Pest Megyei Hírlap, 1988. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-13 / 10. szám

Húsz-fcarmincezer a vonai ára Ma még csak Cegléd hívható A Budapest-Vidéki Posta igazgatóság Fejér, Komárom Nógrád és Pest megye terüie tén működik, s egyike az or­szágban lévő hát területi igazgatóságnak. Fejlesztései okkal kerültek az érdeklődés középpontjába Nagykőrösön hiszen a legdélebbi település a napokban lépett át egy újabb küszöböt. Mintegy 115 milliós beruházás részeként — ebből a nagykőrösi 42 milliót tett ki — munkába állt az itt telepített két, egyenként ezer­állomásos kapacitású konté­nerközpont, s december 29-tőj félcrossbar a város. Hívható máshonnan, de Nagykőrösről egyelőre még csak Cegléd ér­hető el közvetlen tárcsázással A beruházásról s a felme­rülő feladatokról Siristye Mi­hállyal, a Buvig távközlési igazgatóhelyettesevei beszél­gettünk. — Nagykőrös város telefon- ellátásának javításával már hosszabb ideje foglalkozunk Nem egyszerű dolog ez, ugyanis a postai fogalmazás szerint a város végközpont, s mint ilyen, a ceglédi gócköz­pont függvénye. Mit takar ez? Például azt, hogy önmagában a nagykőrösi központot nem lehet fejleszteni, működtetésé­hez szükséges egy átviteli út a két város között. Az, hogy Cegléd gócközpont, továbbá jelenti azt is, hogy az ott te­lepített, úgynevezett ARM — vagyis távhívó — központnak is bővülnie kell, hogy fogad­ni és továbbítani tudja az eb­be a gócba érkező, illetve el­menő hívásokat. — Mint gócközpont, Nagy­kőrös mellett Abony, Jászka- rajenő, Törtei, Albertirsa — hogy csak néhányat említsünk a tíz település közül — hívá­sait sorolja, s továbbítja a budapesti, belföldi távhívó központba. Szerencsére ez utóbbi átviteli út — tehát Cegléd és Budapest között — már kiépített, a pesti központ is párhuzamosan bővül a mi munkálataink ideje alatt. — Tekintsünk bele a ter­vekbe! A budapestiek 1988 végén lesznek készen, a mű­szaki próbák, mérések úgy 1989 első negyedévében teszik fogadóképessé a berendezése­ket. A ceglédi gócközpont ezt követően lesz kész, s ez az időpont egyben a nagykőrösi teljes crossbarosítás időpontja is. Tehát a város 1989. II. ne­gyedévében léphet be a tel­jes körű távhívási rendszerbe. — A nagykőrösiek azonban eddig sem csak egymással be­szélhetnek, hiszen a konténer- központok már a letárcsázott számokból meg tudják állapí­tani, milyen irányba megy a hívás. Mivel nem mindig szükséges Budapest bekap­csolódása — ilyen például Cegléd —, amit most is meg tudtunk oldani műszakilag, azt máris megoldottuk. — Miért konténerek kerül­tek Nagykőrösre? — Időt akartunk nyerni. így minden két esztendővel hama­rabb lett kész. A konténerben a technika éppolyan korszerű, mint az épületbe telepített- ben. A körösi épület egyéb­ként alkalmas a helyszíni szerelésre is, A nyolcadik öt­éves tervben valószínű, újabb kétezer állomásra lesz szük­ség, ugyanis tapasztalatunk, hogy a lehetőségek javulásé val ugrásszerűen megugranak az igények. — Még mielőtt arról beszél­nénk, feltétlenül ki kell emel­ni a körösiek áldozatvállalá­sát, hiszen 15 millió forintot adtak át a Buvignak a konténerre. Óriási szervező munkát jelentett ez mind a Kocsis Jánosné tanácselnök vezette tanácsi apparátusnak, mind a Pásztor István első titkár által irányított városi pártbizottságnak. — S a tizenötmillió forrásai olykor olyan ötvenezer forin­tok voltak, mint. például a Toldi iskola költségvetéséből megtakarított pénz S itt kell beszélnünk a két körzetbe tartozó település telefonellá­tásáról is. Kőcser szerencsés helyzetbe került, hiszen a Pe­tőfi Tsz befizetése nyomán összesen hatvan vonallal ren­delkezhet majd. Egysége« hálózatba kerülnek Nagykő­rössel. tehát ötszámjegyű állo­másokat kap. Sajnos. Nyárs­apátot nem sikerült bevonni így egyedül az ottani számo­kat kell kezelni. Meg kel! ta­lálnunk a finanszírozás mód­ját — mintegy kétmillió fo­rintról lenne szó. — A nagykörösieknek nyolcszáz vonalas szabad ka- paeitást van lehetőségük ki­használni. Ezzel kapcsolatban sokszor emlegetik a vonalel- osztás nyilvánosságát. — A postai belső szabályo­zás lényege az, hogy az idő­beli sorrendet veszi alapul Ez alól egyedi kivételek van­nak. Megjegyzem, szívesen átadnánk más testületnek a vonalkiosztás jogát, de eddig még ezt a felelősséget senki sem vállalta át. Egyébiránt manapság a gondot a helyi hálózat szűkössége, hiánya okozza. Ezek fejlesztésére a posta pénze nem elég, tehál szinte csak a lakossági önerős fejlesztés jöhet szóba. Ez menti fel a postát az egyéb szempontok figyelembevételé­től. S hogy az önerős fejlesz­téseket hol, hogyan és meny­nyi pénzre szervezik, arra nincs kádencia. A mi tapasz­talatunk az, hogy a lakosság 20—30 ezer forint közötti ősz- szeget tud vállalni. — Ennyibe kerül egy-egy vonal? — Nemrégiben készítettek egy felmérést — a2 egész or­szágra kiterjedően — a posta szakemberei. Egy optimális kiépítettségű állomás 183 ezer, egy telefon 77 ezer forintba kerül. — Tehát Nagykőrösön nem a posta, hanem a tanács szer­vezi majd az új hálózat meg­építését? — Lényegében igen. Mi az olyan, döntést kívánó kérdé­sekben, hogy a település min­den részén ugyanannyi le- gven-e a fejlesztési hozzájáru­lás, csak mint megfigyelők veszünk részt. Egy városi tér- k*—*n felmérjük a várakozó­kat, s az egész fejlesztésnek egy összegben van meg a költsége. Azt meg kell fizetni A postának lényegében mind­egy. ki mennyit ad, a lényeg. hogy a számlát rendezzék. — Talán a legnagyobb el- ! lenvetés e húsz-harmincezer | forintos összeggel szemben az. j hogy az éppen most telefoni I beszereltetők fizetik meg an­nak az árát, hogy eddig senki sem törődött — nyilván pénze híján — a hálózatépítéssel, il­letve megelőlegezik, előre ki­fizetik a később bekapcsolha­tó állomások fejlesztésének költségeit. — Ez van, s az utóbbi ész­revételre reagálva elmondha­tom, hogy a fejlesztési hozzá­járulás elfogadott összege öt esztendeig érvényes, tehát a később rákötök is ugyaneny- nyit kénytelenek fizetni Egyébként., mint már említet tem, Nagykőrösön a tanács testületé fogja a városra érvé­nyes döntést meghozni. — Egyre több szó esik a kábeltelevízióról. — A város vezetőivel tár­gyaltunk erről a kérdésről Műszaki természetű akadálya nincs, hogy akár a hálózat- fejlesztéssel egyidejűleg ki építsék a rendszert, vagy csak a lehetősége teremtődlek meg. Baliai Ottó Galambtárlat A 184-es számmal jelölt egyesület galambkiállítást ren­dez Cegléden, a CVSE Dam­janich utcai sportcsarnokában. A tárlat január 16-án és 17- én reggel nyolc órától tekint­hető meg. Mesezsák A dánszentmiklósi művelő­dési és sportházban ma, ja­nuár 13-án a gyermekszínpad művészei két előadást tarta­nak. Bemutatják a Mesezsák című darabot. Szereplők: Üj- laky Károly, Móricz Ildikó, Faluhelyi Magda. Idegen szavak szótára Fakultás J ó pár éve annak, hogy ko­ra tavasszal G.-t magá­hoz rendelte a személyzetis. Ajjaj, hát ez meg mit akar? — morfondírozott G. Jellem­ző. hogy egészen addig a na­pig egyetlen élő személyzetis­sei sem találkozott, az pedig végképp kiszóródott emléke­zetéből, hogy alkalmazásakor kik és hogyan intézték a pa­pírügyeket. G.-t az ilyesfajta berendelések mindig készü­letlenül érték, sohasem for­dított időt arra, hogy számára ismeretlen vádak ellen jó elő­re kidolgozza a védekezési taktikát. Ha netán arra cé­lozgat ... akkor én rögtön az­zal vágok vissza... és ha ezek után azt is fölhánytor- gatja ... akkor én kapásból a szemébe mondom ... mire ő nyilván arra a tavalyi ügyre emlékeztet... én pedig oda­vágom neki. hogy tegnapelőtt a vadászházban ... Mert, hogy védekeznie kell, abban biztos volt. Fontos dologról van szó — mondta a személyzetis —; megjelent ez a rendelet, itt a közlönyben. G. előtt hamar megvilágosodott, hogy a