Pest Megyei Hírlap, 1988. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-20 / 16. szám

MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MA: XXXII. ÉVFOLYAM, 16. SZÁM ra: 1,110 forint 1988. JANUÁR 20„ SZERDA A közélet iskolája Megalakulásának 30. év­fordulójára készül hazánk­ban a népi ellenőrzés szer­vezete: három évtizeddel ezelőtt, 1058. február 3-án tette le az esküt, és tartotta meg alakuló ülését az első Központi Népi Ellenőrzési Bizottság, amelyet az egy évvel korábban kelt tör­vény alapján választottak meg. A népi ellenőrzés válasz­tott testületéi és a tevé­kenységébe bekapcsolódó több ezernyi társadalmi el­lenőr munkájára alapozva, megszületése pillanatától kezdve tevékenyen részt vállalt hazánk gazdasági, társadalmi életének alakí­tásában, segítette a célok megjelölését, s vizsgálatai­val hozzájárult a megfogal­mazott feladatok végrehaj­tásához is. Ugyanakkor a népi ellenőrzés különböző szervezeteiben az elmúlt évtizedek alatt tízezrek jár­ták ki a közéleti demokrá­cia iskoláját. Jelenleg 163, különböző szintű népi el­lenőrzési bizottság köré szerveződve csaknem 20 ezer, évente átlagosan öt napig foglalkoztatott társa­dalmi munkatárs dolgozik a népi ellenőrzésben. Az ellenőrzés társadalma­sítására életre hívott testü­let működésének három év­tizede alatt hazánk gazda­sági. társadalmi életének szinte minden szférájában gazdag ismeretanyagot hal­mozott fel. Mindez jó ala­pot teremtett a népi ellen­őrzés tevékenységének tar­talmi és módszerbeli meg­újulásához. Ennek jegyében a KNEB hangsúlyozta, hogy a népi ellenőrzésnek tevé­kenyen részt kell vennie a kormány 1990-ig szóló munkaprogramjának végre­hajtásában. További tennivalókat kí­ván a népi ellenőrzés min­den szervezetétől, hogy a jövőben szélesebb körben, az eddigieknél hatéko­nyabban használják fel a jelentős anyagi és szellemi ráfordítással készülő vizs­gálatok eredményeit; a né­pi ellenőrzés javaslatai ne vesszenek el a bürokrácia útvesztőjében. Ezt főként úgy érhetik el, ha szoro­sabbra fűzik kapcsolataikat az érintett állami szervek­kel. a társadalmi szerveze­tekkel, az állami ellenőrzés különféle szervezeteivel. Így egyrészt kiküszöbölhe­tők az erőpocsékoló párhu­zamos vizsgálatok, másrészt biztosítható, hogy a helyi ellenőrzés tapasztalatai megfelelő szelektálás, ösz- szegzés után hathatósabban kapcsolódjanak be a fel­sőbb döntéshozás mecha­nizmusába. Szovjet—NSZK külügyminiszteri megállapodás Sevardnadze tárgyalásai Kohllal Kedd délelőtt megállapodást írt alá Bonnban Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter a kölcsönös külügyi konzultációk rendszeresítéséről, fökonzulátusok létesítéséről és a gazdasági együttműködés meghosszabbításáról. NSZK- beli látogatása délután Helmut Kohl kancellárral folytatott tárgyalásaival, majd sajtóértekezlettel ért véget. A felek kézjegyükkel látták el azt a jegyzőkönyvet, amely a két ország külügyminiszte­rei vagy helyettesei számára előirányozza az évenkét leg­alább egyszer megtartandó konzultációkat. E vélemény- cserékre felváltva Bonnban és Moszkvában kerül sor, függetlenül a két külügymi­niszter nemzetközi események alkalmából való egyéb talál­kozóitól. E tanácskozások át­fogják majd a kétoldalú kap­csolatok és a nemzetközi élet minden lényeges kérdését, a leszerelés, a regionális konf­liktusok és a globális prob­lémák témakörét, valamint a gazdasági, a tudományos, a környezetvédelmi, a kulturá­lis és a humanitárius kétol­dalú és nemzetközi együtt­működés kérdéseit. A jegyzőkönyv szerint úgy­nevezett válsághelyzetben a felek haladéktalanul kapcso­latba lépnek egymással. Az okmány formáját és tartalmát tekintve megfelel például a hetvenes és nyolcvanas évek­ben a Szovjetunió részéről Franciaországgal, Nagy-Bri- tanniával és ■ Kanadával alá­irt hásonló megállapodások­nak. A két külügyminiszter ugyancsak megállapodott ab­ban, hogy