Pest Megyei Hírlap, 1988. január (32. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-18 / 14. szám
NAGW0RÖSI xJcírtan A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM, 14. SZÁM 1988. JANUÁR 18., HÉTFŐ Nehéz örökség Fűrészeléshez - működő teke A Sirató szélén dolgozó faipari üzemünkről, amely ma az Arany János Termelőszövetkezet bútoripari föágazatá- val azonos, elég siralmas . képet alakított ki a közvélemény. El kell ismerni, ebben lapunk is ludas, az utóbbi néhány évben mär csak a telepet nyomasztó gondokról tudtunk beszámolni. Főleg amióta nyilvánvalóvá vált, hogy a gazdasági helyzet stabilizálása, a fejlődés érdekében a Bubiv- val létrehozott gazdasági társulás is zsákutcának bizonyult. A helyiek mellett a magyar faipar általános nehézségei is jócskán lecsapódtak itt, éppen ezért nem volt okunk azt hinni, hogy a gazdacsere egyben a problémák megoldását is jeleníti. Sokkal mélyebbek és bonyolultabbak azok annál, mintsem a szocialista szektor egy másik szerveződésének közegében esetleg leküzdhetők lennének. Kétségtelen viszont, hogy az új gazda mindig új esélyeket is feltételez, részben szervezeti előnyök miatt is, de inkább a mindenkori vezetés gazdálkodó készsége a döntő, lesz-e itt pozitív irányú elmozdulás. Bármilyen megközelítésből vizsgáljuk a főágazat jelenlegi helyzetét, kilátásait, mindany- nyiszor arra a megállapításra jutunk, súlyos örökséget vállalt magára a közös gazdaság. A régi tulajdonos nem hagyott maga után olyan gazdasági, piaci kapcsolatokat, amik erős támaszai lehetnének a főágazatnak; jóformán a semmiből kell ismét kiépíteni azokat. Ezért sem állandósulhatott még a termékstruktúra, másrészt néhány addigi tevékenységet önmaguk számoltak fel — például a kefetestek gyártását — gazdaságtalanságuk miatt. Az egyetlen szilárdnak és tartósnak tűnő kapcsolatnak a szegedi Nívó bútoripari szövetkezettel való kooperáció tűnik, A főágazat egyik terméke a húsvágó tőke, ami keresett termék külföldön. Ebből az idén a Hangexpón keresztül 150 köbmétert küldenek Olaszországba. Képünkön Sági Gábor négy méretben akácfából szabja a nélkülözhetetlen konyhai alkalmatosságokat. (Varga Irén felvétele) Öregség Két kisfiú ül előttem a buszon. Fontos dolgokról beszélgetnek nagy komolyan. — Voltál már gukkerral a víz alatt? — kérdezi a nagyobbik. — Még nem — feleli a másik nem kis szégyenkezéssel, hogy neki ez még eszébe sem jutott. lHgylem őket. A nagyobbik már volt gukkerral a viz alatt, a kisebbik a nyáron biztosan kipróbálja. Én viszont már erről is lemaradtam... — gó ám az árváltozások, a gyatra nyersanyagellátás miatt ez is ingatag talajra érkezett. A végkifejletet Cseri Sándor főágazatvezető imigyen látja: — Az a kérdés most, hogy az exportáló Nívó elfogadja-e a magasabb alkatrészárakat. A rosszabbik esetben még egy prófoálkozási lehetőség kínálkozik, az olcsóbb és jobban hozzáférhető gyertyánnal helyettesíteni a bükköt. Az viszont már a Nívó külföldi vevőjétől függ, elfogadja-e a bútorgyártásban kicsit szokatlan nyersanyagváltást. — Márciusban az árstop feloldásával a kereslet-kínálat aránya szabja meg az akác fűrészáru beszerzési árát. Valószínű, hogy itt is romlanak majd esélyeink. A nyárfa az egyedüli alapanyag, amire viszonylag biztonsággal alapozhatunk. bár jellegénél fogva fatermékként csak az egyutas raklapok jöhetnek szóba. Ebből egyébként már készül a mintaszállítmány, rövidesen eldől, mennyit igényel belőle az olasz piac. — A termelés buktatói tehát továbbra is leginkább az anyagellátás körül vannak. Mi módon lehetne áthidalni ezeket? — Elöljáróban megjegyzem, mert úgysem lehet kikerülni, a szövetkezet területén működő fűrészüzem azonkívül, hogy tulajdonjogilag más kategóriába tartozik, más irányú kötelezettségei miatt nem tudja teljes egészében vállalni a főágazat fűrészáruval való ellátását. Fűrészipari kapacitásra lenne tehát szükségünk, mert mint láttuk, az a kényszerhelyzet. alakult ki, hogy amit csinálni tudunk, abból nem vagyunk képesek eleget gyártani. A szövetkezet anyagi helyzete viszont nem olyan, hogy önerőből meg tudnánk valósítani a több millió forint értékű gépi beruházást. Műkő' dő tőkére lenne szükség, amit egy nagy teljesítményű, termelékeny gépsor formájában bevonhatnánk a termelésbe. Ez ügyben már folynak a tárgyalások az olasz partnerral, néhány hét múlva konkrét választ kapunk ajánlatunkra — A modernizálással minden bizonnyal a bútorgyártásból is több részt tudnának vállalni mint eddig tehették. — Nos, vannak sokkal felkészültebb és jobb ellátásnak örvendő bútorgyártók, nekünk pedig még a szakemberbázisunk is hiányzik ahhoz, hogy a végszerelési munkálatokat elvégezhessük. Arról nem szólva, hogy a bútorpiacon számottevő a visszaesés mostanában, s alighanem még jó ideig pangás lesz. Hiába hivatkozunk arra, hogy a munkaerőhelyzet a múlt problémáira vezethető vissza, tény. hogy nem állunk valami fényesen főleg a szakember-utánpótlással lesz sok gondunk. Csak érzékeltetésként mondom, hogy jó ideje még kazánfűtőt sem tudunk felvenni. — Nem hiszem tehát, hogy sok szerencsével járnánk, ha a bútorgyártást erőltetnénk. A cégjelzés önmagában még nem kötelez semmire, nekünk az a fontos, hogy időtálló, biztos kapaszkodókra leljünk, e tekintetben mindegy hogy húsvágó deszka, székláb vagy raklap a munka tárgya. My. J. Mikor hívjunk orvost? Mindannyiunk felelőssége Az idő pénz, tartja magát ez a régi mondás. És mit tagadjuk, manapság egyre inkább iga«- Márpedig sokan vannak így az idővel és a pénzzel: gazdasági vezetők, kisvállalkozók, kereskedők, s a Szolgáltatók közül különösen a fuvarozók, hogy csak néhány példát említsek. Ám van, amikor ők is inkább mást remélnek az időtől. Az egészségüket, az életüket. Csakhogy, akik megmenthetnék az emberek egészségét, életét, olykor nem érnek olyan gyorsan a beteghez, mint szeretnének. Az akadályoztatásnak sok oka lehet, mint arról magam is sokszor meggyőződtem, amikor évek során át, körzeti orvosokkal, nővérekkel töltöttem el órákat, egész napokat, többnyire ügyeleti szolgálati időben, hogy munkakörülményeikről tapasztalatokat gyűjth essek. Nappal a körzeti orvos, éjjel az ügyeletes orvos minden betegnek rendelkezésére áll — ha valóban szükség van rá. Igaz. faluhelyen gyakran nehezebb hozzájutni az egyetlen, néha távol lakó orvoshoz, mint városban. De sohasem szabad elfelednie a betegnek, hogy az orvos — még oly kiemelkedő hivatásszeretete és lelkiismeretessége ellenére is éppen olyan ember, mint bárki más; joga és szüksége van megérdemelt pihenésre, alvásra. Hiányában csökken munkavégző képessége, gyógyítómunkájának hatékonysága. Ne kjvánjuk az orvostól, hogy személyünkkel, családtagjainkká’! indokolatlan kivételt tegyen akár azért, mert baráti viszonyban vagyunk vele. Az ilyen kivételezés ugyanis megbonthatja az orvos nagyon is szoros napirendjét, amelyben félórás eltolódás a látogatásra váró betegek egész soránál okoz felesleges izgalmat. Minden ember élete, egészsége egyenértékű. Sokszor okoz gondot annak eldöntése, hogy a betegnez sürgősen keli-e orvost hívni, vagy ráérünk várni addig, amíg az orvos a szokásos napi kőrútján meglátogatja betegeit. A szülő nem tudja megállapítani lázas, hasfájásról panaszkodó gyermekéről, hogy kezdődő vakbélgyulladása van-e, vagy egyszerűen csak a következő napi számtandolgozattól való félelmében dörzsölte fel a hőmérőt. A heveny panaszok esetében a szülő nem vállalhatja magára a döntés felelősségét, az időveszteség is helyrehozhatatlan kárt okozhat ilyenkor; helyes tehát, ha orvost hív. Mindig pontosan adjuk meg a beteg nevét, az utcanevet, a házszámot, az emeletet és az ajtószámot. Ha ezeknek az adatoknak a közlését elmulasztjuk, vagy elhibázzuk, a beteghez siető orvos felesleges keresgéléssel létfontosságú perceket vagy negyedórákat veszíthet, ami baleseti sérültnél, eszméletét vesztett embernél akár halált is okozhat. Orvoshíváskor a beteg pontos nevén és címén kívül lehetőleg közöljük életkorát, néhány szóval a panaszait, testhőmérsékletét is, valamint azt, hogy a panaszok mióta állnak fenn A kellően tájékoztatott orvos megfelelően képes felkészülni ami természetesen a beteg előnyére viliik. Különösen azt kell mérlegelni, hogy mikor hívjunk sürgősen orvost. Szinte nincsen orvos, aki nevetve vagy bosszúsan ne tudna felsorolni tucatnyi esetet, amikor éjfélkor vagy éjfél után feleslegesen riasztották álmából. Megesett már, hogy éjfél után ko pogtak ablakán hashajtóért, vagy fejfájást csillapító tablettáért. Ha tízszer feleslegesen riasztja valaki az orvost, egyáltalán nem szabad csodálkozni azon, ha tizenegyedszer már csak hosszas rábeszélés után lesz hajlandó mindent otthagyva sürgősen elmenni, A vidéki körzeti orvosok idejével és teljesítőképességével azért is kíméletesen kell bánni, mert közismert, hogy nem napi nyolc, hanem gyakran 12—16 órát is dolgoznak, fokozott mértékben szükségük van tehát az éjszakai nyugalomra A. L. A. Tanárképző A múlt év szeptemberében megkezdődött az oktatás a Gödöllői Tanárképző Főiskolán, amelynek hivatalos elnevezése: ÉLTE Tanárképző Főiskolai Karának gödöllői képzési helye. Azt tervezik, hogy a jövőben a főépülethez kapcsolva építenek előadó- és tornatermet, így teremtve alapot a későbbiekben négyszáz-ötszáz hallgató képzéséhez. (Szeptemberben nyolcvanegyen kezdték meg tanulmányaikat.) A körülbelül kétszáz kollégiumi hely kialakítására még nem született meg a végleges döntés. ____________ U tazók klubja Január 18-án, hétfőn este 6 órai kezdettel Görögországi emlékek címmel tart előadást Nánási Iván. Az Arany János Művelődési Központban tartandó rendezvényre várják az érdeklődőket. Gyér forgalom A hideg, zúzmarás idő sem eladókat, sem vásárlókat nem csábított igazán arra, hogy piacra menjenek. Ez gyér forgalomban mutatkozott meg. A tojás igen olcsó, 2,50—2,80 forint. A tyúk párját 300—350, a csirkéét 200 forintra mondták. Egy fiatalember pávát is kínált volna — 1500 forintért, A gyümölcspiacon mindössze alma és körte volt — ez utóbbi is egy eladónál. A zöldségekben sem nagyon lehetett válogatni. A sárgarépa s a gyökér 12, a fehér, Illetve a fekete retek 12, a póréhagyma (szála) 2, a karalábé darabja 4—5, a vöröshagyma 18, a lila 14, a fokhagyma 70—140, a gomba 120, a paradicsom 150, a káposztafélék 12, a krumpli 15—17, a kelbimbó (szála) 30 forintba került. A céklát 10, a babot 70—80, a mákot 170, a héjas diót 80, zöldpaprika darabját 10 forintért adták. A szemes- terménypiacon változatlanok az árak. hés Mozi A nagyteremben; Yester- laüy. Színes lengyel film. Előadás 5 és 7 órakor. A stúdió- teremben: Bocsáss meg! Színes, szinkronizált szovjet film fél 6-kor. Középiskolás-torna, második forduló Két egymást követő napon és két színhelyen került sor a megyei középiskolás torna- vetélkedő-sorozat második fordulójára. Mindkét nemnél változtak a sorrendek a nyitányhoz viszonyítva, ami a mezőnyök kiegy-ensúlyozódását is jelenti. A Toldi tornacsarnokban rendezett fiú C-kategóriás vetélkedőn még mindig idény eleji formában voltak-a résztvevők, nem alakultak ki még a csapatok. Az élelmiszeripariakat -néhány társuk cserbenhagyta, ezért ők hiányosan: csak négyen szerepeltek. Az e fordulóbeli sorrend a következő. 1. Nagykőrösi Gimnázium Anyakönyvi hírek Született: Lagzi Kovács Péter és Ugi Rácz Éva: Péter; Balogh Sándor és Szabó Tünde: Zsolt; Jordán Bálint és Szabó Ágnes: Klára: Pálfy Géza és Albert Éva: Benjámin; Écsi János és Ondó Mária: Gábor; Szarvas György és Miklós Gabriella: Ildikó; Kiss Ferenc és Farsang Julianna: Andrea; Vincze Balázs és Nagy-Gombai Mária: Szabolcs; Tamás Mihály és Varga Mária Magdolna: László; Bese- nyei Lajos és Angyal Éva: Éva; Tóth Ferenc és Pigler Zsuzsanna: Csilla; Kiss István és Nagy Judit: István nevű gyermeke. Névadót tartott. Bakos Tibor és Barna Magdolna: Tünde; Szuda János és Bogdanov Erzsébet: Gyula; Czakó Ambrus és Bekő Mária: Péter nevű gyermekének. Házasságot kötött: Várkonyi József és Utasi Judit; Hupka Pál és Nagy Emese; Lantos litván és dr. Piskor Erika. Meghalt: Nagy Istvánná Győré Julianna (Kecskeméti út 20.); Gábor Gyula (Ceglédi út 17. A); Kiss Ferencné Mihók Iiona (Tusnád u. 5.); Nagy Ferencné Farkas Mária (Ady E. u. 14.); Flórián József (Gyopár u. 1.); Dér Ilona (Háromszék u. 20.): Zsoldos Lajosné Váradi Mária (Bolgár u 6.); Bertalan Ferenc (Encsi u. 26.); Guti Miklós (Ady E. u. 16.). A földnek vissza kell adni, amit elvettek tőle. E réges-régi bölcs tanácsot tiszteletben kell tartania a kertésznek, még akkor is, ha sok pénzbe kerül manapság a tápanyag-utánpótlás. Kincset ér a jóféle istállótrágya, nagyot köszönnek a gazdának, kinek portáján van belőle eladó. Biztos, ami biztos, Kiss Ferenc Koeséri út menti zártkertjébe már meghozatta Kecskeméti Dezsővel a terítenivalót. Tavasszal paprika, uborka alá készíti elő a talajt a gazda, (Varga Irén felvétele) (Csábi Nándor, Vella István, Szűcs István, Kalocsa László, Varga István, Huzsvár Zoltán) 263,7; 2. Nk. Szakmunkásképző (Petrik Zsolt, Szigetvári Dénes, Benedek Péter, Sárkány Zoltán, Papp Sándor, Somodi János) 211,5 és 3. Nk. Élelmiszer-ipari Szakközépiskola (Marton Béla, Hotter Ferenc, Fritschek Antal, Tengeri Béla) 171,7 ponttal. Monoron, a déli csoportbeli C-kategóriás leány második fordulóban a vendéglátó gimnazisták A-csapata megelőzte a többieket, így a városunk- belieket. A toldisok két csapatában különböző emberek szerepeltek, kísérleti jelleggel. Csapathelyezéseink: 2. Nk. Gimnázium A (Bodrogi Ágnes, Farkas Ágota, Gál Henriett, Kecskés Ildikó, Dór Gabriella, Sziládi Hedvig) 178.9; 3. Nk. Toldi B (Csarcsai Andrea. Patonai Noémi, Kiss Zsuzsanna, Borkics Márta, Sallai Mariann, Dávid Anita) 176,4; 6. Nk. Gimnázium B 162 és 8. Nk. Toldi A 130,9 ponttal Egyéniben: 1. Dér Gabriella 53.5 és 2. Bodrogi Ágnes 55,4 ponttal (mindkettő: Nk. Gimnázium). Leányoknál nagy döntő várható a monoriak és a két körösi intézmény csapatai között, bármelyik győzhet. POSTÁSOK VERSENYÉN Több éve már, hogy Cegléd, Manor és vonzáskörzetük, valamint Nagykőrös postás dolgozói sportversenyeken találkoznak, Most Cegléden vetélkedtek. a hagyományos három sportágban. Mintegy százan vetélkedtek, közöttük tizenheten voltak körösiek. Asztaliteniszben sokáig tartott a körmérkőzéses rendszerű egyéni viadal, ahol kettős körösi siker született. A férfiaknál (8-as mezőnyben) Vágó Tibor és a nőknél (ők hatan voltak) Szarka Gvörgyné lett az első, mindketten veretlenül. Tekében nagyon sokan indultak. Személyenként tíz telibe dobást értékeltek. A nőknél Lados Lászlóné nagyon jó faeredménnyel győzött, Cze- ezon Istvánná előtt. A férfiaknál a városunkbeliek nem értek el helyezést, sakkozásban pedig nem indultak. A postás dolgozók legközelebb májusban versenyeznek Ismét Cegléden, mert ott e versenyszínhelyek közel van nak egymáshoz. A DUNA-VOLÁNNÁL A Pest Megyei Duna Volá (volt Tefu) első vállala sportnapján Cegléden minteg száznegyven dolgozó vetélkedett, három sportágban. /■ három üzemigazgatóság (Gö döllő. Budapest, Cegléd) kép viselői versenyeztek. A ceglédihez 57 főnökség tartozik amelynek egyike a nagykőrö si. A városunkbeliek is átutaztak a szomszéd település re és asztaliteniszezésben égé szén jól szerepeltek. Ebben a sportágban mintegy harmincán vetélkedtek. Férfi egyéniben: 1. Fehér László és 3. Hajdú János Férfi párosban: 1. Fehér Já nos—Hajdú János, 2. Aczé’ György—ceglédi partnerrel és3. Kircsi Sándor—Raggael Ferenc. Női egyéniben: 3. Szépe Györgyné. Női párosban: 2 Szépe Györgyné—ceglédi párral. Vegyespárosban: 3. Fehér János—Szépe Györgyné. Kispályás labdarúgásban kilenc csapat körmérkőzéses selejtezőt vívott. A körösiek jól játszottak, de szoros küzdelemben alulmaradtak két ellenfelükkel szemben Sakkozásban nem indultak városunkbeliek. A sikerés kezdet után a résztvevők elhatározták, hogy a jövőben újra találkoznak. S. Z. 3SN 0133—2108 (Nagykőrösi Hírla leghozták a tápanyagot
