Pest Megyei Hírlap, 1988. január (32. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-04 / 2. szám
Abból soha nincs elegendő' Korszerű sajtgyárról álmodnak 1988. JANUÄR 4., HÉTFŐ Az ember hamar rájön, hogy az életben csodák nincsenek. egy kicsit azért mégis szeret hinni bennük. Mert gyakran nem is mesebeli kívánság az, amire vágyik, olykor nagyon is logikus szükségszerűség, de ha rajta kívül álló okok miatt örökösen elodázódik, végül elérhetetlennek tűnik számára. Pár éve még a realitásokhoz _ közeli gondolat volt a Közép-magyarországi Tejipari Vállalatnál, hogy nagykőrösi tejüzemét felújítsa, korszerű sajtgyárrá alakítsa. A mai gazdasági körülmények között viszont valóban csodaszámba menne, ha egyik évről a másikra mindezt meg is tudnák valósítani. Pedig az itteniek már elég régen várnak erre a csodára, javukra legyen mondva, hogy a rekonstrukció, a termékstruktúra átalakítása érdekében minden követ megmozgattak. Sőt mondhatjuk, pszichikailag is felkészültek rá, pontosabban felkészítették a vállalatot. Hogy jobban megértsük, miről is van szó, tudni kell, hogy e kis üzemnek jól kitapintható érdeke fűződik ahhoz. hogy domináns termékké tegye a sajtot. Idővel sikerült is tisztességesen felfuttatni gyártását, a következő lépés értelemszerűen az lenne, ha most már az érlelésnek is megteremthetnék idehaza a feltételeit. Mert tetemes lenne a megtakarítás vállalati szinten is, ha a budafoki érlelőpincéket kiiktathatnák a teherkocsik úticéljai közül. Másrészt. így a közvetlen kereskedelmi kiszállítást is megkaparintván, sokat javulna az üzem gazdálkodásának mérlege. Csak hát azt hiszem, számok nélkül is el lehet kép- zellii, milyen nagy költséggel járó feladat ez, hiszen a sajtérlelő megépítésén túl voltaképpen teljes felújítást kellene itt végezni. Kivált a géppark szorul cserére, mert annak állapota már tényleg olyan, hogy az már a rossz viccekbe illik. A kerek trappista sajtokat a budafoki pincék karbantartása miatt mostanában idehaza érlelik. Minden bizonnyal eljön az idő, amikor valameny- nyi itt nyeri el ízét, zamatát. Képünkön Molnár Balázsné csomagolja a finom csemegét, műszakonként két és fél ezer darabot készít elő az üzleteknek. (Varga Irén felvétele) Szerencsére időközben a dilemmára okot adó kérdések is megfogyatkoztak, azt mérlegelendő. a vállalat majd tucatnyi üzeme közül melyik érdemesüljön a sajtgyárhoz fűződő kiváltságokra. A körösi üzemben is tettek valamit annak érdekében, hogy pályázatuknak nagyobb súlya legyen a többiekénél. S bár a földgáz bevezetésénél műszaki téren más nyomós érvük nemigen akad. ezt az űrt ellensúlyozandó. jöttek annak bizonyításával, hogy a kollektíva képes uralni a tejfeldolgozásnak ezt a vonalát. Árki Ambrusáé műszakve- zetó és munkatársai szavaiból kiderül, hogy több ez, mint csendes bizonygatás. inkább küzdelem, hiszen kevés embernek elavult technikával úgyszólván éjt nappallá kell tennie, hogy a napi 30 ezer liter tejről 45 ezerre tornász- sza fel és tartsa a feldolgozás szintjét. Késztermékben ez napi több mint 4 tonna trappista, Anikó sajtot, és gomo- lyatúrót jelent. Javarészt trappista sajtot készítenek. A tejipar legkapósabb csemegéje ez, azt tartják, sosincs belőle elegendő a boltokban. Ez a magyarázata, amiért annyira ragaszkodnak hozzá. De hogy végül is mikor lesz a tejüzemből korszerű sajtgyár. az sajnos még mindiga távoli jövő zenéje. Várhatóan a következő ötéves terv időszakában. Az előkészületek mindenesetre megkezdődtek, a Pótharaszti és a József Attila utak sarkán levő ingatlant is megvásárolták, így most már a helyhiány sem akadályozhatja a kapacitás bővítését My. J. Jövedelmező vadászat Élő nyulak exportra A szat legjövedelmezőbb vadá- az eleven mezei nyulak zsákmányolása — exportra. Csongrád megyében ezért ma már elenyésző számú tapsifülest lőnek ki, s egyre több puska nélküli vadászatot szerveznek. Ez úgy történik, hogy erre a célra készített, ötszáz méter hosszúságú hálókat kiKempingszékek Pencről Biztos kenyér az új évben Régtől igaz az a mondás, hogy kicsi a bors. de erős! Ez pontosan illik a fóti székhelyű Vörösmarty Termelőszövetkezet penci kisüzemére, ahol mindössze tizennyolcán dolgoznak, többségében helybeli asszonyok. Kempingszékeket szerelnek össze, évente mintegy 180—190 ezer daraMaruszky Istvánné éppen a kempingszék csővázát erősíti össze szegeccsel. Ez a munka ugyan nem kíván nagy szakértelmet, ám a pontosság, a jó rutin azért nem árt. Ma- ruszkyné négy éve dolgozik a kisüzemben, órákat takarít meg naponta, mert nem kell ingáznia, így több idő marad odahaza a családra, a háztájira, ami jól kiegészíti a család jövedelmét — ez a kétféle tevékenység, mármint a munkahelyen és odahaza, a kis kollektíva minden tagjára jellemző (A szerző felvétele) bot. A késztermék nagyobbik hányadát tőkés piacon értékesíti a budapesti Fémbútor- ipari Szövetkezet, a kisüzem megrendelője. Ez az export egyben azt is mutatja, hogy valóban nem a foglalkoztatottak létszámától függ az, hogy lehet-e jó munkát végezni. Az új gazdasági év szigorúbb minőségi követelményei tehát nem érik váratlanul a ,kis kollektívát. Így őket az a fajta létbizonytalanság, ami hazáink sok gazdasági egységének dolgozóit érinti, nem foglalkoztatja jobban, mint általában az élet mindennapi dolgai iránt érdeklődő embereket. Az ő kenyerük tehát biztos lesz az új évben is. Ezt a magabiztosságot azonban maguk teremtették meg maguknak, nem várva valamiféle csodás külső beavatkozásra. Persze az igazsághoz tartozik az is, hogy egy ilyen kis kollektívában, ahol mindenki mindenkit ismer, nyilván könnyebb dolga van a vezetésnek, ha a folyamatos munkát biztosítani tudják. A teljesítmény szerinti bérezés ugyanakkor lehetővé teszi, hogy ki-ki, valóban a képességei szerinti jövedelmet érjen el. Ugyan ez a jövedelem átlagosnak felel meg az ilyen termelőszövetkezeti melléküzemágak sorában, ám nem elhanyagolható tény, hogy a penci kisüzemben dolgozók megtalálták a biztos pontot az életükben, ök nem félnek a változásoktól, a személyi jövedelemadótól, a mind magasabb minőségi követelményektől, mert már régen rájöttek, hogy biztos jövőjük a saját két kezükben van. A. L. A. feszítenek, s azokba hajtők serege tereli — nagy • zajt csapva — a vadnyuiakat. A száguldó állatok beletckerednek a rugalmas hálóba, a* közelben rejtőző vadászok pedig pillanatok alatt kiszabadítják és szállítóládákba rakják a zsákmányt. A különböző külkereskedelmi vállalatok Svájcba, Franciaországba és Olaszországba szállítják a magyar mezei nyu- lakat az ottani gyérülő állomány felfrissítésére. A mostani idényben a tervek szerint legalább tízezer tapsifülest hálóznak be. Az exportból származó bevételt a vad- gazdálkodás fejlesztésére, elsősorban a megritkult fácánállomány gyarapítását szolgáló nevelőtelepek építésére fordítják. Sorban állnak az ügyfelek Egyenruhások civil szemmel Hatvan nap alatt kulcsra kész Gyorslakóházak Ráckevéról A Ráckevei Architektúra Kisszövetkezet bemutatótelepén tekinthető és rendelhető meg az a C—200—12 típusú gyorslakóház, amely az építkezni szándékozók munkáját óriási mértékben megkönnyíti. Két éve forgalmazzák ezt a lakóházat, az első évben 40, idén 80 házat szállítottak le megrendelésre. A gyártótelepen átadva 480 ezer forintba jön a ház, ehhez hozzájön a forgalmi adó. A hasznos alapterület 81,3 négyzetméter, a beépíthető tetőtér, mely nincs benne az alapitaloknak káros a hatása az egészségre és a pénztárcára egyaránt. Főként Dabas és Káka környéke fertőzött. A legképtelenebb helyekre eldugott és hihetetlenül piszkos szerkezetekkel főzött nedűt titokban, sokszor hajnalban vagy este, a háznál vagy vonaton, kicsiben vagy nagyban az állami boltok árainál valamivel olcsóbban, sőt hitelben árusítják. A köjál már sokszor kimutatta ezekben a különböző mérgező anyagokat. A jelentős erőfeszítések ellenére újra és újra felbukkannak a bögrecsárdák. Kiskunlacháza, Ráckeve és Nagykőrös, Cegléd térségében bort hamisítanak. A cukroscefre alapanyaga a répacukor, a víz, a törköly, a seprű, esetleg a gyümölcs. — Köztudott azonban, hogy a megyében megtermö hulla- dékgvUmftlcs hivatalos kitűzése szinte lehetetlen, mert nagyon kevés a fözde. Bizonyos fokig ez is oka lehet a zugfűzések továbbélésének? — így van, azonban az igazi hajtóerő a nyereségvágy. Mindamellett le kell szögezni, hogy hivatalunk illetékességi területén 10 főzde működik. Rövidesen üzembe helyezik a tizenegyediket. Nagyon kevés. Érd térségében például csak Diósdon lehet ilyen szolgáltatáshoz jutni. — Nem üzlet a pálinkafőzés? Az ember azt hinné, hogy a szesszel valű foglalkozás a megtollasodás biztos eszköze ... — A jelenlegi körülmények között erről szó sincs. A pálinkafőzés zárt technológiában történik, kétféle módon is pontosan mérni tudjuk, hogy a legutóbbi ellenőrzés óta hány liter folyt ki a rendszerből. A plombát nem lehet leszerelni, a szeszadó pedig olyan magas, hogy az a három magántulajdonos, aki üzemelteti a főzdéjét, valóban nagyon kevés nyereséghez jut. Az állami vállalatok, gazdaságok nemigen vállalnak főzde- építést. Véleményünk szerint valamilyen adókedvezménnyel lehetővé kellene tenni a ma- gánkisiparos-szeszfőzdék létesítését, működését. Feltétlen gazdaságosabb lenne az állam számára, ha a kiskertekben megtermelt gyümölcs feldolgozásra kerülne, nem veszne kárba. — Furcsa ezt ebben az épületben hallani... — Ez szolgáltatás. Aligha várható el az emberektől, hogy a kevésbé piacképes, de még értékes gyümölcsök tonnáit megsemmisítsék vagy igen messzire szállítsák. A dolog megoldatlan, s egyik okát képezi a zugfőzéseknek. Legalábbis érvet szolgáltat a szabálysértőknek. — Moat a dolgok sűrűjébe érkeztünk. A magán-áruforgalomhoz. — Pest megye sajátos helyzetben van. Sűrűn lakott része az országnak, több nemzetiségi község fekszik itt, sok a külszolgálatos, jómódú a lakosság. Mindez azt eredményezi, hogy Budapest után szűkebb pátriánkban a szabályosan behozott, tehát vámkezelésre kötelezett áruk tömege a legnagyobb. Hétfői napokon, különösen szeptemberben sorban állnak az ügyfelek. Mi tagadás, előfordul, hogy türelmetlenek. Azonban a határon való behozatal dátumától számítva 15 napon belül be kell hozni ide az árut a Mező Imre útra. Ez alól nincs kivétel. Mi igyekszünk gyorsan, udvariasan, sokat és pontosan dolgozni. A hét minden napján fogadjuk az ügyfeleket délelőtt 9 órától délután négyig, ötig, sőt hétfőn hatig. — A vámjogszabályok elég bonyolultak. A turisták többsége nincs velük tisztában. Próbálják meg összefoglalni a lényegüket! — A szocialista országokból bankengedély nélkül, felső értékhatártól függetlenül gyakorlatilag bármi behozható. Mindenkelőtt egy személyes benyomást; ezek az irodák belülről nézve nagyon polgáriak, az asztaloknál ülő különböző rendfokozatú tisztek éppen úgy írógépekkel, papírokkal és ügyfelekkel bajlódnak, mint más hivatalokban ülő civil kollégáik. Sőt, azt tapasztaltam, hogy a parancsnokhoz könnyebb bejutni, mint sok vállalat igazgatójához vagy tanács tisztségvise- jőjéhez. — Földrajzilag mely terület tartozik a Budakörnyéki Vámhivatalhoz? — A magánforgalom vámkezelése, a vám- és devizabűntettek, első fokon a szabálysértési ügyek intézése Pest megye összes lakói számára, az adó- és jövedéki nyomozások ugyanezen a határon belül, a vállalátok export-import forgalmának és a szeszfőzdéknek az ellenőrzése Érd, Százhalombatta, Budaörs, Törökbálint, Bicske, Solymár, Szentendre, Ráckeve, Dabas térségében. Mondhatjuk úgy is, hogy a megye öt volt járásában. De talán ésszerűbb, ha a tevékenységi köreinket választjuk szét. Ilyen szempont szerint vizsgálódva hozzánk tartozik a külkereskedelmi áruforgalom, a szeszjövedék ellenőrzése, a magánforgalom, a büntetőeljárás és szabálysértés. — Az olvasónak ez a felsorolás sem mond sokat. Részletezzük az írás sorrendjében! Tehát mi a külkereskedelmi áruforgalom? — Az illetékességi területünkön működő megközelítőleg 180 vállalat ’exportja és importja. A vállalatok kérik a vámkezelést. Kimegyünk, ellenőrizzük az árukat, lezárjuk, plombázzuk a szállítmányt. Ugyanez történik a behozatalnál. Kezeljük az árukat, majd kiszabjuk a vámot. A lakosságot ez közvetlen nem érinti. — Annál inkább a szeszjövedék ellenőrzése. No, az sem a többséget, de azokat elevenbe vágóan, akik teszem azt otthon kotyvasztják a méregerős nedűt. — Okét is es a szeszfőzdetulajdonosokat is! Járjuk körül a házi pálinkakészítés problémakörét! A tanácsok, a rendőrség, magánszemélyek rendszeresen kérik a segítségünket. Igen elterjedt jelenségről van szó. Ezeknek az árban, 50 négyzetméter. A ház 6—8 nap alatt felállítható és 60 nap alatt lakhatóvá tehető. A meghirdetett árban a falazatokat. valamint a födém- és tetőszerkezetet adják. A leendő tulajdonosnak tehát önerőből kell lakhatóvá tenni otthonát. Mint felvételünk is tanúsítja. egy kis munkával a ház alá garázs is építhető, persze amennyiben a tulajdonos pénztárcája ezt megengedi. Kép és szöveg: Csecsei Zoltán Máshonnan 25 ezer forint értéken felül szükséges a bankengedély. Vámot természetesen mindkét esetben fizet a vásárló. Személyenként 10 ezer forintig minden égtáj felől vámmentesen lehet hozni dolgokat. A legújabb rendelkezés szerint egy családon belül egy árura három személyig, tehát 30 ezer forintig a vámmentes keret összevonható. Például: a férj, a feleség és a gyerek hozzák a 80 ezer forintos bar- kácsgépet. Csak 50 ezer forint után kell vámot fizetniük. A kötelezettség az 50 ezer 30 százaléka. De még ennek a felét is elengedjük, ha a család kijelenti és nyilatkozik, hogy saját célra hozta a barkácsgé- pet. — Ml a helyzet az ajindé- koknál? — Ha a megajándékozott közjegyző által hitelesített ajándéklevéllel rendelkezik, az MNB-engedélyt a vámhivatal adja. A tízezer forintos személyenkénti kedvezmény nem jár. viszont a megállapított 45 százalékos vámtartozás felét elengedjük, ha kijelenti a vámkezelést kérő, hogy saját célra használja a bar- kácsgépet. Mindkét esetben öt éven belül eladni csak az elengedett vámtartozás kiegyenlítése után lehet. — Mit nem szabad behozni? — Kábítószert, fegyvert, lőszert. pornó- és horrorfilmeket, tiltott sajtótermékeket, amelyek az állam biztonságát és gazdasági rendjét veszélyeztetik. — Kimaradt a gépkocsi... — Ezzel az egész o/szágra kiterjedően a 7-es számú vámhivatal foglalkozik a főváros X. kerületében, a Gergely utca 10-ben. — Maradt a büntetőeljárás és szabálysértés ... — Azoknak, akik a Btk-ba ütköző pénzügyi bűncselekményeket követnek el, az ügye hozzánk kerül nyomozásra. Ez azt jelenti, hogy a jogszabályban meghatározott értékhatáron felüli értékkel manipuláltak. Mi felderítjük a történtek hátterét és az anyagot az ügyészség vádemelésével megkapják a területileg illetékes bíróságok. Deviza-szabályér- téknél 5000 forint, vámszabályértéknél 20 000, jövedékkel való visszaélésnél 20 000 forint alatt szabálysértésről van szó, s mi töltjük be az első fokú hatóság szerepét. — Mivel foglalkoznak e körben a nyomozók? — Pénzügyi bűncselekmények gyors és alapos felderítésével. valamint az elkövetők felelősségre vonásához szükséges eljárásokkal. Például — a népnyelvből kölcsönvett szóval élve — a KGST- piacokkal. Az ezeken történő adás-vétel vám- és deviza-jogszabálysértő cselekedet. Ha külföldi először jön Magyar- országra, 10 ezer forintig hozhat árut. Később kisebb ajándékokat. A be nem jelentett vámáruért vámot nem fizető szintén vámjogszabályokat sért. — Ezek a szabálysértések nekem jelentéktelennek tűnnek ... — Látszólag. Amikor azonban a külföldiek a kapott pénzen dotált termékeket, kávét, olajat, csokoládét vesznek, sőt konvertibilis valutát szereznek, nem ártatlan dolog. Aztán egyéb módon is elkövethetik a deviza-jogszabálysértést a magyar állampolgárok. Például megjavítják a külföldi kocsiját, szobát adnak ki bankengedély nélkül 5000 forintig. Vagy éppen őrzik, használják az autót. Ha ellopják tőlük vagy összetörik, a magyar államnak kell valutában megfizetni a külföldi kárát. — Hogyan érjük el, hogy — akár tájékozatlanságból is — ne kövessünk el szabálysértést? — Mindenki előre tervezi, mit kíván vinni, hozni. Ne restelljenek bejönni hozzánk és megkérdezni, milyen körülmények között juthatnak törvényesen az óhajtott áruhoz. Szívesen adunk tájékoztatást. Sokkal kellemesebb kapcsolat alakulhat ki közöttünk ily módon, mint az esetleges „ügy” kivizsgálása idején. Vicsotka Mihály Mit tudnak az emberek manapság a vámhivatalokról? Talán annyit, hogy ha történik velük valami rossz az országhatáron, az ott dolgozok büntették meg. Ha a fináncokról érdeklődne valaki, különösen a falvakban, azt a választ kapná, hogy ök azok, akik a pálinkát keresik. Nos, a laikus vélekedésekben akadnak tgaz- ságmorzsák. de például a Budakörnyéki Vámhivatalban, a Mezó Imre út 6-ban érdekes információkat lehet kapni arról, hogy mit csinál a csaknem félszáz egyenruhás és civil dolgozó az esztendő 365 napjában? A hasznos felvilágosítást Dobos Károly főhad- nagv, vámhivatal-parancsnok és két helyettese, Margitay István és Gyulai Farkas Sándorné főhadnagyok adják.