legkésőbb 1989. ja­nuár elsejéig egyidejűleg fő­konzulátust nyitnak Ki jen­ben és Münchenben. Ebben elvben már 1986 júliusában egyezségre jutottak. Lenin- grádban és Hamburgban már működik ilyen képviselet. Sevardnadze és . Genscher újabb öt évre meghosszabbí­totta az 1978. május 6-án kelt megállapodást a hosszú távú gazdasági és ipari együttmű­ködés fejlesztéséről és elő­mozdításáról szóló megállapo­dást. Ez a 15 évre előirány­zott megállapodás — a fel­tételek szerint — az első tíz év után jegyzékváltás útján 5—5 évre meghosszabbítandó. A felek véleménye szerint együttműködésük még nem felel meg a lehetőségeknek, de a megállapodás kedvező kere­teket és feltételeket szavatol. A jövőben az együttműködés új formáinak fejlesztésére, termelési kooperációkra és közös vállalkozások létreho­zására is törekszenek. Rendkívül elégedetten nyi­latkozott Helmut Kohl kan­cellárral és Genscher külügy­miniszterrel folytatott tár­gyalásairól kedd esti sajtóér­tekezletén Sevardnadze kül­ügyminiszter. Ezeket igen ér­dekesnek és tartalmasnak, lá­togatását hasznosnak és si­keresnek nevezte. Sajtóérte­kezlete után elutazott Bonn­ból. Azt mondta, hogy a kancel- (Folytatás a 2. oldalon.) fiínéisíti mat -A kereskedők gyors reagálá­^ a . , sa, illetve az előre beharan­tSZ gozott árcsökkentés tehát nem mozgatta meg a felhasználókat, továbbra is az érdek­lődés és a beruházási kedv mérséklése tapasztalható. A gazdaságok többsége az elmúlt évi mérlegtől és az idei tervektől teszi függővé vásárlásait.” (3. OLDAL) Mäí|^9tí,C per . • a kultúra nem minden­mtsss szuKseg kié> hanem azé> aki megfi. KOmtyW Siketre zeti. S egyre kevesebben tudják megfizetni — különösen nem azok, akik erre rászorulnának, vagy akik ezt valóban igényelnék. Elég csak sorra venni a könyvek, a mozi, a ^színház árait, hogy az ember elgondolkozzék. A művelődés azonban nemcsak nekünk, az olvasni, színházba járni szeretőknek drága, hanem azoknak is, akik ezt — csú­nya szóval élve — előállítják.” (5. OLDAL) H’tf'S&exiißrzS£ ,,A szakértői vizsgálat megál­»jwjjjwmí lapította: a baleset közvetlen UESltSS nmeset oka az volt, hogy a szeren­csétlenül járt ember utasítás nélkül, szabálytalanul dolgozott. Éppen ebédelni indult, mikor áthaladt a mű­helyen, és jószándékúan, de engedély nélkül helyére akarta illeszteni a rögzítőkarikát. Ezt a munkát azon­ban kalapáccsal és védőeszköz nélkül nem szabad vé­gezni.” (6* OLDAL) Szövetségi ’•véSÜI az esyik leglényegesebb , , elemről, az anyagi támogatásról is SXS8fflSVefi'&£t szó esett. A megyei sportosztály a minőségi sportra szánható 10 és fél milliós költségkere­téből mintegy 640 ezer forintot juttat idén, valamint az országos szövetségtől Pest megye 160 ezer forintot kap még.” (7. OLDAL) Még io^OSÉIvástva ”A 25 évf, fiatalem- ■ rí " bér a mulatozás után Sem VCtt — noha jogosítványa nem volt — vállalta, hogy a társaságot gépkocsijával beviszi a városba. Az 1200-as Ladába a vezetőn kívül még heten préselódtek be ... A túlterhelés miatt meg­változott menet- és kormányzási tulajdonságú gépkocsi felett azonban egy kanyarban elvesztette az uralmát, s az irányíthatatlanná vált jármű egy betonalapzatú vil­lanyoszlopnak csapódott és kettétört.” (8. OLDAL) lefcnriciés központ alakul Sikerült a főzsdepremier A nemzetközi kereskedelmi központban kedden az érték­papír-kereskedelem összehan­golását célzó megállapodás résztvevői, bankok és pénzin­tézetek üzletemberei megtar­tották az első tőzsdenapot. Mint a zártkörű üzleti ta­lálkozó befejeztével Hardy Felszállt a mezei repülöffaíia Start - az idén először Az évszakhoz képest enyhe, szinte tavaszias idő jóvoltából a szokottnál korábban láthat­tak munkához a budaörsi köz­ponti repülőgépes növényvédő állomás brigádjai. A Dél-Al- földön kedden a déli órákban, amikor már eloszlott a köd és kedvezően alakultak a lá­tási viszonyok, az idén először