do­log tényleg fontos, hiszen az új jogszabály arról beszél, miként lehet az állami isko­lai végzettséget politikai vég­zettségre átváltani. Hol is diplomáztál te? — kérdezte a személyzetis. G. Szegeden végzett, a tudományegyetem történelemszakán. Akkor min­den stimmel — bólintott a személyzetis. Kérlek szépen, máris adom a papírt: közép­fokú politikai végzettségnek fogadtuk el. G. már indult volna, mi­kor eszébe jutott, hogy na­pokkal ezelőtt merő véletlen- ségből olvasta ezt a rendele­tet. s benne azt a részt., amely szerint a bölcsészettudományi karokon 1956 után szerzett oklevél felsőfokú politikai végzettségnek könyvelhető el. Visszafordult és csöndben megemlítette a személyzetis­nek. — Milyen szakon is végez­tél? — érdeklődött a személy­zetis. — Történelem szakon. — Na látod, az nem bölcsé­szettudományi kar. — Hanem micsoda? — Micsoda, micsoda? Böl­csészkar csak egy helyen van az országban. — Hol? — Hát Pesten, ott ahol az írókat meg a költőket képe­zik. Így történt tehát, hogy G.- nek védekeznie sem kellett, s néhány perc leforgása alatt mégis középfokú politikai végzettségre tett szert. V. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM. 10. SZÁM 1983. JANUAR 13., SZERDA Tetemes hátralékok Rendben tartják a bérlakásokat A városbeli lakásállomány meghatározó hányada, pon­tosan 1066 családi otthon ál­lami bérlakás. Az ezekkel kapcsolatos teendőket a vá­rosgazdálkodást vállalat látja el. Házmestersirató Számos kötelezettség há­rul a bérbeadóra, a többi kö­zött a beszedett bérleti díjak­ból és az állami támogatás­ból a javítási munkákról is neki kell gondoskodnia. A lakbérek évi összege 7,3 millió forintra rúg, ám ennek a pénznek több mint tíz szá­zaléka, általában 750 ezer fo­rint nem folyik be a közös kasszába, hanem a folyton nö­vekvő hátralékot gyarapítja. Akad olyan lakó is, aki bün­tetlenül ősszegyűjthetett már százezer forintot meghaladó tartozást. A jelenlegi gyakor­lat szerint ezen a helyzeten csak akkor lehetne számotte­vően változtatni, ha legalább 10-20 szükséglakással ren­delkeznének. A bíróság hiába mondja ki valamely lakó rosszhiszeműsé­gét, ha a kilakoltatást szük­séglakás hiányában nem lehet végrehajtani. Eddig csupán két személlyel szemben tud­tak érvényt szerezni a tör­vénynek, de ők sem szükség- lakásba kerültek, hanem olyan komfort nélküli szoba-kony- hásba, amelynek sok becsüle­tes állampolgár nagyon örült volna. A házkezelőség a bérlemé­nyeket háromévenként ellen­őrzi. Megállapításaik szerint o lakók többsége hajlékát ren­deltetésszerűen használja, s esetenként a felszólításnak megfelelően eleget tesznek helyreállítási kötelezettségük­nek. Az üzemeltetés, kar­bantartás, felújítás a kezelőt terheli. Gondjuk van a közös helyiségek, területek tisztán tartására, megfelelő megvilá­gításra és a közműellátásra. A háztartási szemét összegyűjté­se és elszállítása is a bérbe­adó feladata; közé tartozik. A házfelügyelők ismert problémaköre nemcsak a pes­ti vicékre vonatkozik, hanem a ceglédiekre is. Ahhoz, hogy valaki maradéktalanul ellát­hassa ezt a pozíciót, ott is kell laknia. A liftkezelés, a kapu­nyitás és a hőeltakarítás ezt kívánja. Igen ám. de vannak olyan szolgálati lakások, ame­lyekben a feladatok ellátására már képtelen, kiöregedett ház­mesterek élnek, őket csere­lakáshoz kellene juttatni. An­nál inkább, mert néhány éven belül már tíz lakás használa­ta tér majd el eredeti rendel­tetésétől. Ezekben az esetek­ben a vállalat kénytelen ta­karítókat alkalmazni. Nem eladó A lakótelepen ütőképes tmk- brigád működik. Nyolc fő- es egy mellékállású tagja látja el a teendőket. Karbantartás és szükség szerinti hibaelhá­rítás a dolguk. A liftek gyó­gyításához két külső munka­társat is igénybe vesznek. 1987-ben az éves lakóház­javítási terv szerint több épü­let tatarozása, korszerűsítése várt rájuk. A Rákóczi út 6. szám alatti épület hiánypót­lási munkálatait elvégezték. Befejeződött a Béke tér 6. szám alatt álló ház renoválá­sa, valamint az Ősz utca 3-be- li lakáshelyreállítás. Terven felül bevezették a gázt a Szabadság tér 1/a-ba és a Batthyány utca 18/a. alatti házba. A Kozma Sándor utca 3., 5., 7. alatti épületek vár­ható munkálatait három évre osztják be. A Béke tér 8. szám alatti ingatlanon a fel­újítással részben készültek el, és csak ebben az évben tesz­nek pontot a szakipari teen­dők végére. Köztudomású, hogy — bi­zonyos feltételeket figyelem­be véve — az állami bérlaká­sok egy része áruba bocsátha­tó. Az viszont gondot okoz, hogy olyan lakóépületek bér­lői is kérték a megvásárlás le­hetőségét, amely bérházak a lakásgazdálkodás szempontjá­ból nélkülözhetetlenek. A leg- kapósabbak a négyemeletes házakban lévő, jó állagú, komfortos, egyedi gázfűtéses otthonok lennének. Nyolcmillió A városgazdálkodási válla­lat kezelésében van 143 olyan bérlemény is, amelyek nem lakás céljára szolgálnak. Ezek alapterülete együttesen meg­haladja a 12 ezer négyzetmé­tert. Egy év alatt 8,2 millió forint bért fizetnek értük. T. T. Enyhe tél Eltolódik vagy elmarad? Sokan latolgatják mostan­ság, hogyan alakul 1987/88 te­le. amit legalább ennyire mérlegelnek a „télérzékeny” gazdasági egységek. Sem az egyénnek, sem a társadalom­nak nem mindegy, mennyi havat kell eltakarítani, lesóz­ni, hányszor hiúsítja meg a rossz idő a normális gazdasá­gi tevékenységet. Bízzunk benne, hogy az elmúlt két év nagy tele, sok hava után tavaszias tél ke­csegtet. számottevő megtaka­rítást előidézve. A téli időjárás, ha rossz, ha jó — kihat a hangulatunkra,, közérzetünkre, pénztárcánkra. Az enyhe idő megzavarhatja az élővilágot is, kidugják a fe­jüket a mezei rágcsálók a vackukból, a nyulak minden A menetvágás az első feladat Az 1987—88-as tanévben a Démász Kossuth tanuló ismerkedik a szakmával. Hartyányi félévi tananyag utolsó gyakorlati feladatát, a Ferenc utcai tanműhelyében tizenöt elsőéves Sándor szakoktató — képünkön — az első menetvágást gyakoroltatja az elsőévesekkel. (Apáti-Tóth Sándor felvétele) gond nélkül találják meg a füvet, kukoricát, vagy más csemegét. A cinegék viszont nem haragszanak az emberre, hanem kevélyek, elkerülik a lakott helyeket. Ugyanígy tesznek a fekete­rigók. a kutatóintézet kajszi­fáin a napokban hangos vi­tát folytattak, holott más években legfeljebb emberkö­zelben maradtak itt Cegléden. A gerlék azonban gyanak- vóak, a meleg napok zavar­ják az ivari hormonjaikat, de vigyáznak, mert a korai sze­relem gyümölcse tojáspusztu­lást hozhat. A nagy hidegben nem maradnak a fészken a tojók, a hideg hatására a to­jások pedig szétfagynak. Mégis elmondom, hogy van ok a bizalomra: a vakond­túrások nagyon intenzívek, gyakoriak a gyepeken és kü­lönösen ficánkolós kedvükben vannak a lópiócák a Gerje vi­zében. A téli jövevények el Is kerülik Ceglédét. Még a skan­dináv és német tengelicék sem néztek errefelé, számta­lan egyéb faj is teljesen hiányzik; a verebek a Széche­nyi út nyírott sövényein és a gömbjuharok sűrű ágrend­szerében vitatkoznak. A közelmúltban éppen ezért tűnt fel a verebek réme, a vörös vércse, szinte megérez- ve, hogy költőhelyén jó idő jár, a malom melletti verebek hangja egyszerre megváltozott, amint rávetődött a vércse ár­nya a bokrokra. A temetők­ben, padlásokon lakó bag­lyokkal is többet lehet talál­kozni a szokásosnál, az ok nyilvánvaló, a mezei rágcsá­lók is mocorognak. A napok­ban az emeletes házak egyi­kének folyosóján rohangált Cilinké egérke. pechjére nem egy vörös vércsével, csak ve­lem akadt össze — élete fo- nálja hamar megszakadt... A természetrajzi kének jel­zik. mindenki és minden iga­zodott a rendkívüli időjárás­hoz. A kajszibarack és őszi­barack riigvei gyorsan fej­lődnek, s ebből bizony még baj lehet. S. D. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents