Pest Megyei Hírlap, 1988. január (32. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-20 / 16. szám
MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MA: XXXII. ÉVFOLYAM, 16. SZÁM ra: 1,110 forint 1988. JANUÁR 20„ SZERDA A közélet iskolája Megalakulásának 30. évfordulójára készül hazánkban a népi ellenőrzés szervezete: három évtizeddel ezelőtt, 1058. február 3-án tette le az esküt, és tartotta meg alakuló ülését az első Központi Népi Ellenőrzési Bizottság, amelyet az egy évvel korábban kelt törvény alapján választottak meg. A népi ellenőrzés választott testületéi és a tevékenységébe bekapcsolódó több ezernyi társadalmi ellenőr munkájára alapozva, megszületése pillanatától kezdve tevékenyen részt vállalt hazánk gazdasági, társadalmi életének alakításában, segítette a célok megjelölését, s vizsgálataival hozzájárult a megfogalmazott feladatok végrehajtásához is. Ugyanakkor a népi ellenőrzés különböző szervezeteiben az elmúlt évtizedek alatt tízezrek járták ki a közéleti demokrácia iskoláját. Jelenleg 163, különböző szintű népi ellenőrzési bizottság köré szerveződve csaknem 20 ezer, évente átlagosan öt napig foglalkoztatott társadalmi munkatárs dolgozik a népi ellenőrzésben. Az ellenőrzés társadalmasítására életre hívott testület működésének három évtizede alatt hazánk gazdasági. társadalmi életének szinte minden szférájában gazdag ismeretanyagot halmozott fel. Mindez jó alapot teremtett a népi ellenőrzés tevékenységének tartalmi és módszerbeli megújulásához. Ennek jegyében a KNEB hangsúlyozta, hogy a népi ellenőrzésnek tevékenyen részt kell vennie a kormány 1990-ig szóló munkaprogramjának végrehajtásában. További tennivalókat kíván a népi ellenőrzés minden szervezetétől, hogy a jövőben szélesebb körben, az eddigieknél hatékonyabban használják fel a jelentős anyagi és szellemi ráfordítással készülő vizsgálatok eredményeit; a népi ellenőrzés javaslatai ne vesszenek el a bürokrácia útvesztőjében. Ezt főként úgy érhetik el, ha szorosabbra fűzik kapcsolataikat az érintett állami szervekkel. a társadalmi szervezetekkel, az állami ellenőrzés különféle szervezeteivel. Így egyrészt kiküszöbölhetők az erőpocsékoló párhuzamos vizsgálatok, másrészt biztosítható, hogy a helyi ellenőrzés tapasztalatai megfelelő szelektálás, ösz- szegzés után hathatósabban kapcsolódjanak be a felsőbb döntéshozás mechanizmusába. Szovjet—NSZK külügyminiszteri megállapodás Sevardnadze tárgyalásai Kohllal Kedd délelőtt megállapodást írt alá Bonnban Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter a kölcsönös külügyi konzultációk rendszeresítéséről, fökonzulátusok létesítéséről és a gazdasági együttműködés meghosszabbításáról. NSZK- beli látogatása délután Helmut Kohl kancellárral folytatott tárgyalásaival, majd sajtóértekezlettel ért véget. A felek kézjegyükkel látták el azt a jegyzőkönyvet, amely a két ország külügyminiszterei vagy helyettesei számára előirányozza az évenkét legalább egyszer megtartandó konzultációkat. E vélemény- cserékre felváltva Bonnban és Moszkvában kerül sor, függetlenül a két külügyminiszter nemzetközi események alkalmából való egyéb találkozóitól. E tanácskozások átfogják majd a kétoldalú kapcsolatok és a nemzetközi élet minden lényeges kérdését, a leszerelés, a regionális konfliktusok és a globális problémák témakörét, valamint a gazdasági, a tudományos, a környezetvédelmi, a kulturális és a humanitárius kétoldalú és nemzetközi együttműködés kérdéseit. A jegyzőkönyv szerint úgynevezett válsághelyzetben a felek haladéktalanul kapcsolatba lépnek egymással. Az okmány formáját és tartalmát tekintve megfelel például a hetvenes és nyolcvanas években a Szovjetunió részéről Franciaországgal, Nagy-Bri- tanniával és ■ Kanadával aláirt hásonló megállapodásoknak. A két külügyminiszter ugyancsak megállapodott abban, hogy legkésőbb 1989. január elsejéig egyidejűleg főkonzulátust nyitnak Ki jenben és Münchenben. Ebben elvben már 1986 júliusában egyezségre jutottak. Lenin- grádban és Hamburgban már működik ilyen képviselet. Sevardnadze és . Genscher újabb öt évre meghosszabbította az 1978. május 6-án kelt megállapodást a hosszú távú gazdasági és ipari együttműködés fejlesztéséről és előmozdításáról szóló megállapodást. Ez a 15 évre előirányzott megállapodás — a feltételek szerint — az első tíz év után jegyzékváltás útján 5—5 évre meghosszabbítandó. A felek véleménye szerint együttműködésük még nem felel meg a lehetőségeknek, de a megállapodás kedvező kereteket és feltételeket szavatol. A jövőben az együttműködés új formáinak fejlesztésére, termelési kooperációkra és közös vállalkozások létrehozására is törekszenek. Rendkívül elégedetten nyilatkozott Helmut Kohl kancellárral és Genscher külügyminiszterrel folytatott tárgyalásairól kedd esti sajtóértekezletén Sevardnadze külügyminiszter. Ezeket igen érdekesnek és tartalmasnak, látogatását hasznosnak és sikeresnek nevezte. Sajtóértekezlete után elutazott Bonnból. Azt mondta, hogy a kancel- (Folytatás a 2. oldalon.) fiínéisíti mat -A kereskedők gyors reagálá^ a . , sa, illetve az előre beharantSZ gozott árcsökkentés tehát nem mozgatta meg a felhasználókat, továbbra is az érdeklődés és a beruházási kedv mérséklése tapasztalható. A gazdaságok többsége az elmúlt évi mérlegtől és az idei tervektől teszi függővé vásárlásait.” (3. OLDAL) Mäí|^9tí,C per . • a kultúra nem mindenmtsss szuKseg kié> hanem azé> aki megfi. KOmtyW Siketre zeti. S egyre kevesebben tudják megfizetni — különösen nem azok, akik erre rászorulnának, vagy akik ezt valóban igényelnék. Elég csak sorra venni a könyvek, a mozi, a ^színház árait, hogy az ember elgondolkozzék. A művelődés azonban nemcsak nekünk, az olvasni, színházba járni szeretőknek drága, hanem azoknak is, akik ezt — csúnya szóval élve — előállítják.” (5. OLDAL) H’tf'S&exiißrzS£ ,,A szakértői vizsgálat megál»jwjjjwmí lapította: a baleset közvetlen UESltSS nmeset oka az volt, hogy a szerencsétlenül járt ember utasítás nélkül, szabálytalanul dolgozott. Éppen ebédelni indult, mikor áthaladt a műhelyen, és jószándékúan, de engedély nélkül helyére akarta illeszteni a rögzítőkarikát. Ezt a munkát azonban kalapáccsal és védőeszköz nélkül nem szabad végezni.” (6* OLDAL) Szövetségi ’•véSÜI az esyik leglényegesebb , , elemről, az anyagi támogatásról is SXS8fflSVefi'&£t szó esett. A megyei sportosztály a minőségi sportra szánható 10 és fél milliós költségkeretéből mintegy 640 ezer forintot juttat idén, valamint az országos szövetségtől Pest megye 160 ezer forintot kap még.” (7. OLDAL) Még io^OSÉIvástva ”A 25 évf, fiatalem- ■ rí " bér a mulatozás után Sem VCtt — noha jogosítványa nem volt — vállalta, hogy a társaságot gépkocsijával beviszi a városba. Az 1200-as Ladába a vezetőn kívül még heten préselódtek be ... A túlterhelés miatt megváltozott menet- és kormányzási tulajdonságú gépkocsi felett azonban egy kanyarban elvesztette az uralmát, s az irányíthatatlanná vált jármű egy betonalapzatú villanyoszlopnak csapódott és kettétört.” (8. OLDAL) lefcnriciés központ alakul Sikerült a főzsdepremier A nemzetközi kereskedelmi központban kedden az értékpapír-kereskedelem összehangolását célzó megállapodás résztvevői, bankok és pénzintézetek üzletemberei megtartották az első tőzsdenapot. Mint a zártkörű üzleti találkozó befejeztével Hardy Felszállt a mezei repülöffaíia Start - az idén először Az évszakhoz képest enyhe, szinte tavaszias idő jóvoltából a szokottnál korábban láthattak munkához a budaörsi központi repülőgépes növényvédő állomás brigádjai. A Dél-Al- földön kedden a déli órákban, amikor már eloszlott a köd és kedvezően alakultak a látási viszonyok, az idén először szálltak fel a repülőgépek, hogy leszórják a műtrágyát az őszi kalászosokra. Mindenekelőtt a gyengén, hiányosan kelt kalászosakat kell műtrágyázniuk, hogy ezzel meggyorsítsák fejlődésüket. A startoló- és leszállóhelyeket a magasabb fekvésű, száraz, szilárd talajú területeken jelölték ki. Az érdekelt mezőgazdasági üzemek ezeken a részeken többszörös hengere- zéssel tömörítették és simára egyengették a talajt, hogy biztonságossá tegyék a fel- és a leszállást. A 17 repülőgép és 2 helikopter mintegy 90 ezer hektáron fejtrágyázza az őszi kalászosokat a Dél-Alföldön, egyidejűleg rövidesen megkezdik a legelők műtrágyázását is. A későbbiekben jelentős részt vállalnak a rizs, a vöröshagyma, a fűszerpaprika és a szőlőültetvények növényvédelméből. Ilona, a tőzsdebizottság képviselője az újságíróknak elmondotta: a vártnál lényegesen nagyobb volt az érdeklődés. s a forgalom is meghaladta a várakozásokat. A nap folyamán 100 millió forint értékű vállalati kötvény cserélt gazdát. Mivel a kínálat lényegesen meghaladta a keresletet, így az üzletkötések általában a bankok által kialakított középárfolyamnál valamivel alacsonyabb áron jöttek létre. Az akció szervezői azt várják, hogy a rendszeressé váló tőzsdei napokon kialakul a kötvények reális árfolyama. Az értékpapír-találkozón kialakult árfolyamokhoz valamennyi érdeklődő hozzáiut- hat. Rövidesen egységes értékpapír-információs központ jön létre, amely tájékoztatja az eladókat és a vásárlókat. Távszámlálo egységek Már nagy sorozatban gyártják az úgynevezett távszámláló- és -összegzőrendszereket Gödöllőn, a Ganz Árammérőgyárban. A mikroprocesszor vezérelte, programozható, digitális kijelzésű, két-három egységből álló rendszerekből az Idén mintegy 80Ö kerül le a gyártósorról. Zömük szovjet exportra készül. Szőke Zsolt műszerész beméri a kistelepüléseken cs az ipari üzemekben egyaránt jól alkalmazható műszereket. (Hancsovszki János felvétele) Kutatási és fejlesztési tanácskozás Agrár-műszakiak Gödöllőn A Magyar Tudományos Akadémia és a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium agrár-műszaki bizottsága tegnap és ma rendezi Gödöllőn kutatási és fejlesztési tanácskozását, amelynek fő témái között megtalálhatók a növénytermesztés és állattenyésztés gépesítési lehetőségeiről, az elektronizálási kormányprogram jelentőségéről, valamint az üzemfenntartási költségek csökkentésének módjairól, illetve a mezőgazdasági energiagazdálkodásról szóló elképzelések. Az immár tizenkettedik alkalommal megrendezett tanácskozás megnyitóján jelen volt Raisz Gusztáv mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes, dr. Kocsis Péter,. az MSZMP Pest Megyei Bizőhságának osztályvezetője, Herczenik Gyula, az MSZMP Gödöllő Városi Bizottságának első titkára, valamint dr. Géléi Frigyes, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökhelyettese. A konferencia megnyitóján dr. Petrasovits Imre, a találkozónak otthont adó egyetem rektora köszöntötte a megjelenteket, majd néhány hozzászólás után kezdetét vette a nyolc szekcióra bontott munka. (Lapunk 3. oldalán a plenáris ülés szünetében készített villáminterjúkat olvashatják.) CÁFOLAT A kadozva, hol lelassulva, máskor felgyorsulva, de egy esztendeje „már” — és ennek az idézőjelnek a jogosságára még visszatérünk —, hogy a megyében a foglalkoztatásban korábban nem tapasztalt eseményeknek lehetünk tanúi. A többi között annak is, miként keresnek új helyet olyan emberek, akik addigi munkakörükben nélkülöz- hetővé vagy éppen feleslegessé váltak. Van soraikban munkás, tisztviselő, műszaki, mérnök és öntő, képzett és képzetlen, szinte tükreként annak, amit a munkahelyeken látni, tapasztalni. A legutóbbi másfél esztendőben megkétszereződött a megyében azoknak a száma, akik ún. szervezett átcsoporto.- sításban, illetve azon kívül, de a munkáltató kezdeményezte okok hatására új munkahelyre és ezzel együtt .gyakran új beosztásba kerültek. .Ez a megkétszereződés ugyan jelöl egy bizonyos irányt, érzékeltet egy kibontakozó folyamatot, de különösebb fontosságot nem szabad tulajdonítani neki. Azért nem, mert csupán a foglalkoztatottaknak a töredéke az érintettje ezeknek a változásoknak (az ilyen irányú munkaerőmozgás, a mezőgazdasági szövetkezeteket nem számítva,' országosan Pest megyében a legkisebb), azaz szó sincsen ma még olyan kényszerítő erőről, amely mind a munkaadókat, mind a munkavállalókat tényleges választás elé állítaná, vagy-vagy alapon döntetve a maradni, menni, változtatni, változatlanul hagyni eshetőségeiről, lehetőségeiről. Sokféle és nem minden részletében indokolatlan aggodalom körítetté és köríti napjainkban a foglalkoztatás eddig ismeretlen méretű, irányú, összetételű (várható) változását. Ezekbe az. aggodalmakba beletartozott például az is, hogy sokat nyom majd a latban a tényleges gazdálkodási szempontok helyett egy-egy termelőegységnek a helyi hatalmi hierarchiában elfoglalt helye. Amint aggodalomként hangzott el az is, mi lesz a jól képzett emberekkel, hiszen ők találnak majd nehezen új helyet (munkakört, beosztást) magunknak, miközben a képzetlenek, a semmihez sem értők könnyen vállukra vetik a vándortarisznyát ... Nincsenek persze megbízható, mert sokrétű tapasztalatok. Valaminek a kezdetén állunk, következtetéseink ennek megfelelőek. Mégis, ismereteink (és a tanácsi munkaközvetítési 'gyakorlatban felhalmozódott információk) szerint már most nyilvánvaló a cáfolata az említett aggodalmaknak. Igaz ugyan, hogy hat még (a városokban már kevésbé, a községekben azonban még erőteljesen) a hagyományos hierarchia, azaz az állami vállalat „fontosabb”, mint a szövetkezet, a nagy cégek automatikusan jutnak hozzá olyan információkhoz, támogatásokhoz stb., amikhez kemény küzdelem árán (vagy még úgy sem) a kis szervezetek ... Mindez igaz. S ennek ellenére az a friss tapasztalat, hogy a foglalkoztatásban már nem a cég rangja dominál, korábbi pozícióit egyetlen gazdálkodó sem tudja megőrizni pusztán azzal, hogy vezetői a helyi közéletben milyen szerepet visznek, s településen kívül milyen kapcsolataik vannak. Ennél is érdekesebb a másik cáfolat, a jól képzettek és a képzetlenek lehetséges boldogulásáról. Egyértelmű tények mutatják, szemben a közhiedelemmel, hogy akik az ún. kulturális tőkéből (az általános és a szakirányú műveltségből) többet szereztek, akik ezt a tőkét korábban is haszonnal forgatták, azoknak nem különösebben nagy gond az új hely, az új beosztás meg- lelése! Ezzel szemben igenis nehéz gond (és főként a nők esetében olykor már-már megoldhatatlan gond helyben) a teljesen képzetlenek, a segédmunkások, valamint a betanított munkások bizonyos csoportjainak az elhelyezkedése. Nekik szinte semmijük sincsen abból a bizonyos kulturális tőkéből (azaz az átképzéshez sem fűzhetnek reményeket, hiszen nincsen tudásbeli alapjuk, amire az új ismeretek rárakódhatnának), s ennek következménye megnehezült helyzetük. Némileg hasonló ehhez a nem fizikai foglalkozásúaknál azoknak a sorsa, akik (elsősorban lányok ők) gimnáziumban végeztek, s valójában a szellemi foglalkozásúak körében ők a segédmunkások. B oldogító lenne ez a cáfolat azoknak, akik — mint ezeknek a soroknak az írója is — hosz- szú évek óta cikkeznek, beszélnek az oktatás, a képzés értékének gyors növekedéséről világszerte, mivel ez az alapja minden más természetű fejlődésnek? Nem hiszem, bárki is örülne ennek a keserves tartalmú cáfolatnak, hiszen emberek megnehezedett sorsa áll mögötte. A cáfolatra azért kell nyitott szemmel, füllel felfigyelnünk. mert a holnap üzen általa, mert intés húzódik meg benne. Mészáros Ottó