szálltak fel a repülőgépek, hogy leszórják a műtrágyát az őszi kalászosokra. Mindenek­előtt a gyengén, hiányosan kelt kalászosakat kell mű­trágyázniuk, hogy ezzel meg­gyorsítsák fejlődésüket. A startoló- és leszállóhelyeket a magasabb fekvésű, száraz, szi­lárd talajú területeken jelöl­ték ki. Az érdekelt mező­gazdasági üzemek ezeken a részeken többszörös hengere- zéssel tömörítették és simá­ra egyengették a talajt, hogy biztonságossá tegyék a fel- és a leszállást. A 17 repülőgép és 2 heli­kopter mintegy 90 ezer hek­táron fejtrágyázza az őszi ka­lászosokat a Dél-Alföldön, egy­idejűleg rövidesen megkezdik a legelők műtrágyázását is. A későbbiekben jelentős részt vállalnak a rizs, a vörös­hagyma, a fűszerpaprika és a szőlőültetvények növényvédel­méből. Ilona, a tőzsdebizottság kép­viselője az újságíróknak el­mondotta: a vártnál lényege­sen nagyobb volt az érdeklő­dés. s a forgalom is megha­ladta a várakozásokat. A nap folyamán 100 millió forint ér­tékű vállalati kötvény cserélt gazdát. Mivel a kínálat lénye­gesen meghaladta a keresle­tet, így az üzletkötések általá­ban a bankok által kialakított középárfolyamnál valamivel alacsonyabb áron jöttek létre. Az akció szervezői azt várják, hogy a rendszeressé váló tőzsdei napokon kialakul a kötvények reális árfolyama. Az értékpapír-találkozón ki­alakult árfolyamokhoz vala­mennyi érdeklődő hozzáiut- hat. Rövidesen egységes ér­tékpapír-információs központ jön létre, amely tájékoztatja az eladókat és a vásárlókat. Távszámlálo egységek Már nagy sorozatban gyártják az úgynevezett távszámláló- és -összegzőrendszereket Gödöllőn, a Ganz Árammérőgyárban. A mikroprocesszor vezérelte, programozható, digitális kijel­zésű, két-három egységből álló rendszerekből az Idén mint­egy 80Ö kerül le a gyártósorról. Zömük szovjet exportra ké­szül. Szőke Zsolt műszerész beméri a kistelepüléseken cs az ipari üzemekben egyaránt jól alkalmazható műszereket. (Hancsovszki János felvétele) Kutatási és fejlesztési tanácskozás Agrár-műszakiak Gödöllőn A Magyar Tudományos Akadémia és a Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium agrár-műszaki bizottsága tegnap és ma ren­dezi Gödöllőn kutatási és fejlesztési tanácskozását, amelynek fő té­mái között megtalálhatók a növénytermesztés és állattenyésztés gé­pesítési lehetőségeiről, az elektronizálási kormányprogram jelentő­ségéről, valamint az üzemfenntartási költségek csökkentésének mód­jairól, illetve a mezőgazdasági energiagazdálkodásról szóló elképze­lések. Az immár tizenkettedik al­kalommal megrendezett ta­nácskozás megnyitóján jelen volt Raisz Gusztáv mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszterhelyettes, dr. Kocsis Pé­ter,. az MSZMP Pest Megyei Bizőhságának osztályvezetője, Herczenik Gyula, az MSZMP Gödöllő Városi Bizottságának első titkára, valamint dr. Gé­léi Frigyes, az Országos Mű­szaki Fejlesztési Bizottság el­nökhelyettese. A konferencia megnyitóján dr. Petrasovits Imre, a talál­kozónak otthont adó egyetem rektora köszöntötte a megje­lenteket, majd néhány hozzá­szólás után kezdetét vette a nyolc szekcióra bontott mun­ka. (Lapunk 3. oldalán a plenáris ülés szünetében ké­szített villáminterjúkat olvas­hatják.) CÁFOLAT A kadozva, hol lelassul­va, máskor felgyor­sulva, de egy eszten­deje „már” — és ennek az idézőjelnek a jogosságára még visszatérünk —, hogy a megyében a foglalkozta­tásban korábban nem ta­pasztalt eseményeknek le­hetünk tanúi. A többi kö­zött annak is, miként ke­resnek új helyet olyan emberek, akik addigi munkakörükben nélkülöz- hetővé vagy éppen felesle­gessé váltak. Van soraik­ban munkás, tisztviselő, műszaki, mérnök és öntő, képzett és képzetlen, szin­te tükreként annak, amit a munkahelyeken látni, tapasztalni. A legutóbbi másfél esztendőben meg­kétszereződött a megyében azoknak a száma, akik ún. szervezett átcsoporto.- sításban, illetve azon kívül, de a munkáltató kezdemé­nyezte okok hatására új munkahelyre és ezzel együtt .gyakran új beosz­tásba kerültek. .Ez a meg­kétszereződés ugyan jelöl egy bizonyos irányt, ér­zékeltet egy kibontakozó folyamatot, de különösebb fontosságot nem szabad tulajdonítani neki. Azért nem, mert csupán a fog­lalkoztatottaknak a töre­déke az érintettje ezeknek a változásoknak (az ilyen irányú munkaerőmozgás, a mezőgazdasági szövetkeze­teket nem számítva,' orszá­gosan Pest megyében a legkisebb), azaz szó sin­csen ma még olyan kény­szerítő erőről, amely mind a munkaadókat, mind a munkavállalókat tényleges választás elé állítaná, vagy-vagy alapon döntetve a maradni, menni, változ­tatni, változatlanul hagyni eshetőségeiről, lehetőségei­ről. Sokféle és nem minden részletében indokolatlan aggodalom körítetté és kö­ríti napjainkban a foglal­koztatás eddig ismeretlen méretű, irányú, összetételű (várható) változását. Ezek­be az. aggodalmakba bele­tartozott például az is, hogy sokat nyom majd a latban a tényleges gazdál­kodási szempontok helyett egy-egy termelőegységnek a helyi hatalmi hierarchiá­ban elfoglalt helye. Amint aggodalomként hangzott el az is, mi lesz a jól képzett emberekkel, hiszen ők ta­lálnak majd nehezen új helyet (munkakört, beosz­tást) magunknak, miköz­ben a képzetlenek, a sem­mihez sem értők könnyen vállukra vetik a vándorta­risznyát ... Nincsenek persze meg­bízható, mert sokré­tű tapasztalatok. Valami­nek a kezdetén állunk, következtetéseink ennek megfelelőek. Mégis, isme­reteink (és a tanácsi mun­kaközvetítési 'gyakorlatban felhalmozódott informá­ciók) szerint már most nyilvánvaló a cáfolata az említett aggodalmaknak. Igaz ugyan, hogy hat még (a városokban már kevés­bé, a községekben azonban még erőteljesen) a hagyo­mányos hierarchia, azaz az állami vállalat „fonto­sabb”, mint a szövetkezet, a nagy cégek automatiku­san jutnak hozzá olyan információkhoz, támogatá­sokhoz stb., amikhez ke­mény küzdelem árán (vagy még úgy sem) a kis szerve­zetek ... Mindez igaz. S ennek ellenére az a friss tapasztalat, hogy a foglal­koztatásban már nem a cég rangja dominál, ko­rábbi pozícióit egyetlen gazdálkodó sem tudja megőrizni pusztán azzal, hogy vezetői a helyi köz­életben milyen szerepet visznek, s településen kí­vül milyen kapcsolataik vannak. Ennél is érdeke­sebb a másik cáfolat, a jól képzettek és a képzet­lenek lehetséges boldogu­lásáról. Egyértelmű tények mu­tatják, szemben a közhie­delemmel, hogy akik az ún. kulturális tőkéből (az általános és a szakirányú műveltségből) többet sze­reztek, akik ezt a tőkét korábban is haszonnal for­gatták, azoknak nem külö­nösebben nagy gond az új hely, az új beosztás meg- lelése! Ezzel szemben igenis nehéz gond (és fő­ként a nők esetében oly­kor már-már megoldha­tatlan gond helyben) a teljesen képzetlenek, a se­gédmunkások, valamint a betanított munkások bizo­nyos csoportjainak az el­helyezkedése. Nekik szinte semmijük sincsen abból a bizonyos kulturális tőké­ből (azaz az átképzéshez sem fűzhetnek reményeket, hiszen nincsen tudásbeli alapjuk, amire az új is­meretek rárakódhatnának), s ennek következménye megnehezült helyzetük. Némileg hasonló ehhez a nem fizikai foglalkozá­súaknál azoknak a sorsa, akik (elsősorban lányok ők) gimnáziumban végez­tek, s valójában a szelle­mi foglalkozásúak körében ők a segédmunkások. B oldogító lenne ez a cá­folat azoknak, akik — mint ezeknek a so­roknak az írója is — hosz- szú évek óta cikkeznek, beszélnek az oktatás, a képzés értékének gyors növekedéséről világszerte, mivel ez az alapja min­den más természetű fejlő­désnek? Nem hiszem, bár­ki is örülne ennek a ke­serves tartalmú cáfolatnak, hiszen emberek megnehe­zedett sorsa áll mögötte. A cáfolatra azért kell nyi­tott szemmel, füllel felfi­gyelnünk. mert a holnap üzen általa, mert intés húzódik meg benne. Mészáros Ottó

Next

/
Thumbnails
Contents