teszi függővé vásárlásait. Ez a meggondolás részben érthető, ám az eredmények hozzávető­legesen az év utolsó hónapjai­ban tudhatok, s az elképzelé­sek már megfogalmazódnak ebben az időszakban. Éppen ezért szükséges lett , volna, hogy a nagyüzemek időben je­lezzék igényeiket. A kivárás ugyanis kárt okozhat a termelőegységeknek, mert a késés miatt nem biz­tos, hogy hozzájutnak a kere­sett gépekhez; ugyanakkor a forgalmazókat is veszteség ér­heti, hiszen a megrendelések­Előtérben az elektronika alkalmazása Agrár-műszakiak Gödöllőn Mint arról lapunk 1. oldalán beszámoltunk, Gödöllőn tegnap és ma agrár-műszaki szakemberek tanácskoznak. A konferencia jelentősé­géről és hatásáról kérdeztük dr. Petrasovits Imrét, az Agrártudo­mányi Egyetem rektorát. — A találkozó fontosságát igazolja, hogy már a tizen­kettedik éve tartjuk itt a mű­szaki konferenciát. A gödöllői mezőgazdasági tudományos napokra tulajdonképpen ez a program teszi fed a koronát, amit bizonyít a résztvevők száma is. Az elmúlt évekhez hasonlóan az idén is mintegy 5—600 szakember jött el hoz­zánk. — Nem számítottak ennyi érdeklődőre? — őszintén szólva csak re­ménykedtünk. Manapság a napi gyakorlati feladatok annyira lekötik a műszakia­kat, hogy nem hittünk eny- nyi érdeklődőben. — Mi adja a tanácskozás jelentőségét? — Elsősorban az, hogy itt az érdeklődők megismerked­hetnek a legújabb kutatási eredményekkel, valamint ezen a fórumon sikerülhet kiépí­teni azt a hidat, ami gyak­ran hiányzik, vagyis a tudo­mányos és a gyakorlati szak­emberek kooperációját, az együttműködés megteremtését. Dr. Szenrő Péter, az egye­tem mezőgazdasági gépész­mérnöki karának dékánja ugyancsak pótolhatatlannak tartja ezt a találkozót, hiszen mint mondta: — A megjelen­tek között minden ötödik gé­pész nálunk végzett, s ez a tanácskozás az alma mater elismerésének is tulajdonítha­tó. Lehetőség van közvetlen eszmecserére, amit ezek a szakemberek igényelnek is. A kötetlen kapcsolatteremtésre, az eggyé kovácsolódásra kevés a lehetőség, s ez itt most adott. — Milyen szerepe van az oktatásban, a mérnökök kép­zésében ennek a konferenciá­nak? — Azt hiszem, erre elég elmondani azt, hogy a nálunk dolgozó 98 diplomás 81 pá­lyamunkát készített, s ez is bizonyítja, hogy tanítani az tud igazán, aki a gyakorlati munkában is tevékenyen részt vesz. Botika Sándor, az OMFB osztályvezető-helyettese, az egyik kormányprogram szak­értője, a megnyitón is szót kért. — Nagyon fontos volt, hogy az egész publikum hallja az elektronizálási kormányprog­ramról azt, ami mindenkinek fontos lehet. Az elektronika ágazatoktól függetlenül min­den szekcióban meghatározó, hiszen elterjedésével felsza­badul a munkaerő egy része, valamint megvalósítható a minőségi termelés. Sajnos a mezőgazdaságra a tavalyi 14,3 milliárd forint értékű alkat­részekből és berendezésekből csak 400 millió forint értékű jutott. Feltétlenül szükséges, hogy megvalósuljon az a gaz­dasági kényszer, amelynek segítségével ez az összeg nö­vekedni fog s ebben ez a konferencia is segíthet. B. Gy. ben nem szereplő gépeket koc­kázatos bizonytalanra megvá­sárolni, mert a passzivitás el­húzódása miatt a raktárakban maradhatnak ezek a berende­zések. Emellett a szocialista és a hazai gyártók a növekvő készség ellenére nem használ­hatják ki kapacitásukat, mert a piac ismerete nélkül nem hazardírozhatnak. Az Agroker termékskálájá­ról Lakatos Tibor elmondta, hogy a mezőgazdasági gépek tekintetében egyelőre kínálati piac van, ám az év végére elő­fordulhat bizonyos típusokból hiány, hiszen az elmúlt évi forgalomnak eddig mindössze negyedét kötötték le a gazdál­kodó egységek, s így az igé­nyek pontos ismerete lehetet­len. Aki előbb jön Kemikáliákból közel sem ilyen jó a helyzet, hiszen a ha­zai és külföldi gyártók, vala­mint az importőrök eddig nem nyilatkoztak szállítási terveikről. A növényvédősze­reknek mindössze hetven szá­zalékára kaptak biztatást, amelyet elsősorban importból fognak fedezni. Sajnálatos, hogy á hazai fehárjeprogram- hoz kapcsolódó borsó és szó­jabab termeléséhez nagyon nehéz a gyomirtószerek be­szerzése. A tavaszi fejtrágyá­záshoz szükséges nitrogénmű­trágyák már a raktárakban vannak, sőt egy részét a gaz­daságokhoz elszállították, ám a többi műtrágya beszerzése egyelőre bizonytalan. Alkatrészekből és műszaki cikkekből teljes a kínálat, hi­szen mind a magyar, mind a külhoni szállítók eleget tettek a múlt évi szerződésben vál­lalt kötelezettségeiknek. A kü­lönösen nagy keresletnek ör­vendő portékák közül ki kell emelni az MTZ és Zetor trak­torokhoz szükséges motorokat, valamint az 514-es és az 516- os kombájnokhoz használatos alkatrészeket és a gumiköpe­nyek, illetve csapágyak bő vá­lasztékát. A vezérigazgató vé­leménye szerint az utóbbi öt esztendő legjobb kínálatával rendelkeznek, ám így is mu­tatkozhatnak majd hiányok, hiszen az Agroker az egész or­szágban forgalmaz, s aki előbb vásárol, az kap a keresettebb árukból. A kereskedelmi vál­lalat üzletkötői mindent elkö­vetnek, hogy a kínálatról tá­jékoztassák a vásárlókat, s ezért havonta megjelennek a gazdaságoknál. A többi már valóban nem rajtuk múlik. Koordinálni kell Ugyancsak említést érdemel, hogy az Agroker az alacso­nyabb árak ellenére saját eredménye terhére ezután is rendez engedményes vásáro­kat. Ezek egész évben folya­matosan zajlanak, mindig az adott évszaknak és időszerű munkálatoknak megfelelő technika egy részét kínálják tíz-negyven százalékkal ol­csóbban. Ezzel az üzleti ma­nőverrel irányítják a felhasz­nálók figyelmét, segítenek a gyengébb anyagi helyzetben lévő gazdaságokon, valamint értékesítik azokat a berende­zéseket. amelyek jól haszno­síthatók, de az engedmények nélkül a raktárban porosodná­nak. Említést érdemel, hogy az elmúlt esztendőben mintegy 400 millió forint értékű árut adtak el ily módon. Ez az eredmény 1938-ban tovább nö­velhető. hiszen a nagyüzemek tájékoztatására a Magyar Me­zőgazdaság című szaklapban folyamatosan közük majd a leárazott termékek listáját. Végül feltétlenül szólni kell az A gr okeF el múlt1 évi eredmé­nyeiről- és az--idei tervekről Is. A múlt esztendőben több mint ötmilliárd- forint értékben bo­nyolítottak le forgalmat, s eh­hez az elmúlt évekhez ’J'vmnlő vállalati eredmény társult A január 1-jével bevezetett — visszatéríthető általános for­galmi adó nélkül átlagosan 6 százalékos — árcsökkentés ha­tására az árrés szűkült, s ezért a korábbi időszak forgalmához viszonyítva az eredmény vár­hatóan 40 százalékkal csökken. Mint már említettük, a forgal­mat az alacsonyabb árak elle­nére tartani szeretné a válla­lat. ám ehhez az kell. hogy a gvártók, a forgalmazók és a felhasználók érdekei közelebb kerüljenek egymáshoz, rövi­den a piaci koordináció meg­valósítása jelenti az egyik leg­nagyobb feladatot a mezőgaz­dasági gépkereskedelemben is. B. Gy. A Csepel Művek ipari központja Társulássá alakul át A tagok viselik a költségeket Előreláthatóan március vé­gén hoznak végleges döntést a Csepel Művek, ipari központ­jához tartozó önálló vállalatok önkormányzati testületéinek ülésein, illetve az ipari köz­pont igazgató tanácsában ar­ról, hogy az év közepétől mi­lyen gazdasági társulási for­mában működjön az ipari központ. Az átszervezésre azért van szükség, mert egy korábbi gazdaságfelügyeleti bizottsági döntés alapján, jú­nius 30-i időponttól megszün­tetik a központ államigazgatá­si felügyeletét. Az igazgató tanács felmérte a helyzetet, megvizsgálta egy közös feladatok ellátására szolgáló társulási forma létre­hozását. mint utódszervezetet. A jogi szabályozás alapján gazdasági társulásként közös vállalatot, betéti társulást, egyesülést, korlátolt felelőssé­gű társaságot vagy részvény­társaságot lehet létrehozni. Az igazgató tanács e formák kö­zül az egyesülést tartja a leg­alkalmasabbnak, figyelembe véve a csepeli vállalatok sajá­tos helyzetét, fgy az egyes vál­lalatokat összekötő gazdasági feltételeket, Infrastrukturális létesítményeket és szolgáltatá­sokat. Az egyesülés alacsony költséggel működhet, vala­mennyi részt vevő tagvállala­tának érdekeit képviseli. A szervezet célja az egyes válla­latok termelési, szerkezetát­alakítási programjának támo­gatása, koordinálása, mégpe­dig a hatékony információcse­rével, a szabad erőforrások ésszerű hasznosításával, cso­portosításával. Az igazgató tanács bizottsá­got jelölt ki az átalakítás elő­készítésére. Egvebek között azt is megvizsgálják, hogy a tervezett egyesülés folytas­son-e valamilyen önálló gaz­dasági tevékenységet, például a tagvállalatok megrendelésé­re műszaki, gazdasági, keres­kedelmi szolgáltatásokat, szer­vezzen-e vállalkozásokat. Az ezekből származó bevétel csökkentené az egyesülés tag­jainak a társulás fenntartásá­hoz nyújtott költségterheit.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents