Pest Megyei Hírlap, 1988. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-04 / 2. szám

Abból soha nincs elegendő' Korszerű sajtgyárról álmodnak 1988. JANUÄR 4., HÉTFŐ Az ember hamar rájön, hogy az életben csodák nin­csenek. egy kicsit azért mégis szeret hinni bennük. Mert gyakran nem is mesebeli kí­vánság az, amire vágyik, oly­kor nagyon is logikus szük­ségszerűség, de ha rajta kí­vül álló okok miatt örökösen elodázódik, végül elérhetet­lennek tűnik számára. Pár éve még a realitások­hoz _ közeli gondolat volt a Közép-magyarországi Tej­ipari Vállalatnál, hogy nagy­kőrösi tejüzemét felújítsa, korszerű sajtgyárrá alakítsa. A mai gazdasági körülmények között viszont valóban cso­daszámba menne, ha egyik évről a másikra mindezt meg is tudnák valósítani. Pedig az itteniek már elég régen vár­nak erre a csodára, javukra legyen mondva, hogy a re­konstrukció, a termékstruktú­ra átalakítása érdekében min­den követ megmozgattak. Sőt mondhatjuk, pszichikailag is felkészültek rá, pontosabban felkészítették a vállalatot. Hogy jobban megértsük, mi­ről is van szó, tudni kell, hogy e kis üzemnek jól kita­pintható érdeke fűződik ah­hoz. hogy domináns termékké tegye a sajtot. Idővel sikerült is tisztességesen felfuttatni gyártását, a következő lépés értelemszerűen az lenne, ha most már az érlelésnek is megteremthetnék idehaza a feltételeit. Mert tetemes len­ne a megtakarítás vállalati szinten is, ha a budafoki ér­lelőpincéket kiiktathatnák a teherkocsik úticéljai közül. Másrészt. így a közvetlen ke­reskedelmi kiszállítást is meg­kaparintván, sokat javulna az üzem gazdálkodásának mérle­ge. Csak hát azt hiszem, szá­mok nélkül is el lehet kép- zellii, milyen nagy költséggel járó feladat ez, hiszen a sajt­érlelő megépítésén túl volta­képpen teljes felújítást kelle­ne itt végezni. Kivált a gép­park szorul cserére, mert an­nak állapota már tényleg olyan, hogy az már a rossz viccekbe illik. A kerek trappista sajtokat a budafoki pincék karbantartá­sa miatt mostanában idehaza érlelik. Minden bizonnyal el­jön az idő, amikor valameny- nyi itt nyeri el ízét, zamatát. Képünkön Molnár Balázsné csomagolja a finom csemegét, műszakonként két és fél ezer darabot készít elő az üzletek­nek. (Varga Irén felvétele) Szerencsére időközben a di­lemmára okot adó kérdések is megfogyatkoztak, azt mérle­gelendő. a vállalat majd tu­catnyi üzeme közül melyik érdemesüljön a sajtgyárhoz fűződő kiváltságokra. A körö­si üzemben is tettek valamit annak érdekében, hogy pályá­zatuknak nagyobb súlya le­gyen a többiekénél. S bár a földgáz bevezetésénél műsza­ki téren más nyomós érvük nemigen akad. ezt az űrt el­lensúlyozandó. jöttek annak bizonyításával, hogy a kollek­tíva képes uralni a tejfeldol­gozásnak ezt a vonalát. Árki Ambrusáé műszakve- zetó és munkatársai szavaiból kiderül, hogy több ez, mint csendes bizonygatás. inkább küzdelem, hiszen kevés em­bernek elavult technikával úgyszólván éjt nappallá kell tennie, hogy a napi 30 ezer liter tejről 45 ezerre tornász- sza fel és tartsa a feldolgozás szintjét. Késztermékben ez napi több mint 4 tonna trap­pista, Anikó sajtot, és gomo- lyatúrót jelent. Javarészt trappista sajtot készítenek. A tejipar legka­pósabb csemegéje ez, azt tart­ják, sosincs belőle elegendő a boltokban. Ez a magyarázata, amiért annyira ragaszkodnak hozzá. De hogy végül is mikor lesz a tejüzemből korszerű sajt­gyár. az sajnos még mindiga távoli jövő zenéje. Várha­tóan a következő ötéves terv időszakában. Az előkészületek mindenesetre megkezdődtek, a Pótharaszti és a József At­tila utak sarkán levő ingat­lant is megvásárolták, így most már a helyhiány sem akadályozhatja a kapacitás bővítését My. J. Jövedelmező vadászat Élő nyulak exportra A szat legjövedelmezőbb vadá- az eleven mezei nyulak zsákmányolása — exportra. Csongrád megyében ezért ma már elenyésző számú tapsi­fülest lőnek ki, s egyre több puska nélküli vadászatot szer­veznek. Ez úgy történik, hogy erre a célra készített, ötszáz méter hosszúságú hálókat ki­Kempingszékek Pencről Biztos kenyér az új évben Régtől igaz az a mondás, hogy kicsi a bors. de erős! Ez pontosan illik a fóti székhe­lyű Vörösmarty Termelőszö­vetkezet penci kisüzemére, ahol mindössze tizennyolcán dolgoznak, többségében hely­beli asszonyok. Kempingszé­keket szerelnek össze, évente mintegy 180—190 ezer dara­Maruszky Istvánné éppen a kempingszék csővázát erősíti össze szegeccsel. Ez a munka ugyan nem kíván nagy szak­értelmet, ám a pontosság, a jó rutin azért nem árt. Ma- ruszkyné négy éve dolgozik a kisüzemben, órákat takarít meg naponta, mert nem kell ingáznia, így több idő marad odahaza a családra, a háztá­jira, ami jól kiegészíti a csa­lád jövedelmét — ez a kétfé­le tevékenység, mármint a munkahelyen és odahaza, a kis kollektíva minden tagjára jellemző (A szerző felvétele) bot. A késztermék nagyobbik hányadát tőkés piacon érté­kesíti a budapesti Fémbútor- ipari Szövetkezet, a kisüzem megrendelője. Ez az export egyben azt is mutatja, hogy valóban nem a foglalkoztatottak létszámától függ az, hogy lehet-e jó mun­kát végezni. Az új gazdasági év szigorúbb minőségi köve­telményei tehát nem érik vá­ratlanul a ,kis kollektívát. Így őket az a fajta létbizonyta­lanság, ami hazáink sok gaz­dasági egységének dolgozóit érinti, nem foglalkoztatja job­ban, mint általában az élet mindennapi dolgai iránt ér­deklődő embereket. Az ő ke­nyerük tehát biztos lesz az új évben is. Ezt a magabiztosságot azon­ban maguk teremtették meg maguknak, nem várva vala­miféle csodás külső beavat­kozásra. Persze az igazsághoz tartozik az is, hogy egy ilyen kis kollektívában, ahol min­denki mindenkit ismer, nyil­ván könnyebb dolga van a vezetésnek, ha a folyamatos munkát biztosítani tudják. A teljesítmény szerinti bé­rezés ugyanakkor lehetővé te­szi, hogy ki-ki, valóban a ké­pességei szerinti jövedelmet érjen el. Ugyan ez a jövede­lem átlagosnak felel meg az ilyen termelőszövetkezeti melléküzemágak sorában, ám nem elhanyagolható tény, hogy a penci kisüzemben dol­gozók megtalálták a biztos pontot az életükben, ök nem félnek a változásoktól, a sze­mélyi jövedelemadótól, a mind magasabb minőségi kö­vetelményektől, mert már ré­gen rájöttek, hogy biztos jö­vőjük a saját két kezükben van. A. L. A. feszítenek, s azokba hajtők se­rege tereli — nagy • zajt csap­va — a vadnyuiakat. A szá­guldó állatok beletckerednek a rugalmas hálóba, a* közelben rejtőző vadászok pedig pilla­natok alatt kiszabadítják és szállítóládákba rakják a zsák­mányt. A különböző külkereskedel­mi vállalatok Svájcba, Fran­ciaországba és Olaszországba szállítják a magyar mezei nyu- lakat az ottani gyérülő állo­mány felfrissítésére. A mos­tani idényben a tervek sze­rint legalább tízezer tapsi­fülest hálóznak be. Az export­ból származó bevételt a vad- gazdálkodás fejlesztésére, első­sorban a megritkult fácánállo­mány gyarapítását szolgáló nevelőtelepek építésére fordít­ják. Sorban állnak az ügyfelek Egyenruhások civil szemmel Hatvan nap alatt kulcsra kész Gyorslakóházak Ráckevéról A Ráckevei Architektúra Kisszövetkezet bemutatótele­pén tekinthető és rendelhető meg az a C—200—12 típusú gyorslakóház, amely az épít­kezni szándékozók munkáját óriási mértékben megkönnyí­ti. Két éve forgalmazzák ezt a lakóházat, az első évben 40, idén 80 házat szállítottak le megrendelésre. A gyártótelepen átadva 480 ezer forintba jön a ház, ehhez hozzájön a forgalmi adó. A hasznos alapterület 81,3 négy­zetméter, a beépíthető tető­tér, mely nincs benne az alap­italoknak káros a hatása az egészségre és a pénztárcára egyaránt. Főként Dabas és Káka környéke fertőzött. A legképtelenebb helyekre eldu­gott és hihetetlenül piszkos szerkezetekkel főzött nedűt titokban, sokszor hajnalban vagy este, a háznál vagy vo­naton, kicsiben vagy nagyban az állami boltok árainál va­lamivel olcsóbban, sőt hitel­ben árusítják. A köjál már sokszor kimutatta ezekben a különböző mérgező anyago­kat. A jelentős erőfeszítések ellenére újra és újra felbuk­kannak a bögrecsárdák. Kiskunlacháza, Ráckeve és Nagykőrös, Cegléd térségében bort hamisítanak. A cukros­cefre alapanyaga a répacukor, a víz, a törköly, a seprű, eset­leg a gyümölcs. — Köztudott azonban, hogy a megyében megtermö hulla- dékgvUmftlcs hivatalos kitűzése szinte lehetetlen, mert nagyon kevés a fözde. Bizonyos fokig ez is oka lehet a zugfűzések továbbélésének? — így van, azonban az iga­zi hajtóerő a nyereségvágy. Mindamellett le kell szögezni, hogy hivatalunk illetékességi területén 10 főzde működik. Rövidesen üzembe helyezik a tizenegyediket. Nagyon kevés. Érd térségében például csak Diósdon lehet ilyen szolgálta­táshoz jutni. — Nem üzlet a pálinkafőzés? Az ember azt hinné, hogy a szesszel valű foglalkozás a megtollasodás biztos eszkö­ze ... — A jelenlegi körülmények között erről szó sincs. A pá­linkafőzés zárt technológiában történik, kétféle módon is pontosan mérni tudjuk, hogy a legutóbbi ellenőrzés óta hány liter folyt ki a rendszer­ből. A plombát nem lehet le­szerelni, a szeszadó pedig olyan magas, hogy az a há­rom magántulajdonos, aki üzemelteti a főzdéjét, valóban nagyon kevés nyereséghez jut. Az állami vállalatok, gazdasá­gok nemigen vállalnak főzde- építést. Véleményünk szerint valamilyen adókedvezménnyel lehetővé kellene tenni a ma- gánkisiparos-szeszfőzdék léte­sítését, működését. Feltétlen gazdaságosabb lenne az állam számára, ha a kiskertekben megtermelt gyümölcs feldol­gozásra kerülne, nem veszne kárba. — Furcsa ezt ebben az épü­letben hallani... — Ez szolgáltatás. Aligha várható el az emberektől, hogy a kevésbé piacképes, de még értékes gyümölcsök tonnáit megsemmisítsék vagy igen messzire szállítsák. A dolog megoldatlan, s egyik okát ké­pezi a zugfőzéseknek. Leg­alábbis érvet szolgáltat a sza­bálysértőknek. — Moat a dolgok sűrűjébe érkeztünk. A magán-áruforga­lomhoz. — Pest megye sajátos hely­zetben van. Sűrűn lakott ré­sze az országnak, több nem­zetiségi község fekszik itt, sok a külszolgálatos, jómódú a la­kosság. Mindez azt eredmé­nyezi, hogy Budapest után szűkebb pátriánkban a szabá­lyosan behozott, tehát vám­kezelésre kötelezett áruk tö­mege a legnagyobb. Hétfői napokon, különösen szeptem­berben sorban állnak az ügy­felek. Mi tagadás, előfordul, hogy türelmetlenek. Azonban a határon való behozatal dá­tumától számítva 15 napon belül be kell hozni ide az árut a Mező Imre útra. Ez alól nincs kivétel. Mi igyekszünk gyorsan, udvariasan, sokat és pontosan dolgozni. A hét min­den napján fogadjuk az ügy­feleket délelőtt 9 órától dél­után négyig, ötig, sőt hétfőn hatig. — A vámjogszabályok elég bonyolultak. A turisták több­sége nincs velük tisztában. Próbálják meg összefoglalni a lényegüket! — A szocialista országokból bankengedély nélkül, felső ér­tékhatártól függetlenül gya­korlatilag bármi behozható. Mindenkelőtt egy személyes benyomást; ezek az irodák belülről nézve nagyon polgá­riak, az asztaloknál ülő kü­lönböző rendfokozatú tisztek éppen úgy írógépekkel, papí­rokkal és ügyfelekkel bajlód­nak, mint más hivatalokban ülő civil kollégáik. Sőt, azt tapasztaltam, hogy a parancs­nokhoz könnyebb bejutni, mint sok vállalat igazgatójá­hoz vagy tanács tisztségvise- jőjéhez. — Földrajzilag mely terület tartozik a Budakörnyéki Vámhivatalhoz? — A magánforgalom vám­kezelése, a vám- és deviza­bűntettek, első fokon a sza­bálysértési ügyek intézése Pest megye összes lakói szá­mára, az adó- és jövedéki nyomozások ugyanezen a ha­táron belül, a vállalátok ex­port-import forgalmának és a szeszfőzdéknek az ellenőrzése Érd, Százhalombatta, Buda­örs, Törökbálint, Bicske, Soly­már, Szentendre, Ráckeve, Da­bas térségében. Mondhatjuk úgy is, hogy a megye öt volt járásában. De talán éssze­rűbb, ha a tevékenységi kö­reinket választjuk szét. Ilyen szempont szerint vizsgálódva hozzánk tartozik a külkeres­kedelmi áruforgalom, a szesz­jövedék ellenőrzése, a ma­gánforgalom, a büntetőeljárás és szabálysértés. — Az olvasónak ez a fel­sorolás sem mond sokat. Rész­letezzük az írás sorrendjében! Tehát mi a külkereskedelmi áruforgalom? — Az illetékességi terüle­tünkön működő megközelítőleg 180 vállalat ’exportja és im­portja. A vállalatok kérik a vámkezelést. Kimegyünk, el­lenőrizzük az árukat, lezár­juk, plombázzuk a szállít­mányt. Ugyanez történik a be­hozatalnál. Kezeljük az áru­kat, majd kiszabjuk a vámot. A lakosságot ez közvetlen nem érinti. — Annál inkább a szesz­jövedék ellenőrzése. No, az sem a többséget, de azokat elevenbe vágóan, akik teszem azt otthon kotyvasztják a mé­regerős nedűt. — Okét is es a szeszfőzde­tulajdonosokat is! Járjuk kö­rül a házi pálinkakészítés problémakörét! A tanácsok, a rendőrség, magánszemélyek rendszeresen kérik a segítsé­günket. Igen elterjedt jelen­ségről van szó. Ezeknek az árban, 50 négyzetméter. A ház 6—8 nap alatt felállítható és 60 nap alatt lakhatóvá tehető. A meghirdetett árban a fala­zatokat. valamint a födém- és tetőszerkezetet adják. A leen­dő tulajdonosnak tehát önerő­ből kell lakhatóvá tenni ott­honát. Mint felvételünk is tanúsít­ja. egy kis munkával a ház alá garázs is építhető, persze amennyiben a tulajdonos pénztárcája ezt megengedi. Kép és szöveg: Csecsei Zoltán Máshonnan 25 ezer forint ér­téken felül szükséges a bank­engedély. Vámot természete­sen mindkét esetben fizet a vá­sárló. Személyenként 10 ezer forintig minden égtáj felől vámmentesen lehet hozni dol­gokat. A legújabb rendelkezés szerint egy családon belül egy árura három személyig, tehát 30 ezer forintig a vámmentes keret összevonható. Például: a férj, a feleség és a gyerek hozzák a 80 ezer forintos bar- kácsgépet. Csak 50 ezer forint után kell vámot fizetniük. A kötelezettség az 50 ezer 30 szá­zaléka. De még ennek a felét is elengedjük, ha a család ki­jelenti és nyilatkozik, hogy saját célra hozta a barkácsgé- pet. — Ml a helyzet az ajindé- koknál? — Ha a megajándékozott közjegyző által hitelesített ajándéklevéllel rendelkezik, az MNB-engedélyt a vámhiva­tal adja. A tízezer forintos személyenkénti kedvezmény nem jár. viszont a megálla­pított 45 százalékos vámtarto­zás felét elengedjük, ha kije­lenti a vámkezelést kérő, hogy saját célra használja a bar- kácsgépet. Mindkét esetben öt éven belül eladni csak az el­engedett vámtartozás kiegyen­lítése után lehet. — Mit nem szabad behozni? — Kábítószert, fegyvert, lő­szert. pornó- és horrorfilme­ket, tiltott sajtótermékeket, amelyek az állam biztonságát és gazdasági rendjét veszé­lyeztetik. — Kimaradt a gépkocsi... — Ezzel az egész o/szágra kiterjedően a 7-es számú vám­hivatal foglalkozik a főváros X. kerületében, a Gergely ut­ca 10-ben. — Maradt a büntetőeljárás és szabálysértés ... — Azoknak, akik a Btk-ba ütköző pénzügyi bűncselekmé­nyeket követnek el, az ügye hozzánk kerül nyomozásra. Ez azt jelenti, hogy a jogszabály­ban meghatározott értékhatá­ron felüli értékkel manipulál­tak. Mi felderítjük a történ­tek hátterét és az anyagot az ügyészség vádemelésével meg­kapják a területileg illetékes bíróságok. Deviza-szabályér- téknél 5000 forint, vámsza­bályértéknél 20 000, jövedék­kel való visszaélésnél 20 000 forint alatt szabálysértésről van szó, s mi töltjük be az első fokú hatóság szerepét. — Mivel foglalkoznak e kör­ben a nyomozók? — Pénzügyi bűncselekmé­nyek gyors és alapos felderí­tésével. valamint az elköve­tők felelősségre vonásához szükséges eljárásokkal. Példá­ul — a népnyelvből kölcsön­vett szóval élve — a KGST- piacokkal. Az ezeken történő adás-vétel vám- és deviza-jog­szabálysértő cselekedet. Ha külföldi először jön Magyar- országra, 10 ezer forintig hoz­hat árut. Később kisebb aján­dékokat. A be nem jelentett vámáruért vámot nem fizető szintén vámjogszabályokat sért. — Ezek a szabálysértések nekem jelentéktelennek tűn­nek ... — Látszólag. Amikor azon­ban a külföldiek a kapott pén­zen dotált termékeket, kávét, olajat, csokoládét vesznek, sőt konvertibilis valutát sze­reznek, nem ártatlan dolog. Aztán egyéb módon is elkövet­hetik a deviza-jogszabálysér­tést a magyar állampolgárok. Például megjavítják a külföl­di kocsiját, szobát adnak ki bankengedély nélkül 5000 fo­rintig. Vagy éppen őrzik, használják az autót. Ha ellop­ják tőlük vagy összetörik, a magyar államnak kell valutá­ban megfizetni a külföldi ká­rát. — Hogyan érjük el, hogy — akár tájékozatlanságból is — ne kövessünk el szabálysér­tést? — Mindenki előre tervezi, mit kíván vinni, hozni. Ne restelljenek bejönni hozzánk és megkérdezni, milyen körül­mények között juthatnak tör­vényesen az óhajtott áruhoz. Szívesen adunk tájékoztatást. Sokkal kellemesebb kapcsolat alakulhat ki közöttünk ily módon, mint az esetleges „ügy” kivizsgálása idején. Vicsotka Mihály Mit tudnak az emberek manapság a vámhivatalokról? Talán annyit, hogy ha történik velük valami rossz az országhatáron, az ott dolgozok büntették meg. Ha a fináncokról érdeklődne valaki, különösen a falvakban, azt a választ kapná, hogy ök azok, akik a pálinkát keresik. Nos, a laikus vélekedésekben akadnak tgaz- ságmorzsák. de például a Budakörnyéki Vámhivatalban, a Mezó Imre út 6-ban érdekes információkat lehet kapni arról, hogy mit csinál a csaknem félszáz egyenruhás és civil dolgozó az eszten­dő 365 napjában? A hasznos felvilágosítást Dobos Károly főhad- nagv, vámhivatal-parancsnok és két helyettese, Margitay István és Gyulai Farkas Sándorné főhadnagyok adják.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents